Jelenleg naponta 4000 magyarigazolvány iránti kérvényt továbbítanak a Romániában működő információs irodák - számolt be Székely István, a kolozsvári központi tájékoztatási iroda vezetője az SZKT-n az erdélyi irodák tevékenységének eddigi tapasztalatairól. - Megvalósíthatónak látszik az, hogy 15–18 hónap alatt egymillió magyarigazolvány igénylésében tudunk segítséget nyújtani - hangsúlyozta. /Naponta 4000 magyar igazolvány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4.//Naponta 4000 magyar igazolvány. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

Brassóban naponta körülbelül negyven-ötven személy igényli a magyar igazolványt, tájékoztatott Bíró Csilla, a Brassó megyei információs iroda vezetője. Az igénylők többnyire idősebb személyek, nagyon kevés fiatal jelentkezett eddig. /Tóásó Áron Zoltán: Gyűlnek a magyarok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Barátoson a hajdani néptanító és füvész, Bibó József (1843—1914) nevét vette fel a helyi iskola. Cófalváról négy, a szomszédos Orbaitelekről 23 gyerek gyalogol ide naponta az iskolába Kértek iskolabuszt, de nem kaptak. Barátos testvértelepülési kapcsolatot tart fenn a magyarországi Bereznával. Ez iskolai kapcsolat is. A hollandai segítők az iskolát támogatták. Barátosi Balogh Benedek (Lécfalva, 1870. ápr. 4 — Bp., 1945. febr. 3.), a mandzsu-tunguz-kutató, földrajzi utazó, a turnaizmus néven ismert őstörténeti elmélet egyik markáns képviselője 1908—1909-ben és 1914-ben gyűjtött értékes néprajzi adatokat az Amur folyó mentén élő népeknél, kéziratos gyűjteményét és tárgyi anyagának egy részét a Magyar Néprajzi Múzeum őrzi. Munkái Baráthosi Turáni Könyvei címmel 1926 és 1942 között jelentek meg 18 kötetben. Tánczos Olga helybeli magyartanár, helytörténész úgy látja, a faluban is megérdemelne a jeles kutató egy emléktáblát. Kelemen József sepsiszentgyörgyi középiskolai történelemtanár, közel fél tucat iskolamonográfia és tanügytörténeti tanulmány szerzője több évtizedes kutatómunkájának eredménye a falutörténet, melynek Barátos a címe. /Kisgyörgy Zoltán: Múlt és jelen Barátoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 14./

Brassóban mindössze két helyen lehet magyar könyvet lehetne vásárolni. Néhány éve a Corvina-könyvespincében nem volt hiány a szakkönyvekből, diákoknak szánt sorozatokból, de manapság az ilyen címek hiányoznak a polcokról. A Brassói Lapok szerkesztőségével egy épületben lévő Pallas–Akadémia brassói könyvesboltban kiderült, hogy nagyon kevés könyvet vásárolnak az emberek, hetente tízet sikerül eladni. Leginkább a gyerekirodalom és a szótárak iránt van kereslet. A szépirodalom senkit sem érdekel. Az üzlet veszteséges, a csíkszeredai Pallas–Akadémia könyvkiadó mégis érdemesnek látja fenntartani ezt a kis üzletet. A Simpozion antikváriumba rengetegen hoztak könyveket eladni és sokan vásároltak magyar könyvet. Naponta körülbelül tizenöt-húsz magyar nyelvű könyvet adnak el. /Tóásó Áron Zoltán: A Cenk árnyéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

"Az RMDSZ parlamenti csoportja keretében létrejött Polgári Szárny a törvényhozási folyamatban vállalt aktív részvételen túl egyik fontos feladatának tekinti az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti megállapodás gyakorlatba ültetésének figyelemmel követését. A protokollum pontos és időbeni monitorizálása azért is fontos, mert Szövetségünk jelenlegi vezetői csak a kormánypárttal megkötött paktumtól várják célkitűzéseink megvalósítását" - áll a Polgári Szárny szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. A protokollumban megjelölt első határidő (február 28.) lejártával a Polgári Szárny kénytelen megállapítani, hogy az előirányzott hat tételből csak kettő teljesült. Ebből is az egyik, az etnikai okokból üldözött személyek kárpótlására vonatkozó törvény végrehajtását szabályozó kormányrendelet további kiegészítésre szorul, mert csak részben tartalmazza az RMDSZ javaslatait. A kormánypárt a vállalt határidőket nem tudja vagy nem akarja betartani, a megállapodás tartalma és megszövegezése pedig nem teszi lehetővé a Szövetség vezetői számára sem az előírások, sem a határidők betartatását. "Igazolva látjuk a Polgári Szárny azon álláspontját, hogy a megállapodás egyes pontatlan megfogalmazásai korlátozzák a Szövetség politikai cselekvéseinek terét és szavazataink megkövetelése a kormány minden kezdeményezésének támogatására valóban szavazógépezetté degradálhatja parlamenti képviseletünket. Elfogadhatatlannak és a sokszínű Szövetség plurális szellemiségével összeegyeztethetetlennek tartjuk a Polgári Szárny tagjai, valamint az őket támogató RMDSZ-szervezetek ellen irányuló megfélemlítési és lejáratási kísérleteket" — fogalmaz a közlemény. /Hatból kettő - elégedetlenkedik a Polgári Szárny. Megalapozottnak látják aggodalmaikat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7/

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar nemzetiségű hallgatóinak 77,7 százaléka kiváltaná a magyar igazolványt - derül ki abból a felmérésből, amelyet a BBTE IV. éves szociológus hallgatói végeztek. Az egyetemen márc. 14-én bemutatták a Civil Kurázsi nevet viselő szociológiai felmérés eredményeit. A BBTE-n tanuló magyar nemzetiségű egyetemisták körében immár harmadik alkalommal végeztek felmérést a magyar nyelvű szociológia tanszék hallgatói. Az adatokból kiderül, ha ezen a vasárnapon tartanák a parlamenti választásokat, a hallgatók 82,2 százaléka menne el szavazni, 89,7 százalékuk pedig az RMDSZ-re adna le voksát. A diákok 67 százaléka nem szimpatizál egyetlen anyaországi párttal sem, a fennmaradó 33 százalékból 28 a Fideszt kedveli.A diákoknak a más nemzetiségűekhez való viszonya alig változott, intoleranciaszintjük még mindig meglehetősen magas. A megkérdezettek 59,4 százaléka úgy ítéli meg, hogy a kedvezménytörvény negatívan hat a román–magyar államközi viszony alakulására, és 55 százalék vélekedik úgy, hogy kedvezően befolyásolja az erdélyi magyarok gazdasági gyarapodását. A hallgatók körében a legnézettebb tévéadó a Pro TV. Az adatok szerint a diákok legfontosabb magyar nyelvű információforrása a Krónika, a hallgatók 24 százaléka naponta, illetve hetente többször a napilapból tájékozódik az eseményekről./Ifj. Cseke Péter: Civil Kurázsi III. Felmérés a BBTE magyar diákjairól. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Az RMDSZ valóban széles körű felvilágosító kampányt folytatott a népszámlálásról, és ezzel pótolta, amit a kormány elmulasztott megtenni - jelentette ki márc. 23-án Markó Béla RMDSZ-elnök Octav Cozmanca közigazgatási miniszter kijelentésére reagálva. Cozmanca ugyanis felszólította az RMDSZ-t: szüntesse be azoknak a szórólapoknak a terjesztését, amelyeken arra biztatják a csángókat és a cigányokat, hogy vallják magyar nemzetiségűeknek magukat. A miniszter elmondta: kivizsgálták azt a panaszt, amelyet az RMDSZ nyújtott be, mert Bákó megyében egyes összeírók nem voltak hajlandók elfogadni, hogy a megkérdezettek magyar nemzetiségűnek, illetve magyar anyanyelvűnek vallották magukat. A Bákó megyei népszámlálási bizottság úgy nyilatkozott, hogy semmiféle szabálytalanságot nem állapítottak meg. Cozmanca úgy vélte, Gheorghe Funar polgármester visszaélést követett el, amikor azt követelte, hogy naponta adjanak neki jelentést az összeírt lakosság etnikai arányának alakulásáról. - Markó Béla szerint a legsúlyosabb gondok Kolozsváron és a csángók lakta vidékeken jelentkeztek mostanáig. Csángóföldön a visszaélések folytatódnak. Nisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke kijelentette, hogy márc. 22-én a bákói prefektusi hivatal két ellenőre a helyszínen vizsgálódott, és megállapította, hogy minden rendben zajlik. Ennek ellenére szóváltások, viták alakultak ki a számlálóbiztosok és egyes megkérdezettek között, mert kérésre sem írták be a magyar nemzetiséget és anyanyelvet. A Csángómagyarok Szövetsége kérte az RMDSZ-t és a hazai emberjogi szervezeteket, hogy sürgősen küldjenek megfigyelőket Moldvába. /Folytatódnak a népszámlálási diverziók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Márc. 25-én Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere bejelentette: több olyan esetről van tudomása, amely során a magyar nemzetiségűek sokkal több személyt jelentettek be, mint amennyi a valóságban létezik, továbbá más településen vagy Magyarországon élő polgárokat írattak be a számlálóbiztossal. Simion Tusa, a 12-es számú körzet számlálóbiztosa érvelni próbált a polgármester kijelentése mellett: a hatáskörébe tartozó zónában többen vannak olyan magyar nemzetiségűek, akiknek nincs ideiglenes tartózkodási engedélyük, így ezeket nem lehet állandó kolozsvári lakosként regisztrálni. A Szabadság felvetette, hogy a pataréti cigányoknak még személyazonossági igazolványuk sem volt, mégis részt vettek a népszámláláson. Az illetékesek nem adtak választ. Funar megerősítette: adott esetben személyesen látogat el azon magyar nemzetiségű polgárokhoz, akikről gyanítja, hogy pontatlan információkat szolgáltattak a számlálóbiztosoknak. Szerinte a népszámlálást követően az RMDSZ gyászolni fog, hisz nem lesz meg a jogokat biztosító 20 százalékos arány. Bejelentette: a párhuzamos adatgyűjtésnek köszönhetően a polgármesteri hivatal március 28-án, csütörtökön máris nyilvánosságra hozza a népszámlálás adatait. — Az RMDSZ-eseket is megszámoljuk. Hogy hányan lesznek? Annyi magyar lesz a városban, ahánynak lennie kell. Számarányuk tíz százalék körül mozog - jósolta Funar. /Kiss Olivér: "Annyi magyar lesz a városban, ahánynak lennie kell" A polgármester csütörtökre ígéri a népszámlálás eredményét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Hajlék- és hontalanok közt keresed a helyed. A Kálvin téri metróaluljáróban, a Café Tranzit körül vagy a Centrálban, a "szellemi hontalanok" között. Közös vonásotok a hajléktalan honpolgárság. Azaz még csak nem is polgár(ság), mert annak politikai csengése van. Civil szeretnél lenni inkább, aki önmagában hordozza centrumát. Határokon túl menekülnél a sorsod elől, miközben az hajthatatlanul benned van, veled utazik. De hogyan lehet civil egy kisebbségi? Ha elfelejtenéd is, naponta eszedbe juttatják, belepofoznak ebbe a tudatba. Itthon és otthon is, Kolozsváron avagy a Moszkva téren, mindegy, bárhol is legyél. Nem te vagy a fontos, hanem az "öntőforma", amibe "belelöttyintett" a történelem. Nos, ez az, ami a civilségünk legnagyobb akadálya. Civil szeretnél lenni végre. Az uniformis, a bélyeg alatt is. /Cs. Gyímesi Éva: Dona nobis pacem - 7. Ember és polgár leszek?" A valóság elkezdődött. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

Áprilisban Mezőfényen a római katolikus templomban Starmüller Ferenc plébános kihirdette, hogy önkénteseket várnak a falu határában készülő idősek otthona továbbépítéséhez. Megmozdult a falu, naponta tíz-harminc mezőfényi jár kalákázni. Lovag Albert és felesége - akik nyugdíjasokként Amerikából települtek haza - idősek otthona felépítéséhez 30 ezer dollárt és 3 hektár földet ajánlottak fel. Az építkezés megindult, miután az adományozott pénz elfogyott, külföldi szponzorokat kerestek. A holland szponzor feltételül is szabta, hogy a munkálatokba a községbeliek önkéntes munkával segítsenek be. A 60 férőhelyes leendő épületben kétágyas szobák lesznek. A föld alatti részben mosoda, konyha, raktárak, ebédlő kap helyet, fölötte klubhelyiség lesz, ahol szentmise is tartható. /Kinál György: Kalákában épülő öregház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye mellett működő Caritas-szervezet 1990. március 20-án alakult meg, székhelye is a püspökség szomszédságában, a Kanonok-soron van. Rajna József római katolikus plébános-igazgató igyekszik átláthatóbbá tenni tevékenységüket a sajtó irányában. A 2001-es esztendőbeli tevékenységüket egy füzet mutatta be. Az idősgondozás és egészségügyi program összekapcsolódik, mert poliklinikájukon általános orvosi rendeléstől számos szakorvosi konzultációkig sokmindent elvégeznek. Évente átlagban 16 ezer receptet állítanak ki. A Segítő Jobb Alapítvány olyan betegek külföldi, főleg magyarországi kezelését támogatja, akiknek itthon nem létezik gyógymód. Az idősgondozást részben a 40 férőhelyes Szent Márton Öregek Otthona végzi. A házi idős és beteggondozási programban tavaly havonta átlagosan 395 személyt gondoztak. Az egyházmegye területén hét beteggondozói központ működik. Nem felekezeti vagy nemzetiség-függő, hogy segítsenek valakin. Alapélelmiszerekből összeállított csomagokkal segítik a családokat, öregeket és más rászorultakat. A szegénykonyhán naponta 200 személyre főznek. Nagyobb beruházás lesz a szociális konyha felújítása, a szentjobbi szociális gyermekotthon megépülése. Folyamatos a cigánygyermekek megsegítése. Legfiatalabb a fogyatékos-gondozói programjuk. /Balla Tünde: Új tervek, de a régi munkát végzi a nagyváradi Caritas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Könczey Elemér karikatúrakiállítása nyílt meg jún. 28-án a Korunk Galériában és ugyanekkor került sor a művész Szöveg nélkül című, az Erdélyi Híradó gondozásában megjelent kötetének bemutatására is. Könczey Elemér karikatúráival a kolozsvári újságolvasók már évekkel ezelőtt, a Szabadságból megismerkedtek. Most megjelent albumában összegyűjtött alkotásai a másik kolozsvári napilapban, a Krónikában naponta megjelenő karikatúráinak legjava, a Korunk Galériában kiállított anyag pedig ennek az albumnak a párlata. /Tibori Szabó Zoltán: Csalafinta görbe tükör. Könczey Elemér karikatúrái a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

"Sepsiszentgyörgy szélén van a Teracotta Star. Rt. által működtetett kőbánya, a kőkitermeléshez használatos robbanóanyagok által okozott rezgések jelentősen megrongálták a házakat. Tovább ront a helyzeten, hogy minden tiltás ellenére - a kihelyezett táblák szerint legtöbb 5 tonna szállítása engedélyezett - soktonnás kővel rakott teherautók dübörögnek végig naponta többször az utcákon. Kémények omlottak le, a mennyezetről hull a vakolat, repednek a falak, és néhány ház máris emberéletet veszélyeztető állapotba került. A Sepsireform Egyesület, melynek létrehozását a Reform Tömörülés sepsiszentgyörgyi szervezete kezdeményezte, olyan civil szervezet kíván lenni, mely felvállalja az emberi jogok tiszteletben tartását. Felvállalták a kérdés rendezését. A polgármesteri hivatal tehetetlen, az engedély kiadásába nincs beleszólása, mert a terület nem tartozik a tulajdonába. A lakók, ha a civil fórumra nem is jöttek el, a Sepsireform Egyesület által kezdeményezett aláírásgyűjtést támogatják. A fórumon elhangzott, hogy ha az illetékesek nem veszik figyelembe a lakók kérését, a polgári engedetlenség eszközeihez folyamodnak. /Farkas Réka: Házukat féltik. Civil összefogás Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), júl. 11./"

"Romániában az utóbbi években jelentősen csökkent az abortuszok száma. Ennek ellenére, egy szülésre még mindig egy abortusz esik, míg tizenkét évvel ezelőtt egy szülésre három terhesség-megszakítás jutott. Öt év alatt 1800-ról 1300-ra csökkent Kézdivásárhelyen a kérésre történő abortuszok száma - jelezte dr. Kelemen András nőgyógyász-főorvos. A 2001-es esztendőben a kézdivásárhelyi szülészeten mintegy kétszáz spontán abortusz is szerepel a nyilvántartásban. /(kc): Kevesebb terhesség-megszakítás. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 19./"

"Júl. 24-én átadták Gyulán a Vámhivatal személyforgalmi terminálját, ezzel befejeződött a közúti határátkelőhely fejlesztése. A teherforgalmi terminált 1997 októberében adták át, a személyforgalmi rész forgalomba helyezésével az átkelő mindenben megfelel az európai uniós normáknak. Az utóbbi fejlesztésére több mint 2 millió eurót fordítottak, csaknem fele PHARE-támogatásból valósult meg. A személyforgalmi terminál naponta 4-5 ezer személy és 2000 személygépjármű várakozás nélküli átléptetésére alkalmas. Magyarország az Európai Unió tagja lesz, egyes határai külső határokká válnak. A belépésig minden külső határellenőrzési pontnak meg kell felelnie az uniós követelményeknek. Ártándnál a nyár végén, az ősz elején lehet számítani hasonló rendszerű átadásra. Magyarországon több ponton megkezdődtek határátkelőhely-beruházások, fejlesztések. /Szőke Margit: Megindult a személyforgalom Gyulavarsánd-Gyulánál. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./"

"Aug. 1-jén a temesvári nemzetközi repülőtéren került sor a Malév légiforgalmi társaság új, menetrend szerinti Budapest-Temesvár-Budapest járatának hivatalos megnyitására. A Budapest és Temesvár közötti egyórás útra egy ötven férőhelyes gép áll rendelkezésre. /Malév-járat naponta Budapestről Temesvárra. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./"

"A magyar igazolványok iránti igény csökkenése miatt nem hosszabbítják meg a szerződését azoknak, akiket hat hónapra alkalmaztak az erdélyi státusirodákban, nyilatkozta Székely István, a központi tájékoztató iroda vezetője.. A rendelkezés az év elején szerződtetett valamennyi lelkészt érinti. Tőkés László református püspök elfogadhatatlannak tartja az egyházi státusirodák felszámolását. A karcsúsítás a közel száz alkalmazott lelkész mindegyikét érinti, és más civil személyeket is. Székely arról biztosított, hogy a meglévő irodák közül egyet sem számolnak fel, esetleg annyi történik, hogy ahol eddig naponta lehetett jelentkezni, ezután csak minden második vagy harmadik napon fogadják az érdeklődőket. Tőkés László elfogadhatatlannak tartja, hogy a leépítés egységes kategóriaként érinti az egyházi státusirodákat. Székely István szerint nincs szó arról, hogy az egyházak képviselőit mellőznék a státustörvény alkalmazása során. /Lukács János: Nincs már szükség a lelkészekre? Karcsúsítják a státusirodák apparátusát. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./"

"Kovács András Ferenc új verseskönyve /Aranyos vitézi órák.Versek 1998-2001, Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002/ a tavalyi Téli prézli című könyv folytatásának tekinthető. Az új könyv egy Babits Mihályhoz című szonettel indul, s a kötetben ajánlott versek, átiratok, parafrázisok váltogatják egymást, Babits és Ady, Zrínyi és Berzsenyi, továbbá Illyés Gyula Nem volt elég című költeményének átirata. "És nem lesz hazának elég / A kínos klapanciagyártás, / S naponta váltott cél meg áldás, / Mely szentesíti pispekét... / Mert nem lesz hazának elég,/ Ha sanda honfibús zsolozsmád / Siratja Kassát, dús Kolozsvárt, / S a Hargitának hűs legét! / És nem lesz hazának elég, / Hogy annyi tökfej tör tökélyre, / Néz küldetéses köldökére, / s nyalatja bölcsebb alfelét, / Ki folyvást fellép, majd lelép, / s az össztörténelem nevében / Törtet, szolgál, miként tevékeny / Főnépszakértő, népcseléd..." etc. Bogdán László szerint ez a vers "a magyarságtudat villámló erejű megvallása is, szarkazmus, gúny, tragikum és igazi szenvedély játszik itt egybe..." A könyvet Csakcsöndzöng Csánráng-gjacó félszáz dala zárja. /Bogdán László: "Aranyszázad, be megfakult a fényed!" = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./ Nem tetszik a tehetséges KAF /Kovács András Ferenc/ Illyés-átirata. Ez nem villámerejű megvallás, hanem a nemzeti érzést gúnyoló divat szolgai átvétele."

"Tizenegyedik évébe lépett az 1991-ben alakult Szatmárnémeti Szent István Kör, emlékezett Thoroczkay Sándor elnök. Egyre többen jelezték, hogy szeretnék megismerni népük történelmét a honfoglalástól napjainkig. Ekkor vállalta fel egy csoport történelemtanár, hogy az RMDSZ-en belül kialakít egy csoportot, melynek tagjai megpróbálnak eleget tenni ennek az igénynek. A spontán szerveződés egy önálló civil szervezetté nőtte ki magát, így jött létre a Szent István Kör. Hagyományosan a névadó ünnepét, azaz aug. 20-át ünnepi előadással ünnepelik meg. Ilyenkor előadásokat a magyar történetírás neves alakjai, ilyen előadó volt Csetri Elek, Egyed Ákos, Imreh István, Fodor István, Bartha János és még sokan mások. A Szent István Kör egyéb rendezvényeket is szervez, havi gyakorisággal. /Elek György: Tizenegyedik évébe lépett a Szatmárnémeti Szent István Kör. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 15./"

"Funar polgármester újabb támadást intézett a magyar intézmények ellen. Ezúttal a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványra támadt. A Pillich László RMDSZ-es városi tanácsos vezette intézményt a polgármester románellenes tevékenységgel és súlyos törvényszegéssel vádolta. Gheorghe Funar elmondta: Kolozsváron augusztus 18-án népviseleti parádéra került sor, melynek során a magyarország és az erdélyi magyar kisebbséget képviselő néptánccsoportok Nagy-Magyarország zászlójával vonultak fel. Sajnálatát fejezte ki, hogy ilyen körülmények között a rendőrség és a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) szavatolta a "törvénytelen" résztvevők biztonságát, és "nem léptek azonnal közbe a Szent István-koronával ellátott zászlók elkobzásának érdekében". Szerinte "a résztvevők visszaéltek a hagyományos román vendégszeretettel, nem tartották be a jó ízlés íratlan szabályait és súlyos törvénysértést követtek el". Gheorghe Funar úgy döntött, hogy betiltja a következő Szent István néptáncfesztivált. Ugyanakkor arra kérte a rendőrséget, büntesse meg a szervezőket. Teodor Pop Puscas nem kommentálta a polgármester kérését. Pillich László, a Heltai Alapítvány elnöke kifejtette: a polgármester számtalan pontatlan információval próbálta befolyásolni a kolozsvári közvéleményt. Eddig is a Szent István-i címert tartalmazó zászlóval vonultak fel a magyarországi csoportok. A néptánctalálkozót negyedik alkalommal szervezték meg, eddig nem volt gond. /Kiss Olivér: Betilthatják a Szent István-napi néptánctalálkozót. Románellenes akcióktól tart a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"

"Tagadja, hogy ismerné a múlt héten Hargita megyében történt csendőrincidenst Ioan Rus belügyminiszter. A miniszter Kolozsváron kifejtette: nem képezheti a Kolozs megyei PSD-RMDSZ megállapodás tárgyát bármilyen ingatlan-visszaszolgáltatási kérdés. Vákár Gábor parajdi polgármester a megyei csendőrparancsnoksághoz fordult, és írásban fejtette ki, a falunapok alkalmával nem tart igényt a csendőrség jelenlétére. A belügyminiszter nem volt hajlandó bővebben nyilatkozni a korondi csendőrincidensről. Rus belügyminiszter közölte, naponta három-négy levelet vagy felhívást kap Funartól, és kormányzati szinten akadályozza a munkát. /Zilahi Imre, Lázár Lehel: Kezeit mossa a belügyminiszter. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./"

"A tusnádfürdői szabadegyetemről fejtette ki gondolatait Herédi Zsolt. Egyre kevesebb a román résztvevő. Idén Tabajdi Csaba képviselte a magyarországi baloldalt, de ő nem jelent meg. A magyarországi kormánypártiak szintén távolmaradtak. A meghívott román politikusok jó része nem jött el. Az RMDSZ csúcsvezetőségének, illetve ennek holdudvarába tartozók tüntetőleges távolmaradása nagy megdöbbenést okozott. Markó Béláék távolmaradásukkal a viszály ilyen fokú elmérgesedését, a párbeszéd elutasítását nyilvánosan is felvállalták. Markó Béla szövetségi elnök távolmaradását azzal indokolta, hogy előre nem egyeztettek vele, és tagadta, hogy megtiltotta volna híveinek a részvételt. A korábbi években sem volt előzetes egyeztetés. Mindenkinek egyszerre jutna eszébe megsértődni, tüntetőleg vissza sem jelezni, azért, mert nem egyeztettek vele külön személyesen idejében? A szervezők szerint ugyanígy zajlott a meghívás minden évben. A primitív társadalmakban is megfigyelhető a Vezér feltétlen követése. Az RMDSZ-ben nem túl nagy divat az állások nyilvános meghirdetése. - A szabadegyetem egy hete alatt az étterem, a szállásköltség, nagyon magas volt. - Erdélyben naponta tapasztalják: csakis a többség lehet érzékeny. Herédi figyelmeztetett: Székelyföld egyik húzóágazata a jövőben a turizmus lesz. Márpedig ebben az ágazatban Romániában csak jó román nyelvtudással lehet majd elhelyezkedni. /Herédi Zsolt: Keserű szájíz Tusványos után. A szolgalelkűség megnyilvánulási formái. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./"

"Véget ért az I. Székelyföldi Rockmaraton Szejkefürdőn. A nagyszámú magyarországi meghívottnak köszönhetően a legnagyobb erdélyi magyar zenei rendezvény volt. Orosz Pál Levente főszervezőt beszámolt arról, hogy voltak kisebb vetélkedők, sorsolások és közönségszavazás is. Szeretnék jövőre folytatni a rendezvényt. Megalapítottak egy szervezetet Határon Túli Magyar Fiatalok Kulturális Egyesülete néven, így folyt a szervezés. A rendezvényen naponta átlag 1000-1500 látogató volt. /Balázsi-Pál Előd: Véget ért az I. Székelyföldi Rockmaraton. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./"

"A Kolozsvárott élő Nagy Károly, a romániai magyar irodalomban egykor fontos szerepet játszó, tekintélyes munkásíró, Nagy István fia eljuttatta a Romániai Magyar Szó szerkesztőségéhez Tények és tettek. Visszaemlékezések (tanúság) c. kéziratát, ezzel a megjegyzéssel ajánl az olvasó figyelmébe: "Apám és mindazok emlékére akik életükben ha hibáztak is, de tiszta szívvel egy emberibb jövőért küzdöttek". A lap szept. 2-tól folytatásokban közölni fogja. Emlékezése után Nagy Károly közreadja édesapjának azt a könyvtöredékét, amelyet önéletrajzi sorozatának V. kötetéből megírt, de amelyeket a fiának naponta el kellett rejtenie, egy esetleges házkutatástól tartva. Nagy Károly előre jelezte, hogy kommunistákról ír s többnyire pozitívan. /Hamarosan közreadjuk: Hogyan látta édesapját Nagy István munkásíró fia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./"

"A Kolozsváron élő 51 éves Koós Ferenc tulajdonában negyvenhatezer könyv található magánkönyvtárban. Rendszerezett dokumentumgyűjtemény, amelyben a többszázados kötetek mellett mai kiadványok is helyet kapnak. A gyergyóújfalvi származású Koós Ferenc családjában hagyomány a könyvgyűjtés. Koós Ferenc építkezési vállalkozó a kilencvenes évek elején kezdte növelni gyűjteményét. Abban az időben az értékes könyvek, magángyűjtemények, régiségek, művészeti remekművek egyre jobban kezdtek eltűnni Erdélyből: az értékes könyvek magyarországi vagy nyugat-európai antikváriumok felé vették útjukat. Koós Ferenc két kolozsvári tömbházlakásban tartja könyveit. Kutatók, tudósok, ismerősök naponta látogatják Koós Ferenc könyvtárát. Az alapszabály az, hogy kötetet a lakásból nem szabad kivinni: ellenben ott helyben bármilyen módon fel lehet dolgozni, hiszen fénymásoló, számítógép és képleolvasó (szkenner) is van az egyik szobában. Koós Ferenc jelenleg magánkönyvtárat épít Kolozsváron. /Katona Zoltán: Könyvgyűjtemény tömbházlakásban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./"

"A határon túliak magyar nyelvű televízióiról állított össze körképet az MTI-Press. A román televízió 1968-ban jelentkezett első alkalommal magyar nyelvű műsorral, kezdetben hétfőnként négyórányi magyar műsort adott, román nyelvű feliratozással. A táncház mozgalom a magyar adásnak köszönhetően kezdődött, de jelentősek voltak a tudományos és a kulturális rovatok is. 1985-ben már egy teljesen "kilúgozott" műsorú magyar adást szüntettek meg, takarékossági okokra hivatkozva. A magyar nyelvű televíziózás 1990-ben indult újra, törvényi szabályozás nélkül. Az 1995-ben elfogadott törvény kimondta: a közszolgálati televízió a Romániában élő nemzeti kisebbségek nyelvén is ad műsort. Az RTV Bukarestben működő magyar nyelvű szerkesztőségének összesen heti három és félórányi műsorideje van a közszolgálati televízió egyes és kettes csatornáján a kora reggeli, illetve a kora délutáni órákban. Kolozsváron és Temesváron a közszolgálati tévé helyi stúdiói is készítenek magyar nyelvű regionális, illetve országos szórású műsort. A romániai magyar televízió funkcióját a magyarországi adók vették át. Magyarországi alapítványi támogatás nélkül a román televízió magyar szerkesztősége nem tudna technikával a rendelkezésére álló műsoridő kitöltését. A romániai magyar magán tévéstúdióknak, rendesen működni. Az idén júliusban módosított audiovizuális törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 20 százaléka valamelyik nemzetiségből kerül ki, a helyi kábelszolgáltatónak legalább egy, az adott nemzetiség anyanyelvén adó tévécsatornát is csomagjába kell illeszteni. Miután a Duna TV és az M2 átvételéért nem kell jogdíjat fizetni, ezek műsorát olyan nagyvárosokban is - például Bukarestben, Galacon, Bákóban, vagy Craiován - adják a helyi kábelszolgáltatók, ahol viszonylag kicsi, vagy elenyésző a magyar nemzetiségűek aránya a lakosságban. Jellemző, hogy interneten a bukaresti magyar tévészerkesztőségről nincs információt a román közszolgálati televízió honlapján. Azok csak a Magyar Televízió honlapján találhatók. Ukrajna (Kárpátalja). A kárpátaljai magyarság számára 1966 óta tévéadásokat készítő Ungvári Rádió és Televízió évek óta heti másfél órában sugároz magyar nyelvű műsorokat. Az 1976-ban létrehozott önálló magyar szerkesztőség jelenleg kilenc munkatárssal működik. A heti két alkalommal - hétfőn és csütörtökön - jelentkező adás rendszerint kárpátaljai tudósításokból áll, a helyi magyarság életét bemutató magazinműsorral folytatódik és magyar vonatkozású kulturális események bemutatásával zárul. 1997-ben az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek és a magyar diplomácia erőteljes fellépésének köszönhetően a Kárpátaljai Állami Rádió- és Televízió Társaság elállt attól a szándékától, hogy - pénzhiányra hivatkozva - megszüntesse a magyar szerkesztőséget és műsorait. Az ungvári magyar médiaműhely igen nehéz anyagi és műszaki feltételek között készíti produkcióit. Horvátországban csak 2002. márc. 15-ével indult egy minden második pénteken jelentkező, a következő hét szerdáján megismételt, horvátra feliratozott félórás műsor. A magyar tévéműsorok kérdése évről-évre szerepel a két ország kormányközi kisebbségvédelmi Vegyes Bizottságának törvény erejű jegyzőkönyveiben, és a nemzetgyűlésben is rendszeresen számon kéri a horvátországi magyarság parlamenti képviselője. Mégis, csak 2002 nyarán írták ki az első pályázatot egy magyarul tudó munkatárs felvételére. Szerbiában 35 évvel ezelőtt közvetítették az első magyar nyelvű tévéműsort, akkoriban még a belgrádi televízió csatornáján. A Vajdaságban az egész tartományt lefedő magyar nyelvű tévéadást csak az újvidéki tévé sugároz immár évtizedek óta. Az önálló újvidéki televíziót 1979-ben alapították, azóta megszakítás nélkül sugároz - hét nyelven, egyenrangúan - nemzetiségi műsorokat, közöttük magyar nyelvű adásokat is. Az újvidéki televízió két csatornája közül az egyiken hét nemzetiség nyelvén - szerbül is - tájékoztatási műsorok kerülnek adásba. A műsorszórási törvény alapján jövő februártól minden szerb nyelvű adást egy csatornán fognak sugározni, míg a másikon csak nemzetiségi műsorok lesznek. A szabadkai televízióban is működik magyar nyelvű szerkesztőség, bár műsorkészítési kapacitása összehasonlíthatatlanul kisebb, mint az újvidékieké. Itt naponta háromszor sugároznak híreket. Az esti híradó kizárólag szabadkai események ismertetésére korlátozódik. A szlovákiai magyarok 1983 októberének utolsó napján hallhattak először magyar szót a szlovák közszolgálati televízióban. Időközben az adások a nemzetiségi politika hullámzásaival párhuzamosan szüneteltek is, vagy csak minimális műsoridőt kaptak. A rendszerváltás után számos dél- szlovákiai településen létrejöttek a városi televíziók, de országos szórású magyar nyelvű adásokkal egyedül a szlovák közszolgálati tévé (STV) szolgál. Önálló magyar nyelvű főszerkesztősége hétköznaponként, az esti főműsoridőben öt perces híradóval jelentkezik, hétfőn Mozaik, kedden Régió, szerdán pedig Fórum-tükör és havonta egyszer Tükör címmel esti magazinműsorokat ad. A nyaralóidőben nem szolgálnak a napi hírműsorral. Korábban, Vladimír Meciar háromszori kormányzása idején heti egyszeri félórára korlátozták a magyar nyelvű szerkesztőség lehetőségeit. Szlovákia többi, magyarok lakta városa közül Füleken, Dunaszerdahelyen, Révkomáromban, Nagymegyeren működnek városi televíziók, de két Duna- menti nagyközség, Izsa és Bátorkeszi is saját "falutévével" büszkélkedik. Az adások valamilyen formában - általában a szlovák feliratozást választva - kétnyelvűek. Kivételt képez a kiugróan jó révkomáromi városi televízió, amelynek műsorait magyar és szlovák nyelven készítik, majd egymást követően kerülnek adásba. Ausztriában a közszolgálati rádió és televízió burgenlandi tartományi tévészerkesztősége kéthavonta 25 perces horvát-magyar híradót sugároz. A magyar nyelvű televíziózás viszonylag szűk kereteinek oka, hogy a tartományban a tavalyi népszámláláson a lakosság alig 1,8 százaléka, vagyis kevesebb mint ötezer ember állította, hogy többnyire magyar nyelven érintkezik környezetével. A másik ok kézenfekvő: a határ menti tartományban fogni lehet a magyar adókat. /Magyar nyelvű televíziózás a határon túli magyaroknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ "

"A Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülése előtt a Megyei Képviselők Tanácsa tartott gyűlést. Napirenden szerepelt Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök, illetve a parlamenti képviselők politikai beszámolója, valamint különböző határozattervezetek elfogadása. A megyei elnök beszámolójában többek között a Református Kollégium körül kialakult helyzetről, a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésének gondjairól (Aranyosgerend, Bonchida, Aranyosegerbegy) számolt be. Kónya-Hamar Sándor ugyanakkor nehezményezte, hogy az RMDSZ országos csúcsvezetősége bizonyos értelemben pontatlan állításokat fogalmazott meg a Communitas Alapítvánnyal kapcsolatban. Vekov Károly képviselő a magyar színház és a magyar opera helyzetére tért ki. Szerinte vészjósló jelenség az, hogy a színházbajárás helyett a mai fiatalság inkább tévét néz. Úgy véli, emiatt az intézmény vezetősége is hibás. - Lehet, hogy egyesek jó színházi szakemberek, de biztos, hogy nem jó menedzserek - mondta. Vekov Károly azt is szóvátette, hogy az RMDSZ legfelsőbb vezetését nem érdekli ez a kérdés. Az MKT többek között arról döntött, hogy javaslatot tesz a Szövetségi Képviselők Tanácsának: a magyar civil társadalom aláírásokkal támogassa az RMDSZ alkotmánymódosító tervezetcsomagját. A határozatot a jelenlévő MKT-tagok látható többséggel elfogadták. Az MKT jelen lévő tagjai ugyanakkor elhatározták: felkérik az SZKT-t, térjen vissza azon döntésére, amellyel a belső választások megszervezését felfüggeszti. /K. O.: Belső választásokat követel az MKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"Vasile Dancu tájékoztatási miniszter vezetésével kormányküldöttség látogatta meg a Temes megyei kisebbségi iskolákat. A miniszter az általa vezetett intézmény költségvetési alapjaiból német és magyar nyelvre lefordított fizika és biológia tankönyveket adott át az iskolák vezetőinek. Virginás Tar Judit igazgatónő közölte, a tankönyvekre nagy szükség volt, mert az új tankönyvek megjelenésétől számított egy két- évnek kell eltelnie, míg azok a kisebbségek nyelvén is megjelennek. Temes megyében kisebb zökkenőkkel ugyan, de naponta kiosztják az iskolákban a "kormányzati" tejet és kiflit. /(Pataki Zoltán): Lefordított tankönyvek, kifli és tej. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./ "

"Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes, egyben a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Arad megyei elnöke visszautasította az Aradon a helyzet /Erdélyi Napló, szept. 24./ címmel megjelent, vele kapcsolatos megállapításokat. Nem igaz, hogy kierőszakolta a Csiky Líceumban történt igazgatócserét. A cikk szerint Matekovits Mihály a Szabadság-szobor felállítását mellékesnek tartja. Valójában a Szabadság-szobor megőrzését felvállaló minorita rend megbízásából a szobor őrzésének megbízottja Matekovics, naponta megnézi a szobrot, zsebből fizeti a takarítást végzőket. Nyáron kb. 60 csoportnak nyitotta ki a vasrácsot és mutatta meg a szobrot. A felállítás viszont az RMDSZ feladata. Matekovits a nehéz időkben, önzetlen segítséggel, csapatmunkával rengeteget tudott tenni a minorita rendért. Még akkor is, amikor börtönben voltak a rend tagjai. Matekovits matematika szakos tanár, három megjelent példatár társszerzője és az egyetlen olyan matematikatanár Aradon, aki magyarul, románul, németül és angolul tud tanítani, és ezt teszi is. Arad megye 237 magyar pedagógusát személyesen ismeri. /Matekovits Mihály, Arad: Szóra bírtak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 1./"

"Irodalmi összeállítással emlékezett Wass Albert íróra (1908-1998) a Lakiteleki Népfőiskola Csengey Dénes Vándoregyeteme Budapesten, a Kossuth Klubban, szeptember 28-án. Lezsák Sándor író, országgyűlési képviselő kifejtette, hogy az irodalmi délelőtt az írót kívánta "rehabilitálni". Ezt követően a Vándor vagyok hazátlanul című, az idős íróról készült portréfilmet láthatták az érdeklődők, melyet É. Szabó Márta készített, s amelyet 1990-ben mutatott be a Magyar Televízió. Előadások hangzottak el. Medvigy Endre irodalomtörténész az írói pálya rövid bemutatása keretében felhívta a kutatás figyelmét néhány pontatlanságra. Adamikné Jászó Anna, az ELTE Tanárképző Főiskolai Karának tanszékvezető főiskolai tanára Wass Albert nyelvéről, írói stílusáról végzett kutatásairól beszélt. Bertha Zoltán irodalomtörténész ismertette a Wass-kutatás, életmű-feldolgozás eredményeit. /Balázs Ildikó: Minden csillag Zágon felé mutat. Wass Albert-matiné Budapesten. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./"