Júl. 1-jén Máramarosszigeten, a Hollósy Simon Művelődési Egylet szervezésében millenniumi ünnepségre került sor. Az egész vidék magyarsága, így a kis szórványfalvak is képviseltették magukat a városi színházban kezdődött rendezvényen. Zahoranszky Ibolya, az egyesület elnöke, Zahoranszky Mihály, a város újonnan megválasztott magyar alpolgármestere, Pillich László, a Heltai Alapítvány ügyvezető igazgatója, aki egy nagy könyvadománnyal érkezett a rendezvényre, valamint Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő méltatták a rendezvény jelentőségét. Ezt követően a történelmi Máramaros helységeiből érkezett ifjúsági csoportok és egyéni előadók léptek fel. A helyi katolikus templomban folytatódott a rendezvénysorozat. A templom vegyeskórusa, valamint a Hollósy Simon Művelődési Egylet kórusa után Molnár János és Seibert István, Máramarosszigetről elszármazott operaénekesek léptek fel. A templom ifjúsági kórusa előadásában részleteket mutattak be az István, a király c. rockoperából. /Milleniumi ünnepség Máramarosszigeten. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3. - 1756. sz./ Zahoranszky Mihály azon van, hogy önálló magyar iskolája legyen a városnak. Bentlakással, hogy a környék szórványmagyarságát is segítsék. A katolikus és a református egyház támogatásával, közcélú alapítványok segítségével már az ősztől beindulhatna a magyar iskola. Nagy támasz volna a rohamosan fogyó, ma tizenegy-tizenkétezer főt számláló történelmi máramarosi részek magyarsága számára. /Sike Lajos: Millenniumi ünnepség a történelmi Máramarosban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

Elismeréssel szólt a Kölcsey Főgimnáziumról /Szatmárnémeti/ dr. Bogáthy Zoltán professzor, a Temesvári Nyugati Egyetem dékánja, aki az iskolához kinevezett érettségiztető bizottság elnöke volt. A megyei 78 százalékos átmenettel szemben, itt a maturandusok 90 százaléka sikeresen érettségizett. Akik megbuktak, 23-án, mind a román írásbelin hasaltak el. Bogáthy professzor szerint a Kölcsey egyre jobb úton halad afelé, hogy elérje az Európai Unió igényelte színvonalat. /Sike Lajos: Megtanítani kommunikálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

A magyar költségvetés 0,13 százalékát költik évente a határon túli magyarok támogatására, közölte a napokban a Kossuth Rádió. Ez többmilliárd forintot jelenthet. Elég csak a Magyarországon tanuló többezer (egyesek szerint négy, mások szerint hatezer!) erdélyi diák ösztöndíjára, az Illyés Közalapítvány vagy az Új Kézfogás nyújtotta pályázati lehetőségekre gondolni. Az ellenzék ezt is politikai fegyvernek használja, mint a státustörvény esetében. Nemrég pl. Kovács László MSZP-elnök intette Orbán Viktor miniszterelnököt, a kormányt: ügyeljenek, nehogy a külhoni magyarnak több joga legyen Magyarországon, mint a helybelieknek. Sike Lajos cikkében megjegyezte: azt is ki kellene számítani, hogy mennyivel járulnak hozzá az anyaországba települt határon túli magyarok a költségvetéshez, például az a több ezer kiváló értelmiségi, mérnök, tanár, orvos, közgazdász, akik Erdélyből, a Vajdaságból, Kárpátaljáról, Felvidékről költöztek át az anyaországba. A sok ezer székelyföldi, szilágysági, kalotaszegi, csallóközi, bácskai, beregi kőműves, ácsmester, betonkeverő, kubikos, asztalos, víz- és gázszerelő, akik kevesebb pénzért is hajlandók többet dolgozni a helybelieknél. De még a tíz-tizenötezer idénymunkás is érezhetően növeli a nemzeti összterméket, hiszen a haszon ott marad, csak a kialkudott vagy éppen odalökött munkabért hozzák haza. /Sike Lajos: Zéró tizenhárom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

A Szatmárnémetiben élő Vékás Zoltán lelkipásztor, a Romániai Magyar Baptisták Szövetségének alelnöke nyilatkozott a Magyar Baptisták II. Világtalálkozójáról, amelyet Nagyváradon rendeznek augusztus 11. és 13. között, ennek ugyanis ő az egyik szervezője és sajtóreferense. Első világtalálkozójuk 1992 augusztusában volt, Budapesten. A gyülekezetek között testvéri kapcsolatok jöttek létre. Megalakították a magyar baptisták világszövetségét. Elnöki tisztét felváltva töltik be az egyház legreprezentatívabb személyiségei, a három szövetség: az anyaországi, az amerikai és a romániai képviselői. Most Kulcsár Sándor, az erdélyi származású amerikai lelkipásztor, az ottani szövetség vezetője az elnök. A világszövetség minden évben kiadja a Napi Áhítat című könyvet, az idei tizenegyezer példányban jelent meg. A magyar baptisták huszonötezren lehetnek, és van még tízezer hozzátartozó, családtag, barát. Erdélyben közel tízezer tag van, és négyezer körüli a hozzátartozók száma. A legnagyobb magyar baptista gyülekezet Nagyváradon működik. Népes gyülekezetek vannak a Szilágyságban, de a szatmári is ezek közé tartozik. - 1989 után új imaházak épültek, például Szilágypaniton, Diósadon, most épül a csíkszeredai imaház. 1991-ben a Hargitán létrehozták a Keresztény Tábort. Évente ezerötszáz-kétezer személy nyaralását tudják biztosítani. - 1990 márciusában, 50 év betiltás után, újraindulhatott a Romániai Magyar Baptisták Szövetsége. A szövetség lapja a Szeretet /főszerkesztője Vékás Zoltán/, van még a Mustármag című ifjúsági és a Harmatcsepp gyermeklap. Évek óta működik a szatmárnémeti Keresztény Könyvtár. Ákoson a magyar cigányok körében indult baptista gyülekezet. - Működtetnek egy öregek otthonát a Bihar megyei Szalárdon, ahol nem csak baptistákat fogadnak be. /Sike Lajos: Beszélgetés VÉKÁS ZOLTÁN lelkipásztorral, a Romániai Magyar Baptisták Szövetségének alelnökével, a Magyar Baptisták II. Világtalálkozójának sajtóreferensével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

A választások után ismét Günthner Tibor műépítész Szatmárnémeti városi RMDSZ tanácsosi csapatának vezetője, Szilágyi Ferenc vállalkozó pedig új a Szatmár megyei RMDSZ-frakció élén. A helyhatósági választások előtti városi frakció nem tudta kiharcolni a kétnyelvű településjelző tábla kitételét, pedig ezt kormányrendelet is előírta. Másrészt alig tett valamit a megalázóan lecsökkentett magyar utcanevek legalább egy részének helyreállításáért. Mindössze egy utcanevet sikerült kiharcolni négy év alatt (a városépítő Hám János püspökét. A megyei frakciót nem "terhelik" táblaügyek, mert a megyei tanács bejáratához már mindjárt az idézett kormányrendelet megjelenése után felkerült a kétnyelvű felirat, lényegében a prefektúráéval együtt. Másrészt Szatmár megye magyar és vegyes lakosságú községeiben rendszeressé vált a két- és háromnyelvű feliratozás. Ilyen tekintetben Szatmár megye jobban áll, mint Bihar, de méginkább, mint Maros megye. /Sike Lajos: Munka is, de kétnyelvű tábla is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

A szatmári Informatia Zilei röpítette világgá a hírt: láthatáron az Orbán Viktor és Mugur Isarescu kormányfők közötti találkozó, méghozzá Marosvásárhelyen! A két miniszterelnököt egy ismert színházi ember, Ioan Cristea hívná meg, aki nemrég a szatmári színház főigazgatója volt és most nevezték ki a marosvásárhelyi Állami Színház igazgatójává. Közeli tervei közt szerepel Madách Az ember tragédiájának román nyelvű bemutatója, Octavian Goga fordítása alapján. Cristian igazgató nevezett lapnak úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen alkalmat sem a magyar, sem pedig a román kormányfő nem hagyhat ki, s a bemutatón találkozniuk kell. /(Sike Lajos): Orbán-Isarescu találkozó lehet Marosvásárhelyen? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Az Erdély Kárpát Egyesület aug. 2. és 6. között az Avasban, a Luna-forrásnál tartotta meg az IX. Országos Vándortáborát, melyen több mint hatszázan vettek részt. Jöttek Magyarországról, Németországból, Ausztriából, de voltak Amerikából hazajött elszármazottak is. A táborozás szervezetten, rendezetten zajlott. Az EKE lapja, az Erdélyi Gyopár, melynek szerkesztői a mostani sátorozás alkalmából külön szatmári számot adtak ki. /Sike Lajos: Kinyílott az erdélyi gyopár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

A római katolikus püspökség, a református esperesség, az evangélikus egyházközség és a Szent István Kör rendezésében háromnapos ünnepség volt Szatmárnémetiben a magyar államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója alkalmából. Aug. 18-án a Scheffler János Lelkipásztori Központban Thoroczkay Gábor budapesti egyetemi tanár beszélt arról, hogy milyen volt a magyar állam Szent István korában. Aug. 19-én, a Láncos templomban Thoroczkay Sándor szatmári tanár, a Szent István Kör elnöke méltatta első királyunk történelmi cselekedetének fontosságát. Kónya László tanár a németi és a Szamos-negyedi református templomban tartott előadást. Aug. 20-án a római katolikus székesegyházban ünnepi szentmisére került sor. A székesegyház homlokzatterében álló Szent István királyszobor előtt, a nyílt téren zajlott az ünnepség. Az egyházak, a magyar szervezetek és iskolák képviselői megkoszorúzták Szent István szobrát. /(Sike Lajos): Először ünnepeltünk Szent István szobra előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

Beindult az Új Kézfogás Közalapítvány mikrohitel programja. A szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma és a Vállalkozás-ösztönző Központ foglalkozik három megye - Szatmár, Máramaros és Szilágy - pályázatainak összegyűjtésével. A mikrohitel program keretében 1000-től 4000 dollárig terjedő hitelért lehet pályázni. Kamatmentes hitelről van szó, amit 6 hónapos türelmi idő után két év alatt kell törleszteni. /(Sike Lajos): 4000 dollárt érő ″kézfogás″. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

"Híres iskola volt egykor Szatmárnémetiben a Faipari Líceum, elismert volt a magyar tagozata. A kommunista időszakban megszüntették a magyar tagozatot. A líceumban a diákok és a tanárok jelentős magyar. Győri Károly mérnök, a tanintézet aligazgatója tavaly próbálkozott egy magyar osztály indításával. A szakiskolai tagozaton 17 gyerek jött össze, de végül csak heten-nyolcan maradtak, így az osztály "felszívódott". Most újra hirdettek magyar osztályt. Huszonketten iratkoztak be, így megindulhatott a magyar osztály. A tantárgyak nagyobb részét magyarul tanulják, így a matematikát, fizikát, biológiát, kémiát, földrajzot, sőt még az informatikát is, nem értik, hogy a szaktantárgyakat miért csak románul szabad tartani. A szakiskolai tagozaton ugyanis engedélyezett a szaktantárgyak magyar nyelven való oktatása. /(Sike Lajos): Ennyi áldozatot megérdemel az anyanyelv! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"

Szatmár megyében az elmúlt tíz esztendőben a római katolikus egyház szegélyszervezete tett legtöbbet a szociális gondok enyhítéséért. A Caritas jobban törődik a szegényekkel, a hajléktalanokkal és árvákkal, mint az állam, illetve annak intézményei. A szatmári Caritas ünnepséggel emlékezett meg a szervezet létrejöttének 10. évfordulójáról, egyúttal felavatták az új székházát: egy régi épületet, a pasztorizációs központot fejelték meg egy emelettel, ami a gyakorlatban tetőtér-beépítést jelent. 1989 után az első intézményük az alsóhomoródi papi lak volt, mely évek óta üresen állt. Ezt Reizer Pál püspök átengedte a szervezetnek, hogy fogyatékos gyermekek üdülőházaként működjön. 1992-ben megnyitották a Caritas szociális gyógyszertárát. Ma már külön orvosi központja van a szervezetnek, korszerűen felszerelt rendelőkkel, betegellátókkal. Létrehozták az erdődi cigányóvodát. Azóta a cigányóvoda csoportjai már az erdődi általános iskolában tanulnak. A Caritas külön tanulóházat hozott létre számukra, ahol szakképzett és tapasztalt pedagógusok felügyelete mellett tanulnak és megfelelő étkeztetésben részesülnek. A Caritas szociális konyhát létesített az idős embereknek. Sorra indultak be a többi intézmények, a fejlődésben visszamaradt gyermekek rehabilitációs centruma, az öregek napközi otthona, a nagykárolyi, nagybányai, felsővisói filiálé. A legnagyobb filiáléknak, mint a nagykárolyi, immár saját intézményeik vannak. /Sike Lajos: A segélycsomagosztástól a nagy szociális programokig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Szatmárnémetiben a hajdani Ferenc főherceg laktanyában két éve kezdte meg működését a Babes-Bolyai Tudományegyetem tagozataként idetelepített román-magyar-német nyelvű közigazgatási főiskola. A napokban újabb termeket tettek alkalmassá az oktatásra. Ősztől ide költözik át a Kölcsey Líceumból a magyar tanítóképző főiskola is. Mint dr. Bura László helyi tanulmányi igazgató elmondta: a lehetőségekhez mérten jó körülmények mellett taníthatnak. A most második évébe lépő tanítóképző főiskolán ősszel 24 ún. állami és 25 fizető diák kezdi meg tanulmányait az első évfolyamon. /(Sike Lajos): Főiskola a Ferenc főherceg laktanyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

"Három éve jegyezték be a szatmári Caritas keretében a kitűnően működő Hans Lindner Alapítványt, amely szociális lakásokat épített, működteti a hajléktalan férfiak szállását, különböző szakképesítő tanfolyamokat indít, szegény sorsú gyermekek iskoláztatását támogatja. Koczinger Tibor, az alapítvány igazgatója elmondta, hogy Hans Lindner németországi nagyvállalkozó, aki az alapítványt családjával együtt hozta létre és működteti. Hozzá kell tenni, hogy a családi vagyonból működtetik, nem pedig vállalkozásaik ama profitjából, aminek egy részét le lehet írni az adóból. A kapcsolat a szatmári római katolikus püspökségen keresztül indult. A Lindner-féle szociális lakások fogalommá váltak. Megannyi sokgyermekes családnak, főleg a létminimum alá szorult cigányoknak biztosítottak emberi otthonokat. Eddig kétszáz lakást építettek. Szatmárnémeti után Nagykárolyban is átadták az első 16 szociális lakást, amelyet az év végéig további 20 átadása követ. Felméréseik szerint a családok 30 százaléka továbbra is segítségre szorul. Ezért támogatják gyermekeik óvodába járását és iskoláztatását. Május óta működik az úgynevezett FIT-FOR-LIFE program, ami különböző szakmai tanfolyamokat jelent. Mindhárom tanfolyam - számítógépes, varrás-szabás, illetve német és angol nyelv - igen népszerű. Úgy néz ki, hogy év végéig közel 500-an fejezik be tanulmányaikat. Megszervezték az árvaházi gyermekek családi neveltetését. /Sike Lajos: "Ráébreszteni az embereket arra, hogy a megoldás az ő kezükben van!" Beszélgetés Koczinger Tiborral, a Hans Lindner Alapítvány igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./"

"Az államalapítás ezeréves évfordulóját ünnepelték szept. 17-én Kőszegremetén, kopjafát avattak és leleplezték az egykori politikai üldözött Dohi Árpád emléktábláját. A rendezvényen jelen volt Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Szentpéteri István követségi tanácsos, Szabó István megyei tanácselnök, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke, valamint a községi elöljárók. Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör /Szatmárnémeti/ elnöke az államalapításról tartott előadást. Íjgyártó István magyar nagykövet felszólalásában reményét fejezte ki, hogy a huszadik századdal ellentétben a huszonegyedik a magyarság egymásra találásának az évszázada lesz. Dohi Árpád egyike volt azoknak, akik részt vettek egyetemistaként a Babes és Bolyai egyetemek egyesítése ellen szervezett tiltakozó megmozduláson. Dohi Árpádot 11 év Duna-csatornai munkaszolgálatra ítélték, melyből öt és felet töltött le. Az ünneplők a református parókia udvarán leleplezték a millenniumi kopjafát, amelyet Bú József népi faragó készített. A rajta szereplő szöveg: "A Magyar Millennium tiszteletére állította Kőszegremete lakossága. 2000. szeptember 17." A Dohi Árpád szülőháza helyén álló épület falára elhelyezett emléktábla leleplezése és megkoszorúzása következett: "Itt született Dohi Árpád - 1940-1980 -, az 1956-os forradalom kőszegremetei áldozata". Bemutatták a település kismonográfiáját, Sike Lajos "Kóstolja meg Kőszegremetét" címmel összeállított kiadványát. Végül a kultúrotthonban fellépett a Szatmár Megyei Nemzetiségek Népi Együttese és a koltói énekkar. /Fodor István: Kopjafa- és emléktábla-avatás Kőszegremetén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 18./"

"Mind keresettebbek Magyarországon az erdélyi pedagógusok. Csupán Szatmár megyéből mintegy két tucat tanár és tanító ment át mostanában az anyaországba. Elsősorban az idegen nyelvet, főleg az angolt oktatók kapnak könnyen állást odaát, de a magyar-szakos tanárok is jól el tudnak helyezkedni. A most kezdődött tanévre is két fiatal magyartanár "szerződött" át. Szatmár megyében immár tarthatatlan a magyar nyelv és irodalom tanításának alacsony színvonala. Évente húsz-huszonöt szakképzett tanár hiányzik, helyüket többnyire érettségizett fiatalok töltik be. Ez a helyzet Sárközújlakon is. Szeptember elseje előtt 32 üres magyar katedra volt a megyében, ebből 10 városon, a többi falun, s mindössze három új fiatal tanár érkezett. Közülük egy egyik, a széri Szabó Zita hazament szülőfalujába tanítani, mert tanári fizetése nem lett volna elég a városi albérlet és étkezés fedezésére. Veres József tanár, a megyei tanfelügyelőség szaktanfelügyelője elmondta, hogy néhányan vállalták a tanítást, köztük az érszakácsi pap, Galambfalvi Márton és felesége, Judit, akik a lelkészi szolgálat mellett oktatnak. Horn Walter és Kovács Erika úgynevezett szociál szakot végzett a teológián, ők Szatmárnémetiben fognak oktatni. Szükségből két-három fizika-, illetve kémiatanár is magyar katedrára került. Jelenleg 20 szakképzetlen tanít magyart Szatmár megyében. /Sike Lajos: Kémikus tanítja a magyar irodalmat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

"Varga Attila 1990-től, tíz esztendeje parlamenti képviselő és még mindig a legfiatalabb honatyák közé tartozik. 37 éves. Jogot végzett, alkotmányjogból doktorál. Parlamenti elfoglaltsága mellett 1999 februárja óta alkotmányjogot tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett közigazgatási karán, román és magyar nyelven. 1998-tól az általa létrehozott Identitas Alapítvány elnöke. Az alapítvány elsősorban az önismeretet, az azonosságtudatot segítő tanulmányok kiadásával foglalkozik. Varga Attila a vele készült beszélgetésben az RMDSZ teljesítményéről nyilatkozott. A koalíciós program és szándék megfelelt mind a hazai, mind az EU-s elvárásoknak, mondta, a gyakorlatban viszont sok minden másképpen alakult. A kormányrendeletek nagy száma a kapkodásról, a határozatlanságról tanúskodik. Jó lenne még elfogadni a közigazgatási törvényt és az ingatlanokkal kapcsolatos jogi szabályozót. Az RMDSZ megpróbált lojális partner lenni a koalícióban, mások ezt igyekeztek kijátszani. Varga Attila szerint a választás az RMDSZ-nek határozottabban kell megfogalmaznia igényeit. Olyan írásos megállapodást kell kötni a partnerekkel, amelyek szankciókat is tartalmaznak. Varga Attila az RMDSZ képviseletében a MÁÉRT állampolgársági és önkormányzati bizottságának munkájában vesz részt. Szerinte "jelenleg még igencsak kidolgozatlan magyar kormányzati részről a koncepció, melyet végső sorban - úgy látszik - nem státustörvényként, hanem kedvezményekről szóló jogszabályként fogadnak el." A státustörvény lényegében kerettörvény lesz, ami maga után vonja egy sor végrehajtási jogszabály kidolgozását. Tudomása szerint máris vagy 150 olyan jogszabály van érvényben Magyarországon, amely valamilyen módon érinti a határon túli magyarokat. Ám ezek már nagy számuk miatt is nehezen áttekinthetőek. A státustörvény egy sokkal átláthatóbb és koherensebb törvény lehet. - Varga Attilát a Szatmár megyei küldöttek gyűlése első helyre sorolta a parlamenti képviselőjelöltek listáján. /Sike Lajos: Beszélgetés VARGA ATTILA parlamenti képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

A Szatmári Zenei Napok része lesz az idei ősztől kezdve a Hajnal akar lenni nagysikerű Kárpát-medencei népdaléneklési verseny, melyet immár X. alkalommal rendeznek meg. Fátyol Rudolf hegedűművész, a filharmónia igazgatója hozta ezt a döntést a napokban. Az okt. 19-én kezdődő Zenei Napok két teljes napját (21-22) a magyar népdal tölti ki. - Fátyol Rudolf újabban nemcsak hegedűművészként, hanem karmesterként is tevékenykedik. - Az idei Zenei Napok nyitó hangversenyén /okt. 19-én/ Ruha István hegedűművész lép fel. /Sike Lajos: Fátyol Rudolf, a karmester és a menedzser. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

A Nonprofit Szervezetek Forrásközpontja /CREST/ Szatmárnémetiben van, az elsők között jött létre, vezetője dr. Héjja Botond. Legutóbbi összejövetelükön nyolc megyéből összesen 160-an cseréltek véleményt. Nagy érdeklődés kísérte a közösségfejlesztéssel foglalkozó témát, szó volt a faluturizmusról is. A másik szekcióban a partneri kapcsolatokról cseréltek eszmét, a harmadikban a humán erőforrásokról. Az ifjúsági szervezetek problémáival foglalkozó fórumon kiderült, hogy csak kevesen tudnak pályázatokat készíteni. Kevesen tudták, hogy nem csak az ismert PHARE-program, az Illyés Alapítvány vagy a Világbank jelentenek forrást, de a fejlett országok nagykövetségeit is meg lehet "szólítani". A nagykövetségek közösségfejlesztési, szociális, környezetvédelmi és hasonló témájú pályázatokat fogadnak el. /Sike Lajos: Jó pályázatokra mindig találni pénzt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

A Szatmár megyei tanácsnál a meghirdetett 12 helyre 31-en pályáztak, köztük hat-hét magyar nemzetiségű. Ehhez képest egész jó eredménynek mondható, hogy négyen a nyerők közt vannak. Jelenlétük javítani fogja a magyar köztisztviselők arányát, ami mostanáig a 15 százalékot alig érte el. Szabó István, a megyei tanács elnöke ügyelt arra, hogy lehetőleg minden felvett új köztisztviselő ismerje a magyar nyelvet is. /(Sike Lajos: Több magyar köztisztviselő a Szatmár megyei önkormányzatnál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Szatmárnémeti legnagyobb magyar iskolájában, a Kölcsey Líceumban csak középiskolás kb. nyolcszáz tanul, a posztliceális oktatást folytató, na meg újabban az V-VI osztályosokkal együtt ezernél is több diák van itt, tájékoztatott Muhi Miklós igazgató. A 215 náluk érettségizett fiatal közül 135-en egyetemeken és főiskolákon folytatják tanulmányaikat. Ez 63 százalékos aránynak felel meg, de ha a posztliceális oktatást is ide számítják, akkor a végzősök mintegy 80 százaléka tovább tanul. Idén kevesebben mentek Magyarországra, szemben a múlt évvel, amikor egy egész osztályra való kölcseys átment. Általában a gyengébb tanulók mentek át. /Sike Lajos: "A gyengébb tanulók mennek Magyarországra" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./

Befejezték Ady Endre szülőházának renoválását. /(Sike Lajos): Megújult Ady Endre szülőháza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Tasnád és Magyarcsaholy után Kaplonyban nyílt meg a harmadik teleház. Az ünnepség szentmisével kezdődött. Dr. Héjja Botond, a szatmárnémeti CREST (Nonprofit Szervezetek Forrás központja) ügyvezető igazgatója a teleház egyik létrehozója. A szatmárnémeti CREST a jövőben 14 teleházat nyit meg Szatmár, Máramaros, Bihar és Szilágy megyében. Legközelebb december 3-án a mezőpetri teleházat adják át. A kaplonyi teleházat egy francia szervezet segítette. /Sike Lajos: Teleházavató Kaplonyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Piros festékkel mázolták le több, magyarok lakta község, így Avasújváros és Sárközújlak településjelző tábláját. Az azonos festék és azonos "technika" egyértelműen arra utal, hogy ugyanaz a csoport vagy személy a tettes. - A Nagy-Románia Párt választási plakátjai ugyancsak a magyarok és svábok lakta helységek tábláit részesítették előnyben, a magyar és a német feliratokat eltakarva, főként Nagykároly környékén. /(Sike Lajos): Magyar feliratokat mázoltak le. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

Kereskényi Sándor az RMDSZ új, Szatmár megyei szenátora. A megye szenátori listájának második helyéről, Szabó Károly után befutó lett. Eddig ezt nem sikerült elérni a megyében. Kereskényi Sándor tanár, újságíró, politikai elemző. Markó Bélával együtt végezte az egyetemet. Néhány éve a Szatmári Friss Újság szerkesztője. 1995-ben jelentkezett először önálló kötettel, címe: Római délután, melyben elsősorban kultúrtörténeti esszéket közölt. Az új képviselő kijelentette: ″A magyar nemzetnek volt, van és lesz világtörténelmi hivatása. Ahhoz, hogy ezt a hivatását teljesíteni tudja, meg kell erősíteni a nemzet gyökereit, a magyar családot. Elképzelhetetlennek tartom a nemzet erkölcsi és szellemi megújulását családpolitikánk radikális megújulása nélkül.″ Az általa elképzelt családpolitikát három pillérre kell építeni: az egyházakra, a civil szervezeteikre és a vállalkozókra. Megfelelő programok és pályázatok révén jelentős forrásokat biztosíthat az EU is. ″Arra kell törekednünk, hogy Magyarország európai integrációja lehetőleg egybeessen a magyar nemzet szellemi integrációjával, aminek fontos eszköze lehet mind a státustörvény, mind a regionális gazdasági együttműködés.″ - állapította meg. /Sike Lajos: Bemutatjuk Kereskényi Sándor új szenátort. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

Szatmárnémeti önkormányzata díszpolgárává választotta Ács Alajos színművészt. A 70 éves művész egyik alapító tagja ama legendás hírű társulatnak, mely 1953-ban még Nagybányán jött létre, aztán 1956-ban Szatmárnémetibe költözött s évtizedeken át együtt játszott Csiky Andrással, Elekes Emmával, Soós Angélával vagy az oly korán eltávozott Köllő Bélával és más neves színészekkel. /(Sike Lajos): Ács Alajos Szatmárnémeti díszpolgára lett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

"Szatmárnémetiben a helyi színház Harag György Társulata bemutatta az Indul az ezred c. nagysikerű kabaréját. Lőrincz Ágnes igazgató és színésztársai a szünetben pohár pezsgőt nyomtak minden néző kezébe. /Sike Lajos): Ezer petárdára egy pezsgő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./"

"A múlt hét végén Szerencsen Dialógusok - 2001 címmel megrendezett nemzetközi régiós konferencián dr. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke kifejtette, hogy még mindig nem eléggé kezdeményező a határon túli magyarság, bátortalanul s a szükségesnél visszafogottabban él azokkal a lehetőségekkel, melyeket az európai változás felkínál. A konferencián, amelyen több kormányzati hivatal és civil szervezet képviseltette magát az anyaországból és még több kulturális és érdekvédelmi szervezet, illetve alapítvány és önkormányzat a határon túli magyarságot, húsznál több előadás hangzott el. Beszédet mondott Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és az Írószövetség elnöke, C.Tóth János, a HTMH osztályvezetője, Varga György kassai főkonzul, Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány igazgatója, Zachariás István, Rozsnyó polgármestere, dr. Máthé László, a kassai magyar közművelődés jeles irányítója, Dupka György ungvári író, Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, Kerékgyártó István, a tállyai közép-európai művésztelep vezetője, és sokan mások. /(Sike Lajos): "A határon túli magyarság lassan követi az európai változásokat!″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./"

"Szatmárnémetiben Horváth Pál, az RMDSZ-székház igazgatója újságolta: egy idő óta növekszik azon látogatók száma, akik korábban feléje se néztek a szervezetnek: legalább kétszáz olyan személy iratkozott be a városi RMDSZ-be, akik most lépték át először a székház küszöbét. Mostanában többen kérdezik: hogyan írathatják vissza a hatóságok által önkényesen románosított nevüket magyarra, úgy ahogy szüleiktől, nagyszüleiktől örökölték. Ciorbát Csorbára, Sabaut Szabóra, Silaghit Szilágyira, vagy keresztnevüket Gheorghéról Györgyre, Stefant Istvánra, Ileanát Ilonára. Összefüggés lehet a státustörvény vitája és a növekvő érdeklődés között, állapította meg Horváth Pál. Hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet: az I-IV. osztályos szatmári magyar gyermekek 22-23 százaléka román osztályokban tanul, s a szaklíceumban biztosított magyar osztályoknak alig fele telt meg múlt szeptemberben. /Sike Lajos: Valami elindult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"Szerencsen tartották meg a Dialógusok 2001, régiók, kultúra, kapcsolatok című konferenciát, melyen anyaországi és a határon túli magyarok, köztük ismert közéleti személyiségek, a kulturális élet vezetői, polgármesterek, civil szervezetek képviselői, újságírók és mások találkoztak. Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia és az Írószövetség elnöke azzal kezdte, hogy az állam túl sok mindenbe beavatkozik, és elvárja, hogy az értelmiségiek elkötelezzék magukat a hatalomnak. Úgy vélte: ha az állam mind jobban leadja a kulturális kapcsolatok építését a civil szervezeteknek, akkor az jobban segíti majd a határon túli magyarságot is. Dr. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke szerint: ″A határon túli magyarság csak lassan követi az európai változásokat.″ Vannak régiók, jelentős magyarlakta vidékek, ahonnan még nem kértek vagy alig kértek támogatást az Illyés Alapítványtól. Ez az alapítvány sok területen segített, a szovátai Teleki Oktatási Központtól a felvidéki Magyar Házak létrehozásáig, a beregszászi tanárképző főiskolától a Nagyváradon ősszel átadott Illyés Gyula nevét viselő könyvüzletig. C. Tóth János /Határon Túli Magyarok Hivatala/ kifejtette, hogy az anyaországnak és ezen belül az általa képviselt hivatalnak a jövőben méginkább elsődleges feladata lesz az oktatás támogatása, hisz a határon túli magyarságnak még a rendszerváltás után tíz évvel is csak fele annyi értelmisége van (számarányosan), mint a többségi lakosságnak. Köles Sándor, a Kárpátok Alapítvány igazgatója beszámolt sokrétű működésükről, ebben szerepel a határ menti gazdasági együttműködéstől a kulturális értékek megőrzésén át az etnikai problémák kezelése is. A Kárpátok Alapítványnak négy országban, köztük Romániában van kirendeltsége, tevékenységi területe mintegy 15 milliós lakosságot érinthet. Évi költségvetése 400-500 millió forint, mégsem tolakodnak a pályázók. /Sike Lajos: Dialógusok 2001 - Szerencs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./"

"Szatmárnémetiben három éve van magyar főiskolai tagozat, s állami főiskola, három éve indult be a román-magyar-német tagozattal működő közigazgatási főiskola, s immár második tanévét kezdte a magyar tanítóképző-angol nyelv kar. Ez utóbbi tanulmányi aligazgatója dr. Bura László, az ismert tanár, közíró, nyelvész, helytörténész. A tanítóképző főiskola is a Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett kara, vagy ahogy hivatalosan nevezik: egyetemi kollégiuma. Remélhetőleg magyar felirat is lesz az épületen, a diákok nagy többsége magyar, a közigazgatási kar német szakára is elsősorban magyar fiatalok járnak. Az épületben hideg van, a cserépkályha alig fűthető, a számítógépet és nyomtatót még nem használhatják, mert nincs kifizetve, nem köthetik be, jóllehet még novemberben felküldték a számlát Kolozsvárra, de azóta sem utalták át a pénzt, noha az egyetemmel egyetértve vásárolták a gépet. Minden apróságért fel kell utazni Kolozsvárra, a nyomtatványokért is. Olyanokért is, amelyeket itt lehetne sokszorosítani, de az egyetem nem engedi. Az utazást viszont nem fizetik ki. A legnagyobb baj, hogy nincs tankönyv. A tanárok maguk írják a jegyzeteket. Már nyomdában a román és a magyar irodalom, a gyermekirodalom, a magyar nyelv és a képzőművészeti módszertan útmutatója, a pedagógia és a matematika útmutatója. A nyíregyházi főiskola adománya megvetette a főiskola könyvtár alapját. Nyolcvanöt tanító, óvónő, illetve középiskolai végzettséggel tanító felvételizett sikerrel a távoktatásra. Fizetni kell, 150 dollárt egy félévre, de vállalják. Ez nagyon fontos, mert Szatmár megyében több mint száz szakképzetlen tanító oktatja elemiben a magyar gyermekeket. Jól alakul a tanári kar összetétele: rövidesen fél tucat oktatónak lesz doktori címe. Lovas János a napokban védte meg doktori dolgozatát, a magyar tanításának módszertanát tanítja. Közel a doktori címhez Végh Béla (gyermek- és ifjúsági irodalom), Hadházi József Attila angol, Szabó Thalmayer Noémi pedagógiai, Ács Emőke lélektan és Baranyi Tünde matematika szakos előadó. A többi tíz tanár, köztük az ismert szatmári képzőművész, Muhi Sándor I. fokú képzettséggel rendelkezik. /Sike Lajos: Főiskola a József főherceg laktanyában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./"