"A Romániai Magyar Szó Markó Béla és Tőkés László véleményét ismertette a két politikus közötti nézeteltérésekről. A tiszteletbeli elnök elmondta, hogy nem azon van a hangsúly, hogy őt el akarják szigetelni a szövetségben, hanem azon, hogy egy politikai álláspontot akarnak elnémítani. Adrian Severin külügyminiszter egyik nyilatkozatában kifejtette, hogy Tőkés László egy lapra tartozik Vadim Tudorral és Gheorghe Funarral, az ilyeneket el kell szigetelni. Tőkés László úgy értékeli, hogy a magyar és a román kormánnyal összhangban el akarják távolítani őt az RMDSZ-ből. "Mostanra a neptuni irányvonal, a hatalommal alkudozó konformista irányvonal hivatalos RMDSZ politikai rangra kezd emelkedni" ? jelentette ki Tőkés László, majd később hozzátette, hogy a szövetségből kiszorulófélben van az autonómia gondolata. Markó Béla szerint a tiszteletbeli elnök az elmúlt időben többször is különvéleményt nyilvánított az RMDSZ többségi véleményével szemben és nem tudja elfogadni, hogy adott esetben véleménye kisebbségben maradt. a szövetség elnöke szerint azonban ez nem jelenti azt, hogy kiszorítják a szervezetből, hogy a szélre sodródik. Markó Béla úgy értékeli, hogy bárkiről is legyen szó a közösségi döntéseket el kell fogadni, és azt kell a továbbiakban képviselni. Károsnak tartja, ha a nézetek ütköztetése a közvélemény előtt folyik, különösen akkor, ha személyi síkra terelődik. Hangsúlyozta, hogy nem nehezményezi az elvi vitát. Úgy vélte, hogy ebben az esetben azonban egy bizonyos állásfoglalásról van szó, melynek már az első mondata erkölcsi síkra terelődik, "becsületsértésről, valótlan állításról van szó, azokhoz mérhető minősítésekről". Megjegyezte, hogy az ilyen vitát már nem lehet elvi jellegű vitának tekinteni. Markó Béla szerint sokan úgy vélik, hogy az RMDSZ ölébe hullott minden és ezért túl olcsónak tartják a koalícióban való részvételt. Ezzel szemben elmondta, hogy a kompromisszum kialakítása nehezen ment. /"Kiszorítósdi" ? RMDSZ-módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., szerkesztett, rövidített változat: Brassói Lapok, márc. 28./"

"A Nemzetközi Kisebbségjogi Csoport /MRG/ A romák/cigányok Romániában című jelentését közli a Romániai Magyar Szó. Nicolae Gheorghe, a jelentés társszerzője hangsúlyozta, hogy szükséges a "cigánykérdés" újraértékelése. A rövid történelmi visszapillantásban szerepel az is, hogy Romániában 1865-ben vetettek véget a cigány-rabszolgaságnak. A roma szervezetek a roma elnevezést tartják megfelelőnek és tiltakoznak a román külügyminisztérium 1995/H(03)169. számú memoranduma ellen, amely arra utasítja a közalkalmazottakat, hogy a roma helyett a cigány megnevezést használják. A memorandumot nem hozták nyilvánosságra, titkos iratként került a hatóságokhoz. Ez a határozat diszkriminatív jellegű. - A roma lakosság lélekszámát nehéz megállapítani, számukat 400 ezer és 2,5 millió közé teszik. A roma népesség nyilvántartását Romániában is be kellene tiltani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./"

"A brassói törvényszék kihirdette a Caritas Társaság, közvetve az Ioan Stoica által kezdeményezett hírhedt pilótajáték csődjét. Stoica elmondta az újságíróknak, hogy ő már három éve próbálta elérni a csőd kihirdetését, azonban az előző hatalomnak ez nem állt érdekében, ugyanis Adrian Nastase volt képviselőházi elnök, Gheorge Funar pártvezér vagy Gheorghe Tinca volt védelmi miniszter szintén vettek fel pénzeket: a befizetett összeg nyolcszorosát felvették. /Magyar Hírlap, ápr. 17./"

"Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ugyanaznap Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő azoknak a volt vagy jelenlegi kormányzati tisztségviselők által beperelt és akár felfüggesztett büntetéssel is sújtott újságírók ügyében, akik ilymódon már bűnözőkké minősülnek, kérvén, hogy a BTK idevágó szakaszainak, továbbá a homoszexuálisokra vonatkozó 200. szakasznak a mielőbbi módosításával vessenek véget az eddigi gyakorlatnak, az ET-ajánlásokra való tekintettel is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./"

"Az Országos Akkreditációs Bizottság jóváhagyta a román-magyar szak indulását a brassói Transilvania Tudományegyetem keretén belül. Mihaela Gheorghe lektor elmondta, hogy román és magyar irodalomból és nyelvtanból kell felvételizni. /Hetirenden rovat = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 25./ Ennek a váratlan döntésnek nincs előzménye, kérdéses továbbá, hogyan tudnak biztosítani tanárokat, jegyzeteket, könyvtárat. "

"Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet ápr. 25-én Kolozsvárra látogatott. Nagy érdeklődéssel jött Kolozsvárra, megtiszteltetésnek érezte, hogy Kolozs megye prefektusa fogadta. Szőcs Ferenc tájékoztatta Alexandru Farcas prefektust és Buchwald Péter alprefektust a magyar-román kapcsolatok alakulásáról, a miniszterek és szakértők találkozásairól, Magyarország elvárásairól. A szükséges dokumentumok aláírása megteremtette a jogalapot a konzulátus újramegnyitására. Fontos, hogy Kolozsváron legyen a konzulátus. Szőcs Ferenc tájékozódott az egyetem jövőjéről. A magyar-román alapszerződésben szerepel olyan tanügyi rendszer megteremtése, amely biztosítja az anyanyelven tanulást minden szinten. Magyarország szerint az egyetemi szinten történő anyanyelvi oktatás nagyon fontos a kisebbségek szempontjából, azonban "hogy ez mikor és hogyan fog megvalósulni, nem a magyar, hanem a román kormány gondja, feladata. Ellenben remélik, hogy a lehető leghamarabb és a diákok érdekeinek megfelelően rendeződik." Szőcs Ferenc hangsúlyozta, hogy a magyar fél is azzal a megoldással lesz megelégedve, amely az ügyben érintetteket is kielégíti. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Kolozsvár polgármestere ápr. 25-én közreadott sajtóközleményében az illemszabályok megsértésével vádolta Szőcs Ferencet, aki a konzulátussal kapcsolatos terveit csakis a prefektussal osztotta meg, megkerülve a helyi hatóságokat, a megyei tanács elnökét, a polgármesteri hivatalt. Gheorghe Funar szerint ennél már csak az nagyobb merészség, hogy a nagykövet a konzulátus május végi megnyitásával "fenyegetőzik", anélkül, hogy a városi tanács jóváhagyását kérné. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ Az Evenimentul Zilei ismertette Funar polgármester nyilatkozatát, miszerint a magyar nagykövet látogatásának egyik célja az volt, hogy elrontsa a románok Húsvétját. A Ziua szerint Gheorghe Funar kijelentette, hogy a "lovak Húsvétján" fog a magyar konzulátus rendelkezésére bocsátani egy épületet. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 29., 78. sz./"

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a tavalyi helyi választások után hivatalos szerv elleni rágalmazás vádjával indított pert Molnos Lajos ellen, aki akkor még az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke volt. A törvényszék úgy értékelte, hogy csak magánszemély elleni rágalmazás esete áll fenn. A lap megemlíti, hogy Molnos Lajos Funart minősítő szavai a PRO TV riporterével való magán beszélgetésen hangzottak el. A polgármester két újságírót nevezett meg tanúként, akiket elfogadott a bíróság is. Funar 20 milliárd lej kártérítést követel. /Folytatódik Molnos Lajos zaklatása . = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"

"Kisgyörgy Réka felidézte a múltat: Gheorghe Funar polgármester mindenáron szobrot akart állíttatni Kolozsváron Antonescunak. 1994. januárjában már elkészült a szobor makettje, Funar bejelentette, hogy a szobrot felállítják, egyúttal kérte Gavril Iosif Chiuzbain igazságügyminisztert, hogy értékeljék újra az Antonescu-pert. A háborús bűnösként halálra ítélt Antonescu emlékét ápoló Ion Antonescu Liga székházat kért Kolozsváron, Funar válasza igenlő volt. Funar létrehozta szoborpályázatot elbíráló zsűrit. A polgármester több nyilatkozatában kifejtette nézeteit. Marc Ballon amerikai újságírónak így nyilatkozott: "A magyarok mindig agresszívek voltak, hiszen egy nomád, barbár nép leszármazottai, akik 1100 évvel ezelőtt jöttek be Európába. Hogy Nyugaton többen háborús bűnösnek nevezik Antonescu marsallt és felelőssé teszik a temérdek zsidó haláláért? Nagyot tévednek. A tájékoztatás helytelen, mivel Antonescu marsall megvédte és kiragadta a zsidókat a hitleristák és horthysták kezéből". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./"

"Göncz Árpád köztársasági elnök közelgő látogatása ellen újabb tiltakozó levelet írt Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Funar tiltakozott a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitása, továbbá Bolyai Egyetem újraindítása ellen. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"

"Az Adevarul máj. 12-i száma jelentős teret szentel az RMDSZ-t lejárató cikkeknek. Az RMDSZ-szel való együttműködés gyümölcsei; a kormány magyar egyetemmé alakítja egy árvaház épületét című cikke szerint Remus Opris, a kormány főtitkára a kabinet tagjainak tudta nélkül lopott be a múlt héten egy kormányrendeletet a reformra vonatkozó törvénycsomagba. A rendelet egy, még a Vacaroiu-kormány idején kiadott kormányrendeletet érvénytelenítené, mely a görög katolikus egyháznak utalt ki Székelyudvarhelyen telket árvaház építése céljából. A lap szerint Opris már márciusban "kevesebb mint egy héttel a marosvásárhelyi véres események évfordulója előtt" meg akarta ezt tenni. A lap azt állítja, hogy a székelyudvarhelyi városi tanács két éve küzd az árvák és az apácák ellen, hogy megszerezze az épületet, amely külföldi támogatással épült. "Szász János székely-udvarhelyi polgármester valóra válthatja választási kampányi ígéreteit, miszerint aulát csinál a kápolnából és tantermeket a gyerekek hálószobáiból" - írja az Adevarul, majd hozzáteszi, hogy a tanácsosok 100 fogyatékos inváziója ellen biztosítják be magukat, attól félve, hogy azok megbontanák az etnikai egyensúlyt. A lap úgy véli, hogy ez rontja Románia image-et, mivel a külföldiek nem tesznek különbséget a magyar tanácsosok és a hálátlan románok között, akik megakadályozzák egy árvaház működését. A lap szerint a kormány főtitkára még mindig nem indokolta meg tettét. Valeriu Stoica igazságügyminiszter állítólag kijelentette, hogy Vacaroiu rendelete betartja a törvényes kereteket. Az intézkedés ellentétes Constantinescu államfő azon kijelentésével is, melyben szorgalmazta az árvák védelmének fokozását - áll az Adevarulban, mely azt sejteti, hogy az intézkedés meghozatala az RMDSZ-nek tett olyan engedmény, mely a reformintézkedések elfogadásához nélkülözhetetlen parlamenti többség megszerzéséhez szükséges. A lap közöl egy olvasói levelet, melynek szerzője úgy véli, hogy az RMDSZ az oktatási törvény módosításával el akarja magyarosítani a román nyelvet, és Erdélyben etnikai alapú autonómiát akar megvalósítani. Az olvasó végül felteszi a kérdést, hogy a világon melyik országban fogalmaz meg egy együtt élő nemzetiség ennyi követelést, amit el is fogadnak. Egy másik cikkben, melynek címe Mindenáron kétnyelvű feliratokat ismerteti a Máramaros megyei Kővárremete község polgármesterének levelét, miszerint a községhez tartozó Kővárremete faluban az 1.150 lakosból csak 4 magyar nemzetiségű és nem 14,5%, mint ahogy azt az RMDSZ állította. A Cronica Romana ismerteti az RNEP elnökének, Valeriu Tabaranak Iasi-ban tett kijelentését, melyben az a kolozsvári polgármester múlt heti kijelentéséhez hasonlóan nyilatkozott. Valeriu Tabara elmondta, hogy Göncz Árpád részéről bocsánatkérést kéne igényelni, azért amit Erdély, múlt és jövő című könyvében írt. A lap megemlíti, hogy Gheorghe Funar rendkívüli ülésre hívta össze a Kolozs megyei tanácsot, melyen "a tanácsosok úgy döntöttek, hogy Göncz Árpád csak akkor léphet be Kolozsvárra, ha elismeri az 1918-as egyesülést, ha visszavonja említett könyvét, valamint bocsánatot kér a román néptől". A lap szerint a megyei tanács felhatalmazta Funart, hogy nyilvános gyűléseket és tiltakozó megmozdulásokat szervezzen azon szervezetekkel együtt, melyek védik a román nép érdekeit. Valeriu Tabara Iasi-ban kifejtette meggyőződését, hogy Románia nem csatlakozik az elsők között a NATO-hoz, valamint hogy második csatlakozási hullám nem fog létezni. "A NATO határának tőlünk nyugatra való megállapítása, Magyarország és Románia között, nagy gondokat fog okozni nekünk, legfőbbképpen Erdély miatt, köztudomású lévén, hogy Magyarország akárhányszor a háta mögött tudott egy nagyhatalmat rendkívül agresszív politikát folytatott" jelentette ki az RNEP elnöke. A Cronica Romana beszámolójából megtudjuk, hogy a Funar által összehívott tanácsülésre csak május 14-én kerül sor. A lap ismerteti a polgármester tervezetét, melyben feltételekhez köti a magyar államfő látogatását. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 12., 86. sz./"

"Gheorghe Funar máj. 15-re rendkívüli ülésre hívta össze a Kolozs megyei tanácsot, mellyel el akarja fogadtatni provokatív határozatát: Göncz Árpád csak akkor léphet be Kolozsvárra, ha elismeri az 1918-as egyesülést, ha elhatárolja magát Erdély múltja és jövője című könyvétől, valamint bocsánatot kér a román néptől a bécsi diktátum után Románia területén elkövetett atrocitásokért és elismeri, hogy Magyarország bűnös abban, hogy Észak-Erdélyben 1941 és 1944 között 152 ezer zsidót öltek meg. A tervezet szerint a városi tanács felhatalmazza Funart, hogy nyilvános gyűléseket és tiltakozó megmozdulásokat szervezzen azon szervezetekkel együtt, melyek védik a román nép érdekeit. - Funar ismételten Göncz Árpád könyvének mondja Bajcsy-Zsilinszky Endre munkáját, melyet Göncz Árpád fordított angolból magyarra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Bajcsy-Zsilinszky Endre munkája 1944-ben Genfben angolul jelent meg, 1990-ben magyarul /Erdély múltja és jövője, Tinódi Kiadó, Budapest/, Göncz Árpád fordította és Vígh Károly történész írt utószót a könyvhöz. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./"

"A Gheorghe Funar kolozsvári polgármester által máj. 14-ére összehívott tanácsülés előtt a testület 16 tagja, tehát többsége közös nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélik a polgármester kezdeményezését, amellyel Funar "feltételeket" próbált szabni egy, a városi tanács által elfogadandó határozatban Göncz Árpád magyar köztársasági elnök kolozsvári látogatásához. A nyilatkozat aláírói között szerepelnek az RMDSZ tanácsosai, továbbá a többi kormánykoalíciós párthoz, illetve más, parlamenten kívüli demokratikus pártokhoz tartozó városi tanácsosok, sőt, az SZDRP egyetlen kolozsvári tanácsosa is, akik úgy döntöttek, nem jelennek meg a polgármester által összehívott ülésen. A 16 kolozsvári városatya közös nyilatkozata elítéli a nemzeti egységpárti polgármester terveit, és Funar állításait visszájára fordítva éppenséggel őt vádolja azzal, hogy "aláaknázza a nemzetbiztonságot". Mint Boros János, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, városi tanácsos, egy ugyanaznap, máj. 14-én megtartott sajtóértekezleten elmondta, a tanács csak úgy hozhat érvényes határozatot, ha a testület 31 tagja közül legalább 16 jelen van. - Utóbb kiderült, hogy a tanácsülésen mindössze 13-an jelentek meg, két egységpárti tanácsos sem ment el a "rendkívüli" ülésre. Funar ugyan máj. 19-re ismét össze kívánja hívni a testületet, ám a történtek után aligha van esélye arra, hogy keresztülvigye szándékát, és komolyan megzavarja a magyar államfő kolozsvári látogatását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1027. sz./"

"Göncz Árpád köztársasági elnök kolozsvári látogatását illetően Kolozsváron a városi tanács máj. 21-i ülésén a kormánypártok tanácsosainak 15 szavazatával a Gheorghe Funar provokatív elképzelését támogató 10 tanácsos voksaival szemben levették a napirendről az egységpárti polgármester javaslatát, amely felhatalmazta volna a kezdeményezőt tiltakozó tüntetések szervezésére. Ugyanezen az ülésen a tanácsosok meghallgatták Bartolomeo Anania ortodox érsek előterjesztését, amelyben a görögkeleti főpap váratlanul azzal állt elő, és természetesen Gh. Funar azonnal fel is karolta a kezdeményezést, hogy a városi tanács utaljon ki egy telket a Főtéren, a néhány évvel ezelőtt megkezdett ásatások helyén, az állam által felépítendő új görögkeleti templom számára, a Szent Mihály templom mellett, így az ortodox egyház visszaadhatná a görög katolikusoktól a kommunisták által elvett és az ortodox egyháznak adott Deák Ferenc utcai templomot. A tanácsülésen több tanácsos a terv ellen érvelt, köztük Romulus Zamfir, a Polgári Szövetség Pártjának tanácsosa és Bucur Ildikó RMDSZ-tanácsos szakemberként mutattak rá arra, hogy a század elejéig építészeti szempontból egységes arculatát kialakított kolozsvári Főtér építészetileg és régészetileg védett terület, ezért itt egyetlen olyan bizottság sem engedélyezheti az építkezést, amely szakemberekből áll. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./"

"Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa máj. 23-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy Kolozsvár kultúrvárosi hírnevéhez méltóan államfőnek kijáró tisztelettel fogadja majd Göncz Árpádot. Az esetleges rendzavarások megakadályozására máj. 25-27-e között betiltja a tüntetéseket. Funar polgármester nem szerepel a meghívottak között, amennyiben mégis megjelenik a hotel bejáratánál, a Biztonsági és Őrszolgálat /SPP/ emberei feltartóztatják. - Mindennek ellenére Gheorghe Funar nyílt levélben értesítette Emil Constantinescu elnököt, hogy máj. 24-27-e között több nyilvános gyűlést rendez Kolozsváron A román nemzet egysége és méltósága néven. A szervezők: Vatra Romaneasca, Avram Iancu, George Baritiu, illetve a Hargita, Kovászna és Maros Megyéből Elüldözött Románok Szövetsége. Funar szerint Göncz Árpád látogatása az RMDSZ és néhány ezer Magyarországról hozott fiatal diverziója. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Az SPP az államelnökség mellett működő testőrszolgálat /Biztonsági és Őrszolgálat/, a kilenc román titkosszolgálat egyike."

"A megyei prefektus tilalma ellenére máj. 25-én megtartotta magyarellenes rendezvényét Gheorghe Funar polgármester. A román nép egységéért és méltóságáért című megmozdulást a kolozsvári rendőrség úgy értékelte, hogy megemlékező jellegű, ezért nem vonatkozik rá az Emil Constantinescu államelnök és Göncz Árpád elnök kolozsvári látogatására elrendelt gyülekezési tilalom. /Funar kolozsvári gyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./"

"Alexandru Farcas prefektus kijelentette: a máj. 25-én általa rendezett fogadásra nem hívta meg Gheorghe Funart, mivel nem engedheti meg magának, hogy a polgármester valami faragatlanságot kövessen el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./ A Mesagerul tájékoztat, hogy a tegnapi kolozsvári rendezvényeken a polgármester mellett részt vett számos RNEP-es és NRP-s honatya, valamint a Vatra Romaneasca Kulturális Egyesület és az Avram Iancu Szövetség vezetőségének képviselői. A résztvevők kiáltották, hogy "Le a kormánnyal" és kérték a jelenlegi vezetés eltávolítását, mivel az nem biztosítja Románia nemzeti érdekeit. / /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 26./"

"Markó Béla szövetségi elnök kezdeményezésére a területi rádióstúdiók által sugárzott magyar nyelvű adások kérdéséről tartottak tanácskozást szerdán, máj. 28-án a szövetségi elnök marosvásárhelyi hivatalában. A megbeszélésen részt vettek a Román Rádió Területi és Helyi Stúdiók Főosztályának vezetője, Gheorghe Verman vezérigazgató-helyettes és munkatársai, a kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári rádióstúdiók képviselői, továbbá Márton Árpád képviselő, a Képviselőház művelődés-, művészet- és médiaügyi bizottságának tagja és Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal médiakapcsolatokkal megbízott igazgatója. A tanácskozás célja azoknak a konkrét módozatoknak és lehetőségeknek a felmérése volt, amelyek révén a területi stúdiók műsorrendjének módosításával, a magyar nyelvű adások egyidejűségének megszüntetésével, valamint a műsorszórás műszaki feltételeinek javításával biztosítható lenne a többórás folyamatos magyar nyelvű adás sugárzása, illetve vétele egész Erdély területén. A tanácskozás részvevői megállapodtak abban, hogy az illetékes szakértők a közeljövőben elkészítik a megvalósítás rövid és hosszú távú szakaszait, anyagi és műszaki feltételeit felmérő tanulmányokat. Ugyanakkor a Román Rádió vezérigazgató-helyettese közölte, hogy az Igazgatótanács döntése értelmében a kisebbségi nyelveken is sugárzó stúdiók vezetőségébe ? ahol ez még nem történt meg ? a kisebbségi szerkesztőségeket képviselő főszerkesztő-helyetteseket neveznek ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 29., 1037. sz./"

"A máj. 27-i Libertatea című lap tájékoztatott arról hogy máj. 26-án Bukarestben a romák tiltakozó felvonulást rendeztek a fajgyűlölet, idegengyűlölet, valamint a hazai kisebbségekkel szembeni intolerancia ellen. Nicolae Gheorghe a Romani Criss Szövetség elnöke kijelentette, hogy a tüntetés nem a román többség ellen szól, hanem a hatóságok, nevezetesen a kormány és a Külügyminisztérium ellen. Kifogásolták, hogy a hivatalosan cigányoknak nevezik őket, amit nem fogadnak el a roma szervezetek, valamint azt, hogy a rendet felügyelő szervek dokumentumaiban diszkriminatív nyelvezetet használnak velük szemben. A szövetség az általa kiadott közleményben értékeli, hogy a Külügyminisztérium bocsánatot kért a Németországba kivándorolt szászoktól, de bocsánatkérést igényel az Antonescu ideje a romákat ért fajüldözés miatt is. A roma tüntetők követelték a roma nyelvű oktatás bevezetését is, mellyel kapcsolatban a Libertatea megjegyzi, hogy "biztos, gondot fog okozni a Tanügyminisztériumnak". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), máj. 29., 99. sz./"

"Gheorghe Funart 1992-ben választották meg Kolozsvár polgármesterének. A szélsőségesen nacionalista politikus szélsőséges megnyilatkozásaival, gyakori magyarellenes kirohanásaival nem keveset tett azért, hogy sűrűn szerepeljen a sajtóban. Megjelent egy kötet /Balázs Sándor-Schwartz Róbert: Funar-korszak Kolozsváron, a helyi sajtó tükrében, 1992-1996. Erdélyi Híradó Könyv- Lapkiadó, Kolozsvár, 1997/, amely közel ötszáz oldalon követi végig azokat az írásokat, amelyek a polgármesterről szólnak. A két válogató teret adott a román nyelvű magyarbarát sajtónak is. /Tükörben a kolozsvári Funar-korszak. = Népszava, máj. 29./"

"Jún. 18-án, csütörtökön a szenátus oktatásügyi bizottsága kvórum hiányában nem tudta megvitatni a tanügyi törvényt módosító törvényjavaslatot. A kormánykoalícióhoz tartozó egyik bizottsági tag külföldön, hivatalos kiküldetésben volt, az ellenzéki SZDRP és RNEP bizottsági tagjai /Gheorghe Dumitrascu és Costica Ciurtin/ pedig azzal a mondvacsinált ürüggyel, hogy nem érkezett meg a rektorok tanácsának álláspontja a tervezetről, elhagyták a termet és így bojkottálták az ülést. George Pruteanu szenátor, a bizottság elnöke és további öt szenátor - köztük Markó Béla és Lőrinczi Gyula - közleményben ítélte el az ellenzék szenátorainak eljárását. A törvényjavaslatot az Állandó Büró június 11-i határozata értelmében sürgősségi eljárással kellett volna hogy megvitassa a szenátus, ám nincs kizárva, hogy sürgősségi kormányrendelettel fogadják el a törvénymódosító tervezetet /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 20., 1053. sz./"

"Jún. 23-án Gheorghe Dumitrascu szenátor máris interpellált, tiltakozva az ellen a terv ellen, hogy sürgősségi kormányrendelettel léptessék életbe a tanügyi törvény módosítását. Előzőleg ugyanis sikerült nekik megakadályozni, hogy megszülessen a tanügyi törvény módosítása.Markó Béla is megerősítette, hogy jún. 23-án a kormány visszavonta a módosításra tett törvényjavaslatot. /Zsehránszky István: Fundamentalista érdekszövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

"Alexandru Farcas júl. 29-én feljelentést tett az ügyészségen Gheorghe Funar polgármester ellen, felbujtással és ellenséges hangulatkeltéssel vádolva őt, a három férfit pedig, akik a magyar lobogót ellopták, minősített lopással vádolva. - A rendőrség a közterületfenntartó vállalat három mérnöke ellen is vizsgálatot indított azzal a gyanúval, hogy részük volt a zászlólopásra való felbujtásban. Liviu Medrea, a vállalat igazgatója azzal mentegette dolgozóit, hogy a zászlólopás politikai tett volt, az illetőknek dicséret jár tettükért. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./"

"A Ziua című lap beszámolt arról, hogy Gheorghe Dumitrascu, RTDP-s szenátor a szenátusban a politikai nyilatkozatok napirendi pontjánál magyarellenes dalt játszott be. A dal szerint "parancsoljanak a magyarok saját hazájukban, mivel ez a románoké". Dumitrascu javasolta a gazdasági kapcsolatok megerősítését Mongóliával. A Romania Libera megemlíti, hogy Gheorghe Funar újból "az előtérbe került", arra bíztatva Románia polgármestereit, hogy ellenezzék az RMDSZ követeléseit. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 2., 121. sz./"

"Több szobor restaurálására vállalkozott Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, köztük a Mátyás-szoborra is, mert az, amint állította, közveszélyes. Ezt a tervet a városi tanácsosok egyöntetűen /!/ elutasították. A liberális párti Sorin Cocis kijelentette: "Amíg én városi tanácsos vagyok, addig nem nyúlnak a szoborhoz!". A szobor restaurálásának helyben, a szobor elmozdítása nélkül kell megtörténnie. /Örökzöld téma: a Mátyás-szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./"

"Júl. 7-én a kolozsvári Stirea című román napilap szerkesztőségének szervezésében rendkívüli kerekasztalvitára került sor a házigazdák moderátori közreműködésével. A részvevők ? Alexandru Farcas, Kolozs megye prefektusa, Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere és Boros János Kolozs megyei RMDSZ-elnök ? a helyi közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet kolozsvári, illetve Kolozs megyei alkalmazási lehetőségeiről vitatkoztak. Gheorghe Funar polgármester a sajtóból már jól ismert álláspontját hangoztatta, miszerint várja a mintegy 72 000 kolozsvári magyar írásbeli kérését ahhoz, hogy bevezethesse a magyar nyelv használatát a közigazgatásban, illetve, hogy kifüggeszthesse a kétnyelvű feliratokat a városban. - A prefektus felszólította a polgármestert a kormányrendelet végrehajtásának megkezdésére, mindazok ellenére, hogy várja e rendelet műszaki jellegű pontosításait a kormányfőtitkárságtól. - Boros János a szerkesztők aggályait eloszlatva, miszerint e rendelet alkalmazása etnikai feszültségeket váltana ki, mesterkéltnek, a média által felfújtnak nevezte a többségi kolozsváriak "felháborodását", amely nem más mint a szélsőséges-nacionalista pártok túl hangos zavarkeltése, ami mögött viszont nincs meg a tömegek támogatása. Rámutatott arra, hogy a magyar kisebbségnek kedvező rendelkezések jogosságát nemzetközi egyezmények rögzítik, s e dokumentumokat Románia parlamentje is ratifikálta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./"

"Bíró Béla cikkében egyaránt elítéli Funart és Katona Ádámot. Õk ketten ugyanis nemzetárulónak mondják a Ciorbea-kormányt. "Mi, magyarok a román nacionalistákat nem bírhatjuk jobb belátásra" - írta Bíró Béla. "Nekünk saját nacionalistáinkat kell elszigetelnünk. Ami nem azt jelenti, hogy egyenlőségjelet kell tennünk Katona Ádám és Gheorghe Funar közé /nagyon is távol állnak egymástól/, hanem azt, hogy elgondolkodunk rajta, mi az a gyakorlati alternatíva, mely Katona Ádám jogos fenntartásai mögött meghúzódhat. Ez esetben észre kell vennünk, hogy ilyen alternatíva nincs. Az az alternatíva viszont, melyet a mostani kormányzat képvisel, minden tétovasága dacára is létező lehetőség." Ez jóval kevesebb annál,amit Katona Ádám és Tőkés László követel, annál azonban több, mint amit fél évvel ezelőtt remélhettünk. - Katona Ádám és Gheorghe Funar felelőtlenségükben hasonlítnak egymáshoz. - Az igazság fontos, de a politizáláshoz kevés. /Bíró Béla: Kezdődik? = Brassói Lapok (Brassó), júl. 18./ Ugyanezt az írását kibővítve újraközölte. A bővítésben szerepel az, hogy Sepsiszentgyörgyön a nagy csendőrlaktanya építését átmenetileg leállították, és azt ígérték, hogy az épület a megyei rendőrség székháza lesz, a Cserehát ügyét nem sikerült rendezni: provokatív szándékkal román apácákat vittek az épületbe. Tőkés László és Katona Ádám a Székelyföld elrománosítását "elősegítő" Tokay György kormányzati megbízatásának felfüggesztését kérték. /Bíró Béla. Van mit megóvni! = Magyar Hírlap, júl. 28./"

"Gheorghe Funar polgármester júl. 18-i sajtóértekezletén elfogadhatatlannak nevezte, hogy Kolozsváron magyar főkonzulátus működjön, ugyanígy Bitay Károly főkonzul jelenlétét a városban. Kijelentette. hogy a magyar külképviselet célja olyan szakemberek Kolozsvárra hozatala, akik gondoskodnak a kormányrendeletek, a helyi közigazgatási és oktatási jogszabályok végrehajtásáról, illetve a Bolyai Egyetem beindításáról. Bitay főkonzul júl. 17-i bemutatkozó látogatását a polgármesteri hivatalban, Funar azzal az ürüggyel halasztotta el, hogy el kellett utaznia. Most pedig betegségére hivatkozott, de hozzátette: semmilyen körülmények között nem hajlandó fogadni Bitayt. /Népszabadság, júl. 19./"

"A kormánykoalíció politikusait felháborította, hogy Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ új igazgatója Gheorghe Atudoroaire ezredest nevezte ki az SRI nagyváradi Területi Operatív Központjának vezetőjének. Atudoroaire az 1989-es események vérbefojtását vállaló Temes megyei Securite akkori helyettes vezetője volt. Az ezredest népirtással vádolták, majd 1991-ben felmentették. Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor monumentális melléfogásnak tartja ezt a kinevezést. Csapó I. József szenátor szintén ellenezte a döntést. Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSZ felhatalmazásával Verestóy Attila szenátor az SRI vezetőjének meghallgatását fogja kezdeményezni. /Egy szekus második karrierje. Újra aktív a temesvári hóhér. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./"

"Gheorghe Funar polgármester Emil Constantinescu államelnökhöz címzett levelében kérte, hogy távolíttassa el a magyar főkonzulátus épületéről a magyar zászlót. Funar közleményben tiltakozott a magyar főkonzulátus újramegnyitása ellen. Ebben ördögi kitartással vádolta az RMDSZ-t, amely szerinte irredenta, szélsőséges, idegengyűlölő és románellenes szervezet, Magyarország Romániában tevékenykedő ötödik hadoszlopa. Funar figyelmeztette a nemzetárulókat, hogy közel a számonkérés órája, és kilátásba helyezte, hogy pártja, a Román Nemzeti Egységpárt minden eszközt felhasznál a román nemzet egységének megőrzéséért. /Magyar Hírlap, júl. 25./"

"Az Európai Komisszió /az Európai Unió romániai kirendeltsége és a Romani CRISS, a cigányság szociális és etnikai kérdéseit tanulmányozó központ közös sajtóértekezletet tartott. A roma vezetők elmondták, hogy az országban még csak most ismerkednek a cigányság problémáival. Nicolae Gheorghe roma szociológus szerint Romániában a rendőrség üldözi a romákat, él a megkülönböztetés. 1989 óta a romániai cigányság több mint száz támadást szenvedett etnikai alapon, azonban mindössze két esetben ítélték el a romák megtámadóit. Az 1989-es fordulat óta még egyetlen román kormány sem ítélte el a romák megtámadóit. A múlt században megtörtént a cigány rabszolgák felszabadítása, emlékeztetett Nicolae Gheorghe, most a megkülönböztetés felszámolását kell elérni. A sajtóértekezleten megjelent Paul Abraham rendőrtábornok is, aki csak kivételes eseteknek minősítette a történteket. /Zsehránszky István: kibújt a szeg a zsákból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./"