Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2000. november 11.
A grafikus, festő és író Kopacz Mária meghatározó személyisége volt Kolozsvár művészeti életének. Alkotási periódusa tetőfokán, kiforrott képzőművészként települt át Magyarországra. Sajátos hangvételű, szürrealisztikus mesevilága külön színfoltját képezte-képezi az erdélyi képzőművészetnek. Nov. 10-én megnyílt a kiállítása Kolozsváron, a Korunk Galériában. /(németh) [Németh Júlia]: Korunk Galéria. Megnyílt Kopacz Mária tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2000. november 11.
Nov. 5-én megnyílt Kolozsváron Halmos Klára /Pécs/ grafikai kiállítása. Halmos Klára már korábban sikerrel mutatta be rézkarcait. /Németh Júlia: Könnyeden komoly játék a vonallal. Halmos Klára grafikai tárlata a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2000. november 30.
Megjelent Németh Júlia Kolozsvár - műhely és vonzásközpont. Szemelvények tíz esztendő képzőművészeti krónikájából /Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című, kritikai írásokat, interjúkat, esszéket tartalmazó kötete, 25 színes és 51 fekete-fehér képmelléklettel. /Kolozsvári képzőművészeti figyelő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
2000. december 9.
Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt Bálint Zsigmond, Essig József és Szabó Ferenc fotóművészek kiállítása. Ami tematikailag közös vonás a három kiállító mostani bemutatóján, az elsősorban a népi kultúra, a népi építészet, Kalotaszeg kimeríthetetlenül gazdag szín- és formaváltozatainak művészi megjelenítése. /Németh Júlia: Fény - Kép a Reményik Sándor Galériában. Bálint Zsigmond, Essig József és Szabó Ferenc kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./
2000. december 16.
Dec. 15-én megnyílt Lukács Solymossy Éva festőművész kiállítása Désen. Képein a Dés környéki lankás dombok jelentek meg és a mezőségi falu, Kide, öreg házaival. /Németh Júlia: Dési képek Désen. Lukács Solymossy Éva kiállítása a Frézia Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./
2000. december 22.
Néhány évvel ezelőtt, a Magyarok Világszövetsége égisze alatt megalakult Magyar Képző- és Iparművészek Társasága (MKIT), azonban tevékenységük a kezdeti nekibuzdulást követően mintha alábbhagyott volna. A legutóbbi átszerveződés óta azonban - az MKIT elszakadt az MVSZ-től és közhasznú társaságként működik - a nagyvilág magyar képzőművészeit tömörítő társaság régiónkénti aktivitása felélénkült. Szabó Lilla művészettörténész irányításával a szervezet most kezdi teljesebben betölteni eredeti szerepét. Kolozsvárról Novák Ildikó textilművész, az MKIT vezetőségi tagja vett részt a szabadkai művészek bemutatkozó kiállításán. Jakobovits Miklós, a Barabás Miklós Céh elnöke is üdvözölte a kezdeményezést, és elmondta: az MKIT nem a céh ellen, hanem azzal párhuzamosan tevékenykedik. Csak helyeselni tudja, hogy a társaság a legkülönbözőbb szemléletű alkotókat igyekszik soraiba fogadni, megteremtve ezáltal az olyannyira szükséges ″békés egymás mellett élést″, a harmóniát, amelyre olyannyira szükséges az alkotómunkához és eredményeinek érvényesítéséhez. /Németh Júlia: Új felállásban a Magyar Képző- és Iparművészek Társasága. Szabadkai művészek bemutatkozó kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2001. január 13.
"Megjelent Szinberger Sándor, a kolozsvári Állami Magyar Opera egykori igazgatója könyve /Vesszőparipáim (1997-1998), Erdélyi Híradó Lap- és Könyvkiadó, Kolozsvár, 2000/. Szinberger Sándor 1956-tól 1973-ig állt az intézmény élén. A zenei kultúra elsekélyesedése miatti őszinte aggódása késztette Szinberger Sándort a hozzá nem értők és kóklerek hadának leleplezésére, mert féltette a jó muzsikát, mert kiáll az igazi értékek mellett. Az egyik fejezetcím /Adalékok a kottát nem ismerők árulásának jelenkori történetéhez/ sok mindent elárul a tartalomból. A tizenöt éve fiatalon elhunyt Deák Tamás esszé-, regény- és drámaírót Szinberger "kultúrsznobnak″, hazugnak és dilettánsnak minősítette. /Németh Júlia: Szinberger Sándor vesszőparipái. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./"
2001. január 16.
"Jan. 14-én Kolozsváron az evangélikus templomban és a Reményik Sándor Galériában tartották meg Terényi Ede zeneszerző művészi estjét. Az egybegyűlteket Kiss Béla püspök-helyettes köszöntötte. A megjelentek válogatást hallhattak Terényi Ede szerzeményeiből. Ezután Essig József Szín, kép, zene című filmesszéje következett. Ez kolozsvári viszonylatban műfaji premier volt. Olyan multimédiás kísérlet, amely a számítógép segítségével hangolta egybe a zeneszerző és a képzőművész Terényi Ede munkásságát. Essig József és munkatársa, Bartha Zsuzsa tökéletesen ráérzett Terényi Ede rendkívül sokrétű művészi világára. Az est második részében került sor a képzőművész Terényi Ede kiállításának a megnyitójára. Végezetül pedig Essig Klára festőművész átnyújtotta Terényi Edének a Reményik Sándor Alapítvány Gergely István szobrászművész készítette emlékplakettjét. /Németh Júlia: Szín, kép, zene. Terényi Ede művészi estje. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./"
2001. február 5.
"A két évvel ezelőtt elhunyt Incze János Dés festőművészre emlékeztek Dés lakói. Az 1935 óta Désen élt és alkotott művész munkássága összefonódott a kisváros életével, annak sajátosságait, örökítette munkáiban. Az Amicitia Baráti Társaság szervezésében, Lukács Solymossy Éva festőművész vezetésével emlékeztek a művész sírjánál. /Németh Júlia: Incze János Dés festőművészre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./"
2001. február 19.
"Kudarcnak bizonyult Funarék kolozsvári tiltakozása, felsültek a Nagy-Románia Párt hívei, százezer ember helyett csak ötezer személyt sikerült összeverbuválnia a kolozsvári polgármesternek magyarellenes tüntetéséhez - ilyen értékelések jelentek meg másnap, febr. 17-én az országos román napilapokban a kolozsvári polgármester kezdeményezte akcióról. A Ziua szerint "körülbelül 3000 ember" , más lapok "körülbelül 5 ezer személy" volt jelen. Azok jórészét is más megyékből, nemcsak Erdélyből, hanem Dél-Moldvából, Olténiából és Bukarestből szállították Kolozsvárra, mintegy 40 autóbusszal. Tudor beszédéből a lapbeszámolók - a magyarellenes felhangok mellékes és sommás említésén kívül - főleg a Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök elleni támadásokat emelték ki. Ezek szerint Iliescu "elmeszesedett agyú", "élő hulla", "a nőies allűrökkel" megvádolt Nastase pedig "szabadkőműves máltai lovag" . /Kudarcot vallott tiltakozás: felsültek az NRP hívei. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ A mostani nagygyűlésen a román himnusz közben a román tüntetők "vígan köpködték a tökmaghéjat", írta Németh Júlia helyszíni tudósításában. A legkevesebb, amit valaki megtehet, hogy tisztelje saját népét, saját himnuszát. Ehhez nem elegendő azt ordítozni, hogy ki a magyarokkal Romániából. Az egyértelműen fasiszta jellegű tüntetésen a beharangozott százezres tömeg helyett mindössze három-négyezren voltak a téren. A helyi hatóságok egymásnak ellentmondó intézkedéseikkel tették lehetővé az egyébként törvénytelennek minősített népgyűlés megrendezését. Ebben benne van a nagy-romániások és egyes társadalmi demokraták cinkos összekacsintása is. /Németh Júlia: Himnusz a tökmaghoz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./"
2001. február 22.
Kolozsváron megnyílt Kolozsi Tibor szobrászművész kiállítása. A tíz évvel ezelőtt végzett művész több rangos hazai és külföldi kiállításon szerepelt. Legutóbb Nagyszalontán leplezték le Bocskai szobrát. /Németh Júlia: Megnyílt Kolozsi Tibor szobrászművész kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár). febr. 22./
2001. március 12.
"Márc. 10-én nyílt meg Kolozsváron a Hargita Visual Art egyesületbe tömörült csíkszeredai képzőművészek kiállítását. A huszonegy művész - festők, grafikusok, szobrászok, keramikusok és textilesek - alkotásaiból megnyílt tárlat egységesnek tűnik. /(németh) [Németh Júlia]: Pozitív székely táj Csíkszeredai művészek bemutatkozó kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./"
2001. március 17.
"Tavaly napvilágot látott a Kulcsok Kolozsvárhoz /Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár/. Németh Júlia szerint az utóbbi tizenegy esztendő hazai magyar könyvkiadásának remeke, a könyvet Deák Ferenc grafikusművész tervezte. A Kántor Lajos és Kovács Kis Gyöngy szerkesztette kötet 76 egykori, de főként kortárs szerző - író, szerkesztő, tanár, történész, lelkész, műfordító, muzikológus - vallomását tartalmazza Kolozsvárról. A Korunk hagyományaihoz híven a szerkesztők több neves román és külföldi szerzőt is megszólaltattak, Kántor Erzsébet sajtótükre pedig bepillantást nyújt a kolozsvári román lapokba. Érdekes Gaal György összeállítása: a Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban. /Németh Júlia: Kulcsok Kolozsvárhoz. A föl nem adható város. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./"
2001. március 20.
" Elhunyt Keszy Harmath Vera (1950-2001), a szép magyar beszéd szerelmese, művelője és védelmezője. Pályáját az egykori Kolozsvári Rádiónál kezdte. 1985-ben megszűnt a Kolozsvári Rádió és megsemmisült a felbecsülhetetlen értékű hangszalagok nagy része is. Azokban a szörnyű napokban, éjt nappallá téve próbálták menteni a menthetőt. Németh Júlia emlékezett: másolták a legértékesebb anyagokat s a szeku kijátszásával juttatták ki az épületből, rejtették el barátok, ismerősök pincéjében. Keszy Harmath Vera akkor a kolozsvári színházhoz került, irodalmi titkárként nyilvános műsorokat rendezett. Nagyváradra költözött és méltánytalanul elfeledkeztek róla. /Németh Júlia: Keszy Harmath Vera (1950-2001) . = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./"
2001. május 12.
"Emlékeztető, múltidéző, érzelmes útikalauz, művészeti album - így is nevezhető Botár Edit Kolozsvár /Glória Könyvkiadó, Kolozsvár/ című, immár második kiadásához érkezett kötete. A százegy, Kolozsvár múltját és jelenét megörökítő akvarell reprodukcióját és pauszpapíron átsejlő rajzát tartalmazó kötet az erdélyi könyvkiadás különleges teljesítménye. Botár Edit megőrizte a hajdanvolt Hóstátot, ahol ma lakótelepi típusházak állnak. Botár Edit albumában még ott az érintetlen Magyar utca is. Az albumból látható, milyen is volt az egykori kincses Kolozsvár. A vaskos kötetet a régi és az új utcanevekkel megjelölt térkép egészíti ki. /Németh Júlia: Kolozsvár, amilyennek Botár Edit látja. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./"
2001. május 23.
"Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban Kántor Lajos mutatta be Kudor Istvánt, a bánffyhunyadi építészmérnök-fafaragót, kiállítása megnyitóján. Munkái révén Kalotaszeg népművészete még inkább bekerült a nemzetközi körforgásba, akárcsak saját, a népművészetből és a magyar történelemből ihletődött művészi fafaragásai. /Németh Júlia: Könyvek és fafaragványok. Megnyílt Kudor István kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./"
2001. június 22.
"Jún. 20-án a kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában bemutatták a Korunk júniusi, Hamlet-számát, valamint az egykori színházigazgató Janovics Jenő közel fél évszázadig kéziratban kallódó művét, A Hunyadi téri színházat, amelyet a Korunk Baráti Társaság a millenniumi program keretében jelentetett meg. Kötő József színháztörténész a Janovics-kötetről szólva annak a fontosságát ecsetelte, hogy a mű megjelentetésével immár teljessé vált a kolozsvári színháztörténet leírása, a kezdetektől napjainkig. /Németh Júlia: Hamlet és Janovics itt van közöttünk. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./"
2001. június 30.
"Az erdélyi művelődéstörténet újabb harminchat személyisége nyert bebocsáttatást az Erdélyi Panteonba, amely a kezdetektől majdhogynem napjainkig leltározza föl nagyjainkat. A marosvásárhelyi Mentor Kiadónál Jánosházy György szerkesztésében megjelent sorozat első két darabja után a huszadik század művelődési életében jelentős szerepet játszott, zömében írókról, költőkről írott tanulmányokkal 2001-ben napvilágot látott a harmadik kötet is. Az Erdélyi Panteonba legfrissebben bejutottak között van Szentgyörgyi István, Bánffy/Kisbán Miklós, Tompa László, Kós Károly, Kuncz Aladár, Áprily Lajos, Berde Mária, Reményik Sándor, Tamási Áron, Balázs Ferenc, Báró Kemény János, Szemlér Ferenc, Balogh Edgár, Szabó T. Attila, Dsida Jenő, Szabédi László, Wass Albert, Jékely Zoltán, Bözödi György, Bajor Andor és Szilágyi Domokos. /Németh Júlia: Belépő az Erdélyi Panteonba. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./ Az Erdélyi Panteonba helytelen volt beemelni Gaál Gábort."
2001. augusztus 1.
"Lezárult a Zsoboki Nemzetközi Alkotótábor gyermekkora, a művésztábor kamaszkorába lépett - mondotta Banner Zoltán művészettörténész az immár hagyományos kolozsvári összegező kiállításon, Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. A tárlatot a szervező, Essig Klára festőművész nyitotta meg. Banner Zoltán hangsúlyozta Essig Klára fáradhatatlan szervezőkészségét és a zsoboki Molnár lelkészházaspár ügyszeretetét valamint a tényt, hogy egy immár több mint száz műből álló, és a jövőben mindegyre tovább bővülő gyűjtemény jelzi az itt táborozó és alkotó festők nyomát. /Németh Júlia: Kalotaszeg vonzásában A zsoboki művésztáborban készült alkotások a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./"
2001. augusztus 7.
"A román sajtóban egymást érik a borúlátóbbnál borúlátóbb felmérések. A lakosság 51, a fiatalság 56, esetenként 60 százalékot is meghaladó részaránya a boldogulást kizárólag külföldön tartja elképzelhetőnek. Mindez súlyos csapást jelent a nemzetállamot féltő ideológusoknak, beleértve a román politikusok java részét. A státustörvény körüli hangos kardcsörtetés nem hozta meg a remélt eredményt. Hát ennyit ért az évtizedekig folyó románosítás? - kérdezte meg Németh Júlia. Az ennek érdekében máig használt gazdasági és társadalmi kirekesztősdi, a tömeges betelepítés és a nacionalista és soviniszta agymosás? - Romániában senkinek sem jut eszébe azon háborogni, hogy a korlátozott németországi munkavállalást német nyelvtudáshoz kötik! Még a német nemzetiségűeknek biztosított kedvezményekről sem igen esik szó. - A magyar kormányfő felajánlotta kedvezmények nem túl kecsegtetők a román fél számára. Jóval többre tart igényt. A napokban a demokraták pártvezére sokkal merészebb árukapcsolást javasolt. Szerinte Románia NATO-tagsága lehetne a státustörvény megnyugtató ellenszere. Magyarán mondva: Magyarország kaparja ki a tűzből Romániának a NATO-tagságot. Utána aztán lehet majd tárgyalni a törvényről is. /Németh Júlia: Árukapcsolás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./"
2001. augusztus 13.
"Elhunyt Mohy Sándor (Dercen,1902-Kolozsvár, 2001. aug. 11.), a mindenkit csak támogató, oktató, európai hírű festőművész, a kolozsvári művésztársadalom doyenje. Személyében az erdélyi képzőművészet sajátos stílusteremtőjétől búcsúzunk, írta Németh Júlia. Désen és Kolozsváron vált a legkorszerűbb irányzatok propagálójává, egyik "legeuropéerebb" festővé, ahogyan Banner Zoltán jellemezte. /Németh Júlia: Mohy Sándor (1902-2001) = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./"
2001. augusztus 20.
"Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában megnyílt Péter Ütő Erzsébet, Máramarosszigeten élő képzőművész kiállítása. Az eredetileg textil szakon végzett művész olajképeit hozta el Kolozsvárra. /Németh Júlia: Péter Ütő Erzsébet kiállítása a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./"
2001. augusztus 25.
"A kolozsvári grafikai iskola nagyrészt Feszt Lászlónak köszönhető. Stílusteremtő alkotóművészi tevékenysége mellett, több mint félszázada foglalkozik művészképzéssel. A legkülönbözőbb grafikai technikák bravúros alkalmazása mellett a kollográfia úttörője és hazai megteremtője. Kolozsvárról egyedül Feszt László vehette át a Hűséges Szolgálat Nemzeti Érdemrend lovagi fokozatát. Emil Constantinescu elnöksége idején létesítették ezt az érdemrendet. Feszt László az ezeredfordulón töltötte hetvenedik életévét. A most kiosztott, de még a múlt év decemberében odaítélt kitüntetés egy nem mindennapi művészi karrier méltó, hazai elismerése. /Németh Júlia: Kitüntették Feszt László grafikusművészt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"
2001. augusztus 25.
"Péter Ütő Erzsébet /Máramarossziget/ festményeivel jelentkezett Kolozsváron, a Reményik Sándor Galériában. Péter Ütő Erzsébet az erdélyi piktúra hagyományait folytatja. A színek és fények kavalkádja jellemzi valamennyi alkotását. /Németh Júlia: Örömben fogant, örömöt sugárzó képek. Péter Ütő Erzsébet kiállítása a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./"
2001. szeptember 15.
"A több mint félévszázadon keresztül elfektetett, elhallgatott kézirat Kötő József színháztörténész gondozásában, utószavával és jegyzeteivel ellátva a Korunk Baráti Társaság Komp-Press Kiadójánál látott napvilágot. E pótolhatatlan kötet révén immár teljessé válhat a kolozsvári színjátszás dokumentumokkal hitelesíthető története a kezdetektől napjainkig. Kötő hangsúlyozta, hogy "Janovics Jenő új könyve bennünket a kisebbségi létforma vállalásának dilemmáival, a történelmi rendszerváltások tragikus tényével szembesít, a többségi nemzetet egy valós demokráciára, toleranciára buzdítja, a szülőföldet otthonná tevő új rend kialakításának igényével konfrontálja". A Hunyadi téri színház története a huszadik század eleji kolozsvári magyarság története is. Azoké a városlakóké, azé a magyarságé, amelynek életében a színház központi szerepet játszott. A kötet állandóan visszatérő motívuma a nemzeti jellegének hangsúlyozása. "Nem magyarkodásról, hanem értékek helyretételéről volt szó - írja az utószóban Kötő József -, a magyar szellemiség átörökítése volt a tét, annak az igazi hazafiságnak a felmutatása volt a cél, amely versenyképessé tehet egy nemzetet, s amely elhatárolódik a hazafias ünnepélyek frázisaitól." Az 1919-es "kiűzetés" után Janovics még egy évtizedig küzdött a magyar szellem színpadi uralmáért, majd miután egész vagyonát feláldozza a magyar színjátszás érdekében, egy időre megvált a színháztól. 1945 tavaszán visszatért egykori sikerei színhelyére, és az igazgatói székbe, de csakhamar másodszor is el kellett hagynia a Hunyadi téri színházat. Janovics 1954-ben meghalt. /Németh Júlia: Janovics Jenő és a Hunyadi téri színház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./"
2001. szeptember 18.
"Külföldi sikersorozat után, többek között a Makói Művésztelepen nyert első díj birtokában érkezett haza Kolozsvárra Kusztos Endre festő- és grafikusművész. Telefonon értesítették, hogy Saguna utcai műtermét feltörték, de nincs komolyabb baj, csak gyerekcsínyről van szó, s a kifeszített ablakot már bedeszkázták. A művész a műtermet felismerhetetlen állapotban találta. Régi ballada című, nagybányai stílusban készült olajfestményének csupán a keretét találta meg. Emellett még négy olajképét, a Földhordás, a Cseresznyés hegy ősszel, a Festő háza és a Sörgyár utca címűeket is ellopták. Az íróasztallal, faragott bútorral együtt minden képzőművészeti albumot és értékes könyvet, éjjeli lámpát, órát és egyéb használati tárgyat elvittek. /Németh Júlia: Feltörték Kusztos Endre képzőművész műtermét. Értékes olajfestmények tűntek el. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"
2001. november 16.
"Nov. 14-én Kolozsváron, az Apáczai Líceumban megnyílt az egy éve alakult Erdélyi Magyar Művészetpedagógusok Egyesülete (EMME) Kolozs megyei szervezetének első, bemutatkozó tárlata. Az egybegyűlteket Wolf Rudolf igazgató köszöntötte, majd a tárlat fő szervezője, Székely Géza grafikusművész, az iskola rajztanára üdvözölte a közönséget és a kiállító művészeket. Majd Németh Júlia méltatta a 22 erdélyi képzőművész alkotásaiból megrendezett kiállítást, és úgy vélte: nagyon szerencsések azok a fiatalok, akik ilyen művészektől tanulhatnak. /(-h-a): Premier az Apáczai Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"
2001. december 7.
"Megnyílt Kőmíves Andor kiállítása Kolozsváron, a Bánffy-palotában. A művész 1983-ban végzett a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészeti szakán. Munkái poétikusan érzelmes festői vallomások, állapította meg Németh Júlia. /Németh Júlia: A szív szeme Kőmíves Andor kiállítása a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ "
2001. december 20.
"A Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége (MKITSZ) december 15-én, Budapesten Simsay Ildikó díjat adományozott s Németh Júliának, a Szabadság munkatársának, a közösség szolgálatába állított művészeti írói és szervezői tevékenysége elismeréseképpen. /Kitüntették Németh Júliát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"
2002. január 8.
lhunyt Vernes András (1924-Kolozsvár, 2002) festőművész, akit Németh Júlia Torockó festőjének nevezett. Az egykori Dolgozó Nő grafikusaként rengeteg illusztrációja, rajza látott. Később kolozsvári líceumi rajztanárként dolgozott. /Németh Júlia: Vernes András (1924-2002). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./