Román Győző kifogásolta, hogy Bukarestben az ott élő magyarság egyetlen találkozóhelye, a Petőfi-ház nincs jó kezekben, egy részében Flamingó bár működik, az előadóteremben férfi-sztriptízt mutatnak be, a Petőfi Társaság hetente egyszer tart gyűlést az épületben. /Román Győző: Meztelen igazság. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 17./

A magyar szenátorok közül többeket is meglepett Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának az a megállapítása, hogy az RMDSZ 1997. július 1-jéig mint érdekvédelmi szervezet kapta a támogatást, de ettől az időponttól kezdve mint párt. A nemzeti kisebbségek szervezeteit megillető támogatást ettől az időtől fogva az EMKE kapja. Dr. Csapó József szenátor szerint ez az átminősítés rengeteg veszélyt rejt magában, az EMKE ugyanis nem jelenhet meg az erdélyi magyarság képviseleti szerveként. Akik ezt a cserét végrehajtották, megfosztották az RMDSZ-t a közösség által felhatalmazott hatáskörétől. /Román Győző: Elcserélték az RMDSZ-t. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 24./

"Az önálló magyar állami egyetem újjáalakítása az RMDSZ-nek mindig is sarkalatos pontja volt, szögezte le Asztalos Ferenc, a képviselőházi tanügyi bizottság alelnöke a vele készült beszélgetésben. Minél tovább húzódik a sürgősségi kormányrendelet parlamenti vitája, annál hosszabb ideig marad életben az érvényes jogszabály, amely biztosítja az önálló magyar egyetem létrehozásának törvényes keretét. Idejekorán el kellett volna indítani a folyamatot, amelynek eredményeként újraalakult volna a Bolyai. Azonban ez elakadt, az akkreditálást sem indították el az RMDSZ tanügyi illetékesei. A tanügyminisztériumi illetékes államtitkárnak kellett volna beindítani az egyetemalapítás folyamatát. "Már a Ciorbea-kormány idején érzetük, hogy mindaz, ami a kisebbségi kérdéskör folyamán kedvezően alakult, nem őszinte meggyőződésből szavazták meg partnereink." A jó román elodázgató politika alapján álltak. Andrei Marga pedig a multikulturális maszlaggal mentőövet dobott a román nacionalistáknak." "Nagyon sokat ártott a Cs. Gyimesi Éva liberális köre által megrendezett közvélemény-felmérő játék, amivel azután hónapokig tele volt a román sajtó." - hangsúlyozta Asztalos. A román hatalom ekkor "érzékelte megosztottságunkat" - állapította meg a képviselő. /Román Győző: Hova vezet a totojázás? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 16./"

"Minden új határidő további csapdákat jelent, nyilatkozta Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselő. "A partnerek ígérgetése, a különféle bizottságok megalakítása, a határidők kitolása eleve egy csapdajáték, melynek fortélyát ennyi idő után meg kellett volna tanulnunk" - állapította meg a képviselő. Például a 36-os sürgősségi kormányrendelet elfogadásának határidejét szept. 30-ban határozták meg, majd Marga miniszter javaslatára a határidőt okt. 31-ig meghosszabbították. Ugyanakkor a koalíciós pártok közötti megállapodás szerint júl. 25-e volt a határidő. A "koalíció csak álltat bennünket egyetem-ügyben. S talán másban is." - fejtette ki Kónya-Hamar Sándor. "A román pártok ugyanis nem akarnak önálló magyar egyetemet, s főleg Kolozsváron nem." Mircea Ionescu Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke az SZKT-ülés másnapján kijelentette, hogy amíg ő áll a párt élén, Kolozsváron soha nem fog beleegyezni abba, hogy Romániában önálló magyar egyetem működjön. Ezekre a realitásokra az RMDSZ-nek fel kell figyelnie. /Román Győző: Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 14./"

"Egymás után kap ajándékba a kormánytól ingatlanokat a csíkszeredai ortodox püspökség. 1998 márciusában a kormány a püspökségnek adományozta az egyik kereskedelmi társaság ingatlanjait. Az RMDSZ vezetői szerint ezt a döntést nem a kormányzásban részt vevő RMDSZ-nek kellett volna megvétóznia, hanem a helyi önkormányzatnak. Később a kormány a Román Kereskedelmi Bank csíkszeredai volt székházát is az ortodox püspökségnek ajándékozta. Az RMSZ helyi szervezete közleményben tiltakozott, de ezzel nem változott semmi. Amennyiben Hargita megye térképén bejelöljük az ortodox egyház szerzeményeit, akkor látni kell, "hogy jól kifundált stratégia szerint rakják le a székelyföldi tömbmagyarság kellős közepén az elrománosítás pilléreit." Marosfőn görögkeleti kolostor épül. A Gyimesekben szintúgy. A csereháti példa ismert. Szentegyházán ortodox templomot akarnak építeni. Székelyföldön a belügyi, katonai /laktanyák/ és gazdasági téren is látható az előnyomulás. /Román Győző: Püspökség a bankban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 23./"

"Kerekes Károly Maros megyei képviselő feltette a kérdést Constantin Dudu Ionescu belügyminiszternek: igaz-e a csendőrök főparancsnokának, Anghel Andreescu dandár-tábornoknak Marosvásárhelyen tett látogatásakor mondott állítása, hogy a gyorsegységeken belül a szeparatisták elleni harcra kiképzett csoport is fog működni? A képviselőnek adott miniszteri válaszban az állt, hogy a főtiszt ilyesmit nem mondott, és ilyen kommandók létesítéséről szó sincs. - A Recurs című lap azonban lehozta Andreescunak a csendőrök előtt akkor elmondott beszédét. Egy részlet: "Erőltetett menetben végigjártam Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megyéket. Ezeknek kétségtelenül van egy specifikuma. Valakiket zavart, hogy Brassóban létrehoztunk egy ilyen egységet, Kolozsváron egy másikat - amelyet a következőkben látogatok meg -, és itt is létesítünk egyet. Kinyilatkoztattam és most is hangsúlyosan kimondom, hogy ezeket az egységeket felhasználjuk a terrorista, diverzionista és szeparatista akciók ellen. Ne ringassák magukat abban az illúzióban, hogy békén hagyjuk őket, és nem teszünk eleget a kötelességünknek. Állítom azt, hogy nehéz napjai lesznek annak, aki a román állam ellen cselekszik." Kerekes képviselő újabb interpellációjában erre hivatkozott. - Andreescu dandártábornok tehát valamit elkottyantott. Az sem kizárt, hogy a csendőrgenerális tudatosan "kotyogott". Figyelmeztetésképpen. /Román Győző: A kotyogós tábornok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 25./"

Az RMDSZ 25 fős képviselőházi frakciója a tisztújításkor a régi vezetés minden tagját újakkal cserélte ki. Kónya-Hamar Sándor, a képviselőház frissen megválasztott titkára elmondta, hogy a demokrácia politikai váltógazdaságot is jelent. Most ez történt. Az elmúlt hónapokban több képviselő kijelentette, hogy az RMDSZ alsóházi frakciója elvesztette egykori súlyát, az információ áramoltatása házon és frakción belül nem történt megfelelően, ezen változtatni kell. Egy frakcióvezetőnek nagy a politikai súlya, hiszen automatikusan az RMDSZ Operatív Tanácsának is tagjává válik, amely a kongresszuson elfogadott alapszabályzat szerint megnövekedett kompetenciával bír. Kelemen Attila, az RMDSZ-frakció új vezetője kifejtette, hogy szeretne egy Apafi-szerű nyugodt, békés időszakot behozni a frakció életébe. /Román Győző: Õrségváltás a képviselőházban. Attilától Attiláig. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./

Évekig tartó csatározások után a bukaresti magyarság visszakapta az őseik pénzén épült Petőfi-házat. Persze a benne működő intézményeket, cégeket nem lehet egyik napról a másikra kitenni, ezért a Flamingó bárban tovább vetkőznek a fiúk a pénzesebb hölgyek nagy örömére. Persze azért a többi szobában, teremben be lehetne indítani ezt-azt. Többen jelentkeztek az igazgatói tisztség betöltésére. Ilyenkor pályázatot, versenyvizsgát írnak ki. Itt nem ez történt. Semmi megmérettetés, a bukaresti alprefektus, Czédly József fia eddig a kultúrház felé sem ment, de kellett neki egy állás, és odatették igazgatónak. /Román Győző: Apa, fiú és szövetség. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./

"Theodor Stolojan exkormányfő kijelentette, hogy az egyik legrosszabb, ami Romániát a gazdasági zülléshez vezette, a koalíciós algoritmus szerinti káderkiválasztás és a politikai megbízottak megjelenése a gazdaságban. A bársonyszékbe került pártmegbízottak nem tudják, mi a feladatuk, őket csak a jutalékok, osztalékok stb. felvétele érdekli, a gyors meggazdagodás. Nem idegen ez az RMDSZ-ben sem. "A mind zártabb körű magyar politikai elitnek a köztisztviselői, párthivatalnoki fizetésen kívül az RMDSZ igyekszik pluszpénzeket is kijárni. Így kerültek számosan a részben vagy teljesen állami tulajdonú vállalatok igazgatótanácsaiba, részvényesi közgyűléseibe" magyar tisztségviselők, állapította meg Román Győző. Ezek a megbízottak időnként elmennek egy-egy gyűlésre, ahol a fennálló hatalom érdekei szerint kell szavazniuk - és ezért felvesznek milliós summákat. Ismert Borbély László államtitkár esete, aki a Bancorexet boldogította, vagy Seres Dénes és Vida Gyula honatyák, akik jó pénzért többszörös állami részvényfelügyelőkké váltak. Végül a felháborodás hatására lemondtak vagy lemondatták őket. Az állítólag Verestóy Attila szenátor gyámkodását élvező Birtalan József, aki előbb a nagyiparban bizonyította párthűségét, majd a tengerhajózáshoz ment államtitkárnak: újabb és újabb jól fizetett tisztségekbe helyezik, jelenleg a Román Kereskedelmi Bank igazgatótanácsának tagja. Birtalan József mindig oda szavaz, ahová kell. A legutóbbi kinevezéséről az RMDSZ honatyáinak többsége sem tudott. /Román Győző: Szövetségi polihisztorok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./"

A napokban megjelent a sepsiszentgyörgyi T3 Info Kiadó gondozásában a tájékoztató a mezőgazdasági területek és erdők tulajdonjogának visszaállítását kodifikáló törvényről, és egyben gyakorlati útmutató annak alkalmazásához. Ráduly Róbert képviselő elmondta: kötelességüknek érezték, hogy a törvény által biztosított jogokat az érintett természetes és jogi személyek hamar megismerjék. Időben felkészültek és a jogszabály elfogadásától számított három napra rá a kötetecske megjelent. Az egész kiadást hárman indították el, Birtalan Ákos, Tamás Sándor és Ráduly Róbert, a költségek egy részét is ők állták. Bevonták a munkába B. Garda Dezső képviselőt, aki történészként a közbirtokossági tulajdonforma egyik legjobb ismerője Romániában. Kelemen Attila az alsóház mezőgazdasági bizottsága alelnökeként igencsak kivette a részét ennek a törvénynek a parlamenti elfogadtatásában. - A tájékoztatót tízezer példányban nyomtatták ki. /Román Győző: Kétszer ad, aki gyorsan ad. Beszélgetés Ráduly Róbert Kálmán Hargita megyei képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 15./

"Annak ellenére, hogy a képviselőház kétharmada új, mint jómagam is, érezhető: komoly munkára a többség részéről nem lehet számítani, állapította meg Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke a vele készült beszélgetésben. Illúzió lenne azt hinni, hogy az RMDSZ hathatósan befolyásolni fogja a román parlament munkáját, de a rendelkezésre álló minden eszközt maximálisan ki kell használni ″a bennünket ide küldött közösség, közösségek érdekében.″ Az RMDSZ vezetői egyezségeket kötöttek, azonban ebbe ők - ″mezei képviselők″ - érdemlegesen nem szólhattak bele. A frakcióülések egymást érik Bukarestben. Toró T, Tibor felvetette, hogy írásban kapják meg ″azokat az anyagokat, amelyekkel az RMDSZ leül tárgyalni, hiszen ezt előbb nekünk kellene valamilyen szervezett formában megvitatni, s nem csak utólag értesíteni bennünket, hogy Borbély Lászlónak vagy Kelemen Atillának kivel milyen tárgyalásai voltak.″ A képviselő hangsúlyozta: ″az információkat egymás között meg kell osztanunk, a kapcsolati tőkénket egy helyre kell összetennünk. Románia egy olyan ország, ahol a kapcsolatokon keresztül lehet dolgokat elintézni.″ /Román Győző: A kártyákat leosztották. Beszélgetés Toró T. Tibor képviselővel, a Reform Tömörülés elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 4./"

"Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselővel készített interjút az Erdélyi Napló munkatársa. A képviselő a parlamentben elmondta, hogy ″hatnak még a diktatúrabeli félelmek, amelyeket tulajdonképpen egy nyolcvanéves időszak alatt alakítottak ki bennünk″. ″Tizenegy évvel a Ceausescu-rezsim bukása után még mindig nem ismertek sem az akkori véres történésekért felelősek, de a későbbi bányászjárások és a marosvásárhelyi események elindítóit is homály fedi. Egy-két kirakatcélból megrendezett pert kivéve simán megúszták az igazi bűnösök.″ Iliescu államelnök jelen volt, amikor Szilágyi Zsolt beszélt erről. Iliescunak erkölcsi kötelessége lenne nyilvánosságra hozni ismereteit, bevallani saját szerepét a történtekben. A képviselő kifejtette az újságírónak, hogy a parlamentbe ″visszakerültek a titkosszolgálatok kötelékébe tartozó aktív ügynökök, akiket az átvilágítási törvény véd.″ Az emberek félni fognak, hogy azok a szekusok, akik őket lelkileg vagy fizikailag terrorizálták a diktatúra idején, most is beleszólhatnak a fontos döntésekbe, az ország sorsába. A képviselő kifejtette, hogy a magyar nemzeti közösségtől sem korrektséget várják el, hanem csak a feltételek nélküli behódolást. ″Az RMDSZ-en belül is érezhető a román társadalom negatív fejlődésének a hatása″ - tette hozzá. Mind többen vannak olyanok, akik az RMDSZ-t hierarchikusan szervezett politikai pártként kívánják működtetni. - A leghatékonyabb eszköze a tisztázásnak a belső választások megrendezése volna. /Román Győző: Kell-e még félnünk? És mitől? Beszélgetés Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 9./"

"Sógor Csaba szenátor most került be a román törvényhozásba, az RMDSZ frakció titkáraként ő vezeti a jegyzőkönyvet. A csoporton belül vannak más felfogások is. Eckstein-Kovács Péter többször volt más véleményen, mint a többiek. A kormánypárttal való megegyezés ″nem ment minden a normális menet szerint″, mert először aláírták és csak utána hívták össze a frakcióülést, amelyen tárgyaltak a megállapodásról. Sógor Csaba a protokollum szövegét még mindig nem kapta kézhez. - A szenátort beválasztották a tanügyi bizottságba. Az egyházi iskolák állami támogatását szeretné elérni. Úgy gondolta, ha már van a csángóknak képviselőjük, miért ne legyen szenátoruk is, aki megpróbál az anyanyelvi oktatást illetően valamit is tenni értük? /Román Győző: A csángók szenátora (is) lesz. Beszélgetés Sógor Csabával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 23./"

"A törvényhozásban bizonyos jogok megadásánál kétféle mércével mérnek. Egy tavaly augusztusban hozott sürgősségi kormányrendelet kimondja, hogy minden hónapban 700 ezer lejnyi támogatást nyújt az állam a különböző, jövedelem nélküli vagy kevés bevétellel rendelkező felekezetek mintegy 17 ezer alkalmazottjának. Ez elismerést érdemlő döntés. Azonban még a múlt évben az új kormány egy újabb rendelettel 250 világi személynek a havi minimálbérnek megfelelő egyszeri támogatást, vagyis fejenként 1,4 millió lejt ítélt meg. Azonban ezt csak a román ortodox egyház alkalmazottai kapják, és éppen a Hargita és Kovászna megyeiek! A kormánypárt közpénzből jutalmazza az "államegyház" székelyföldi terjeszkedését. "Az pedig egyenesen vérlázító, hogy az RMDSZ képviselőinek, szenátorainak döntő többsége szavazatával szentesítette a rendeletet!" - írta Román Győző. Puskás Bálint Zoltán, a szenátus alelnöke a törvénytervezet felsőházi vitájakor elmondotta ugyan, hogy reméli, ha más szegény felekezeteket kell majd megsegíteni, akkor majd a román honatyák ugyanúgy járnak el, mint a magyarok tették most - amit egy nagy-romániás képviselő nagy huncutul meg is köszönt -, de nem azzal folytatta, hogy az előző rendeletben szereplő 17 ezer embert is meg kellene jutalmazni. "Paktumszag terjeng a levegőben. Valahol valakik megint egyezkedtek egy kicsit a hatalmon lévőkkel. Ezért kellett ezt a nemszeretem kormányrendeletet megszavazni." /Román Győző: Paktum és harangszó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 20./"

"Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnöke a vele készült interjúban hangsúlyozta: pontosan kell tudni, hogy hányan vannak Kolozsváron és környékén. Pontos tagnyilvántartás nélkül a további RMDSZ-stratégia is elképzelhetetlen. Jelenleg Kolozsváron kívül a megye 87 településén kötelező a törvény szerint magyar helység- és utcanévtáblákat elhelyezni, a helyi tanácsok dokumentumait és döntéseit magyarul is meg kell jelentetni, s a kisebbségi állampolgárok anyanyelvükön is kérelmezhetik ügyeik intézését. Azért is fontos a magyarságot összeírása, hogy az 2002 márciusára meghirdetett népszámláláskor elejét vehessék a csalásoknak. Főleg Kolozsváron kell figyelni, mert a jelenlegi polgármestertől bármi kitelik. - A képviselő beszámolt arról, hogy megvan a külhoni állampolgárságot és a Frunda György államfőjelölését támogató aláírások gyűjteménye, ezenkívül felhasználják az egyházi nyilvántartásokat, valamint a tavalyi helyhatósági választások választói névjegyzékeit. A fehér foltok felfedezés is fontos, mert van, aki jelenleg nem tartozik sehova, nem szerepel egyik nyilvántartásban sem. A számlálás megkezdése óta kiderült például, hogy nagyon sok fiatal magyar értelmiségi talált Kolozsváron munkahelyet. Ők sok esetben nem tartoznak egyetlen felekezet itteni parókiájához sem, mint ahogy az állandó lakhelyük sem ide szól, hiszen a lakás egyelőre csak álom számukra. De Kolozsváron élnek, itt dolgoznak, a számuk mintegy 1700 fő. Az ő letelepedésüket segíteni kell, hiszen a várost elhagyó, végleg kivándorló értelmiségieket pótolják. /Román Győző: Megszámlált fehér foltok. Interjú Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselővel, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 29./"

"Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő a státustörvény fogadtatásáról leszögezte: Szlovákia fél szájjal tiltakozik, Románia azonban teljes hangerővel. A státustörvényről ki kellene végre mondani, hogy feszültségoldó, és a politikai stabilitást is növeli a térségben. Konzultáció folyt a törvény elfogadása előtt. Románia elfeledkezik arról, hogy ez nem precedenst teremtő törvény, hiszen ezt már megelőzte jó néhány hasonló európai jogszabály. A magyar kormány törekvését végül üdvözölte az ukrán vezetés, a horvát kormány és parlament, legutóbb ugyanilyen szerb álláspont alakult ki, mindez megerősíti a státustörvény kidolgozásának helyességét. Románia ezeket a lépéseket pénzügyi, szociális vonalon már régen megtette. Elég, ha csak az 1998/150-es törvényre utalunk, amely pénzügyi keretet és alapot teremt a határokon túli románok támogatására. - Románia nem törődik azzal, hogy a moldovai kormány európai szinten tiltakozik a kettős állampolgárság ellen, sokszor még a személyazonosságit sem kérik, amikor megadják a besszarábiaiaknak a román állampolgárságot. Ez a helyzet az észak-bukovinaiak esetében is, mondván: ők a "szent román földön élnek". A vitás kérdéseket a két országnak tárgyalásokon kell tisztáznia és megoldania, persze kikérve az RMDSZ véleményét is. "Nem lehetünk tétlen szemlélői, csendes meghallgatói annak, ami a román hivatalosságok részéről történik" - hangsúlyozta a képviselő. A Nagy-Románia Párt már beterjesztett egy olyan törvénytervezetet, amelynek az esetleges elfogadása után a romániai magyarokat külföldi állampolgárokként kezelnék. Innen már csak egy lépés az internálótáborok létrehozása, kiutasítás, vagyonelkobzás stb. A kormánypárti Paunescu szenátor egyenesen lenácizta a státustörvényt. /Román Győző: Két mérce egy országban. Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 10./"

"Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke leszögezte, hogy Nastase kormányfő az RMDSZ-SZDP-csúcstalálkozón megpróbálta zsarolni az RMSZ-t. Nastase telekonferencián utasította a prefektusokat: hogy vizsgálják ki, a magyar iskolákban használnak-e jóvá nem hagyott tankönyveket. Amennyiben bebizonyosodik, hogy igen, akkor büntessék meg az igazgatókat. A frissen, de csak ideiglenesen kinevezett Kolozs megyei főtanfelügyelő azonnal beszélt erről a helyi rádióban. A képviselő hangsúlyozta: vissza kell utasítani azt, ahogyan a miniszterelnök tudati fertőt sejt a magyar lapok, újságok szándékaiban. Áttételesen támadta az erdélyi magyar sajtó nemzetitudat-formáló, identitásébresztő szerepét. Ez ellen tiltakozott a Kolozs megyei RMDSZ közleményében. Megalapozott az a keringő hír, hogy a kormánypárt lazítani akarja a szövetséget az RMDSZ-szel, mert a román pártokból való átülések következtében már vannak elegen a parlament két házában. Ennek a román sajtó nagyobb teret szentel, mint a romániai magyar média. /Román Győz: Beszélgetés Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselővel, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 2./"

"Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés /RT/ elnöke egy éve parlamenti képviselő, ebből az alkalomból beszélgetett vele az Erdélyi Napló munkatársa. "Egy pártosodó kisebbségi szervezetben nehezen lehet politizálni, mert a pártérdek sokszor ütközik a kisebbségi érdekkel, márpedig én nem vagyok hajlandó pártérdekek miatt feladni közösségünk érdekeit." - jelentette ki. Az RT célja egy olyan tisztességes érdekképviseletet kialakítása, amely választ tud adni a közösség kérdéseire, jövőképet tud felmutatni. Az RT-puccsnak kikiáltott állítólagos RT-elnökségi emlékeztető "energiáink egy részét elvonta az építkező, jobbító szándékú munkától". Az elmúlt hetekben hangsúlyozódott az a kiszorítósdi, amelyet a szövetség jelenlegi vezetése alkalmaz. Az alkotmánymódosítási bizottságból - amelybe a szövetségi elnök jelölt jogász kollégákat - kimaradt Tamás Sándor, a képviselőház jogi bizottságának tagja (akinek fő bűne, hogy a Reform Tömörülés egyik alelnöke), de Kerekes Károly képviselő is, kiváló munkajogi szakértő. Egy másik példa: az alsóház külügyi bizottságában tevékenykedő másik alelnököt, Szilágyi Zsoltot Markó Béla szövetségi elnök jó egy éve mellőzi. - Az autonómiaprogramot nem hajlandó képviselni az RMDSZ vezetése. - Az RT szeretné, hogy a Szövetségi Képviselők Tanácsa ismét az RMDSZ igazi döntéshozó testületévé - az erdélyi magyarság parlamentjévé - váljon. Az RT nem adta fel a belső választások gondolatát. Az RT szorgalmazza a regionalizmus elvének alkalmazását. - A státustörvény ügyében a két kormány áll szemben egymással, közben meg az RMDSZ megpróbál elsomfordálni az ügy mellől. Valójában az RMDSZ-nek feladata megfogalmazni és képviselni az erdélyi magyar közösség követeléseit a román kormánypárt felé, az anyaország kormányának lehet támogató, időnként közvetítő szerepe, nem fordítva. Az RT ebben a kérdésben is következetes: a státustörvény végrehajtása nem lehet rövid távú politikai alkuk tárgya. /Román Győző: Beszélgetés Toró T. Tibor Temes megyei képviselővel, a Reform Tömörülés elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./"

"Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget okt. 26-án Budapesten a IV. Magyar Állandó Értekezlet. A Máért résztvevői megállapodtak, hogy a 2002. január 1-jével hatályba lépő törvény megfelel azon elvárásnak, hogy hozzájáruljon a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok nemzeti önazonosságának megőrzéséhez és gyarapodásához szülőföldjükön. A zárónyilatkozat megállapította, hogy a törvény a kisebbségben élő magyar közösségek nyelvi és kulturális identitásának megőrzéséhez és erősítéséhez történő hozzájárulása révén előmozdítja a térség biztonságát és Magyarország kapcsolatait a szomszédos államokkal. Az aláírók megelégedéssel vették tudomásul az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottságának (velencei bizottság) jelentését a nemzeti kisebbségek számára anyaországuk által nyújtott kedvezményekről, megállapították, hogy a bizottság jelentésének fényében a magyar törvény nem szorul módosításra. A dokumentum megerősítette, hogy a kisebbségekért elsősorban a lakóhelyük szerinti állam tartozik felelősséggel, és pozitív megítélés alá esik, ha valamelyik ország anyaországként kedvezményeket és támogatást nyújt határon túli nemzeti kisebbségei számára. A zárónyilatkozatban foglaltak szerint a törvény végrehajtását és az érintett közösségek magyarországi jogvédelmét hatékonyan szolgálná a határon túli magyarok országgyűlési biztosának intézménye. A zárónyilatkozat szerint a résztvevők fontosnak tartották, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalát bízzák meg a végrehajtás koordinálásával. A zárónyilatkozat második fejezetét, az úgynevezett státustörvényről szóló megállapításait egyedül az SZDSZ képviselői nem írták alá. - A velencei bizottság jelentése mindenképpen győzelem, de nem feltétlenül magyar vagy román győzelem, hanem az európai kisebbségek arattak győzelmet - összegezte Máért ülése után megtartott sajtótájékoztatón a munkálatok eredményét Németh Zsolt külügyi államtitkár. Bizakodását fejezte ki, hogy 2002. január elsején a jogszabály életbe léphet, s az első igénylők már februárban megkaphatják magyar igazolványukat. - A Magyar Állandó Értekezlet döntése szerint a törvényt nem kell módosítani: az igazolvány a jogalanyok jogosultságát igazolja majd, nem pedig az illető nemzetiségét - hangoztatta az államtitkár. Németh Zsolt tájékoztatott a kialakult konszenzusról, miszerint az ajánlásokat a magyar konzulátusok igazolják. Ennek kapcsán reményét fejezte ki a Kárpát-medencei magyar konzuli hálózat erősödése iránt. - Az kaphat magyar igazolványt, aki magyarnak vallja magát, vagy aki magyarul beszél, vagy pedig tagja valamelyik magyar társadalmi szervezetnek, történelmi egyháznak és ha az illető állam magyarként tartja nyilván - közölte az államtitkár. Markó Béla, RMDSZ elnök azt hangoztatta, hogy a Máért bebizonyította létjogosultságát, amikor sikerült megoldást találnia a magyarországi pártokat, a magyarországi közvéleményt és a határon túli magyar közösségeket foglalkoztató e fontos kérdésben. /Egyetértés a lényeges kérdésekben. A HTMH koordinálja a státustörvény végrehajtását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27."

"Szatmári Tibornak a legutóbbi SZKT-n elhangzott és a bukaresti magyar sajtóban is közzétett felelőtlen vádaskodásából az Adevarul október 23-ai számában "leleplező" cikket közölt arról, hogy miként tüntetik el az erdélyi magyarok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozására a magyar kormány által adományozott összeget, s hogyan rövidítették meg a hiszékeny, türelmes, jó románokat. A vádaskodás szerint a csíkszeredai Hargita Szálló egyetemmé való átalakításában Birtalan Ákos az egyik főszereplő. A megtámadott Birtalan Ákos kifejtette, mi a valóság. Csak 2000. december 6-án tárgyalhatta meg a kuratórium, hogy ajánlatos lenne az ingatlanfejlesztést illetően a csíkszeredai variánsok közül megvizsgálni a Hargita Szálló megvásárlásának lehetőségét. 2001. április első napjaiban írták alá az adásvételi szerződést az akkor már magántulajdonban lévő szálloda megvételéről, mégpedig az akkori tulajdonos és a Sapientia Alapítvány képviselője - vagyis Birtalan Ákos. A kuratórium döntött arról, hogy a Hargitát mennyiért vásárolhatják meg. Erről még a román sajtó is beszámolt annak idején. A vásárlást bárki ellenőrizheti, minden törvényes előírást betartottak. Az Adevarul összemosva két, időben távol lévő eseményt. Tehát nem a Sapientia vette meg a Fenyő Rt. részvényeit az ÁVA-tól. /Román Győző: Zavarkeltés a Sapientia körül. Beszélgetés BIRTALAN ÁKOS parlamenti képviselővel, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagjával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 30./"

"Nov. 10-én Petrillán felavatták Hunyad megyében az első RMDSZ-tulajdonban levő székházat. Az avatóünnepségen részt vett Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke is. Magyar ház a magyar szempontból erősen szórványnak számító Hunyad megyében csak a megyeközpontban, Déván van. Petrillán közel kétezer lelkes közösség él, működik egy magyar óvoda meg egy elemi iskola. A Zsil-völgyeként ismert szénmedence négy városában élnek nagy számban magyarok, Petrozsényban, Petrillán, Zsilvajdejvulkánban és Lupényban, de találhatunk magyarokat Lónyán és Hobicaurikányban is. A szénbányászat recessziója sújtja az itt élőket, nagy a munkanélküliség. A magyar oktatás szétzilálódott, a petrozsényi középiskola megszűnt, s a továbbtanulni akaró magyar kisdiákok Déván járhatnak felsőbb osztályokba, ahol bentlakásban helyezik el őket. De a nyolcosztályos oktatással is gond van, mert a magyarok szétszórtan élnek, és az említett szegénység meg a közállapotok miatt az ingázás lehetetlen vagy kockázatos. A Zsil-völgyében a magyar értelmiség eltávolodott a közösségtől. Ehhez többek között az vezetett, hogy az állások, az elért tisztségek megtartását más politikai irányzattól várják, s nem az RMDSZ-hez közelednek, mert ez nem tudja nekik biztosítani a bányaigazgatói vagy egyetemi előadói státust. /Román Győző: Hegyek között, völgyek között. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 11./"

"Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, aki a csángók képviseletüket fölvállalta, arról tájékoztatott, hogy tovább folyik a csángók megfélemlítése. "Egyértelmű, hogy tudatos akcióról van szó. A helyi szervek ugyanis már az erőszakszervezeteket is bevonják a megfélemlítésbe." Azokat a csángókat, akik magánlakásokon magyarul tanítják a gyermekeket, behívják a rendőrségre és vallatják, illetve fenyegetik őket. Függetlenül attól, hogy mit ígértek egyes miniszterek, a csángómagyarok megfélemlítése tovább tart. Egyébként Klézsén öt állami iskola van, s ezek közül csak egyetlen egynek van meg a tisztiorvosi engedélye. Harminchét szülő azt kérte az említett iskola vezetőségétől, hogy bocsássanak egy termet a rendelkezésükre, ahol magyarul taníthassák a gyerekeiket az önkéntes tanárok. Mindeddig nem kaptak választ. Ennek ellenére a csángó szülők kitartanak az anyanyelv oktatása mellett. A szülők az anyanyelv magánerős oktatását kérvényezik. "Az állami szervek akciói éppen ellenük irányulnak, és megfélemlítéssel, pszichikai terrorral e kitartás megtörését célozzák." A román hatalom azért igyekszik nagyobb nyomás alatt tartani a csángókat, mert az Európa Tanács odafigyelését, törődését akarják ellensúlyozni. Közeledik a népszámlálás, a román hatalom újból azt akarja papíron kimutatni: magyar csángók nincsenek. Ugyanakkor közeleg a státustörvény életbe lépésének ideje, és azt is meg akarják akadályozni, hogy a csángómagyarok élhessenek a magyar állam biztosította kedvezményekkel, előnyökkel. - Szilágyi Zsolt a képviselőházi csángóbizottság megalakítását még az elmúlt törvényhozási ciklusban kezdeményezte, eddig nagy csend fogadta. /Román Győző: Csángóföldi sirató. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 18./"

"A napokban nemcsak szabadságvesztésre, hanem vagyonelkobzásra is ítélték az úgynevezett Agache-per vádlottjait. Tamás Sándor háromszéki parlamenti képviselő tájékoztatott a jelenlegi helyzetről. Héjja Dezső és Reiner Antal a csíkszeredai börtönben raboskodik, Filip Orbán Daniella Kamilla, Konrád János és Paizs Ottó nem tartózkodnak Romániában, az első kettő már magyar állampolgár, a harmadik ebbéli kérését beadta. Az Agache család kérésére - állítólag - a három ismeretlen lakhelyű elítéltet az Interpollal kerestetik, illetve kiadatásukat kérik. Továbbra is igazságtalannak és méltánytalannak tartják a román bíróságok döntéseit, hangsúlyozta a képviselő. Politikai nyomásra hoztak ellenük ítéletet, egyfajta példát akartak statuálni vele a székely megyékben, megfélemlíteni az itt lakó magyarokat. - Ami az Agache-fiú támadásait illeti, ahhoz már hozzászokott. A Román Nemzeti Egységpárt annak idején éppen az Agache-ügyben vádoltak védelme miatt akart eljárást indítani Tamás Sándor ellen. Nem sikerült nekik, s a párt is eltűnt azóta a süllyesztőben. - Az ügyben kézdivásárhelyi magyarok is vallottak Paizs Ottóék ellen. Erről nehéz beszélni, de el kell mondani, hogy egyes helybéliekben nem volt meg az igazság mellett kiállók iránti szolidaritás. A kegyelmi kérésüket Frunda György szenátor az államelnöki hivatalban beiktatta. Amikor Ion Iliescu találkozott az RMDSZ vezetőségével, esett erről is szó. /Román Győző: Nincs kegyelem?! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 27./"

Garda Dezső parlamenti képviselő beszámolt arról, hogy perek az erdős gazdák és a közbirtokosságok birtokba helyezését Hargita megyében. A csíkszeredai erdészeti igazgatóság megpróbálja megakadályozni a magánerdészeti struktúrák létrejöttét, ők pereskednek. Bár a pereket a közbirtokosságok alapfokon megnyerték, az igazgatóság fellebbezett. Barbulescu, az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat egyik aligazgatója kijelentette, hogy mindenkit be kell perelni, aki magánerdészeti struktúrában gondolkodik. Ezért az Antal István képviselő készítette kimutatásokkal bementek Verestóy Attila szenátorral Ilie Sarbu mezőgazdasági miniszterhez. Kérték a perek felfüggesztését. A miniszter megígérte, hogy felülvizsgáltatja a peres ügyeket. /Román Győző: Per a fáért. Beszélgetés GARDA DEZSŐ Hargita megyei parlamenti képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./

Kónya-Hamar Sándor képviselő a protokollumról megállapította, hogy jóval több a konkrétum benne, mint az előzőben, de nagyon sok pontjában a föltételes mód érvényesül. Mert benne van például, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen külön magyar karok és tanszékek indulnak, de az is oda van biggyesztve, hogy az érvényben lévő törvények szellemében. Vagy: megvizsgálják annak a lehetőségét, indíthatnak-e magyar részleget a marosvásárhelyi orvosin, illetve magyar csoportokat a kolozsvári zeneakadémián, a mezőgazdasági főiskolán, valamint a vásárhelyi műszaki főiskolán. Kónya-Hamar Sándor értesülései szerint az oktatásról szóló részben egy nappal az aláírás előtt még benne volt a csángókra vonatkozó Európa tanácsi határozat száma is. Ez kikerült belőle, helyette csak "a tanügyi törvény 121. cikkelyének megfelelően és a vonatkozó Európa tanácsi ajánlásoknak a szellemében" fogják biztosítani az állami közoktatásban "a magyar nyelv tanulását", ráadásul "a konkrét és valós igények függvényében". Sokan azt állítják, hogy mi mindig a nagykabátot kérjük, és kapunk egy silccgombot. A megállapodásban az önálló állami magyar univerzitásról és az autonómiáról szó sincs. Ez a protokollum a kormány kezében ütőkártya az európai integrációt illetően. A képviselő ígérte, hogy Kolozsváron több konkrétumot fognak bevinni a helyi pártközi egyezségbe. /Román Győző: Nagykabát és sliccgomb. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 12./

Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke leszögezte, a Polgári Szárny léte tény volt eddig is. Az RMDSZ képviselőházi frakciója egyszerűen l eldöntötte, hogy nincs szükség a csúcsvezetést bírálókra a parlamenti csoport vezetésében. Ez volt az utolsó csepp a pohárban, s a kisebbségben maradtak közül kilenc képviselő megalakította a Polgári Szárnyat. A Polgári Szárny nem akar szavazógépezetté válni. A kormánypárttal folytatni akarják a dialógust, együtt akarnak működni vele, hogy a protokollumnak minden pozitívuma megvalósuljon. A Polgári Szárny vissza akarja hozni az alkotó dialógust a frakció munkájába. /Román Győző: Polgári értékek, magyar érdekek. Beszélgetés Toró T. Tibor képviselővel, a Reform Tömörülés elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 26./

Birtalan Ákos képviselő azt érzékelte, hogy az utóbbi napokban az RMDSZ-frakcióban a jelenleg többségben lévő kollegák egy olyan viselkedési kódexet akarnak kikényszeríteni, amely leszűkítené a képviselők megnyilvánulási terét a lehető legminimálisabb szintre. Ez ellen Polgári Szárnyhoz csatlakozók tiltakoznak. Most a plenáris ülésen egy olyan tervezetet vitattak, amely törvénnyé válva előírná, hogy a felsőoktatási intézetek, beleértve a magánegyetemeket is, jövedelmének tíz százalékával az állam rendelkezne. A kormánypárt elvárja az együttműködési protokollum szellemében, hogy ezt az RMDSZ megszavazza. Ezt Birtalan nem tudja megtenni. A Polgári Szárny azon van, hogy a protokollumból minél többet valósítsanak meg. Azt szeretnék tudni, hogy az RMDSZ megtett-e mindent a pontokban lévők megvalósításáért. Ez idegesíti az RMDSZ vezetőit. /Román Győző: Birtalan Ákos a protokollumról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./

A korondi Páll Gusztávot cserepeit bemutatta már Amerikában is, az életfát Washingtonba is elvitte, és elmagyarázta a jelentését. Korondon boltjából a magyar külügyminiszter sem megy el üres kézzel. Két fia lépdel a nyomában, Domokos a kolozsvári képzőművészeti főiskolán a kerámia szakra jár, Árpád fia pedig mindig mellette van. Nemcsak én járom a világot, hanem a világ is eljön hozzám, jegyezte meg Pál Gusztáv. A kendi Nagy Margit háncsból font virágokat kínál eladásra. A virágok is eljutottak az Újvilágba. Washingtonban csodájára jártak. /Román Győző: Életfa a palotában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

Garda Dezső A székely közbirtokosság /Státus Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002/ című munkája, két vaskos kötet, mintegy évtizednyi munka gyümölcse, elvezet a közbirtokosságok 18. századi megjelenésétől napjainkig. Könyvét nemcsak a szakemberek forgathatják, hanem minden érdeklődő. A törvény megszületésében, amely révén visszakerülhettek a székely közbirtokosságok jogos tulajdonosaikhoz, Garda Dezsőnek gyergyói honatyaként oroszlánrésze volt. Amikor a román parlamentben először hozakodott elő a közbirtokosságok visszaállításának ügyével, sokan értetlenül bámultak rá. Nem egyszer saját kollégái sem értették meg. Garda napjainkban azért küzd, hogy az újjáalakult székely közbirtokosságok az ugyancsak az ő közreműködésével létrehozott magánerdészetekhez kerüljenek, hogy véget érjen a hatalmi klikkek vezényelte állami rablás, a központilag irányított erdőgarázdálkodás. /Román Győző: A lényeg a székely közbirtokosságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 4./

"Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nem akar belenyugodni a népszámlálás eredményébe, abba, hogy Kolozsváron a magyarok száma az összlakosság 20 százalékát sem teszi ki. Több ezer magyart a számlálóbiztosok nem voltak hajlandók felírni a listára. Hiába diktálták be a pillanatnyilag külföldön tartózkodókat, őket nem vették számításba. A magyarság aránya a városban most sem kisebb, mint a múlt népszámláláskor volt. Jelenleg 317 ezer a kolozsvári lakcímmel rendelkezők száma, saját felmérésük szerint ebből mintegy 68 ezer a magyar. Megkezdték a saját népszámlálást, s jelenleg 60 ezer név, címmel ellátva, már a számítógépben van, és reméli, hogy a Belvárosból, a Györgyfalvi negyedből és Monostorról még kikerül a nyolcezer fő. Az sem volt szabályos, hogy a népszámláláskor a városban tanuló diákokat is kolozsváriaknak vették. Igaz, hogy az elmúlt esztendőkben sok magyar távozott, azonban nagyon sok fiatal magyar család letelepedett Kolozsváron. Még külföldről is visszajöttek egyesek. - Mintha elhallgattak volna az RMDSZ-ben a közösségi-területi autonómia igénylésével. - Ha a politikai alanyiságot feladjuk, akkor eleve lemondunk a sikeres politizálásról, szögezte le Kónya-Hamar Sándor. Az RMDSZ lemondott a kezdeményezésről, a kockázatvállalásról, a helyzetteremtésről, pedig mindez feladata lenne. Jelenleg a főcél: megfelelni az éppen hatalmon lévő erőknek, úszni az árral és így kicsikarni bizonyos engedményeket. Az erdélyi magyarság önbizalma megszűnőben, elkeseredettek, csalódottak az emberek. /Román Győző: Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szövetség megtéveszti a nyugati világot. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 17./"