Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Sike Lajos
678 tétel
1999. augusztus 23.
"Az elmúlt években Otthonom, Szatmár megye címmel helytörténeti sorozat indult, felelős szerkesztője Csirák Csaba, a Szent-Györgyi Albert Társaság társelnöke. A sorozat még ebben az esztendőben, a tizedik kötetéhez érkezik. Maga a felelős szerkesztő írja már hónapok óta a szatmári zsidó emlékek történetét. Feltérképezi a még fellelhető zsidó emlékeket, s elbeszélget a valamikor több tízezres Szatmár megyei zsidóság még élő képviselőivel. Néhány fejezet címe talán hűen jelzi, hogy mi is lesz a kötetbe. Íme: Zsidó hagyományok: A hitközség története; A szatmári zsidó oktatás; Zsidók a szociális és karitatív szolgáltatásban; A szatmári zsidók szerepe az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban; Neves szatmári zsidó személyiségek; A szatmári zsidók gazdasági tevékenysége; Zsidó az egészségügyben. Csirák Csaba Dénes Sándorról is írt, az akkori Szamos főszerkesztőjéről. "Magyarérzelmű, magyarul gondolkodó zsidó volt, mint a legtöbb szatmári zsidó, amit nem csak írásai bizonyítanak, de az is, hogy jó ideig a Magyar Párt művelődési elnöke s a Kölcsey Kör alelnöke." - Szatmár a boldog Ferenc József-i időkben volt a leggazdagabb, mind a kultúrában, mind az anyagi jólétben. S ez nem kisrészt a zsidóknak köszönhető. /Sike Lajos: "Szatmár akkor volt leggazdagabb, mikor a zsidók itt éltek!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./"
1999. augusztus 30.
Mindössze 15 fiatal jelentkezett a Babes-Bolyai Egyetem Szatmárnémetibe kihelyezett magyar pedagógiai főiskola-tagozatának felvételi vizsgájára. A hároméves oktatási forma első évfolyamára 36-an nyerhetnek felvételt. Remélik, hogy a helyek végül mégis betelnek, hiszen a frissen érettségizettek először az egyetemeken próbálkoznak. /(Sike Lajos): Kevés a jelentkező. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
1999. szeptember 3.
"Szatmárnémetiben a Közgazdasági Líceumban magyar IX. osztály indult. Ennek az osztálynak már a tavaly be kellett volna indulnia, de nem volt rá elég jelentkező. Igaz, akkor késve jött a jóváhagyás a Tanügyminisztériumtól. Hégető Enikő osztályfőnök ismertette a tananyagot, s közölte, hogy a szaktantárgyakat az igazgatóság utasítása szerint román nyelven fogják tanulni. A szülők tiltakoztak: úgy tudták, hogy ez tényleg magyar osztály lesz, ahol a szaktantárgyakat is anyanyelvükön tanulják gyermekeik. Az aligazgató az állította, hogy a szaktanfelügyelőtől, olyan utasítást kapott: a szaktantárgyakat csak románul lehet tanítani. Erdei Líviusz főtanfelügyelő kijelentette, hogy új tanügyi törvény szerint a szaktantárgyakat is anyanyelven adják elő, a szakkifejezéseket románul is el kell sajátítani. /(Sike Lajos): "Mi úgy tudtuk, magyar szakosztályba írattuk a gyerekeinket..." avagy dobostorta... románul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./"
1999. szeptember 4.
A Szatmárnémeti Közgazdasági Líceum idei tanévben beindult magyar tannyelvű osztályának nincsenek magyar nyelvű szaktanárai és mivel hiányzik a logikát és a földrajzot tanító pedagógus is, a kilencedikeseknek hat tantárgyat kell románul tanulniuk. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes szerint az iskola hatáskörébe tartozik a tanárok alkalmazása. Az iskola igazgatónője szerint a magyar diákoknak kérvényezniük kellett volna azt, hogy magyarul akarják tanulni az illető tárgyakat, annak ellenére is, hogy magyar tagozatos osztályba járnak. Erdei Líviusznak viszont határozottan az az érzése, hogy a líceumban egyáltalán nem örülnek a magyar tagozat létrejöttének, és ott akadályozzák a működését, ahol csak lehet. /Közgazdasági Líceum: Magyar osztály - román nyelven. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./ A tanfelügyelőség közbelépésére megoldódott a probléma. Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettes közölte, hogy minden tantárgy számára találtak megfelelő tanárt, így a jövőben folyamatos lehet az oktatás a Közgazdasági Líceum magyar IX. osztályában. /(Sike Lajos): Minden szaktantárgyat magyarul tanulnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./
1999. szeptember 22.
Szept. 19-én, vasárnap Szatmárnémetiben, a Németi református templomban rendhagyó ünnepség volt: az egykori segédlelkészek tértek vissza első szolgálatuk színhelyére. A Németi templom kertjében épül a Rákóczi Kollégium, tervezője Makovecz Imre. Az elmúlt ötven év alatt 24 segédlelkész kezdte itt szolgálatát. Közülük a legidősebb a 80 éves Bakos István, s a legfiatalabb Luczky Réka, aki alig egy esztendeje végezte a református teológiát. /Sike Lajos: Lelkészek találkozója az első szolgálóhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./
1999. október 11.
"Kevés ember van még a nagyok közt is, akiről már életében legendákat, balladákat költenek. Dr. Lükő Béla, az európai hírű sebész, a szatmári városi kórház alapítója ilyen ember volt. A Bura László szerkesztette 1978-as kiadású Szatmári népballadák kötetbe több olyan ballada is került, amelyek még Lükő doktor életében születtek, és szájról szájra terjedtek. Az egyik így kezdődik: "A szatmári kórház utca kavicsos/Azon sétál Lükő Béla főorvos/A kalapját mindig jobbra viseli/Ritka beteg, kinek meg nem emeli"... Első monográfiaírója, dr. Szabó Ferenc így méltatta Lükő Bélát /Szatmárnémeti, 1883 - Szatmárnémeti, 1936/: "Nagy orvos és nagy humanista volt! Százezernél több műtét, számos tudományos közlemény és önálló eljárás, egy általa megszervezett és igazgatott kórház, egy korszerű rangra emelt sebészeti osztály megteremtése fűződik nevéhez." - Mellszobra (Csapó Sándor munkája) már négy évtizede ott áll a kórház(a) előtt. A rendszerváltás után utcát is sikerült elnevezni róla. Ám a legméltóbb elismerést csak azzal kaphatta meg, hogy a városi kórház homlokzatára is felkerülhetett neve. A kétnyelvű feliratot (Spitalul Municipal dr. Lükő Béla Városi Kórház) a héten tették fel az épületre. A következő napokban a különböző osztályokat is kétnyelvű táblával jelölik. /Sike Lajos: Dr. Lükő Béla nevét vette fel a szatmári városi kórház! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./"
1999. október 14.
"Jean Claude Perisset, a Szentszék bukaresti nagykövete, pápai nuncius négy napot töltött a Máramarosra is kiterjedő szatmári egyházmegyében. Látogatásának mérlegét okt. 11-én tartott sajtótalálkozóján vonta meg. Jean Claude Perisset a katolikus egyház intézményeiről azt mondta, hogy tapasztalatai szerint nagyon jól működnek. Az elkobzott egyházi vagyon visszaadásának feltűnő lassúságával kapcsolatban elmondta: reméli, a politikusok egyre jobban felismerik az egyház társadalomban betöltött szerepét, a szociális gondok kezelésben tapasztalható eredményes tevékenységét. Az "államvallás" kérdéséről a nuncius azt mondta: "Egy jogállamban egyik egyház sem lehet kivételezett helyzetben! Minden vallás egyforma kell hogy legyen az állam előtt, különben nem tudja megfelelően ellátni feladatait". A csángó-magyarok egyházi anyanyelvhasználatával kapcsolatban a nuncius először egy század eleji csángóföldi püspökre hivatkozott, aki azt mondta, hogy a csángók nyelve nem kérdéses, mert az román. Végül a pápai nagykövet elismerte, hogy csak különböző tájékoztatások alapján, mások véleményéből ismeri a kérdést, nincs személyes tapasztalata. "Azon vagyok, hogy személyes tapasztalatom legyen a csángókról, ezért előbb-utóbb el kell látogatnom hozzájuk". Majd hozzátette: lehet, ennek nyomán módosulni fog mostani véleménye. /Sike Lajos: Szatmár vendége volt a pápai nuncius. "Egy jogállamban egyik egyház sem lehet kivételezett helyzetben!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./"
1999. október 26.
"Szatmárnémetiben az 1956-os megemlékezésén Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke, a VET elnöke mondott beszédet. "Remélem, mielőbb eljött az idő, amikor az erdélyi települések is külön megünneplik az 56-os forradalmat, amelynek eseményei kihatással voltak az itteni lakosságra. Az általa keltett reményen túl úgy is, hogy azt követően ezreket hurcoltak el börtönökbe és munkatáborokba, rendre bezárták, elsorvasztották az erdélyi magyarság létfontosságú intézményeit" - mondta. Az ünnepségre a Hajnal akar lenni Kárpát medencei népdaléneklési verseny zárószakaszában került sor. /(Sike Lajos): 56-ra emlékeztek Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./"
1999. november 8.
Nov. 6-án értesült Szatmárnémetiben a helyi zsidó hitközség arról, hogy a zsidó temetőben ismeretlenek több síremléket megrongáltak, feliratos márványlapokat ledöntöttek, többet összetörtek, a Holocaust emlékművet is megrongálták. /(Sike Lajos): Vandál pusztítás a szatmárnémeti zsidó temetőben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./
1999. november 10.
A Magyar Állandó Értekezlet önkormányzati, jogi és állampolgári bizottságának erdélyi tagja Varga Attila parlamenti képviselő elmondta: a magyar kormány egy olyan jogi keretet, tervezetet készít elő, mely meghatározza a határon túli magyarok magyarországi jogállását. Ennek lényege az, hogy az anyaországban tartózkodó szomszédos országbeli magyar ne turistának minősüljön. A most sorrakerülő értekezleten azt az álláspontot képviselik, hogy a jogok körét pontosan meg kell szabni. Lényegében kedvezményes státuszról van szó, ami átmenet az idegen és az állampolgár között. A kedvezményezett státuszt a románok a besszarábiaiakkal, a moldvai testvérekkel már korábban megvalósították. Ismeretesek a román állam által nekik juttatott kedvezmények, a postai és a telefondíjaktól kezdve az oktatásig és annyi mindenig. Aki rosszallná az erdélyi magyaroknak adott magyarországi kedvezményeket, annak csak ezt kell felemlíteni. /Sike Lajos: Aktivizálódó MÁÉRT. Nem magyar állampolgár, de nem is idegen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./
1999. december 9.
Második évében lépett a Szatmárnémetiben megnyílt román-magyar-német nyelvű közigazgatási főiskola. Erős magyar csoportja van és helyben biztosít továbbtanulási lehetőséget sok olyan tehetséges fiatalnak, akiknek másképpen nem volna erre módjuk. Sok értelmiségi azért nem tudott itt megragadni, mert a városnak nem volt egyeteme, főiskolája. Most a város magyarjainak kettő és fél is van: a Kölcsey Líceumban működő magyar tanítóképző főiskola, a budapesti Gábor Dénes Informatikai Főiskola kihelyezett tagozata, valamint a közigazgatási. Varga Attila a magyar hallgatóknak magyarul is elmondja a lényeget. Remény van arra, hogy februártól egy harmadik tantárgynál is bevezetik a kétnyelvűséget. Van gond is: halaszthatatlan a könyvtár feltöltése, alapvetően fontos szakkönyvek hiányoznak, különösen magyarul és németül. /Sike Lajos: Két okból is jó nekünk a szatmári főiskola! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./
1999. december 30.
Szatmárnémetiben a város valamennyi iskoláját rákötötték az internetre. A líceumokkal és szakközépiskolákkal együtt összesen 38 tanintézetről van szó, amelyekben kb. 25 ezer fiatal tanul. Szatmárnémeti az első olyan megyeszékhely az országban, melynek minden iskolája kapcsolatban áll a világhálóval. Az eredmény nem kismértékben a magyar tanfelügyelő- helyettesnek, Erdei Líviusznak köszönhető, aki a helyi önkormányzat képviselőjeként is sokat tett azért, hogy a városi tanács megszavazza és kiutalja a csatlakozáshoz szükséges 200 millió lejt. A közoktatásügyi minisztérium illetékes szakosztálya, az edu.ro ingyenesen biztosítja a belépést. Egyébként minden szolgáltatás ingyenes. Erdei Líviusz elmondotta: a világhálóra kapcsolódás megnöveli a magyar iskolák és a magyar tanulók esélyeit. /(Sike Lajos): Interneten minden szatmárnémeti iskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2000. január 15.
Húsz éve, hogy az MTV bemutatta Sára Sándornak a II. Magyar Hadsereg doni katasztrófájáról készült huszonötrészes dokumentumsorozatát. Akkor a hatalom leállította a sorozatot, ennek egyes részeit most megismétli a Duna TV. Erről először Nemeskürty István írt Rekviem egy hadseregért címmel, azóta több tucat emlékezés jelent meg a túlélők részéről. (A Romániai Magyar Szó is közölt folytatásban ilyen írásokat). Újabb emlékezések kerülnek elő az asztalfiókból. A szatmárnémeti Garda Józsefnek a 83. születésnapjára adatott meg, hogy kézbe vehesse emlékirata nyomtatott kötetét (Kint voltam a Donnál, Püski Kiadó, Budapest). /Sike Lajos: Garda József kint volt a Donnál! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./
2000. február 18.
A pápa látogatása előtt pár órával kiadott sürgőségi kormányrendelettel a Nagykárolyban levő katolikus konviktus épületét visszaadták eredeti tulajdonosának, az egyháznak. Visnai Csaba, a nagykárolyi Katolikus Gimnázium igazgatója elmondta, hogy ez nesze semmi, fogd meg jól-szerű visszaadás. Ide kellene beköltöznie, mint végleges otthonba, az eddig ide-oda dobált Katolikus Gimnáziumnak. Költözne is azonnal, ha az épület nem lenne valóságos romhalmaz, és a megyei tanfelügyelőség hajlandó volna kiengedni jogköréből. Ráadásul négyszázmillió lej kártérítést kér tőlük a tanügy, mely összeget állítólag felújításként költött rá nemrég. Rossz állapotban van az épület, egy részét lebontották, a téglát elvitték, az emelet és földszint közti plafont kiverték, a megmaradt ajtókat és ablakokat elhordták a szegények. Az épület ma életveszélyes! Ennek ellenére követelnek az egyháztól négyszázmillió lejt. - Riedl Rudolf prefektus kifejtette: nálunk a törvény szándéka és a végrehajtás akarata messze esik egymástól. /Sike Lajos: A végrehajtás akarata fabatkát ér! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./
2000. február 29.
Szilágyi Ferenc, a szilágysámsoni nótafa, fafaragó és bortermelő 75 éves. Sokan ismerik, mert alig van jelentősebb népdaléneklési verseny a Kárpát-medencében, amelyen ne vett volna részt. Szerepelt a román televízió magyar adásában, a Duna TV-ben, az MTV-ben, a budapesti, bukaresti, kolozsvári és a marosvásárhelyi rádióban. Szinte mindenütt világának, a Szilágyságnak és a Tövishátnak népdalait énekelte. Szilágyi Ferenc fájlalja, hogy Szilágysámsonban megszűnt a nagy múltú dalárda, eltűnt a dalárda egész kotta- és irattára is. /Sike Lajos: Menjenek e sorok Szilágysámsonba, de ne csak Szilágyi Ferihez! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./
2000. március 25.
Hevele Imre nagykárolyi esperest telefonon beteghez hívták, a megadott helyen senkit sem talált, mire visszatért, kirabolták, közel 150 millió lejes értéktől fosztották meg. A tolvajok alapos helyismerettel rendelkeztek, tudták, hol tartja pénzét a házigazda. Az eset kapcsán Reizer Pál püspök elmondta, hogy az utóbbi időben több támadás is ért egyházi személyiségeket. Szatmárnémetiben Knecht Béla plébánoshoz például fényes nappal törtek be. A rablók a lelkipásztor idős anyját leütötték, s a hozzáférhető értékekkel eltűntek. Ardai Attila kanonokra, a püspökségi iroda igazgatójára meg késsel támadtak, kevesen múlott, hogy nem történt tragédia. Minden esetben megfelelő tájékoztatást adtak a rendőrségnek, eredmény azonban nem volt. Reizer püspök bizonyos összefüggéseket lát az esetek között. Mintha valakik meg akarnák félemlíteni egyházamat és annak papjait, mondta a püspök. /Sike Lajos: "Valakik meg akarják félemlíteni egyházunkat!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./
2000. április 12.
Szatmárnémetiben megnyílt a Brighella Bábszínház: Művészeti vezetője Szilágyi Regina, aki egy éve végzett a kolozsvári színiszakon, a dramaturgián. Diplomadolgozatának témája: A gyermekszínház helyzete Erdélyben, 1998-ban. Az elmúlt tíz évben nem nőtt, hanem csökkent a gyermekdarabok bemutatóinak száma, állapította meg dolgozatában. A bábszínház három termet kapott, egyelőre díjmentes használatra. Maga a Brighella együttes már 1998-ban megalakult. Az európai hírű kolozsvári bábrendező, a ma 74 éves Kovács Ildikó tanította be a szatmári bábos csapatot, melynek ma hét tagja van. A bábszínház beindításához nagy segítséget adtak a szatmári színészek s az Északi Színház egész magyar társulata. Szilágyi Regina utólag belátta, hogy jobb lett volna magyar nevet adni a bábszínháznak. /Sike Lajos: "Most már van egy bábszínházunk a Petőfi utca 1. szám alatt!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./
2000. május 3.
Máj. 1-jén hálaadó szentmisével emlékeztek Szatmárnémetiben, a főtéri katedrálisban arra, hogy tíz évvel ezelőtt Reizer Pált szatmári megyéspüspökké szentelték és 48 évi kényszerszünet után újra megkezdte működését a római katolikus püspökség helybeli intézménye. Az ünnepi alkalomra megjelentek a helyi közélet képviselői is, köztük Ilyés Gyula, a megyei RMDSZ elnöke, s számos neves, határon inneni és túli vendég. A szentmise végén külön megemlékeztek azokról a lelkipásztorokról, akik vértanúságot szenvedtek hitükért és egyházukért a kommunizmus éveiben. Így dr. Scheffler János püspökről, aki 1952-ben a zsilavai börtönben halt meg, dr. Bogdánffy Szilárd püspöki titkárról, akit titokban váradi püspökké választottak, és szintén börtönben halt meg. A neves évfordulón Reizer Pál püspök több papot előléptetett. Dr. Tempfli Imrét püspöki helynökké nevezték ki, heten kapták meg a tiszteletbeli kanonok, ketten a tiszteletbeli főesperes, hárman a szentszéki tanácsos címet, egy pedig címzetes esperes lett. Ezt követően megkoszorúzták a nagy elődöket idéző emlékhelyeket, köztük a városépítő püspök, Hám János múlt év májusában felavatott szobrát a székesegyház előtt. /(Sike Lajos): Reizer püspököt köszöntötték, köszöntjük. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2000. május 9.
Máj. 8-án Szatmárnémetiben bemutattak két nemrég megjelent könyvet. Sike Lajosnak, a Romániai Magyar Szó munkatársának Kapaszkodjál az életszínvonalba című, humoros írásokat tartalmazó könyvét Muzsnay Árpád mutatta be. Utána a Székesegyházban dr. Tempfli Imre A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye író papjai című könyvét Máriás József ajánlotta az olvasók figyelmébe. Utóbbi az Otthonom Szatmár megye című sorozat 10. könyve. /Két könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 9./
2000. május 11.
A Szatmár megyei RMDSZ vezetése sokat utazott az elmúlt hetekben, és olyan falvakat is felkeresett, ahol még soha nem járt az érdekvédelmi szervezet egyetlen képviselője sem. Közel negyven településen jött létre, vagy alakult újjá az évek óta nem működő szervezet. Nagy József vállalkozó, akit a körzet, de mondhatnánk, hogy Medgyes-vidék RMDSZ elnökéül választottak, ezerre-ezerkétszázra teszi a környéken a magyarság számát. Ebből Józsefházán négyszázan, Patóházán háromszázötvenen élnek. - Józsefházán a szülők tartják fenn a magyar óvodát, azonban az önkormányzatnak is hozzá kell járulnia, elvégre a magyarok is fizetik az adót. Patóházán van magyar óvoda, állami támogatással, de nincs magyar V-VIII. osztály. /Sike Lajos: Ismét magára talál Meggyes-vidék magyarsága? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./
2000. május 17.
Kovács Leó, az 1848-as szabadságharc ezredese a májusi napon, Szatmárnémeti Napján másodszor is hazatért. Az EMKE, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, a Kölcsey Kör, a Szent István Kör, az Identitás Alapítvány rendezésében és a fáradhatatlan helytörténész, Danku Pálnak köszönhetően Kovács Leó szülőházán emléktáblával jelölték meg, honnan indult a két nép fia. Három nyelven, románul, magyarul és olaszul vésték a fehér márványlapba, hogy kinek a bölcsője ringott a Petőfi utca 1 szám alatt. Kovács Leó szülőházán áll a forradalomban meghalt költő nevét jelző tábla is. Szatmárnémeti Napjának sok színfoltja volt, így a Kölcsey-kollégium népi táncosainak fellépése vagy a Vécsey-házban a Szatmárról Nyugatra származott művészek tárlata. /Sike Lajos: Szatmárnémeti Napja. Kovács Leó másodszor is hazatért! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2000. május 17.
Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ Szatmár megyei elnöke és az RMDSZ szatmári polgármester-jelöltje román kitüntetést kapott. Az Eminescu-díjat a helyi románság elitiskolája, az Eminescu Kollégium alapította, s azokat tünteti ki vele, akik valamikor az intézet falai közt tanultak. Ilyés Gyula az első magyar, aki megkapta ezt a díjat. /(Sike Lajos): Román kitüntetés Ilyés Gyula alpolgármesternek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2000. május 18.
Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./
2000. május 22.
Máj. 19- től máj. 21-ig tartott Szatmárnémetiben a Páskándi Géza emlékünnepség. Páskándi Géza 1995. május 19-én hunyt el. Halálát követően Szatmárnémetiben létrejött a Páskándi Géza Baráti Társaság, a Kölcsey Ferenc Kollégiumban Páskándi Géza dokumentációs központ van. A halála óta eltelt öt esztendő alatt három megemlékezésre került sor és két tudományos ülésszakra, a legutóbbira máj. 20-án. - Máj. 19-én Szatmárnémetiben elhangzott Szugyiczky István színművész Páskándi Géza alkotásaiból álló műsora. Máj. 20-án a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, az EMKE és a Páskándi Géza Baráti Társaság közös rendezvényeként tartották meg a Mi nékem az igazság? című, Páskándi Géza életművét bemutató és elemző irodalmi tanácskozást. Tizenkét előadás, értekezés hangzott el. Az előadók között volt Görömbei András irodalomtörténész, Kovács Ferenc, színházi rendező, Bertha Zoltán debreceni egyetemi docens, Láng Gusztáv irodalomtörténész, Pomogáts Béla irodalomtörténész és Vári Attila író, filmrendező. Este Szatmárhegyen folytatódott az ünnepség, a szülőház helyén álló épület falán helyezték el a kegyelet virágait. /Máriás József: Megemlékezés Páskándi Géza halála 5. évfordulóján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 22./ Pomogáts Béla mondott beszédet Páskándi mellszobrának megkoszorúzásakor, a Kölcsey Kollégiumban, ahol egykor a költő is tanult. Az ünnepségen ott volt Szakonyi Károly író, a Páskándi Alapítvány kuratóriumának elnöke is. /(Sike Lajos): Pomogáts Béla a szatmári Páskándi-ünnepségeken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2000. május 25.
Az elmúlt hét végén Szatmárnémetiben tanácskoztak a romániai református kollégiumok tanárai. Javaslatot és határozatot hoztak többek között a következőkről: közös, általános jellegű működési szabályzat kidolgozása, saját bentlakások, kollégiumi rendszer szükségessége, kapcsolat kialakítása a tanulót küldő gyülekezettel, az egyetemi továbbtanulási lehetőségek garanciális biztosítása. Megegyeztek a vallási érettségi vizsga tételeinek egységesítésében, s az egyházi tantárgyak tervezésében, a szakmai tanácsadó rendszer létrehozásában. Elhatározták, hogy megalakítják az egyes szaktantárgyak szaktanári közösségét, s biztosítják számukra a szakmai tanácskozások, konzultációk anyagi, szellemi hátterét. A református kollégiumok (összesen kilenc működik) külön tanulmányi és hozzáértési vetélkedőket rendeznek. Közös kollégiumi évkönyvet adnak ki, melynek tartalmaznia kell az iskolák bemutatását, a végzett és a jelenlegi diákok névsorát. Elhatározták a Református Kollégiumok Vallástanárai Szakkollégiumának létrehozását. /Sike Lajos: Külön szaktanári közösségeket hoznak létre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2000. május 29.
Kevés olyan alapítvány van, amelyiknek olyan széles körű a tevékenysége, mint a Kölcsey Ferenc Alapítványnak. Az alapítvány 1995-ben jött létre, a Kölcsey Kollégium /Szatmárnémeti/ kezdeményezésére, Cziprisz Imre aligazgató indítványára, akit a kuratórium elnökéül választottak. Az alapítvány öt éves tevékenységét a napokban kiadott kis könyvecske tartalmazza. Huszonöt diáknak adtak pénzbeli segélyt, mintegy száznak ruhasegélyt. Karácsonykor rendszerint negyven diáknak juttatnak szeretetcsomagot. Nyaranta 30 nehéz anyagi körülmények közt élő diákot üdültettek. Az alapítvány idén szeretné megkezdeni a diáktábor építésé, ehhez vár támogatást a világ sok részén élő volt kölcseys diáktól. /Sike Lajos: Diáktábort épít a Kölcsey Alapítvány! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
2000. június 15.
Szatmárnémetiben a Kölcsey Főkollégium két hiányszakmában bővíti a posztliceális oktatást, a földmérési és a kereskedelmi-vámügyintéző csoporttal. A vámügyintézők képzését a magyarországi Csenger középiskolájával együtt szervezik: a 15 csengeri és 15 szatmári diák az első évet Csengeren, a másodikat Szatmárnémetiben, a Kölcseyben végzi. /(Sike Lajos): Vámügyintéző és földmérési posztliceális oktatás a Kölcseyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./
2000. június 24.
A Szatmár megyei tanácsban az RMDSZ 14 tanácsosával messze a legerősebb frakció. Szabó Istvánt egyhangúan megválasztották a megyei tanács elnökének. Szabó István közgazdász kiváló közigazgatási szakember, Szabó István ugyanis nyolc éven át töltötte be a megyei tanács alelnöki tisztségét. Szatmárnémetiben a polgármester választás csalódást hozott a szatmári magyaroknak, Szabó István sikere annál több öröm. /Sike Lajos: Borúra derű. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
2000. július 5.
Nemrég újabb 522 dolgozót bocsátottak el Szatmárnémeti egykor legnagyobb fémipari üzeméből, az Unióból. aránytalanul sok magyar van az elbocsátottak között, köztük az egyetlen, még vezető beosztású magyar mérnöknek, Tóga Jenőnek is kiadták az útját. /(Sike Lajos): További magyartalanítás a szatmári Unióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2000. július 5.
Erdei Líviusz, a Szatmár megyei tanfelügyelőség helyettes vezetője elmondta, hogy inasiskolákba, osztályokba kisérettségi nélkül is be lehet iratkozni. A beiskolázási terv összesen 15 magyar osztályt irányoz elő a megyében, de az osztályok tulajdonképpeni száma a szülőkön múlik, hogy hová íratják gyerekeiket. Szaklíceumokba viszont már kell a képességvizsga. /(Sike Lajos): A szülőkön múlik, hány magyar inasosztály indul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./