"Gyülekezeti házat avatott az elmúlt napokban Kolozsváron az Irisz telepi református egyházközség. A több éve készülő kétszintes házat az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének, Pap Gézának áldásával adták át. A gyülekezet tervei között szerepel a széleskörű diakóniai munka vállalása, ennek anyagi hátterét egy most épülő korszerű autójavító műhely fedezné. A közadakozásból felépített, Kós Károly tervezte templomukat 1957-ben szentelték fel, ezt követte húsz évre rá a lelkészi lakás. 1997-ben sikerül visszaszerezni egyik elkobzott épületüket a templom szomszédságában. Ekkor elhatározták: újra kell indítani a gyülekezeti diakóniai szolgálatot. A templom mellé új gyülekezeti házat építettek. A költségek egy részét a 12 kolozsvári református gyülekezet vagyonközösségének jövedelméből fedezték, a munkálatok zömét közmunkában a gyülekezet tagjai végezték el. A gyülekezeti terem az egyházi tevékenységek mellett a körzeti RMDSZ rendelkezésére áll. /Makkay József: Új kihívások előtt a diakóniai munka. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"Nov. 16-án felavatták a Szeben és Brassó megye határán lévő Szentágotán a település első református templomát Papp Géza erdélyi református püspök, Farkas Gábor esperes, Markó Gábor főgondnok (a Brassó megyei tanács alelnöke), Vetési László, a Szórványmisszió elnöke, Kozma Endre helyi református lelkész, valamint más egyházi és világi személyiségek jelenlétében. Szombatfalvi Török Ferenc, Nagyszeben és környéke RMDSZ-elnöke hangsúlyozta: a szórványok szórványában templomot létrehozni több, mint reménykeltő. /Sz. Cs.: Templomszentelés Szentágotán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"

"Magyardécse templomában kétszer végeztek eddig kisebb felújítási munkálatokat: az 1911. évi bővítéskor, illetve az ötvenes években végzett újrameszeléskor. Az átfogó felújítási munkálatok befejeződtek, Pap Géza erdélyi református püspök és Gudor Lajos esperes jelenlétében nov. 23-án lesz a hálaadó istentiszteletet. Fekete János helyi lelkész elmondta, felavatják az egyházi orvosi rendelőt is, amely svájci segítséggel született meg. /Magyardécse. Templomfelújítás, rendelőavatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./"

"Nov. 21-22-én tartották a Bethlen Kata Diakóniai Napokat Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, hollandiai és németországi partnerszervezetek képviselőinek részvételével. Az egyik kiemelt téma az idősgondozás volt. Első ízben nyújtottak át Árva Bethlen Kata díszokleveleket. Díszoklevelet kapott az a tizenkét diakonissza, aki életét a rászorulóknak áldozta. Három partnerszervezet: egy németországi és két hollandiai munkaközösség is elismerésben részesült. Megnyitották a Diakónia Keresztyén Alapítvány Zambilei utcai gondozóotthonát. Köszöntőbeszédet mondott: Pap Géza püspök, dr. Sárosi Arthur, a Diakónia Keresztyén Alapítvány igazgatója, aki az otthon felépítésének munkálataiban jelentős részt vállalt, valamint a németországi testvérszervezetek képviselői. A Jó Testvér Gondozóotthon 17 férőhelyes, véglegesen beköltözni kívánókat, időleges gondozásra szorulókat és betegeket egyaránt vár. /Farkas Imola: Ember az emberért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./"

"Nov. 27-i ülésükön elmarasztalásban részesítették Tánczos Vilmost és Xantus Gábort, a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) oktatóit az intézményt alapító történelmi magyar egyházak vezetői. Az egyházfők azt javasolták a Sapientia Alapítvány kuratóriumának és az egyetem szenátusának, hogy Tánczos Vilmost mentse fel a kuratóriumban betöltött alelnöki tisztségéből, és hívja vissza a megbízott rektor-helyettesi funkciójából. A rektor-helyettes elfogadta a döntést, ezzel szemben Xantus közölte: méltánytalannak tartja a döntést, és nem kíván együttműködni az egyetemmel, míg az intézmény rektora és rektor-helyettese az ügy kapcsán valótlan állításokra építi az intézmény védelmét. A tanácskozáson kihallgatták Kató Bélát, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökét, Szilágyi Pált, az egyetem rektorát, valamint az incidensnél szemtanúként jelen lévő oktatói és adminisztratív személyzetet. Mint ismeretes, Xantus Gábor azzal vádolta Tánczos Vilmost, hogy szakmai megbeszélés során az egyetem rektori irodájában tettlegesen bántalmazta. A tanácskozáson emellett aggodalommal vették tudomásul, hogy a média tanszék helyzete nincs megnyugtatóan megoldva. Az alapítók az elméleti és a gyakorlati oktatást egyaránt fontosnak tartják, és felkérik az egyetem rektorát, hogy személyesen irányítsa, és határolja körül a két oktatási formát a dékán kinevezéséig. Ugyanakkor felkérték az érintett feleket a keresztény megbocsátás gyakorlására. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy a statútum szerint az alapítók közgyűlése bizonyos esetekben csak javasolhat a kuratóriumnak, ezért a végleges döntés meghozatala a kuratórium feladatkörébe tartozik. A következő kuratóriumi ülést dec. 13-án tartják. /Borbély Tamás: Elmarasztalták Tánczost és Xantust. Tánczos tisztségeinek megvonását javasolták az egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"

"Dec. 10-én Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, a Nagy-Románia Párt (NRP) főtitkára, valamint Ioan Aurel Rus és Valentin Dinescu, az NRP két szenátora (a szenátus emberjogi, illetve a visszaélésekkel foglalkozó bizottságának tagjai) sajtóértekezletet tartott Balogh Béla, a Kolozsvár-belvárosi református egyházközség volt parókus lelkésze ügyében. A nagy-romániás szenátorok és a polgármester védelmükbe vették a református lelkipásztort. A sajtó rendelkezésére bocsátották Balogh Béla 2003. jún. 17-én a szenátushoz írt levelét, amelyben a volt parókus lelkész eltávolításának törvénytelensége, az esetleges kilakoltatás miatt panaszkodott kérve, hogy a román felsőház emberjogi bizottsága hallgassa ki őt. Az ügyet a visszaélésekkel foglalkozó bizottság vette át. /K. O.: Nagy-romániások Balogh Béla védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Balogh Béla lelkész ellen 2001-ben egyházi fegyelmi eljárás indult, majd rövidesen megfosztották lelkészi hivatalának gyakorlásától. Balogh úgy véli, ezen intézkedéssel tulajdonképpen Pap Géza erdélyi és Tőkés László királyhágómelléki püspök akar bosszút állni rajta azért, mert bírálni merte egyes egyházi vezetők tevékenységét, és tagadta, hogy ő lenne az apja Tőkés Eszter (Tőkés László nővére) jelenleg kilencéves kislányának. A lelkész egykor pszichiátriai kezelésben is részesült. A két nagy-romániás szenátor - Ioan Aurel Rus és Valentin Dinescu -sajtótájékoztatóján kijelentette: szorgalmazni fogják Pap Géza püspök leváltását.DNS-vizsgálata bizonyította: nem Balogh Béla a Tőkés Eszter kislányának apja. A lelkész 1998 októberében Tőkés László újraválasztása ellen is tiltakozott, majd böjtöt hirdetett újraválasztott püspöke, Tőkés László ellen. Balogh Béla ellen ezek után egyházi fegyelmi eljárást indítottak. Az egyház fegyelmi bizottsága áthelyezésre ítélte a lelkészt, de ő ezt nem fogadta el. Ezért 2001 decemberétől fizetést sem folyósítottak részére. Balogh Béla. A közigazgatási bírósághoz fordult semmisségi keresettel a szerinte megalapozatlan fegyelmi határozat ellen. Ennek első tárgyalása december 5-én volt, amikor az egyházkerület nem képviselte magát. /Lázár Lehel: A Nagy-Románia Párttal a püspökök ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./"

"A szakma és az RMDSZ tervei szerint az erdélyi magyar televízió kereskedelmi jellegű lesz. A tévét alapítvány és kft működteti majd, de mindezek elfogadásához szükség van Budapest rábólintására is - tájékoztatott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Több nem hivatalos megbeszélést tartottak, egyrészt a szakma és az RMDSZ, másrészt közte és a magyar kormány képviselői között. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elmondta, hogy a MÚRE által működtetett, Krenner Miklósról, a két világháború közötti erdélyi magyar újságíró szignójáról elnevezett Spectator Alapítvány a televízió lehetséges központjaként felajánlotta a kolozsvári Rákóczi úton lévő Sajtóházat a körülötte lévő 1500 négyzetméteres területtel együtt. A Romániai Református Egyház Zsinati Állandó Tanácsa javasolta, hogy a romániai magyar történelmi egyházak, a civil és a politikai szférával együtt azonos mértékben, meghatározó szerepet kapjanak a televízióállomás működtetésében. Ennek elérése érdekében a református egyház előzetes konzultációt tart az erdélyi egyházakkal. A Tőkés László és Pap Géza református püspökök által aláírt nyilatkozat megjegyezte, hogy amennyiben a civil, egyházi és politikai hármas pilléren nyugvó rendszer megbomlik, minden nemes szándék ellenére a televízió az erdélyi magyarság újabb megosztásához vezetne. /Borbély Tamás: Kereskedelmi televíziónk is lesz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"A Krónika információi szerint az Erdélyi Református Egyházkerület visszahelyezi igazgatói tisztségébe a marosvásárhelyi Bod Péter Diakóniai Központ korábban menesztett igazgatóját. A Nagy Gábor intézményvezető által indított munkaügyi pert dec. 19-én tárgyalják a marosvásárhelyi bíróságon. Nagy Gábort néhány héttel ezelőtt távolította el tisztségéből a püspökség. A volt igazgatóval Kató Béla telefonon közölte az egyházfők azonnali hatállyal érvénybe lépő döntését. Nagy Gábor ezért munkaügyi pert indított a püspökség ellen. Pap Géza püspök minden információ közlésétől elzárkózott. /Szucher Ervin: Az egyházfők hallgatnak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./"

Új református egyház létrehozásával fenyeget a szászrégeni egyházközség papja. A 65 éves Nemes Árpád úgy véli, Pap Géza református püspök vezetése miatt egyre több parókia érzi szükségesnek az Erdélyi Református Egyházkerületből való kiválást és egy új, a Presbiteri Református Egyház megalakítását. A tiszteletes, aki a zsinatnak is tagja, erre a veszélyre egy karácsonykor küldött körlevélben hívta fel lelkésztársai figyelmét. Ebben Pap Géza püspököt és Kató Béla püspökhelyettest „diktatórikus vezetéssel” vádolta. Elmondása szerint az egyházkerület jelenlegi vezetése egy szűk kör érdekeit szolgálja, „melyet anyagi érdekek hajtanak”. Nemes úgy véli, a püspök megszegte a kánonokat azzal, hogy a 65 évnél idősebb papoknak megtiltotta a szolgálatot. Pap Géza püspök az új egyház létrehozásával kapcsolatban röviden nyilatkozott: „Nemes Árpád felvetését meggondolatlan fenyegetőzésnek tartom, az egyházkerület lelkészei nem osztják véleményét.” /Lázár Lehel: „Engedetlen” református papok. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

Nem szerepel a 2004. évre tervezett anyaországi költségvetésben az a templomépítési pénzalap, amelynek létrehozását Medgyessy Péter miniszterelnök helyezte kilátásba a nyár közepén. Annak idején Pap Géza erdélyi református püspökkel folytatott budapesti tárgyalása alkalmából a kormányfő megígérte: az általa vezetett kabinet külön alap létrehozásával nyújt majd támogatást a határon túli templomépítésekhez. Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke úgy nyilatkozott: azon gondolkoznak, hogy 2004-ben valamilyen tartalék-alapból nyújtsanak ilyen jellegű támogatásokat, majd hozzáfűzte: „azt mindenképpen szeretnénk, ha a 2005-ös költségvetésben már önálló előirányzatként szerepelne ez az alap”. /Ígéret már van... = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

Az Erdélyi Magyar Történelmi Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete február 13-án tartott üléséről kiadott közleményben az egyházak vezetői azon elvárásukat is kifejezték, hogy a létrejövő televízió következetesen érvényesítse az erdélyi magyarság keresztény-nemzeti értékrendjét, és a hitbeli-erkölcsi értékeit. A Kolozsváron tartott ülésen egyetértéssel fogadták Jakab Gábor római katolikus pápai káplán és Vetési László református szórványmissziói lelkipásztor nevesítését a létrehozandó kuratóriumban, emellett az RMDSZ szorgalmazására létrejövő kereskedelmi erdélyi tévé ügyében az egyházi részvétel pontos rögzítését kezdeményezték, amit megegyezés alapján képzelnek el. Az egyházfők a magyarországi költségvetési nehézségek ismeretében aggodalmuknak adtak hangot, hogy az új adó anyagi támogatása nehogy a Duna Tv költségvetésének rovására történjék. A nyilatkozatot Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tempfli József nagyváradi és Schönberger Jenő szatmárnémeti római katolikus megyéspüspök, Pap Géza erdélyi, illetve Tőkés László királyhágómelléki református püspök, valamint Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök látta el kézjegyével. Pap Géza a Szabadságnak elmondta, hogy az erdélyi tévé ügyében is a Sapientia-modellt tartanák legmegfelelőbbnek. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet a Sapientia Alapítvány működteti, amelyben a döntéseket az alapítvány kuratóriuma hozza meg, de e testület fölött áll az alapítók közgyűlése. Az alapítók testülete vétójoggal rendelkezik, amelyben egyszerű többséggel születnek a határozatok. A vétójog azt jelenti, hogy az alapítók testülete bármilyen kérdésben újratárgyalásra kötelezheti az alapítvány kuratóriumát. Az egyház elöljárói azt szerették volna, ha az egyházak képviselői az alapítók közgyűlésében kaptak volna helyet, amelynek a létezéséről csak feltételezéseik vannak. A püspök elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy sem a magyar kormány, sem az RMDSZ részéről nem keresték meg őket a létesítendő televízió ügyében. A sajtóból arról értesültek, hogy az RMDSZ képviselői nem óhajtanak ebben a kérdésben egyeztetni az egyházakkal. /Borbély Tamás: Megfelelő részvételt igényelnek az egyházak az erdélyi tévében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a vele készített interjúban emlékeztetett, hogy a 2000. decemberi egyházkerületi közgyűlésen történt megválasztása előtt munkatársaival, az egyházkerületi főjegyzővel és a missziói előadóval együtt, akik lelkipásztorok, úgy vállalták a jelölést, hogy csapatban fognak dolgozni, megosztva az egyházi vezetés különböző területeiért való felelősséget. Ez azóta így történik. Tapasztalniuk kellett, hogy több területen alábbhagyott az egyházi fegyelem. Romániában a kommunista rendszerben sem alakult ki olyan szekularizáció, mely aláásta volna az értékrendet. Pap Géza abban látja a veszélyt, hogy a Nyugat felől beáramló vallásos mozgalmak és tanítások bomlasztóan lépnek fel. A két romániai református egyházkerület, az erdélyi és a királyhágómelléki közös törvényhozó testülettel /Zsinattal/ működik, de igazgatásában önálló és egyik sem avatkozik be a másik sajátos ügyeibe. A zsinati elnökséget évenként váltakozva tölti be a két egyházkerület vezetősége. A két kerület viszonya jó, jobb mint bármikor volt az elmúlt évtizedek folyamán.. A lelkészképzés terén legnagyobb gond a Teológiai Intézet anyagi fenntartása. A lelkész-utánpótlás területén semmilyen gondjuk sincs. Az erdélyi egyházkerületben a 90-es években gyakran öt-hatszoros volt a felvételre jelentkezők száma a szükség szerint megállapított helyekhez képest. A rendszerváltás után az akkor még bőven áramló külföldi támogatással építési hullám indult. Új templomok, gyülekezeti központok, házak és termek, parókiák és más épületek gomba módra jelentek meg. Az erdélyi egyházkerületben több mint harminc templom épült. Jelenleg is folyamatban van néhány templom építése. A 90-es évek elején az erdélyi egyházkerületben hat református gimnázium nyílt meg hosszas utánajárás eredményeként: Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. Ezek az intézmények állami iskolák, részben a volt református kollégiumok épületeiben működtek és működnek ma is. Eddig csupán a sepsiszentgyörgyi Mikó Kollégium és a kolozsvári régi Református Kollégium épülete került újra egyházi birtokba. Kolozsváron és Marosvásárhelyen egészségügyi posztliceális iskola, ugyancsak Marosvásárhelyen kántor-tanítóképző főiskola nyílt. Az egyházkerülethez tartozik még egy általános iskolai tagozat Sepsiszentgyörgyön, valamint két óvoda Sepsiszentgyörgyön, illetve Kolozsváron. Ezeken kívül működik még négy egyházközségi óvoda, valamint 16 diákotthon, szórványiskolai bentlakás egyházkerületi, egyházközségi és alapítványi kezelésben. Egyetemi szinten a Teológiai Intézeten kívül a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében református Tanárképző Kar működik. Eddig elenyésző számú iskolaépület került vissza egyházi tulajdonba, de csak a két említett kollégium működik régi helyén. Az igazgatótanács nem tiltja ugyan, hogy a lelkipásztorok politikai vagy érdekvédelmi szervezet tagjai legyenek, de megtiltja, hogy helyi, megyei vagy országos szervezetben választott tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként feladatot végezzenek. /Takács Éva: A közélet minden területe Isten Igéjének ítélete alatt áll. Interjú Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

Márc. 15-én a kolozsvári Szent Mihály-templomban az erdélyi magyar történelmi egyházak, a kolozsvári magyar főkonzulátus valamint, a politikai és civil szervezetek képviselőinek részvételével, telt ház előtt tartottak ökumenikus istentiszteletet márc. 15-e alkalmából. Ezt követően az ünneplő sereg a volt Biasini Szálló elé vonult, ahol megkoszorúzták Petőfi Sándor emléktábláját. Este az ünnepség a Role és a TransylMania együttes koncertjével ért véget. Czirják Árpád érseki helynök márc. 15-ét az összmagyarság ünnepének nevezte. Pap Géza református püspök rámutatott, elmúlt az az idő, amikor mások mondták meg nekünk, hogy milyen szabadságra van szükségünk. Szabó Árpád unitárius püspök arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az ünnep ne az egymásra mutogatás alkalma legyen, hanem a megtisztult nép megkülönböztetett napja. Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspök emlékeztetett, a forradalom hősei tudták, hogy harcuk több egyetlen nép harcánál, benne ezeréves szülőföldünkhöz való ragaszkodásuk jutott kifejezésre. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke a fájdalmas csalódás és a harc közül az utóbbi választását nevezte helyénvalónak. Medgyessy Péter miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett üzenetét Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul olvasta fel, majd Valentin Cuibus, Kolozs megye alprefektusa Adrian Nastase román kormányfőnek a romániai magyarsághoz intézett köszöntő levelét tolmácsolta. Eckstein-Kovács Péter szenátor hangoztatta: „azt üzenem a polgármesternek, hogy csomagolja össze műanyag pohárkáit, és menjen el”. Vekov Károly képviselő beszédében hangsúlyozta: „nem reálpolitikusokra és pragmatikusokra van szükségünk, akik végiglépegetik a történelmet, és nem hagynak nyomot maguk után, mondta a politikus hangsúlyozva a szabadság jegyében kívánjuk a szabadságot, az esélyegyenlőséget.” A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) nevében Bardóczi Csaba ismertette tizenkét pontban, hogy mit kíván az ifjúság. Ezek: 1. restitutio in integrumot, az elkobozott egyházi és közösségi ingatlanok teljes visszaszolgáltatását; 2. önálló állami magyar egyetemet; 3. erdélyi magyar bankot; 4. a csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését; 5. a kötelező katonai szolgálat végleges és azonnali eltörlését; 6. az itthonmaradást ösztönző pozitív jövőképet, gazdasági jólétet biztosító közösségi képviseletet; 7. bátor kiállást magyarságunkat jelképező történelmi személyiségek szobrai védelmében; 8. Eva Maria Barki és Bayer Zsolt persona non grata minősítésének visszavonását; 9. az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesítését, az ifjúság megosztásának beszüntetését; 10. a magyarországi és romániai állami költségvetésből az erdélyi magyarságnak szánt összegek feletti RMDSZ uralkodás felszámolását, a politika kivonulását a támogatások elbírálásából; 11. élni a választás szabadságának lehetőségével; 12. teljes önrendelkezést az erdélyi magyar közösségünk számára, autonómiát. A Házsongárdi temetőben zajlott megemlékezést követően több magyar zászlót lengető fiatal vonult végig a Főtéren, majd a Szentegyház-, Bolyai- és Kossuth Lajos utca érintésével a Protestáns Teológiára ment. /Ördög I. Béla, Papp Annamária: Méltósággal ünnepelte március 15-ét Kolozsvár magyarsága. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Márc. 28-án Déván Pap Géza püspök és Albert István Hunyad megyei esperes jelenlétében leleplezték Tordai Sándor András mellszobrát. Déva első magyar vonatkozású szobrát éppen Tordai Sándor Andrásról, Erdély első hitvalló református püspökéről, Déva első református lelkipásztoráról mintázták. Az 1579-ben elhunyt püspököt a hajdani dévai református templomban temették el, sírfeliratát átmentették a múlt század elején épült új, szecessziós templomba. /Gáspár-Barra Réka: Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

Jövő hónapban végleg megfosztják palástjogától Baktai Bélát, a szentegyházi gyülekezet református lelkészét, miután az megosztva a gyülekezetet évek óta nem hajlandó átadni hivatalát az egyházkerület által a szolgálattal megbízott lelkipásztornak. Az ottani hívek jelentős része támogatja Baktai Bélát. A viszály tárgya Szentegyháza, a Hargita megyei kisváros református temploma, amelyet Baktai Béla lelkipásztor „hivatalos” papsága alatt, nyugati segélyből építettek, és két ízben – egyszer Baktai, egyszer meg a püspök vezetésével – szenteltek fel. – Baktai, aki az elmúlt években sorozatosan áthágta egyházunk törvényeit, megúszta a végleges eltiltással – jelentette ki Pap Géza püspök, hozzátéve, hogy az egyház pénzügyi ellenőrei több ízben is ingó és ingatlan javak jogtalan eltulajdonításán fogták a lelkészt. /Szucher Ervin: Szektásoknak nyilvánított reformátusok. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./

Egyéves munkával, holland testvérgyülekezetük és az önkormányzat segítségével kívül-belül teljesen felújították a 360 éves református templomot Vajdahunyadon. Pap Géza erdélyi református püspök a templomépítéshez erőt adó hitről, reménységről beszélt. /Gáspár-Barra Réka: 360 éves a vajdahunyadi református templom. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 17./

Az RMDSZ döntése, miszerint a helyhatósági választásokon Ioan Rust, a Szociáldemokrata Párt polgármesterjelöltjét támogatja Kolozsváron, világos, fejtette ki Markó Béla máj. 21-i kolozsvári sajtóértekezletén. Eckstein-Kovács Péter szenátor, a megyei RMDSZ elnöke korábban nem értett egyet Máté András polgármesterjelölt visszaléptetésével, valamint a kormánypárti jelölt kizárólagos támogatásával. Markó Béla hangsúlyozta: az RMDSZ kiemelt céljai között szerepel Kolozsvár jelenlegi polgármesterének leváltása. Markó Béla találkozott Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével is. /Köllő Katalin, Borbély Tamás: Az RMDSZ egyértelműen Ioan Rust támogatja. Markó Béla a mai polgármestertől mentes várost kíván minden kolozsvárinak. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

A Párbeszéd a jövőért konzultációsorozat keretében Kolozsváron máj. 21-én Markó Béla szövetségi elnök és Kötő József oktatási és egyházügyi ügyvezető alelnök Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével és Kató Béla főjegyző-püspökhelyettessel tanácskozott. Pap Géza felvetették, hogy elfogadhatatlanul hosszú az illetékes kormánybizottság döntésének meghozatala, kézbesítése és az ingatlanoknak az egyház nevére történő telekkönyvezése közötti időszak. Markó Béla jogosnak ítélte a felvetést, és ígéretet tett arra, hogy az RMDSZ közbelép a folyamat felgyorsításáért. /Párbeszéd a jövőért. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

A Szászrégen melletti Kisfülpösön járt máj. 23-án Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, abból az alkalomból, hogy a templomot teljesen felújították. Az istentiszteleten mintegy négyszáz lélek vett részt. /b. d.: Templomszentelés Kisfülpösön. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./

Pap Géza püspök az Erdélyi Református Egyházkerület híveihez intézett felhívásában arra kért minden szavazati joggal rendelkező református egyháztagot, hogy feltétlenül éljen állampolgári jogával, menjen el szavazni, és szavazzon azokra a jelöltekre, akik akár polgármesterként, akár helyi, vagy megyei tanácsosként méltóképpen képviselhetik a közösséget. /Felhívás az Erdélyi Református Egyházkerület híveihez. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Az idén 96 éves Református Szemle /Kolozsvár/ szerkesztőbizottsága Kozma Zsolt teológiai professzornak ítélte az első Pro Sciencia Sacra díjat. A jún. 9-én megtartott ünnepi nyílt szerkesztőségi ülés főhajtás volt a több lelkészgenerációnak tudományt és lelki táplálékot nyújtó Kozma professzor előtt. Adorjáni Zoltán teológiai professzor, a Református Szemle főszerkesztője ismertette a népes hallgatósággal a teológiai szaklap közel százéves történetét és Kozma Zsolt munkásságát. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke saját méltatása mellett felolvasta az objektív okok miatt távolmaradt Szabó István dunamelléki református püspök üzenetét, majd Marjovszki Tibor budapesti teológiai tanár személyes hangvételű előadásban méltatta a Kozma-életmű hatását a felnövő teológus-generációkra. Pap Géza erdélyi püspök az idén nyugdíjazását kérő Kozma Zsolthoz fordult: ne hagyja abba a tanítást, ne hagyja abba az írást. /M. Á. Zs.: Pro Sciencia Sacra díj Kozma Zsoltnak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

Harmincegy lelkészt szenteltek fel az Erdélyi Református Egyházkerület közgyűlésén, a Farkas utcai református templomban jún. 15-én megtartott ünnepi istentiszteleten. Dr. Fazekas Sándor dicsőszentmártoni nyugdíjas orvost választották a Tonk Sándor elhunytával megüresedett harmadik főgondnoki tisztségbe. A másnap folytatódó közgyűlés meghallgatta Pap Géza püspöki jelentését. Nagy teret kapott a jelentésben az egyházi ingatlanok kérdése is. Határozatot hoztak a lelkészek politikai szerepvállalásának tiltásáról. /Moldován Árpád Zsolt: Éves közgyűlését tartotta az Erdélyi Református Egyházkerület. Lelkészeket szenteltek, főgondnokot választottak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Marosvásárhelyen a Bod Péter Diakóniai és Tanulmányi Központban működő Református Asszisztensképző Főiskola vezetősége és tanárainak a zöme búcsúzni készül az intézettől, melynek a profilja megváltozik. Dr. Nagy Attila tüdőgyógyász-főorvos, az intézmény igazgatója szerint betelt a pohár, vele együtt távozik Mezei Ilona főasszisztensnő is, aki amolyan mindenese volt az intézetnek: oktatott, nevelt, titkárnőként intézte az adminisztrációt. Az igazgató és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetősége, személyesen Papp Géza püspök közötti ellentét főként abból származik, hogy a Bod Péter Diakóniai Központot a korábbi püspök, dr. Csiha Kálmán építtette – adományokból, éppen az Asszisztensképző Főiskola számára. Nagy doktor szervezte meg az oktatást, 1992 novemberében kezdődött el a magyar nyelvű általános asszisztensképzés. Nagy Attila máig önkéntesen, ingyenesen vezette az intézményt. Nemrég egy mindössze érettségivel rendelkező fiatalembert neveztek ki „föléje" intézményvezetőnek, akivel nem tud szót érteni. Nagy Attila az évzárón elmondta: az utóbbi időben rágalmazó leveleket küldöztek ellenfeleik a püspökségre, és „a püspök úr véleményét rólunk a rágalmak alapján alkotta meg." Ezek után az eddigi vezetőség menni készül. A főiskolán a most záruló tanévben 69-en tanultak, közülük 24-en ballagtak. A 13 tanév alatt 324-en nyertek itt szakképzést. Egy idei kormányhatározat szerint az egészségügyi általános asszisztensképzés a posztliceális szakiskolákban megszűnik, ez csak orvosi egyetemen folyhat tovább, a marosvásárhelyi Főiskola is átalakul, ezután szociális, közegészségügyi, gyógyszerészeti, fizikoterápiás vagy öregek ápolásához értő asszisztenseket képezhetnek. Ezzel a lépéssel felszámolják a magyar nyelvű általános asszisztensképzést, miközben például a marosvásárhelyi kórházakban egyre kevesebb a magyarul értő orvos. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen ősztől valószínűleg magyar nyelvű bábaképzés indul. /Máthé Éva: Ballagási ünnepség – szemrehányásokkal. Megszűnik a magyar általános asszisztensképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

Jún. 20-án az Erdélyi Református Egyházkerület Kántortanító-képző Intézete újabb, a tizenegyedik kántortanító nemzedéket bocsátotta útjára a marosvásárhelyi Vártemplomban. Pap Géza püspöke hirdetett igét. A marosvárhelyi Kántortanító Intézetben immár 350-en szereztek kántortanítói oklevelet. Közülük sokan tanítóként, óvónőként, kántorként dolgoznak Erdély-szerte. A kántortanítóknak az lesz a feladatuk, hogy keresztény erkölcsben, hitben vállalják fel a népnevelést és a zeneoktatást, a közösségteremtést. A mai napig nem oldódott meg az állandó székhely kérdése. Az oktatás egy része az Eminescu (volt Jókai) utcai Diakóniai Otthonban zajlik, másik része pedig a volt református leányiskolában. A végzősöknek Pap Géza püspök nyújtotta át a kántori oklevelet. /Mezey Sarolta: Kántortanító-oklevelek egy újabb nemzedéknek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Jún. 27-én emlékezett Detrehemtelep közössége a település fennállásának centenáriuma mellett a református templom építésének tizedik évfordulójára. Az eseményre hazalátogattak a telepről elszármazottak is. Pap Géza püspök hirdette az igét. A templomszentelés 1994. szept. 11-én volt. Keszeg Vilmos professzor bemutatta a településről készült és általa szerkesztett monográfiát. /Detrehemtelep. Adatok Detrehemtelep történetéhez /Hiperborea, Torda/. A szerző maga is detrehemtelepi származású. A századfordulón tucatnál több település megépítésére vagy kiegészítésére (hozzátelepítésre) került sor. Így jött létre Torda–Aranyos vármegyében Felsődetrehem hozzátelepítése, későbbi nevén: Detrehemtelep. A templom bejáratánál márványtáblát lepleztek le. Szövege a következő: "A telepes elődök és Darányi Ignác (1849–1927), a telepítési törvény atyja emlékére állította a 100 éves Detrehemtelep lakossága." /Valkai Krisztina: Alapításának századik esztendejét ünnepelte Detrehemtelep. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

Kívül-belül renoválta műemléktemplomát a Beszterce melletti Sófalva református közössége. Az alig háromszáz lelket számláló gyülekezet és Földvári Tibor lelkipásztoruk hat év kemény munka után szentelhette fel júl. 17-én felújított templomát. Pap Géza püspök további építkezésre biztatta a közösséget: nemcsak a templomnak kell időnként megújulnia, hanem a „lelki kövekből épült lelki háznak", a gyülekezetnek is. /Guther M. Ilona: Megújult a sófalvi református templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 21./

Fennállásának négyszázadik évfordulóját ünnepelte Kalotaszeg legkisebb református gyülekezete, Sztána. A kétszáz lelkes falu apraja-nagyja ünneplőbe öltözött júl. 25-én. Pap Géza püspök arról beszélt, hogy a megmaradásnak egyetlen útja az építkezés, a korszerűsítés. Utalt arra, hogy néhány éve a sztánai gyülekezet saját erejéből újította fel templomának tetőzetétPapp Hunor tiszteletes az önépítkezés példájaként említette a híres-nevezetes 1914. február elsejei sztánai farsangi bált. A mulatságnak Kós Károly meghívottjaként vendége volt Móricz Zsigmond, aki ennek nyomán írta Nem élhetek muzsikaszó nélkül című novelláját. Papp Hunor hozzátette: a tizenötmillió magyarban gondolkodó Orbán-kormánynak és holland hittestvéreknek is köszönhető a templom tetőzetének teljes felújítása. A hetvenes években 350 magyar és 250 román lakta a falut, ma 200 magyar mellett 26 román ajkút találni. 1911-ben a Budapestről hazatérő Kós Károly képes hetilapot alapított Sztánán. A Kalotaszeg című lapot Bánffyhunyadon nyomtatták, a szerkesztőség Kós sztánai Varjúvárában működött. A lap negyedév múlva azért szűnt meg, mert Kós felkérést kapott a pénzügyminisztériumtól a kispesti állami munkásnegyed befejezetlen részének megtervezésére. /Benkő Levente: Sztánán lelket lehelnek a házakba. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

Szept. 12-én, vasárnap avatta a szászrégeni magyarság Radnótfáján, a református templom udvarán felállított emlékoszlopot, a 60 évvel ezelőtti bombatámadásra emlékezve. Az istentiszteleten Pap Géza református püspök és Székely György helybéli lelkész szolgált. Nagy András, Szászrégen polgármestere elmondta, az oszlop nem csak a múltnak állít emléket. A polgármester emlékeztetett, szeptember 11-e a szászrégeni németeknek is szomorú dátum, hiszen 60 évvel ezelőtt ekkor kezdték meg deportálásukat a szibériai munkatáborokba. – A megbékélés jegyében állítottunk emlékoszlopot mindkét nép áldozatainak – mondta a polgármester. Radnótfáját 1965-ben csatolták Szászrégenhez, s e városon belül is megőrizte identitását a település. Az emlékoszlopot alkotó Baróthi Ádám elmondta, a tizedik ilyen jellegű hagyományos obeliszkjét állították fel. /Vajda György: Emlékoszlop Radnótfáján. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

Székelyudvarhelyen került sor a református tanintézmények közös tanévnyitójára, ugyanakkor ünnepelték a vendégfogadó Baczkamadarasi Kis Gergely Református Gimnázium újraalakulásának tizedik évfordulóját is. Szept. 18-án történelmi jellegű előadásokkal, valamint ünnepi műsorral vette kezdetét a találkozó, másnap volt a közös tanévnyitó. Az ünnepi igét Papp Géza református püspök hirdette, tanévnyitó beszédet Tonk István, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka mondott. Tőkés Zsolt, a helyi református gimnázium igazgatója köszöntötte a diákokat, szülőket, pedagógusokat. A jubiláló székelyudvarhelyi tanintézmény jelenleg 225 diákot számlál. Szept. 19-én az iskola bejáratánál leleplezték Baczkamadarasi Kis Gergely (1737–1787) bronzba öntött mellszobrát, Sebestyén Róbert szobrászművész alkotását. A kivitelezés költségét a Székelyudvarhelyért Alapítvány biztosította. /Szász Emese: Ünnepélyes évnyitó és szoboravatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

Egyházi szakszervezet létrehozásának javasolja Nagy Gábor, a marosvásárhelyi Bod Péter Tanulmányi Központ leváltott igazgatója, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) vezetősége „soha senkivel ne bánhasson hasonlóan erkölcstelen, kutya módra”, mint vele. A püspökség egy év alatt Nagy Gábort két ízben is menesztette tisztségéből, az intézményvezető azonban mindkétszer munkaügyi pert indított az EREK ellen. Nagy Gábor elektronikus postán több száz címre juttatta el a javaslatát és felvette a kapcsolatot a CNSLR–Fratia szakszervezeti tömbbel is, amelynek vezetői támogatásukról biztosították őt. A szakszervezet létrehozására közzétett felhívás mellé Nagy Gábor „Vádirat készült az EREK jelenlegi vezetősége ellen” címmel nyílt levelet is csatolt. Ebben súlyos vádakkal illette a püspökség vezetőségét, mert munkájukat fejetlenség, felelőtlenség, következetlenség jellemzi. Szerinte a püspök és csapata diktatórikus, ostoba szellemiséggel próbálja pótolni a hiányzó tekintélyét. A Nagy által felvetettekre reagálva, Pap Géza püspök leszögezte, nincs ellenvetése egy új érdekképviseleti testület megalakításával kapcsolatosan, amennyiben az egyházi törvényeknek is megfelel. Pap Géza kételkedik abban, hogy valaki is komolyan venné Nagy Gábor felhívását. Az EREK elleni vádaskodásról a püspök elmondta, hogy Nagy Gábor neki nem küldte el a levelet. /Szucher Ervin: Vádirat a püspökség ellen. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./