Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2000. március 18.
Ebben a tanévben először rendezték meg az Érsemjéni Kazinczy Ferenc Szavalóversenyt, melybe bekapcsolódott a határ túloldalán levő bagaméri testvériskola. Érsemjén iskolájának nagy gondja az, hogyan utaztassa a környező falvakból és tanyákról ingázó tanulóit. A gyermekek naponta több mint tíz kilométert tesznek meg vonattal, kerékpárral, vagy épp gyalogosan, a legkeményebb télben is. Pásztor Ilona igazgató ismertette a Kazinczy Ferenc nevét viselő tanintézet rendezvényeit. A jövőben évente megrendezik majd, a szavalóversenyt. Semjénben is szeretnének honismereti tábort szervezni. A magyarországi Kazinczy Társaság jóvoltából kétszáz szépirodalmi kötetet kapott az iskola könyvtára. Hiába pályáztak viszont egy iskolabuszért az Illyés Közalapítványhoz. /Balla Tünde: Érsemjéni Kazinczy Ferenc Iskola. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 18./
2000. március 29.
Vodnár János, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora 1995-ben nyújtott be pályázatot az Erdélyi Tankönyvtanácshoz háromkötetes kémiatankönyv megjelentetésére. A professzor a kémiai tudományok doktora, Általános kémiai technológia című tankönyvében összefoglalta a legjelentősebb vegyipari, kohászati, építőanyag-ipari és energetikai megvalósításokat. A pályamunkát elfogadták, ennek ellenére a tankönyvnek csupán az első kötete jelent meg. Székely Győző szerkesztő ígérgette a megjelenést, de az még várat magára. Székely Győző elmondta, hogy a professzor könyvében szaknyelvi pontatlanságok vannak, egyes kifejezéseknél megengedhetetlen román tükörfordítást használt. Vodnár professzor szándékos időhúzást lát a késlekedésben, a tankönyvtanács részéről viszont ezt cáfolták. /Rostás Szabolcs Kámforrá vált kémiatankönyv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./
2000. április 20.
Ápr. 20-án a választási kampány alatti magatartással kapcsolatos protokollt írtak alá parlamentben nyolc párt képviselői. A dokumentum rögzíti azokat az elveket, melyeket az aláírók vállaltak: más pártok rágalmazásának és lejáratásának mellőzése, saját programok ismertetésére épülő pozitív kampány folytatása, a szélsőséges megnyilvánulások és az intolerancia mellőzése, a jelöltek magánéletére vagy bármely kisebbségi, vallási, etnikai, szexuális stb. hovatartozására utaló támadások kirekesztése, az alkotmány és a törvények betartása, a választásra szánt pénzalapok önkéntes közlése. Mi történik, ha valaki megszegi ezen szép elveket? Az aláírást kezdeményező Pro Democratia Szövetség fenntartja a kihágások nyilvánosságra hozatala jogát. Más szóval: nem történik semmi. A dokumentumot aláírta a Szövetség Romániáért, az RMDSZ, RTDP, Parasztpárt, Egységpárt, Jobboldali Erők Szövetsége, Demokrata Párt, Liberális Párt. A Nagy-Románia Párt nem válaszolt a meghívásra. /Választási protokoll. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ Az RMDSZ Ügyvezető Elnökség keretében április 20-tól működik az RMDSZ Választási Információs Központja, amelynek feladata elősegíteni minden olyan információ közvetítését, amely a választási kampánnyal kapcsolatos. Az iroda felelőse Sebesi Klaudia. - Április 20-tól, a választási kampány rajtjától kezdődően naponta 17.30 és 18.30 óra között sugároz kampányműsort a Román Televízió, e műsor keretében április 21-én sugározzák az RMDSZ választási klipjét kb. 18.00 órától. Ebben Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök választási gondolatait ismerhetik meg a nézők. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 20. - 1706. sz./
2000. április 29.
"A Pro Print Kiadó /Csíkszereda/ és Bárdi Nándor, a budapesti Teleki Intézet kutatója gondozásában májusban megjelenik az Ellenpontokról szóló könyv. Szőcs Géza kifejtette, hogy ők maguk nem akartak "nevezetes históriát alkotni" magukról, "már csak szerénységből sem." Molnár János rosszhiszemű, pontatlanul megírt könyvén kívül az Ellenpontok szamizdatról nagyobb terjedelmű írás nem jelent meg. Szőcs Géza szerint az elmúlt tíz évben elkezdődött az ellenpontosok politikai indíttatású elhallgattatása. Ara-Kovács Attila határozott álláspontot képviselő publicista, az őt elismerő olvasótáboron kívüliek ellenszenvvel figyelik működését. Tóth Károly Antal "sértődötten vonult ki a szellemi életből és a közéletből". Magyarországra települve keserűen vette tudomásul, hogy "azok a magyar értékek, amelyekért az életét is kockára tette, nem annyira fontosak" a mindennapokban. Tóth Károly Antal nyugatra távozott és most is ott él. A megjelenő könyv az Ellenpontok szamizdat összes hajdan megjelent számát, továbbá három szerzőjének, Szőcs Gézának, Tóth Károly Antalnak és Ara-Kovács Attilának a visszaemlékezését tartalmazza. /Jakab Lőrinc: Beszélgetés Szőcs Géza költővel a nevével jelzett szamizdatról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 29./ Az interjú kiegészíthető azzal, hogy 1994-ben megjelent Tóth Károly Antal: Hogyan tovább? Az Ellenpontok dokumentumai, esszék tanulmányok /Magyar Ökumenikus Önképzőkör, Stockholm, Savaria University Press, Szombathely/ című összegezése."
2000. május 5.
Naponta érkeznek jelzések, hogy a föld és az erdő tulajdonjogának visszaállítása feszültségek közepette zajlik. Sok helyen az állami erdészeti hivatalok is kerékkötői a tulajdonjog rendezésének. A kormány, a végrehajtói hatalom, amelynek alkotmányos kötelessége a törvények alkalmazása, maga is akadályokat gördít az igazságtétel útjába. Erről beszélt dr. Garda Dezső képviselő, az alsóház mezőgazdasági és az erdőkkel kapcsolatos visszaéléseket kivizsgáló bizottságának tagja, aki a minap sajtóértekezletet hívott össze a Képviselőházban. Garda Dezső hangsúlyozta, hogy életbevágóan fontos a törvény alkalmazásának felgyorsítása, fel akarta hívni a figyelmet, milyen akadályok tornyosulnak a folyamat útjába. A szakminisztériumban is vannak olyan szakemberek, akik fenn akarják tartani a régi struktúrákat, így például a minisztérium törvényhozási osztályának a vezetője, Machedon, aki a Szocialista Munkapárt egyik vezetője. Megdöbbentő, hogy a kormány olyan sürgősségi rendeletet szándékozott kibocsátani, amely egyfelől alkotmányellenes, másrészt próbálja megakadályozni az erdők tulajdonjogának végérvényes rendezését. A tervezetet Romica Tomescu vízügyi, erdőgazdálkodási és környezetvédelmi miniszter jegyezte, aláírta a belügyminiszter, egyetért vele az igazságügyi tárca. Egyelőre nem írta még alá a pénzügyminiszter. A tervezet szerint csak állami erdészeti hivatalok hozhatók létre, illetve működtethetők. Holott a már érvényben lévő 141-es törvény kimondja: az erdőtulajdonos választhat, hogy az állami erdészeti hivatallal őrizteti-gondoztatja-e erdejét, azzal köt szerződést, vagy a törvény alapján létrehozott magán erdészeti hivatalokkal. A tervezetben szerepel egy másik kitétel is, amely korlátozza a magyarlakta megyék, helységek erdőtulajdonosainak jogát is. Ennek értelmében, amit most erdészeti alapnak nyilvánítottak, az szentírás. Tehát ha valakinek beerdősödött a kaszálója vagy a legelője, akkor azt most erdőfelületként kezelik, nem pedig a telekkönyvben feltüntetett, fentebb jelzett minősége szerint. Ezeket nem lehet kisajátítani és az állami erdőalap részének nyilvánítani. - Súlyos gondot jelent, ha nem vehető igénybe a magán erdészeti hivatal alternatívája, mert akkor a tulajdonos kiszolgáltatott az állami erdészeti hivatal erdészeinek. - A visszaéléseket kivizsgáló bizottság jelentésében tucatnyi oldalra rúgnak a hatalmas erdőirtások, panamák, a tulajdonosok kijátszása, az állami cégek úgy rabolták az erdőt, ahogy nekik jólesett. - A Gyergyói-medencében már kijelölték, hogy hol létesítenek magán erdészeti hivatalt. Úgy kell gazdálkodni a közbirtokossági erdőkkel, hogy annak hasznát láthassa a faluközösség, mód nyíljon a szegények megsegítésére, az iskolák támogatására. /A föld- és erdőtörvény - a gyakorlatban. Résen kell lenni. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 5./
2000. május 9.
Gagyi Balla István évek óta gyűjti az 1956 utáni erdélyi megtorlás adatait. Farkas Magda Az igazság árnyalatai /Szabadság, márc. 4./ címen tiltakozott az egyik írása miatt, melyben az 1958 október végi, a Bolyai Egyetemen történt úgynevezett "füttyös" gyűlésről beszámolt. A gyűlésen Vastagh nevű diákot megkérdezte valaki (Gagyi Balla István szerint Farkas Zoltán): ha '56 őszén Pesten lett volna és a kezében fegyver, hova lőtt volna? Vastagh L. válasza - se jobbra, se balra, hanem főbe lőtte volna magát - spontán füttykoncertet idézett elő. Ezért a részvevők közül egynéhánynak drága árat kellett fizetnie. Farkas Magda azt állította, hogy nem Farkas Zoltán volt a kérdező, de nem írta meg, hogy akkor kicsoda volt az. Nehéz az emlékezés, mert írott dokumentumok nem állnak rendelkezésre. Gagyi Balla István összegyűjtötte a "füttyös" gyűlés 9 vagy 10 részvevőjének a visszaemlékezését. Abban az időben a tisztogatás "hóhérmunkáját" az akkor ifjú marxista titánokra bízták. Persze, 42 év után hajlamosak megmagyarázni a történteket. Az áldozatok oldaláról nézve ez sohasem lesz elfogadható érv! "Fórum hiányában nékem mondták el meghurcolásuk történetét. Meglehet, itt-ott tévedtek személyek megnevezésénél, de az áldozatok felől nézve teljesen közömbös, hogy stupid kérdéseket ki tett fel." - állapította meg Gagyi Balla István. Hozzátette, hogy amit leírt, azt sok-sok visszaemlékezésből rekonstruálta. Az '56 utáni időkről 25-en nyilatkoztak: 14 oktató, 11 hallgató. A 14 oktatóból 8-an marxizmust vagy azzal rokon tárgyat tanítottak, 6 oktató nem adta beleegyezését emlékeinek a részleges közléséhez sem. /Gagyi Balla István: "Füttyös" gyűlés - 1958. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./
2000. május 22.
Máj. 19-én Budapesten megkezdődött a Magyarország 2000 konferencia A magyarság lehetőségei a világban az ezredfordulón címmel, melyet a magyar kormány szervezett, s amelyre meghívottként az anyaországból több mint 140, a határokon túlról pedig több mint 200 magyar politikus, tudós, közéleti személyiség érkezett az Országházba. Németh Zsolt politikai államtitkár bevezetőjében a legfontosabb jövőbeni feladatnak a nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését nevezte. A kétnapos tanácskozássorozat kerettémái a következők: nemzeti kultúra a globalizáció világában, nemzetpolitikai kilátások és a diaszpóra jövője, illetve magyar gazdaság Európában - magyar gazdaság Kelet-Közép-Európában. Orbán Viktor miniszterelnök az ezeréves magyar államiság évfordulója kapcsán kifejtette: bizonyos értelemben 1990-ben is új államot kellett alapítani. Orbán a századot abban az évben vélte lezártnak látni, melyet egy "elbukott század" előzött meg. A legutóbbi évtizedet az összehúzódás időszakaként jellemezte, a most kezdődőt a bővülés évtizedeként - melyben különben az EU is bővülni fog Magyarországgal -, és 2010-2020 között várja a beérés évtizedét, amikorra az ország már felzárkózott a nyugat-európai átlaghoz. A kormányfő kifejtette, hogy a nemzetállam nem tűnik el, s noha szűkül a hatásköre, a megmaradó annál fontosabbá válik. Orbán szerint az integráció és a globalizáció során felértékelődik a rend és a biztonság, a nemzeti önbizalom, a pozitív jövőkép a nemzetállami kereteken belül. A magyar kormány regionális nemzetstratégiáját ugyanúgy fogalmazta meg, mint Németh Zsolt, tehát a határmódosítás nélküli nemzeti újraegyesítést jelölte meg célként. - A kormányfő dicsérte a határon túli magyar közösségek felelős politikáját, végül összefogásra szólított fel mindenkit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke köszönetet mondott a jelenlegi magyar kormánynak azért, hogy az anyaország jó anyaként vállalja természetes szerepét, s hogy vége lehet annak a tudathasadásos állapotnak, amelyben "az önmagunkkal való kapcsolattartás is nehéz, szinte lehetetlen". Tőkés 1996 júliusára úgy emlékezett, mint amikor "itt kilincseltünk Budapesten az akkori főméltóságoknál, mert az első összmagyar csúcs után 180 fokos fordulatot vett a magyar külpolitika, és Budapest közelebb állt Bukaresthez, mint Kolozsvárhoz". Amint mondta a püspök: "akkor együtt voltam az RMDSZ-es elnöktársaimmal, együtt tiltakoztunk az alapszerződés kialakult szövege miatt". Az előadó azt nevezte szükségesnek, hogy a jelenlegi magyar kormány nemzetstratégiája visszafordíthatatlanná váljék. Nem szabad megengedni, hangsúlyozta, hogy Schengen révén békés formában ismétlődjék meg Trianon. A kulturális, hitbéli integrációt ki kell egészítenie a gazdaságinak, majd a politikainak is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke szerint a Duna-medence magától nő össze, minden a központ felé gravitál, ezért szerinte a 2002-es csatlakozási időponttal kell dolgozni, ha mások azt is mondják, hogy ez tarthatatlan cél. /Wagner István: Magyarország 2000 Konferencia. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 20./ Németh Zsolt, a külügyminisztérium örömmel nyugtázta, hogy a magyar-magyar kapcsolatok kiépülésének folyamata, irányítása - a szó jó értelmében - kicsúszott a kormányzat kezéből, oly sok a spontánul, alulról jövő civil: egyházi, kulturális, iskolák közötti, egyesületi, sőt önkormányzati kezdeményezés, hogy immár követni is nehéz. Tőkés László református püspök kijelentette: "Ez a megosztottság mindinkább szükségessé teszi, hogy hangsúlyozzuk a szeretetnek, az atyafiságnak, a természetes nemzeti szolidaritásnak, összefogásnak, közösségnek a fontosságát. És ez nem csupán nemzeti, hanem egyetemes emberi és hitbeli keresztény követelmény". - Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető kancelláriaminiszter máj. 20-án azokról az ellentmondásokról beszélt, melyek a nagy nemzetközi vállalatok magyarországi jelenléte és érdekeltsége jelent a magyar gazdasági és társadalmi életre. Egyfelől motorjai a fejlődésnek, a teljesítménynek, ugyanakkor befolyásolják a közvéleményformálást, sőt az ízlésvilágot is. Az ellentmondások leküzdését a családok támogatásában, az oktatásban és a vállalkozásfejlesztésben látja. - Markó Béla, az RMDSZ elnöke óvott attól az elképzeléstől, hogy a határon túli magyarokkal pótolják a magyarországi népesség fogyást. Üdvözölte a határokon túli magyarok anyaországi jogait majdan biztosító státusztörvényt, álláspontja szerint viszont ma Magyarország abban is tudna segíteni, hogy a magyar kisebbségek szülőföldjükön érezzék magukat otthon. Állást foglalt a határokon túli magyarok politikai megoszlása ellen. A magyar kisebbségek jövője kapcsán Markó Béla úgy nyilatkozott: nem a XIX. századi nemzeti romantikát kell újrateremteni, hanem azt kell elérni, hogy például Erdély, a Székelyföld a magyar kommunikációs és információs robbanás egyik helyszíne legyen. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a határon túli magyar fiatalok oktatásáról beszélve jelezte, hogy a tárca elsődleges célja olyan segítséget nyújtani a határon túli fiataloknak, hogy azok otthon, a szülőföldön boldogulhassanak. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a magyar-magyar integráció eddigi eredményeiről és távlatairól számolt be, mondván, hogy a Magyar Állandó Értekezlet új dimenziókat nyitott a magyar-magyar párbeszédnek. Elmondta: a szekcióviták során részvevők szorgalmazták a kettős állampolgárságot és a határon túli magyarok szavazati jogát, mert véleményük szerint ez elismerné eddigi tevékenységüket, és erősítené az anyaországhoz való kötődésüket. javasolták azt is, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok esetében szórvány magyarokról kellene beszélni, míg a nyugati régiókban élő magyarok esetében a diaszpóra elnevezés lenne a helyes. A konferencia záródokumentumának elfogadása előtt Tőkés László kifogásolta, hogy mind a zárónyilatkozat, mind a konferencián elhangzott hozzászólások túlzottan optimistán közelítették meg a magyar kisebbség részvételét a szlovák, illetve a román kormányban. Szerinte Romániában továbbra is folytatódik Erdély pusztulása és az elrománosító politikának is csak a formája változott meg. Javaslata alapján a dokumentumba bekerült a figyelemfelhívás a határokon túli magyarság szociális, demográfiai és politikai helyzetére. A záróbeszédet tartó Martonyi János külügyminiszter kifejtette: hála és köszönet illeti az összmagyarságot: a határokon túliakat, amiért közösségként magyarok tudtak maradni. A NATO-csatlakozás első évfordulója kapcsán felhívta a figyelmet arra: Magyarország formailag és jogilag a Nyugat része lett. /Guther M. Ilona: Magyarország 2000. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
2000. június 3.
Tóth Pál Péter /Budapest/ szociológus Szórványban /Püski, Budapest, 1999/ című könyvéről tartott előadást Nagyenyeden, a Bethlen Könyvtárban. Elmondta, hogy Észak-Erdélyben 1942 januárja és 1944 decembere között - azt követően, hogy a terület visszakerült Magyarországhoz - az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület irányításával a magyar és a nemzetiségileg vegyes családok körében kérdőíves vizsgálatot végeztek. A kitöltött családlapokat a háború végén Budapestre menekítették, de feldolgozásukra már nem került sor. A vizsgálat 709 településén 9998 magyar és 2854 vegyes, azaz összesen 12 852 családra terjedt ki, és több mint 130 ezer személyt érintett. A szerző munkájában kísérletet tett az anyanyelv, az otthon használt nyelv, a vallási életben való részvétel, valamint a különböző kulturális szimbólumok egymásra vonatkoztatott összefüggéseinek feltárására. A családok több mint 67 %-a olyan településen élt, ahol a magyar nemzetiségűek aránya nem érte el az 5 százalékot. Tóth Pál Pétert az adatfelvétel arról győzte meg, hogy a mindenkori hatalom törekvései mellett a magyar származásúak asszimilációjában a spontán folyamatok jelentős szerepet játszottak. /Győrfi Dénes: Szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./
2000. június 26.
Tíz pontból álló nyilatkozatot fogadtak el a múlt héten a Budapesten rendezett Délkelet-európai média-párbeszéd című konferencia zárónapján a résztvevők. A konferenciát a stuttgarti Nemzetközi Kapcsolatok Intézete és a berlini Szövetségi Kormány Sajtó- és Információs Hivatala szervezte. A tizenegy ország mintegy 30 újságírója a dokumentumban leszögezte: egyetértenek abban, hogy a média kulcsszerepet játszik a térségben zajló megbékélési és demokratizálási folyamatban. Szükségesnek tartják az információ szabad áramlását, az újságírók fiatal generációjának képzését, és a térség médiumai közötti együttműködést. A nyilatkozatban tiltakoztak a szerbiai független médiumok bezárása ellen. A sajtótájékoztatón elhangzott: a régióban nagyon fontos a médiumok együttműködése, azonban jelenleg erre alig van példa. Ezzel kapcsolatban említették a Magyar Távirati Iroda és a román Mediafax hírügynökség július elején induló közös szolgáltatását, amely naponta, összesen 40 hírben foglalkozik majd a két ország kapcsolatával és a térségben zajló eseményekkel. /Konferencia a délkelet-európai média-párbeszédről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
2000. július 24.
A Határon Túli Magyarok Hivatalának kezdeményezésére a Magyar Rádió Rt. hozzájárult ahhoz, hogy a Solti Rádióállomás augusztus 14. és 27 között naponta öt alkalommal, alkalmanként körülbelül 5 perc időtartamban kísérleti jelleggel, az áram-megtakarítást eredményező, ám a hatósugár peremén feltételezések szerint a vételi viszonyok romlásával járó, úgynevezett DCC kiiktatásával sugározza a Kossuth rádió műsorait. A HTMH megszervezi a szomszédos országokban a kísérleti adások szubjektív megfigyeltetését erre felkért személyekkel, hogy megállapíthassa, a DCC kiiktatása mennyire javítja a vételi viszonyokat. /Kísérleti rádiósugárzás augusztusban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./
2000. szeptember 7.
A Magyar Televízó szeptemberben megnyitotta Marosvásárhelyen erdélyi tudósítóirodáját. A marosvásárhelyi stúdió hét alkalmazottja megkezdte tevékenységét. Szept. 5-én küldték az első anyagot Budapestre. Naponta fognak jelentkezni rövid tudósítással. A tudósításokat műholdas rendszerrel továbbítják. /Szakács Zsuzsanna: Megkezdte munkáját az MTV erdélyi stúdiója. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./
2000. szeptember 14.
"Szept. 13-án a Cooperative Best Effort 2000 hadgyakorlat megnyitójával egy időben Kolozsváron, a polgármesteri hivatalban újabb legionárius szimpóziumra került sor Corneliu Zelea Codreanu és a holnapi Románia címen. Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök emlékeztetett, hogy júniusban interpellált a parlamentben a kolozsvári Keresztény-Nacionalista Klub tevékenysége és a magyar diáklányok ütlegelése ügyében. Az állami intézmények közbelépését szorgalmazta. Bukarestben naponta egyenruhában vonulnak a legionáriusok, és a kormány tűri ezt. Kolozsváron csütörtökön és pénteken a Békásban masíroznak gyakorlatozni. Kónya-Hamar Sándor interpellációja után a belügyminisztérium azonnal intézkedett a lányok ügyében, annak ellenére, hogy a rendőrparancsnok utolsó percig tagadta a történteket. Nemzetközi visszhangja is lett, az ügy bekerült a legnagyobb román tévéadók műsoraiba is. Március 15-én a legionárius társaság működött közre a koszorúk eltüntetésében, és a rendőrség, valamint az ügyészség hivatalos folyamodványok ellenére sem tett semmit. Nagyon sok vasgárdista szimpatizáns máris a hatalmon közelében van. Ez viszont Romániának mint jogállamnak a létét kérdőjelezi meg. Kónya-Hamar Sándor elmondta még, hogy "nálunk nyilvánosan lehet gyalázni egy népcsoportot vagy annak képviselőit, mikor ez a világon sehol sem megengedett." Egyik román párt sem kezdeményezte, hogy a Légiót mint neonáci mozgalmat betiltsák. Marian Munteanu személyében már elnökjelöltjük is van. - Az RMDSZ-en kívül csupán a Liberális Párt egykori Bratianu szárnya tiltakozott a legionarizmus ellen. /Gál Mária: Legionárius szimpózium a kolozsvári polgármesteri hivatalban. Aki hallgat, cinkossá válik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"
2000. szeptember 18.
Szept. 16-án Erdély minden részéből, Magyarországról és számos nyugati államból egybesereglett sokaság részvételével avatták fel Nagyvárad legújabb szeretetotthonát. A háromszintes (alagsort, földszintet és emeletet magában foglaló) épület a CE (Krisztusért és Egyházért) Szövetség soktevékenységű centruma. A Bethánia-ház ünnepélyes megnyitása alkalmából ifj. Adorján Kálmán lelkipásztor hirdetett igét. Az árva és elhagyott gyermekek otthonába egyelőre hét gyermeket fogadtak be, később tizenhat fősre bővítik a menhelyet. A Bethánia Központ folytatja az úgynevezett "utcagyerek-akciót": ősztől tavaszig kétnaponta meleg teát és szendvicseket osztogatnak, szombaton egész napos programot kínálnak, havonta rendszeres segélyben részesítik a szegény sorsú nagycsaládokat, és távlati elképzeléseik között szerepel egy napközi otthonnak, egy 150 fős ingyenkonyhának, valamint egy öregek otthonának a beindítása is. /Szilágyi Aladár: Új szociális központ Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 18./
2000. szeptember 25.
Szept. 22-23-án Marosvásárhelyen tartottak kétnapos szemináriumot a Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében, melynek témája volt: a törvényhozó és végrehajtó hatóságok szerepe a nemzeti önazonosság megőrzésében és fejlődésében. A szervezők elsősorban a kisebbségek által is lakott megyék önkormányzati vezetőit, a kisebbségi szervezetek képviselőit, valamint a Kisebbségvédelmi Főigazgatóság területi irodáinak vezetőit hívták meg. Jelen voltak egyes albán, cseh, horvát, német, roma szlovák, zsidó kisebbségi szervezetek vezetői is. Borbély László államtitkár azon vidékek infrastrukturális fejlesztéséről szólt, ahol kisebbségek is élnek. Kifogásolta, hogy a helyi hatóságok gyakran kerékkötői ama beruházásoknak, melyeket olyan államok üzletemberei kezdeményeznek, amelyek az illető nemzetiségek anyaországaiból érkeznek a térségbe. Frunda György szenátor kifogásolta, hogy Románia elfogadott egy sor nemzetközi egyezményt, melyek kimondottan a kisebbségi jogok érvényesítésére vonatkoznak, azonban azok előírásai nem kerültek be a hazai jogszabályokba. A nagy nehezen kicsikart, a kisebbségeknek kedvező határozatok pedig távol állnak attól, hogy életbe ültessék őket. Igen jellemző például, hogy az 1600 államosított egyházi ingatlanból papíron 25-öt visszaadtak a jogos tulajdonos intézményeknek, de gyakorlatilag csak egy esetben jutott dűlőre a dolog. A Chakra nevű roma szervezet vezetője sürgette, hogy minden önkormányzat mellett létezzen kisebbségi konzultatív bizottság. Czellecz Jenő arra emlékeztetett, hogy 1955-ben a Csángóföldön még több mint száz magyar tannyelvű iskola működött. Azóta óriási a változás. Amíg Bákó megyében nem változik meg a mai általános mentalitás, addig a csángómagyarok ügye függőben marad. Virág György, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki nyolc éven át a tanács alelnöke volt, elmondta, hogy a helyi tanács munkatársainak ma csak 13-14 %-a magyar nemzetiségű, és ezen elnökként sem tud változtatni. A Kisebbségügyi Hivatal suceavai irodavezetője, Vladimir Hapenciuc elmondta, hogy Bukovinában kb. 70 olyan település létezik, ahol valamely kisebbség többségben van (50 ukrán, 5 lengyel, 4-5 orosz-lipován, 8-10 cigány többségű stb.). Ma Moldvában hatvan iskolában tanítanak - anyanyelvként - más nyelvet is, mint a román, de olyan tanintézet nincs, ahol minden tantárgyat valamely nemzetiség nyelvén tanítanának. Szakavatott, józan elemzést adott a csángók helyzetéről, akik magyarságtudata a többévtizedes nemzetiségi elnyomás miatt sokat gyengült, az erőszakos, kívülről jövő asszimiláció évei után könyörtelenül beindult körükben a spontán asszimilálódás, a román nemzetbe való beolvadás. Mint mondotta: a térségben szinte minden önkormányzattal jó a kapcsolata az irodának, kivéve Bákó megyét, ahol a csángók jelenléte miatt ha a hatóságok kisebbségi kérdésről hallanak, elzárkóznak bármilyen kérés, javaslat teljesítése, megfontolása elől. Aidum Curt Mola, a konstancai kisebbségi iroda vezetője arról tájékoztatott, hogy a térségben 12 jelentősebb kisebbség él. Az egyik helyi tévéadásban rendszeresítette a kisebbségeknek szóló, információkat közlő műsorokat. Ez az első ilyen jellegű kezdeményezés a kisebbségi irodák szintjén. Másik kezdeményezése, hogy Konstancán létrehozzák a Kisebbségek Házát. Ugyanakkor az iroda behatóan kezdett foglalkozni az árva gyermekek, otthonlakók identitásával, segíteni akarja ezeket a fiatalokat önazonosságuk megőrzésében, mert ha ezt nem teszik, egytől egyig ortodox románokká válnak, márpedig nekik is joguk van múltjukhoz, önazonosságukhoz. - A kétnapos rendezvény közleménnyel zárult. /Máthé Éva: Kisebbségi szeminárium Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ A közleményt a kormány elé terjesztik. Ebben kérték a megyei tanácsok mellett működő kisebbségi tanácsok létrehozását, a választói küszöb módosítását a helyi választások esetében azért, hogy a kisebbségek képviselethez juthassanak a helyi tanácsokban, javasolták a választási törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítását olyan értelemben, hogy a különböző megyék kisebbségi szervezetei egységes listákon indíthassák jelöltjeiket az országos választásokon, párbeszéd megvalósítását a kisebbségi szervezetek és a választási kampány szervezésében illetékesek között egy korrekt, nacionalista megnyilvánulásoktól mentes kampányért továbbá azt, hogy a Országos Kisebbségvédelmi Hivatal évente szervezzen fórumokat a kisebbségek problémáinak feltérképezése céljából, végül pedig kérték hogy a Parlament a lehető leghamarabb szavazza meg a közigazgatási törvény vagy a kormány bocsásson ki sürgősségi rendeletet, és hogy biztosítsák a törvényes keretet az elkobzott javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. /Antalfi Imola: Kisebbségi tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2000. október 10.
A szellem, a moldvai csángók magyarságtudatának a szelleme palackba van zárva, állapította meg Gazda József, és folyik a hazudozás, hogy: Ti nem vagytok magyarok! Ti románok vagytok! A vallásotok is román: "Romano catolic!" Folyik a népbutítás. A csángó fiatal számára csak egyetlen út vezet "kifele": a jászvásári teológia, ahol a tudatgyomlálás tökéletes módszereit dolgozták ki. És mégis: elkezdett a csángóság körében motoszkálni valami. Már vannak, akik kimondják: Akarják, hogy a gyermekeiknek legyen magyarórájuk! Azonban a nyelv mellé oda volna zárva abba a palackba a magyarságtudat is, ha kiengedik, feltámadhatna, felébredhetne ez a nép! Jó példa volt erre 1948-49, amikor a Magyar Népi Szövetség akciójára iskolák felállítását engedélyezték. Később ezt a folyamatot megállították. - Most pedig Klézséről, Pusztináról és Lészpedről hiába járták naponta az anyanyelv tanításának az akarói az egyetlen járható utat, "a járhatatlant". Megjelent az Európa Tanács küldötte, Joao Ary portugál politikus. Felvonult a falanszter, de Ary urat ezúttal nem lehetett megtéveszteni. Jelentésébe bele is foglalta: megfélemlítik a csángó lakosságot, történelmi kérdéssé akarják tenni az emberjogi kérdést, s nem tartják be a törvényességet. Ezután vegyes bizottságok szálltak ki a falvakba. Óriási volt a nyomás, még lerészegített botozók-hangoskodók is megjelentek Klézsén. A fenyegetettség állapotában levő szülők többsége nem merte vállalni a magyarórák igényét. Csupán Klézsén és Pusztinán maradtak néhányan, de a kívánt minimális számnál mégis többen, akik kitartottak kérésük mellett. A Klézsén várakozó tanárt behívták katonának! Marga miniszter összevissza nyilatkozott. /Gazda József: Palackból a szellem... = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10./
2000. október 26.
Január 1. és szeptember 30. között Székelyudvarhelyen, a Városi Kórházban 1040 csecsemő született, a városban a halálozások száma ugyanebben az időszakban 676 volt. A kórházban 802 spontán és művi vetélést jegyeztek, a magánrendelőkben 391-et, vagyis összesen 1193-at. Ez azt jelenti, hogy hozzávetőlegesen csak minden második magzatnak volt esélye a születésre. /Minden második magzat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 26./
2000. december 22.
A Máltai Segélyszolgálat temesvári filiája megtartotta idei beszámoló közgyűlését. Dr. Bárányi Ildikó, a Máltai Segélyszolgálat temesvári filiája vezetője tartott beszámolót. Az 1989 decemberi események után az országban elsőként Temesváron létesült Máltai Segélyszolgálat, amely azóta megszakítás nélkül bővíti tevékenységét. A szolgálat mindössze egy maroknyi fizetett alkalmazottal, valamint százhetven felnőtt és negyvenöt fiatal önkéntes segítségével oldja meg feladatait. - Az országban működő huszonhat szervezet többségének tevékenysége a külföldről kapott szeretetcsomagok szétosztásában merül ki. A temesváriak munkája a következő munkaterületekek öleli fel: a közvetlen anyagi segítség kiosztása a rászorulóknak, szociális szolgáltatások szervezése, valamint népjóléti védőháló működtetése állandó jelleggel. A temesvári máltai szolgálat önkéntesei ez év folyamán 178 ezer (!) kilogramm különféle árut kezeltek, osztályoztak, csomagoltak és juttattak el a rászorulókhoz. A közvetlenül támogatottak száma meghaladta a 3600-at. A temesváriak anyagiakkal támogatták huszonkét karitatív szervezet, alapítvány, kórház stb. működését. Összesen közel egymilliárd-nyolcszázmillió lej értékű segély jutott el a rászorulókhoz. A segélyszolgálat irodájába naponta jönnek idősek, betegek, nyomorgók, munkanélküliek, fogyatékosok, hajléktalanok stb. A Temesváron létesített szociális központnak 17 állandó lakója van, akiket minden vonatkozásban el kell látni: az étkeztetéstől az orvosi kezelésig. A konyhán száz adagot főznek, mert a szociális központban további harminc bejáró személy étkezik, ötven adagot pedig házhoz szállítanak, jobbára magatehetetlen magányosok vagy elesett családok megsegítésére. A szociális központ területén orvosi rendelő épült. A máltai orvosok receptje a helybeli patikában ingyen kiváltható. A gyógyszer is máltai segély. /Segélyszolgálat a máltai kereszt jegyében. = Nyugati Jelen (Arad), 2000. dec. 22./
2000. december 23.
Idén első alkalommal díjazták a leghűségesebb olvasókat Csíkszeredában, a megyei könyvtárban. Kopacz Katalin igazgatónő mondotta: az első tíz hónapban több mint tíz százalékkal nőtt az olvasók száma, naponta több mint 220-an keresték fel a könyvtár valamelyik részlegét. A leghűségesebb olvasók között vannak nyugdíjasok, de egészen fiatal diákok, egyetemisták is. Indokolt a könyvtári olvasóterem bővítése. /(Daczó Dénes): Díjazták a hűséges olvasókat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
2001. január 3.
"Gazdagodott a Petőfi-zarándokhelyek sora. Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Fehéregyháza és a világszabadság költőjére emlékeztető több más település után immár Marosvásárhelyen is van egy kis tér, ahova az új év első napján el lehet menni emlékezni, tisztelegni. Jó néhány marosvásárhelyi gyűlt össze pár percre Hunyadi László alkotásánál. Akadt virág, spontánul felcsendült Petőfi-dal is. /A Költőt is köszöntötték. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 3./"
2001. január 11.
"Kolozsváron a megyei könyvtárban várhatóan az év végére elkészül a számítógépes adatbázis. A könyvállomány 25-28%-a magyar nyelvű kiadvány. A megyei könyvtár részlegein jelenleg naponta 1800 ember fordul meg, kiszolgálásukra pedig alig nyolcvanöten vannak. /Ördög I. Béla: Átalakulóban a megyei könyvtár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"
2001. január 15.
"Kereskényi Sándor, a szenátus kulturális bizottságának RMDSZ-es tagja szerint a TDRP hallgatólagos beleegyezésével és az Nagy-Románia Párt nyílt bátorításával a romániai posztkommunizmus utolsó mohikánjai mindent el fognak követni azért, hogy újra pozícióba kerülhessenek a legrangosabb kulturális intézményekben. A szenátus kulturális bizottságának jelenleg Adrian Paunescu /TDRP/ költő az elnöke, alelnöke Grigore Zanc filozófiaprofesszor, egykori Kolozs megyei prefektus. A bizottsághoz naponta érkeznek a nemzetféltő és nemzetmentő beadványok. A Román Nemzeti Televíziós Társaság szakszervezete például azzal támadta meg az intézmény elnök-vezérigazgatóját, Cristian Hadji Culea rendezőt, hogy szemléletmódja hazafiatlan, méltatlan az RTV rendeltetéséhez. Az RMDSZ szenátusi frakciójának az álláspontja egyértelmű: egyesek Culea ellen egyfajta koncepciós pert szeretnének kezdeményezni. Verestóy Attila frakcióvezető véleménye szerint a magyar kisebbség számára még a Culea-féle műsorpolitika sem volt túlságosan kedvező. Egy nyíltan diktatórikusra hangszerelt nemzeti balos fordulat az RMDSZ számára hátrányos lehetne. /Benedek Ildikó: A posztkommunisták honfoglalási kísérlete a kultúrában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 15./"
2001. január 15.
"Tíz éve önálló intézményként működik Csíkszeredában a Nagy István Művészeti Líceum, azonban kezdettől saját épület nélkül. Az iskola felső tagozata a csíkszeredai Ady Endre Általános Iskola épületének egyik szárnyában folytatja tevékenységét, míg az általános iskolásokat a Petőfi Sándor Iskolába fogadták be. A szakórákat több helyszínen tartják, így diák és tanár egyaránt kénytelen naponta többször ide-oda utazgatni, hogy eleget tehessen kötelességének. A szaklíceumban jelen pillanatban több mint 600 diák tanul. Az 1999-es újraszámolás szerint mintegy 52 milliárd lej kellene ahhoz, hogy új épülete legyen a művészetinek. A szűkös költségvetés ezt nem teszi lehetővé. A Nagy István-líceum 2000 szeptemberében beadvánnyal fordult az önkormányzathoz, kérve az önálló épület kiutalását. Eddig megoldás nem született kérésükre. Január 17-én diákok és tanárok egyaránt az utcára vonulnak annak érdekében, hogy a székhelykérdés kapcsán valami előremozdulás legyen. A polgári engedetlenség ezen formájához most nyúl először a művészeti iskola. /Daczó Dénes: Utcára szoruló művészetisek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./"
2001. január 20.
"Azért nem vagyunk kormányon, mert senki sem kért fel erre. Ami pedig a Nastase-kormánynak szavazott bizalmat illeti: erre a szövetség eddigi eredményei, illetve eredménytelenségei adnak választ. Úgy ítéltük meg, a kialakult helyzetben így tudunk hatékony eszközöket teremteni közösségünk érdekeinek érvényesítésére. Különösen akkor, amikor nyilvánvaló volt a Corneliu Vadim Tudor féle visszarendeződés veszélye. Ne feledjük, Erdélyben ha nem is minden második, hanem minden harmadik román a ″géppuskás rendcsinálásra″ szavazott! - szögezte le Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a vele készített interjúban. Az RMDSZ alapvető célja az, hogy ne álljon le az elmúlt négy évben elkezdődött folyamat. Példa erre a földtörvény esete. Romániában nem elég kiharcolni egy törvény elfogadását, legalább ennyi erőfeszítésbe kerül ennek alkalmazása is. A protokollum kiemelt helyen foglalkozik az oktatás területével is. A helyi közigazgatási törvény szerint hivatalossá válik az anyanyelvhasználat a közigazgatásban azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya eléri a 20 százalékot. Ez Hargita és Kovászna megyét kivéve közel 700. 000 magyart érint. Székely Kriszta, a Szabadság munkatársa közbevetette: azáltal, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz a kormánypártnak, veszít hiteléből bel- és külföldön egyaránt? Takács Csaba elutasította az ellenvetést, szerinte akkor az RMDSZ belecsontosodna a keménységbe, és még jobban megerősödnének az ortodox egyházak. Szerinte a romániai magyaroknak annyi joguk lesz, amennyit kiharcolnak. Kifejtette, hogy 1996 után két évig mást nem tettek, csak azokat a politikusokat hallgattuk - Tőkés Lászlót, a Reform Tömörülést, Kincses Elődöt - akik naponta felsorolták a romániai magyarság évszázadok óta elszenvedett bajait. Ehelyett inkább ezek megoldására összpontosítottunk volna, vélte Takács. Szerinte az egyetem-vitával két évet elpocsékoltak. A Szabadság munkatársa említette az a vádat is: mindenekelőtt arra törekedtek, hogy a ″klientúrának″ továbbra is fontos beosztásokat biztosítsanak Bukarestben, nem pedig arra, hogy kulcspozíciókat szerezzenek meg az új államigazgatásban. Takács Csaba szerint az RMDSZ pedig azoknak a szakembereknek megőrzését szorgalmazta, akik rendelkezésre álltak. /Székely Kriszta: Négy évi megvalósításaink megőrzése volt a tét. Interjú Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./"
2001. február 12.
"A volt titkosrendőrség archívumát vizsgáló országos bizottság egyik tagja a bizottság működési szabályzatának pontatlanságaival magyarázta, hogy tévedtek egy volt RMDSZ-képviselő: Rákóczi Lajos esetében. Az átvilágító bizottság a tavaly novemberi törvényhozási választások előtt néhány nappal hozta nyilvánosságra, hogy vizsgálatai szerint Rákóczi Lajos kötelezvényt írt alá a Securitatéval való együttműködésre, de nincs bizonyíték arra, hogy valóban együttműködött volna az egykori titkosrendőrséggel. Rákóczi fellebbezett. Ennek nyomán - december elején - a bizottság megállapította, hogy Rákóczi neve tévedésből került azok közé, akik aláírták az együttműködési kötelezvényt. Az érintettet csak idén február elején értesítették "rehabilitálásáról", de a tévedés tényét továbbra sem hozták nyilvánosságra. Markó Béla, az RMDSZ elnöke megkérdezte: az erkölcsi kárpótlást ki fogja megadni Rákóczi Lajosnak azért, hogy elterjesztették róla: besúgó volt? /Súlyosan tévedett az átvilágító bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./"
2001. február 15.
"Az év elejétől Bartha Csaba személyében temesvári tudósítója is van a Magyar Rádiónak. Ionescu Nicolette (Nagyvárad - Bihar megye) és Rostás István (Kolozsvár - Kolozs megye) mellett a Temesvári Rádió Magyar Szerkesztőségének vezetője, Bartha Csaba lesz a harmadik tagja az újonnan kialakult erdélyi tudósítói hálózatnak. Bartha Csaba elmondta, hogy a rádióhallgatók továbbra is a Határok nélkül műsorában, naponta 21.30-22 óra között hallgathatják tudósításaikat. Vannak kárpátaljai, vajdasági és felvidéki tudósítók is. Naponta két hírt szolgáltatnak, ezek bekerülhetnek a Krónikába is hírek, interjúk vagy riportok formájában. Lesz új bukaresti tudósító is, most jár le a pályázati határidő. Az eddigi tudósító, Márványi Péter február végén visszavonul. /Pataki Zoltán: "Nálam a Temesvári Rádió marad az első helyen" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./"
2001. február 16.
" A "Tőzsér-posta" múltjáról beszélt Tőzsér József, az 1993-ban alapított Pallas-Akadémia Könyvkiadó és Könyvkereskedelmi Vállalat igazgatója. 1969-ben kezdte megszervezni, hogy Hargita megye minden községében nyissanak könyvesboltot. A bukaresti könyvposta mintájára 1971. február 15-én alakították ki a magyar könyvposta-szolgálatot, amelynek Gyergyószentmiklóson volt a székhelye (mert a gazdasági vállalat is ott székelt). A Kriterion Kiadó, Dacia Kiadó, Ion Creanga Kiadó készleten lévő köteteit hirdették meg, s nagyon hamar levelek sokasága érkezett. Ezt a különleges postaszolgálatot Beke György keresztelte el Tőzsér-postának. A könyvposta 1976-ig működött, amikor Tőzsér Csíkszeredára költözött. Ekkorra már a "szervek" is felfigyeltek, és gazdasági ügyet csináltak a könyvpostából. Tőzsér Józsefet hat hónapra felfüggesztett büntetésre ítélték, kitalált gazdasági okok miatt. A könyvpostát nem működtették tovább, egészen 1989-ig. Az Előre Kiskönyvtárat viszont Csíkszeredából terjesztették, a kötetekben címlistákat tudtak közölni. A könyvlistáikon 300-350 cím szerepelt.- Sikeresek voltak a falusi könyvnapok. Kányádi Sándor Fától fáig című könyvét csaknem falutól faluig vitték Kányádi Sándorral együtt, összpéldányszáma elérte a negyvenezret. Olyan esztendő is volt, hogy a februári könyvnapok alkalmával 34 találkozót szerveztek, tehát több alkalommal naponta kettőt is. Kányádi Sándor, Beke György, Fodor Sándor, Mikó Imre, Horváth István, Benkő Samu voltak rendszeres vendégeik, meghívottjaik. /Harmincéves a Tőzsér-posta. Beszélgetés Tőzsér Józseffel. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./"
2001. február 21.
"Kovásznán a könyvtárban idén is nagy a forgalom. Az elmúlt esztendőben naponta átlag 58 személyt szolgáltak ki, tájékoztatott Pázsi Margit, a könyvtár vezetője. A beiratkozott 2090 olvasó az elmúlt év folyamán összesen 15 050 alkalommal fordult meg a könyvtárban és 39 000 kötetet kölcsönzött ki. /Fellendülő könyvtár-szolgálat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./"
2001. február 22.
"Adrian Paunescu RTDP-s szenátor törvénykezdeményezést nyújtott be a szenátus állandó bürójához, amelyben azt javasolta, hogy az oktatási intézményekbe vezessék be a himnusz naponta történő eléneklését. Paunescu javaslatát az RMDSZ, az RTDP és az NRP képviselői is aláírták. Puskás Bálint szenátor elmondta: Paunesu indítványa a román himnusz és zászló használatát szabályozó törvény módosítására vonatkozik. Az RMDSZ részéről a kezdeményezést Kelemen Hunor képviselő és Kereskényi Sándor szenátor írta alá. Kelemen Hunor az indítványnak csak az első részével ért egyet, amely szerint a himnusznak csak az első három szakaszát kell elénekelni, ez az előző jogszabályhoz képest pozitív döntést jelent. /Kötelező lesz a himnusz eléneklése? = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./"
2001. március 24.
"A Bacau megyei Saucesti község ortodox népének spontánul szerveződött rohamosztaga husángokkal, petárdákkal felszerelkezve támadott rá az Evangéliumot hirdető neoprotestáns gyülekezet tagjaira. A község kisebbségi felekezete mindössze hat családból áll, mintegy fele aggastyán és gyermek, érthető tehát, hogy menekültek. Az elszánt csőcseléknek mégis sikerült néhányukat utolérni és véresre verni. Közéjük tartoztak néhányan, akik a rendőrős épületében próbáltak menedékre lelni, de a törvény emberei nem fogadták be őket, sőt tétlenül nézték végig azt is, ahogy az ortodoxok szétverik a kis evangélista gyülekezet viharvert Dacia furgonját. A National március 16-i tudósítása szerint kiszállt a helyszínre a megyei rendőrség egyik főtisztje, és kijelentette: nehéz lesz a tetteseket azonosítani, mert sokan voltak. A helyi ortodox pap azt nyilatkozta, hogy a neoprotestánsok segélyeket kapnak Nyugatról, szokásaik, szertartásaik eltérnek a helyi hagyományoktól, csak egymást segítik, nem csoda hát, hogy az ortodox gyülekezet nem engedi be őket a temetőjébe. Az ortodox pásztor szerint az evangélisták a hibásak, amiért magukra haragították az igazhitű többséget azáltal, hogy hagyták magukat segélyezni nyugati testvéreiktől. - Két hónapja, hogy lezajlott a hagyományos önkumenikus imahét. A szervezésben élenjárt az ortodox klérus. - Márc. 18-án Teoctist pátriárka személyesen utazott Kolozsvárra, hogy keblére ölelje a 80. évét ünneplő Bartolomeu Anania érseket. A Romániai Magyar Szó 2000. okt. 13-i számában - a román sajtó alapján - emlékeztetett: ugyanez a Teoctist és Bartolomeu páros 1941 januárjában, a bukaresti pogrom napjaiban a Vasgárda kötelékében részt vett az Antim utcai zsinagóga szétdúlásában. Úgyszintén ismertette a lap az ünnepelt kolozsvári érsek ifjúkori életpályájának további homályos részleteit, magyargyűlölettől átitatott publicisztikájának némely gyöngyszemét is. Nem csoda, hogy ilyen hagyományok szellemében a Román Ortodox Egyház öt évvel ezelőtt össznépi gyűlöletet gerjesztett a Jehova Tanúi gyülekezet ellen, hogy ne tarthassa meg nemzetközi konferenciáját Bukarestben. Egy év múltán, 1977. ápr. 28-án az Arges megyei Ruginoasa község ortodox hívei a húsvét teljében, papjuk szeme láttára verték agyba-főbe a helyi baptista gyülekezet tagjait. Nemsokára a Bukarest melletti Pantelimon község feltüzelt ortodox népe Snagoveanu püspök jelenlétében botokkal kergette el a baptistákat, mikor a helyi tanácstól törvényesen kiutalt telken le akarták tenni tervezett imaházuk alapkövét. Egy Bihar megyei község ortodox őslakosai ugyanígy futamították meg a bevándorolt mohamedánokat, amikor hivatalos papírokkal igazoltan szerzett területükön temetőt akartak létesíteni maguknak. Kolozsvár ortodox teológusai husángokkal verték ki a görög katolikusokat a törvényszéki ítélettel alig visszautalt templomukból. Nincs rá adat, hogy a Román Ortodox Egyház Szent Szinódusa vagy valamely képviselője az ökumenikus héten szót emelt volna hívei, papjai tettlegességei ellen. /BARABÁS ISTVÁN: A próféta üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ Három vád is érte Teoctist román ortodox pátriárkát: fiatalkorában tagja volt a legionáriusmozgalomnak, később együttműködött a Szekuritátéval, és hogy homoszexuális kapcsolatokat tartott fenn. Mindez titkosszolgálati dokumentumokra való hivatkozással jelent meg. Iliescu államelnök azonnal védelmébe vette a román ortodox egyház fejét, Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy "a múlt felelevenítése" káros, a művelődés- és vallásügyi miniszter közleményben tiltakozott az "aljas kampány ellen". Kérdés, hogy a Szekuritáté irattárait vizsgáló testület kiadja-e Teoctistról a terhelő bizonyítékokat, amelyekből egy részlet az egyik saját munkatársának jóvoltából került nyilvánosságra. /Ágoston Hugó: A pátriárka múltja. = Krónika (Kolozsvár), márc. 24./"
2001. március 24.
"A szállodásokat arra kötelezik, hogy naponta jelentsék a rendőrségen, kiket fogadtak, írta az Evenimentul zilei. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./"