Traian Basescu államfő háromnapos félhivatalos látogatásra érkezett Háromszékre. Az elnöki helikopter február 22-én szállt le a Ceausescunak épített kovásznai protokollvilla melletti téren. Az elnök fogadta Gheorghe Baciu bodzafordulói polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt megyei elnökét, Petre Strachinaru parlamenti képviselőt, Ioan Selejant, a Kovászna és Hargita megyei ortodox egyház püspökét és Staicu Olteanu kovásznai vállalkozót. A közel két órát tartó szűk körű találkozó után az elnök vendégei kíséretében részt vett a Montana Szálló mellett máramarosi stílusban épülő ortodox fatemplom keresztjének megszentelésén és toronyra helyezésén. Traian Basescu államelnök elmondta: látogatásának semmi köze Koszovó függetlenségének kikiáltásához, sem a Székely Nemzeti Tanács február 23-i sepsiszentgyörgyi üléséhez. Este az államfő Kovásznáról Sepsiszentgyörgyre utazott. /Bodor János: Basescu Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 23./

Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára kijelentette: értesülései szerint március 15-én, a világ magyarságának ünnepén Magyarország, az RMDSZ és a többi „terrorista” szervezet – a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyarok Nemzeti Tanácsa, a Magyar Polgári Párt – ki akarják kiáltani a Független Székely Köztársaságot, amelynek külön elnöke, parlamentje, kormánya, hadserege, rendőrsége és zászlaja lesz, a magyar nyelv pedig hivatalos nyelvvé válik. A „független köztársaság” a koszovói minta alapján szerveződne, és Hargita, Kovászna és Maros megyét foglalná magába. A szenátor szerint több erdélyi városban fegyver-, lőszer- és robbanóanyag-tartalékokat halmoztak fel, s a magyarok csak egy jelre várnak, hogy kirobbanthassák az etnikai konfliktust. Ezért javasolta Funar, hogy el kell fogadni a PRM által benyújtott törvénytervezetet, amely visszatelepítené Székelyföldre az onnan elűzött románokat, és törvényen kívül helyezné az RMDSZ-t. /Funar: Március 15-én kikiáltják a Független Székely Köztársaságot. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

Koszovó függetlenségével kapcsolatban Markó Béla tanulságosnak nevezte azt, hogy miközben az RMDSZ egyértelműen és határozottan kiállt álláspontja mellett, a magukat radikálisnak tartó szervezetek hangja „elcsuklott”. „Lehet mondani, nyilatkozgatni nagyokat, lehet az RMDSZ-t támadni azzal, hogy túlságosan mérsékelt, de amikor valóban éles a helyzet, amikor valóban bátorság, egyenesség kell ahhoz, hogy egy bizonyos álláspontot kialakítsunk, akkor ezt csak az RMDSZ teszi. ”– Egyedül az RMDSZ volt az, amely kimondta: egy véres másfél évtized után az elváláson kívül más megoldás nem volt, csak a függetlenség elismerése – mondta Markó, hozzátéve, ezt egy olyan helyzetben mondta ki az RMDSZ, amikor a román politikai életben ezért köszönetet nem kapott. Gheorghe Funarnak a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos kijelentéseit egyszerűen zagyvaságnak minősítette Markó Béla, ugyanakkor veszélyes retorikának tartja. Mint ismeretes, a nagy-romániás szenátor arra figyelmeztetett, hogy „Magyarország, az RMDSZ és a többi terrorista szervezet” március 15-én koszovói mintára kikiáltja a Független Székely Köztársaságot. ” /Markó: Elcsuklott a radikálisok hangja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

A legtöbb, magyarok lakta megyében az „ajánlott” 10 százalékot sem éri el a magyarok számaránya a rendőrség kötelékében. Hargita megye 873-as létszámú rendőrállományának 12,6%-át magyar anyanyelvű alkalmazottak teszik ki. Összesen 110 magyar alkalmazottjuk van, tájékoztatott Filip Gheorghe, a rendőrség megyei sajtófelelőse, hozzátéve, hogy még legalább ennyire tehető azok száma, akik vegyes családok gyerekei. Szerinte így akár 300-ra is tehető a magyarul beszélő rendőrök száma a megyében. A 2002-es népszámlálás szerint Hargita megyének 326. 222 lakosa van, ennek 84,6%-a, vagyis 276. 038 személy magyar anyanyelvű. Legjobb esetben is közel 1. 000 lakosra jut egy magyarul beszélő rendőr. Ha pedig nem a 300-as, hanem a 100-as magyar rendőrlétszámot vesszük alapul, akkor sokkal rosszabb a helyzet, hisz akkor 2. 760 magyar lakosra jut egy magyar rendőr. A legnagyobb rang, amelyet egy magyar anyanyelvű rendőr a magáénak tudhat Hargita megyében, az a főfelügyelői. Ilyen pozícióban van például a székelyudvarhelyi rendőrségnél Jére Ferenc. /Máthé László Ferenc: Közel háromezrünkre jut egy magyar rendőr. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 10./

A Budapesti Román Kulturális Intézet meghívására március 12-én Budapesten vendégszerepel a Gheorghe Costin karnagy vezette Banatul szimfonikus zenekar. /Pataki Zoltán: Temesvári zenészek köszöntik a Tavaszi Fesztivált. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 12./

Erőteljes nacionalista kampány folyik Ukrajnában a magyar szimbólumok helyreállítása kapcsán, amely már kisebb diplomáciai súrlódást is okozott Kijev és Budapest között. Ukrán szélsőségesek elsősorban a vereckei honfoglalási emlékmű tervezett felavatása, valamint a munkácsi turulmadaras alkotás visszaállítása miatt tiltakoznak. Emiatt Sólyom László köztársasági elnök a napokban lemondta ukrajnai útját, sőt a magyarok bejövetelének emléket állító alkotás március 14-ére tervezett avatóünnepsége is későbbi időpontra csúszik. Ungváron március 12-én mintegy félszázan tüntettek a szélsőjobboldali Ukrán Nacionalista Kongresszus és más szélsőséges szervezetek felhívására a vereckei emlékmű és a Kárpátalján szerintük erősödő ruszin szeparatizmus ellen „Kifelé Ukrajnából a magyar imperializmussal!” és „Nemet mondunk a külföldi provokációkra” feliratokkal. Válaszként a kárpátaljai megyei tanács visszautasította az ukrán nacionalista szervezetek vádjait. A 150 ezres lélekszámú kárpátaljai magyar közösség 1996 óta szorgalmazza emlékmű felállítását annak a 2,5 méter magas, régi obeliszknek a helyére, amelyet a Kárpát-medencébe bevonuló honfoglaló magyarok tiszteletére emeltek a Vereckei-hágón, és amelyet 1964-ben lebontottak. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) több mint tíz évvel ezelőtt már kísérletet tett az emlékmű felállítására – felkérésére Matl Péter szobrászművész neki is látott az alkotásnak –, de az ukrán hatóságok „megfelelő engedélyek hiányában” megakadályozták a tervet. Az emlékmű felállítását korábban támogatásáról biztosította Viktor Juscsenko ukrán államfő is. Idén januárban a probléma rendezésére létrehozott szakértői bizottság úgy határozott, hogy Matl Péter fejezheti be a szoborkompozíciót, amelynek költségét a magyar állam vállalta fel. Az épülő emlékművet a Szvoboda Összukrajnai Szövetség Voliny megyei szervezete a napokban a magyar állam jelképének nevezte, és a Vereckei-hágón kialakítandó park szerinte Magyarország egykori határát állítja vissza. A munkácsi turulmadaras emlékmű egy héttel ezelőtti visszaállítását a zakarpat.info ungvári internetes hírújság bírálta élesen. Erdélyben Aradon az 1890-ben felavatott Szabadság-szobrot 1925-ben a Ion. I. C. Bratianu vezette román kormány eltávolíttatta, a szoboregyüttes darabjait 1999-ig az aradi várban őrizték, amikor Radu Vasile kormánya átadta az aradi minorita rendnek. A restaurált alkotást 2004. április 25-én avatták fel újra, az aradi Tűzoltó téren román nacionalisták füttykoncertje közepette. Mátyás király 1902-ben felavatott kolozsvári lovas szobrának talapzatáról az 1918-as impériumváltást követően a román hatóságok eltávolíttatták a magyar címert, 1945-ben pedig a Mátyás király feliratot a semleges Mathias Rex szövegre cserélték. 1992. december elsején Gheorghe Funar akkori polgármester az 1932-ben egyszer már elhelyezett, „A csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult” – feliratú táblát illesztetett a talapzatra Mátyás román eredét, illetve Stefan cel Mare moldvai vajda elleni sikertelen portyáját bizonygatva. A Maros megyei Fehéregyháza melletti Ispánkútnál Petőfi Sándor feltételezett elestének helyén álló, 1969-ben leleplezett emlékművén a kőbe faragott Petőfi-arcképet az 1990-es évek elején ismeretlenek kalapáccsal rongálták meg, emiatt 2005-ben bronz féldomborműre cserélték ki, majd az emlékművet restaurálták. Az 1911-ben felavatott pozsonyi Petőfi-szobrot többször meggyalázták, legutóbb 2007 tavaszán levágták a költő és a múzsáját jelképező szoboralakok kezét, az alkotás sérülékenyebb részét „lefaragták”. /B. E. L. : Kárpátaljai emlékművita. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Március 11-én a Tricolorul című román lap fő helyen, színesben közölte le a magyar kokárda fényképét, ráadásnak melléje a meghívó szövegét: az 1848-as forradalom 160. évfordulója alkalmából az RMDSZ március 15-én Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk emlékművénél szervezi meg országos központi ünnepségét, hogy általa újra demonstrálja minden magyar összetartozását. A Tricolorul a szélsőségesen sovén-nacionalista Nagy-Románia Párt napilapja, ilyen minőségében a kokárdát és meghívót bűnjelnek szánta. A szalagcím: A magyar soviniszták románellenes kiáltványokkal árasztották el Erdélyt. Ezt a vészjósló leleplezést hivatott bizonyítani a piros-fehér-zöld kokárda és a mellékelt meghívó, noha ezekben nyoma sincs magyar sovinizmusnak, románellenességnek. A Romania Mare (a Tricolorul testvérlapja) március 14-i számának egyik öles címe: Figyeljünk oda, mi készül március 15-re; ne mondjátok, hogy nem szóltunk idejében. Még nagyobb veszélyt jósol egy másik cím: A magyar soviniszták készülnek szétdarabolni Romániát. A cikk szerint az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács „veszett kutyái” Hargita, Kovászna és Maros megyét ismét ki akarják szakítani az ország testéből. Népgyűlést hívnak össze Marosvásárhelyre, de a Nagy-Románia Párt és elnöke, Corneliu Vadim Tudor leleplezi a „barbárok” szándékait, akiket már rég be kellett volna vetni a Balatonba, hogy ott kiáltsák ki az autonómiájukat. Hasonló tartalmú eligazítást tartalmazott a Romania Mare hetilap március 7-én: Hargita és Kovászna megyében etnikai tisztogatás folyik, minek következtében az itteni románok türelme elérte a végső határt. Mi a megoldás? A lapszám Unguri rovatának szalagcíme így hangzik: Március 15-én a magyarok ismét kiviselik magukat. Románok, vessétek magatokat rájuk, rájuk, rájuk, az édesanyjukra is! A cikk közli: mivel Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar résen áll, Hargita és Kovászna megye nem kerül a „fasiszta Magyarország” tulajdonába. A román extrémizmus évről évre ugyanígy próbálkozott március 15. megünneplésének betiltásával. Fő érve mindannyiszor az volt, ami ma is: a népgyűlések ki akarják mondani Erdély Magyarországhoz csatolását. A Vatra Romaneasca 1995. június 1-jei nyilatkozata leszögezte, hogy ezek az ünnepségek „az RMDSZ hungarista, szecesszionista, irredenta politikájának megnyilvánulásai”, amelyek polgárháborút robbanthatnak ki. 1998. március 14-én a Nagy-Románia Párt is közleményt adott ki: március 15. megünneplése a románság megalázása, ezért be kell tiltani. Gheorghe Funar, akkor még a Román Nemzeti Egységpárt és Vatra Romaneasca élharcosa jelezte: „magyar invázió készül, hogy kiszakítsa Erdélyt Románia szívéből. ” /Barabás István: Kinek veszélyes? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

Óriási hibát követett el a kolozsvári polgármester azzal, hogy engedélyezte a Noua Dreapta /Új Jobboldal/ ellentüntetését március 15-én. Gheorghe Funar néhány hete bejelentette: tudomása van arról, hogy a magyarok március 15-én kikiáltják a Független Székely Köztársaságot. Ebben a hangulatban Kolozsváron a magyarok az 1848-as szabadságharcra emlékeztek, míg román szervezők az ünnep elleni tiltakozásra kaptak engedélyt. A fiatalember megverésének hírére a magyarok között bizonyára lesznek jó páran, akik igyekeznek még inkább elválasztani életüket a románoktól, ódzkodni tőlük, kerülendő a bajt. Pedig a nyugodt együttélés feltétele az egymás megismerése, a párbeszéd. Elég az iskolai tankönyvekre gondolni. Amelyekből a román diák számára a magyar ellenségként jelenik meg. Megesik, hogy a rosszalkodó román gyermeket büntetésként átküldik magyar gyermekek közé. /Kerekes Edit: Magyar–román tenyérfa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Kelemen Hunor RMDSZ-es politikus március 18-én a képviselőházban elmondott politikai nyilatkozatában leszögezte: Kolozsvár magyar polgárainak biztonsága veszélybe kerülhet az Emil Boc polgármester által kitalált demokrácia-játék révén. Felhívta a figyelmét arra, hogy az Új Jobboldal szélső jobboldali alakulat, amely nyilvánosan gerjeszti az etnikai, faji és homofób gyűlölködést. A kolozsvári polgármesternek azt ajánlotta, hogy ezután jobban nézzen utána ezeknek a részleteknek, még mielőtt engedélyezné az ilyen jellegű megnyilvánulásokat. Kelemen ugyanakkor felrótta Bocnak, hogy semmit sem tett ezeknek az incidenseknek a megelőzésére. Sőt, azzal, hogy engedélyezte a tüntetést, elősegítette azt, hogy ezek az incidensek megtörténjenek, így „értelmi társszerzőjévé” is vált március 15-i fizikai agressziónak. „Polgármester úr, ön egyetért ennek a szélsőséges mozgalomnak az üzeneteivel, hallgatólagos beleegyezését adja e fasiszta csoportosulás törekvéseihez? Igenlő válasz, vagy hallgatás esetén ön Gheorghe Funar volt polgármester szélsőséges nacionalista politikájának folytatója, az általa hátrahagyott „kincs” jogos örököse. Ezzel az örökséggel ön nem büszkélkedhet” – szögezte le Kelemen Hunor. A Kolozsvár Társaság közleményében tiltakozását fejezte ki a történtekkel kapcsolatban. Leszögezték: az eset megdöbbentette Kolozsvár lakosságát, évtizedek óta nem fordult elő a városban hasonló erőszakos etnikumközi konfliktus. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete nevében Soós Sándor beadvánnyal fordult Emil Boc polgármesterhez. Úgy vélik: Boc polgármesterként felelős az állampolgárok biztonságáért, és azáltal, hogy engedélyezte az Új Jobboldal tüntetését, több európai előírást szegett meg. Szerintük az Új Jobboldal ellentüntetése a magyar közösség ellen szólt, s az engedély megadása révén Emil Boc bebizonyította: minimális tiszteletet sem tanúsít a magyar közösség nemzeti ünnepe iránt. Ezért kérik, kövesse meg a magyar közösséget nyilvános bocsánatkérés formájában. /Kelemen: Boc „értelmi társszerzője” a március 15-i agressziónak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

László Ferenc pályáját kimagasló szellemi képességei mellett akaratereje és szilárd keresztény hite határozta meg. A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián szerzett oklevele szerint fuvolaművészként kezdte a tevékenységét, és több romániai városban, illetve kelet-európai országban hangversenyezett. Néhány év múltán azonban a kamarazene-tanári hivatást választotta. Előbb Kolozsváron a Zenei Líceumban tanított, majd a Bukaresti Zeneakadémián, vállalva a heti rendszerességgel tett utazások fáradalmait, s végül, 1991-től a Kolozsvári Zeneakadémián. Az egyetemen az adjunktusi beosztástól a professzoriig ért el. Kolozsváron tanszék- és doktorátusvezető tanárrá nevezték ki. Jelenleg ugyanitt konzulens professzor. Zenetudósként főleg zenetörténeti kérdésekkel foglalkozott. Több mint húsz könyvének java részét Bartóknak szentelte. Zenetudományi művek mellett konferenciákon tartott előadásokat, de jelentős publicisztikai munkássága is. Éveken át szerkesztette A Hét című lap zenei oldalát. Románul és németül ugyanolyan tökéletességgel, gazdag szókinccsel, magas irodalmi színvonalon beszél és ír, mint magyarul. A Romániai Mozart Társaságnak tíz évig elnöke volt. /Almási István: László Ferenc laudációja. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Az „elüldözött” románok Székelyföldre való visszaköltöztetésének és újabbak betelepítésének lehetőségéről beszélt március 27-én Sepsiszentgyörgyön Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora, valamint a Románia és a románok nyugalmáról szóló jogszabály-kezdeményezésről, amelyben az RMDSZ törvényen kívül helyezését kérik. Előbbiben szorgalmazzák, a kormány biztosítson ezer négyzetméteres területet és munkahelyet minden Székelyföldre költöző román családnak, illetve garantáljon számukra 300 ezer lejt házépítésre és 30 ezret költözésre. Gheorghe Funar szerint Kovászna és Hargita megyéből mintegy 50 ezer román családot üldöztek el. Ugyanakkor a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) jelentéseire hivatkozva azt állította, hogy magyar állami támogatással több fegyverraktár is épült Erdélyben. Emellett sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján azt is kifogásolta, hogy nem „öltözött ünneplőbe” a háromszéki megyeszékhely Besszarábia Romániához való csatolásának 90-dik évfordulóján. /Pap Melinda: Gheorghe Funar románokat telepítene a Székelyföldre. = Krónika (Kolozsvár), márc. 28./ Bár az etnikai alapú választás nem a mi módszerünk, hanem az RMDSZ névre hallgató terrorista szervezeté, az idei helyhatósági választásokon néhány erdélyi megyében mi is kénytelenek vagyunk ezt alkalmazni, ezért közös román jelöltek indítását szorgalmazzuk – jelentette ki Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor csíkszeredai sajtótájékoztatóján. Jelezte, ha pártja hatalomra kerül, magyar nyelvű feliratokat csak Magyarországon lehet majd látni. Kijelentette, hogy a románoknak nincs szükségük az országukban olyan kisebbségre, amely nem ismeri el az egységes román nemzetállamot, és újabb ígéretet tett: „ha hatalomra jutunk, végzünk ezzel a nemzetiséggel is”. Egyik törvénytervezete szerint már a jövő tanévtől betiltanák a tankönyvekben a földrajzi nevek magyar nyelvű használatát, de betiltanák a közszolgálati adók magyar nyelvű tévé- és rádióadását is, továbbá a magyar személyiségek köztéri szobrai eltűnnének, élen az aradi Szabadság-szoborral, mert az Funar szerint gyilkosok szobra. /Forró-Erős Gyöngyi: Funar etnikai voksot akar. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 28./

Kolozsváron Emil Boc polgármester március 27-én Besszarábia Romániával való egyesítésére emlékezve megkoszorúzta Onisifor Ghibu egykori kolozsvári egyetemi tanár szobrát. Ghibu az 1920-as években folyamatosan támadta az erdélyi katolikus státust, majd annak a bizottságnak az elnöke volt, amely a Státus ügyeinek kivizsgálására alakult, és amely a szervezet megszüntetését és vagyonának elkobzását javasolta. Az Új Jobboldal, a március 15-i magyarellenes tüntetés szervezői Nagy Románia térképét ábrázoló szórólapokat tettek a parkoló autók ablaktörlői alá. Gheorghe Funar nagy-romániás szenátor Gyergyószentmiklóson hívta fel a románok figyelmét, hogy a magyarok ördögien, Budapestről irányítva 90 éve dolgoznak Románia területi feldarabolásán. /Nagy Romániát ünnepelték. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./

A Nagy-Románia Párt Kolozs megyei szervezete kész lemondani saját jelöltjéről a megyei elnöki tisztségre, és támogatni a Nemzeti Liberális Párt képviselőjét, Marius Nicoarat – jelentette be Gheorghe Funar szenátor. Együtt kívánnak működni a román pártokkal azért, hogy ne az RMDSZ jelöltje kerüljön a megyei tanács elnöki tisztségébe. Gheorghe Funar elmondta, egyedül a Demokrata–Liberális Párttal nem tárgyalnak. /Bárkivel szövetségben az RMDSZ ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 12./

Április 11-én a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián díszdoktorrá avatták Szenik Ilona zeneakadémiai konzulens tanárt, aki közel hat évtizede fejti ki népzenetudósi tevékenységét. Ioan Bocsa zeneakadémiai tanár laudációjában vázolta a gazdag életmű főbb állomásait: Szenik Ilona Szamosújváron született, felső fokú zenei tanulmányait 1947–1952 között végezte el Kolozsváron, gyakornokként működött Jagamas János professzor mellett. Munkássága eredményeként több mint száz tudományos cikk, tanulmány, válogatás, könyv született. A díszdoktori cím átvétele után az ünnepelt visszaemlékezett arra, hogy a Magyar Zeneművészeti Intézet hallgatójaként betekintve Bartók és Kodály népzenegyűjtő munkásságába olyan világ tárult eléje, amelyet addig nem ismert. Végezetül ismertették a Media Musica Kiadó gondozásában megjelent, Szenik Ilona írásait tartalmazó három kötetet. /Nagy-Hintós Diana: Díszdoktorrá avatták Szenik Ilona népzenetudóst. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

A román képviselők úgy döntöttek, hogy visszaküldik az ipari bizottsághoz az Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátorok által kezdeményezett törvénytervezetet a ciánnak a bányászatban való betiltásáról. Iulian Iancu (PSD) bizottsági elnök elmarasztalta a kormányt, hogy nem vállalta magára a cián felhasználásnak betiltását egy sürgősségi rendelet kiadásával. Bogdan Olteanu képviselőházi elnök hangsúlyozta, hogy a liberális csoport támogatja a cián betiltását a bányaiparban, vagyis támogatja a törvénytervezetet. Eckstein-Kovács Péter szenátor kritikával illette az ipari bizottságot, mivel az eltörölte a kezdeményezők szövegét, és helyébe más szöveget tett be. Véleménye szerint ezzel megszegték az alkotmányt. /Függőben a „ciánügy”. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 16./

Boros János nyolc éve Kolozsvár alpolgármestere. Amikor megválasztották, Gheorghe Funar nacionalista expolgármester azt mondta: ez a legsötétebb nap az életében. Most a megyei tanácsosi tisztséget pályázza meg. Úgy érzi, rendelkezik megfelelő kapcsolatokkal ahhoz, hogy a városi és megyei döntéshozó testület között elősegítse az együttműködést. Boros János /sz. Kolozsvár, 1948. jan. 24./ a Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát, később a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben folytatott tanulmányokat. 1976–1990 között főmérnök, fejlesztési-beruházási főosztályvezető volt a Vízgazdálkodási Hivatalnál, 1990–1995 között fejlesztési-beruházási főosztályvezető a Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóságnál; 1995-2001 között főelőadó az RMDSZ Ügyvezető Elnökségénél; 1996–1997 között építkezési ellenőr az Erdélyi Református Püspökségen. 1992–2000 között kolozsvári városi tanácsos, 2000-től alpolgármester. /Kiss Olivér: Bemutatjuk jelöltjeinket. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Sepsiszentgyörgyön a Szent György-napi ünnepségek idején Pro Urbe-elismerésben részesül Bunika Mihály kereskedő, Péter Albert nyugalmazott tanár, László Attila zenetanár, kórusvezető és Gheorghe Zaharia köztisztviselő. Sepsiszentgyörgy önkormányzata post mortem díszpolgári címet adományozott Marco Bota svájci állampolgárnak. Harmincezer kötetes könyvgyűjteményét, mely sok irodalmi, természettudományos kuriózumot is tartalmaz, családja átadta a Bod Péter Megyei Könyvtárnak. /Simó Erzsébet: Taps nélkül a közért (Pro Urbe-díjak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

A román legfelsőbb bíróság döntése értelmében részlegesen sem rehabilitálják az 1946-ban halálra ítélt és kivégzett fasiszta Ion Antonescu tábornokot, akit korábban felmentettek „a béke elleni bűncselekmények” vádja alól, amelyet annak idején a Szovjetunió ellen 1941-ben indított háború miatt emeltek ellene. Korábban Gheorghe Alexianu egykori transznisztriai kormányzó egyik leszármazottja indított jogi eljárást, így akarva elérni a kormányzó, illetve Antonescu és az általa vezetett, 1940-ben hatalomra került kormány több tagjának a háborús bűnök alóli felmentését. A kezdeményezés részlegesen sikerrel járt, ugyanis 2006 decemberében a bukaresti ítélőtábla felmentette Antonescuékat „a béke elleni bűncselekmények” vádja alól. Ugyanakkor nem mentette fel a tábornokot a háborús és az emberiesség elleni bűnök vádja alól. A legfelsőbb bíróság megsemmisítette az alacsonyabb fokon született 2006-os bírósági döntést. Ez utóbbi szerint a Románia által a Szovjetunió ellen indított háború legitim volt, és a román határokat fenyegető szovjet katonai fenyegetés elhárítására irányult. Antonescu a Szovjetunió ellen indított háborúba a náci Németország és a Szovjetunó között 1939-ben megkötött Molotov–Ribbentrop-paktum miatt kapcsolódott be, amelynek alapján a Szovjetunió (1940 júniusának végén) Romániától több területet is elszakított, köztük Besszarábiát és Észak-Bukovinát – érveltek korábban az ítélőtábla bírói. Semmi nem bizonyítja, hogy Antonescuék ismerték volna az akkor még titkos paktumot, így nem tudhatták, milyen veszély fenyegeti Romániát. Az ügyészek szerint ezt támasztja alá Antonescu nyilatkozata is, aki szerint „híresztelések” keringtek az orosz–német megállapodásról. A második világháború alatt, Transznisztria néven, román igazgatás alá vont Dnyeszteren túli területekről Antonescu parancsára összesen 270 ezer román és ukrán zsidót, továbbá mintegy 20 ezer cigányt öltek meg. /Részlegesen sem rehabilitálták Antonescut. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

A Nagy-Románia Párt (NRP) feljelentést tett a Kolozs megyei és a kolozsvári választási irodánál, kérve az RMDSZ választási plakátjainak eltávolítását, azzal érvelve, hogy a falragaszok Magyarország zászlójának színeit tartalmazzák, és nem a város törvényes elnevezése jelenik meg rajtuk – jelentette ki Gheorghe Funar NRP-szenátor. A feljelentés szerint a plakátokon a piros, fehér, zöld színek szerepelnek, illetve a Kolozsvár szó, amelyet a horthysta megszállás alatt használtak. Az NRP kérte a választási irodát, adjon parancsot azok megbüntetésére, akik a törvény áthágását tolerálták.,,Semmi nincs románul írva az illető plakátokon. Romániában vagyunk, Erdély szívében, Kolozsváron. A román állampolgárok nem tudják elolvasni, mit ír a plakátokon” – mondta Funar. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a plakátok betartják a törvényes előírásokat, és Funar kijelentései ,,aberrációk”. /Az NRP az RMDSZ plakátjai ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./

Kolozs megye lakossága jelenleg 692 ezer fő, a magyarok aránya 16,67 százalék. A szavazásra jogosultak száma 550 000, ebből több mint 92 000 magyar. 2004-ben az RMDSZ 50,8 százalékos részvételi aránynál az érvényesen leadott voksok 20 százalékát szerezte meg. A kolozsvári polgármester-választáson a szövetség jelöltje Máté András volt, aki az utolsó pillanatban visszalépett, hogy Gheorghe Funar leváltása érdekében a PSD jelöltje, Ioan Rus esélyét növelje. Rus a szavazatok 40,1, Emil Boc (DA Szövetség) pedig 33,1 százalékát gyűjtötte be, és a második fordulóban ő került ki győztesen. A tanácsos választáson a DA Szövetségnek 9, az RMDSZ-nek, a PSD-nek és a PRM-nek 6-6 mandátum jutott a 27 fős kolozsvári tanácsban. /Kolozs megyei statisztika. = Krónika (Kolozsvár), máj. 15./

Menesztette tisztségéből a miniszterelnök Kibédi Katalint és Gheorghe Mocutát, az igazságügyi minisztérium államtitkárait, s kinevezett egy újat, Radu Constantin Rageát, akinek még jogi végezettsége sincs. Megkönnyebbülve vette tudomásul Kibédi Katalin igazságügyi államtitkár, hogy a kormányfő menesztette tisztségéből, annak ellenére, hogy Calin Popescu-Tariceanu nem indokolta meg döntését. Kibédi az igazságügyi miniszter tanácsadója marad. Elmondta, teendője a tárcánál „sok volt egy embernek”. Kibédi Katalin párton kívüli szatmárnémeti ügyésznőt még Monica Macovei minisztersége alatt nevezték ki államtitkárnak, a tárcavezető javaslatára, bár az RMDSZ politikust szeretett volna látni a tisztségben. Később a kormányfő engedett a kisebbik koalíciós párt kérésének, és államtitkárnak nevezte ki Péter Zsuzsát, az RMDSZ jogászát is. Így a minisztériumban jó ideje két magyar államtitkár tevékenykedett. Kibédi néhány hete „szexuális botrányba” keveredett, amikor az egyik napilap azt állította róla, hogy viszonya volt a sofőrjével. /Cs. P. T. : Kibédi örül a menesztésének. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

Megfellebbezte a központi választási irodánál az RMDSZ a Temes megyei választási irodának a szövetség plakátjai betiltásáról szóló határozatát. Az utóbbi napokban több helységben is óvást emeltek az RMDSZ választási plakátjai kapcsán. A PRM szenátora, Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester óvását a Kolozs megyei, illetve a kolozsvári választási iroda elutasította. Hasonló kezdeményezés volt Nagyváradon is, ahol a Román Ökológiai Párt (PER) közleményben kifogásolta az RMDSZ-plakátok magyar szövegét. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, és kolozsvári polgármesterjelöltje sajtótájékoztatón közölte: Kolozsváron az utóbbi napokban több RMDSZ-es választási plakátot is eltávolítottak. Miután azokat újakkal pótolták, másnap megint hiányzott néhány. /Benkő Levente: Nem egyértelmű a törvény. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Az RMDSZ plakátjait tépdeste, és helyükre a Magyar Polgári Párt plakátjait ragasztotta fel a kápolnásfalusi kerítésekre Szász Jenő, az MPP elnöke, megyei tanácselnökjelölt és kampányfőnöke, Balázs Árpád, állítja a Miért sajtóközleményében Grünstein Szabolcs, az Itthon Fiatalon mozgalom elnöke. Szász Jenő tagadta, hogy plakátokat tépett volna Kápolnásfaluban, hozzátéve, kérni fogja a kápolnásfalusi rendőrséget, hogy vizsgálja ki, melyik párt plakátjai találhatók meg a faluban, és melyikét távolították el. Szász elmondta, Csíkszereda és Székelyudvarhely között utazva megállapította, az RMDSZ plakátjai mindenütt megtalálhatók, az MPP plakátjait viszont eltávolították. Borboly Csaba, az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje három feljelentést is tett. Az egyiket a Hargita Népe megyei napilap ellen nyújtotta be, mivel véleménye szerint hamis, módosított fényképet tettek közzé a lapban, mely őt a magyar miniszterelnökkel, Gyurcsány Ferenccel együtt ábrázolja. A Magyar Polgári Pártot egyik választási hirdetése miatt jelentette fel, amelyben az RMDSZ emblémáját használta fel engedély nélkül, valamint ismeretlen tettes ellen a YouTube videómegosztón közzétett felvétel miatt, melyen álarcos személyek szalmabábura helyezett fotóját égették el. Plakáttépőket értek tetten Gyergyóalfaluban és Gyergyóremetén a kampánycsend idején. Gyergyóremetén tinédzserek tépdesték a Magyar Polgári Párt plakátjait, Gyergyóalfaluban szemtanú állítása szerint Borboly István, Borboly Csaba megyei tanácselnökjelölt bátyja és társasága „takarította” a kerítésekről a plakátokat. Mindezt látta Baricz Attila Károly, az MPP gyergyóalfalvi polgármesterjelöltje. A helyszínen nem sikerült elcsípniük a tetteseket, ezért autóval üldözőbe vették, egészen Gyergyócsomafalváig üldözték Borboly István autóját. Az esetet jelentették a helyi rendőrségen. Borboly Csaba hallott az esetről, de ő úgy tudja, hogy a Magyarországról éppen hazatérő bátyját Gyergyóalfaluban üldözőbe vették. Gheorghe Filip rendőrségi szóvivő szerint magánszemély kerítéséről történő plakáttépés nem minősül bűntettnek. /Jánossy Alíz, Székely Zita: Plakáttépéssel vádolja egymást az MPP és az RMDSZ kampánystábja. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Harminckét Arad megyei településen szerveznek a helyhatósági választások keretében második fordulót június 15-én. Az RMDSZ polgármesterjelöltjei Zimándújfalun és Nagyiratoson szállnak ringbe. Kocsis József zimándújfalusi magyar polgármesterjelölt az első fordulóban szerzett 663 szavazatot kapott, vetélytársa, liberális Gheorghe Vidreanu 424 voksot. A nagyiratosiak Horváth István (294 szavazat, RMDSZ) és Lacatus Gheorghe (526 szavazat, PSD) között választhatnak. /Sólya R. Emília: Második forduló harminckét településen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Arad megyében két településen volt érdekelt az RMDSZ a második fordulóban, de egyik sem jött be. Kocsis József Zimándújfaluban mindössze 106 szavazattal maradt alul a liberális vetélytársa, Gheorghe Vidrannal szemben. Nagyiratoson a román jelölt nyert Horváth István RMDSZ-es polgármesterjelölttel szemben. Temes megyében az RMDSZ mindhárom versenyben maradt polgármesterjelöltje megnyerte a második fordulót. Kaba Gábor újabb négy évre Zsombolya polgármesterévé választották. Ihász János, az RMDSZ igazfalvi polgármesterjelöltje mintegy 400 szavazattal kapott többet ellenfelénél. Újraválasztották Újváron Vajda Pált is, az RMDSZ polgármesterét. Mindhárom kisebbségben van a magyarság. /Aradon vesztettek, Temesben nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 16./

A honatyák egyhangúlag megszavazták Gheorghe Funar szenátor és Ioan Ghise képviselő közös javaslatát, amely szerint televízió- és rádióadók hírműsoraiban egyenlő arányban kell pozitív és negatív jellegű és témájú híreket sugározni. Indoklásuk szerint a javaslat célja „a nézők és hallgatók általános közérzetének javítása”, a pozitívabb életkép elérése. „A javaslatunk összhangban van az európai törvénykezéssel” – magyarázta Gheorghe Funar. A nagy-romániás szenátor szerint az európai uniós tagországokban már sikerrel alkalmazzák a jogszabályt, és a magyarországi tévéadókra hivatkozott. „Én magam is rendszeresen követem a kábeltelevízión elérhető magyar csatornákat, és minden elismerésem az övék” – bizonygatta Funar, aki bevallotta, jól tud magyarul. Rasvan Popescu, az Országos Audiovizuális Tanács /CNA/ elnöke viszont úgy nyilatkozott, nincs elképzelése arról, hogyan lehetne gyakorlatba ültetni egy ilyen szabályozást. /S. M. L. : Funar jóról-rosszról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

Nem csak a polgármester-választást, hanem az alpolgármester-választást is elveszítette az RMDSZ többségében magyarok lakta Nagyiratos községen. A helyhatósági választásokon az eddigi polgármester, a szociáldemokrata Gheorghe Lacatus a második fordulóban nyert az RMDSZ-es jelölttel, Horváth Istvánnal szemben, a múlt heti tanácsülésen pedig az alpolgármesteri tisztséget sem szerezte meg a szövetség. Azért van még magyar alpolgármestere a községnek Hégen Szénási Sándor személyében, a nagyvarjasi illetőségi elöljáró azonban a szocdem párt tagja (a 11 tanácsosból 8 magyar nemzetiségű, de csak 4 RMDSZ-es). /Pataky Lehel Zsolt: Nagyvarjasi szocdem alpolgármestert választottak Nagyiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

Több tucatnyi egyforma dolgozat, másolás miatt vizsgáról kidobott diákok – ilyen esetektől volt hangos az idei romániai érettségi vizsga. Gheorghe Radulescu, a közoktatás minőségének ellenőrzésére hivatott állami intézmény vezetője az Oktatási Minisztérium teljes vezérkarának menesztését kérte. /Botrány tömeges másolás miatt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

Többtucatnyi, az egykori kommunista erőszakszervezetek alkalmazásában álló személy ellen készül keresetet benyújtani a Kommunizmus Bűneinek Kutatóintézete egy munkás megkínzása miatt. Az intézet összesen 67 személy, a Szekuritáté, a milícia és a korabeli ügyészség alkalmazottai, valamint pártaktivisták és pszichiáterek ellen július 8-án nyújtja be a keresetet. A vádak szerint 67 személy bűnös egy Vasile Paraschiv nevű munkás elrablásában és rendszeres kínzásában. Az intézet szerint pszichiátriai módszerekkel próbálták megtörni, kemény, embertelen és megalázó eljárás során próbálták szóra bírni, csupán azért, mert kommunistaellenes meggyőződésének adott hangot. Az intézet – amely egy 2005-ös kormányrendelet nyomán jött létre – feladata az, hogy nyomozást folytasson a kommunista rendszer teljes egésze alatt elkövetett bűncselekmények, visszaélések és emberjogsértések ügyében. A mostani ügyet rendkívül súlyosnak minősítették. Az intézet szerint Vasile Paraschiv ellen több mint 25 éven keresztül alkalmazták a fenti intézkedéseket csupán azért, mert politikai meggyőződése eltért a hivatalos kurzustól. A Kommunizmus Bűneinek Kutatóintézete megalakulása óta több ízben is panaszt tett különböző jogsértések ügyében. Többek között olyan szekus tiszteket lepleztek le, akik kiskorúakat szerveztek be a besúgói hálózatba, de pellengérre állítottak 210 egykori börtönparancsnokot is, akik alaposan gyanúsíthatók népirtásban való közreműködéssel. Feltárták az emberiesség elleni bűnöket elkövető egykori szekus ezredes, Gheorghe Enoiu ügyét, Nicolae Plesita és öt terrorizmussal vádolt román diplomatáéval együtt, de ők rántották le a leplet Radu Sandu Moldovan egykori Hargita megyei rendőrfőkapitányról is, aki a vádak szerint számos személy, főleg kiskorúak ellen folytatott jogellenes nyomozást, amely során számos alkalommal megkínozta őket, embertelenül bánt velük. Az intézet több olyan személy ügyében is vizsgálódik, akiket politikai okokból gyilkoltak meg. /Balogh Levente: Per volt szekusok ellen. = Krónika (Kolozsvár), júl. 8./

A Magyar Kisebbség idei 1–2-es számából (A pártállami diktatúra titoktalanításáról címmel jelent meg) közöl a lap újabb részleteket, ebben az ellentmondásos Petru Groza román miniszterelnök 1947-es magyarországi, budapesti látogatásáról volt szó. Az osztálytalálkozóra induló Grozát a kommunisták rövid pórázon tartották, megszabták neki, hogy miről beszélhet magyar partnereivel, és miről nem. Elkísérte útjára a Dej bizalmi emberének számító, jó KGB-s kapcsolatokkal rendelkező Emil Bodnaras is, aki végig jelen volt tárgyalásai során, és az útról részletes jelentést készített, amelyet a román kommunista párt vezetője, Gheorghe Gheorghiu-Dej kapott meg, és a szovjet elvtársak. A Háromszék Olti Ágoston tanulmányának /Osztálytalálkozó jeles meghívottakkal (Petru Groza 1947-es budapesti látogatása)/ részleteit közölte. A második világháború utáni vesztes státusába kellett a két országnak vitás kérdéseit megoldania. Magyarország – Romániával ellentétben, amelynek a két világháború közötti kapcsolatrendszert felhasználva sikerült rendeznie kapcsolatait a szomszéd államokkal ― nem tudta legyőzni szomszédai bizalmatlanságát. Erről számol be Rákosi Mátyás a Molotov szovjet külügyminiszterrel 1947. május 7-én folytatott moszkvai megbeszélésen: ,,Mind a mai napig nem sikerült jó és szilárd helyzetet teremtenünk a Duna-medencében. Jugoszlávia nem támogathat bennünket, mivel bármely, felénk irányuló lépését Csehszlovákia úgy értelmezné, mint Csehszlovákia elleni lépést. Ily módon zsákutcába kerültünk. P. Groza román miniszterelnök közelgő magyarországi látogatása, amelynek célja ― állítólag ― a román és a magyar kultúra hetére tervezett rendezvények megbeszélése, nem más, mint Tildy kacérkodása a románokkal. "A találkozó időpontja fontos volt a magyar kormány számára, a kormány napirendjén (1947. május 1.) éppen a csehszlovákiai magyarok áttelepítése szerepelt. A csehek ― Groza beszámolója szerint ― a látogatás előtt jegyzéket küldtek, amelyben kifejtették, hogy ,,szilárdan tartják magukat az álláspontjukhoz, vagyis hogy »kizavarni minden magyart Csehszlovákiából«. A román delegáció budapesti tárgyalásai során nem érintette a magyar―cseh kapcsolatokat. Groza az Ivan Zaharovics Szuszajkov tábornokkal, a SZEB romániai elnökhelyettesével 1947. május 7-én folytatott megbeszélésen kifejtette látogatása célját: elérni, hogy a magyarok önként elismerjék az erdélyi kérdés végleges lezárását (a békeszerződés keretei között). A román―magyar vámunió és a határok légiesítése tekintetében Groza rokonszenves nyilatkozatai ellenére a román békeelőkészítés anyagai között egyetlen olyan ellaborátum sem található, amely a vámunió vagy bármely regionális együttműködés tervét fontolóra vette volna. A Román Kommunista Párt az utazást megelőzően megtiltotta Grozának, hogy a témáról tárgyaljon. Groza ellentmondásos magyarságpolitikája és egyáltalán ellentmondásos személyisége még nincs részletekbe menően feltárva, de a román kormány külpolitikájáról megállapítható, hogy a látványos gesztusok ellenére (Groza-látogatás, Dinnyés Lajos miniszterelnök bukaresti útja) a román pártvezetés bizalmatlansága továbbra is fennmaradt az esetleges magyar revíziós követelések miatt, és ezért szomszédjától teljesen elzárkózott. A román kommunista vezetés a két ország barátsága előfeltételének tekintette, hogy a hivatalos Magyarország szüntesse meg érdeklődését az erdélyi magyarság iránt. /Bogdán László: Groza és elvtársai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./