Szept. 25-én Kolozsváron, a Farkas utcai református templomban leleplezték gróf Bánffy Miklós bronzba öntött mellszobrát. Stróbl Alajos művének másolatát Bartha László és felesége, Stróbl Zsófia ajándékozta az Erdélyi Református Egyházkerületnek, a leleplezést Pap Géza püspökkel együtt a gróf lánya, Bánffy Katalin végezte. Pap Géza Bánffy Miklósra, az Erdélyi Református Egyházkerület egykori főgondnokára emlékezett. Gróf Bánffy Miklós érzékelte a közeledő tragédiát, és fájlalta, hogy a nép vezetői nem ismerték fel a bűnöket, amelyek az összeomláshoz vezettek. Bánffy Miklós üzenete a mai vezetőknek is szól, figyelmeztetett a püspök: megszámláltatunk, egység nélkül híjával találtatunk, és ha egymást marjuk, darabokra szaggattatunk. Bánffy egész életét, irodalmi és közéleti munkásságát áthatotta a népe iránti féltő szeretet. Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának nevében Tonk István főgondnok méltatta egykori elődjét, aki Trianon után Magyarország külügyminisztereként tevékenykedett, majd 1926-ban visszatért Erdélybe, ahol egyházi-közéleti szerepet vállalt. Pap Géza püspök felolvasta Bánffy Miklós végrendeletét. Az okirat szerint a Király utca 14-es szám alatti, Toldalagi-Korda palota néven közismert ingatlant a gróf a református egyházkerületre hagyományozta, ennek udvarán kívánják majd elhelyezni szobrát, amint az épület visszakerül jogos tulajdonosához. /Sándor Boglárka Ágnes: Hazatért gróf Bánffy Miklós mellszobra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

Megkezdte bemutatkozó erdélyi körútját Terényi János, az új bukaresti magyar nagykövet. Szept. 28-án először Gyulafehérvára látogatott, ahol Jakubinyi György érsekkel tárgyalt. Terényi szept. 29-én Kolozsváron megbeszélést tart az erdélyi magyar egyházfőkkel: Szabó Árpád unitárius, Adorjáni Dezső evangélikus, valamint Pap Géza és Tőkés László református püspökkel, majd az RMDSZ ügyvezető elnökségével. Precedensértékű lesz Terényi János és Emil Boc kolozsvári polgármester találkozója, mert 12 éves „uralkodása” idején Gheorghe Funar s magyarellenes nézetei miatt megszakadtak a kapcsolatok a kincses város polgármesteri hivatala és Magyarország romániai diplomáciai képviseletei között. Rostás Szabolcs: Erdélyi körúton Terényi János nagykövet. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Balogh Béla /Kolozsvár/ lelkészt az egyházi hatóság felfüggesztette, a lelkész azonban ezt nem vette figyelembe, és nem távozott a szolgálati lakásból. A Romániai Magyar Szó közölte a lelkész tiltakozó írását. Balogh Béla szerint őt 2001. dec. 1-től „egy abszolút törvénytelen, jogellenes és méltánytalan fegyelmi döntés nyomán fizetés nélkül hagyta az egyházi vezetés”. Balogh Béla feljelentés ízű minősítést tett: úgy tűnik Pap Géza püspök hatáskörébe „csak a Farkas utcában létrehozott törvényszegések sorozata, a nyilvánosság ezzel kapcsolatos félretájékoztatása, valamint templomgyalázó és nemzetmegosztó politikai fórumok rendezése tartozik.” /Balogh Béla: Földgáz nélkül marad a kolozsvári, Farkas utcai papilak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

Okt. 3-án első alkalommal tartottak falunapot Csejden. A Marosszentgyörgy községhez tartozó falu lakói mellett a településről elszármazottak is eljöttek. Tófalvi Zoltán történész-újságíró szerint a kicsi, eldugott magyar falvakból kell újraszülessen az erdélyi magyarság. A református templomban Pap Géza püspök igehirdetése után Csáki Károly, a Marosi Egyházmegye főjegyzője beszélt a nap fontosságáról. Bíró Jenő helybeli református lelkész a kétszáz lelket számláló Csejd történetét ismertette. Az egyházközség női kórusa, az ifjúsági csoport, majd a gyerekkórus alkalomhoz illő verseket és dalokat adott elő. /Nagy Annamária: Csejd élni akar! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

Százéves Erdőfüle temploma. Az ünnepségre eljött Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is. Her­mány Rozália történelem-tanárnő, az 1999-ben megjelent Erdőfüle-monográfia összeállítója az első templom építésének időpontjáig, a XIII–XIV. századig nyúlt vissza egyháztörténeti előadásában. Élményt jelentett a helyi IKE-ben tevékenykedő fiatalok előadása. Színjátékukban a száz esztendővel ezelőtti hangulatot, a templomépítést megelőző kétségeket, majd az összefogást ragadták meg. /(hecser): Százéves Erdőfüle temploma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke a vele készített interjúban visszatekintett a múltra, kifejtve, hogy Erdélybe nagyon hamar megérkezett a reformáció. Károli Gáspár 1590-ben kiadott bibliafordítása a magyar nyelv fejlődése szempontjából is nagyon fontos határkő lett. – Jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az elvilágiasodás. A hatalmas városi gyülekezetekben a szekularizáció sokkal több áldozatot követel, mint amennyit egy szórványban. /Lukács János: Komolyabban vigyázni a ránk bízott nyájra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 29./

A Romániai Református Egyház Zsinatának Elnöksége aggodalommal figyeli a kettős állampolgárság kérdése körül az anyaországi és az annak határain kívüli magyarok körében kialakult vitát. A magyar nemzet sorsát a következő évtizedekre meghatározó döntés alapos előkészítése anyaországi és határon kívüli nemzetrészek szakembereinek, politikusainak közös munkáját és főleg időt igényel. A Zsinat IGEN szavazatra ösztönöz mindenkit. A Romániai Református Egyház Zsinati Állandó Tanácsa nevében Tőkés László püspök, Pap Géza püspök, Kovács Zoltán főgondnok, Tonk István főgondnok /Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Mintegy ötszáz határon túli magyar református lelkész hirdet igét nov. 28-án és dec. 5-én a magyarországi templomokban; erről a Kárpát-medencei Református Generális Konvent Elnöksége döntött a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kapcsán nov. 17-én Beregdarócon. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke közölte: elsősorban a népszavazás ténye az, amit szeretnének a magyar közvéleményben tudatosítani. A generális konvent vezető testületét a Kárpát-medencei református egyházkerületek elnökségei alkotják. A magyarországi püspökök és főgondnokok mellett a grémium tagja Erdélyi Géza püspök és Koncsol László főgondnok (Szlovákia), Pap Géza püspök és Tonk István főgondnok (erdélyi egyházkerület) Tőkés László püspök (Királyhágómelléki egyházkerület), Horkai László püspök és Szilágyi Lajos főgondnok (Kárpátalja), valamint Csete-Szemesi István püspök és Póth Péter főgondnok (Szerbia- Montenegró). /Református kezdeményezés a népszavazás kapcsán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

Szomorú, hogy Magyarországon ez politikai kérdés lett a kettős állampolgársághoz való jutás, jegyezte meg Pap Géza református püspök. Fáj, ami most ott történik. Népszavazásnak kell döntenie a kérdésről, amikor a környező országokban egyszerű kormányrendelettel oldották meg a határon kívül élő polgárok sorsát, ugyanakkor egyesek arra buzdítanak, hogy a lakosság nemmel szavazzon. Úgy fogják fel, mintha az édesanya letagadná a gyermekét, testvér megtagadná testvérét, mutatott rá Pap Géza. Arra gondoltak, jó lenne, ha a szavazást megelőzően határon túli lelkészek szolgálnának Magyarországon. Nem számítottak arra, hogy ilyen sokan fognak jelentkezni. Erdélyből kb. 250, a Partiumból 150 lelkész indul útnak, Kárpátaljáról, Felvidékről és Délvidékről még 100 lelkész vállal majd szolgálatot. Összesen tehát 500 Kárpát-medencei református lelkész fog Magyarországon szolgálni. /Somogyi Botond: Ötszáz bizony dalolva ment… Interjú Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./

Parádésan groteszkre sikeredett annak az interjúnak a címe, amit Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével készített a kolozsvári napilap (Szabadság. november 27.): "Ötszáz bizony dalolva ment…" Mint később kiderült, amit a blikkfangos cím Somogyi Botond újságírótól származott, írta Cs. Gyimesi Éva, aki először szólalt meg a kettős állampolgárság ügyében. Milyen igazság nevében vonult most át Magyarországra a népes segélycsapat, a református egyházak által kiküldött imasereg?– kérdezte. Mindenki úgy szavaz majd, ahogy a lelkiismerete diktálja. „Többet használna tehát az egyház, ha a szeretet szolgálatában azt a pénzt, amivel ötszáz külhonit utaztat, odaadná például a hajléktalanoknak, vagy bárkiknek” – írta. „ Lenyűgözően gazdagok vagyunk mi, folyton siránkozó erdélyiek, ha ennyi imakatonánk válaszolt a toborzóra, hogy megerősítsen a másik tábor ellen, akik ugye nem igaz magyarok.” „Nem baj, ha kirekeszt ez a mostani haza”, állapította meg, mert ő bizakodó. /Cs. Gyimesi Éva: "Lángsírba velszi bárd?" = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

- Erdélyben nekünk nagyon fáj az, hogy 84 év elszakítottság után a kettős állampolgárság még kérdés, és arról népszavazással kell dönteni – nyilatkozta Pap Géza református püspök. ,,A környékbeli országokban sokszor egy kormányrendelettel megoldották ezt” – tette hozzá. /Több az igen, de mégsem elég! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

A romániai magyar történelmi egyházak közzétették követelményeiket, melyeknek képviseletét az RMDSZ-től feltétlenül elvárják. I. Általános követelmények, melyek az egész erdélyi magyarságot érintik: 1. A magyarság háromszintű autonómiája – az RMDSZ Programjának és célkitűzésének megfelelően, ennek érdekében elvárjuk az RMDSZ-től a székelyföldi népszavazások kiírásának támogatását.; 2. Az állami magyar egyetem helyreállítása, illetve létrehozása.; 3. Az erdélyi magyar közösségnek járó romániai és magyarországi állami támogatások elosztási rendszerének gyökeres, pártsemleges átalakítása, és – ennek megfelelően – az egyházi és civil szféra tényleges bevonása az elosztásba.; 4. A magyar státustörvény alkalmazása terén tiszteletben tartani az egyházi, a civil és a politikai szféra hármas pillérjén nyugvó eredeti rendet.; 5. A létrehozandó erdélyi magyar televízió együttes igazgatása az RMDSZ, valamint a civil szféra és az egyházak által.; II. Egyházi vonatkozású követelmények 1. A vallásügyi törvény megalkotása egy éven belül, az egyházak konzultálásával.; 2. Átfogó keretmegállapodások megkötése az állam és az egyes egyházak között a kölcsönös viszony törvényerejű szabályozása végett.; 3. A Vallásügyi Államtitkárság átalakítása, egyházbarát struktúra kialakítása.; 4. A vagyon-visszaszolgáltatás folyamatának felgyorsítása, az ingatlan és ingó vagyon, úgymint épületek, földek, erdők, kegytárgyak, könyvtárak, levéltárak, anyakönyvek, ipari javak stb. visszaszolgáltatása.; 5. A felekezeti oktatásról szóló törvény elfogadása és életbeléptetése a 2005/2006-os tanévtől kezdődően A felekezeti oktatás, illetve tanintézetek normatív alapon történő pénzbeli támogatása az állam részéről Az egyházi oktatás autonómiájának törvény általi biztosítása.; 6. Az állami pénzbeli támogatások rendszerének szabályozása A lelkészi és nem-lelkészi javadalmak rendszerének újraszabályozása közös megállapodás szerint A teológiai tanárok és a vallástanárok javadalmazásának rendezése A műemlékek restaurálásának, a visszaszolgáltatott romos épületek helyreállításának és az egyházi építkezéseknek a fokozott mértékű anyagi támogatása.; 7. Az egyházi karitatív intézmények normatív módon való anyagi támogatása – a társadalmi közhasznúság elve alapján.; 8. A magyar nyelvű egyházi pénzügyvitel helyreállítása Mindezen kérdésekben az egyházak rendszeres és folyamatos konzultációra tartanak igényt mind az RMDSZ-szel, mind az illetékes kormányzati szervekkel. Az RMDSZ-től elvárják a negyedévenként egyeztetést az egyházakat és a nemzetet érintő ügyekben. Aláírták: dr. Jakubinyi György,római katolikus érsek; Tempfli József római katolikus püspök; Schönberger Jenő római katolikus püspök; Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök; Pap Géza református püspök; Tőkés László református püspök; Dr. Szabó Árpád unitárius püspök /A romániai magyar történelmi egyházak elsődleges követelményei melyeknek képviseletét az RMDSZ országos vezetőségétől feltétlenül elvárják. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet egyházi magánegyetem, fenntartását nem állami költségvetés, hanem az egyházak biztosítják, a hívők önkéntes adományaiból. A Protestáns Teológiai Intézetben zajló oktatói-nevelői munkát súlyosan megzavarták a Trianon filmmel kapcsolatos, az intézet vezetőit ért zaklatások. A gazdasági rendőrség, az ügyészség által küldött bűnügyi nyomozóhatóság jár az intézetben – az ügyet figyelemmel kísérő újságírók és tévések seregével együtt –, ami a diákság körében olyan feszültséget és félelmet keltett, amely a kommunista diktatúra éveiben tapasztaltakhoz hasonlít, olvasható Tőkés László és dr. Pap Géza református, dr. Szabó Árpád unitárius és Adorjáni Dezső evangélikus-lutheránus püspök, továbbá dr. Juhász Tamás rektor és dr. Rezi Elek dékán közös nyilatkozatában. A fentiek a hatósági nyomozást, faggatást és a törvénysértés gyanújába hozást az egyházak életébe való beleszólásnak tekintik, s e beleszólás ellen a leghatározottabban tiltakoznak. /Egyházi nyilatkozat a Trianon filmről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./

A Hitel folyóirat februári számának lap címoldalán ez olvasható: Nem, az nem lehet. Vallomások és elemzések 2004. december 5-éről. Csoóri Sándor, Vasadi Péter, Pozsgay Imre, Duray Miklós, Pap Géza, Sütő András, Gál Sándor, Lászlóffy Aladár, Dobos László, Dudás Károly, Vári Fábián László, György Attila, Zsidó Ferenc, Sepsiszéki Nagy Balázs, Csata Ernő, Magyari Lajos, Koncsol László, Fekete Gyula, Kodolányi Gyula, Tőkéczki László, Ablonczy László, Czakó Gábor, Tornai József, Tamás Menyhért, Domokos Mátyás, Nagy Gáspár, Ács Margit, Alföldy Jenő, Márkus Béla, Görömbei András, Bertha Zoltán, Cs. Nagy Ibolya, N. Pál József, Elek Tibor, Rott József, Száraz Miklós György, Sturm László, Prágai Tamás, Brém Nagy Ferenc, Mórocz Zsolt és Szabó István. A folyóirat kevés példányban jut el Erdélybe, Felvidékre, Kárpátaljára, Szabadka környékére, Lendvára. „Senki sem kötelezte a maradék Magyarországot arra, hogy megvonja az állampolgárságot azoktól, akik fölött áthelyezték az államhatárokat.” – írta Duray Miklós. „Egy néptől, mely évtizedeken át határain belül bambán tűri pusztítását, sőt besegít önpusztítással, nehogy nacionalistának pellengérezze ki a sajtó, nem várható el, hogy a határain kívül rekedt sorstársaiért ébredjen fel évszázada alvó lelkiismerete.” – állapította meg Fekete Gyula. Csoóri Sándor pedig arról írt, hogy a mai divatos és sikeres íróinknak egyetlen szavuk sincs arról, hogy miért sorvad, miért fogyatkozik ez a nép. „Magasban járó elmélkedésekből már régóta arra tudok következtetni, hogy saját esztétikájukat, gondolataikat, előítéletüket ismerik csupán. De azt a valóságot, amelyben maga az istenadta nép él idehaza vagy a határainkon kívül, egyáltalán nem ismerik, legfeljebb hallomásból, mint a hutukat.” /Nagy Pál: Mi történt velünk? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

Február 15-én Nagyváradon tartottak megbeszélést a Királyhágómelléki- és az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői, Tőkés László és Pap Géza püspökök vezetésével. A tanácskozáson elhatározták, hogy közös gondjaikról és követeléseikről, mint például az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, problémafelvető szintézist állítanak össze, melyet eljuttatnak Traian Basescu államfőhöz és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökhöz is. A református egyházfők a többi történelmi magyar egyház vezetőivel is felveszik a kapcsolatot, közösen kívánnak érvényt szerezni a felekezetek követeléseinek. /Püspöki értekezlet Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./

A szórványban működő egyházak állami támogatásáról szóló törvénytervezetet dr. Garda Dezső parlamenti képviselő már a múlt évben három változatban is benyújtotta, de a képviselőházban csak a múlt héten került napirendre. Az első változatot a tavaly mindkét házban megbuktatták, az RMDSZ-től sem kapott megfelelő támogatást. A második változatot a szenátus elfogadta. A harmadik változatot levették a napirendről, mert társszerzője, Kedves Imre már nem képviselő, tehát a második változat maradt fenn. Garda Dezső a törvénytervezet szövegét Kozma Darvas József csíkszeredai esperessel, valamint Vetési László lelkésszel egyeztette. Az új kormány megalakulása után a képviselőház pénzügyi bizottsága leszavazta a törvénytervezetet, és Mona Musca miniszter asszony is ellene érvelt. Az RMDSZ frakcióülésen tettek cinikus megjegyzéseket, de Garda jelezte, hogy tervezetét egyeztette Jakubinyi György érsekkel és Papp Géza református püspökkel is. Amikor napirendre került a törvénytervezet, Nastase ülésvezető nem Gardának adott elsőként szót, ahogy kellett volna, hanem a pénzügyi bizottságnak, amely a tervezet elutasítását javasolta. Ezután beszélt a képviselőházban Garda. A Nagy-Románia Párt frakcióvezetője kifejtette, hogy itt a román nemzeti egyház ellen indul egy ravasz támadás. A törvénytervezet napirendre tűzése előtt Garda komoly lobbit folytatott, végül a liberálisok kiálltak a törvénytervezet mellett. /Gál Éva Emese: Törvénytervezet a szórványegyházak állami támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

A kettős állampolgárságról is fog beszélni Eörsi Mátyás szabaddemokrata politikus Kolozsváron. A politikus március 5-re tervezett előadását elhalasztották, mivel Pap Géza, az Erdélyi Magyar Református Egyházkerület püspöke megtiltotta, hogy a Kolozsvár Társaság által szervezett rendezvényt a Református Kollégiumban tartsák. Eörsi szerint nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben is szükséges, hogy az egyházak demokratikusabban működjenek. Eörsi Mátyás március 4-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén tartott sajtótájékoztatóján elmondta: nagy örömmel tett eleget a meghívásnak, hiszen a tavaly a december 5-i „szerencsétlen” népszavazás után számos olyan üzenet érkezett Magyarországra, miszerint magyar kormánypárti politikus nem teheti be a lábát Erdélybe. Eörsi Kolozsváron a Babes–Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatástudományi Karán a diákoknak a kettős állampolgárságról akar beszélni. Tiszteletben tartják az RMDSZ által a népszavazással kapcsolatban kifejtett véleményt, de elvárják, hogy az ő érveikkel is hasonlóképpen tegyenek. A Magyarok Világszövetségének közleménye szerint Eörsi azért jött Erdélybe, hogy előkészítse Gyurcsány Ferenc miniszterelnök március 15-re tervezett erdélyi látogatását. A magyar politikus közölte: nem ismeri a kormányfő programját, ezért sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja az értesülést. /Borbély Tamás: A kettős állampolgárságról beszélt Eörsi Mátyás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Botrányba fulladt Eörsi Mátyás szabaddemokrata magyar politikusnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre tervezett március 5-i előadása. A politikust 20-30 tüntető akadályozta meg abban, hogy az egyetemen megtartsa az előadását. A tiltakozók NEM feliratú papírokat emeltek a magasba. A tiltakozókat a magyar politikus mellett Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor, a szövetség platformjaként működő Szabadelvű Kör elnöke próbálta jobb belátásra bírni, sikertelenül. A tüntetők a résztvevőknek osztogatott szórólapot Eörsinek is átadták. A szórólap szerint „Eörsi Mátyás nemcsak tevékenységével és tetteivel, de nyilatkozataiban is megtagadta a magyar nemzetet.” Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) jelen lévő vezetői újságírók előtt vállalták az akció megszervezését. A tüntetők között jelen volt Soós Sándor, az EMI elnöke, Bagoly Zsolt, az EMI alelnöke, valamint András Imre, a Világszövetség Erdélyi Társaságának az elnöke is. Az előadást végül további incidens nélkül Eckstein-Kovács Péter szenátori irodájában tartották meg. Eörsi Mátyás sajnálattal vette tudomásul a történteket. /Borbély Tamás: Nem engedték be Eörsi Mátyást a Sapientiára. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./ A tüntetők részéről valaki bekiabált: „Menjetek beszélgetni a Gázai övezetbe!” Eörsi Mátyás pedig felindultan odavetette a tüntetőknek: „Olyanok vagytok, mint a nyilasok.” Az egyik szórólap Eörsinek a 168 Óra című budapesti hetilapban megjelent egyik nyilatkozatát idézte, amelyben Székelyföld területi autonómiájával kapcsolatban így fogalmazott: „Adnánk mi területi autonómiát az itt (Magyarország) élő kínai textilkereskedőknek?” Eörsi Mátyás nehezményezte, hogy nem tarthatott előadást a Református Kollégiumban. Az SZDSZ ügyvivője szerint az egyházaknak nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben is demokratikusabban kellene működniük. Pap Géza erdélyi református püspök elmondta: „Miután az anyaországban már elmondta véleményét, most eljön a határon kívülre is, hogy bennünket is kioktasson, és elmagyarázza, miért lehetetlenség megadni az állampolgárságot a határon túli magyaroknak”. Az egyházfő arra is emlékeztetett: az SZDSZ-nek meghirdetett ideológiája a homoszexualitás legalizálása és a kábítószer-fogyasztás liberalizálása. „Ez az ideológia távol áll a keresztény erkölcsiségtől, így összeegyeztethetetlen református egyházunk és kollégiumunk szellemiségével” – szögezte le Pap Géza püspök. /Eörsi Mátyást kiűzték a Sapientia épületéből. = Krónika (Kolozsvár), márc. 7./

Két tucat fiatal tüntetett és megakadályozta, hogy Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselő előadást tartson. Maroknyi diák olyasmi ellen tüntetett, amiről meglehetősen hiányosak az ismereteik. Itt a szellemiségről van szó, intett Makkai János, a Népújság főszerkesztője, az egyetem a butaságból volt képes (le)vizsgázni. A diákok nem hallgatták meg a másfajta véleményt. Az újságíró elmarasztalta Pap Géza püspököt is, amiért nem biztosított teret az előadásra. /Makkai János: „Hőstett” a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

A Budapesten megjelenő Hitel című folyóirat – a nemzeti gondolat leghívebb anyaországi őrhelye – idei februári számát a múlt év december 5-ei népszavazás kérdéskörének szentelte a következő címmel: Nem az nem lehet – Vallomások és elemzések 2004. december 5-éről. „Anyaországi és az elcsatolt területek magyarságának prominens képviselői, a nemzet egységének következetes és elkötelezett szellemi munkásai szólalnak meg”, írta beszámolójában Máriás József. Ez a folyóirat Erdélybe csak igen szórványosan juthat el, ezért Máriás részletes ismertetést adott az írásokból. Duray Miklós írta:. „A hivatalban levő magyarországi kormány Gyurcsány miniszterelnök képviseletében, valamint Hiller és Kuncze pártelnökök – Károlyi–Kun–Szamuely eszmei örököseiként hadat üzentek a nemzetnek.” Fekete Gyula: „Már maga az nemzetgyalázás, ha szavazással kell eldöntenünk, hogy véreinket, testvéreinket, akiket a világpolitika főgazemberei kirekesztettek szülőhazájukból, elnyomásba, megaláztatásba, teljes kiszolgáltatottságba taszítottak, ezeket a magyarságukért sokat szenvedett testvéreinket öleljük-e most már magunkhoz, vagy verjük inkább pofon.” „1990 óta hittünk a változásban. Abban, hogy a rosszat fölváltja a jó” – összegezte tapasztalatát Csoóri Sándor. Megállapította: „a többség egyre szegényedik”, „eltömegesedett körülöttünk a hazugság”, „a nemzetet földbe kell taposni”. Fekete Gyula: a népirtás nemcsak a születések szabályozásában ölt testet, hanem annak korszerűbb változatában is: „a nacionalizmus elleni harc formájában és ürügyén, képtelen túlhajtásával elroncsolni, kiirtani a nemzeti érzést, a nemzettudatot, a nemzeti szolidaritást, végső soron az identitást”. Tőkéczki László: „hazugság volt, de hazugság lett itt minden más érték és a közösség is! Balekoknak való hülyeségek a hit, a haza, a nemzet (magyarság), az erkölcs és a rend.” Domokos Mátyás arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a nemzeti tudat gyökereire vettetett a fejsze, csapásai a nemzeti irodalmat sem kímélik: „a társadalom agyán lobotómiát végző civilizátoroknak sikerült elhitetni, hogy ideje lejárt, szerepe véget ért, hogy nemzeti sorskérdéseinket »a dolgot magát nézve« elemző irodalmunk arany öntudata és üzenete ma már nem »trendi«, és az értékeit, önbecsülését oly könnyedén elhajító, feledékeny magyar világ boldogan elhitte a posztmodern bűvigéket, mert ezáltal egy kényelmetlen lelkiismereti nyomás alól is felszabadult”. „Mintha a jóslásokban időnként fel-felbukkanó sárga veszedelem előtt itt volna »a határon túlról jövő magyar veszedelem« ideje! – figyelmeztet Márkus Béla. – Más szempontból a »bevándorlóellenes hangulatkeltésé« – ám csak abban az esetben, ha a képzelt bevándorlók: magyarok.” A felvidéki Koncsol László keserűen tette fel a kérdést: „Mi folyik ebben az országban, miféle nemzet vagyunk mi, az élet vagy a halál népe, az önépítés vagy az önpusztítás, a leépülés vagy a növekedés, az Isten művébe simuló teremtés vagy a Sátánéba szerződött rombolás nyelvközössége?” Pap Géza erdélyi református püspök bibliai példára hivatkozva hirdette december 5-én: „amikor egy népből kihal az egészséges nemzettudat, az egymáshoz való tartozás vágya és igénye, az a nép egészen biztosan pusztulásra van ítélve”. „Ez hát a helyzet, ennyien vagyunk!” „Ebben a szellemi zsarnokságban, megzsaroltatásban Magyarország jobbik fele, a velünk sorsközösséget és szolidaritást vállaló anyaországi magyarok is kisebbségbe kerültek, kisebbségi sorsba kényszerültek – a saját országukban…” (Dudás Károly, Szabadka) Reményeinket „a történelem egyetlen pillanat alatt semmissé változtatta. És ezt a történelmi pillanatot nem lehet soha többé tudatunkból kitörölni. Mert ami megtörtént, az Trianont véglegesítette!” (Gál Sándor, Kassa) „Ennek az országnak a lakói ilyen nemzeti önismerettel, ilyen nemzeti öntudattal élnek?” (Görömbei András, Debrecen) „2004. december 5., »fekete adventje« csakugyan történelmet írt; de az emelkedés történelme helyett az önmegszüntetés eddig elképzelhetetlenül példátlan kísérletének történelmét. (…) Mintha népszámlálás történt volna – a magyarországi magyar kisebbségé, a lelki magyarságé.” (Bertha Zoltán, Debrecen) „Ez hát a helyzet, ennyien vagyunk!” (N. Pál József, Budapest) „Az anyaországi magyarság mindenekelőtt magamagát hagyta cserben, már a kimondott nem előtt. Hogyan ölelje magához a kisebbségben élő nemzetrészeket, ha önmagával is meghasonlott, gyűlölt viszonyban van?” (Rott József, Magyaregregy) „A cserbenhagyott kisebbségek iránti többségi lenézés, megvetés, gúny pedig eddig nem ismert árnyalattal is sötétíti majd a nemzetiségi képet.” (Cs, Nagy Ibolya, Debrecen) „Homlokunkon ott a jel: Káin bélyege. Mindannyiunkén. Azokén is, akik igennel szavaztak.” (Száraz Miklós György, Budapest) „Kedves Nem-párti Testvéreim, milyen érzés Magyarországon magyarnak lenni?” (Vári Fábián László, Kárpátalja) „Úgy érezzük, hogy a magyar állampolgárok többsége elárult bennünket, megtagadta a nemzetet.” (Sepsiszéki Nagy Balázs, Sepsiszentgyörgy) Sütő András: „Permanens döbbenetben nyilván nem lehet élni.” Hasonló gondolatot fogalmazott meg a Gyulán élő Elek Tibor is: „…felállni pedig, mint tudjuk, muszáj, mert földre ütötten élni nem lehet”. „Ez a döntés gyorsítani fogja az erdélyi magyarság (újbóli) felnőtté válását. (…) Azt is mondhatnám, köszönjük, hogy felébresztettetek!” (Zsidó Ferenc, Székelykeresztúr) Magyari Lajos az Erdélyben, a Székelyföldön szórványosan megnyilvánult magyarellenes jelenségek ellenére, arra int, hogy „nemzettársainkat, magyarországi testvéreinket mégsincs jogunk megtagadni”, hogy a történtek dacára „komoly és felelős párbeszédre van szükség”. /Máriás József: Nem, az nem lehet! = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./

Március 31-én a kormány elé terjesztik a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, de az egyeztetések a leendő jogszabály tökéletesítése érdekében a tervezet benyújtása után is folytatódnak – döntötte el március 30-án az RMDSZ és a többi nemzeti kisebbség képviselője a kormánynál lezajlott egyeztető tanácskozáson. A nem magyar nemzeti kisebbségek még nem fejtették ki nyilvánosan álláspontjukat a tervezettel kapcsolatban. Március 30-án érkezett az erdélyi protestáns egyházfők intő nyilatkozata a szerkesztőségbe is. Markó Béla szövetségi elnöknek címzett nyílt levelükben, a püspökök azon véleményüknek adtak hangot, miszerint nem célszerű jelen formájában a parlament elé terjeszteni a tervezetet, hiszen ezt nem előzte meg széleskörű szakmai és társadalmi vita. A nyílt levelet aláíró négy püspök úgy ítéli meg, hogy a dokumentum több tekintetben is visszalépés az 1993-ban elkészített, a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezethez képest, mert nem tesz különbséget az autonóm nemzeti közösségek és a nemzeti kisebbségek között. Ugyanakkor nem ismeri el az egyházak és civil szféra szerepét kisebbségi közösségeink fennmaradásában. Az aláírók szerint „a törvénytervezet súlyos demokrácia deficitet statuál azzal, hogy a reprezentativitás kérdését a politikai monopóliumra törekvés szándékának rendeli alá, amikor a kisebbségi politikai szervezetek bejegyzési kötelezettségeit rögzíti.” A püspökök szerint az autonómiatanácsot a belső választásokon elért eredmények alapján, tehát nem csak a belső választásokat megnyert szervezet képviselőiből kellene összeállítani. Hiányolják, hogy a tervezet nem tartalmazza a nemzetiségek önálló állami egyetem alapítási jogát, valamint az állami támogatást ezek, illetve a felekezeti oktatási intézmények számára. Az Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus, Pap Géza református, Szabó Árpád unitárius és Tőkés László református püspökök által aláírt dokumentum szerint a tervezetnek a magyar nemzeti közösség számára valódi megoldásokat kell tartalmaznia. Kolumbán Gábor, egyetemi tanár (Sapientia) véleménye szerint, amennyiben a törvény jelenlegi formájában elfogadást nyer, ez csakis az RMDSZ egyeduralomra törekvését szolgálná, szervesen folytatná a klientúra építés eddigi gyakorlatát. A Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdemenyezés RMDSZ-platform szerint a kisebbségi törvény-tervezet munkapéldánya jóval alatta marad a szórványban, illetve számbeli kisebbségben élő nem román nemzeti közösségei folyamatos asszimilálását bár lelassító, megmaradását elemi szinten biztosító nyugat- és közép-európai követelményeknek. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője megjegyezte: pozitívum, hogy mielőtt a dokumentum előterjesztésre került volna, az RMDSZ vitára bocsátotta a tervezetet. Ez viszont nem mondható el azokról az autonómiastatútumokról, amelyek az elmúlt években benyújtottak a parlamentben. Markó szerint az RMDSZ egyetért azzal, hogy mellőzzék azt a diszkriminatív kitételt, miszerint csak azon kisebbségi szervezetek számára kötelező a bejegyzési kritériumoknak eleget tenni, amelyeknek nincs parlamenti képviseletük. A törvénytervezet úgy módosult, hogy minden kisebbségi szervezet, tehát az RMDSZ is köteles újra bejegyeztetni magát. Az RMDSZ felvállalta azt a javaslatot is, hogy alkalmazzák a nemzeti közösségek fogalmát a törvényben, azzal a megjegyzéssel, hogy ott, ahol a törvény a nemzetközi jogi értelemben vett kisebbségekről beszél, ezt a terminológiát használja továbbra is, de ott, ahol közösségi jogérvényesítésről van szó, a közösségi kifejezés hangsúlyosan szerepeljen. /Sz. K.: Ma terjesztik a kormány elé a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Kolozsváron tartották március 30–31-én a Romániai Református Lelkészértekezleti Szövetség (RORLÉSZ) kétévente megrendezett ülését. Az értekezlet fő napirendi pontjai közé tartozott dr. Pap Géza és Tőkés László püspök beszámolója, valamint a tisztújítás. Az Erdélyi és a Királyhágó-melléki Egyházkerület mintegy nyolcszáz lelkésze közül kétszázhetvenen jelentek meg. Székely József kolozsvár-alsóvárosi lelkipásztor, a RORLÉSZ elnöke beszámolt az elmúlt két év eseményeiről. Beszélt a közösségépítés szükségességéről, a RORLÉSZ külföldi kapcsolatairól, a lelkészértekezlet szakmai-tudományos téren végzett munkájáról (szórványlelkészi, börtönpasztorációs, kórházlelkészi munkacsoport, házasságterápiás tanfolyam stb.), szociális programjáról, valamint különféle szakcsoportok létrejöttéről. A tisztújítás során újraválasztották Székely József elnököt. Dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: nagyon nehéz túltenni magunkat a december 5-i népszavazáson. Vannak olyan erők, amelyek nem nézik jó szemmel nemzeti egységre való törekvést. Április első két vasárnapján számos magyarországi lelkész viszonozza a határon túli lelkészek adventi szolgálatát. Bejelentette: a Generális Konvent (a kárpát-medencei református egyházak vezetőségét tömörítő szervezet) ülésén javaslat született, mely szerint minden református személy a református egyház tagja kell hogy legyen, bármelyik országban él. A püspök tájékoztatott a marosvásárhelyi kollégium ügyéről is: a visszaszolgáltatott ingatlan miatt Dorin Florea polgármester pert indított, és első fokon meg is nyerte, ezért a püspök felkérte a marosvásárhelyi református egyházközségeket, hogy április 17-én tiltakozásul néma tüntetést szervezzenek. Pap Géza püspök tájékoztatott arról is, hogy a protestáns egyházfők március 29-i ülésükön a kisebbségi és a kultusztörvény tervezetével szemben számos kifogást emeltek. Az RMDSZ már beterjesztette a törvénytervezetet, figyelmen kívül hagyva az erdélyi történelmi egyházak javaslatait. Tőkés László püspök örvendetes tényként említette, hogy a Királyhágó-melléki Egyházkerületben végre megszűnt a lelkészhiány. Átfogó egyházkerületi programról (missziói, áldás-népesség program) beszélt. Mindenhol vissza kell állítani az egyházi iskolákat, ahol van rá lehetőség és gyermek, hangsúlyozta. Tőkés László az EMNT elnökeként kérte a lelkészértekezlet jelenlevő tagjait, hogy támogassák az autonómia megvalósítását. A püspök idézte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, aki szerint a kulturális autonómia már megvan (hiszen vannak iskolák, színházak stb.), de Traian Basescu államelnököt is, aki azt állította, hogy a kulturális autonómiát el sem vették, hiszen a csárdást soha nem szüntették be Romániában. A püspök kitért az ügynökkérdésre is. Érdekes dolog – vetette föl –, hogy sokkal több román ügynököt lepleznek le, mint magyart. Fennáll az eshetőség, hogy a román államhatalom megtartja szolgálatban a magyar ügynököket, és felhasználja őket különböző céljai elérésére. /Somogyi Botond: Lelkészértekezlet Kolozsváron Akadozik az egyházi restitúció. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./

Több mint ezerötszázan tüntettek április 17-én, vasárnap egy bírósági ítélet miatt, amely a marosvásárhelyi városvezetés javára döntött a Bolyai középiskola visszaszolgáltatása ellen benyújtott fellebbezés ügyében. A Bolyai Farkas Líceum épülete előtti egyórás tiltakozást a református egyház tíz marosvásárhelyi parókiája szervezte. A tüntetésen jelen volt Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, valamint az RMDSZ városi és megyei tanácsosai is. A tiltakozók „Visszakérjük iskoláinkat”, „Magyar Református Kollégium 1557-2005”, „Total Restitutio” és „Restitutio in integrum” feliratú táblákat tartottak, zsoltárokat és a magyar himnuszt énekelték. A tüntetésen román és magyar nyelven felolvasták az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői – Papp Géza, Tonk István, Ötvös József és Szász Zoltán – által aláírt tiltakozást a marosvásárhelyi polgármester túlkapásai ellen az ingatlannal, és az épület visszaszolgáltatásának rosszindulatú akadályozásával kapcsolatban. A református egyház sérelmezi, hogy a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság egy hónappal korábban helyt adott Dorin Florea polgármester fellebbezésének, amelyet a Bolyai líceum visszaszolgáltatásáról hozott határozat ellen nyújtott be. /Zsoltárral és felvonulással az iskoláért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./ Marosvásárhelyen április 17-én a református egyház kezdeményezte zsoltáros tüntetéstől testületileg távol tartották magukat az RMDSZ politikusai. Azok a politikusok, akik a választási kampány alatt minden egyházi harangkongatás után az első padsorban ültek. Hiányoztak az RMDSZ-es tanácstagok is. Azok, akiket a polgármester semmibe vett, nevükben, de a megkerülésükkel pert indított és nyert a kormány döntése ellen. A három, újraállamosítás előtt álló marosvásárhelyi felekezeti iskola ügye nemcsak az egyházak ügye, hangsúlyozta a lap munkatársa. /Szucher Ervin: Tanácstalanul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Május 7-én az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeivel találkozott Markó Béla szövetségi elnök Bálványosfürdőn. A megbeszélésen jelen volt Pap Géza református püspök, Szabó Árpád unitárius püspök, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök, Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök, illetve a magyar baptista egyház képviselője. A beszélgetés fő témája az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának felgyorsítása volt. A magyar történelmi egyházaknak több mint ezerötszáz ingatlan járna vissza, mindmáig azonban csak 360 esetben született elvi döntés és 280 esetben végleges határozat, amiért az egyházfők elégedetlenségüket fejezték ki. Ezt a folyamatot szeretné az RMDSZ felgyorsítani és 2007. január elsejéig befejezni – hangzott el. Szabó Árpád püspök elmondta: Kolozsváron Emil Boc demokrata polgármester a törvényszéken megkérdőjelezte a visszaszolgáltatási törvény alkotmányosságát. Olyan konkrét példa is akad Erdélyben, ahol a községi RMDSZ-es polgármester mindent megtesz annak érdekében, hogy akadályt gördítsen a restitúciós törvény alkalmazása elé. Az unitárius püspök az egyházak eddig vissza nem szolgáltatott értékes könyvtárait és levéltárait is fölemlegette. Tempfli József római katolikus püspök a 18. életévüket betöltő állami gondozottak problémájára is felhívta a figyelmet, akik egyik napról a másikra az utcára kerülhetnek. További sorsukról is a román államnak kellene gondoskodnia. /Iochom István: Egyházfőkkel találkozott Markó Béla. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Székelyudvarhelyen a Bethlen-lakótelepi református egyházközség templomának tízéves évfordulóját ünnepelték május 29-én, vasárnap. Jelen volt dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, valamint a nagyszebeni testvérgyülekezet küldöttsége is. A kétszáz lelket befogadó templomot 1995. július 16-án dr. Csiha Kálmán akkori püspök szentelte fel. Berde László lelkipásztor, a házigazda említést tett arról, hogy az eltelt tizenöt év alatt, amióta önállósult az egyházközség, a lélekszám háromezerről 2.600-ra esett vissza, de ezalatt 355-ször kereszteltek, 146 temetésen búcsúztattak, 175 házasságkötést jegyeztek be és 1024 ifjú konfirmálását segítették. /Tamás Lajos: Tízéves a III. számú Református Egyházközség temploma. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 2./

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese kifejtette, az egyházkerületi választások /2001/ óta átszervezték az egyházi struktúrát. Azzal, hogy egyikük sem költözött be a püspöki hivatalba (Pap Géza püspök, Kató Béla főjegyző és Ötvös József missziói előadó), jelezték, hogy a gyülekezetétől senki sem szakadt el. Törvénykövetők próbáltak lenni, igyekeztek megtartatni az egyházi törvényt. Az egyházmegyék nagyobb önállóságát akarták fokozni, de ez nem valósult meg. Az egyházmegyék nagyon sokszor áthárítják a felelősséget az egyházkerületre. A fegyelmezési szabályok között jelen van az áthelyezés is. Az igazi megoldást az jelentené, ha a lelkészegyesület egy alapot hozna létre, amelyből bizonyos juttatást biztosítana a két-három évig felfüggesztett (és nem kizárt) lelkész számára. Az utóbbi időszakban az egyházban elszaporodtak a fegyelmi ügyek. Több lelkész világi bírósághoz fordult, de ez az egyház tekintélyét gyengíti. – A Királyhágómelléki Egyházkerülettel jól a viszonyuk. Az elszegényedés súlyos méreteket ölt. Ez meglátszik az egyházfenntartói járulék befizetésekor is. Az egyházkerület évi összkiadása (teológia fenntartása, építkezések, tanügy, misszió stb.) jóval meghaladja azt az összeget, amely az egyházmegyéktől érkezik. A különbözetet pályázatokból, testvér egyházkerületek adományaiból vagy a meglévő egyházi ingatlanok béréből teremtik elő. A külföldi támogatások rohamosan csökkentek, templomépítést már nem támogatnak. Az egyházkerület lélekszáma évente több ezer személlyel apad. Az egyház nem nevelt ki magának értelmiséget. Ezért elkezdték Kolozsváron az Apafi Kollégium építését. A kollégium a református elitképzésnek is a helye lesz. A kollégiumba különböző szakos hallgatók (pl. jogászok, közgazdászok, vallástanárok stb.) versenyvizsga alapján felvételizhetnek, s 10-12 tagú szakmai körökben önképzés végett számos projektet pályázhatnak meg, előadókat hívhatnak meg. Remélik, hogy 2006 őszére kész lesz az épület, és elindulhat a kollégium. /Somogyi Botond: Hűséggel, tisztességgel és felelősséggel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./

A közelmúltban tartotta egyházkerületi közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület Marosvásárhelyen. Dr. Pap Géza püspök megtartotta éves jelentését. A Református Világszövetség számos tagját zavarba hozták, hogy a nagygyűlésre „magyar reformátusok” fedőnév alatt érkezettek, akár Szerbiából, Horvátországból, Ukrajnából, Szlovákiából, akár Romániából jöttek, mind ugyanazt az érthetetlen nyelvet beszélték, mint a magyarországiak, és még egységesen is szavaztak. Ettől az összefogástól félnek sokan, s ezért tiltakozott annak idején Opocensky, a Világszövetség egykori főtitkára, az egyetemes zsinat eszméje ellen. A Világszövetség elnöke és főtitkára végül elítélte a román kormány felekezeti megkülönböztető politikáját, és bocsánatot kért az accrai nagygyűlés magyarellenes megnyilvánulásaiért. – Sajnos, Magyarországon az egyházellenesség ma politikai tőke lett, s több szavazatot hoz, mint az egyház melletti hitvalló kiállás. A Magyarországi Református Egyház Zsinata határozatban mondta ki, hogy minden református személy, éljen bárhol a világon, a Magyar Református Egyház tagja. /S. B.: A református egységért. Püspöki jelentés Marosvásárhelyen. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./

Kelementelke kicsiny falu, de egyszer nagy esemény színhelye volt: 1605. májusában itt tartották a székely nemzetgyűlést, amely jóváhagyta a Bocskai István vezetése alatti felkelést. Kelementelke május 30-31-én szervezte első falunapját. A 400 éve itt tartott országgyűlésre és az 1848/49-es szabadságharc hőseire emlékeztek. A kilencszáz alatti lélekszámú települést zömmel református magyarok lakják. Az alkalomra felújított templomot megáldotta és igét hirdetett dr. Pap Géza püspök. Bocskai fejedelemről szólt dr. Egyed Ákos professzor előadása. Bocskai háborújának legnagyobb eredménye a református vallás szabadságának kivívása volt. Dr. Pál-Antal Sándor előadásában vázolta Kelementelke történetét. A falu monográfiájának ez az alapos kutatási eredmény kell az alapját képezze. Felállítottak a templom oldalában kopjafát, mely a 400 éve történt eseményre emlékeztet. Mester Zoltán, a szovátai Bernády György Egylet elnöke szavalt. Szép sikernek örvendett a szőttes-kiállítás és Sándor János székelyszentistváni faragó címerkiállítása. /B. D.: Falunap Kelementelkén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

Október 2-án Vargyas ünnepelt. A 125 lelket számláló református gyülekezet új templommal gazdagodott, amelyet a tervező Makovecz Imre világhírű magyarországi építész jelenlétében szenteltek fel. Dr. Pap Géza erdélyi református püspök felidézte a hely történetét, az új templom régiek alapjára épült, XI. és XIV. századi alapokat, építészeti elemeket találtak, ezekre, ezek felhasználásával készült el Makovecz temploma. A vargyasi templom megszületése az áldozathozatalt példázza, sokan, sokat áldoztak azért, hogy nyolc év alatt elkészülhessen. Jelenősen támogatta őket egy holland alapítvány, az Orbán-kormány, és igen jelentős volt Makovecz Imre segítsége, aki nemcsak a terveket készítette ingyen, de jelentős adományokkal, munkatársai önzetlen segítségével is hozzájárult a templom elkészüléséhez. A tervező Makovecz Imre számára különleges jelentőségű volt, hogy az alapok ásatásai során előkerült keresztelőmedence, oldalán rovásírással: ,,Mihály, Isten szent angyala”. Eddig a Szent Mihály-kultusz legkeletibb állomásaként Gyulafehérvárt tartották számon, most a határ immár arrébb tolódott. /Farkas Réka: Föld és ég találkozása (Református templomot avattak Vargyason). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 3./

A magyar állampolgárságnak a határon túli magyarokra való kiterjesztése tárgyában intéztek levelet Sólyom László köztársasági elnökhöz a romániai magyar történelmi egyházak vezetői, akik külön-külön levélben keresték meg egyházaik gondjaival Traian Basescu elnököt és Markó Béla RMDSZ-elnököt is. A Sólyom Lászlóhoz intézett levelet kilenc erdélyi főpap – a római katolikus egyház részéről Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Tempfli József nagyváradi, Schönberger Jenő szatmárnémeti és Roos Márton temesvári püspök, illetőleg Tamás József gyulafehérvári segédpüspök, a református egyházak nevében Pap Géza kolozsvári és Tőkés László nagyváradi püspök, továbbá Szabó Árpád unitárius és Adorjáni Dezső evangélikus püspök látta el kézjegyével. Levelükben az erdélyi magyar főpapok bizakodással méltatták Sólyom Lászlónak azt a kijelentését, miszerint az Európai Unióban nincs akadálya a kettős állampolgárságnak, hiszen az unióban „ismert és alkalmazott a kettős állampolgárság intézménye”. A Traian Basescu államfőnek és Markó Béla RMDSZ elnöknek írt leveleikben a romániai magyar történelmi egyházak vezetői egyházaik közös gondjairól (az egyházi javak visszaszolgáltatásáról, a romániai vallásügyi törvényről, a tanügyi törvény egyházakat érintő módosításáról, az egyházak finanszírozásáról, valamint az erdélyi magyar politikai, egyházi és civil szféra együttműködéséről) fejtették ki álláspontjukat és kérésüket. Ezeket a kérdéseket a romániai magyar történelmi egyházak elöljárói állandó értekezletének szeptember végi tanácskozásán beszélték meg az erdélyi magyar főpapok. /Erdélyi magyar egyházfők levelei Sólyom Lászlóhoz és Traian Basescuhoz. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./