"Cicerone Ionitoiu Párizsban élő volt politikai fogoly megjelentette "A kommunista terror áldozatai - letartóztatottak, megkínzottak, bebörtönzöttek, meggyilkoltak" címet viselő szótárának első öt kötetét. A szótárért írószövetségi díjat kapott. Cicerone Ionitoiu munkája a Masina de scris Kiadó égisze alatt látott napvilágot. A kommunista hatalom évtizedeiben Romániában kétmillió embert tartóztattak le, vetettek börtönbe, hurcoltak munkatáborokba. Kétszázezren odavesztek. Cicerone Ionitoiu már a börtönben elkezdte az adatok gyűjtését. A 14 kötetre tervezett szótár 70 000 bezárt vagy kivégzett személyt vesz nyilvántartásba. A mártírok útja Nagyenyedtől az oroszországi Vorkutáig, Máramarosszigettől a Duna-fekete-tengeri csatornáig vezetett. - Létezik Romániában egy intézmény: A Totalitarizmust Tanulmányozó Országos Intézet, amelynek működése nem zavartalan. Első figyelemre méltó kiadványuk (Bebörtönzött Egyház. Románia 1944-1989. Szótár) összeállítója, a nemrég elhunyt volt politikai fogoly, Paul Caravia sokat panaszkodott az információs források, a dokumentációs adatok hozzáférhetetlensége miatt. A volt Securitate dossziéi elérhetetlenek voltak Caravia számára. Az egyházak is foghíjas kimutatásokkal szolgáltak. Az életrajzi adatok hiánya, pontatlansága Ionitoiu szótárában is szembeszökőek, bosszantóak. Papok, parasztok, politikusok, munkások, egyetemi hallgatók, háziasszonyok, orvosok, ügyvédek, építészek, katonatisztek, diplomaták követik egymást betűrendben, felekezeti, politikai, nemzetiségi különbség nélkül, hol hasábos, hol csak kétsoros szócikkben ("Izsák, Ionas. Arad városából. Letartóztatták. Börtönbe vetették"). A Volt Politikai Foglyok Szövetsége, a kommunizmus áldozatainak máramarosszigeti múzeuma, a "Memoria" folyóirat nem zárkózik el a kutatók elől. Történészek, jogászok, szociológusok, újságírók, fiatalok és idősek rengeteget tehetnek a hiányok pótlása, a pontatlanságok kiigazítása terén. /Balogh József: Egy írószövetségi díj margójára. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./"

"A romániai magyarság nagy élet- és jövőesélye az európai integráció - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke júl. 20-án a marosvásárhelyi Félsziget ifjúsági és diákfesztivál keretében rendezett konferencián. Az Igen! Irány Európa! elnevezésű konferencián az RMDSZ elnöke mellett Bársony András, magyar külügyi politikai államtitkár, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős államtitkára, Újhelyi István, a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocialisták (FIBISZ) elnöke, valamint Vasile Puscas tárca nélküli miniszter, Románia EU főtárgyalója és Victor Ponta, a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (SZDP) ifjúsági szervezetének elnöke tartott előadást. Markó Béla szövetségi elnök szerint egyszerre kell integrálódni és megmaradni. - Magyarország NATO és EU-tagsága Románia, valamint az itt élő magyarság számára egyaránt nagy lehetőséget jelent - hangsúlyozta Vasile Puscas. Bársony András külügyi államtitkár úgy vélekedett, hogy 2007-ben, Románia EU-csatlakozása után a két ország közös érdekcsoportot fog alkotni az unión belül. A konferencia alkalmat adott arra, hogy Újhelyi István, a FIBISZ elnöke, Victor Ponta, az SZDP-ifjúsági szervezetének elnöke és Kovács Péter, a mintegy 230 romániai magyar ifjúsági szervezetet tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács vezetője a három ifjúsági szervezet háromoldalú együttműködési megállapodásáról tárgyaljon, illetve elkezdje ennek előkészítését. /Félsziget - Igen! Irány Európa!-konferencia. Markó: A jővőesély az európai integráció. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./"

"Áprilisban dr. Czirják Árpád érseki helynök szentelte fel a Caritas új, szépen berendezett helyiségeit - tájékoztatott Stolz Rosemarie, a Római Katolikus Szeretetszolgálat /Caritas/ ügyvezető igazgatója - azzal a céllal, hogy a rászorulókat, az elesetteket segítsék. Szolgálatot tartanak naponta, és fogadják a gondokkal küzdőket. A nélkülözők száma egyre növekszik az infláció következtében. Ruhaneműt osztanak a kapott segélyekből. /Szabó Csaba: Feltűnés nélkül szerezz örömöt. Fényben a Katolikus Szeretetszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./"

"Alföldi László kolozsvári főkonzul a vele készített interjúban kifejtette: mindig arra törekedett, hogy egyforma közelséget tartson fenn az erdélyi magyar közösség legkülönbözőbb intézményeivel. A főkonzul augusztusban távozik posztjáról, utódja jelenlegi helyettese, Cseh Áron lesz. Alföldi húsz évvel ezelőtt kezdte el munkáját diplomataként a kolozsvári főkonzulátuson. Ceausescu rendeletére 1988 júniusában bezárták a főkonzulátust, két nap alatt kellett távozniuk Romániából. Két év múlva bukaresti első beosztottként térhetett vissza Romániába. A nyugati diplomaták csupán 90 után érzékelték, hogy a kisebbségi kérdés európai jelentőségű politikai probléma a két ország között. Kolozsváron az ember más nézőpontból látja a dolgokat, mint Bukarestből, itt sokkal mélyebb és intenzívebb emberi, munka- és hivatalos kapcsolatot tud kialakítani. Alföldit négy évvel ezelőtti nevezték ki főkonzulnak, Funar polgármester még aznap Alföldi kiutasítására szólította fel a román kormányt. Alföldi megemlítette, hogy rajta kívül most sincs olyan diplomata a magyar külügyi tárcánál, aki húsz évig folyamatosan Romániával foglalkozna, ebből pedig tizenötöt itt töltött volna el. Jelenleg több mint húsz alkalmazottal működő a konzulátus. Van külgazdasági attaséjuk, megmaradt a szakkonzuli tevékenység, és az első beosztotthoz tartozik a kultúra, a sajtó és a nemzetpolitika területe. Évente már 23 ezres vízumforgalmuk van. Felesége, Kopacz Mária festőművész marosvásárhelyi származású, sok száz barátot szerzett, így teljes rálátása nyílt Erdélyre. A szemléletváltás, amelyet a két nép közötti megbékélés, egymás elfogadása és a másság tisztelete jellemez, nem valósul meg olyan ütemben, ahogy azt a romániai magyarság szeretné. Naponta tapasztalható, milyen ellenállásba ütközik az anyanyelvhasználat a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. A korábbi merev elutasítás ellenben megszűnt, amiben az RMDSZ-nek kétségtelenül nagy szerepe van. Kérdés, mekkora mozgásteret jelent ez, milyen korlátai vannak, mennyit lehet vállalni egy ilyen típusú együttműködésből. Alföldi várja, hogy húsz év után a Külügyminisztériumban milyen feladatot kap. /Rostás Szabolcs: Kiemelten fontos az erdélyi misszió. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./"

"Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke ajánlotta, írjanak az aldunai székelyekről, hogy jobban figyeljenek egymásra. Az újságíró Sebestyén Ádám forrásértékű könyvéből tájékozódott /A bukovinai andrásfalvi székelyek élete és története Madéfalvától napjainkig, Szekszárd, 1972, újra kiadták 1989-ben/, mely igen részletesen taglalta a bukovinai székelység történelmét, külön fejezetben az aldunai székelyekét. Az újságíró áthaladt Zentán, lakosságának többsége magyar. Tizenöt-húsz éve Jugoszláviában jobb volt az élet, simábbak az utak, mint Magyarországon. Az akkori szinthez viszonyítva nagyon lecsúsztak. A kevésbé vegyes lakosságú területeken jobbak az utak. Oda több pénzt juttatnak, ugyanez a helyzet Moldva és Székelyföld viszonylatában. A nacionalizmusok mindenütt egyazon reflex szerint működnek. Ma már francia történészek is elismerik, hogy nem is volt olyan rossz államalakulat az Osztrák-Magyar Monarchia. Az utódállamok gazdaságilag lejjebb csúsztak ahhoz a szinthez képest, ahol a monarchia keretében voltak. A monarchia nem volt a népek börtöne. Soha annyi román nem tanult nyugati egyetemeken, a fogarasi és besztercei román határőrezredek vezénylési nyelve román volt, s a koronán hat nyelven, köztük románul tüntették fel a címletet. Elég azokra a középületekre gondolni, amelyeket akkor emeltek, s amelyek ma is szilárdan és büszkén állnak az utódállamok területén. Pozsonytól Szabadkáig, Szatmárnémetitől Nagybecskerekig, Muraszombathelytől Csernovicig. Nagybecskereket Tito kommunizmusa fejlesztette iparközponttá, s közel százezres nagyvárossá. Ám hiába építette a toronyházakat és üvegcsarnokokat, a város igazi építészeti értéke ma is az eklektikus (kupolás) Déli Palota, a megyeháza, városháza, az igazságügyi és pénzügyi palota, s persze a történelmi egyházak szép templomai. Nagybecskereken jelenleg latin betűs feliratok vannak, holott feljebb a magyar többségű városokban a cirill dominált. Itt a szerb szöveget is latin betűvel jelenítették meg. A szerb nacionalisták cirillírás segítségével akartak "jó szerbet" csinálni a magyarokból, illetve azt a látszatot kelteni, hogy Zenta, Ada, Csóka és a többi tulajdonképpen tősgyökeres szerb város. Becskereken már nincs erre szükségük, hisz itt messze ők alkotják a többséget. Huzsvár László és Pénzes János személyében két magyar püspökük van a vajdasági katolikus magyaroknak. Ilyen szempontból jobban állnak, mint a számbelileg sokkal jelentősebb felvidéki magyarok, ahol mind ez ideig nem sikerült magyar püspököt kineveztetni. A 11 ezer fős szórvánnyal együtt mintegy 83 ezer katolikus él e vidéken, köztük négy-ötezret tesznek ki az aldunai székelyek. A püspökség négy esperessége közül is egy náluk működik, Fiser János székelykevei plébános vezetésével. A plébániák döntő többségében, pontosabban 27 helyen csak magyar nyelven hirdetik az igét, 4 helyen magyarul és horvátul, 3 helyen magyarul és csehül, 3 templomban csak horvátul, kettőben pedig csak németül. Nagybecskerek közigazgatási területén, amelyhez a város és 22 falu tartozik, 133 ezer ember él, ebből 13-14 százalék vallja magát magyarnak. A városban mindössze két-háromezer magyart tartanak nyilván, a környező településeken jóval nagyobb a számuk, Muzslyán például hat-hétezer. Önálló líceuma nincs a helyi magyarságnak, de több középiskolában működnek magyar tagozatok. Nagybecskereken a Petőfi Művelődési Egyesületnek 300 tagja van. Székelykeve a történelmi Magyarország legdélebbre fekvő magyarlakta települése. Az itteniek valahányszor őseik szülőhelyére látogatnak, mindig hoznak magukkal néhány fenyőcsemetét. Ezért van sok fenyő Székelykevén. Székelykevén hetedik esztendeje jelenik meg a Székelykevei Igaz Szó folyóirat. Székelykevének 2600 lakosa van. Legalább ennyien elszármaztak már innen Ausztráliába, leginkább Sydneybe, ahol még a futballcsapatot is pontosan úgy hívják, mint itt, vagyis Kék Dunának. A lakosság többsége a földből él. Híres kubikosok az itteniek, mindenütt szívesen látják őket. Megesik, hogy diplomás fiatalok is inkább kubikolnak. Naponta 1000-1500 dinárt keresnek, magyar pénzben ez 4000-6000 forint. Székelykevén a legnagyobb gond a munkanélküliség. Sokan elvándorolnak, az elmúlt tíz évben 300-400 fővel csökkent a település lakossága. Idén még 31 első áldozót ünnepelhettek a templomban és ugyanennyien végezték a helyi általános iskola VIII. osztályát, de tavaly mindössze 18 keresztelés volt. Az iskolában az oktatás nyelve magyar, a szerbet heti három-négy órában tanítják. Hertelendyfalván van még az Al-Dunánál magyar nyelvű nyolcosztályos iskola. Sándoregyházán már csak az I-IV osztályban tanulhatnak anyanyelven. Ez a két település vegyes lakosságú, a magyarság kisebbségbe jutott, ami döntően hozzájárult az anyanyelv eróziójához. /Sike Lajos: Vendégségben az aldunai székelyeknél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), (folytatásokban) júl. 19.- 25./"

"Vajdaszentivány júl. 27. és aug. 3. között tánc- és zenetábor színhelye. Hetedik alkalommal szervezik meg a tábort, amelyen évről évre egyre több fiatal vesz részt, újságolta Mező-Palkó István, a Zichy-Horváth Alapítvány elnöke. A 300 táborlakó többsége magyarországi és hazai, de jöttek az Amerikai Egyesült Államokból, Svédországból, Németországból, Ausztráliából, Szlovákiából és Japánból is. Most folyik Külsőrekecsinben a moldvai csángó, valamint Magyarlapádon a Küküllő menti tánctábor, azonban az időpontok egybeesése ellenére valamennyi táborban évről évre nő a résztvevők száma. Ugyanakkor egyre fiatalabb korosztályok jönnek el Vajdaszentiványra. A faluban van a táborújság, a Perdülő szerkesztősége is. Naponta 200-240 példányban jelenik meg a tábor, a vajdaszentiványi hagyományőrző néptánccsoport, a falumúzeum, a Zichy-Horváth Egyesület, a falu történetét és életét ismertető lapocska. /Nagy Annamária: Tánctábor, s ami még belefér. = Népújság (Marosvásárhely), 2003. aug. 1./"

"A híres dálnoki lipicai ménes úgy került idegenek kezére, hogy fenntartói és éltetői gyakorlatilag szóhoz sem juthattak az erősen ,,irányítottnak" tűnő árverésen. Naponta új és új veszteségeket ér Székelyföld anyagi és szellemi vagyona. Elég utalni Erdély Ede példátlan vagyonszerzésére a háromszéki tájakon, s bár mindenki sejti, hogy a fölvásárlásokhoz szükséges csillagászati összegek gyanús eredetűek, senki nem tisztázta, hogy ki-kik állnak a mértéktelen vagyonszerzés hátterében. A tulajdoncserékből a háromszéki székelységnek semmi java nem származik, ellenkezőleg: egyre kiszolgáltatottabb lesz saját szülőföldjén, ahol új urak parancsolgatnak. Mások teremtenek idegen enklávékat az ezeresztendős településeken, állapította meg Magyari Lajos. Megdöbbentő, hogy Korondon a székely kerámia fellegvárának elöljárói idegenek kezére hagyták jutni azt a fazekasüzemet, mely iparszerűen és ipari mennyiségben gyártja a korondi bokályokat, köcsögöket, kancsókat, fazekakat és nippeket. Az új tulajdonos a kerámiaüzem helyett fafeldolgozót állít, az égetőkemencéket szárítókká alakítván, a régi gépeket ócskavasként értékesítvén. A még nem is működő gyáregység mellé szálláshelyeket és étkezdét építenek, hogy a maga embereit hozza, nyilván románokat. Ez 2003 székelyföldi létvalósága. /Magyari Lajos: Javaink védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 5./"

"Ünnepélyes keretek között aug. 6-án megnyitották a teherforgalom előtt a Pete- Csengersima román -magyar határátkelőt. A csengersimai határ korszerűsítése 1998-ban kezdődött el, a teherforgalmi terminálokat és vámépületeket most fejezték be. A megnyitón dr. Veres János, a magyar pénzügyminisztériumi politikai államtitkár igyekezett tisztázni a szatmárnémeti teherforgalom miatt felmerült aggályokat. Ideiglenesen megnyitották a forgalmat a korszerűsítés alatt álló nyírábrányi magyar-román határállomáson is, melynek munkálatai október végére fejeződnek be. Szabó István, a Szatmár megyei tanács elnöke megerősítette, véleménye szerint már most megoldható a teherautók áthaladása Szatmárnémetin. Szabó elmondta, két éven belül megépítik a vasúti felüljárót, 3-4 év múlva pedig az M3-ra felvezető Nyíregyháza-Csengersima-Szatmárnémeti-Nagybánya gyorsforgalmi út is elkészülhet, ez pedig teljes egészében kikerüli a szatmári megyeközpontot. Ilyés Gyula alpolgármester ellenben továbbra is borúlátó.Az előzetes számítások szerint a körülbelül egy év múlva naponta 250-300 kamion kel majd át a Csengesrima-Pete határátkelőhelynél. /Erdei Róbert: Az első teherautó már áthaladt a vámon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 7./"

"Az RMDSZ politikusok támogatják a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezői által sürgetett székelyföldi autonómiát is - derült ki a szövetség vezető politikusainak válaszaiból, akik csak abban az esetben értenek egyet a székelyföldi kezdeményezéssel, ha az összhangban áll a jogi normákkal. - Az RMDSZ most is az autonómia kiépítésén dolgozik - jelentette ki Markó Béla szenátor. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónika kérdésére úgy értékelte, hogy az autonómia ügyében eddig elkészített tervezetek "kissé messze állnak a jogi kodifikáció helyességétől". "Tisztelem az amatőrök lelkesedését, de egy ilyen tervezetnek összhangban kell lennie mind a romániai, mind az európai jogrenddel és normákkal, tehát mégiscsak jogi szakemberekre kellene bízni a dokumentum kidolgozását." Verestóy úgy fogalmazott: "A működő autonómiastruktúrák kiépítése pontosan az, amit most az RMDSZ végez, ezért csak ezt tekintem járható útnak." Frunda György szenátor nem bocsátkozott jóslatokba. "Amikor majd elkészül, és ismerni fogom a tervezetet, akkor tudom csak eldönteni, hogy azt támogatom-e vagy sem" - mondotta Frunda. Albert Álmos /Sepsiszentgyörgy polgármestere/ az RMDSZ alternatív szervezetének nevezte a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületét és helyesli azt a szándékot, hogy a Székely Nemzeti Tanács októberi 26-i megalakulását tervezik a kezdeményezők. Albert szerint a magyarság mindenekelőtt a földek, erdők, egyáltalán a javak visszaszolgáltatását, valamint az anyanyelv használatának a lehetőségét, tehát ugyanazoknak a célkitűzéseknek az érvényre jutását várja, amelyekért az RMDSZ harcol. "Az embereknek tudniuk kell, hogy az RMDSZ vezetői mellettük állnak, mert a naponta megfogalmazott bírálatok dacára a szövetség nélkül nem érhetik el a jogorvoslatot" - idézte Albert Álmost a Mediafax. /Benkő Levente: A cél azonos, az utat kell megkeresni. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"A hír, miszerint az állami magyar tévéadó a határon túli műsorok beszüntetését tervezi, több mint elgondolkodtató. Emellett az Illyés Közalapítvány által eddig odaítélt jelentős anyagi támogatás idén elmarad. Laborczi Géza, a közalapítvány titkára szerint indokolatlan az Illyés kuratóriumát vádolni a műsorok esetleges megszűnéséért; a Magyar Televíziónak alkotmány és médiatörvény diktálta kötelessége a "kinti" magyaroknak szóló műsorok fenntartása, függetlenül az alapítványi támogatástól. Ezek a műsorok számos erdélyi magyar számára (is) fontosak, kevésbé érthető tehát, hogy a Magyar Televízió rengeteg, olykor megkérdőjelezhető színvonalú műsora közül miért éppen ez a néhány esik áldozatul a költségvetés-csökkentésnek.A saját forrásaikat, infrastruktúrájukat önellátó módon megteremteni képtelen határon túli kulturális intézmények - irodalmi lapoktól a közművelődési szerveződésekig - szinte teljes mértékben alárendeltek az anyaországi politikai-kulturális helyzet- és állapotváltozásoknak. /Papp Attila Zsolt: A nadrágszíj állapotváltozásai. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./ Megszűnés fenyegeti a Magyar Televízió határon túli témákkal foglalkozó műsorait. Döntés azonban még nem született, és az intézmény mindent megtesz műsorai megőrzése érdekében. A műsorok mintegy száz határon túli szakember számára biztosítanak munkát és megélhetést. A Magyar Televízió programjában jelenleg négy ilyen műsor is létezik, ezeket Erdélyben a kettes csatorna sugározza. Közülük a Héthatár volt a legnépszerűbb, a politikai magazin nézettsége azonban jelentősen csökkent azt követően, hogy szűk fél évvel ezelőtt vasárnap estéről hétfő délre tették át. Szintén magazinműsor a kedd esténként jelentkező Határátkelő és a vasárnap délben sugárzott Magyar Ház. Ezek mellett naponta kétszer jelentkezik a Kárpáti Krónika, ami amolyan határon túli híradónak számít. A műsorok szerkezetileg a Regionális Kisebbségi és Határontúli Főszerkesztőség keretében működnek. A külföldi eseményekről a helyiek tudósítottak. A határon túli műsorokra fordított pénz kétharmadát az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki televíziós műhelyeknek utalták át. /Gazda Árpád: Lesz-e pénz a Kárpáti Krónikára? = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./"

"A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) új politikai alakulatként az RMDSZ alternatívája kíván lenni, jelentette ki Albert Álmos, a Kovászna megyei RMDSZ elnöke. Miután az SZNT Kezdeményező Testülete bejelentette, hogy októberben megalakul a Székely Nemzeti Tanács, Albert Álmos úgy fogalmazott, "nagyon jó az alapgondolat, amely köré ez a tisztán politikai alakulat szerveződik, és azt hiszem, minden rendben lesz, ha megtalálják az eszközöket is gondolataik gyakorlatba ültetéséhez". A 2004-es helyhatósági választások kapcsán Albert Álmos úgy véli, hogy az SZNT az RMDSZ-el párhuzamosan állít majd jelölteket. Albert Álmos kifejtette, a magyarság az elkobozott földek, erdők és egyéb javak visszaszolgáltatását, az anyanyelvhasználat lehetőségét várja, az RMDSZ pedig ezekért harcol. "Az embereknek tudniuk kell, hogy az RMDSZ-t naponta érő bírálatok ellenére a szövetség nélkül lehetetlen megoldani ezeket a problémákat, és tudniuk kell, hogy az RMDSZ vezetői mellettük állnak", fogalmazott Albert. /A Székely Nemzeti Tanács az RMDSZ alternatívája kíván lenni. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./"

"Az algyógyi református szórványtábor évek óta biztosít nyaralást az erdélyi gyermekeknek, fiataloknak. A gyulafehérvári Gudor tiszteletes teljes nyarakat áldozott a táborozás megszervezésére. A kolozsvári püspökség az idén úgy döntött: megpróbálja egész évre kiterjeszteni a tábor működését. Májusban átadta az Ifjúsági Keresztyén Egyesületnek (IKE) és egy ifjú házaspárt bízott meg az ingatlan felújításával és a táborozások megszervezésével. Most is folyik a táborozás. Többen Észtországból, Franciaországból, Magyarországról jöttek, de vannak erdélyiek is. Kéthetes táborozásuk a 2000-ben elkezdődött, Európai Unió szervezte ifjúsági program része. A célja a közös Európa-tudat érzékelése a már uniós, vagy arra várakozó államok fiataljaival. A táborban a hivatalos nyelv az angol, de van egy német nyelvcsoport is. A 10-12 fős csoportokban napjában megvitatnak egy-egy szociális, kisebbségi, közösségi, emberi jogi kérdést A táborlakók közmunkát is felvállaltak, sáncot ásnak a parókia épületébe bevezetésre váró ivóvízvezetéknek, néhányan pedig naponta bejárnak a Szent Ferenc Alapítvány dévai intézményeibe - segédkezni. A vendégek által fizetett napi 7 eurós ellátási díjból próbálják fedezni a ház felújítási munkálatait, illetve az erdélyi gyermekek, fiatalok fél áron történő üdültetését. A házaspár kis magyar sziget kialakítását tervezi a Szászváros vidéki szórványban. /Gáspár Barra Réka: Élő sziget a szórványban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 16./"

"A több mint tízéves Temesvári Máltai Segélyszolgálat, elsőnek az országban a nem kormányzati szervezetek közül, széleskörű szociális gondozói ellátási rendszert alakított ki. Idősotthont, napközit, szociális kantint, orvosi rendelőt és házi gondozást működtet. Dr. Bárányi Ildikó, a Máltai Segélyszolgálat temesvári szervezetének vezetője rámutatott, nagy gondot jelent, hogy a törvények állandóan változnak, nekik pedig elő kell teremteni száz gondozottuk ellátásához a szükséges anyagi alapokat. Húszan laknak az öregotthonukban, harmincan járnak be napközis foglalkozásra, ötven ember házi gondozását vállalták, naponta száz adagot főznek a kantinban, hatvanöt mozgásképtelen, idős embernek szállítják házhoz az ebédet. Az állami támogatás csekély. Idén, például, a házi gondozottakra járó személyenkénti havi 600 ezer lejnek csak a felét kapták meg, az idősotthon gondozottjai esetében pedig csak tíz hónapra számolták a szubvenciót. Mindig újabb és újabb formanyomtatványok, bizonylatok stb. kellettek a folyamodvány-dossziékba és az elszámolásokhoz. A megvitatás alatt álló tervezetben a gondozásba vételnek legalább 15 kritériuma szerepel, többek között az is, hogy öt napig kell vizsgálni a kérelmezés jogosultságát, s újabb öt napot várni a döntésre. Majd tervet készíteni arról, mi is lesz a kérelmezőnek a legjobb. Ha így jártak volna el minden ellátottukkal, fele most már nem élne. Volt, akit az árokpartról szedtek fel, még személyazonossági igazolványa sem volt. Bárányi hangsúlyozta, nem ért egyet azzal, hogy az önkéntesekkel létrehozott, és jól működő segélyszolgálat élére "kívülről" állítsanak igazgatót. A tervezetben erről is szó van. /Szekernyés Irén: Elbizonytalanodó segélyszervezetek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 19./"

"Aug. 15-én elfoglalta helyét Bakó Béla Pál OFM, a csíksomlyói ferences rendház új vezetője. Pál atyát Marosvásárhelyről helyezték át, ahol 13 éven keresztül tevékenykedett, és ahol - többek között - gyermekotthont alapított. Elmesélte, hogy a vásárhelyi tevékenység lélekben is összehozta az ottani emberekkel, gyermekekkel. 1994-től működik egy szegénykonyha, ahol naponta 50-80-100 porciót szoktak kiadni. A gyermekotthon 8 gyerekkel indult 98-ban, számuk mára 30-ra emelkedett. Négy ház működik elhagyott, árva és félárva gyerekekkel, akiknek 70-80 százaléka cigány származású, de vannak románok és magyarok is. Ezenkívül ott volt a cigánypasztoráció, különösen a Hidegvölgy nevű negyednek a lelki gondozása maradt ott, valamint a börtönpasztoráció, amit kilenc éve végzett. Bakó Béla sokszor tapasztalta az isteni gondviselés jelenlétét munkájában. Elöljárói megengedték, hogy tevékenységének része maradjon a vásárhelyi. Bakó Bélát köti szerzetesi fogadalma, az engedelmesség. Nem volt könnyű, eljönnie. /Takács Éva: Új házfőnök Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./"

"Aug. 20-24-e között lezajlott a második Zetelaki Írótábor, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (EMIL) legjelentősebb rendezvénye. A meghirdetett téma az erdélyiség, pontosabban: létezik-e erdélyi irodalom, miként definiálható, ha létezik, jó vagy rossz, az erdélyi íróknak hasznukra vagy kárukra válik erdélyiségük. A tábor ideje alatt naponta átlagosan 70-90 szerző volt jelen. Sor került a kezdő versírók számára meghirdetett pályázat kiértékelésére. Első díjban a mindössze tizenhat éves Márkus András és Ármos Lóránd részesült, a második díjat Barabás Blanka érdemelte ki. Sokan eljöttek a táborba, mert fontosnak tartották a találkozást, a szakmai, baráti beszélgetést. /Gyorsjelentés az EMIL- táborozásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./ A naponta megrendezett költői szemináriumokat Fekete Vince és Karácsonyi Zsolt vezették, a nagy népszerűségnek örvendő csapattag a KILL (Kiskorú Írók Ligája) volt, a fiatal Márkus András vezérletével. Az előadásokat Szőcs Géza és Beke Mihály András tartották. Killék felolvasása mutatta, hogy ez a fajta vulgár poétika feltörőben van. /(bb): Mit nekem, te Kárpátoknak? (erdélyiség ma). Véget ért az idei zetelaki írótábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 25./ Fried István összefoglalóját úgy összegezte, hogy a mai erdélyi írónemzedéknek végre nincs kisebbségérzése és kisebbségtudata, és képes öniróniával szemlélni önmagát is, ami a korábbi nemzedékekre nem volt jellemző. Láng Gusztáv kifejtette, hogy az összmagyar irodalomban az erdélyi irodalom magyarországi recepciója kismértékű. Egyed Emese Erdélyi zordon címmel, arról értekezve, hogy miért oly komor, bús, tragikus hangvételű az erdélyi irodalom. Balázs Imre József az erdélyiség hasznáról és káráról beszélt, megállapítva, hogy többször káros, "megbélyegző", mint ahányszor hasznos. Balázs Imre szerint ezt a helyzetet csakis úgy lehetne megszűntetni, ha stratégiát dolgoznának ki az egységes magyar irodalom megteremtésére. A romániai magyar irodalom történetén dolgozik, hogy felépüljön egy rendszer, ami Magyarországon is kanonizálható lenne. Jelenleg a magyarországi irodalomtörténet torz, elnagyolt képet fest az erdélyi irodalomról. Először fel kell mutatni az egységgé összeálló értékeket, azután lehet megkeresni, miként épülhetnek be az egységes magyar irodalomba. Fekete Vince beszámolt az idén tizedik évét ünneplő Serény Múmiáról, a Helikon című irodalmi lap mellékletéről, melynek a kezdetektől ő a koordinálója. A Serény Múmia hozzájárult a fiatal írónemzedékek (pl. transzközép-társaság) elfogadtatásához. Aug. 23-án tartották az EMIL közgyűlését. Fodor Sándor elnök megnyitotta a gyűlést, Sántha Attila ügyvezető beszámolt a liga eddigi tevékenységéről. Sikerült nagyon sok író-olvasó találkozót szervezni, melyek során olyan kisebb, eldugottabb településekre is eljutottak, ahová magyar író hosszú évek óta nem tette be a lábát. Jelenleg 108 tagja van a ligának, zömük természetesen erdélyi, de vannak felvidéki, magyarországi, ausztriai, svédországi, kanadai tagok is. Sikerült jelentős pénzjutalmakkal járó díjakat átadni: a tavalyi EMIL-díjazottaknak összesen 4600 eurót osztottak ki. Szóba kerültek a könyvterjesztési problémák. Ferenczes István vázolta: elkészült egy irodalmi könyvesház létrehozásának terve, melyben minden erdélyi kiadó könyve megvásárolható lenne, s amely lerakatként is működne. Szóba kerültek még a szerzői jogdíjak, a felvidéki, délvidéki írókkal való kapcsolattartás nehézségei is. /Zsidó Ferenc: Erdélyi írók seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./"

"Ion Iliescu államfő őszinte meggyőződésből tette botrányos kijelentését a Háárec című izraeli lapnak adott nyilatkozatában, melyről annak idején beszámoltak a lapok. Utólag Iliescu az izraeli újságot hamisítással vádolta, azonban ez nem áll, a hangszalag a bizonyíték. Nem hajlandó kijelentésére viselni érte a felelősséget. Azóta a Demokrata Párt javasolta Iliescu Románia elnökének tisztségéből történő felfüggesztését. Jellemző, hogy amikor a kormány adott ki olyan közleményt, amely szerint Romániában nem volt holokauszt, nem volt az országban felzúdulás. Iliescu ellenfeleit ugyanis elsősorban Iliescu politikai jövőjének ellehetetlenítése érdekli és csak másodsorban a történelmi igazság. /Ágoston Hugó: Ha menni kell, menni kell. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./ Az Iliescu-interjú hangfelvételének közzétételével válaszolt a román államelnöki hivatal közleményére a Háárec aug. 26-i száma. Miután a hivatal az interjú szövegének meghamisításával vádolta az izraeli lap szerkesztőségét, Ion Iliescu kijelentette: többé nem kívánja kommentálni az ügyet. Az Izraelben megjelenő Viata Noastra című román nyelvű napilap főszerkesztője, Nando Mario Varga felkereste az izraeli Háárec napilapban másfél hónappal ezelőtt megjelent Iliescu-interjút rögzítő újságírót, a román anyanyelvű Grig Davidovicsot. Az interjú készítője közölte Vargával: a beszélgetés minden szavát hangszalagra rögzítették. A Háárec újságírója szerint annak idején Iliescu is kézhez kapta a kazettákat, és semmi ellenvetést nem tett. A fordítás hitelességét pedig mind a Háárec, mind a Viata Noastra szerkesztőségében mindkét nyelven tökéletesen beszélő újságírók megfelelőnek találták. Ion Iliescu államfő szerint ugyanis a Háárec "előre gyártott szöveget jelentetett meg, amelyben kiforgatták a szavait", és amelyhez az interjúalany nem adta beleegyezését. Az újság feltette a kérdést: miért várt Iliescu több mint egy hónapot az interjú megjelenése után az abban közöltek letagadásával? A Háárec Iliescu számos korábbi "aranymondását" hozta most nyilvánosságra, amelyek közül talán a legismertebb Michael Guest, az USA bukaresti nagykövetének három hónappal ezelőtti letorkolása. Akkor az amerikai diplomata felvetette a Romániát behálózó korrupció elleni harc szükségességét, mire az elnök kijelentette: "Milyen jogon bírálnak egy régi, európai országot annak az Amerikának a polgárai, amely alig néhány száz éve létezik államként?" A nagykövet tiltakozását követően Iliescu akkor is a sajtóban megjelentek pontatlanságára hivatkozva próbált kibújni a felelősség alól. /Junger Ernő, Tel-Aviv: Megvetik Ion Iliescut. = Krónika (Kolozsvár), aug. 28./"

"Ősztől hivatalosan is elindul Kolozsvár első felekezeti elemi osztálya, az unitáriusok szervezésében. Török Melinda, az induló osztály tanítónője elmondta, hogy a tanórákon kívül felkínált programok, tevékenységek, illetve az a lehetőség, hogy naponta együtt étkezhetnek és utána tovább tanulhatnak, szintén megerősíti a közösségben való együttélés, a vallásosság, csíráit. /Sz.Cs.: Indul Kolozsvár első felekezeti elemi osztálya. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./"

"A romániai magyar sajtó megmaradása és fejlesztése érdekében kíván fellépni a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete - derült ki a szervezet szept. 5-i kolozsvári sajtótájékoztatóján. A hét alapító tagból álló egyesület a romániai magyar napilappiacnak máris mintegy 90 százalékát képviseli, a mintegy 84 ezres összpéldányszám körülbelül 313 ezer olvasóhoz jut el naponta. Az egyesület alapító tagjai a nagyváradi Bihari Napló, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a csíkszeredai Hargita Népe, a szatmárnémeti Szatmári Friss Újság, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az aradi Nyugati Jelen napilapok, de új tagok belépését is várják. Közös probléma a vásárlóerő folyamatos csökkenése, a kiadási és terjesztői gondok, valamint az erdélyi magyarság fogyása, kivándorlása és asszimilációja. A Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületét ez év júniusában jegyezték be a nagyváradi bíróságon, politikailag független, nonprofit szervezet - mondta Rais Wallner István, az egyesület elnöke, a Bihari Napló napilap főszerkesztője. A szervezet meg szeretné erősíteni a romániai magyar napilapok közötti együttműködést, az információ- és fényképcserét, továbbá a támogatások hatékonyabb megszerzése érdekében közös reklám- és marketingstratégiát kíván kidolgozni. Balló Áron, az egyesület alelnöke, a Szabadság napilap főszerkesztője elmondta: a szervezet hiányt pótol ezen a területen, a román lapkiadóknak létezik egy szervezete, csak az nem működik megfelelően. A magyar napilapok tulajdonviszonya eltérő - egyesek a szerkesztőségi tagok birtokát képezik, míg másoknak, mint a nagyváradi Bihari Naplónak, külföldi tulajdonosa van - viszont szinte mind magántulajdonban találhatók. /Pap Melinda: A kisebbségi sajtó védelme a cél. Megalakult a romániai magyar lapkiadók egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./"

"Hűséges ember Deáky András gyimesbükki tanár, aki immár nyugdíjas. Továbbra is szót emel, legyen szó a megyésítéskor Bákó megyéhez csatolt gyimesi község, Gyimesbükk társadalmi, politikai, gazdasági vagy kulturális életéről. Ha kell, falunapokat szervez, ünnepet teremt kis közössége számára. S a közösség szó alatt nem csak magyar ajkú csángóit érti, hanem a község román lakosságát is. Ha kell, az általa igazgatósága ideje alatt visszaállított magyar oktatási intézményeket védi meg a magyarellenes támadásoktól. Gyimesbükk lakóinak 57 százaléka vallotta magát magyarnak a legutóbbi népszámlálás alkalmával, az önkormányzati testületben eggyel több a magyar tagok száma, mint a románoké. E magyar többség azonban nem egységes - mondja Deáky András -, így a különböző döntések meghozatalakor minden szavazatért külön meg kell küzdeni. Nyugdíjasként családi vállalkozásából, a Deáky Panzióból próbál megélni. Deáky András sok vállalt kötelezettségének tesz eleget. Egyik ilyen kötelessége széthordani a Hargita Népe napilap példányait a faluban: naponta átjár Gyimesközéplokra, átveszi az újságokat a postahivatalban, majd kézbesíti Gyimesbükkön. S teszi ezt évek óta hűséggel. /Sarány István: Deáky András hűsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./"

"A múlt héten nyílt meg a sófaragó tábor Parajdon. Immár harmadik alkalommal érkeztek hazai és külföldi művészek Parajdra, hogy ittlétüket egy-egy alkotással - lett légyen falfestmény vagy sószobor - tegyék emlékezetessé. idén már 14 alkotó jár(t) le naponta a bányamélyre rávésni, ráfesteni egy-egy alkotását a sófalakra - mondta Seprődi Zoltán, a Salina bányavállalat igazgatója, aki egyik kezdeményezője és védnöke is e tábornak. A csíkszeredaiak: Botár László, Ferencz S. Apor és Léstyán Csaba befejezték munkájukat, két kolozsvári művész, Dobribán Emil és Andra Predescu még dolgozik. /Kristó Tibor: Művészek a bánya mélyén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./"

"Az elkövetkező időkben dől el, hogy Aradon szimbolikusan megismétlődik-e a százötvennégy esztendővel ezelőtti világosi fegyverletétel. Iliescu államelnök budapesti diadalútja arra vall, hogy mindez lehetséges. Iliescu azt is vendéglátói tudomására hozta, hogy a Kossuth-Balcescu megbékélő kiegyezésére azért nem lehet hivatkozni, mert erre post factum került sor, mikor a szabadságharc sorsa már rég eldőlt. Iliescu Budapesten azt is szóvá tette, hogy a tizenhárom tábornoknak Aradon van egy obeliszkje, és a forradalmár tábornokok közül tizenegy e mellé (?) van elhantolva. Vagyis nincs szükség a Szabadság-szobor visszaállítására. Számos, aláírással ellátott megállapodás is született, már az avatóünnepség programját is kifundálták. Azonban mi a szószegések történelmi tapasztalatainak bőségével rendelkezünk írta Sylvester Lajos."Itt állott Árpád vezér szobra, 1916-ban az oláh ledöntötte." Hosszú időn keresztül volt olvasható e felirat a Brassó fölé magasodó Cenk tetején, egy hajdani szobortalapzaton - aztán a talapzatot magát is felrobbantották, széthordták, mint annyi mást. Ennyi maradt a hajdan tíz méter magasan álló, háromméteres Árpád-katonából, amely valamikor a magyar birodalom legdélkeletibb határát jelképezte, emlékezett György Attila. Mert Erdélyben magyar szobornak lenni sem könnyű, tette hozzá. A szimbolikus térfoglalás Romulus és Remus-szobrokban, román hősök emlékművében manifesztálódott. Később kolostorokban, templomokban, egyházi létesítményekben. Nem állhat magyar felirat Mátyás király kolozsvári lovas szobrán. "Ezért kellett rajta táblát elhelyezni, amely a király román származását és a magyarok galádságát hirdeti. Ezért kellett őt román nemzetiszínű zászlókkal körülvenni, és ezért kellett felásni a teret.Ezért nem lehetett Nagyváradon a nagyságos fejedelemnek, Bethlen Gábornak a szobrára felírni magyarul a nevét. Annak a fejedelemnek, aki román nyelvre fordíttatta a Szentírást. Ezért kenik be szinte naponta fekáliával Fehéregyházán a költő síremlékét. Ezért kellett eltávolítani a Wass Albert-szobrokat. És ezért nem állhat újra Aradon a Szabadság-szobor." És fájdalmas a megadás, amellyel e pusztítást fogadja a magyarság. A magyar kormány tehetetlensége, az RMDSZ gyávasága. Kovács László szemforgató álszentsége és Markó Béla szánalmas, ezredik "kiegyezése". És még sincs veszve minden. A lebontott, meggyalázott szobrok helyén mégiscsak ott marad valami, amit nem lehet eltüntetni. Árpád, Mátyás, Bethlen Gábor vagy éppen Wass Albert szelleme. Gyergyóalfaluban fehér márványba vésett felirat áll, hosszú évtizedek óta, és rendszerektől, hazáktól és hazaárulásoktól függetlenül hirdeti az igazságot, országnyi hitet adva: "Ember, vésd szívedbe, hogy ez a föld mindig székely volt és az is marad". /György Attila: Szabadság, szobor. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./A ,,megbékélési parkot" Kovács László külügyminiszter nem utasítja el. A román történelemszemlélet szerint berendezett ,,megbékélési emlékparkban" bizonyára helyet kap Avram Iancu, Balcescu és Axente Sever. Nem kellene-e az osztrákokat is a kerítésen belülre bevenni, hiszen ők is tettek ezt-azt 48/49-ben? Sylvester Lajos felidézte, hogy amikor Dózsa szülőfalujában, a háromszéki Dálnokban a parasztvezér számára emlékművet állítottunk, Bukarestben a méretek után érdeklődtek. Közölték, hogy Stefan cel Mare emlékművénál nem lehet magasabb. /Sylvester Lajos: A magyar szabadságharc aradi sírkertje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./"

"Nem hívta még össze az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége azt a bizottságot, melyet az erdélyi magyarok kettős állampolgársága hatásainak megvizsgálására hoztak létre. A bizottság megalakulását augusztus 29-i sajtótájékoztatóján jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Mint megjegyezte, a bizottságnak - mely az Ügyvezető Elnökség keretében Tokay György, Varga Attila és Székely István részvételével tevékenykedik - az lesz az elsőrendű feladata, hogy elemezze, milyen mértékben vezetne elvándorláshoz a magyar állampolgárság kiterjesztése. A magyar állampolgárság kérdését Mádl Ferenc köztársasági elnök Krónikának adott nyilatkozata hozta újra a figyelem középpontjába. Az államfő nyomatékosította: az erdélyi magyarság legitim vezetői nem kérték Magyarországtól, hogy vizsgálja meg a magyar állampolgárság kiterjesztésének lehetőségét, a magyar illetékesek pedig nem lépnek fel azokban a kérdésekben, amelyeket az érintettek még csak fel sem vetnek. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége a Krónika szerkesztőségéhez eljuttatott levélben közölte, a vezércikk megállapításai pontatlan információkon alapulnak. Markó Béla szövetségi elnök tudniillik 2000. okt. 16-án bejelentette Orbán Viktornak, hogy több mint 80 ezren írták alá a külhoni állampolgárságot igénylő íveket, és személyes megbeszélést kért Magyarország akkori miniszterelnökétől. Orbán Viktor három nap múlva fogadta, így Markó hivatalosan is közölhette: az összegzett aláírások alapján az erdélyi magyarság igényt tart a kettős állampolgárság valamilyen formájára. A magyar kormány képviselői viszont kifejtették, a kérdést nem tartják időszerűnek. "Az RMDSZ vezetősége nemcsak hogy kellő súllyal foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, hanem mindahányszor szükségesnek tartotta, kezdeményezte is a megfelelő megoldást" - áll a levélben. /G. Á.: Elaludt az Ügyvezető Elnökség? = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./"

"Varga Attila képviselő reagált Pécsi Ferenc képviselő nyilatkozatára /Szatmári Friss Újság, okt. 24./. Szerinte a nyilatkozat pontatlan, félrevezető, egyoldalú, csúsztatásokat és félinformációkat tartalmaz. Hosszadalmasan fejtette ki nézetét. Pécsi Ferenc azzal indokolta az alkotmánymódosítással kapcsolatban a nemmel szavazását, hogy a nemzetállam kifejezés továbbra is benne maradt az alkotmányban. Varga Attila elismerte, a nemzetállam benne marad a módosított alkotmányban, de az 1991-es rossz alkotmány lényegesen javult. /Varga Attila képviselő: Válasz egy Nyilatkozatra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 5./"

"Nov. 8-án Nagyvárad mutatkozott be a Történelem Fő utca, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség néhány hónapja kezdődött jobboldali országjáró turnéja, először a határokon túl. "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!"-at skandálva, a későbbiekben Erdélyt és Nagyváradot is kapcsolva e szlogenhez, zászlót lengetve, nemzeti beállítottságú anyaországi és hazai művészek szereplésével rajtolt az erdélyi polgári körök első választási kampányrendezvénye, amelyen gyakorlatilag deklarálták az RMDSZ szakadását. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke nyitotta a felszólalók sorát: csak a történelem Fő utcán haladva szabad beszélni a nemzetről és annak szabadságáról, ami nem más, mint az autonómia "jogi és törvényes keret közösségünk sorsáról dönteni." Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ennek a biztos útja: "Aki nemzetben és a Kárpát-medencei magyarság megtartásában gondolkodik, helye van közöttünk", elég volt a koccintás-, a Kempinski és mosolydiplomáciából, jelentette be a szónok. Majd Wittner Mária, 1970-ben szabadult 1956-os elítélt következett. A magyarországi polgári körök nevében felszólaló dr. Hende Csaba kifejtette: 2002 áprilisában 2 millió választó megrázkódtatása utáni spontán mozgalomként, Orbán Viktor támogatásáért jöttek létre a magyarországi körök. Immár 11 ezer polgári kör létezik 163 ezer taggal, céljaik között szerepel többek között egy másik nyilvánosság megteremtése, egy új médiahálózat kialakítása, támogatják a sokrétű együttműködést a határon túliakkal. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a volt kormányfőnek köszönhető, hogy "Magyarország túlszerette a határon túli magyarságot", majd felolvasta a kiüresített kedvezménytörvény általuk megfogalmazott Praeambulumát. "Léket kapott státustörvény", magyartalanították, jelezte, s ez muníciót adott a román és szlovák ellenefelek bizantinus politikájához. Az erdélyi polgári szövetség indítani fogja saját jelöltjeit a 2004-es választásokon, jelentette be Sárközi Zoltán, a nagyváradi Polgári Egyesület elnöke. Varga Miklós előadásában az István a király, a Honfoglalás legszebb dalai, más jeles előadóktól fölcsendülő népdalcsokor, a régi székely himnusz, régi magyar dalok és versek között a gazdatársadalom kapcsán Horty Miklós nevét is említették. Tőkés László püspök beszédében leszögezte, Erdélyben immár a keret mellett a kép is megváltozott, s a képrombolással értékrombolás is folyik. Talán meg lehetne egyezni, de nincs kivel, magyarázta a püspök. A felszólaló politikusok sorát Schmidt Pál FIDESZ-MPSZ alelnök zárta. Szerinte a Polgári Szövetség egy szépen artikulált jövőképért jött létre, a nemzethatár pedig addig tart, ameddig a szív ellát. Az estet a jobb oldali Sajtóklub zárta. /(Balla Tünde): Polgári erődemonstráció Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./"

"Az elmúlt tíz nap folyamán a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági és helyi közigazgatási karának fejlécével ellátott kérdőívvel mintegy 1200 kérdezőbiztos járta Sepsiszentgyörgyöt, hogy egy meglepően félrevezető, pontatlan, a választási tudatot rossz irányba befolyásoló, magyartalan, némely kérdésekben szándékosan torzító71 kérdést tartalmazó kérdőívre választ kapjon - jelentette ki Tulit Attila, a sepsiszentgyörgyi Polgári Szövetség városi elnöke. Nem sikerült kideríteniük, hogy ki volt a megrendelő, sem azt, hogy ki állította össze a kérdőívet. Három évvel a választások után még az érdekli a kutatót, miért vesztett Eötvös Mózes, vagy amikor az RMDSZ tevékenységéről faggat, a megye RMDSZ-korifeusai közé sorolja a megyei tanács összes vezetőjét, hogy a huszonvalahány párt és egyesület közt a Polgári Szövetség még véletlenül sem szerepel, ellenben sokat kérdezősködnek a Székely Nemzeti Tanácsról és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsról. A kérdőív nyelvi képe olyan, mintha Kovács Péter MIÉRT-elnök fogalmazta volna. /(s.): Jól s jót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készített interjúban leszögezte, az RMDSZ sokkal szélesebb skálán is közelíti meg a hazai magyarságot foglalkoztató gondokat, mint például a kilencvenes években, sőt azt követően is egy ideig. A prioritások között szerepelt az anyanyelvi oktatáshoz való jognak az óvodától az egyetemig terjedő érvényesítése, az anyanyelv minél szélesebb körben - a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a helyi közintézményekben - való használata. Az egykori magyar tulajdonok visszaszerzése, viszajuttatása többnyire már megtörtént, de a folyamat nem zárult le, csak az elején van például az egyházi ingatlanok visszaadása, tulajdonba helyezése. Romániában a privatizáció nem volt spontán folyamat. Sok esetben politikai befolyáson múlt az, ki jutott hozzá a bankhitelhez, másrészt, ki nyert meg egy versenytárgyalást. A magyarság emiatt hátrányba került. Az elképzeléseket csakis a többséggel való egyeztetéssel lehet megvalósítani. /Gyarmath János: Önbizalommal messze többre vagyunk képesek. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./"

"Dr. Péntek János egyetemi tanár, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke a kézdivásárhelyi Siculus Rádió vendége volt. Elmondta, hogy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) kérésére indult a tanszéken az újságíróképzés. Három év után a képzés próbált önállósulni. Nagyváradon beindult az Ady Endre Sajtókollégium magánoktatási formaként, majd kapcsolódott a Partiumi Keresztyén Egyetemhez. Később a kolozsvári egyetemen önálló újságírói szak indult. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezett képzést Illyefalván a rádiók és a televíziók munkatársainak. Ennek a lényege a beszédtechnika volt. Péntek János azt várja, hogy merjenek a lapok, rádióadások "helyiek lenni". Nem kell félni attól, hogy provinciális lesz az újság vagy a rádió azért, mert helyi dolgokkal foglalkozik. A megyei lapnak, a Háromszéknek megvan az a nagy előnye, hogy a sepsiszentgyörgyi írók és költők, Farkas Árpád és társai, a huszadik század második felének rangos írói, költői odaálltak a lap mellé. Annak idején Magyari Lajos a legnehezebb műfajjal, a vezércikkekkel tudott naponta újat mondani. A Háromszék napilap nyelvileg, stilárisan karakterisztikus és színvonalas. Sylvester Lajos írásai kemények szókimondóak, a politikai-gazdasági elemzések szakszerűek és olvasmányosak.A kisebbségi sajtó túlságosan is protokolláris, udvarias. Újra vannak tabutémák és tabuként kezelt nevek, személyek. A tények mélyebb feltárása hiányzik. /Dr. Szőcs Géza: A szóért, szavunkért, nyelvünkért! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./"

"Évről évre halványabban él a temesváriak emlékezetében a Ceausescu-diktatúrát megdöntő, 1989. dec. 15-én kirobbant forradalom (népfelkelés?) emléke. Az idén először, nem dec. 15-én, a református bérpalota előtti spontán szolidaritási tüntetés színhelyén kezdődnek a megemlékezések, hanem 16-án, az Operában megtartott ünnepséggel és gálaelőadással, valamint a forradalomban letartóztatottak ALTAR egyesülete szervezte vitafórummal. Dec. 17-e az 1989. decemberi események óta Temesvár gyásznapja: ezen a napon a temesváriak istentiszteletekkel, koszorúzásokkal adóznak a forradalomban elesett mártírok emlékének. Dec. 18-án a megemlékezők elzarándokolnak a forradalmi megmozdulások valamennyi helyszínére, ahol az ártatlan, fiatal életeket kioltó fegyverek eldördültek. Dec. 19-e emlék- kiállítások és egy tudományos ülésszak megnyitójának napja lesz, míg dec. 20-án már a szabadságot ünneplik a temesváriak, akik 14 évvel ezelőtt százezrével vonultak az utcára, megdöntve a diktatúrát. A szervezők Ion Iliescu elnököt, az akkori események egyik főszereplőjét is meghívták a rendezvényekre, akitől arra a kérdésre várnak választ, hogy miért volt több áldozat 1989 dec. 22. után, mint a diktatúra megdöntése előtt? Rendhagyó módon az idén dec. 20-án délután lesz megemlékező istentisztelet a belvárosi református templomban, a "forradalom szikrája", Tőkés László királyhágómelléki református püspök részvételével. /(Pataki Zoltán): Egyre halványabb a temesvári forradalom emléke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

Krebsz János, a bukaresti Hungarológia Tanszék magyarországi vendégtanára a Romániai Magyar Szóban naponta jelentkezik. A gyűlöletbeszédről írt, példának hozva, hogy a Tilos Rádióban szentestén egy műsorvezető azt találta mondani: kiirtanám az összes keresztényt. „Azóta hetek teltek el, s nem érkezett híradás arról, hogy valahol is üldözni kezdték volna Jézus követőit, és arról sem, hogy valamelyik keresztény gyülekezet a kijelentés nyomán ki akarna vándorolni vagy vatikáni állampolgárságért folyamodott volna.” Krebsz szerint „körülbelül olyan vétket követett el a műsorvezető, mintha húsz-harminc évvel ezelőtt Lenin elvtárs valószínűsíthető meleg hajlamairól jelentett volna ki szentségtörő mondatokat. Mindannyiunknak tele a hócipője ezzel az ajándékfarsanggal, amivé a karácsony alakult, ahogy elegünk volt a nagy és atyai vezérek emberi kiválóságának folyamatos sulykolásából.” /Krebsz János (a szerző a bukaresti Hungarológia Tanszék magyarországi vendégtanára): Még egyszer a gyűlöletbeszédről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

A Kolozsvári Rádió a világhálón is megtalálható, a www.radiocluj.ro című weboldalon a magyar változata is olvasható. A naponta elhangzó hírek írott változatban is megjelennek. Orbán Katalin, a magyar adás főszerkesztője elmondta, hogy a magyar nyelvű oldal is a román változat mintájára készült. Még dolgoznak rajta, mivel a magyar karakterek nem minden esetben találhatók meg a szövegben. /B. T.: Interneten a Kolozsvári Rádió. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./