Megkezdődött a nyolcadikosok utáni vadászat. Több vegyes lakosságú faluban, ahol az iskolában már évek óta csak román V-VIII. osztály működik, ott tanulnak a magyar gyermekek is, akik az elemi első osztályait anyanyelvükön végezték. Közülük van, aki magyar nyelvű középiskolába szeretne menni. Azonban az iskolákban megjelentek román középiskolák igazgatói, és közölték a gyermekekkel: ha román nyolcadikat végeztek, akkor csak román kilencedikbe mehetnek. Valójában ez nem így van, a szülő döntheti el, hogy hová adja tanulni gyermekét. Mind kevesebb a gyermek: csak Szatmár megyében évente több százzal csökken a VIII. osztályt végzők száma. Vannak jelek, hogy az idén több magyar osztály telhet meg, talán nem utolsósorban a kedvezménytörvény biztosította támogatások jóvoltából. /Sike Lajos: Vadászat a nyolcadikosok után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Kevesen tudják, hogy Reizer püspök sokat tett a csángókért, túl azon, ami nyilvánosságra került. Több svábfaluban a kivándorlás vagy más okok miatt megüresedett lakásokba sokgyermekes moldvai csángókat telepített, gondoskodva a szükséges gazdasági háttérről és a gyermekek anyanyelvű oktatásáról. A püspök úr ilyen ?apróságokkal" soha nem dicsekedett. Szőke páterrel, a nyugati magyarok püspöki helynökével kijárta: a bukovinai csángóknak Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én magyar misét tartsanak a kacsikai kegytemplomban (Radócz mellett). Reizer püspök a csöndes diplomácia híve volt. Reizer Pál az egyházmegyét lelkileg és intézményeiben is újjáépítette. Felsorolni is sok, mi minden épült az alatt a rövid l2 év alatt, amíg az egyházmegye élén állt. Legalább két tucat templom, pásztorizációs központ, idős papok otthona, bentlakás a katolikus diákoknak, nővérszállás és annyi minden. /Sike Lajos: A csöndes egyházi diplomácia püspöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Sárközújlak lakossága nem csökkent az elmúlt tíz esztendőben, hétezernél többen laknak a községben A még nem hivatalos adatok szerint a lakosság 63,5 százaléka magyarnak, 30,5 százaléka románnak, 4,5 százaléka cigánynak és 1,5 százaléka más etnikumhoz tartozónak vallotta magát. Sebesi János polgármester szerint több új üzem települt a községbe. Anzik Albert nyugdíjas tanár, helytörténész a községről megjelent korábbi könyve után most egyszerre kettőt is ír. Az egyikben Sárközújlak történelmi kastélyait és templomait mutatja be, méghozzá 25 színes fotóval illusztrálva. A másik könyv visszaemlékezéseit tartalmazza. /Sike Lajos: Sárközi tarka, egy kis reménnyel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

A Szatmár megyei tanfelügyelőség úgy határozott: Szatmárnémetiben, a megyeszékhelyen külön román és magyar V. osztályt indít azon tehetséges falusi gyerekeknek, akik szülőhelyükön (felsőtagozat hiányában) nem tanulhatnak tovább. A magyar osztályt a Református Gimnáziumnál szeretnék létrehozni, ahol minden készen áll az osztály beindítására. A gimnázium két új létesítménye is rendelkezésükre áll: a tízezer kötetes új könyvtár és a napokban átadott, jól felszerelt tornaterem. /(Sike Lajos): Toborzó a Nyilas Misi osztályba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

Dancs Artur Szatmárnémetiben a helyi Tarom-iroda helyettes vezetője, egyben a Kulissza Színpad oszlopos tagja, s több sikeres előadás főszereplője. Sikeres volt Nem kapsz levegőt címmel bemutatott közel kétórás pódiumműsora. A humor, a paródia eszközével Dancs Artur több mindent pellengére állított. /Sike Lajos: Kaptunk egy kis levegőt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Máj. 18-án Kőszegremetén tartotta meg elnökségi ülését a budapesti Széchenyi Kör. A szeptemberben megalakulásának huszadik évfordulóját ünneplő civil szervezet első alkalommal tartott vezetőségi gyűlést Magyarország határain kívül. A kőszegremetei Széchenyi–emlékműnél Sike Lajos ismertette az emlékmű történetét, bemutatta az arra elhelyezett új márványtáblát, melyre a 2002. máj. 18–i elnökségi ülés dátuma van felírva. A körnek csupán Magyarországon több mint ötven, egymástól független csoportja van. /E. Gy.: Kőszegremetén ülésezett a Széchenyi Kör elnöksége. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./

Huszonhárom líceumi és szakközépiskolai osztályban tanulhatnak tovább anyanyelvükön Szatmár megyében azok a fiatalok, akik most fejezik be az általános iskolát, az inasiskolákban pedig annyi osztály indul magyarul, amennyire igény lesz, tájékoztatott Kónya László főtanfelügyelő-helyettes. Ez azt jelenti, hogy minden nyolcadikosunk magyarul folytathatja tovább tanulmányait. A tavalyinál is jobbak az esélyek erre, hisz két új osztály indul. Az egyik a nagykárolyi iskolacsoportban, a másik a szatmári Ioan Slavici főgimnáziumnál. Ez utóbbi tanítóképzői osztály. Néhány éves kihagyás után Szatmárnémetiben is visszaáll az ötéves tanítóképzés mind román, mind magyar nyelven. /(Sike Lajos): Minden magyar nyolcadikos magyarul tanulhat tovább. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Szatmár megyében a múlt évben négy nehezen kiharcolt magyar szaklíceumi osztály nem azért nem indulhatott, mert nem volt elég magyar VIII. osztályt végzett fiatal. Az szülők úgy döntöttek: jobban érvényesül a gyermek, ha románul tanul tovább. E fiatalok jó része aztán Érden, Óbudán, Győrben, Veresegyházán ácsolja, vakolja, festi majd a magyar újgazdagok villáit. Szatmárnémetiben a magyar gyermekek 20-23 százalékát már az elemi első osztályától román iskolába íratják a "felvilágosult" szülők. Vajon hány, magát magyarnak valló vállalkozónak van Erdélyben kétnyelvű cégtáblája? Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Kolozsvárt még egyharmaduknak sincs. Hónapok óta érvényben az új közigazgatási törvény, de a tanácsüléseken ott sem használják a kétnyelvűséget, ahol a magyar képviselők aránya az 50-60 százalékot is meghaladja. /Sike Lajos: Hívjanak meg egy henteslegényt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

Bonyolult dolog céget alapítani. Tizenhét féle illetéket kérnek. Az alapító okirat elkészítésért például 1,3 millió lejt, a környezetvédelmi és a munkavédelmi engedélyért külön-külön 450 ezer lejt, a tűzvédelmi engedélyért már 500 ezer lejt stb. Minden szükséges információ együtt van a Vállalkozói kézikönyv című kiadványban, melyet a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesület adott ki. Külön fejezet foglalkozik a kis- és közepes vállalkozások támogatásával, az EU vonatkozó programjaival (Phare, Ricop Phare, Sapard stb.), külföldi kormányok romániai képviseletei által nyújtott támogatásokkal, mint a Német—Román Hitelalap, vagy a Román—Amerikai Befektetési Alap. A könyv az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával jelent meg, s Muszka János, Elek Károly és Pécsi Ferenc állították össze, szaklektora pedig Vincze Mária. /Sike Lajos: Kézikönyv a vállalkozóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

A Transindex írt Verestóy Attila cégeiről és azok lehetséges jövedelméről. Végre, vannak gazdag erdélyi magyarok is, akik nagylelkű adományaikkal kivezetnek bennünket ebből a nyomorból! – mondta Sike Lajos újságíró, ahányszor csak a Verestóy név feltűnik valahol. Kívánja, hogy mindegyik választott vezető legalább ennyire vigye, "miközben közös dolgainkat keményen és következetesen képviselik ott, ahol kell" – áradozott bátran, így folytatva: Legyen csak Verestóyland, Markóland, Takácsland, Tőkésland, Toróland, Rádulyland és így tovább, vonzáskörükben jól menő családi farmok, vállalkozások, jól felszerelt magyar iskolák, egyetemek, mind több elégedett család. /Sike Lajos: Verestóyland. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Megjelent egy könyv az Ecsedi-lápról. Végh Balázs Béla, a szatmári tanítóképző főiskola tanára, a könyv egyik szerzője emlékeztetett: Az egykori láp peremén született Ady, Móricz, Kaffka, Krúdy szinte egyszerre emeli be a lápot a század eleji magyar irodalomba. Az ismert nagykárolyi régész, dr. Németi János az Ecsedi-láp vidékének településtörténetét rajzolta meg. Az élő falvak (Kaplony, Kálmánd, Börvely, Domahida, Kismajtény, Nagyecsed, Vállaj, Mérk) után képet adott az elpusztult településekről, nevesen Tagyról, Kozárdról, Szentmártonról, Bobáldról és Ebesfalváról. Karácsonyi Károly az Ecsedi- láp kialakulásáról és lecsapolásáról értekezett. Napirenden van a láp rehabilitációja, egy részének visszaállítása. Mára egyértelműen kiderült, hogy a száz évvel ezelőtti lecsapolással nem csak nyert (elsősorban termőföldet), de sokat vesztett is a vidék. /Sike Lajos: Lápi könyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

"Napvilágot látott a 70 éves Banner Zoltán második verses könyve /Vincellér-ének/ A múlt év novemberében jelent meg Antal Imre csángó festőről irt monográfiája. Decemberben mutatták be Nagyváradon a Kristófi Jánosról készült albumszerű könyvét. Idén januárban Marosvásárhelyen került a nagy nyilvánosság elé a szatmári származású Haller Józsefről írt monográfiája. A könyvhéten jelentkezett a Békés megyei művészettörténeti kalauzzal. Most várja a nyomdából az Írás-Jelek címmel leadott kötetet, melyben 60 erdélyi művész írásából válogatott, Trianontól máig terjedően. Jelenleg készíti Erdős I. Pál grafikus monográfiáját. Banner Zoltán ugyan 1989 óta Békéscsabán él, de továbbra is szívügye az erdélyi magyar képzőművészet. /Sike Lajos: Banner Zoltán (70 évesen is) a Hídon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./"

"Szatmárnémeti polgármesteri hivatala honlapjának szövegét úgy állították össze, mintha a várost örök időktől csak románok laknák. Ugyanakkor megjelent egy könyv Szatmárnémetiről /Szatmárnémeti kialakulása és fejlődése/, amelyet korabeli dokumentumok, köztük sok eredeti térkép, rajz, fénykép alapján állították össze. Dr. Bura László érdeme, hogy ez a kötet összeállt. Júl. 13-án, a kölcseys véndiákok világtalálkozóján mutatták be ezt a könyvet. Varga Attila parlamenti képviselő jelezte, hogy a könyv megjelenése (az Identitas Alapítvány idei ötödik kötete) kulturális esemény a szatmári magyarság számára. Kereskényi Sándor szenátor kiemelte dr. Bura László évtizedes kitartó kutatómunkáját, méltatva a társszerzők (köztük Bara István, Bara Csaba, Muhi Sándor és Erdei Líviusz) érdemeit is. /Sike Lajos: Ez már igazabb történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./"

"Szatmárnémetiben bemutatták Sike Lajos /a lap munkatársa/ immár negyedik kötetét Befürödtünk! /Panatek Kiadó/ címmel. A könyv anekdotákat, színészsztorikat, elbeszéléseket tartalmaz. /(Dancs Artur): Bemutatták szatmári kollégánk új könyvét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"Júl. 19-én Aradon felbontották a Simándi Böszörményi Zoltán jeligés riportpályázatra beérkezett munkákhoz mellékelt, a szerzők személyi adatait tartalmazó zárt borítékokat. A zsűri döntése szerint az első a Haza jeligéjű munka (szerző Andó András, Arad), a második Vasparipa (Mózes László, Sepsiszentgyörgy), a harmadik a Kisherceg (Szőke Mária, Nagyvárad) került. Különdíjat kapott kilenc pályázó: Anonymus (Balta János, Arad), Arany-háromszög (Salamon Márton László, Kolozsvár), Balthazár (Simon Judit, Nagyvárad), Czumbil (Boros Ernő, Szatmárnémeti), Emelt fővel (Szucher Ervin, Marosvásárhely), Hollandus (Bálint Ferenc, Zilah), Rekviem (Szabó Katalin, Csíkszereda), Mitács (Sarány István, Csíkszereda), Viskikő (Sike Lajos, Szatmárnémeti). Valamennyi díjazott gyakorló újságíró. A díjátadásra júl. 27-én Aradon, a Jelen házban kerül sor. /Borítékbontás a Simándi Böszörményi Zoltán riportversenyben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./ "

"Aradon nem túl gyakori a magyar szó. Szerencsére, azért vannak helyek, ahol jól vagy egészen jól állunk. Az aradi magyarság beolvadását új impulzusokkal, kezdeményezésekkel meg lehet és meg is kell állítani. Néhány éve még jelentéktelen vidéki hetilap volt a Nyugati Jelen. Ma öt megyében ( Arad, Fehér, Hunyad, Krassó-Szörény,Temes) terjesztett, eleven közéleti napilap. Székházát, szerkesztőségének felszereltségét a legnagyobb román újságok is megirigyelnék. Az elszántsághoz akadt támogató is. Egy vállalkozó, akinek a magyar közösség megmaradása mindennél fontosabb. Annak a neves aradi értelmiséginek a hasonló nevű fiáról van szó, aki a Böszörményi Zoltánról elnevezett riportversenyt is kezdeményezte. A díjátadó ünnepségen a nemrég újra alakult Aradi Magyar Színház tagjai műsort rögtönöztek a jelenlévőknek. Az együttes néhány Arad megyei magyar faluban is bemutatkozott. A fiatal direktor, Tapasztó Ernő arról tájékoztatott, hogy Böszörményi Zoltán román-kanadai állampolgárságú üzletemberben ezúttal is mecénásként állt a nemes ügyhöz. Tapasztó Ernő hívott szintén aradi származásúakat: Simon Mátyás és Gulyás Ferenc vele tartottak, majd két békéscsabai ifjú színész, Kohut Marianna és Bodor Richárd is csatlakozott, átérezve, mekkora jelentősége van a szórványosodó magyarság körében a magyar színháznak. Díszlettervező is akadt, a neves festőművész, Sághi Annamária személyében. /(Sike Lajos): Újra van magyar színháza Aradnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./ "

"Még a koalíciós kormányzás idején hagyták jóvá a máramarosszigeti önálló magyar középiskola létrehozását, Kötő József akkori tanügyminisztériumi államtitkár idején. Azonban megfelelő épület hiányában beindítása azóta is húzódik. Végül az önkormányzat az erdészeti hivatal főtéri székházát vásárolta meg erre a célra, az épületegyüttes felújítása lassan halad. Medgyessy Péter kolozsvári látogatása és Markó Bélával való találkozása alkalmával is felvetődött a szigeti magyar líceum támogatásának szükségessége. Zahoránszky Mihály, a város alpolgármestere a Magyar Szó megkeresésére elmondta: ha rövid időn belül nem jön meg a beígért támogatás, akkor nem tudják befejezni az első kilenc tanterem kialakítását, és szeptemberben nem indulhat be a tanítás. Az iskolára nagy szükség lenne, mert fogy a máramarosi rész magyarsága, s igen jelentős a beolvadás. /(Sike Lajos): Veszélyben a máramarosszigeti magyar líceum őszi megnyitása! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

"Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, budapesti és zágrábi egyetemi tanár annak idején azért képett ki az MDF-ből, mert Antall József miniszterelnök pártja elnökségének háta mögött megegyezett a szabad demokratákkal és átadta a médiát az ellenzéknek. A sajtó továbbra is a régi gárda kezében maradt, így nem történt meg a kommunista elittel való számadás. Kiss Gy. Csaba az ELTE mellett három éve a Zágrábi Egyetemen is tanít. A hungarológiai tanszéknek mintegy 90 hallgatója van, a hallgatóknak mindössze 10 százaléka magyar származású. A szemléletváltás néhány év alatt ment végbe, miután a testvérháborút követően a horvát átlagpolgár is egyértelműen meggyőződött, milyen is volt igazából a szerbekkel kötött "testvéri" házasság, s mit jelentett a magyarokkal sok évszázadon át közös országban élni. Jellasics szobra Zágráb főterén áll. Kardja évtizedekig Budapestnek mutatott, nemrég elfordították, hogy inkább a tenger felé vágjon, hadd ne sértsék ezzel sem a magyarokat. Módosították az alkotmányt, melynek preambulumában mint a történelmi folyamatosság része szerepel a közös királyság és az 1868-as magyar-horvát kiegyezés. Az 1102-ben kezdődött közös államiságra az idén többféle rendezvénnyel emlékeznek meg. A 900. évfordulót a tanszékük is méltóan ünnepelte, Croato-Hungarica címmel egy 550 oldalas tudományos évkönyvet adtunk ki. Kiss Gy. Csaba szűkebb kutatási területe a magyar, lengyel, szlovák kapcsolatok. A közös múlt pozitívumai segítik az egymás közti megértést. Most Máramaroszigeten is tapasztalta, hogy a gyanakvás fala hamar leomlik. /Sike Lajos: Előnyösen változik a szomszéd népek magyarság-képe. Beszélgetés Kiss Gy. Csaba irodalomtörténésszel, budapesti és zágrábi egyetemi tanárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./"

"Boros Ernő Mindennap eljött a halál /Szent-Györgyi Albert Társaság és az EMKE kiadása, Szatmárnémeti, Otthonom, Szatmár megye sorozat 15. kötete/ című új könyvében a Brassó melletti Földváron létesített haláltáborról írt, ahova sok ezer magyart és több száz németet hurcoltak el a románok 1944 végén, 1945 elején. A könyvben több túlélő emlékezését közölte. A kötetben közölt dokumentumok egy része előzőleg megjelent a Szatmári Friss Újságban, másik része a Romániai Magyar Szóban. Boros Ernő etnikai tisztogatásról beszélt, amit a kötetben bebizonyított. A háború utáni békeszerződések határrendezése miatt volt szüksége a román hatalomnak arra, hogy Észak-Erdélyben, különösen a Partiumban a románság javára módosítsa a lakosság etnikai összetételét. A németeket, mint "háborús bűnös" nemzetet nyíltan lehetett internálni, a magyar lakossággal burkoltabb megoldásokat kellett keresni. A könyv idézte a román miniszterelnökség utasítását a vármegyék első tisztségviselőihez (Nat.I./197/450-VIII keltezéssel) a magyar lakosság kitelepítéséről. "Indok: szabotázs stb., fasiszta magatartás, rémhírterjesztés, izgatás, oroszokkal való összeférhetetlenség. Végrehajtás: minden kiutasítás a D1/ 6. utasítás szerint hajtandó végre, csupán a kiutasított személyekkel, szóbelileg közölhető, nyilvánosságra nem hozható, erről írásbeli végzés ki nem adható. Ingatlanok el nem adhatók, ingó dolgok túlsúlyban nem vihetők (hivatkozni a CFR nehéz helyzetére), mivel azokat román területen szerezték. Újságokban publikálandó a magyar nemzetiségiek soviniszta magatartása, amellyel lehetetlenné teszik az itt élő népek békés fejlődését és megélhetését". Boros a hozzáférhető dokumentumok alapján legkevesebb 40.000-re teszi a Földvárra hurcoltak számát. Közülük legalább ötezren meghaltak a táborban. De nem csak Földvár volt, hanem Hidvég, Lugos, Borosjenő, Temesvár, Belényes, Radna, Pitesti, Gyulafehérvár és még annyi más tábor. Egyetlen menekvés volt a haláltáborokból. Azok megmenekülhettek, akik írásba adták, hogy ezentúl románok lesznek. - Mintha az indokoltnál is félénkebbek lettünk volna a feltárásban, különösen abban, hogy a nagyobb, akár az EU nyilvánossága elé vigyük azokat, jegyezte meg a könyvet ismertető Sike Lajos. Ezt a könyvet le kellene fordítani románra is. Tananyagba kellene beépíteni a könyv mondanivalóját. Ismerje meg az ifjúság, miként bántak el nagyszüleikkel. /Sike Lajos: Tananyagba kívánkozik Boros Ernő Földvárról írt könyve! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./"

"Szatmárnémetiben a konviktus épülete példázza, mily szavahihetetlen a román politika, ha kisebbségi jogokról, különösen a magyarokéról van szó. A konviktust sürgősségi kormányrendelettel adták (ígérték) vissza még a koalíciós kormányzás idején, közvetlenül a pápa romániai látogatása előtt. Elment a pápa és a konviktust elfelejtették visszaadni. Idén a kormánypárt és az RMDSZ megegyezése aláírásával ismét felcsillant a remény. A gyors rendezést az is segíteni látszott, hogy a szatmári katolikus püspökség nagyvonalúan lemondott a Hám János Líceumnak a konviktusba való költöztetéséről, meghagyta azt továbbra is a benne lévő Unio Szakiskolaközpontnak mint bérlőnek, és megegyezett az illetékesekkel, hogy a püspöki palota baloldali szárnyában működő 7-es számú (könnyűipari) líceummal cserél helyet a Hám János. Azonban az átadás és átvétel nem történt meg. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes: "A döntés csakis és csakis a politika kezében van. Míg a politika nem lép, mi sem léphetünk". Ilyés Gyula az RMDSZ Szatmár megyei elnöke: "Most már csak egy lehetőségünk maradt: a dolgok állásáról tájékoztatjuk az országos vezetést!" /Sike Lajos: Prágáért sem adják a szatmári konviktust? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./"

"Jelentős posztot sikerült megkapnia a Szatmár megyei RMDSZ-nek, illetve az általa javasolt szakembernek. dr. Scholtz Béla Istvánnak. Miután az előzetes versenyvizsgán is legjobban szerepelt, a megyei tanács támogatását is elnyerte ahhoz, hogy az eddig ideiglenesen vezető Costin Ioan helyett a megyei Mezőgazdasági Tanácsadási Központ igazgatója legyen. A nemrég létrehozott hivatal a mezőgazdaság korszerűsítését, ezen belül EU-s integrációjának felgyorsítását kell hogy segítse különböző oktatási és tanácsadási programokkal. /(Sike Lajos): Dr. Scholtz Béla István Szatmár megyei tanácsadó központ igazgatója! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./"

"Az avasi Kőszegremetén áll Erdély egyetlen szabadtéri Széchenyi emlékműve. Az utóbbi időben valóságos Széchenyi-kultusz alakult ki a faluban, Széchenyi István születésnapjához kapcsolva rendezték meg Kőszegremete Napját. A múlt hét végén megtartott ünnepségnek Ábrám Tibor, Püspökladány város református lelkipásztora volt a díszvendége Ábrám 1963 és 1971 között Remetén szolgált. Igazi néplelkész volt, aki saját kocsijával számtalanszor orvost hozott a betegekhez, s ha kellett, kórházba szállította őket, a megyeszékhelyre utazva több ügyes-bajos dolgát elintézte az embereknek. /Sike Lajos: Remete napja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./ "

"Napvilágot látott Sike Lajos újságíró legújabb könyve, "Avasújváros, az Avasság anyavárosa" címmel. A helyi tanács RMDSZ-frakciója által kiadott kötet mindössze 47 oldalas, és nem törekszik a teljes történelmi leírásra. A lényege, magyarázta a szerző, "hogy mutassuk meg magunkat, mutassuk fel értékeinket, a helyi ízeket, sajátosságokat, hagyományokat." /(fodor): Sike Lajos szerint: A modern monográfiaírás lényege a település érdekessé tétele. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 24./"

"Merli Rezső Harminckét település története /Otthonom Szatmár megye sorozat 16. kötete / című könyvében 32 Nagykároly környéki és Bükk-vidéki sváb település (illetve plébánia) történetét mutatja be. A virágzó település sorvadása a második világháború végén kezdődött, amikor a német lakosságot szülőfalujuk elhagyására kényszerítették. Sokan Ausztriába, sokan Németországba mentek, másokat deportálták. Ma meg lehet nézni, mi lett a nemrég még szépen gondozott, kedves faluból. /Sike Lajos: 32 település. Hallott-e ön Kigyéről? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ "

"Alig egy hónapja nevezték ki a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Központ igazgatójává dr. Scholtz Bélát, máris kétnyelvű a hivatal lapja, a Curierul Agricol (Mezőgazdasági Futár), de rövidesen háromnyelvű lesz, szeretnének német nyelvű írásokat is közölni. Az új igazgató tevékeny, négy szakképesítési tanfolyamot már beindítottak, további négy szervezése most van folyamatban. A mezőgazdasági támogatásokat nyújtó SAPARD-program népszerűsítését szintén fontos feladatuknak tartják. A Tanácsadó Központ több alközpontot nyit, hogy közelebb kerüljön azokhoz, akikért létrehozták. /Sike Lajos: Háromnyelvű tanácsadás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ "

"A több civil és társadalmi szervezetet magába foglaló Polgári Együttműködési Mozgalom felhívására Szatmárnémetiben okt. 20-án, vasárnap aláírásgyűjtés kezdődött a városban Kossuth-utcáért, Kossuth szoborért és az állomás közelében lévő egykori Kossuth-kert nevének visszaadásáért. Az aláírásgyűjtést először a történelmi egyházak kezdték el, mindjárt a vasárnapi istentisztelet, illetve mise után. Valamikor nem csak Kossuth-kert, de Kossuth-szobor is volt Szatmárnémetiben, s a Kossuth utcát 1990-ben változtatták meg. A felhívásban a magyarság kéri, hogy számarányának (a legutóbbi népszámlálás szerint 40 százalék) megfelelően nevezzenek el magyar személyiségekről utcát Szatmárnémetiben. A mostani állapot szerint a város 368 utcájából csak 9 viseli magyar személyiségek nevét. /(Sike Lajos): Aláírásgyűjtés Kossuth- utcáért és Kossuth-szoborért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ "

"Kónya László, a Szatmár megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelő-helyettese arról tájékoztatott, hogy a múlt évi 89-cel szemben mindössze 76 magyar első osztály indult a megyében, 1464 gyermekkel szemben idén 1381 elsős. Hozzá kell tenni, hogy a szülők jelentős része nem anyanyelvén taníttatja gyermekét. A városon drasztikusan csökken a gyermekek száma, ugyanakkor egyes falvakban növekszik. Szatmárnémetiben az 1-es, 3-as és 20-as általános iskolában létszámhiány miatt az őszön először nem indulhatott magyar első osztály, ugyanakkor Krasznamihályfalván először jött össze két első osztályra való gyermek, miként az is, hogy Magyarcsaholyban, Szamosdarán, Szérben a tavalyi 6, 12, 11 tanulóval szemben idén 11, 17, 14 tanuló van az első osztályban. Idén is 22 magyar IX. osztály indulhatott, mint a múlt esztendőben, a diákok száma azonban több, 563-mal szemben 608, ami közel két osztályra való plusz tanulót jelent. Azonban a nagy hagyományú faipari szaklíceumban létszámhiány miatt nem indulhatott magyar osztály. A szakiskolai tagozatokon a tavalyi 280-nal szemben csak 167 fiatal jelentkezett magyar osztályokba, az inasiskolákban a tavalyi 7-tel szemben csak négy magyar osztály indulhatott. Nemcsak a magyar osztályok száma csökkent ilyen drasztikusan, hanem a román osztályoké is. Egyre nagyobb a szegénység. Az 1582 magyar nyolcadikosból 873 tanul tovább magyar kilencedikben, megközelítőleg 200 román osztályokban, úgy 500 pedig sehol. Sok szülő még az ingázást sem tudja fizetni gyermekének. Megyei viszonylatban az általános iskolát végzett fiatalok egyharmada nem tanul tovább, falun ez az arány sokkal nagyobb, megközelíti az 50%-ot, esetenként még nagyobb is. Bizonyos változást jelentene, ha több inasosztályt kihelyeznének olyan községekbe, ahol több fiatal végzi a nyolcadikat. /Sike Lajos: A VIII. osztályt végzett falusi fiatalok közel fele nem tanul tovább. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./ "

"Városkép- meghatározóak azok az impozáns épületek, melyek akár Szatmárnémetiben, akár Nagykárolyban vagy Máramarosszigeten a katolikus egyház tulajdonát képezték. A Máramarost is magába foglaló egyházmegyének mintegy száz ingatlant kellene visszakapnia, ezek közül a néhány éve összeállított prioritások listájára 11 került. Azonban a szatmári katolikusok a 11 ingatlanból csupán egyet kaptak ténylegesen vissza ez ideig. Az is romhalmaz, az egykori nagykárolyi Szent László konviktus épülete, ugyanis leomlott plafonokkal, ajtók-ablakok nélkül, megrongált tetőzettel adták át, egyetlen szobája sem használható Ardai Attila püspöki kormányzó arról tájékoztatott, hogy a szatmárnémeti konviktus, melyben az Unio Iskolaközpont működik, bár telekkönyvileg visszakerült az egyház tulajdonába, használatával kapcsolatban másfél évi tárgyalás után sem sikerült olyan megoldásra jutni, amit a püspökség elfogadhatónak tart. Érthetetlen, hogy miért ragaszkodik az állam olyan egyházi épületekhez, melyeket amúgy sem képes karbantartani. Nem teljes az elkobzott egyházi földek és erdők visszaszolgáltatása sem. Ugyanakkor kaphatott az ortodox egyház 50 hektár földet Nagykárolyban, amikor egy talpalatnyi földje nem volt ott, ugyanakkor a katolikus egyháznak, amelynek nagy birtokai voltak, csupán 27 hektárt adtak vissza. /(Sike Lajos): A Szatmári Katolikus Püspökség mindeddig: Ténylegesen csak egy romhalmazt kapott vissza! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"Szatmárnémetiben a Református Gimnáziumban Szilágyi Éva igazgatónő tájékoztatása szerint a tehetséges falusi gyermekeknek indult V. osztályban 12 kisdiáknak sikerült teljes ellátást (bentlakást és étkezést) nyújtó ösztöndíjat biztosítani a Királyhágómelléki Református Egyházmegye püspöksége, az Amerikai Magyarok Kulturális Egyesülete, az Ausztráliai Magyar Kisebbségi Alapítványa, Varga Attila és Pécsi Ferenc parlamenti képviselő és mások adománya segítségével. /(Sike Lajos): 12 ösztöndíjat kapott a Nyilas Misi osztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ "

"Nov. 24-én Szatmárnémetiben sajtóértekezletet tartott a magyar országgyűlés és a román parlament képviselőinek egy csoportja. Pécsi Ferenc megnyitója után az újságírók kézbe kapták azt a közös nyilatkozatot, melyet 23 román és 34 magyar honatya írt alá és ad át a hét elején a két kormánynak, hogy az a napokban sorra kerülő Nastase-Medgyessy kormányfői találkozón a tárgyalandó témák közé kerülhessen. Mind Pécsi Ferenc, mind dr. Veres János magyarországi képviselő hangsúlyozta: olyan ügy közös felvállalásáról van szó, melyben pártállástól függetlenül egyetértés van. A közös nyilatkozatot megtárgyalják azon a találkozón is, amelyre a hét elején a két ország törvényhozói testülete közt kerül sor. Az erdélyi autópálya megépítése legalább annyira fontos, mint Bukarest-Konstanca, illetve a Bukarest-Brassó sztráda. Amennyiben a két ország közösen nyújtja be a pályázatot, akkor pénzt is könnyebb szerezni megépítésére. /(Sike Lajos): Nastase és Medgyessy asztalára teszik az erdélyi autópálya ügyét! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ "