"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester bejelentette be: nem fogja engedélyezni a helyi RMDSZ-nek, hogy március 15-én megünnepelje Kolozsváron "Magyarország nemzeti ünnepét". A polgármester azzal érvelt, hogy az RMDSZ még nem kért engedélyt március 15-i megemlékezésre, ő viszont máris engedélyt adott az RNEP-F, a Nagy-Románia Párt és a Vatra Romaneasca számára, hogy ezen a napon megemlékezzenek az 1848. évi forradalomról. Mivel a törvény szerint egy időben nem kerülhet sor olyan rendezvényekre, amelyek konfliktusra vezethetnek, Funar előre közölte, hogy az RMDSZ rendezvényeit nem fogja engedélyezni ezen a napon. Boros János megyei RMDSZ-elnök szerint a polgármester ezzel bebizonyította, hogy nem ismeri a törvényeket, ugyanis az ilyen rendezvényekhez nem kell engedélyt kérni. Boros János elmondta, hogy Kolozsváron egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg a szabadságharcról. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Funar hívei kezdeményezésére immár a "Román Nemzeti Egységpárt - Funar" (RNEP-F) elnevezésű alakulat elnökeként lépett fel (mert az eredeti Egységpártból kizárták és a pártnév viselésének jogáért indított perben vesztésre áll Valeriu Tabara pártelnökkel szemben) láthatólag ezzel az új akcióval próbálja ismét felhívni magára a figyelmet. /MTI, márc. 4./"

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester márc. 13-án sajtóértekezleten jelentette ki, hogy az Urunk Színeváltozása templomban a nap során történteket az RMDSZ idézte elő azzal, hogy "kommandós csapatokat készített fel a katedrális elfoglalására és ezzel etnikai (román-magyar) konfliktus előidézésére". A polgármester szerint, jelentette a Mediafax, "ugyanazok a kommandós csapatok incidenseket fognak provokálni vasárnap", amikor az RMDSZ, illetve az Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és a Vatra Romaneasca szervezet külön-külön megemlékezik 1848 március 15-éről. Az RMDSZ jóelőre ismertette ünnepi megemlékezéseinek időpontját és helyét, a polgármester viszont nem közölte, hol és mikor tartanak március 15-i megemlékezést hívei. Kolozsvári RMDSZ-források beszámoltak arról, hogy a koszorúzás színhelyén márc. 13-án a polgármesteri hivatal emberei "átszerelték" a Biasini-ház homlokzatát, zászlókat erősítettek fel (amelyek jórészt eltakarják a Petőfi-emléktáblát), áthelyezték a koszorútartó kampókat, s művüket gépkocsiból maga Funar is megtekintette. Az "átalakításról" az RMDSZ bejelentésére rendőrségi jegyzőkönyv is készült, de a változások a szövetség helyi vezetői szerint nem fogják megakadályozni, hogy idén is, mint minden évben, megkoszorúzzák a Petőfi-emléktáblát. (Funar hívei a polgármester által két éve ugyanarra a homlokzatra felerősíttetett táblánál terveznek megemlékezést: ennek szövege a magyar forradalom elleni román szélsőséges nacionalista vádakat tartalmaz). Buchwald Péter alprefektus a kolozsvári Szabadsághoz eljuttatott nyilatkozatában arra kérte a város és a megye magyar lakosságát, hogy az ünnepségeken emelt fővel, annak tudatában vegyen részt, hogy Európa tavaszát, a szabadság, egyenlőség, testvériség napját ünnepli. Hozzáfűzte, hogy a minden ellenkező híresztelés ellenére a rendőrség biztosítja az ünnepség normális lefolyását. /MTI/"

Márc. 19-én, csütörtökön a Magyar Köztársaság Kulturális Központjában a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete rendezésében került sor a romániai magyar sajtó képviselőinek találkozójára az RMDSZ minisztereivel és államtitkáraival. A találkozó előtt Ágoston Hugó, a MÚRE elnöke átadta Elena Stefoinak, a Dilema című bukaresti hetilap távozó főszerkesztőjének a MÚRE Pro Amicitiae díját. Rövid laudációjában Ágoston Hugó elmondta, hogy Smaranda Enache, Gabriel Andreescu, Gheorghe Moldovan és Andrei Cornea után Elena Stefoi az ötödik román újságíró akinek odaítélték a román-magyar barátság és közeledés, a két nép kölcsönös megismerése és megbecsülése szolgálatában kifejtett közírói munkásságot jutalmazó, évente kiosztásra kerülő díjat. Méltatta a Dilema éléről a Külügyminisztériumhoz távozó kiváló tollú újságíró európai szellemű, bátor írásait a román-magyar kapcsolatok, a kisebbségi kérdés romániai kezelése témakörében, határozott kiállását a romániai sajtóban nem ritka nacionalista hangvételű, uszító megnyilatkozásokkal szemben. A díjazott meghatódottan mondott köszönetet a kitüntetésért (a sárkányt legyőző Szent Györgyöt ábrázoló plakettért), és reményét fejezte ki, hogy a nemzeti kérdés racionális, tárgyilagos és európai értékrendbe illeszkedő megközelítése előbb-utóbb felülkerekedik a nacionalista érzelmeket szító újságíráson, továbbá, hogy Andrei Plesu és Elena Stefoi nélkül is a Dilema megmarad annak aminek a lap éléről - ideiglenesen - eltávozott vezetői szánták: a gondolkodást serkentő dilemmák, és nem a másságot nem tűrő kinyilatkoztatások lapjának. Ezt követően a romániai magyar sajtó képviselői és az RMDSZ jelenlevő miniszterei és államtitkárai kötetlen beszélgetést folytattak, illetve a kormányzati tisztségviselők válaszoltak a jelenlévők kérdéseire. A kétórásra nyúlt beszélgetésen, amely immár a második a MÚRE szervezésében, szó esett a Romániát és Magyarországot összekötő autópálya tervezeteiről, a tankönyvek helyzetéről, a távközlés, különösen a telefonhálózat fejlesztéséről, különös tekintettel az erdélyi fejlesztési tervekre, privatizációs kérdésekről stb. Hosszabb-rövidebb ideig jelen voltak a találkozón Birtalan Ákos és Tokay György miniszterek, Birtalan József, Borbély László, Erős Viktor, Kelemen Hunor, Kovács Adorján, Lányi Szabolcs, Niculescu Antal államtitkárok, továbbá Murvai László az Oktatásügyi Minisztérium kisebbségi főosztályának igazgatója. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 1230. sz../ Ezután az erdélyi magyar sajtó - a lapok, tévé- és rádióállomások - főszerkesztőit, vezető munkatársait. Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet sajtóbeszélgetésen a magyarországi helyzetről és a román-magyar kapcsolatok eredményeiről, majd büféebédet adott tiszteletükre. A magyar diplomaták és a romániai magyar sajtó kévpiselői közötti évenkénti találkozó immár hagyományt jelent. A meghívottak nevében Ágoston Hugó, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke köszönte meg az alkalmat a nagykövetnek, s egyben méltatta azt, hogy a március 15-i kitüntetések alkalmából a romániai magyar irodalom és újságírás több kiemelkedő személyisége kapott magas magyar kitüntetést, köztük Lászlóffy Aladár Kossuth-díjat, Kántor Lajos és Bálint Tibor József Attila díjat, Halász Anna a MUOSZ Aranytoll-díját. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Marosvásárhelyen tartják meg a román szélsőséges erők három politikai szerveződését összefogó új csoportosulás, a Haza Újjászületésének Szövetsége alakuló tanácskozását, jelentette be márc. 24-én Gheorghe Funar kolozsvári polgármester. Funar az erről szóló közleményt a Románok Nemzeti Egységfrontja nevű szervezet elnökeként írja alá: ugyanis az RNEP-ből, a Román Nemzeti Egységpártból, amelynek elnöke volt, kizárták és a bírósági pert is elvesztette. Az új román név előnye, hogy a belőle alkotott betűszó azonos a kolozsvári polgármester nevével. A Haza Újjászületésének Szövetsége főerejét Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja adja, és részt vesz benne a Szocialista Munkapárt is, amely 1996-ban nem jutott be a parlamentbe. Valeriu Tabara Egységpártja nem csatlakozott. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

"Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Emil Constantinescu államfőhöz írott levélben követelte, hogy büntessék meg a múlt hét végén Kolozsváron tartott nemzetközi kisebbségi konferencia szervezőit, tekintettel az ott elfogadott "Kolozsvári Rezolúcióra", amely síkra száll a kisebbségek etnikai autonómiája mellett. Ez a polgármester-pártvezér márc. 31-én publikált írása szerint "az RMDSZ újabb színjátéka és provokációja". Következtetése: "Romániában addig nem lehetséges politikai, gazdasági és szociális stabilitás, amíg az RMDSZ a kormány tagja". A valójában a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány által PHARE támogatással és az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójával /FUEV/ együttműködve megszervezett konferencia záró határozata síkra száll a kisebbségek nyelvi, kulturális, oktatási, vallási cselekvési autonómiájának szavatolása mellett az EBESZ-folyamat keretében, állást foglal az asszimiláció bármely formája és a diszkrimináció bármely megnyilvánulása ellen, a szélsőséges uszítás felszámolása mellett. A szenátusban Eckstein Kovács Péter, az RMDSZ szenátora márc. 30-án sürgette, hogy függesszék fel Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy-Románia szélsőséges elnökének mentelmi jogát, mert márc. 28-án Marosvásárhelyen egy gyűlésen a kétnyelvű táblák ledöntésére bíztatta híveit és azt ígérte, mindenki helyett kifizeti a büntetést. A nagyromániás vezető felhívása kimeríti a törvény megsértésére való felbujtás bűntettét, amit egy évtől öt évig terjedő börtönnel lehet sújtani - hangsúlyozta az RMDSZ-szenátor. A szóban forgó gyűlésen Gheorghe Funar arra bíztatta a marosvásárhelyieket, hogy másnap reggel állítsanak őrséget a városháza elé és akadályozzák meg Fodor Imre polgármester belépését hivatalába. A "kollégiális" bíztatásnak nem lett foganatja, jelentette a márc. 31-én a marosvásárhelyi Népújság, a megadott időpontban a város magyar nemzetiségű polgármestere senkitől sem zavartatva léphetett be a városháza kapuján. /MTI/"

"Gheorghe Tatu Kovászna megyei prefektus átiratban kérte fel a sepsiszentgyörgyi városi tanácsot, hogy vonja vissza a December 1. út egy részének Petőfi Sándor úttá való átkeresztelésére vonatkozó határozatát. Az útvonal átkeresztelésére, mint arról több román lap is kiemelten számolt be, a március 15-i ünnepségek keretében került sor Kovászna megye székhelyén. A prefektus nem helyénvalónak nevezte a tanácsi döntést, s azzal érvelt, hogy bár Sepsiszentgyörgy érdemes arra, hogy egyik utcája a nagy magyar költő nevét viselje, nem lehet úgy elismerni valakit érzelmileg és erkölcsileg, hogy ezzel törölnek egy másik érzelmi és erkölcsi elismerést. December 1, mint ismeretes, Románia nemzeti ünnepe, annak évfordulója, hogy a gyulafehérvári népgyűlés 1918-ban kimondta Erdély "nagy egyesülését" Romániával. Amennyiben a helyi tanács nem vonja vissza döntését, közölte a kormány megyei képviselője, a közigazgatási bíróságon fogja azt megtámadni. /MTI/"

"Mintegy 3 ezer ember vett részt a "Szövetség a Románok Egységéért" nevű új szélsőséges összefogás létrejötte alkalmából rendezett marosvásárhelyi gyűlésen. Ennek két fő szónoka Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke és Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, a nevével fémjelzett másik szélsőséges párt vezetője volt. Az ország különböző részeiből jórészt autóbuszokon érkezett résztvevők kormányellenes és magyarellenes jelszavakat skandáltak, illetve ilyen szövegű táblákat emeltek magasba (többek között "Csörbea" miniszterelnök ellen). A résztvevők Antonescu volt román diktátor és a "régi határok" közötti Nagy-Románia mellett, a "hungarizmus ellen" tüntettek. Gheorghe Funar többek között arra hívta fel híveit, hogy hétfőtől, márc. 30-tól állítsanak őrséget a marosvásárhelyi városháza elé és ne engedjék be Fodor Imre polgármestert. Corneliu Vadim Tudor kijelentette, hogy "a náci jellegű RMDSZ az ország ellensége", de "Isten óvja őket, ha én kerülök hatalomra". /MTI/"

"Ápr. 25-én Kolozsváron megtartotta alapító kongresszusát Gheorghe Funar új pártja, a Szövetség a Románok Egységéért /SZRE - Alianta pentru Unitatea Romanilor - ezt a párt szervezői az AUR betűszóval rövidítik, aminek a jelentése "arany"/. Funar kolozsvári polgármester azért hozott létre új pártot, mert korábbi pártja, a Román Nemzeti Egységpárt, amelynek 1992-től elnöke volt, 1997-ben felmentette e tisztségéből és helyébe Valeriu Tabara volt mezőgazdasági minisztert választotta, majd kizárta tagjai sorából. A kongresszuson Funar bejelentette, hogy eddig 26 ezer személy jelezte aláírásával csatlakozási szándékát új pártjához. A tanácskozás 604 küldötte 30 román megyét képviselt a 41-ből. A korábbi RNEP-képviselők közül mindössze három vett részt a SZRE kongresszusán. Funar, akit lelkes ünneplésben részesítettek, ismertette az új párt programját. "A SZRE célkitűzése a román nemzeti egység újjáépítése az egység, a jólét és az istenhit", s "a román nemzeti identitás szilárd támogatása" révén. Egy másik meghatározás szerint "Románia a román nyelv hazája, azoké, akik románok lévén a keresztény hitben születtek, éltek és élnek". Az alapszabály szerint a SZRE "nemzeti irányzatú" párt, amely mindennél fontosabbnak tartja "Romániának, mint nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan államnak a védelmét". A párt egyik céljaként nevezték meg a nemzeti (azaz az ortodox) egyház parlamenti képviseletének biztosítását. Funar szerint az ortodox egyháznak nem szabad semlegesnek maradnia, hanem meg kell jelölnie a nemzet számára a megfelelő választási döntést. Az új párt főtitkára Liviu Medrea lett, aki Funar legközelebbi munkatársa és elvbarátja Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27., Brassói Lapok (Brassó), máj. 1./"

"A román politikai közéletben nagy port kavart fel és egyre csak erősödik az ún. "cigaretta-botrány", melyet a múlt héten robbantott ki a sajtó és az utóbbi napokban legfőbb helyen foglalkozott vele. Az eddig kiderítettek szerint április 16-án este az Air Sofia bulgár légitársasághoz tartozó, ukrán személyzetű IL-76 repülőgép technikai leszállást kért az Otopeni-i katonai reptéren. Leszállás után a repülőből három nagykapacitású teherautóba pakoltak 13 milliárd lej értékű cigarettát, majd elhajtottak velük. Az ügyről egy névtelen telefonáló értesített több újságszerkesztőséget, a lapok által kezdeményezett kivizsgálásokat követően a vámügyőrség lefoglalta a csempészárut, az ügyészség pedig elindította a nyomozást a felelősök kiderítésére. A leleplezést követő rövid időn belül elkezdődtek a letartóztatások is, első áldozatok voltak Ioan Suciu, a katonai reptér parancsnoka, Dumitru Balan százados, a reptér ellenőrző központjának főnöke és egy cégtulajdonos. Az ügy súlyosságán az is emelt, hogy az egyik látszólagosan érintett személy a legfelsőbb hivatalosságok védelmét ellátó Õr- és Védelmi Szolgálat, a SPP /az egyik titkosszolgálat/ egyik tagja, Gheorghe Trutulescu ezredes, akit felfüggesztettek tisztségéből. Az ügyészség és a rendőrség mellett az ügyben nyomozást rendeltek el a parlament két háza, a hadsereg és a szállításügyi minisztérium is. Az egyébként is zavaros és egyre szerteágazóbb ügyet csak tovább zavarta Emil Constantinescu a Legfelsőbb Védelmi Tanács április 25-i ülését követő nyilatkozata, mely szerint az egész akció meg volt rendezve, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ így akart leleplezni egy csempészhálózatot. A legtöbb sajtótermék szerint a rendelkezésre álló adatok alapján viszont ez közel sem lehet igaz, az esemény csak kis része egy régóta működő csempészetnek, melynek szálai a hatalom legfelsőbb szintjeiig érnek. /Romániai Sajtófigyelő, ápr. 27./"

Máj. 3-án elfogták a két hete szökésben levő Gheorghe Trutulescu ezredest, aki kulcsfigurája a cigarettacsempészésnek. Gheorghe Florica nyugalmazott tábornok telefonon jelentkezett Athénból, amikor megtudta, hogy körözik. Közölte, hogy visszatér Bukarestbe, tagadta, hogy köze lenne a cigaretta csempészéséhez. Florica tábornok 1993-ban, amikor a pénzügyőrség parancsnoka volt, korrupcióval vádolta meg az Iliescu-rendszer számos vezetőjét. Vádjait egy parlamenti bizottság kivizsgálta, de az akkori parlamenti többség úgy találta, hogy a tábornok alaptalanul vádaskodott. Emiatt azután leváltották posztjáról. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./ Máj. 4-én, Görögországból való visszatérésekor az Otopeni repülőtéri cigarettacsempészési ügyben való bűnrészesség gyanújával letartóztatták Gheorghe Florica nyugalmazott tábornokot, a román pénzügyőrség volt parancsnokát. Az ügyben összesen hét ember vettek őrizetbe. Több intézkedés történt, leváltották a védelmi minisztérium és a kormányőrség titkosszolgálatának /SPP/ vezetőjét. Sok kérdés merül fel az üggyel kapcsolatban, olvasható Vajnovszky Kázmér heti összefoglalójában. A hét eseményei között említette, hogy máj. 4-én bemutatták az új, százezer lejes bankjegyet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./

"Bukarestben vizsgálócsoportot hoztak létre a cigarettaügyben érintett személyek kihallgatására. A rendőrség további razziákat hajtott végre a csempészárukkal foglalkozó cégeknél és több vállalatnál foglalt le cigarettát. A védelmi minisztérium terjedelmes közleményben foglalta össze az eddigi vizsgálatának eredményét. Ioan Suciu, a katonai repülőtér már letartóztatott parancsnoka egymaga adott szabályellenesen engedélyt a rakományát a repülőtéri hatóságok elől elhallgató Air Sofia gép leszállására és a katonai részen való várakozására. Ezt eltitkolta felettesei elől és ő távolította el a repülőtérről a védelmi minisztérium ügyeletes tisztjét. Gheorghe Trutulescu, a kormányőrség szerepét betöltő őrző-védő szolgálat vasárnap letartóztatott ezredese maga irányította a repülőgépen hozott csempészáru kirakodását és elszállítását. A bukaresti Adevarulnak és más lapoknak egy neve elhallgatását kérő tiszt elmondta: 1990 óta folyamatosan érkeztek hasonló szállítmányok az Otopeni repülőtérre, mind a katonai, mind a polgári részre. Amikor a zárjegyet bevezették, a szállítmányok némileg megritkultak, de aztán ismét sűrűsödtek, hogy aztán az 1996 novemberi választások után csaknem teljesen megszűntek. Az elmúlt hónapok újabb szállítmányai a nyilatkozó tiszt szerint csupán "halvány mását" jelentették a korábbiaknak. A csempészforgalmat korábban nem külföldi gépek bonyolították le, hanem egy, volt katonatisztek által létrehozott román társaság, illetve a Romavia légitársaság Iljusin tipusú gépei. Ezek mindent behoztak, amire volt kereslet a piacon és amire magas volt a vám. A pilóták cigarettát és más árukat kaptak fizetségként. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./"

Eddig kilenc személyt tartóztattak le a cigarettacsempészés ügyében: Gheorghe Trutulescu ezredest, az SPP parancsnok-helyettesét, Ioan Suciu katonai repülőtér-paracsnokot, Dumitru Popescu üzletembert, aki a cigarettaszállítmányt hozó gépet szerezte, Marian Chiata, Gabriel Negoescu és Stefan Andreias üzletembereket, akik a szállítmány tárolását, elosztását, stb. intézték és már letartóztatásban vannak, Dumitru Balan századost, a nemzetvédelmi minisztérium egyik tisztjét, Gheorghe Florica tábornokot és Anghel Gherghina üzletembert. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 8-14./

"Az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezete május 14-én közleményben tiltakozott Gheorghe Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes provokációja ellen. A pártjából is kipenderített sovén-nacionalista polgármester emléktáblát akar leleplezni annak a háznak a falán, ahol Petőfi Sándor Kolozsváron megszállt, 1847 októberében. A volt Biasini Szálló falán május 15-én, pénteken leleplezendő tábla kétnyelvű (román és angol!) szövege azonban Alexandru Petrovici szerb költőnek tünteti fel nemzeti költőnket, akinek nevét úgymond "magyarosították". Miután tiltakozik a durva és célzatos hamisítás ellen, a közlemény emlékeztet arra, hogy Petrovics (és nem Petrovici) Sándor Petőfire magyarosította a nevét, mint ahogy a románok nemzeti költője, Mihail Eminovici is Eminescura változtatta a magáét, s ez éppen annak a bizonyítéka, hogy mindenkinek jogában áll megválasztani nemzetiségét, szabadon dönteni nemzeti hovatartozásáról. A Kolozs megyei RMDSZ törvénytelennek minősíti az emléktábla elhelyezését és leleplezését már csak azért is, mivel nincs a Városi Tanácsnak erre vonatkozó határozata, és felkéri a Kolozs megyei prefektust, az illetékes rendőri szerveket, hogy akadályozzák meg a kolozsvári polgármestert eme új törvényszegésében, amelynek egyetlen célja interetnikai konfliktus kirobbantása Kolozsvárott. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./ Az úgynevezett Biasini-házon kívánja elhelyeztetni Funar a feliratot, amelynek célja nyilván a város magyarságának megsértése és általában a magyarság provokálása, román-magyar feszültség szítása. Az épület falán jelenleg magyar nyelvű emléktábla örökíti meg, hogy 1847 őszén ott járt Petőfi Sándor, ezenkívül Funar már korábban elhelyeztetett rajta egy román és angol nyelvű emléktáblát, amely azt állítja, hogy az 1848-49-es szabadságharcban a magyarok 40 ezer románt mészároltak le Erdélyben. Ez egyes román szélsőséges nacionalisták sokszor cáfolt állítása. Az "emléktábla" ugyancsak román és angol nyelvű szövege annyit tartalmaz, hogy az épületben tartózkodott 1847 október 21. és 24. között "Aleksandr Petrovici szerb költő, akinek nevét magyarosították". /MTI/"

Funar kolozsvári polgármester újabb magyarellenes provokációjáról Markó Béla szövetségi elnök tájékoztatta az Államelnöki Hivatalt, a kormányt, személyesen a kormányfőt, Tokay György kisebbségvédelmi miniszter pedig kormányülésen vetette fel a kérdést. Az RMDSZ álláspontja a kérdésben az, hogy a prefektusnak és a kormánynak közbe kell lépnie és meg kell akadályoznia Gheorghe Funar törvényszegéseit, durva magyarellenes provokációját. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz./

"A Gheorghe Funar által Kolozsváron, a volt Biasini Szálló épületénél tervezett "emléktábla-avatás" meghiúsult. A durva magyarellenes provokáció kapcsán az RMDSZ helyi és országos vezetőinek közbelépésére a kormány megyei megbízottja, Alexandru Farcas prefektus 1998. május 14-én kiadott 164. sz. rendeletében megtiltotta bármilyen emléktábla elhelyezését és leleplezését az Avram Iancu utca 20. szám alatti épületen. A rendelet végrehajtásával a prefektus a megyei rendőrfelügyelőséget bízta meg. A határozott intézkedés hatására az újabb magyarellenes provokáció - amelyet okkal nevezhetünk román-, illetve Románia-ellenesnek is - ezúttal meghiúsult, ami ékesen bizonyítja, hogy a sovén-nacionalista erőket meg lehet fékezni, ha megvan rá a politikai akarat. Ezen pedig az sem változtat, hogy Kolozsvár polgármestere "nem tagadta meg önmagát": bepereléssel fenyegette meg Kolozs megye prefektusát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 15., 1264. sz./"

A táblaállítási provokáció meghiúsulása után máj. 15-i sajtóértekezletén Gheorghe Funar kolozsvári polgármester jelezte, hogy nem adja fel tervét. Mint közölte, az erről elterjedt hírektől eltérően még nem nyújtotta be keresetét Alexandru Farcas prefektus ellen, de ha az hétfőig nem vonja vissza a - Funar szerint - törvénysértő tilalmat az emléktábla elhelyezésére, akkor bepereli őt. /MTI/

"A román kormány máj. 14-i ülése után Razvan Popescu, a kormány szóvivője elmondta, hogy Tokay György kisebbségvédelmi miniszter kezdeményezésére a kormány megtárgyalta a koalíció szándékaival és a kormányprogrammal, lényegében Románia európai integrációs törekvéseivel is szöges ellentétben álló egyes sovén és antiszemita megnyilatkozásokat. Ezek a cselekedetek annál elítélendőbbek - mondotta a szóvivő -, ha a hatóságok képviselői követik el, és ilyen összefüggésben egyenesen provokatívnak tekintjük Gheorghe Funar, Kolozsvár-Napoca polgármestere nagy fantáziáról árulkodó kezdeményezését, hogy emléktáblát helyezzen el egy kolozsvár-napocai épület falára, amely emléktábla szövege Petőfi Sándort, a magyarok nemzeti költőjét "Alexandru Petrovici szerb költőnek" tünteti fel, "akinek a nevét magyarosították" - hangoztatta a kormány szóvivője. Az RNEP-ből való kiválása után alighanem politikai identitásválságban szenvedő Funar úr az emléktábla- és szoborállítás politikájához kényszerül vissza - tette hozzá enyhe gúnnyal a szóvivő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 1263. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./"

"Kötő József újonnan, május 14-én kinevezett oktatásügyi államtitkára nyilatkozott a kolozsvári lapnak. Elődjét, Béres András államtitkár tevékenységét ért bírálatok kapcsán kifejtette: az elégedetlenség legfőbb oka a kapcsolattartási, információáramoltatási hiányosságok voltak, az oktatásügyi minisztérium kisebbségi államtitkárságán ugyanis történt - ha nem is látható - előrelépés. Ki kellett építeni azt a szervezési keretet, amely korábban nem létezett, ki kellett dolgozni azt a működési szabályzatot, amely értelmében az államtitkár rendelkezhet a kisebbségi oktatás kérdéseiben, dönthet a tankönyvekről, a tantervekről, a beiskolázási mutatókról. Kötő úgy látja, megteremtődött az az autonóm mozgástér, amely lehetővé teszi az előrelépést, látványosabb eredmények elérését. A Kolozs megyeiek konkrét eredményeket vártak a Bolyai Egyetem kérdésében is. Kötő József eredménynek nevezte, hogy a tanügyi főosztály háttérmunkája nyomán tantervbe iktatták a magyar történelmet, meghirdették a vonatkozó tankönyvpályázatot, és nem utolsósorban elfogadtatták és alkalmazták a 36-os kormányrendeletet. Szervezeti elképzelés van arról, tájékoztatott Kötő József, hogy az Erdélyi Magyar Tankönyvtanács kormányszervvé váljon. Tervezik, hogy kolozsvári központtal magyar oktatáskutatási munkacsoport alakul, hogy a versenyképesség javuljon. Az önálló magyar egyetemre vonatkozóan Kötő József elmondta: az RMDSZ Operatív Tanácsának az új miniszterelnökkel való találkozója során nyomatékosították, nem érthetnek egyet a multikulturalitás fogalmát előtérbe helyező koncepcióval, az RMDSZ nem mondhat le az önálló intézményalakítás jogáról. A remények szerint május 31-ig átmegy majd a parlamenten a 36-os tanügyi kormányrendelet, ezt követően pedig akár már ősztől beindulhatnak az önálló magyar tagozatok a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a marosvásárhelyi Orvosi Intézetben, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskolán, a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior Műszaki Egyetemen. Az oktatási államtitkár elmondta: véleménye szerint Andrei Marga oktatási miniszter Európára nyitott, modern oktatási szerkezetet kíván kialakítani. "Ezen belül vannak vitáink, például éppen a multikulturális egyetemről" - mondotta Kötő József, hozzátéve: "jogaink fedezetét nem az egyes vezető politikusok jóindulatára kell alapozni, mert az emberi megértés múlandó, hanem törvényekre". Amennyiben nem fogadják el a 36-os kormányrendeletet, akkor "felül kell vizsgálnunk részételünket a koalícióban" - jelentette ki. A Kolozs megyei RMDSZ kifogásolta, hogy nem foglakoztak az 500 ezer aláírással beterjesztett kisebbségi törvénytervezettel. Kötő erre azt válaszolta, hogy a törvénytervezet tovább él a 36-os kormányrendeletben. Az egyetem ugyan nem szerepel a 36-osban, de az önálló intézményteremtés jogának parlamenti elismerése után be lehet nyújtani a törvénytervezetet a Bolyai Tudományegyetem létrehozására. Kötő államtitkári tisztsége mellett továbbra is vezeti az RMDSZ oktatási főosztályát. /Nits Árpád: A kolozsvári magyar egyetem létrehozása axióma. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 19., ismertette: Napi Magyarország, máj. 20./"

"Máj. 26-án a román rádióban az Emil Constantinescu államfővel Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter és a sajtóban több pártpolitikus is kommentálta a magyarországi választási eredményeket. Plesu megjegyezte, hogy azok másként alakultak, mint arra a világ és ő maga is számított. A magyar kormány élén és várhatólag a külügyminiszteri poszton is változás lesz, de, emlékeztetett Plesu, amikor januárban Constantinescu elnökkel együtt Budapesten járt, az ellenzéki vezetőkkel való találkozókon garanciákat kaptak, hogy bármi történjék is, a külpolitika változatlan marad. "Meg vagyok győződve arról, hogy még ha lesznek is hangsúlybeli eltolódások, itt-ott eltérések a megfogalmazásokban, a dolgok lényegét illetően nem lesz rossz irányú változás, mivel Magyarországgal együtt valamennyien olyan verseny részesei vagyunk, amely nem tesz lehetővé semmiféle kisiklást. Ismerik, hogy van ez: az ellenzékben tele vagyunk eredetiséggel, de aztán felette gyors az alkalmazkodás". - Az ellenzék legnagyobb pártja, a Ion Iliescu exállamfő vezette SZDRP részéről Ovidiu Sincai képviselő változásra számít; mint kifejtette: "A Fidesz felhagyott a liberális irányzattal és konzervatív vonalat követett, populista és nacionalista hangsúlyokkal. Ha szövetséget kötnek Torgyán kisgazdáival, akkor a határon túli magyar kisebbséggel való kapcsolat új dimenziókat ölthet és feszültségek alakulhatnak ki Magyarország és szomszédai között". - Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt elnöke szerint előre lehetett látni, hogy Magyarországon "a szélsőjobb kerül hatalomra", mert " Magyarországon 1919-től mindmáig legalábbis a szociálpolitikai válságok idején a revansista és soviniszta erők diadalmaskodtak". Egy revansista és irredenta Magyarország azonban, folytatta C.V.Tudor a Cotidianulban közölt okfejtésében, nem Romániának fog problémákat okozni, hanem eltávolítja Magyarországtól a nemzetközi, főleg az amerikai és német támogatást és ezért - jóslata szerint - egy éven belül új választások lesznek Magyarországon. A Ziua hasábjain Valeriu Tabara, a nacionalista Román Nemzeti Egységpárt elnöke aggodalmát hangoztatta a magyarországi jobboldal eredményével kapcsolatban, és azt fejtegette, hogy az RMDSZ, amelynek kapcsolatai a Fidesszel "jól ismertek", "agresszívabb lesz abban az értelemben, hogy sokasodnak majd a romániai magyar közösség követelései". "Attól tartok, hogy elég kemény zsarolásra lehet számítani, amelynek a kormány vezető pártja enged majd. A nyomás és a zsarolás Romániából és Magyarországról egyaránt nőni fog. Ha az európai és az amerikai vezetők nem értik meg, hogy ez egy agresszív politikára irányul, nem lesz nyugalom". Az alapszerződések újratárgyalására vonatkozó magyarországi nyilatkozatok azonban Tabara szerint csak választási jellegűek voltak, másrészt azt is megjegyezte, hogy a magyarországi eredmények alakulásában szerinte közrejátszott az RNEP-ből kizárt Gheorghe Funar ötlete Petőfi Sándor emléktáblájával kapcsolatban (hogy ti. olyan emléktáblát kívánt elhelyezni Kolozsváron, amely szerint Petőfi "szerb költő, akinek nevét magyarosították"). Ugyancsak a Ziua közli Takács Csabának, az RMDSZ ügyvezető elnökének nyilatkozatát is, amelyben a romániai magyar politikus mintegy válaszolva Tabarának kifejtette: noha a magyarországi választások olyan pártot emeltek a hatalomba, amely érzékenyebb a romániai magyar közösség problémáira, ez nem fogja rontani a két szomszéd állam közötti viszonyt. A Fidesz a két ország által aláírt nemzetközi szerződések szellemében fog politizálni, és az RMDSZ "nem élezi retorikáját" annak függvényében, hogy milyen magyar kormányok követik egymást. /MTI/"

"Igen fontosnak tartom, hogy Gheorghe Funar új provokációs tervét nem egyszerűen a kisebbségvédelmi miniszter ítélte el, hanem a kormányszóvivő nyilatkozata révén maga a román kormány, mint testület - mondotta a kolozsvári polgármester által péntekre tervezett "emléktábla"-állítással kapcsolatban Tokay György, a román kormány kisebbségvédelmi minisztere. A miniszter hangsúlyozta: ha ez a provokációs kísérlet valóban provokációvá válna, ha pénteken a szóbanforgó táblát megpróbálják kifüggeszteni, az ő értelmezésében ez a cselekedet kimerítené a soviniszta izgatás, a fajgyűlöletre való izgatás büntetőtörvénykönyvi tényállását. Ha ez megtörténik, a miniszter büntető eljárást kezdeményez a Kolozs megyei ügyészségen. Ez szakértők szerint akár oda is elvezethet, hogy a polgármestert felfüggesztik hivatalából. Tokay György rámutatott, hogy emléktáblák, szobrok, stb. állításakor minden alkalommal ki kell kérni az illetékes szaktestületek véleményét. A kérdés azonban nem az, hogy elkövetett-e formai hibát a kolozsvári polgármester, mivel nyilvánvaló: az egész tervnek az a célja, hogy a Kolozsvár lakosságának jelentős részét kitevő magyar kisebbség érzelmeit sértse meg a lehető legérzékenyebb ponton. /MTI/"

"A legnagyobb román ellenzéki párt, a Ion Iliescu volt államfő vezette SZDRP, amely korábban még polémiát kerülő nyilatkozatot tett közzé a magyarországi választások eredményéről, új állásfoglalást publikált. Ebben azt a Fidesz elnökének, Orbán Viktornak tulajdonított, a román sajtóban a bécsi Der Standardra hivatkozva publikált nyilatkozatot bírálja, mely szerint "Romániának új törvényt kellene kidolgoznia a magyar nyelvű oktatásról", és meg kellene próbálni a Magyarország és a szomszédos államok közötti szerződések módosítását. A volt kormánypárt szerint Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozatai "súlyos feszültséget teremthetnek a Románia és Magyarország közötti kapcsolatokban". Az SZDRP - emlékeztetve előző bizakodó állásfoglalására, amelyben éppen az alapszerződésre hivatkozott - máj. 27-i közleményében azt hangoztatta, hogy "sajnos a szomszéd ország új politikai vezetői nem csupán az alapszerződés tartalmát vonják kétségbe, hanem a kétoldalú kapcsolatok egész rendszerét. Egyidejűleg azt is megengedik maguknak, hogy leckéket adjanak a kisebbségi jogok tekintetében". Az SZDRP közleményében felszólította Radu Vasile miniszterelnököt, hogy kérjen magyarázatot a magyar hatóságoktól Orbán Viktor nyilatkozataival kapcsolatban, és határozottan utasítsa vissza az RMDSZ politikai vezetőinek túlzó követeléseit. - A Rompres ismertette Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és pártelnök állásfoglalását is, amely szerint Orbán Viktor nyilatkozatai az állam és a nemzet határairól "felelőtlenek" és a magyarországi jobboldal győzelme után a feszültség növekedése várható a szomszéd országokkal, mivel ismét a közvélemény figyelmének középpontjába állítják a trianoni békeszerződés és a "bécsi diktátum" következményeit. Funar szerint a budapesti kormány és a bukaresti kormányban lévő RMDSZ "románellenes offenzívája fokozódni fog", ezért minden román parlamenti erő összefogására lenne szükség. /MTI/ Annak ellenére, hogy a PRO TV magántelevíziónak nyilatkozva Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke már cáfolta a Der Standard hasábjain Orbán Viktor nyilatkozataként tálalt kijelentéseket arról, hogy törvényt kell kidolgozni Romániában a magyar nyelvű oktatásról és módosítani kell az alapszerződéseket Magyarország szomszédaival, a román nacionalista politikusok és sajtó által széles körben felkapott kijelentések a román kormány legmagasabb szintjein is reagálásokat váltottak ki. Radu Vasile miniszterelnök a Mediafax közlése szerint - előrebocsátva ugyan azt, hogy "amennyiben az AFP által ismertetett nyilatkozatra valóban sor került" - kijelentette, hogy az "semmi esetre sem tekinthető pozitív jelzésnek a kétoldalú kapcsolatokban". Egy új törvény kidolgozása a magyar nyelvű oktatásra vonatkozólag "kívül esne bármiféle európai standardon és ellentétes lenne magának a magyar kisebbségnek az érdekével is" - vélekedett a miniszterelnök. Radu Vasile kifejezte reményét, hogy fordítási hibáról volt szó, s hozzáfűzte, hogy további magyarázatokat fog kérni a bukaresti magyar nagykövettől a dolgok tisztázása végett. (/Szőcs Ferenc nagykövethez szerda estig nem érkezett ilyen megkeresés - a tud./. Az Emil Constantinescu elnök kíséretében Kanadában tartózkodó Andrei Plesu külügyminiszter abbeli meggyőződésének adott hangot a Mediafax tudósítása szerint, hogy Orbán Viktor nyilatkozatát a magyar partnerek nem fogják politikai vita eszközévé tenni és a magyar fél ésszerű párbeszédre lesz kész. A külügyminiszter megjegyezte, a jelenlegi kormány maga is úgy véli, hogy az oktatási törvénynek nem szabad a magyar kisebbség ellen irányulnia: "jó törvénynek kell lennie, amely megfelelő jogokat biztosít bármely román állampolgárnak" - mondta a román diplomácia vezetője. /MTI/"

"Kudarcba fulladt a Gheorghe Funar kolozsvári polgármester által összehívott, a Kolozsváron létesítendő önálló magyar egyetem ellen tiltakozó rendkívüli tanácsülés, az ellenzék: az RMDSZ, valamint a kormánypártok képviselőinek távolmaradása miatt. Funar meghívta Andrei Marga tanügyminisztert és Pruteanu szenátort, akik szintén nem tettek eleget a meghívásnak. A rendezvényre így nem kerülhetett sor, Funar csak a pártján levő tanácsosoknak olvashatta fel az állásfoglalásnak szánt magyarellenes nyilatkozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ A tanácstagok - az RMDSZ képviselői kivételével - azzal indokolták elutasító magatartásukat, hogy - bár nem értenek egyet a magyar egyetem létrehozását célzó követelésekkel -, nem kívánnak részt venni a polgármester hírnevét "öregbítő" propagandában. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./"

Jún. 10-én az RMDSZ kezdeményezésére, Radu Vasile miniszterelnök jelenlétében egyeztető tárgyalásokra került sor a parlament épületében a koalíciós kormánypártok vezetőinek, valamint az oktatásügyi miniszternek a részvételével. Az RMDSZ képviseletében Markó Béla szövetségi elnök vett részt a megbeszélésen. Jelen voltak: Ion Diaconescu /KDNPP/, Petre Roman /DP/, Mircea Ionescu Quintus /NLP/, Sergiu Cunescu /RSZDP/, Varujan Vosganian /RAP/. A megbeszélésről kiadott Közlemény szerint a kormányon lévő politikai alakulatok elnökei a miniszterelnökkel együtt a következőkben állapodtak meg: 1. Június 25-ig a kormányprogrammal és a fennálló megállapodásokkal összhangban véglegesítik a tanügyi törvényt módosító 36. számú sürgősségi kormányrendeletre vonatkozó jelentést. 2. A kormány még ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretén belül létesítendő magyar nyelv, irodalom és néprajz fakultás, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémia keretén belül létrehozandó magyar tannyelvű zenei pedagógusképző tagozat létesítéséhez szükségesek. 3. A kormány ebben a hónapban elfogadja azokat a jogszabályokat, amelyek egy állami magyar egyetem létesítésének módozatait felmérő bizottság megalakításához szükségesek. 4. A kormány ebben a hónapban elfogadja az egykor a magyar egyházak és közösségek tulajdonát képező több épület visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabályokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 10. - 1282. sz./

"A politikai alakulatok elnökei és a miniszterelnök megállapodtak abban, hogy június 25-ig véglegesítik a jelentést az oktatási törvény módosítására vonatkozó 36-os sürgősségi kormányrendeletről; a Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kar, valamint a Gheorghe Dima Zeneakadémián magyar tannyelvű zenepedagógia részleg létesül, még ebben a hónapban; a kormány létrehoz egy bizottságot, mely "felbecsüli egy állami magyar egyetem létrehozásának a módozatait"; és a kormány még júniusban elfogadja "a magyar egyházi és közösségi tulajdonba tartozott egyes ingatlanok visszaadásához szükséges jogszabályt". A lapkommentárok igencsak ellentmondásos képet festenek a tegnapi megegyezés lényegéről és annak esetleges hatásairól. A kolozsvári magyar napilap címe szerint "Nem derült ki: van-e politikai akarat az egyetem létrehozására". Markó Béla RMDSZ-elnök szerint a koalíciós pártok vezetői közül egyik sem kérdőjelezte meg az önálló magyar egyetemhez való jogot. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./"

Alexandru Farcas, a Gheorghe Dima Zeneakadémia igazgatója elutasította a kormány döntését, hogy magyar tagozat induljon az akadémián, mert az szerinte etnikai megkülönböztetést jelentene a zenei képzésben.. Az akadémia román többségű szenátusa 1995 óta már többször elutasította a magyar tanárok és diákok erre irányuló kérését. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

"N.C. Alexandru Farcas, a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia igazgatója nyilatkozatában vitatta a román koalíciós vezetők döntését, amelynek értelmében intézményében magyar nyelven indul zenepedagógus-képző szak. A Zeneakadémián számos magyar tanár és diák van, ők már korábban kérték, hogy anyanyelvű szakon oktathassanak illetve tanulhassanak, ez a törekvés azonban mindig megbukott az intézmény vezetésének ellenállásán. A koalíciós pártvezetők jún. 10-i csúcstalálkozójukon állapodtak meg abban, hogy a kormány a hónap végéig megteszi a magyar nyelvű szak létesítéséhez szükséges intézkedéseket. Farcas kijelentette: "Az RMDSZ vezetői lépéseikkel azt próbálják elhitetni, hogy Románia magyar etnikumú polgárai nem akarják megtanulni a román nyelvet, az ország hivatalos nyelvét". A koalíciós döntés, fejtette ki, ellentétes az egyetemi autonómiával. Az igazgató azzal érvelt, hogy az akadémia szenátusában a többség 1995 óta többször is alaptalannak minősítette és elvetette az intézmény magyar tanárai vagy diákjai által előterjesztett igényeket, amelyek, mint fogalmazott, "a felsőfokú művészképző intézmény etnikai kritériumokat szem előtt tartó átalakítására irányultak". /A kolozsvári zeneakadémia tiltakozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13-14./"

"Jún. 14-én egyházi vezetők és kiemelkedő személyiségek jelenlétében emlékeztek Kolozsváron, a Deportáltak templomában a holocaust észak-erdélyi áldozataira. A megemlékezésen jelen volt Gheorghe Funar polgármester, aki a szertartáson elmondta, hogy a román népet 2000 év óta leigázták, elnyomták. Különösen a bécsi döntés után a horthysta-fasiszta magyar hordák követtek el népirtást a románok és a zsidók ellen. Végül Funar a zsidó hitközség segítségét kérte a magyar egyetem kolozsvári létrehozása ellen, hogy így kerüljenek el "egy újabb holocaustot" A kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke, Kallos Miklós határozottan felszólította a jelenlevőket, hogy tartózkodjanak az oda nem illő politikai megnyilvánulásoktól. /Fey László: Ostoba és gonosz uszítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17., Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"Az RMDSZ vezetősége a szövetség bukaresti székházában tartotta június 16-án sajtóértekezletét. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Varga Attila, a képviselőházi frakció elnöke, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint szenátor, Vajda Ferenc képviselőházi frakcióalelnök, valamint dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök. Rövid bevezetőjében Markó Béla az RMDSZ fő prioritásának nevezte a tanügyi kérdést, ezen belül az önálló magyar nyelvű egyetem létrehozásának kérdését. Az RMDSZ ezzel kapcsolatban elengedhetetlennek tartotta a csúcsszintű tárgyalásokat, lévén hogy a koalíciós megállapodásokat különféle utólagos értelmezések követik, sőt belülről, a koalíciós pártok politikusainak részéről elhangzanak a megállapodásokat kétségbe vonó, visszautasító vélekedések. Markó Béla kifejtette, az RMDSZ elérkezettnek látja a pillanatot arra, hogy szorgalmazza: a koalíció valljon színt végérvényesen, óhajtja-e megvalósítani a kisebbségi kérdésben saját maga által elfogadott kormányprogramot, vagy sem. Amennyiben pedig nem, akkor az RMDSZ kénytelen lesz mérlegelni a koalícióban való további részvételt, illetve együttműködést. Az ezzel kapcsolatos döntés nem a szövetségi elnök, hanem az RMDSZ kollektív döntéshozó testületének, az SZKT-nak a hatáskörébe tartozik - szögezte le Markó Béla, kérdésre válaszolva, és nyomatékosan hozzátette, hogy az RMDSZ nem zsarolja koalíciós partnereit, hanem igenis politikai nyomást fejt ki partnereire, hogy a közös kormányprogramot, a koalíciós egyezséget tartsák be. Ezt a politikai nyomást az RMDSZ nyíltan vállalja. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának nyilatkozatával kapcsolatban, kérdésre válaszolva, Markó Béla vaskos politikai és szakmai melléfogásnak minősítette az egyetemi szenátus állásfoglalását, hiszen éppen egy ilyen nyilatkozat a legjobb érv az önálló magyar egyetem létesítése mellett, mert ha egy magyar nyelv, irodalom és néprajzi fakultás nem kapja meg a szenátus - azaz a többségi szakmabeliek - támogatását, világos, hogy a kétmilliós magyarságnak önálló egyetemre van szüksége, amelynek szenátusa, az igazi egyetemi autonómia jegyében dönthet majd arról, szükség van-e vagy sem egy ilyen vagy olyan fakultásra. Egyébként, mutattak rá a szövetség vezetői, a törvényes rendelkezések szerint egyetem vagy fakultás létesítéséről nem az egyetemi szenátus, hanem a szakminisztérium, illetve a kormány hivatott dönteni. Egyes újságírók "aggályoskodó" kérdéseire válaszolva, Markó Béla és Kötő József kifejtették, hogy a koalíciós csúcson elfogadott négypontos határozat valamennyi tételét jún. 25-ig meg lehet valósítani, ha van rá politikai akarat, mert az összes dokumentáció és szövegjavaslat készen áll, egy bizottság létesítése pedig egyszerű határozattal megoldható. Egy másik kérdésre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ számára a legfontosabb prioritás a tanügyi törvény. El kell döntenünk, érdekel-e bennünket, érdekli-e a koalíciót az évek óta bizonytalanságban tartott kisebbségi gyermekek sorsa, hiszen ezek a gyerekek ma sem tudják, vizsgázhatnak-e, és milyen tantárgyakból, kisérettségin, érettségin, anyanyelven, felvételizhetnek-e anyanyelven jövőre is, lesz-e olyan iskola anyanyelvükön, amelyben tanulni szeretnének stb., stb. De a kormányprogrammal kapcsolatban más oka is van az elégedetlenségre az RMDSZ-nek - hangoztatta a szövetségi elnök -, hiszen a tanügyi kérdés helyzetével azonos a gazdasági reform helyzete, a földtörvény, a privatizáció helyzete. A földművest is, a volt tulajdonost is bizonytalanságban tartjuk, a tanügy egyfajta tükre annak, ami általában tapasztalható a román társadalom életében, annak, ahogyan törvényeinket alkalmazzuk. Mindezekkel nem a kormányt bíráljuk, hanem a koalíción belüli szolidaritást hiányoljuk ? mondotta a szövetségi elnök. Arra a kérdésre, lenne-e költségvetési alap egy magyar egyetem létrehozására, Markó Béla kérdéssel válaszolt: miért nem tevődött, tevődik fel ez a kérdés legalább 20 új román nyelvű egyetem esetében, amelyeket az utóbbi nyolc évben olyan városokban is létesítettek, ahol eddig soha nem volt egyetem. Másrészt pedig a kétmillió magyar nemzetiségű román állampolgár is adófizető, és közülük 500 ezer aláírásával támogatta a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénykezdeményezést, ami önmagában is példa nélkül áll ? hangoztatta a szövetségi elnök. A sajtóértekezleten Varga Attila képviselőházi frakcióvezető tájékoztatta a részvevőket az RMDSZ-frakció döntéséről, miszerint a frakció jún. 26-án nyújtja be az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozó törvénykezdeményezést, a koalíciós partnerekkel kötött jún. 25-i határidős megegyezésnek megfelelően. Puskás Bálint szenátor az RMDSZ parlamenti csoportjának a gazdasági törvényhozásban kifejtett tartalmas munkájáról számolt be, és állításait konkrétumokkal támasztotta alá, felsorolván több jelentős gazdasági szabályozást, melyeknek kidolgozásához, illetve jobbításához hathatósan hozzájárult az RMDSZ parlamenti csoportja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 16. - 1285. sz./ Markó Béla RMDSZ-elnök a sajtóértekezleten rámutatott: a koalícióban állandó gyakorlattá vált, hogy a megállapodásokat utólag a partnerek megkérdőjelezik, és most is ez tapasztalható. Markó szerint az, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Gheorghe Dima Zeneakadémia vezetősége szembeszállt a koalíciós megegyezéssel, éppenséggel a magyar kisebbség önálló felsőoktatási intézmények létesítésére vonatkozó igényének jogosságát támasztja alá. Varga Attila azzal magyarázta a halasztás tervét, hogy csak jún. 26-án nyújtják be a magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet, hogy ilymódon a magyar érdekképviselet időt hagy arra, hogy a koalíció vezetői által kidolgozott egyezséget addig végrehajtsák, vagyis véglegesítsék a képviselőház oktatási bizottságában az oktatási sürgősségi rendeletről a parlament elé terjesztendő és az eredeti előírásoknak megfelelően önálló egyetemalakítási jogot is tartalmazó jelentést, illetve megalakítsák az ugyancsak a megállapodás értelmében tervezett bizottságot, amely az önálló magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgálja. - Kötő József elmondta: a maga részéről az oktatási minisztérium kollégiumában vitába szállt Andrei Marga miniszterrel, aki egy sajtónyilatkozatában egyetértett a Babes-Bolyai Egyetem szenátusi kollégiumának álláspontjával, miszerint a magyar kar létesítése nem a kormány, hanem az egyetemi szenátus hatáskörébe illik. Kötő idézte az érvényben lévő oktatási sürgősségi kormányrendelet vonatkozó, a kérdést világosan a kormány hatáskörébe utaló pontját. Másfelől a bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozva Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai egyetem magyar prorektora, a szenátusi kollégium tagja elmondta: ő maga azért támogatta annak álláspontját, mert az intézmény magyar oktatói, akik öt önálló magyar kar működését sürgetik az egyetemen, kevesellnék az egyetlen nyelvi, irodalmi és néprajzi magyar fakultást. Szabó Károly szenátor, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság tagja emlékeztetett: már régen javasolta, hogy a közélet szereplői tegyenek nyilatkozatot múltjukról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./"

"Barabás Miklós halálának századik évfordulója alkalmából egyedülálló kiállítás nyílt a nagy festő műveiből, és egyben ünnepi rendezvénysorozat kezdődött Sepsiszentgyörgyön. A rendezvényekre a városba érkezett Göncz Árpádné Zsuzsanna, a magyar köztársasági elnök és Nadia Constantinescu asszony, a román államfő felesége, akik az ünnepi megemlékezés fővédnökei. A centenáriumi rendezvények sora jún. 20-án a Székely Nemzeti Múzeumban kezdődik, ahol "Negyvennyolcasok Barabás Miklós kőnyomatain" címmel nyílik kiállítás, majd koszorúzásra kerül sor a festő közeli szülőfalujában, Kézdimárkosfalván, ottani mellszobránál. Jún. 20-án délután nyílik a képtárban a Barabás Miklós emlékkiállítás, amelyen a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében Inkei Péter helyettes államtitkár, a román Művelődési Minisztérium nevében pedig Kelemen Hunor államtitkár mond üdvözlő beszédet. A megnyitóbeszédet az eredeti tervek szerint dr. László Gyula professzor mondta volna, a sors azonban közbeszólt: útban a rendezvényre - és egyben szülőföldjére - az idős tudós Nagyváradon váratlanul elhunyt. Az ünnepi szónokok között van dr. Dan Grigorescu bukaresti akadémikus, dr. Rózsa György budapesti művészettörténész, míg a helyi házigazda, Jánó Mihály művészettörténész, a megyei művelődési felügyelőség főtanácsosa lesz. Jún. 21-én a közeli árkosi művelődési központban nyílik tudományos konferencia a nagy művész életéről és munkásságáról, jún. 22-én a vendégek a környék nevezetességeivel ismerkednek. A román és a magyar állami és művészeti intézmények példás együttműködésével szervezett centenáriumi ünnepségeken jelen lesznek természetesen a helyi állami és önkormányzati hatóságok képviselői, élükön Gheorghe Tatu megyei prefektussal és Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, valamint Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 20, 22./"

A kormány június 25-i ülésén elfogadta a 17 kisebbségi ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. A 17 ingatlan közül 8 a magyar, 3 a német, 1-1 pedig a bolgár, lengyel, török, görög, szerb és örmény közösség tulajdonát képezte az állami birtokba vétel előtt. Ezen az ülésen ugyanakkor / a jún. 10-i koalíciós megállapodásnak megfelelően/ kormányhatározat született az állami magyar tannyelvű egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottság felállításáról. A bizottság paritásos alapon működik, magyar és román részről egyaránt 6-6 tagja van: egyetemi tanárok, kormányszakértők. A bizottság elnöke Tokay György kisebbségvédelmi miniszter. A kormányülésen beterjesztették a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia keretében működő magyar tannyelvű tagozat létrehozására vonatkozó törvénytervezet szövegét, amelynek megvitatására a kormány jövő heti ülésén kerül sor. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 25. - 1291. sz./ Az egyetemmel foglalkozó 12 tagú bizottságnak október 15-ig kell elkészítenie jelentését. A 17 kisebbségi ingatlan közül nyolc tartozott korábban magyar egyházak, közösségek tulajdonába. A két nagyváradi püspöki palota mellett az Erdélyi Múzeumi Egyesület székháza, a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor művelődési ház, a gyulafehérvári Batthyaneum épület és könyvtár, a Brassó mellett lévő szecselevárosi evangélikus oktatási épület és a kolozsvári Dávid Ferenc utcai unitárius nyugdíjpénztár szerepel a listán. Markó Attila, a kisebbségvédelmi hivatal jogi igazgatója elmondta az MTI-nek, hogy elvi határozatról van szó, amelynek alapján az érdekelt nemzeti kisebbségek és intézmények részvételével külön-külön bizottságok tárgyalnak a szóbanforgó épületek jelenlegi használóival /az esetek többségében közintézményekről van szó/ azok jogi helyzetéről, az átadáshoz szükséges jogi eljárásokról, a jelenleg bennük működő intézmények elhelyezéséről. Határidőt nem tartalmaz a kormányhatározat. /MTI/