Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és tanácsosai nevében Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, városi tanácsos nyílt levélben fordult Grigore Zanc Kolozs megyei prefektushoz, kérve, éljen törvényes jogával, s akadályozza meg Gheorghe Funart, hogy újabb törvénytelenséget kövessen el azzal, hogy a tanács megkérdezése nélkül újabb emléktáblát helyezzen el, mégpedig márc. 15-én, a Petőfi-emlékházra. Nemcsak törvénytelenségről van szó, hanem történelemhamisításról is, ezáltal magyarellenes uszításról, provokációról, melynek célja interetnikus összecsapás előidézése Kolozsváron. A prefektus, mint eddig annyiszor, nem vette tudomásul a tiltakozást. Emellett Funar erre a rendezvényre meghívta Cofariu Mihailát is, Hodákról. Cofariu az 1990-es marosvásárhelyi tragikus események egyik szereplője. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

"Gheorghe Funar márc. 14-én Kolozsváron a belváros magyar emléktábláit fellobogóztatta román zászlókkal, majd feltetette a volt Biasini Szálló épületére a beígért táblát, amely a polgármesteri hivatal indítványára a korábbihoz viszonyítva legalább nyolcszoros méretben hirdeti Baritiu és Balcescu érdemeit - és a magyarok kellőképpen túlértékelt "véres tetteit". A képviselőházban Petre Turlea független képviselő tiltakozott az ellen, hogy "egy más állam történelmének eseményeiről" román területen emlékezzenek meg. Az RMDSZ sepsiszentgyörgyi megemlékezéseit "revizionista gyűlésnek" minősítette, és bejelentette, hogy ugyanott fogja bemutatni Hamis magyar mártírok román földön című művét. Maros megyében Gabriel Tiru prefektus, az RNEP tagja közleményben büntetés terhe alatt figyelmeztette a polgármestereket, a tanácsosokat és az iskolaigazgatókat, hogy nem szervezhető az iskolákban március 15-i megemlékezés. /Felkerült az emléktábla - nacionalista feszültségkeltés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./"

"Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke arra kérte a képviselőház költségvetési-pénzügyi bizottságának elnökét, Gheorghe Branzei képviselőt, hogy indítványozza az RMDSZ államkasszából történő finanszírozásának befagyasztását az 1996-os költségvetésben. Kérését Gheorghe Funar azzal indokolta, hogy az RMDSZ csak románellenes tevékenységre és az önálló Erdély létrehozására törekszik. A pártelnök érvei: 1. ha az RMDSZ bizonyítottan politikai pártnak határozza meg önmagát, ne kapjon az állami költségvetésből, a többi párttól eltérően; 2. ha az RMDSZ magát egyaránt szövetségnek is és pártnak is tartja, akkor ne kaphasson többet pénzt a Nemzeti Kisebbségi Tanácstól, amíg nem számol el az eddig juttatott pénzekről; 3. ne jusson több állami költségvetési pénz annak az RMDSZ-nek, amely az eddig - "itthonról, Magyarországról és külföldről" - kapott támogatásait az egységes román nemzeti állam ellen fordította. /RMDSZ ? pénz nélkül? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter márc. 20-i sajtóértekezletén a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, hogy jók a magyar-román katonai kapcsolatok. A román határvadászok Székelyföldre telepítéséről kijelentette: az állam szuverén joga, hogy "saját belátása szerint helyezze el katonai egységeit területén." /Magyar Hírlap, márc. 21./"

Gheorghe Funar, az RNEP elnöke márc. 21-én újabb nyilatkozatot tett közzé, melyben támadta az elfogadott párttörvény azon cikkelyét, amely lehetővé teszi, hogy a nemzeti kisebbségek etnikai alapon pártot alapítsanak. Bejelentette, hogy az RNEP az alkotmánybírósághoz fordul, és kérni fogja ezen cikkely megsemmisítését. /Új Magyarország, márc. 22./

Gheorghe Funar polgármester, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a kolozsvári polgármesteri hivatal faxgépéről küldte szét a legújabb RNEP-nyilatkozatot. Csak a cigányok és a magyarok számára nyújt lehetőséget a párttörvény, hogy etnikai pártot hozzanak létre, mivel más nemzeti kisebbségek nem tudnak összetoborozni 10 000 tagot - ezzel érvelt nyilatkozatában Funar amellett, hogy az Alkotmánybíróság törölje az etnikai pártszervezést megengedő szakaszokat. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy az RTDP, az RDK, a DP és az RMDSZ között titkos szerződés létezik, amelynek alapján az RMDSZ elérte céljait az oktatásban és a helyi közigazgatásban. És el fogja érni a magyar autonóm területek törvényesítését és a magyar nyelv hivatalos nyelvvé való nyilvánítását az egész országban - jövendölte Funar. /RNEP-visszhang a párttörvényre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

A román CSOP Gallup február végén készült közvélemény-kutatása szerint az ellenzéki Román Demokratikus Konvencióra szavazna a választók 26,5 %-a, ezzel először került a lista élére, megelőzve a hatalmon levő vezető kormánypártot, amely 18,8 %-ot kapna. A szélsőséges pártok is előretörtek, a Gallup szerint a Nagy-Románia Párt 6,7, a Szocialista Munkapárt 7,3 2%-ot kapna, viszont az RMDSZ tartja a 7,2 %-ot, tudósított Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, márc. 30./ Arra a kérdésre, hogy vannak-e szélsőséges pártok Romániában, a megkérdezettek 37,5 százaléka felelt igennel, s közülük 39,1 százalék az RMDSZ-t nevezte meg ilyen értelemben, 32,6 százalék a Corneliu Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Pártot, 12,2 százalék a Gheorghe Funar nevével fémjelzett RNEP-et, 8 százalék a Szocialista Munkapártot említette. /Felmérés: élen a Konvenció. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Az 1996-os költségvetés megvitatásakor jelentősen csökkentették a katonai, védelmi célokra fordítható kiadások összegét. Gheorghe Tinca védelmi miniszter leszögezte, hogy a megszavazott összegek nem fedezik a szükségleteket, de reálisan kell felmérni a lehetőségeket. /Új Magyarország, márc. 30./

"A Kolozs megyei tanfelügyelőség összeállította az 1996/97-es tanév beiskolázási tervét. Victor Dragoi főtanfelügyelő elmondta, hogy a magyar tagozatos iskolák közül a Brassai és a Báthory Líceumnak négy-négy, az Apáczai Líceumnak két, az "Onisifor Ghibu" (volt természettudományi), a "Gheorghe Lazar", a Zenelíceumnak egy-egy, a Könnyűipari Iskolaközpontnak egy, a Református Kollégiumnak két, a "Maranatha" Kollégiumnak, a Római Katolikus Főgimnáziumnak, az Unitárius Kollégiumnak és az Elektrotechnikai Líceumnak egy-egy kilencedik osztályt kérnek. Désnek, Szamosújvárnak, Tordának és Bánffyhunyadnak egy-egy magyar tannyelvű kezdő középiskolai osztályt javasolnak. A tanfelügyelőség ismét vissza kívánja helyezni a magyar tannyelvű tanító- és óvónőképző kilencedik osztályt az Apáczai Líceumból a Gheorghe Lazar Líceumba. 1990-ben hosszas harc árán lehetett csak az utóbbi iskolából (ahol nincs megfelelő magyar könyvtár stb.) az Apáczaiba áthozni a magyar tanítóképzőt. /Sz. Cs. Előterjesztik az 1996-97-es tanév beiskolázási tervét Költöztetnék a magyar tanító- és óvónőképzőt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ "

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter az MTI tudósítójának kérdésére elmondta, hogy Erdélyben mind a románok, mind a magyarok táplálnak félelmet. Az Observatorul Militar, a román hadsereg hetilapja közölte a miniszter válaszát. "Aki erdélyi románok között jár, tapasztalhatja, hogy közülük sokan támasztanak ilyen érzéseket." Tinca utalt "az elmúlt századok" tapasztalataira, az 1940-es bécsi döntésre, hozzátéve, ha a románok "meg is tudják bocsátani" a múltat, "elfeledni nem tudják". Innen a románok erős hite a hadseregben. Az már más kérdés, "hogy van-e reális oka a románnak a félelemre." Szerinte nincs mitől félni, de hozzáfűzte: "Katonai szempontból, ami a jelent illeti és az egy-két éves jövőt - azon túl nem tudom, mi lesz - nincs miért félnünk Magyarországtól." A miniszter hozzátette: vannak magyarok is, akik félnek a románoktól. Hargita és Kovászna megyében a katonák lakásproblémáit megoldották. Vitába szállt azzal, hogy ezen a vidéken a katonaság "elrontja az etnikai összetételt". Az állam "szuverén módon dönti el, hová kívánja elhelyezni katonai doktrínájának megfelelően a hadsereg egységeit." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./ "

Liviu Medrea, az RNEP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, akit pártja juttatott alprefektusi tisztségbe, elhatározta, hogy követi Cornel Brahan példáját: átiratkozik az RTDP-be - írta a Mesagerul Transilvan. Sokan úgy tudják, hogy Gheorghe Funar útmutatására Liviu Medrea fogalmazta eddig az RMDSZ-t elítélő rendkívül durva hangú közleményeket. Most pedig a helyezkedő politikusok igyekeznek idejében lelépni a süllyedő hajóról. /Az alprefektus is átigazol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Magyar Hírlap bukaresti tudósítójának, Bogdán Tibornak adott interjújában kifejtette, hogy bízik Románia esélyeiben a NATO-tagságot illetően, indokolatlannak tartja a megkülönböztetéseket. A NATO bővítése Románia nélkül nehezen képzelhető el, mert a NATO déli szárnyán elhelyezkedő ország a szövetség geostratégiai egységének fenntartását biztosítja. Ismételten elutasította az RMDSZ vezetőinek kifogását a Hargita és Kovászna megyében állomásozó "néhány katonai egység" miatt, amelyek nem változtatják meg az etnikai összetételt. - A román fegyveres erők reformja előrehaladott, befejezték a katonai egységek átalakítását, területi újrafelosztását. /Magyar Hírlap, ápr. 9./"

Ha Magyarországot Románia előtt vennék fel a NATO-ba, valóságos fegyverkezési hajsza indulna meg a két ország között - jelentette ki Gheorghe Tinca védelmi miniszter a Duna Televízió bukaresti tudósítójának /Népszava, ápr. 9./ Magyarország nem érdekelt a szomszédos országok felvételének lassításában és nem kezdeményez fegyverkezési versenyt, reagált erre a kijelentésre Kovács László külügyminiszter. Az Evenimentul Zilei ápr. 9-i számának nyilatkozva Tinca cáfolta a fegyverkezési versenyre vonatkozó kijelentését. A lap szerint a Medifax magánhírügynökség meghamisította a miniszter nyilatkozatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Háromnapos romániai látogatását ápr. 11-én befejezte Németh Sándor altábornagy, a magyar honvédség vezérkari főnöke. Tárgyalt Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel is. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó haderő-átalakításról. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

"Traian Chebeleu, az államfő szóvivője heti sajtóértekezletén cáfolta, hogy Iliescu elnök és Adrian Nastase, a képviselőház elnöke eltérően vélekedne a román-magyar alapszerződéssel, az Európa Tanács 1201-es ajánlásának a dokumentumban történő említésével kapcsolatban. Míg az államfő sajtónyilatkozataiban kizárta az 1201-es ajánlás említését, Nastase értelmezést tartott ehhez szükségesnek. Chebeleu szerint az is megfelel, ha az ajánlásra nem utal az alapszerződés, és az is, ha utal rá, de leszögezte, hogy ez nem értelmezhető az etnikai alapú autonómia engedélyezéseként. Elfogadhatatlan viszont - mondta a nagykövet - Magyarország arra irányuló törekvése, hogy az 1201-es ajánlást kiegészítő értelmezés nélkül foglalják bele a szerződésbe, ami - mint a szlovák-magyar szerződés sorsa mutatja - kétértelműségekre vagy egyoldalú értelmezésekre vezethetne, s ez nemkívánatos mértékűvé válhatna. - Gheorghe Tinca védelmi miniszter minapi megjegyzése, amely szerint Magyarország vagy más országok korábbi felvétele a NATO-ba fegyverkezési versenyre vezetne a térségben, a szóvivő szerint megfelel Iliescu elnök múlt heti nyilatkozatának, amely szerint feszültségeket eredményezne, ha a NATO-ba egyenként vagy kis csoportokban vennék fel a térségből az országokat. Másfelől sajnálatosnak nevezte Traian Chebeleu, hogy a román sajtó "összefüggéseiből kiragadva" nagy figyelmet szentelt Cioflina hadtesttábornok, vezérkari főnök egy hipotetikus kérdésre adott válaszának, amely a NATO-n kívüli katonai összefogás lehetőségét említette a térségben. Chebeleu ismételten megerősítette Bukarest NATO-integrációs szándékát. A szóvivő szerint Gheorghe Funar legutóbbi, Tom Lantos amerikai képviselőt ,,a magyar irredentizmus zsoldosaként" becsmérlő nyilatkozata nem érdemel figyelmet, hiszen az RNEP elnökének álláspontját - úgymond - jobbára saját pártja sem osztja. /Iliescu szóvivője cáfol. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./"

"A Der Standard bécsi napilap ápr. 11-i száma szerint nem véletlen, hogy Gheorghe Tinca védelmi miniszter Volker Rühe német hadügyminiszter romániai és magyarországi látogatására időzítette nyilatkozatát a NATO bővítésével kapcsolatban. Később helyesbített: "fordítási hiba történt", ő nem beszélt fegyverkezési versenyről. /Új Magyarország, ápr. 12./"

Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet fogadást adott a Romániába látogató Németh Sándor altábornagy, vezérkari főnök vezette magyar katonai küldöttség tiszteletére. A fogadáson megjelent Gheorghe Tinca védelmi miniszter is. /Népszava, ápr. 12./

Háromnapos romániai látogatását befejezte Németh Sándor altábornagy, a magyar honvédség vezérkari főnöke. Kíséretével megbeszélést folytatott Cioflina hadtesttábornokkal, megtekintett egy hegyivadász dandárt Curtea de Argesben, egy páncélos főiskolát Pitesti városában, és látogatást tett a katonai akadémián is, tárgyalt Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel is. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó haderő-átalakításról. A látogatást záró közös sajtóértekezleten Cioflina és Németh méltatta a két hadsereg közötti mintaszerű együttműködést. Cioflina szerint egyik vagy másik ország korábbi felvétele a NATO-ba nem vezetne a közöttük való kapcsolatok megromlására. A magyar vendég kizárta a Varsói Szerződés feltámasztását, vagy Magyarország részvételét valamilyen hasonló szervezetben. /Németh Sándor magyar vezérkari főnök látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

"Ápr. 11-én Bukarestbe érkezett Volker Rühe német védelmi miniszter, aki előzőleg Magyarországon járt. Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel tárgyalt. A román és német katonai erők idén 40 közös programot bonyolítottak le, jelentette ki Rühe. A német vendég román főtisztek előtt a kelet-közép-európai biztonságról és a NATO-integrációról tartott előadásában hangsúlyozta, hogy nem keleti "terjeszkedésről", hanem nyitásról van szó. /Volker Rühe bukaresti tárgyalásai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./ "

Gheorghe Tinca védelmi miniszter ismételten kijelentette: ha Magyarországot előbb vennék be a NATO-ba mint Romániát, akkor abból fegyverkezési hajsza keletkeznék a két ország között. Ez amolyan ijesztgetés-féle a NATO irányába. Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök ápr. 9-i nyilatkozatára hívta fel a figyelmet Fodor Sándor, aki szerint föltétlenül katonai szövetségre kell lépniük a volt Varsói Szerződés és az egykori Szovjetunió egyes államainak, ha Oroszországban (a szovjet birodalom visszaállítására törekvő) kommunisták kerülnének hatalomra. Éppen az orosz terjeszkedés elleni védelem ellen volna szükség az említett - NATO-n kívüli - szövetségre. - A NATO-kibővítés ugyanis - egyelőre - illúzió. /Fodor Sándor: Több mint újsághír. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

"A bukaresti Adevarul ápr. 18-i száma vezércikkben támadta a román politikai élet főszereplőit, Iliescu elnököt, szóvivőjét, Traian Chebeleut, Gheorghe Tinca védelmi minisztert és Dumitru Cioflina vezérkari főnököt. Az említett politikusok a lap szerint "hetet-havat összehordtak" az utóbbi időben, ellentmondásos nyilatkozataikkal "kétségessé tették az ország politikai vonalvezetését, euroatlanti elkötelezettségét". Dumitru Tinu lapigazgató megengedhetetlennek tartja, hogy Cioflina olyan nyilatkozatokat tegyen, amelyeket nyomban vissza kell vonni. Példaként említette Cioflina kijelentését: lehetségesnek tartja egy NATO-n kívüli katonai szövetség újraalakulását. Ezt a Le Figaro úgy értelmezte, hogy Romána híve lenne a Varsói Szerződés felélesztésének. Az Adevarul ellentmondásosnak ítéli meg azt is, hogy Iliescu a hónap elején még kizártnak tartotta az ET 1201-es ajánlásának belefoglalását a román-magyar alapszerződésbe, tíz nap múlva viszont szóvivője, Chebeleu már úgy vélekedett, hogy bizonyos körülmények között lehet utalni erre az ajánlásra. /Magyar Nemzet, ápr. 19./"

Felhívást intézett a szenátushoz Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke. Szerinte az április 22-i titkos ülés, amelyen C. V. Tudor mentelmi jogának felfüggesztéséről döntenek, már startból a demokrácia és a többpártrendszer, egy román szenátor és pártelnök, Románia elnökjelöltje ellen irányzott csapás, mégpedig külföldi útmutatásra. Funar kifogásolta, hogy a szenátus a román adófizetők pénzén az országban és főleg külföldön az egységes román nemzetállam és a román nép érdekei ellen harcoló RMDSZ-képviselők mentelmi jogát még nem függesztette föl. Funar szerint mindazok, akik C. V. T. meghallgatása előtt kijelentették, hogy mentelmi jogának felfüggesztésére szavaznak, az RMDSZ, Magyarország és a magyar irredentizmus malmára hajtják a vizet. /Egységpárti felhívás a szenátushoz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

"Az elmúlt években többször felmerült a Romániában élő nem románok lojalitásának kérdése. Gheorghe Funar azt erőltette, hogy az államigazgatásban dolgozó magyarok írjanak alá egy, a román állam iránti lojalitási nyilatkozatot és tegyenek a román nyelv és alkotmány ismeretét tükröző vizsgát. Az agyonhallgatott 1945-ös nemzetiségi statútum viszont kimondja: "Bármelyik szolgálati ághoz tartozó közhivatalnok" nem kényszeríthető román nyelvvizsgára. Ennek ellenére kérik többen a lojalitást a nemzeti kisebbségektől. A lojalitás, amennyiben többet feltételez, mint a jogkövetésben megnyilvánuló törvénytisztelet, antidemokratikus és diszkriminatív követelmény. Azért sem lehet lojalitási nyilatkozatot megkövetelni, mert "megléte esetén egy olyan bűnösségi vélelmet állítana fel, amely eredetileg egy államellenes magatartást feltételez, amit csak egy lojalitási nyilatkozattal lehet kivédeni." /Tamás Sándor: Néhány gondolat a lojalitásról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./ "

Javier Solana NATO-főtitkár hatórás látogatást tett Bukarestben, 12 fővárost érintő kelet-közép-európai körútjának utolsó állomásán, találkozott a román vezetőkkel, tárgyalt Iliescu elnökkel is. Solana az Otopeni repülőtéren tartott sajtóértekezletén elmondta, hogy a NATO-felvétel sorrendjéről még nincs döntés. Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel a fegyveres erők reformjáról folytatott eszmecserét. Vacaroiu miniszterelnök aláhúzta, hogy Románia folytatja a gazdasági és politikai reformot. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ A román vezetők egybehangzóan hangoztatták, hogy Románia ott akar lenni a felvehető országok első sorában. Bukarest nem ért egyet a lépcsőzetes bővítéssel. /Magyar Hírlap, Népszabadság, máj. 4./

Máj. 4-én a düsseldorfi Hans Böcker Alapítvány a bukaresti Goethe Intézetben kerekasztal-beszélgetést szervezett A kelet-európai kisebbségpolitika - a demokrácia fokmérője címmel. A rendezvényen német diákok tettek fel kérdéseket. A beszélgetésen az RMDSZ-t Nemes Árpád, a Szövetségi Elnöki Hivatal külpolitikai tanácsosa képviselte, a roma szervezeteket Nicolae Gheorghe. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6, 773. sz./

Máj. 9-én Kolozsváron, a román állam függetlenségének napján újabb szobrot avattak, a román katona szobrát, az Avram Iancu téren. Az avatáson megjelent Gheorghe Tinca védelmi miniszter, Dorin Gheorghiu, a IV. erdélyi hadsereg parancsnoka, George Gutiu görög katolikus érsek és mások. Bartolomeu Anania ortodox érsek nem vett részt az avatáson, tiltakozásul, mert figyelmeztette Funar polgármestert, hogy a katedrális előtt, az Avram Iancu téren ne rendezzenek diszkó koncertet. /A görögkeleti érsek nem vett részt az ünnepségen. Újabb szobrot avattak Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

A román sajtóban megjelentek szerint Keleti György magyar honvédelmi miniszter azt mondta, hogy egy héten belül Bukarestben tárgyal román kollégájával, Tincával, akkor tisztázza, hogyan érti Tinca azt a kijelentését, miszerint ha Magyarországot előbb veszik fel a NATO-ba, fegyverkezési versenyt gerjeszt a két ország között. Gheorghe Tinca azonban most nem tartja alkalmasnak a találkozást. /Népszabadság, máj. 11./

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter kolozsvári látogatása alkalmával az erdélyi 4-es számú hadsereg parancsnokának kísértében felkereste a magyar-román határ közelében nemrég visszaállított, illetve újonnan felállított szatmári és nagykárolyi katonai körzeteket. Tinca Nagyváradon tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a határ közelébe telepített katonai egységek "nem fenyegetik a magyar etnikumú román állampolgárokat", továbbá minden állam szuverén joga fegyveres erőinek saját területén való elhelyezésének meghatározása. /Népszabadság, máj. 13./"

Ion Antonescu szimpóziumot rendez a háborús bűnös marsall kivégzésének 50. évfordulóján, jún. 1-jén Kolozsváron a városháza. A Ion Antonescu Ligával és Alapítvánnyal közösen szervezett megemlékezés résztvevői: Stefan Pascu és Camil Muresan akadémikusok, Petru Turlea parlamenti képviselő, Crisan Mircioiu, Raoul Sorban, Ion Aurel Pop és Gheorghe Buzatu egyetemi tanárok, valamint dr. Gelu Neamtu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

"Gheorghe Tinca védelmi miniszter adott interjút a Magyar Nemzetnek. A két ország kapcsolatrendszerét gazdagnak nevezi, fejtette ki Nagy Iván Zsolt kérdésére. A kormányközi együttműködés is jó. Tincát a magyarországi és külföldi irredenta körök politikája zavarja.Amennyiben Magyarországot előbb vennék fel a NATO-ba, mint Romániát, az "kihathat a kétoldalú kapcsolataink, illetve a régió stabilitási és biztonsági légkörére." A romániai magyar közösségről kijelentette: "Nagyon nehéz olyan valakivel együtt élni, akit barátodnak hiszel, és azt ismételgeti, hogy szeretne elkülönülni, a tiédtől eltérő életet akar. Ezek a dolgok ellenérzéseket szülnek a románokban." /Magyar Nemzet, jún. 18./"