Nem csitult a konfliktus Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezetésében szerepet vállaló székelykövesdi lelkész és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége között. Papp Géza püspök a napokban ismét levelet intézett Brassaihoz, amelyben arra emlékeztette, hogy az egyház igazgatótanácsa a zsinati határozat alapján „megtiltja a lelkipásztoroknak, hogy akár politikai párt, akár politikai szervezet vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, akár független jelöltként, helyi, megyei vagy országos szervezetben, választott vagy fizetett tisztviselőként feladatot végezzenek. ” „Mindezen jogi és etikai tisztázások után annak az érzésünknek adunk hangot, hogy Brassai Zsombor tudatosan provokálja az Egyházkerület elnökségét, s alig várja, hogy a fegyelmi beinduljon ellene. ” Brassai válaszlevelében tisztességtelennek tartotta a neki címzett levelet. „Önök tartoznak az egyház tagságának és a lelkészi társadalomnak magyarázattal, s nem én Önöknek!” – írta a lelkész. /L. I. : Palást, politika: ki tisztességtelen? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

A keresztény önazonosság, az európai értékrend és az egyházak közötti építő párbeszéd gondolatának jegyében kezdődött meg szeptember 5-én Nagyszebenben a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés, amelyet főszervezőként Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) elnöke és Jean-Arnold de Clermont, az Európai Egyházak Konferenciájának (CEC) elnöke nyitott meg. A háromnapos találkozón 2500 katolikus, protestáns és ortodox egyházi képviselő vallja meg hitét, állást foglalva az európai nemzetek megbékélése és együttműködése mellett a keresztény értékrend és életforma szellemében. A tanácskozás meghívottjai között szerepel Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Jakubinyi György római katolikus érsek és Adorjáni Dezső evangélikus püspök. A rangosabb világi vendégek között van José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is. Üdvözlő beszédet mondott Josip Bozanic zágrábi érsek, a CCEE alelnöke és Jakubinyi György érsek. Szólt a küldöttekhez Daniel moldvai metropolita, Ioan Robu érsek, a román katolikus püspöki kar elnöke, Kirill metropolita, az orosz ortodox egyház külügyeinek irányítója és Wolfgang Huber püspök, a németországi evangélikus egyház elnöke. A pápai üzeneten kívül Rowan Williams canterbury érsek üzenete is elhangzott. Tőkés László püspök nem vesz részt a nagyszebeni eseményen, az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyház (KREK) alacsonyabb szinten van jelen. Számos megmagyarázhatatlan esemény érte Nagyszebenben a III. Ökumenikus Nagygyűlésen részvevő magyar református delegációt – közölte Csoma Áron, a Magyarországi Református Egyház (MRE) szóvivője. „Az, hogy a magyar delegáltak szállásával sem volt minden rendben, talán jelentéktelen dolognak tűnik, de az a tény, hogy a megnyitót követő ünnepi fogadásra egyetlen magyar református delegáltat sem hívtak meg, több mint véletlen” – fogalmazott. Pap Géza püspök elmondta, a köszöntésen a román államelnök jelenlétében csak román nyelvre nem fordították le köszöntő szavait. /Erdő bíboros nyitotta meg az ökumenikus nagygyűlést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Szeptember 16-án a Fráta melletti Berkenyesen a maroknyi református közösség felavatta templomát. A település templomát már az 1332-es évben említették iratok, Ezt később lebontották, a szomszédos Frátára jártak a hívek istentiszteletre. Az egyházközség imaháza végül 1939–1946 között épült fel, amelyet az akkori püspök, Vásárhelyi János avatott fel. Azóta kiderült, az épület olyan rossz állapotban van, hogy megjavítani g nem lehet. Akkor határozták el, hogy új templomot építenek Mindenki (mind a negyvenhárom lélek) támogatta a kezdeményezést. A hollandiai testvérgyülekezettől segítség érkezett az építéshez. Az avatáskor az ünnepi hálaadó istentiszteleten dr. Pap Géza püspök hirdetett igét. /Somogyi Botond: Maroknyian egy templomért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 19./

Október 12–14-e között ünneplik a kolozsvári református oktatás megalakulásának 450. évfordulóját. Székely Árpád 18. éve igazgatója a Református Kollégiumnak. Annak idején Csiha Kálmán püspök úgy képzelte el, hogy a több mint négy évtizedes betiltás után rövidesen újra indítják a felekezeti iskolákat: a kollégiumokat és az általános iskolákat. Azonban a minisztériumi illetékesek, a román oktatási szakemberek nem értették meg, hogy mit is akarnak a magyar történelmi egyházak. Ezért született meg az a köztes megoldás, hogy az ortodox szeminárium mintájára engedélyezték a református egyház részére szükséges személyzet képzését, de csakis közép- és főiskolai szinten. Az egyházi javak visszaszolgáltatása még tizenhét évvel a rendszerváltás után sem oldódott meg, állami támogatásra van szükség. Romániában 1990 után az első református kollégium Kolozsváron indult újra. 1992-ben, amikor az első évfolyam érettségizett, az igazgató 43-szor volt Bukarestben az érettségin való részvétel engedélyeztetése végett. 1990 elején a Tanügyminisztérium írásos határozatban döntött a kollégium újraindításáról, amelyet aztán szeptember első felében visszavont. A Györgyfalvi negyedi 16-os Általános Iskolában csökkent a gyereklétszám, ezért akkor ott kaptak négy osztálytermet. A nyolc osztály felváltva járt iskolába. Csiha püspök feleségének, Emese asszonynak köszönhetően több hónapon át 14 kollégista kapott szállást a püspökségen. Szerencsére a befogadó iskolával való kapcsolat jónak volt mondható az ott töltött 12 év alatt. Eddig mindössze az ó-kollégium épületének 2002-es visszaszolgáltatása valósult meg. Azt a tanévet a templom előtti néma tüntetéssel kezdték. Pap Géza püspökkel az élen megálltak a kollégium előtt, és imádkoztak. Szinte a csodával volt határos a 2002. december 20-i beköltözésük a kollégiumba. A kolozsvári iskolának testvériskolai kapcsolata van a többi nyolc erdélyi református kollégiummal. A Református Pedagógiai Intézet szervezésében kerül sor a kollégiumi igazgatók és tanárok gyűlésére, diákkonferenciák, versenyek lebonyolítására. Jó a kapcsolat a római-katolikus és az unitárius iskolával is. /Nagy-Hintós Diana: „Bízom abban, hogy Isten továbbra is gondot visel ránk... ” Beszélgetés Székely Árpáddal, a Református Kollégium igazgatójával. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Az elhunyt Csiha Kálmán püspöktől Erdély és a világ reformátusságának kiválóságától búcsúztak november 10-én Marosvásárhelyen családtagjai, egyháza képviselői, tisztelői. Az gyászszertartáson több ezren vettek részt. Ötvös József, esperes gyászbeszédében kiemelte: a XX. század a magyarság számára a tatárjárás utáni legnagyobb megpróbáltatásokat jelentette, s hogy az erdélyi magyarság ezt túlélte, túlélhette, abban fontos szerepük volt az egyházaknak, de annak az egyháznak is, amelynek egyik legrátermettebb vezetője volt Csiha Kálmán. Bustya Dezső nyugalmazott egyházkerületi főjegyző az elhunytról szólva kiemelte, a legnagyobb megpróbáltatások idején sem feledte küldetését: „Igazi építő volt, templomok sora s gyülekezetek sokasága termett az Úr által rászabott idő alatt, annak ellenére, hogy rácsokat, akadályokat is gördített eléje, amelyeken mindig áthatott az Isten igéje, s erőt adott neki a folytatáshoz. ” Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke mondott még beszédet. /Király K. László: Elbúcsúztak Csiha Kálmántól. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Mind a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, mind az Erdélyi Unitárius Egyház a szabad lelkiismeretük szerinti szavazásra buzdította híveit, ennek ellenére november 19-én Tőkés László független EP-képviselőjelölt egy református, majd egy unitárius templomban kampányolt Háromszéken. Az ÚMSZ birtokába került bizalmas, február 23-án született körlevél szerint Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület /EREK/ püspöke azt „ajánlotta” lelkészeinek, gyűjtsenek aláírásokat Tőkésnek. Pap Géza püspöknek a Tőkés László melletti aktív kiállásra való buzdítása nem váltott ki egyértelmű tetszést az egyházkerület lelkészei részéről. 61 lelkipásztor ugyanis közös állásfoglalást adott ki. Az aláírók tiltakoznak az ellen, „hogy az egyházat bárki is eszközként használja politikai célok elérése érdekében”. Az EREK módosított álláspontján. A Pap Géza püspök és Tonk István főgondok által aláírt november 19-i körlevelében az egyház elnöksége „minden református egyháztagot és erdélyi magyart” szabad lelkiismerete alapján való választásra szólított fel. Az Erdélyi Unitárius Egyház elnökségének hivatalos álláspontja, hogy az egyháztagok szavazzanak lelkiismeretük szerint. Tőkés László püspök november 19-én Háromszéken találkozott szimpatizánsaival: Baróton és Kézdivásárhelyen népgyűlésen vett részt, majd Kovásznán és Sepsiszentgyörgy református, illetve unitárius templomában találkozott híveivel. A püspök kíséretében Kovásznára látogató, és beszédet is mondó Orbán Viktor Fidesz-elnök kifejtette: olyan emberre kell leadni a voksot, aki érzi is, amit mond, és aki bebizonyította, hogy kiáll azért, amit megígér. A püspök stábjával együtt érkezett Kovásznára Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, Toró Tibor RMDSZ-szenátor és Antal Árpád András RMDSZ-képviselő is. /Mihály László: Kampány a szószékről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

Nem foglal állást sem az európai parlamenti választásokon függetlenként induló Tőkés László református püspök, sem az RMDSZ mellett körlevelében az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK). Pap Géza püspök és Tonk István ügyvezető főgondnok kézjegyével ellátott dokumentum az egység fontosságára mutat rá. „Meggyőződésünkké vált, hogy erdélyi magyar népünk megmaradásának egyik esélye és feltétele az egységes fellépés a mindnyájunkat érintő kérdésekben. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy az általunk több ízben is szorgalmazott egység az európai parlamenti jelölések vonatkozásában nem jött létre” – fogalmaztak a levélírók. /Bálint B. Eszter: Nem foglal állást az EREK. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ügyvezető püspöke nemrégiben vette át hivatalát Tőkés Lászlótól. Kifejtette, hogy a legsürgetőbb teendő a KREK egyházközségeinek dolgát rendbe tenni. Meg kell keresni azon egyházközségeket, amelyekben a lelkipásztor nem érzi jól magát, és gondjai vannak. Csűry folytatni szeretné az egyházközségek látogatását. Hamarosan leülnek tárgyalni Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével a két egyházkerületet érintő kérdésekről. Csűry szeretné, ha a gencsi ügy minél hamarabb lezárulna. Emellett továbbra is nyitottak a Krisztusért és Egyházért /CE/ Szövetséggel szemben. Zilahon a Református Wesselényi Kollégium ingatlanügyeit kell rendezni. Az iskolaépület szintén a református egyház tulajdonában volt, de az 1990-es évek eleje óta sikertelenül igényelték vissza. A nagyváradi Lorántffy-gimnázium épületét szeretnék felújítani, Szatmárnémetiben pedig rendezni kell a Kölcsey Ferenc Főgimnáziummal a felmerült gondokat. Tavaly augusztusban a KREK visszakapta azt az épületet, amelyben jelenleg a gimnázium működik, és egy másik, egykori egyházi tulajdonú ingatlant a Láncos-templom mögött. A Szatmári Református Gimnázium néhány osztálya jelenleg a Kölcsey épületében tanul, s voltak kísérletek arra, hogy összeugrasszák a két magyar tanintézetet. /Fried Noémi Lujza: Szolgálat a szeretet jegyében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

Tőkés László EP-képviselő meghívására a romániai magyar egyházak vezetői tanácskoztak február 5-én Nagyváradon. A találkozón megemlékeztek Kräuter Sebestyén nyugalmazott temesvári püspökről, aki január 29-én hunyt el. Kifejezték közös örömüket, hogy hároméves küzdelem után a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium végre visszakapta elorzott sportpályáját. Továbbá megfogalmazták abbéli igényüket, hogy az RMDSZ, illetve a nemzeti oldal képviselői megegyezésre jussanak az elkövetkezendő választásokra. Az egyházfők állásfoglalásban összegezték az oktatási törvénytervezet felekezeti oktatásra vonatkozó passzusainak bővítése, kiegészítése iránti kéréseiket, illetve közös nyilatkozatban biztosították Tőkés László EP-képviselőt támogatásukról a keresztény értékek védelmében indított mozgalmában. Az RMDSZ lehetőséget nyújt minden erdélyi magyar csoportosulásnak, hogy részt vegyen az önkormányzati választások előtt rendezett RMDSZ-es belső megmérettetéseken – jelentette ki Markó Béla. /Megegyezést szorgalmaznak az egyházi vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./ Az óvodától az egyetemig tartó felekezeti oktatást kérték közös állásfoglalásukban az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői. A püspökök azt szeretnék, ha az állami tanintézetekhez hasonlóan a törvény az egyházi iskolák esetében is biztosítaná a finanszírozás mindhárom formáját. Az állásfoglalást aláírta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Schönberger Jenő szatmári püspök, református részről Pap Géza erdélyi és Csűry István királyhágómelléki megbízott püspök, Szabó Árpád unitárius, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök és Gergely István, a Romániai Magyar Baptista Szövetség elnöke. /Both Abigél: Összefogtak az egyházfők. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Az egyházvezetők támogatásukról biztosították Tőkés Lászlót ahhoz, hogy a Keresztény Európát! elnevezésű programja keretében a keresztény identitást és szellemiséget erősítse Európában. Az egyházfők támogatják Tőkés javaslatcsomagját is, amely az EP-ben megrendezendő nemzetközi Biblia-kiállítást, a Kereszténység és Európa című konferencia kettős, brüsszeli és erdélyi megrendezését, valamint XV. Benedek pápának az Európai Parlamentbe való meghívását tartalmazza. A megbeszélésen továbbá Tőkés figyelmébe ajánlották annak lehetőségét, hogy törvénymódosítási kezdeményezésével az európai egyházak is pályázhassanak uniós forrásokra. /Fried Noémi Lujza: Oktatási ökuménia. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

A Romániában elismert felekezetek egy esztendővel ezelőtt konkrét javaslatokat tettek a tanügyi törvénytervezet a felekezeti oktatásra, illetve az iskolai vallásoktatásra vonatkozóan. A 2008 januárjában közvitára bocsátott tanügyi törvénytervezet részben beépítette a törvényszövegbe az egyházak javaslatait. Az erdélyi történelmi egyházak sajnálattal állapítják meg, hogy éppen azok az alapelvek nem kerültek be a törvénytervezetbe, amelyek a teljes körű felekezeti oktatásra, az egyházi autonómia tiszteletben tartására és a felekezeti iskoláknak az állam általi teljes körű finanszírozására vonatkoznak. A törvénytervezet nem biztosít kellő súlyt a felekezeti oktatásnak. A magyar történelmi egyházak állásfoglalásukban megdöbbenéssel állapították meg, hogy a törvénytervezet felsőoktatásra vonatkozó része nem tesz említést a felekezetek által fenntartott felsőoktatási intézményekről. A romániai magyar történelmi egyházak kifejezik szándékukat, hogy az óvodától az egyetemig tanintézeteket alapíthassanak és tarthassanak fenn. Tekintettel arra, hogy a felekezeti tanintézmények tanulóinak, illetve hallgatóinak szülei az ország adófizető állampolgárai, ezért kérik, hogy ezen tanintézmények számára – az állami oktatási intézményekhez hasonlóan – a törvény biztosítsa a finanszírozás mindhárom formáját, úgymint: alapfinanszírozás, kiegészítő és kompenzációs finanszírozás. A Nagyváradon február 5-én elfogadott állásfoglalás aláírói: Dr. Jakubinyi György érsek (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség), Tempfli József megyéspüspök (Nagyváradi Római Katolikus Püspökség), Schönberger Jenő püspök (Szatmári Római Katolikus Püspökség), dr. Pap Géza püspök (Erdélyi Református Egyházkerület), Csűry István püspök (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), dr. Szabó Árpád püspök (Unitárius Egyház), Adorjáni Dezső Zoltán püspök (Evangélikus-Lutheránus Egyház), Gergely István elnök (Magyar Baptista Szövetség), Tőkés László (európai parlamenti képviselő). /Állásfoglalás. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 17./

A február elején indított program megkönnyíti az egyházi ingatlanokban működő tanintézetek sorsát. Eddig a törvények értelmében a szaktárca nem utalhatott át pénzt az ilyen ingatlanok rendbe hozatalára. A római katolikus egyháznak még nem szolgáltatták vissza azt az ingatlant Kolozsváron, amelyben jelenleg a Báthory-líceum működik. A reformátusok esetében több ingatlanért folyik a pereskedés, így a Horea úti templom mögött található volt faipari szakiskola esetében, s nem született jogerős döntés arról az épületről sem, amely az Apáczai-líceumnak ad most otthont. „Nagyon remélem, hogy a nagyenyedi városi tanáccsal s a Bethlen Gábor Nemzeti Kollégiummal kötött szerződés megfelelő modellnek bizonyul a minisztérium számára is”, nyilatkozta Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. „A szerződés megkötése előtt egyeztettünk a szaktárcával, s a tanügyminiszter megerősítette: ilyen jellegű szerződés megkötése tényleg azt jelenti, hogy az egyházi ingatlanban lévő állami iskolákat is támogatják az infrastruktúrájuk korszerűsítésében. Ilyen szerződés megkötése várható Székelyudvarhelyen is. Szabó Árpád unitárius püspök szerint miután tisztázódnak a jogi keretek és lehetőségek, előfordulhat, hogy megkötnek egy hasonló partnerségi szerződést a városi tanáccsal a János Zsigmond Unitárius Kollégium infrastruktúrája fejlesztésének érdekében. /Nagy-Hintós Diana: Per alatt álló egyházi ingatlanok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./

Dr. Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Tonk István főgondnok, Kató Béla főjegyző, Gyenge János, az igazgatótanács tagja püspöki vizitáción vesz részt Marosvásárhely egyházközségeiben. A látogatás első állomáshelye a Vártemplom volt. Kevesen jelentek meg a templomban, a nagyvárosi nagy létszámú gyülekezetek egyre inkább távol maradnak az egyháztól és a templomtól. Az egyházkerület 510 gyülekezete közül a vártemplomi 3777 lelket számlál. A nagy gyülekezetek közé tartozik, hiszen az egyházkerület reformátusainak összlétszáma 340 ezer lélek. Apadó gyülekezet, a gyülekezetek 90 százalékában ez a tendencia. Kétszer annyit temetnek, mint amennyit keresztelnek. A templomlátogatás egyházkerületi szinten 18 százalékos. /Mezey Sarolta: Püspöki vizitáció a marosvásárhelyi egyházközségekben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

Az Erdélyi Református Egyházkerület az utóbbi napokban Hargita megyére összpontosított. Az elmúlt héten Székelyudvarhelyen rendeztek hitvalló napokat, majd Gyergyószentmiklóson tartották meg az egyházkerületi közgyűlést. Dr. Pap Géza református püspök kifejtette, Kolozsvár volt a közgyűlések központja. Most úgy gondolták, el kell menni a végekre is. Így voltak annak idején a nagyenyedi egyházmegyében, a kollégiumban, illetve a magyarigeni, valóban kis lélekszámú szórványgyülekezet nagyon szép templomában, így jöttek most Gyergyóba is, a végekre, erősíteni azokat, akik itt végzik a szolgálatukat. Szórványterületen, a missziós gyülekezetekben a lelkipásztor munkája egészen sajátos. Az Erdélyi Református Egyházkerület területileg a Királyhágótól a Fekete-tengerig tart. Természetesen a Kárpátokon innen vannak a legjelentősebb egyházmegyék, de a Kárpátokon túl is vannak gyülekezetek. Nem könnyű szolgálati helyek ezek. Románia alkotmánya biztosítja a felekezeti oktatás lehetőségét, de nem jelent meg törvény, amely szabályozná. Készültek ugyan törvénytervezetek, de hol egyik, hol másik bizottságon nem mentek át. A püspök hangsúlyozta, szeretnének visszatérni a gyökerekhez, a 60 évvel ezelőtti államosítást megelőző korok állapotához. Akkor az egyház iskolát épített, saját iskolarendszert működtetett, saját erkölcsi normák alapján szervezte meg e tevékenységet. Kollégiumrendszerben gondolkodnak. E kollégiumok központokban jöttek létre Nagyenyeden, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, ahol nemcsak osztálytermek voltak, hanem bentlakások is. Megszűnnek a szórványban az iskolák, a diákok rákényszerülnek, hogy bejöjjenek városba tanulni. Ebben szeretnék segíteni őket. Fontos kérdés a teológia akkreditációja. Beadták a megfelelő iratokat, mégis elaludt az ügy. Most újra kellett kezdeni az egész akkreditáció kérdését. Úgy néz ki, hogy rövidesen meglesz az alapképzés akkreditációja, és meglesz a II. fokozat elismertetése, a mesterképzés, s remélik, a doktorképzés is. Erdélyben a református egyház a maga erejéből tartja fenn az oktatást. /Bajna György: Találkozni a végeken szolgálókkal. Beszélgetés dr. Pap Géza református püspökkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

Felháborodva vette tudomásul az Erdélyi Református Egyházkerület, hogy a sepsiszentgyörgyi bíróságon két magyar református, Benedek Levente és Benedek Ildikó pert indított az egyházkerület ellen, azt állítván, hogy a Székely Mikó Kollégium jogtalanul került vissza az egyház tulajdonába, az épület soha nem volt az egyházé, hanem a román államé. Benedekék jelenleg az egyháztól elsajátított egykori tanári lakásokban laknak. Az egyház „elkötelezte magát az ifjúság nevelése mellett, és a visszakapott iskolaépületeket az erdélyi magyar közösség oktatási céljaira kívánja használni” – olvasható a Papp Géza püspök és Tonk István főgondnok által aláírt dokumentumban. /Farkas Réka: A református egyház tiltakozik a Mikó-per miatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

Húsz művet adtak el az Egyetemes Magyar Képzőművészeti Egyesület Stockholm (EMKES) és a Házsongárdi Alapítvány által szervezett jótékony célú képzőművészeti kiállítás két napján. Összesen 87 alkotás érkezett a támogatásra hívó felszólításra. „Minőségi munkák vannak itt, az alkotások adományozóinak jelentős része Barabás Miklós Céh tag, s ez már eleve garantálja a minőséget. Ugyanakkor sok az olyan élvonalbeli, Munkácsy-díjas művész is, aki szintén megtisztelt adományával” – jelezte Németh Júlia műkritikus. A Házsongárd Alapítvány igazgatónője, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet szerint az elvárásokat messze meghaladta az aukció eredménye /4500 euró/. Az alapítvány az árverésből befolyó összeget a Házsongárdi temetőben nyugvó jeles magyar személyiségek sírjának megmentésére, a magyar történelem és művelődés szempontjából fontos síremlékek restaurálására fordítja. Pap Géza református püspök elmondta: „Kisebbségi sorsunk egyik nagyon keserű tapasztalata, hogy mindenhonnan kiszorulunk. Lassan a Házsongárdi temetőben sincs már helyünk. ” /Varga Réka: A tumbák védelmében. A Házsongárd Alapítvány munkáját segíti az árverés bevétele. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

A felekezeti oktatás feladását látja a Báthory-líceum és a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium egyesítésében Szabó Árpád unitárius püspök. Elmondta: jó lett volna, ha ilyen horderejű döntés előtt a katolikus egyház más felekezetek vezetőivel is konzultál. /Vitatott iskolaegyesítés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ további vélemények:a/ Matekovits Mihály, az Oktatás- és Kutatásügyi Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója elmondta: Kovács Sándor főesperes nem követett el törvénytelenséget akkor, amikor nem kérte ki az iskolaegyesítésről a Pázmány Péter Katolikus Gimnáziumba járó gyerekek szüleinek és igazgatójának véleményét. /(N. -H. D.): Csak az egyházi jóváhagyás szükséges. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ b/ Czirják Árpád pápai prelátus a vele készült interjúban emlékeztetett, a kolozsvári katolikus líceum, a Pázmány Péter Katolikus Gimnázium az ő kezdeményezésének is köszönhető, a rendszerváltás után lehetőség mutatkozott a katolikus iskola létrehozására. A testvéregyházak képviselőivel összefogva sikerült az iskolát létrehozni, a Báthory István Líceum épületében. Czirják Árpád számára érthetetlen a katolikus líceum felszámolásának kísérlete. Czirják Árpád Jakubiniy György gyulafehérvári érseket teszi felelőssé a katolikus iskola megszüntetéséért. Az érsek után súlyos felelősség terheli a főegyházmegyei főtanfelügyelőt és a helyi plébánost. /Török János: Államosítás egyházi segédlettel. Interjú Czirják Árpád pápai prelátussal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./ c/ „Nem tisztem minősíteni a katolikus egyház döntéseit” – nyilatkozta a református püspök, nem kíván a sajtó nyilvánossága előtt véleményt mondani. Véleményét az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek rendszeresített találkozóján fogja elmondani. Kovács Sándor főesperes elmondta: az egyház bérleti szerződést kötött 20 évre a tanfelügyelőséggel. Eszerint az egyház biztosítja, hogy visszaszolgáltatás alatt álló ingatlanában folytatódjék az oktatás, cserébe állami támogatáshoz juthatnak az épület felújításához, korszerűsítéséhez. Nagyenyeden a református egyház kötött 25 évre szóló ilyen típusú szerződést az önkormányzattal. Előzőleg a minisztérium az enyedi kollégiumnak megszavazott és jóváhagyott milliárdos összeget visszavonta, és újabb határozattal más iskolának adta. A nagyenyedi kollégium pedig képtelen volt a megkezdett munkálatokat befejezni. Pap Géza püspök úgy látja, hogy a politikai élet egyes tisztségviselői is el akarják lehetetleníteni az egyházi tulajdonban lévő iskolák helyzetét, s magát a felekezeti oktatást az anyagi eszközök megvonásával akarják térdre kényszeríteni. /N. -H. D. : „Nem tisztem minősíteni a katolikus egyház döntéseit” = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

Október 2-án ünnepélyes keretek közt adták át az Apafi Mihály Református Egyetemi Kollégium felújított épületét Kolozsváron. Az épület eddig is kollégiumként működött, de jóval kevesebb férőhellyel. Mostanra az épület mindhárom szintjén befejezték a felújításokat, így összesen hetvenhat diáknak tudnak szállást biztosítani. A megnyitón dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke három pontban foglalta össze a kollégium tervezett szerepét: élettér teremtés, oktatás, és közösség építés. Szeretnék, ha az intézmény keretén belül egy szakkollégium is létesülne, ahol és a bentlakók egymástól, meghívott tanároktól egyaránt tanulhatnának. Ennek érdekében arra törekednek, hogy a kolozsvári egyetemek minden magyar szakjáról körülbelül öt-öt diák lakjon az internátus falai közt. A püspök elmondta, a beruházás összértéke 1,6 millió euró, ehhez az Illyés Alapítvány 50 millió forinttal, az Apáczai Alapítvány 25 millió forinttal járult hozzá, a fennmaradó összeget pedig az egyházkerület biztosította. /Osváth Diána: Bővült és megújult az Apafi-kollégium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

A verespataki projekt megvalósítása katasztrofális következményekkel járna a környezetre. Vannak, akik a nyilvánosság előtt ellenzik a terv jóváhagyását, a háttérben titokban mégis a projekt megvalósításának előmozdításán fáradoznak, anyagi nyereség miatt. A lap munkatársa egy ilyen esetet mutatott be. 2002. szeptember 18-án a gyulafehérvári római katolikus érsekségen Jakubinyi György érsek, Pap Géza erdélyi református, Szabó Árpád unitárius püspök és szaktanácsosaik megbeszélést folytattak az RMGC vezetőségével. A román–kanadai vegyes vállalat vezetői megígérték, hogy a Verespatak központjában található római katolikus, református és unitárius templomokat, valamint a körülöttük lévő mintegy 43 műemlék jellegű épületet nem bontják le. A tárgyaláson a magyar egyházvezetők teljes kártalanítást kértek a helyi egyházközségek felszámolásáért. Az egész világot megdöbbentette, amikor 2003 márciusában kiderült, hogy a román ortodox egyház elvileg megegyezett az RMGC-vel arról, hogy felszámolja három szarvaspataki temetőjét, azokba többé nem temeti el az elhunyt híveket, exhumáltatja a holtakat, és valamennyit Abrudbányára költözteti. Az ortodox egyház jelentős kártérítést, amolyan „fejpénzt” is követelt minden egyes elköltöztetett halottért. A közfelháborodás nyomán az ortodoxok lefújták a tranzakciót. 2003 júliusában az RMGC képviselői azzal a szándékkal fordultak az erdélyi magyar egyházakhoz, hogy az azok által birtokolt verespataki ingatlanokat – templomokat, plébániákat és parókiákat, más egyházi tulajdonban lévő épületeket, telkeket és temetőket – megvásárolják. Az említett magyar egyházvezetők 2003. július 21-én Kolozsváron tartott értekezletükön nyilatkozatot fogalmaztak meg: továbbra is fenntartják korábbi álláspontjukat, és a jövőben is egyeztetnek „a verespataki projekttel kapcsolatos valamennyi kérdésben”. Idén verespataki lakosok közölték, tudomásukra jutott, hogy a római katolikus egyház titokban eladta a templom mellett álló egyik épületét, a harangozói házat az RMGC-nek. Az újságíró Pénzes Lórándhoz, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye sajtóreferenséhez fordult, aki közölte: a hír hamis, a katolikus egyház semmilyen ingatlant nem idegenített el Verespatakon. A verespatakiak kitartottak amellett, hogy információik pontosak, megszerezték a szóban forgó ingatlan telekkönyvi másolatát. Ebből kiderült, hogy a katolikus plébánia 2007-ben mégis eladta a RMGC-nek a házat. A verespataki plébános, Lukács Imre Róbert elmondta, pénzre volt szükségük, ezért adták el a házat, mely rossz állapotban levő lakatlan ingatlan volt. A plébános szerint az újságíró információi a katolikus ingatlan eladásáról „a Soros Alapítványtól származnak”. „Azok az emberek, akik a Soros Alapítványnál tevékenykednek, azok nem a közösségért dolgoznak, hanem a közösség ellen. Már hét éve vagyok Verespatakon, végignéztem, hogyan loccsantak az egyik táborból a másikba. Nem a falu megmaradása a céljuk, hanem az, hogy ők közben nagyon jól megéljenek. ”Jakubinyi György érsek a verespataki ingatlaneladásról, a közös püspöki nyilatkozat megsértéséről nem kívánt nyilatkozni. /Tibori Szabó Zoltán: Ki tart ki melletted, Verespatak? Egyházi kereskedelem az arany árnyékában – ingatlanokkal, lelkekkel. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Október 12-én Felsőcsernátonban felavatták a holland alapítványi és kormányzati pénzügyi támogatással felújított Bod Péter Népházat. A holland küldöttség szerint egész Erdélyben, de akár Kelet-Európában is mintaértékű az épület. Az egyházi tulajdonba nemrég visszakerült, teljesen megrokkant kultúrotthont Szántó Emese tervei alapján, a Vitus Sándor cégének kivitelezésében modern építménnyé varázsolták. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Tamás Sándor megyei tanácselnök megyezászlót adományozott az egyházközségnek. /Sylvester Lajos: Népházat avattak Felsőcsernátonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Tibori Szabó Zoltán a Szabadság 2008. október 7-i számában megjelent cikkében (Ki tart ki melletted, Verespatak?) a következőket állítja: „Bizalmas forrásból tudtuk meg, hogy a Rosia Montana Gold Corporation a Verespatakon szolgáló abrudbányai lelkésszel is megkötött egy szerződést, amit a lelkész alá is írt, de aztán amikor az egyházkerületnek kérdéseinket feltettük, és az ügyletekre nyilvánvaló módon fény derült, a lelkésszel ezt az egyezséget felettesei visszavonatták”. Ezzel a szerző azt sejteti, hogy a református egyház megszegte 2003-as nyilatkozatában tett ígéretét és eladta történelmünket és múltunkat, a verespataki „lelkeket” pedig áruba bocsátotta. A szerző több ponton is – újságíróhoz méltatlan módon – valótlant állít és csúsztat:1. Az abrudbányai lelkész nem kötött szerződést a Golddal, hanem az egyházkerület tudta nélkül, egy segélykérő levelet írt, amelyben támogatást kért a parókia megroppant tetőszerkezetének javításához. Eladásról nem volt szó. 2. Hamis a szerző állítása az időpontot illetően is. A segélykérésre 2007 augusztusában került sor, s amikor az egyházkerület tudomást szerzett erről, szeptember 27-én felszólította az egyházközség vezetőit, hogy segélykérésüket vonják vissza. A visszavonás megtörtént. Valótlan tehát a szerző azon állítása is, hogy az egyházkerület akkor lépett, amikor az újságíró a kérdéseit feltette. 3. A szerző következtetése tudatos csúsztatás. 4. A szerző túlértékeli újságírói hatáskörét. Azt hiszi, hogy az egyháznak kötelessége az újságíró minden kérdésére válaszolnia. Nos, a református egyház válaszolt az őt érintő kérdésekre, de a mások tetteiről és cselekedeteiről alkotott véleményét nem köteles az újságíróval megosztani. A szerző szándéka nyilvánvaló: az egyházakat szeretné összeugrasztani. 5. Tibori, a Szabadság munkatársa és a Népszabadság külső munkatársa határozottan sérteni kívánt. A verespataki református gyülekezetnek már csak egyetlen helyben lakó tagja van. /Pap Géza püspök, Tonk István főgondnok: Újságírói etika. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Több rendezvény keretében emlékeztek meg október 23-án Kolozsváron az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 52. évfordulójáról. ’56, te lelkünkben lángoló címmel szervezett emlékműsort az 56-os Bajtársi Társaság, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei szervezete, a Világszövetség Erdélyi Társasága, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Tanács és az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei elnöke rendezésében. Az emlékezők András Imre, a VET elnökének kezdeményezésére egy percnyi néma csenddel adóztak az 56-os hősök emlékének. Közreműködtek a Horváth Béla Stúdiószínpad tagjai, valamint a BBTE színművészeti szakos hallgatói, Pálosi Zsuzsa és Vetési Nándor. Az est ünnepi előadója Dávid Gyula irodalomtörténész, 56-os elítélt volt. Részleteket vetítettek Víg Emese 1956 Erdélyben című dokumentumfilmjéből. Részlet hangzott el Dobai István 56-os elítélt ez alkalomra írott leveléből, az ünneplők tapssal köszöntötték a jelenlévő Komáromi József 56-os elítéltet. Az est zárásaként az egykor Szamosújváron raboskodó Fülöp Sándor olvasta fel versét, majd szeretetvendégség következett. A Kolozs Megyei Diáktanács szervezésében gimnazisták és egyetemisták fáklyás menetben vonultak a Mátyás Ház elől a Házsongárdi temetőbe. A forradalomra emlékezett a belvárosi unitárius templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten Pap Géza református püspök, Kovács Sándor római katolikus főesperes, Fehér Olivér evangélikus-lutheránus lelkész és Szabó Árpád unitárius püspök. /Ünnepi összeállítással emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

„Tudja meg ezt a jövő nemzedék, és ha felnőnek, beszéljék el ezt az ő fiaiknak. Hogy ne felejtsék Isten nagy tetteit” – idézte a 78. zsoltárt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulóján a kolozsvári unitárius templomban tartott ökumenikus istentiszteleten Szabó Árpád unitárius püspök. Az egyházfő arra emlékeztetett, hogy a bukásában is győzedelmes magyar forradalom megmutatta a nagyvilágnak: kis nép is képes felkelni a zsarnokság ellen – ha van elegendő hite hozzá. Pap Géza erdélyi református püspök azt emelte ki, hogy „diktatúra volt, diktatúra lesz, mert azok egymást követik a történelemben. Isten pedig azért épít diktatúrákat is, hogy próbára tegye az embert”. Kolozsvár alpolgármestere, László Attila elmondta, hogy a megtorlás során a súlyos ítéletekből Erdélynek, ezen belül Kolozsvárnak is bőven kijutott, de ezért és a forradalom idején vállalt rokonszenvért akkor sem kellett, és most sem kell senkinek lehajtott fővel járnia. A résztvevők megkoszorúzták a templom előcsarnokában, az 1956-os forradalom emlékére felállított márványtáblát. /Benkő Levente: Senkinek nem kell lehajtott fővel járnia. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

Nevetségesnek, de egyben veszélyesnek tartja az egyház Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester ötletét, miszerint újra kellene államosítani az egykori felekezeti iskolák visszaszolgáltatott épületeit. Florea azzal indokolta elképzelését, hogy az omladozó ingatlanok veszélybe sodorják a diákok testi épségét. Példaként a Bolyai Farkas Gimnázium és a jelenlegi Unirea Főgimnázium épületét említette, amely alapos renoválásra szorulna. Másrészt, véli Florea, ”az egyháznak nem az iskoláztatással, hanem a templomozással kellene foglalkoznia”. ”Már lejárt az az idő, amikor mindennek a középpontjában az egyház állt. Ez ment az inkvizíció idején, most viszont más világot élünk, ezt a papoknak is meg kellene érteniük” – érvelt a polgármester. Dorin Florea megígérte, hogy hamarosan kezdeményezi az iskolaépületek újraállamosítását. A polgármestere néhány évvel ezelőtt a helyi önkormányzat tudta nélkül, de a tanács nevében bírósági úton próbálta megakadályozni az egyházi épületek visszaszolgáltatását. Kezdeményezése kudarcot vallott. Bálint István önkormányzati képviselő, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója kifejtette, amióta a kolozsvári székhelyű Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) átvette a hajdani Református Kollégium épületét, számos beruházás történt. Bálint István méltányolja az egyház erőfeszítéseit, annál is inkább, mivel aránylag rövid időn belül sikerült kijavítani a tetőzetet és a csatornákat. Bálint István emlékeztetett: amíg a polgármesteri hivatal volt a tulajdonos, addig sem fektetett több pénzt az épület karbantartásába, mint az egyház. ”A polgármester úr utoljára májusban fizetett bért, azóta semmit nem utalt a számlánkra. Inkább ez kellene őt foglalkoztassa” – jelentette ki Kovács István, az Erdélyi Református Egyházkerület menedzsere. A polgármesteri hivatalnak havonta 25 ezer lejt kellene átutalnia az EREK számlájára. Pap Géza püspök vállalta, hogy az összeg egy részét az EREK az épület renoválására fordítja. Marosvásárhelyen hasonló gondokkal küszködik a római katolikus egyház is, amelynek több tanintézményi épületéért a városháza hónapok óta nem fizeti a szerződésbe foglalt házbért. Az épületek újraállamosítási szándékával kapcsolatosan Ötvös József, az egyházkerület generális direktora kifejtette, ”a városháza csak olyasvalamit vehet vissza, ami az övé volt”. Csintalan László római katolikus főesperes szerint a cél nem is annyira az újraállamosítás, sokkal inkább a románosítás lenne. Dorin Floreát az zavarja, hogy ezek az épületek magyar célt szolgálnak. /Szucher Ervin: Újraállamosítana Dorin Florea. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Kántor Lajos a Szabadság március 9-i számában felrótta a „református egyháznak” hogy nem képviseltette magát Márton Áron szobrának avatásán. Valójában az egyházkerületet – dr. Pap Géza püspök megbízásából – Tonk István ügyvezető főgondnok képviselte a jeles eseményen. /Dr. Pap Géza, püspök; Tonk István, ügyvezető főgondnok: Pontosít a református egyház. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./ Előzmény: Kántor Lajos: Kolozsvári néző. 2009. március (2). = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

Az ótordai református templomban istentisztelettel kezdődött a március 15-i ünnepség. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke után Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzul beszélt. A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum diákjainak ünnepi műsora után a jelenlevők átvonultak az ótordai református papilak udvarára, ahol Pap Géza püspök és Nagy Albert ótordai lelkipásztor leleplezte Suba László tordai szobrászművész Petőfi Sándort és Szendrey Júliát ábrázoló alkotását. Tordán az unitárius gyülekezet is ünnepi istentiszteletet tartott. Igét hirdetett az újonnan megválasztott erdélyi unitárius püspök, Bálint Benczédi Ferenc. /Petőfi-szobrot avattak Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Áldozatkészségéről tett tanúbizonyságot a református gyülekezet Árkoson, tejesen felújíttatta a XVIII. század végén épült templomát. Pál Tünde művész-restaurátor az 1812-ből való szószékkoronára varázsolta vissza az eredeti virágornamentikát. A felújításra adományozott a román kormány, az egyházközség svájci, német, holland testvéregyházai és barátai, a református egyházkerület, a hívek és a falu népe. Pap Géza, az egyházkerület püspöke hirdetett ünnepi igét. /Kisgyörgy Zoltán: Felújított templom Árkoson (Hálaadó istentisztelet). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

Egyszerre kondul meg a Kárpát-medence összes református templomának harangja május 22-én, így jelezve a határokkal szétszabdalt területeken élő hívek újbóli egyesülését. Történelme egyik legfontosabb pillanatára készül a magyar református közösség: május 22-én Debrecenben ül össze az Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinata, hogy elfogadja a közös alkotmányt, és ilymódon egyesüljenek a történelmi határok megváltoztatása miatt szétszakított Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és az anyaország reformátusai. Este az egységes Magyar Református Egyház helyreállításának kihirdetése következik, és ebben az időpontban egyszerre kondul meg, és tíz percen keresztül szól majd a Kárpát-medence valamennyi református templomának a harangja. „Amit Trianon szétszabdalt, azt református hívők körében próbáljuk valamilyen formában helyrehozni, és kimondhatjuk, amit eddig nagyon sokan tiltottak: a Kárpát-medencében egyetlen egységes magyar református egyház van!” – nyilatkozta az Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. /Pap Melinda: Közös harangszóval ünnepelnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 24./

A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium épületének visszaállamosításától tart az Erdélyi Református Egyházkerület, és emiatt május 3-án, vasárnap tanintézmény előtt tüntetést is szerveznek. Az egyházkerület és a visszaszolgáltató bizottság vezetői ellen ugyanis pert indított a – 2000-ben visszaszolgáltatott – kollégiumépület egyik szolgálati lakásáért a benne lakó Benedek család, akik a korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) is feljelentést tettek. Ennek nyomán a DNA vizsgálatot indított az egyházkerület egyes vezetői és a visszaszolgáltató bizottság tagjai ellen azzal a gyanúval, hogy az egyház hamis papírokkal „ellopta az államtól” épületet, mondta el Pap Géza püspök, aki szerint nem igaz, hogy illegálisan szerzett tulajdonjogot az egyház. Ezért „visszaállamosítása és az igazságtalanság ellen” az iskola elé vonulnak tiltakozni a sepsi egyházmegye református gyülekezeteinek tagjaival. /Kovács Zsolt: Újraállamosítás ellen tüntet a református egyház. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

„Betelt a pohár. Hazugsággal, csalással és történelemhamisítással nem lehet sem oktatni, sem népünk számára jövendőt építeni” – szögezte le Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen szervezett tüntetésen, melyen mintegy ezer ember jelent meg. Pap Géza levélben fordul Románia elnökéhez, miniszterelnökéhez és az igazságügy-miniszterhez és biztosítékot kér arra vonatkozóan, hogy a visszaszolgáltatási eljárásokban a törvény szelleme nem szenved csorbát. Tőkés László püspök, EP-képviselő leszögezte: „Minden felelős politikai erő, egyházak, és civilek össze kell hogy fogjanak, és kiiktassák a magyar ellentéteket, mert ez mindannyiunk közös érdeke. ” Kovács István unitárius lelkész elmondta: „egyesek önzésükkel képesek lennének államosítani, hogy megkaphassák az államtól az ebül szerzett jussukat. ” A tüntetés után szervezett sajtótájékoztatóján az egyház által a kollégiummal együtt visszaigényelt tanári lakások egyik vásárlója, Benedek Levente kifejtette: a Székely Mikó Kollégium épülete soha nem volt a református egyház tulajdona. /Kovács Zsolt: Székely Mikó Kollégium: Európához fordulnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

A Magyar Televízió tudósítani fog május 22-én az alkotmányozó zsinatról, az egységes Magyar Református Egyház Alkotmányának debreceni aláírásáról. A Kárpát-medencei protestáns egyházak egyesülésének gondolata öt évvel ezelőtt született meg. A kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazás után a történelmi egyházak, ezen belül a református egyház különösen fontos feladatuknak tekintették az országhatárokkal elválasztott magyarság szellemi egyesítését. Ennek a munkának az eredménye, hogy az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, délvidéki és a magyarországi reformátusok vezetői május 22-én kézjegyükkel látják el a dokumentumot. „Az egyesítés szimbolikus tett és cselekedet” – nyilatkozta Pap Géza erdélyi református püspök. Az ünnepélyes aktust több évig tartó szakmai munka előzte meg. A felvidéki reformátusok – tekintettel az államtól való anyagi függésükre és a nagyszámú szlovák anyanyelvű hívükre – megfigyelőként vesznek részt a tanácskozáson és a ceremónián. A Kárpát-medence református templomaiban egyszerre kondulnak meg a harangok. /A magyar reformátusság történelmi pillanata az MTV-ben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 19./