"A román Antena 1 televízióban Adrian Paunescu szenátor, Ceausescu házi költője, nemzeti bárd vitatkozott egy cingár székely fiúval, Ráduly Róbert parlamenti képviselővel. Ráduly Róbert alaposan ismerte a nemrég elfogadott közigazgatási törvényt /erről szólt a vita/, habogó partnerénél szebben és érthetőbben beszélt románul, ő, a székely. Kiderült, hogy Paunescu Románia alkotmányát sem ismeri megfelelően. Azt hitte, hogy a nemzeti alaptörvényben csupa kötelezettségek vannak a román nyelv ismeretével kapcsolatban. Valóságos arculcsapásként vette Paunescu, amikor Ráduly példákkal bizonyította, hogy az Európai Unióban igenis helye van a föderalizálásnak - Németország, Ausztria... - s az unió messze nem a nemzetállamok konglomerátuma. /Sike Lajos: Ezért szavaztunk rájuk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./"

"Lényegében üzletet kötött a kormánypárttal az RMDSZ "és mi - a kétmilliós hazai magyarság - egy üzlet tárgya vagyunk" - írta Sike Lajos. Az integrációs folyamatnak köszönhető, hogy felértékelődtek a kisebbségek, gondjaikat immár nem lehet szőnyeg alá seperni. Románia szeret büszkélkedni vele, hogy már tíz éve megoldotta a kisebbségek parlamenti képviseletét, a legkisebbekét a pozítiv diszkrimináció elve alapján, azonban hallani sem akar a kisebbségi önkormányzat intézményének meghonosításáról. Azért például, mert akkor a nekik járó pénzzel csakis a nemzetiségi képviselet rendelkezik. - Hány magyar és hány cigány lenne Romániában, ha az önkormányzatok a legkisebb településen is két és fél millió forintnak megfelelő lejt kapnának? /Sike Lajos: Etnobiznisz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./"

"Közel száz települést érintett eddig az árvíz Románia északi és északnyugati részén. A legsúlyosabb helyzet Máramaros megyében van, ahol a károk nagysága már meghaladja a százmilliárd lejt. Bihar, Beszterce-Naszód, Máramaros és Suceava megyékben több mint 1500 hektár mezőgazdasági terület, közel 1100 gazdaság került víz alá. Több száz embert kellett eddig kitelepíteni otthonából. Máramaros megyében az áradás több mint 400 lakóépületet rongált meg. Aurel Constantin Ilie vízügyi és környezetvédelmi miniszter közölte, hogy Románia semmilyen tájékoztatást nem kapott az ukrán féltől, holott a két ország közötti határvizi megállapodás előírja árvizek esetén a kölcsönös vízügyi és meteorológiai adatszolgáltatást. - Kárpátalján súlyosbodott a helyzet, immár 192 településen 8 ezer épület került víz alá, 7136 személyt kellett kitelepíteni, 74 településen megszűnt az áramszolgáltatás. Magyarországon a Felső-Tisza térségében rendeltek el árvízvédelmi készültséget. Márc. 6-án Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt Nyíregyházán és tájékozódott az aktuális helyzetről. Hangsúlyozta: az anyagi és emberi erőforrások megvannak ahhoz, hogy elhárítsák a veszélyt. /Árvízkárok határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ Szatmár megyében Nagytarnán 35 gazdaságot elöntött a víz. Mindenütt tapasztalható, hogy a vízelvezető árkokat, csatornákat legalább évtizede nem takarította senki, a hegyekből lezúduló áradat arra folyik, amerre könnyebben utat talál. Turcon kisebb földcsuszamlás okozott kárt. Az avasi medence valóságos tengernek tűnt: Kisgérce, Kányaháza, Bujánháza, Kőszegremete, Tartolc, Avasújváros sík területeinek jó része vízben állt. /(Sike Lajos): Árok helyett az úton hömpölyög a víz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7 Szamosgalgón 18 ház került víz alá, embereket, állatokat költöztettek ki. /(Fejér László): A Szamos ma tetőz Szilágyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ / A hatóságok ellenőrzésük alatt tartják a Máramaros, Szatmár és Kolozs megyei településeket fenyegető árvizet, és közbeléptek a károk megelőzésére, illetve csökkentésére - jelentette ki kolozsvári sajtótájékoztatóján Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Ilie elmondta, az áradás fenyegette körzetekben katasztrófa-megelőző bizottságok alakultak, melyeket az 4. Erdélyi Hadtest mellett a belügyminisztériumi csapatok és a tűzoltóság is segít. Az anyagi kár eléri a 120 milliárd lejt. Máramaros megyében a Tisza vízszintje történelmi, soha nem tapasztalt magasságot ért el - mondta a miniszter. /Több száz milliárd lejes árvízkár. A környezetvédelmi miniszter szerint már a héten elkezdődik a kártérítések kifizetése . = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./"

"Kinevezték Nagykároly város új rendőrségi vezetőit. A városban a múlt évi helyhatósági választáson Bekő Tamás mérnök (RMDSZ) kapta a szavazatok 67 %-át, ennek ellenére a rendőrségi vezetők mind románok. - Szatmárnémeti 125 tagú városi közigazgatásában mindössze 13 magyar dolgozik, annak ellenére, hogy a város lakosságának 42 %-a magyar - a hivatalos román statisztika szerint. /(Sike Lajos): De akkor ki az áruló? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./"

"A Kárpát-medencében is arra kell sarkallni a kormányokat, hogy a legszélesebb módon támogassák a vidék felemelkedését! - mondta dr. Csáki Csaba, a Falusi Vendéglátók Közép-Kelet-Európai Szövetségének elnöke a budapesti Európa Akadémia napokban Gyulán megtartott nemzetközi eurorégiós konferenciáján. Külön hangsúlyozta, hogy Erdély sokat vesztett azzal, hogy nem alakulhattak korábban ki a falusi vendéglátás különböző formái, amit elsősorban az akadályozott, hogy a rendszerváltás előtt egyenesen tiltották a szállásadást. A marosvásárhelyi Csomós Attila, az RMGE elnöke, annak az igénynek adott hangot, hogy az anyaországnak jobban kellene támogatnia az erdélyi gazdák kijutását a különböző szakkiállításokra és vásárokra. Bónis Lajos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetője válaszában az erdélyi szászok példájára hivatkozott. Ők kezdik megtanulni, hogy bármilyen kevesen vannak, szövetkezniük kell, alapítványt kell létrehozniuk, s akkor könnyebben jutnak németországi támogatásokhoz. A kisrégiók, a határ menti övezetek, vidékek felzárkóztatásának meggyorsítását többen szorgalmazták. Akadályt jelent a határátkelők hiánya. Pécsi Ferenc parlamenti képviselő javaslatára a konferencia dokumentumaiba külön bekerült: a jelenlévők kérik a román és a magyar kormányt, hogy tárgyalják újra a Magyarországról átvezető autópálya nyomvonalát, amit úgy kell kialakítani, hogy Kolozsvár és a Székelyföld érintésével szelje át a Kárpátokat. Különben fontos magyarok, illetve magyarok által is lakott vidékeket zárnak ki a fejlődésből. /Sike Lajos: Felértékelődött a vidék! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./"

"Pécsi Ferenc parlamenti képviselő szívén viseli a régiós fejlesztés kérdését. Kifejtette, hogy a Partium gazdasági fejlődése messze elmarad a lehetőségektől, különösen azoktól az előnyöktől, amelyek helyzetéből, az ország nyugati kapujaként adódik. Igaz, a nyugati befektetők óvatosan közelednek Románia felé, az elmúlt tíz évben alig több, mint ötmilliárd dollárt ruháztak be az országba. A román-határ mentén azonban valamivel nagyobb a bizalom, főleg a német cégek részéről. Temes megye Bukarest után a második-harmadik helyet foglalja el a külföldi beruházások tekintetében, de Bihar és Arad megyében is mind több a befektetés. - Az EU regionális politikája eredményeként Kelet-Magyarország igen komoly támogatásban részesül. Komolyabb szerep hárul a következő években az eurorégiós együttműködésre a Kárpátok Eurorégió és a Duna-Tisza-Körös-Maros Eurorégió keretében. Pécsi szerint a Kárpátok Eurorégió túl nagy területet foglal magába. A kisebb régiók sikeresebben pályázhatnak. Pécsi szorgalmazta, hogy az önkormányzatok építsenek ki minél szorosabb együttműködést a szomszédos magyar önkormányzatokkal, amelyek lehetővé tehetik Magyarország EU-tagságából fakadó előnyök minél jobb kihasználását. /Sike Lajos: Még mindig bátortalan a határ menti együttműködés! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./"

"Három magyarországi intézmény: az Országos Széchényi Könyvtár, a nyíregyházai Bessenyei György Főiskola és a nyírbátori önkormányzat adta össze azt a mintegy 3000 kötetet tartalmazó könyvajándékot, amit a Szatmárnémetiben levő magyar tanítóképző főiskola kapott nemrég. Ezzel alapozzák meg a két éve indult felsőoktatási intézmény leendő könyvtárát, amelynek további gyarapításához más, köztük természetesen erdélyi magyar intézmények, alapítványok és kultúraszerető vállalkozók adományait is várják. Végh Béla, a főiskola magyar irodalom tanára elmondta: a Babes-Bolyai Egyetem kihelyezett tagozataként működő intézetet jelölték ki az országrész (elsősorban Szatmár és Máramaros) magyar pedagógusait továbbképző központjául, s ezért is szükségük van egy jól ellátott könyvtárra, benne sok-sok szakirodalommal. A főiskolát rövidesen rákötik az internetre, ami megkönnyítheti és felgyorsíthatja a tanintézettel kapcsolatos információcserét. /(Sike Lajos): Háromezer könyv ajándékba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"Szatmár megyében a magyar anyanyelvű általános iskolások (tehát az I-VIII-beliek) 22,5 százaléka román osztályokban tanul! Ez számszerűen több mint sok, közel háromezer gyermeket jelent! Legalább 120 osztályra való iskolás, ami legalább 70-80 magyar tanítónak és tanárnak biztosíthatna állást, azaz kenyeret. Idén Szatmár megyében 57 magyar IX. osztály várja a magyar fiatalokat, több mint az elmúlt évtizedekben bármikor! Megannyi szakmát, hivatást lehet tanulni magyarul, csak legyen elég beiratkozó. /Sike Lajos: "Magyar osztályba tessék írni!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./"

"Az még nem tisztázott, melyik anyaországi egyetem kihelyezett tagozataként fog működni (a gödöllői Szent István Egyetem is szívesen vállalná), de csaknem bizonyos, hogy marketing főiskolai kar indul ősszel Szatmárnémetiben, előreláthatólag a Kölcsey Kollégium keretében - jelentette be dr. Bónis Lajos, a magyar agrártárca határon túli oktatási koordinátora a hét végén Nyíregyházán, az ott tartott nemzetközi régiós konferencián. A távoktatást (3 éves képzés keretében) úgy kívánják megszervezni, hogy jelentősen kevesebbe kerülne a hallgatóknak, mint az Romániában megszokott. Az erdélyi faluturizmus fellendítése érdekében Kézdivásárhelyen érettségi után két éves gazda- és gazdaasszony képzést szerveznek, szintén ősztől. Bónis Lajos megemlítette, hogy folytatódik a távoktatás a székelyudvarhelyi kihelyezett faipari mérnöki, illetve gazdaság-mérnöki, a csíkszeredai gépészmérnöki és a gyergyói idegenforgalmi karon. /(Sike Lajos): Marketing főiskolai kar Szatmárnémetiben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./"

"Hiába engedélyezi az új tanügyi törvény az egyházi iskoláknak többféle osztály indítását (olyan területeken, ahol az egyházak tevékenységét segíthetik), az érintett három Szatmár megyei líceum számára nem hagyta jóvá s szakminisztérium csak a teológiai profilú osztályokat. Mind a Hám Jánosról elnevezett szatmári katolikus középiskolától, mind a nagykárolyi Katolikus Líceumtól és a szatmári Református Gimnáziumtól megtagadták a reál-, illetve a humán-osztályokat, jóllehet már a tavaly is indultak ilyen IX. osztályok. Ez a döntés nehéz helyzetet teremtett, mert rövidesen kezdődnek a beiratkozások, s már sokan eldöntötték, hol szeretnének továbbtanulni. Erdei Liviusz megyei főtanfelügyelő-helyettes azonnal továbbította az iskolák fellebbezését, s egyúttal értesítette az RMDSZ országos vezetésének illetékeseit. /(Sike Lajos): Betartottak a magyar felekezeti iskoláknak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./"

"Jún. 9-én nyolc osztály végzősei, több mint kétszázan ballagtak Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Kollégium évzáró ünnepségén. Nagyon sokan eljöttek, becslések szerint mintegy ötezren a búcsúünnepre, ezzel is a helyi magyarság összetartását és iskolájához való ragaszkodását kifejezve. Ott volt és üdvözlő beszédet mondott Varga Attila, illetve Erdei D. István parlamenti képviselő, Erdei Liviusz főtanfelügyelő-helyettes, Szilágyi Ferenc, az RMDSZ megyei önkormányzati frakciójának vezetője, az egyházak képviselői, sokan mások. A végzősök megkoszorúzták Szilagyi Domokos, Páskándi Géza - az iskola volt diákjai - és a névadó Kölcsey Ferenc szobrát. (Sike Lajos): Ötezren a kölcseysek ballagásán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./"

"Mindössze tízen vannak Bikszádon a református templomban, ez a megszokott közönségnek számít. Nyolc-tízezer román közt él egy maroknyi magyar, egy részük református, a másik római katolikus. Előbbieknek a kőszegremetei lelkész, Sziszik József hirdet igét, utóbbiakhoz a józsefházi plébános jár ki. Sziszik József havonta egyszer tart istentiszteletet Bikszádon. Reggel Avasfelsőfaluban tart istentiszteletet, ahol többbb, mintegy hétszáz magyar él, a reformátusok is népesebb közösséget alkotnak. Tizenegy órakor az anyagyülekezetben, Kőszegremetén szolgált, majd indult Bikszádra. Nem sietnek haza az istentisztelet után a hívek. Egy kicsit még elbeszélgetnek lelkipásztorukkal. Kiderült, hogy 13 református család él Bikszádon, s a gyülekezet létszáma az elöregedés miatt 25 fő alatt van. A templom 1952-ben épült. 1989 után többször is betörték ablakait, mostanában már nem bántják. /Sike Lajos: Tízen énekeltünk a bikszádi reformátusok templomában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./"

"Lassan kezd kialakulni a falusi turizmus. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének egyik katalógusában már 64 fogadóhely szerepel Torockótól Gyergyószentmiklósig, Kalotaszentkirálytól Zetelakáig. A katalógus hat információs irodát, illetve faluturisztikai egyesületet, szövetséget nevez meg, ezek Kolozsváron, Gyergyószárhegyen, Zetelakán, Farkaslakán, Homoródalmáson és Kalotaszentkirályon működnek. Az erdélyi faluturizmus egyik istápolója dr. Csáky Csaba kifejtette, hogy a külföldiek számára éppen a helyi ízek a legvonzóbbak. Nem kell nagy dolgokra gondolni, a legegyszerűbbel is kezdhetik. Egy család is elindulhat, de jobb, ha többen vannak és alapítványt, egyesületet hoznak létre, amely jogi személy. Csak így lehet pályázni, forrásokat szerezni a fejlesztéshez. Be kell kerülni a katalógusba, vagy katalógusokba, hogy ismerjék meg a vendéglátót és szolgáltatását, s nem árt egy kis külön reklám. /Sike Lajos: Sok erdélyi faluban kapaszkodó lehet a turizmus. Nem csak a régi présház, az esztena, de még a kaszálóház is jövedelmet hozhat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

"Reizer Pál megyéspüspök celebrált szentmisét a Hám János Teológiai Iskolaközpont végzőseinek ballagási ünnepe alkalmával Szatmárnémetiben, melyen két osztály 42 végzősét ünnepelték. - A Református Gimnáziumban /Szatmárnémeti/ három osztály - teológiai, kémia-biológiai, filológiai - végzett. A ballagás alkalmából a Láncos templomban Tőkés László püspök az itthonmaradásra biztatta a maturandusokat. - Most búcsúztak a tanítóképző magyar diákjai (34-en) és az Építészeti Iskolacsoport 5 magyar végzős osztályának tanulói: több mint 100 maturandus az autóvillamossági, gáz- és vízszerelő, autóbádogossági, szerelvényépítész és belsőépítész szakmák reménységei. /(Sike Lajos): Messzire szóltak a szatmári csengők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"Jún. 17-én Szamosdobon felavatták a kívül-belül felújított református templomot és az annak falára elhelyezett emléktáblát, amelyet a két világháborúban elesett hősök emlékére állítottak. Tőkés László püspök hirdetett igét, majd Sipos Miklós esperes hangsúlyozta a felújítás jelentőségét: a több mint 200 éves templomot az alig több mint 200 lelkes gyülekezet újította fel. A falunak elöregedő gyülekezete van, de annak élni akaró tagjai kezdenek felemelkedni. A fiatalok ma már nem hagyják el szülőfalujukat. Lehetőség van arra, hogy a következő években ismét beinduljon a magyar nyelvű oktatás. /Templomszentelés és emlékműavatás Szamosdobon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 18./ A 1200-as években említik először Szamosdobot a dokumentumok. A harmadik helyén áll a község. Előbb a Homoród partján épült fel, majd a tatárjárás után a Kispuszta nevű hatérrészen született újjá, hogy újabb csapásokat követően a Balkány patak partján adjon otthont lakóinak. Így változott neve is. Volt Homoróddob, Krasznadob, s végül 1711-től lett Szamosdob. Első templomát a XIII. században emelték, a most felújítottat 1795-ban építették, és harminc éve renoválták utoljára. A jún. 17-i, vasárnapi ünnepség keretében nem csak a felújított templomot szentelték fel, de a két világháborúban hősi halált halt szamosdobi magyarok emléktábláját is felavatták. Tőkés László püspök igehirdetésében áttekintette a múlt század, benne főleg a magyarságot ért tragédiákat, de külön hangsúlyozta: reménységünket nem tudták elpusztítani, mert hitből fakad! - Talán ismét lesz magyar iskolája a 250 főnyi itteni magyarságnak, s ha nem, akkor valamilyen segítség révén vásárolhatnak egy mikrobuszt, hogy a dobi és a csengerbagosi magyar gyerekeket a nyolc kilométerre lévő Vetés község iskolájába tudják ingáztatni. Egyelőre csak ez jelent esélyt a 8-10 magyar gyermeknek az anyanyelven való tanulásra. /Sike Lajos: Református templomukat ünnepelték a szamosdobi besenyők ivadékai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./"

"Krisztus szeretete megkülönböztetés nélkül árad mindenki felé, csak észre kell vennünk és be kell fogadnunk - mondotta Tempfli József nagyváradi megyéspüspök Szatmárnémetiben a Jézus Szíve búcsún, mely a Kálvária templom és az egyházmegye legnagyobb búcsúünnepe. Felidézték Godó Mihály páter példáját, aki erélyesen fellépett azért, hogy ne állítsák le 1948-ban a búcsút. "Jutalma": 18 évi börtön. Nyílt szókimondására ma is szükség van, amikor a hazai hatalom azt hitetné el a külfölddel, hogy a státustörvény többletjogokat ad, miközben a történelmi egyházak alig kaptak valamit is vissza jogtalanul elvett javaikból. A búcsúünnepen a szatmáriakon kívül máramarosiak is részt vettek, magyarok és románok is. /(Sike Lajos): A szatmári és máramarosi katolikusok legnagyobb ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

"A csángók anyanyelvi oktatásának első, bár törékeny eredménye az Európa Tanács csángókkal kapcsolatos ajánlása, ami önmagában is áttörés lehet a csángók azonosságtudatának felébresztése és megőrzése szempontjából. Sikerült az egész magyarság közügyévé avatni a csángóság kitaszítottságát. Dr. Csáky Csaba, a Falusi Vendéglátók Közép-Kelet-Európai Szövetségének elnöke felajánlotta, hogy a cacicai búcsú napján - augusztus 15-én - a délutáni órákban szívesen tart az ott összegyűlt csángómagyaroknak külön előadást arról, hogy miként csatlakozhatnának sajátos népi értékeikkel a falusi vendéglátás európai hálózatába. A napokban ötven csángómagyar gyermek érkezett Szatmárnémetibe, nyaralni. Elhelyezésüket a helyi magyar ifjúsági szervezet, a Madisz intézte, programukról is részben a Madisz, részben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Református Gimnázium és más szervezetek gondoskodnak. Segíteni kell, akkor a csángómagyarok Nagyasszonya sem feledkezik meg népéről! /Sike Lajos: Ne feledkezzél meg... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./"

"Korábban elsősorban az érettségizett magyar fiatalok mentek át nagyobb számban az anyaországba továbbtanulni, most az általános iskolát végzettek is követik a példát. A sikertelen kisérettségi Nagyszalontán pánikot váltott ki, a városból több osztályra való gyermek távozott Magyarországra. Most arról jött jelzés, hogy Nagykárolyból is szép számmal készülnek átmenni. Nagykárolyban a képességvizsgán 133 magyar nyolcadikos közül csupán 79 kapott átmenő jegyet. A közeli Mezőfényen 24-ből 10-en megbuktak, Kaplonyban 38-ból 16-an. Nagy az elégedetlenség, hiszen azért csak nem lehetnek ennyire fafejűek - még románból sem. /(Sike Lajos): /(Fejér László): A szomszédba tájékozódik több nagykárolyi nyolcadikos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./"

"Szatmárnémetiben több évvel ezelőtt Ligeti Zoltán tett javaslatot egy református kollégium építésére. A tervezést a világhírű magyar műépítészre, Makovecz Imrére bízták. A tervezett Rákóczi Kollégium három emeletén hetven kétágyas szoba (140 diák szállása), nyolc vendégszoba, több tanulószoba, könyvtár, konyha, étkezde, orvosi rendelő, külön tanácsterem és egy 120 férőhelyes aula kap helyet. 1996-ban megkezdődött az építkezés, azonban másfél éve leállt minden, anyagiak hiánya miatt. Most pedig, júl. 1-jén Szatmárnémetiben hirdetve igét, Tőkés László bejelentette: új lendületet vehet az építkezés, a tavalyi és az idei gyűjtésből, meg a magyar kormánytámogatásból 1,8 milliárd lejnek megfelelő pénz gyűlt össze. Azt szeretnék, ha már 2002 őszén beköltözhetnének a diákok a kollégiumba, még akkor is, ha egyelőre az aula és a konyha nem lesz készen. /Sike Lajos: Mégis lesz Rákóczi Kollégium Szatmárnémetiben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./"

"A Kölcsey Kollégium /Szatmárnémeti/ diákjai jól szerepeltek az érettségin. Ennek ellenére minden eddiginél több kölcseys diák megy külföldre, elsősorban az anyaországi egyetemekre tanulni. Éppen most, amikor az Erdélyi Magyar Tudományegyetem beindul! Igaz, a Sapientia Egyetem karainak zömét az utolsó pillanatban hagyták jóvá. Lehet, szándékosan járt így el a hatalom, hadd menjenek csak ki az országból a magyar fiatalok. A fiatalok távozásának fő oka a rossz gazdasági helyzet, a nyomor, a jövőtlenség. A másik baj az, hogy a legjobbak nem tudnak itthon kreatív munkát végezni, nincs rá lehetőség, vagy eleve a többségieket teszik ilyen pozícióba. Tavaly Szatmár megyéből két osztályra való magyar fiatal ment az anyaországi egyetemekre, jelzések szerint most akár négy is. /Sike Lajos: Talán azért is, mert közel a határ és nagy a nyomás. A Kölcseyből egy egész osztály átiratkozott! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./"

"A szatmárnémeti Kölcsey Kollégium három tehetséges falusi gyerekeknek biztosít teljes ellátást és szállást is magába foglaló ösztöndíjat, akiket az olyan, szórványnak számító falvakból várnak, ahol nincs lehetőség a magyar nyelven való továbbtanulásra. A kiválasztásnál a tehetség mellett az adott család anyagi helyzete (rászorultság) meghatározó. A jövőben szeretnének több diákot is segíteni, ezért fordult a nyilvánossághoz Muhi Miklós, a Kölcsey Kollégium igazgatója. /(Sike Lajos): Nyilas Misik kerestetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./"

"Júl. 22-én Szatmárnémetiben a Harag György Társulat a Kölcsey Főkollégium udvarán mutatta be Csokonai Vitéz Mihály remekét: Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című komédiáját. A társulat a következő hetekben számos települést felkeres az igazi vakációs produkcióval. /(Sike Lajos): Színházi bemutató a Kölcsey udvarán! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

"Nemrég leváltották a Szatmár megyei rendőrség teljes vezérkarát. Közülük nem található egy magyar sem. Szatmár megyében a magyarság aránya megközelíti az összlakosság 40 százalékát, a megyeközpontban pedig meg is haladja, ennek ellenére nincsenek magyar rendőri vezetők. Alig jobb a helyzet a közhivatalokban. Jó, ha öt-tíz százalék azon tisztviselők száma, akik magyarnak vallják magukat, és húsz-huszonöt százalék azoké, akik megértik, netán beszélik nyelvünket. A prefektúrán és a megyei tanácsnál azóta módosult valamelyest, hogy Riedl Rudolf volt a megyefőnök (ma alprefektus), az önkormányzat megyei elnöke pedig Szabó István lett. Továbbra is égbekiáltó az a hátrány és diszkrimináció, ami az állami köztisztviselők kinevezése tekintetében éri a magyarságot. A magyar többségű lakosságú Székelyföldön is a román rendőrök, fináncok, ügyészek, bírók, felügyelők vannak többségben. Az önálló magyar egyetem (mármint a román állam által a hazai magyar adófizetők pénzéből fenntartott egyetem!) hiánya, vagy a magyar történelmi egyházaktól elkobzott vagyonok visszaadásának késleltetése mellett a közéletben elszenvedett hátrányainkat is nagyobb súllyal említhetné fel a magyar kormány, amikor a románnal a státustörvénynek a "román lakosság számára diszkriminatív" kitételeiről tárgyal, írta Sike Lajos. A határon túli románokkal kapcsolatos kedvezménytörvényt is hangsúlyosabban kellene említeni. Nem is csak azt, hogy már több százezer moldáviai román kapott kettős állampolgárságot (amiről a vonatkozó magyar törvényben szó sincs), hanem azt is, hogy a több tízezer moldáviai fiatal a romániai magyar adófizetők pénzén is tanul Romániában. /Sike Lajos: Na és a mi hátrányaink? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./"

"Az általános iskola elvégzése után számos erdélyi fiatal magyarországi középiskolában tanul tovább. Azonban az ott érettségizettek sem az anyaországban, sem pedig Romániában nem kaphatnak egyetemi ösztöndíjat! A romániai egyetemek csak az országban szerzett érettségi után nyújtanak román állampolgároknak ösztöndíjat. /(Sike Lajos): /Hátrány is lehet a magyarországi érettségi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./"

"Nagy gondban vannak a szinérváraljai magyarok: vajon milyen magyar nevet hagy jóvá városkájuknak a Román Akadémia illetékes bizottsága? Marad a jelenlegi, avagy a régies Szinyérváralját kell visszavegyék, ami azért nem lenne rossz. Ám attól félnek, a Pruteanu professzor által javasolt változatra kötelezik őket. Pruteanu, a magyarság nagy barátja - ahogy a híres nyelvész egy tévéműsorban nevezte magát - ugyanis azt vallja: Erdélyben minden településnek először román neve volt, amiből következik, hogy a "később" idetelepült magyarok csak azt vehették át hangzásban vagy tükörfordításban, miként ezt szeretett városa, Marosvásárhely neve is bizonyítja. Románul s magyarul ugyanazt jelenti, nem lehet félreértés, netán félrehallás. A lefordítás esetén Szatmárnémetiből, azaz Satu Mare-ból Nagyfalut, Nagybányából, vagyis Baia Maréból Nagyfürdőt, az azonos hangzás alapján pedig Nagyváradból, illetve Oradeából Óragyát faraghatnak. /Sike Lajos: Ha még inni se lehet... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./"

"Kereszténység és magyarság összetartoznak. Felemelkedésünk esélye a hit, mert a hit tartotta meg népünket ezer éven át. A vallás nem magánügy, miként a liberálisok állítják. A hétköznapokon kell érvényesüljön Szent István szellemisége, az erkölcs, becsület, tisztesség, összetartás! - hangsúlyozta többek között Reizer Pál szatmári megyéspüspök az aug. 19-i, vasárnapi szentmisén, melyet Szent István király tiszteletére tartottak. A főtéri székesegyház zsúfolásig megtelt hívőkkel, ünneplő magyarokkal, ott voltak az RMDSZ, valamint a civilszervezetek képviselői, köztük az ünnepséget szervező Szent István Kör vezetői. A főpásztori mise után a székesegyház elé vonult a sokadalom, ahol a talapzatnál álló Szent István szobornál folytatódott az emlékezés. Először Korda Zoltán, a Láncostemplom lelkipásztora, majd Szabó Károly szenátor és Thoroczkay Sándor, a Szent István Kör elnöke méltatta első királyunk maradandó művét, szellemiségének megtartó erejét. Ezt követően koszorúkat, virágcsokrokat helyeztek el az ünnepelt szobrához Szent István királyra emlékeztek a történelmi egyházak minden templomában. /(Sike Lajos): Kereszténység és hit összetartozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./"

"Reizer Pál megyéspüspök az elmúlt napokban Szatmárnémeti polgármesterével, Horea Andercoval találkozott. A megbeszélés kapcsán a román helyi lapok azt írták: a két fél megegyezett abban, hogy a püspökség lemond az egykori konviktus, a mai Unio iskola épületéről, s helyette megkapja a püspöki palota keleti részében működő 7-es számú Ipari Liceum, közismertebb nevén Élelmiszeripari Líceum épületét. Reizer Pál püspök elmondta: szó sincs a tulajdonjog feladásáról, csupán a használati jogot cserélték meg. Az érvényes jogszabály értelmében az egyház nem teheti ki a konviktusból az Unió iskolát. Anderco polgármester megígérte, hogy a város állja az Élelmiszeripari Líceum elköltöztetésének költségeit, s mindent megtesz, hogy ez még az elkövetkező hetekben megtörténjen. /(Sike Lajos): Szó sincs a konviktus épülete tulajdonjogának feladásáról! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"

"Sikerrel pályázott ingázó falusi diákok költségtámogatásáért az Illyés Közalapítványnál a szatmárnémeti Identitas Alapítvány. A most kezdődő tanévben három település: Szamoskrassó, Szárazberek és Kőszegremete V-VIII.osztályos tanulói (valamennyien az adott községközpontba járnak be) részesülnek a kedvezményben. A háromszázezer forintnak megfelelő mintegy harmincmillió lej több hónapra fedezi az ingázás költségét.A következőkben más falvakat is szeretnének bekapcsolni a pályázatba, mert iskolák összevonása révén számos településről ingázni kénytelenek az V-VIII.osztályosok. /(Sike Lajos): Jó hír három falu ingázó diákjainak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"

"Mind több tehetős román állampolgár vásárol házat Magyarországon, elsősorban a határövezetben, ott is kisebb falvakban, ahol egy-másfélmillió forintért már hozzájuthatnak. Amint aztán hivatalosan is a nevükre írták az ingatlant, azonnal bejelentkeznek, hogy ott laknak és megindítják a magyar állampolgárság megszerzésének folyamatát. Már több volt szatmári szekus is magyar nyugdíjat élvez. Az egykori megyei pártbizottság egyik oszlopos tagja, Ungur Mircea is magyar állampolgár lett és forintban veszi fel a nyugdíjat. Még az RMDSZ-be is beiratkozott. Azt mondják, soha ennyien nem mentek át magyarországi egyetemekre, mint az idén. /Sike Lajos: Mircea is forintban kapja.... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./"

"Erdély egyetlen szabadtéri Széchenyi emlékműve egy kis avasi magyar faluban, Kőszegremetén található, melyet 1861-ben emeltek. A hatméteres kőobeliszk 140 esztendő után is ott őrködik a falu legmagasabb pontján. Néhány napja immár nem csak az eseményt (és egy későbbi ledöntési kísérletet) megörökítő márványtáblával, de gróf Széchenyi István bronzarcával, egy szatmári származású nyíregyházi szobrászművész, Zagyva László ihletett alkotásával kiegészítve a dombormű felavatása nagy ünnep volt a román falvak közé ékelt kis Szatmár megyei településen. A falunapnak is nyilvánított ünnepségre megkétszereződött az ötszáz és valamennyire tehető helyiek száma. /(Sike Lajos): Széchenyi Istvánt ünnepelték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./"