"Az 1945 után elkobzott ingatlanok természetben történő visszaszolgáltatását szorgalmazza Adrian Nastase. A miniszterelnök szerint ezáltal az állam csökkenthetné a kifizetendő kártalanítás összegét. Azonban a benyújtott visszaigénylési kérelmekre a volt tulajdonosok zöme mindmáig nem kapott választ. A volt tulajdonosok egy része a strasbourgi Európai Emberjogi Bírósághoz fordult, s ott eddig több volt tulajdonosnak számottevő összegű kártérítést ítéltek meg. Jelentős azon államosított ingatlanoknak a száma, amelyeket az állam 1990 után jelképes összegért eladott az azokban lakó bérlőknek. Valójában időhúzás folyik. Konkrét intézkedések nélkül ugyanis az efféle miniszterelnöki beszédeknek kampányértékükön kívül semmilyen más hasznuk nincsen. Esetleg a látszatrestitúciót szolgálják. /Tibori Szabó Zoltán: Látszatrestitúció. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "

"Románia két világháború közötti, 800 ezres zsidó közösségének több mint a fele vált a holokauszt áldozatává. Ezek közül több mint 150 ezret a magyar hatóságok deportáltak Észak-Erdélyből, mintegy 270 ezren pedig óromániai, főképp moldvai és bukovinai pogromokban, illetve a román hadsereg felügyelete alatt álló besszarábiai és dnyeszterentúli haláltáborokban pusztultak el. A túlélőket Bukarest a kommunista érában jelentős devizaösszegekért adta el Izraelnek. Ma Romániában körülbelül tízezer zsidó nemzetiségű személy él, s ezek zöme idős ember. A román zsidóság holokausztjáról néhány történészen kívül az országban jóformán senki nem beszélt. Ennek fő oka a hagyományos román történelmi misztifikáció. Az Egyesült Államokban tett látogatásaik során, mind Mircea Geoana külügyminiszter, mind pedig Adrian Nastase kormányfő és Ion Iliescu államelnök számára amerikai tárgyalópartnereik egyértelművé tették, hogy Románia mindaddig nem lehet a NATO tagja, amíg az országban Ion Antonescu marsallnak szobrokat állítanak, a meglévőket el nem távolítják, a fasiszta diktátor kultuszának, illetve a legionárius és újfasiszta mozgalmak újbóli térnyerésének gátat nem állítanak. Egyértelművé tették a román vezetés számára azt is, hogy el kell ismernie: a negyvenes években Romániában zsidóüldözés folyt, amely több százezer áldozatot követelt. Adrian Nastase még Washingtonban megígérte: a felvetett kérdéseket Románia a legrövidebb időn belül orvosolja. Nastase azután beszédében felsorolta a román hatóságok aktív részvételével 1941-ben lezajlott bukaresti, jászvásári, besszarábiai és bukovinai pogromokat, amelyeknek mintegy tizenötezer zsidó esett áldozatául, emlékeztetett a későbbi gettósításokra és a Dnyeszteren túlra történő tömeges deportálásokra. - A jövőt nem lehet hamisításokra és mítoszokra építeni - szögezte le a miniszterelnök. Radu Ioanid történész, a washingtoni Holokauszt Múzeum Romániából elszármazott igazgatója kifejtette: Antonescu nem felelős az észak-erdélyi zsidóság Auschwitzba történt deportálásáért, azért a korabeli magyar és német megszálló hatóságokat terheli a felelősség. Ám a marsall és kormánya legkevesebb 250 ezer zsidó kiirtásáért felelős, akik között nem csupán román, de besszarábiai, bukovinai és dnyeszterentúli ukrán zsidók is voltak. Ezekhez pedig hozzáadódik a Regátban rendezett pogromok során elpusztított mintegy 15-20 ezer zsidó áldozat. A Nastase-kormány március 20-án sürgősségi kormányrendelettel rendezte a romániai zsidóság közösségi vagyonának tulajdonjogát. A jogszabály valamennyi templom, imaház, temető, rituális fürdő és vágóhíd egyetlen tulajdonosává a romániai zsidó hitközségeket tette. A másik sürgősségi kormányrendeletben megtiltották, hogy a háborús bűnösöknek Romániában szobrot emeljenek, róluk utcákat, tereket, parkokat vagy pedig szervezeteket nevezzenek el. Az utóbbi rendelkezés megszegőit hat hónaptól öt évig terjedő fegyházra ítélhetik. Az idegengyűlölő, antiszemita és újfasiszta szervezetek azonnal tiltakoztak. Elsőként a két világháború között létrehozott Romániai Legionárius Mozgalom, amely 1990 után újra aktivizálódott. Serban Suru, a mozgalom elnöke szerint a kormányrendelet sérti Románia alkotmányát, az emberi jogokat, a rendőrállam visszaállítását jelenti. Corneliu Vadim Tudor nyíltan antiszemita Nagy-Románia Pártja (NRP) is tiltakozott. Tudor közölte: Romániának nincs szüksége a NATO-ra. - Fel kell ajánlanunk Putyinnak, hogy cserében Besszarábiáért, Románia végképp lemond a NATO-csatlakozásról - mondta Tudor. A felháborodás miatt Nastasénak engedett. Leszögezte, hogy "a holokauszttal kapcsolatos viták nem vezethetnek a román nép bűnbakká történő kikiáltásához, csakis a korabeli kormány viseli mindenért a felelősséget". A miniszterelnök hozzátette: az ország érdekeinek megfelelően hoztak olyan intézkedéseket, amelyek "mindenütt elfogadott értékekhez igazodnak". Theodorescu miniszter is retirált: Ion Antonescu a történelem tragikus hőse volt, aki háborús bűnöket követett el, s megfizetett értük - mondta Kolozsváron. A miniszter azt is kijelentette, hogy "Romániában nincs antiszemitizmus, csupán néhány antiszemita létezik". A holokauszttagadók sorába Mircea Ionescu-Quintus és Norica Nicolai liberális szenátorok is beálltak. Quintus "a Moldvában évtizedekkel ezelőtt történteket" a valósággal ellentétben álló kitalációknak minősítette. Ion Iliescu államfő a NATO-tagjelölt országok március 25-26-i bukaresti tanácskozásával párhuzamosan a jelölt államokban működő zsidó szervezetek is találkoztak. Hozzájuk intézett üzenetében Iliescu leszögezte: "Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden személyére irányuló kultusz, indoklástól függetlenül, a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Ion Antonescunak minimum nyolc szobrot állítottak a Regátban: Bukarestben (a Munka téren), Jilaván (a börtön előtti téren), illetve Slobozia, Calarasi, Piatra Neamt (Karácsonykő), Tirgoviste, Bacau (Bákó) és Iasi (Jászvásár) vidéki városokban. A kilencediket Erdélyben emelték, Nagysármáson, s azt népes ortodox papküldöttség jelenlétében maga Andrei gyulafehérvári ortodox püspök szentelte fel. A rendeletek értelmében mindezeket el kell távolítani. Elsőként a Karácsonykő városában előtt álló Antonescu-szobrot távolították el. A kormány azt ígérte, a többi szobor elmozdítása rövid időn belül megtörténik, de a helyi vezetők ennek keményen ellenálltak. A jászvásári szobrot a helyi hatóságok nagy nehezen, titokban távolították el. Az 1997-ben felállított nagysármási szobrot ötven méterrel az eredeti talapzat mögé, a sebtében múzeummá avanzsált helyi ortodox fatemplom tornácára költöztették, a bákói pedig a helyi katonaiskolában állt kezdettől fogva, s a hatóságok szerint az nem számít nyilvános helynek. A bukaresti szobor viszont az ortodox egyház területén áll, azt a művelődési minisztérium és a pátriárka hivatalának jóváhagyásával emelték, a pap nem engedte meg, hogy ahhoz hozzányúljanak. Mindezek után Gheorghe Buzatu NRP-képviselő bejelentette: Jászvásáron, Pitestien és Marosvásárhelyen három további Antonescu-szobor felállítását tervezi a marsall nevét viselő liga. - Nagyon sok városban, így például Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen a szóban forgó utcák még mindig a marsall nevét viselik. Kivételnek számít Adrian Severin volt román külügyminiszternek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti Közgyűlése elnökének állásfoglalása, aki elítélte a történteket. Ápr. 27. és máj. 18. között, a FLAS (Frontul de Lupta Anti-Semita - Antiszemita Harci Front) nevében cselekvő ismeretlen tettesek meggyalázták az észak-moldvai Falticeni zsinagógáját, antiszemita jelszavakat írtak annak falára, s elloptak egy Tóra-tekercset. Júl. 2-ára virradóan szintén ismeretlenek betörtek a Dorna Vatra-i zsinagógába, szétszórták az imakönyveket és az egész templomot felforgatták. A szenátus megszavazta a zsidó közösségi vagyonnak a hitközségek tulajdonába visszajuttattását, de az utcanevek megváltoztatása és a megmaradt Antonescu-szobrok eltávolítása nem történt meg. Grigore Zanc kormánypárti szenátor, a szenátus művelődési bizottságának a tagja kijelentette: "Romániát nem lehet olyan országnak tekinteni, amelyben holokauszt történt, vagy amely részt vállalt a holokausztban". A kormány rájöhetett arra, hogy cselekedeteihez a közvéleménynek elegendő magyarázatot nem nyújtott, a nyugati partnereket pedig még ennél is kevésbé sikerült meggyőznie szándékainak őszinteségéről és komolyságáról. Ezért Razvan Theodorescu művelődési miniszter május végén a kormány nevében azt kérte a Román Akadémiától, hogy mielőbb szervezzen a holokauszttal és a 31/2002. számú rendelettel foglalkozó konferenciát, amelyre a hazaiak mellett külföldön élő történészeket is hívjon meg. Jún. 28-án került sor, ugyanazon a napon, amikor Bukarestben megkapták az Egyesült Államok Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága (Helsinki Bizottság) nyolc tagja Adrian Nastase kormányfőhöz intézett levelében leszögezte: az a tény, hogy egyes utcák még mindig Ion Antonescu nevét viselik, ellentétes a Nastase márciusi beszédében megfogalmazottakkal, amelynek értelmében Románia megváltoztatja "a fasizmussal és a szélsőségekkel kapcsolatos addigi kétértelmű magatartását". Ezek után a bukaresti Victoria Kormánypalotában létrehozták Románia korábbi miniszterelnökeinek arcképcsarnokát, s ott a Ion Antonescu arcképe is helyet kapott. /Tibori Szabó Zoltán: Románia és a holokauszt Huncutkodó szembenézés a múlttal. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./ "

"A román-magyar kisebbségi vegyes bizottság júl. 30-i bukaresti ülésén megegyezés született arról, hogy augusztus végén szakértői tanácskozás lesz, majd az ősz folyamán tartják meg a kisebbségi vegyes bizottság teljes ülését. Szabó Vilmos államtitkár megerősítette román kollégájának: a magyar félnek szándékában áll a törvény megváltoztatása. Ebben a magyar kormányt támogatja a Magyar Állandó Értekezlet, illetve a kérdésről konzultációkat folytat minden érintett ország kormányával. A találkozón részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Mind a két fél egyetértett abban, hogy amíg nem találják a közös megoldást, addig az egyetértési nyilatkozat érvényben van. Szabó Vilmos átadta Cristian Diaconescu külügyi államtitkárnak azt a levelet, amelyet Medgyessy Péter küldött Adrian Nastasénak. A magyar kormányfő ebben a levélben választ adott a kolozsvári találkozón felvetett román javaslatokra, és arról tájékoztatta a román miniszterelnököt, hogy készülnek a magyar javaslatok a román-magyar partneri együttműködés kialakításáról Kolozsváron átadott román emlékeztetőre. A magyar fél átadott az együttműködés egyéb kérdéseire vonatkozó válaszjegyzékeket is. Ezek egyebek között a Gozsdu-alapítvány kérdéséről, illetve a munkavállalással kapcsolatos dolgok kezeléséről szólnak. A román külügyminisztérium nyilatkozatot tett közzé arról, hogy a találkozón a román fél "a Velencei Bizottság és a Jürgens-jelentés értékelése alapján megfogalmazott európai normáknak megfelelően, a román-magyar kétoldalú párbeszéd keretébe ágyazottan" közelítette meg a kedvezménytörvény módosításának kérdéseit. /Magyarország módosítaná a státustörvényt. Érvényben van a Nastase-Orbán egyetértési nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ Konkrét eredmények nélkül zárult a román-magyar vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságának elnökei közötti találkozó. A román fél képviselője, Cristian Diaconescu külügyi államtitkár nem nyilatkozott a sajtónak. A találkozó után Szabó Vilmos magyar társelnök, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára elmondta, hogy a megbeszélés kötetlen napirenddel zajlott. "Egészen pontosan abban állapodtunk meg, hogy augusztus végén a kisebbségi vegyes bizottság ülését előkészítő szakértői találkozóra kerül sor" - fogalmazott az államtitkár. Szabó Vilmos nagyon jó hangulatú, őszinte és eredményes megbeszélésnek nevezte a találkozót. "Nem volt szándékunkban, hogy konkrét kérdésekben most dűlőre jussunk" - mondta Szabó Vilmos. /Szőcs Levente: Tartalmatlan román-magyar találkozó. = Krónika (Kolozsvár), júl. 31./"

"Adrian Nastase kormányfő elmondta, az Elie Wiesellel folytatott megbeszélésen nem esett szó Antonescuról. A távértekezleten szó esett az Antonescu-szobrok levételéről, illetve a marsallról elnevezett utcák nevének megváltoztatásáról is. A Bukarestben található öt mellszobor egyikét letakarták, a másik négyet pedig levették talapzatáról. Tizennégy megye 25 Antonescu-utcájából tíznek önkormányzati határozat alapján megváltoztatták a nevét, a hét folyamán pedig további hat névváltoztatásra kerül sor. Nastase elmondta, augusztus folyamán újabb öt utca kap másik nevet, a Pitesti-i, kolozsvári, marosvásárhelyi és temesvári Antonescu utca nevét pedig ezt követően módosítják a helyi önkormányzatok. /Átnevezik a marsallról elkeresztelt utcákat, Nastase a szobrok eltávolítását sürgette. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"

"Egyre több híresztelés lát napvilágot arról, hogy Románia ismét a vízumköteles országok feketelistájára kerülhet. Aug. 3-i számában a Le Monde arról írt, hogy meg nem nevezett források szerint Párizs "diszkrét lépéseket tesz" az Európai Bizottságnál ennek érdekében. A francia napilap szerint a francia polgárokat irritáló koldusok zöme a Törökországban és Romániában "székelő" bandák segítségével jut el az Európai Unió országaiba. Az utóbbi időben francia lapok címoldalán és a képernyőkön, az illegális bevándorlásról szóló beszámolókban a román romák jelennek meg a leggyakrabban. Ennek tudatában tárgyalt a múlt héten Párizsban Ioan Rus belügyminiszter, illetve utazott a "cigány-sújtott" francia városokba a román rendőrség küldöttsége. Várhatóan aláírják azt a megállapodást is, amelynek értelmében a francia hatóságok válogatás nélkül hazatoloncolják a francia területen illegálisan tartózkodó románokat. A Le Monde ebben a számában interjút közölt Adrian Nastase miniszterelnökkel, aki hangsúlyozta: Románia komolyan veszi az Unió majdani keleti határőrének szerepét. A Le Monde szerint a párizsi kormány titkos tárgyalásokat folytat Brüsszellel a Romániával szembeni vízumkényszer bevezetéséről. /Szőcs Levente: Francia ellenlobbi bevándorlóügyben. Vízumkényszer a román koldusok miatt? = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./ Az Európai Bizottság aug. 5-én cáfolta a Le Monde híreszteléseit, miszerint Franciaország lépéseket tesz a román állampolgárok vízumkényszerének visszaállítása érdekében. - Mindez merő kitaláció. Nem kaptunk ilyen jelzéseket Franciaországtól - nyilatkozta a Mediafaxnak Jean-Cristophe Filori, az Európai Bizottság bővítésért felelős szóvivője. /Cáfol az Európai Bizottság szóvivője. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./"

"A Habsburgok óta a kelet-közép-európai térségben a stratégia fő eleme a divide et impera elve... Azaz meg kell osztani a térség népeit, nemzetiségeit, érdekcsoportjait, hogy uralhatóak legyenek. Nincs ez másképpen a mai román politikában sem. A kormánypárt egyre gátlástalanabbul alkalmazza az RMDSZ-szel szembeni politikájában a jól bejáratott elvet, szögezte le Bogdán László. Először jön a miniszterelnök, az egekig dicséri, és az integrációs politika fő feltételének nevezi az RMDSZ-szel való együttműködést. Néhány nap múlva egy erdélyi tanácskozáson Dancu miniszter elkényeztetett gyermekhez hasonlítja a magyar kisebbséget, amely állandóan zsarolja a többséget. Jön Tusnádfürdő, Tőkés László kitálal, Nastase ingerülten reagál, s követeli a tiszteletbeli elnök azonnali leváltását, ami már egy kissé a szövetségi elnöknek is sok, leszögezi: az RMDSZ-t nem kívülről irányítják. Megalakul a Diszkriminációellenes Országos Tanács, amelynek vezetőségéből (a héttagú vezetőtestületből) kihagyják a magyarokat, jelesen azt a Markó Attilát, a tájékoztatási minisztérium helyettes államtitkárát, akit az RMDSZ elnöknek javasolt. A Toró vezette radikálisok vagy az egyre agilisabb tiszteletbeli elnök most joggal mondhatja: na ugye, mi megmondtuk. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős ügyvezető elnöke ingerült kommentárja szerint az SZDP ismét "nem tartotta be az egyezmény egyik kitételét". Miért? - eddig hányat és hogyan tartottak be, kérdezte Bogdán írásában. /Bogdán László: Oszd meg és uralkodj. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./ "

"Az új magyar kormány eltökélt szándéka a kedvezménytörvény érvényben tartása, végrehajtásának biztosítása - jelentette ki Szabó Vilmos, a Magyar Miniszterelnöki Hivatal (MEH) határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkára a Székelyszentistvánon szervezett emlékünnepségen. Az Orbán-Nastase-féle egyetértési nyilatkozatról szólva rámutatott, hogy a magyar fél mindaddig érvényben lévőnek tekinti az okmányt, amíg nem születik megoldás a nyitott kérdésekre. A Medgyessy-kormánynak szándékában áll még az idén módosítani a kedvezménytörvényt, méghozzá oly módon, hogy a velencei bizottság ajánlásainak eleget téve zárja le a nyitott kérdéseket. /Még az idén módosítanák a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./"

"A kormánypárttal megkötött egyezmény értelmében az RMDSZ támogatásával Adrian Nastase miniszterelnök a tegnapi kormányülésen Asztalos Csaba Ferencet, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának emberjogi és kisebbségjogi tanácsosát nevezte ki a 7 tagú Országos Diszkriminációellenes Tanácsba. /Kisebbségi képviselet az Országos Diszkriminációellenes Tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./"

"Az utóbbi időben javult a viszony Románia és Magyarország között - hangoztatta Adrian Nastase kormányfő pénteken a Romania Libera című lapnak adott interjújában. Bukarestnek még nincs ugyan aláírt alapszerződése sem Oroszországgal, sem Moldovával, Ukrajnával való viszonyában pedig még függőben van a megállapodás a fekete-tengeri kontinentális plató ügyében, de ezek a kérdések "természetes módon" megoldódnak. /Adrian Nastase: Javult a viszony Magyarországgal. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./"

"Kovács László külügyminiszter szept. 4-5-én Romániába, szept. 6-án Moszkvába látogat. A külügyi szóvivő elmondta: Kovács László a kétoldalú kapcsolatokról tárgyal vendéglátójával, Mircea Geoanaval, és fogadja őt Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase kormányfő is. Kovács előadást tart a román külképviseletek vezetői előtt az új magyar kormány külpolitikai törekvéseiről, ismerteti a magyar külpolitika célkitűzéseit. /Kovács László Romániába látogat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./"

"Aug. 29-én összeül a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ között aláírt együttműködési megállapodás végrehajtását felügyelő közös bizottság, amelynek napirendjén többek között az alkotmánymódosítás kapcsán kirobbant vita is szerepel. Adrian Nastase kormányfő előrehozott választásokat helyezett kilátásba, ha a tervezett alkotmánymódosítás miatt kenyértörésre kerülne sor a kormánypárt és az RMDSZ között. Ezzel kapcsolatban Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette: Nastase az ilyen kijelentésekkel saját pártjának nacionalistáit akarja megnyugtatni, "másrészt pedig minket akar zsarolni". Borbély László ügyvezető alelnök hozzátette: a protokollumnak nem része az alkotmánymódosítás. Ion Iliescu államfő úgy vélekedett: nincs szükség előrehozott választásokra. /Kenyértörés az RMDSZ és az SZDP között? Markó: Zsarolni akar a kormánypárt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./"

"Bukarestben aug. 31-én gyermekjogvédelmi tanácskozást tartottak, melyen Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: a létező 400 gyermekvédelmi intézményből 2002 végére legalább 40-et átszerveznek. A cél az, hogy a következő években jelentősen csökkenjen az intézetekben lakó gyerekek száma. A kormányfő szerint a jelenlegi mintegy 56 000 helyett ez év végéig 10 000-rel, 2004 végéig pedig 25 000-rel kevesebb lesz az állami gondozott. A kormány tervei szerint 2005-ig az intézetben nevelt gyermekek száma felére csökken majd, és 30%-kal kevesebb intézmény lesz. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy teljes erővel azon lesznek, hogy az állami gondozottak számára megfelelő életkörülményeket biztosítsanak a civil társadalom és az egyházak segítségével, és nem tűrik tovább a nemzetközi örökbefogadások körüli korrupciót. - Bár az utóbbi harminc évben állandóan csökkent, Európai viszonylatban még mindig Romániában a legmagasabb a gyermekhalandóság - derült ki egy gyermekvédelmi intézet jelentéséből. Az 1970-ben jegyzett 49,4 ezrelékről 1999-ben a 18,6 ezrelékre csökkent, de ezzel még mindig magasabb, mint Moldovában, Oroszországban és Albániában. A jelentés szerint nem a társadalmi és egészségügyi körülmények javulásáról van szó, hanem egyszerűen kevesebb gyermek születik. Az utóbbi tíz évben 700 000 fővel csökkent Románia népessége, ami a korcsoportok közötti arányokat is megváltoztatta. Az átlagéletkor továbbra is 70 év, de a 14 év alattiak részaránya az 1980-beli 26,7%-ról 18,8%-ra csökkent (1999-ben). A jelentés szerint ugyanakkor jelentősen megnőtt a gyerekek sorában észlelt szifiliszes, tébécés, hepatitisz B és HIV-vírusos fertőzések száma, és ijesztő a gyermekek megfelelő élelmezésének hiánya is. /Gyermekjogvédelmi konferencia Bukarestben. Átszervezik a gyermekotthonokat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 1./"

"A francia hatóságok minden segítséget megadnak majd a Franciaországból hazatoloncolt gyermekeknek, hogy azok ne kerüljenek ismét az utcára, ahol újból kiszolgáltatottá válhatnak a különböző bűnöző szervezeteknek, jelentette ki Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter romániai látogatása végén. Sarkozy aug. 30-án érkezett Bukarestbe, hogy tárgyalásokat folytasson a román hatóságok képviselőivel a Franciaországban virágzó emberkereskedelem felszámolásáról. Nicolas Sarkozy elégedettségét fejezte ki az Adrian Nastase kormányfővel és Ioan Rus belügyminiszterrel folytatott megbeszélés eredményével kapcsolatban. /Francia segítség hazatoloncolt kiskorúaknak. Elégedetten távozott Nicolas Sarkozy. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./"

"Kovács László külügyminiszter szept. 4-én kezdődő kétnapos romániai látogatásának nem célja, hogy a kedvezménytörvénnyel összefüggő kérdésekben konkrét megállapodások szülessenek. A várható tárgyalási témák között van a stratégiai partnerség kialakítására vonatkozó, Medgyessy Péter miniszterelnök kolozsvári látogatása során tett kezdeményezés, amely Adrian Nastase kormányfő nevéhez fűződik. - Az új magyar kormány külügyminiszterének bukaresti látogatása a két ország közötti kapcsolatokban egy minőségileg új, a jövőre irányuló és a stratégiai partnerségen alapuló folyamat első szakaszát jelöli ki - hangsúlyozta Mircea Geoana külügyminiszter. - A meghívással is jelezni kívántuk azt, hogy figyelemre méltó haladást értünk el a román-magyar kapcsolatokban az új magyar kormány beiktatása óta - jelentette ki. Geoana szerint a meghívás elfogadása annál is megtisztelőbb Románia számára, mivel a bukaresti látogatás lesz Kovács László első hivatalos külföldi útja beiktatása óta. /Kétnapos romániai látogatáson Kovács László. Nem várhatók konkrét megállapodások a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./"

"Szept. 4-én Bukarestbe érkezett Kovács László külügyminiszter, aki román kollégáján kívül Nastase kormányfővel és Ion Iliescu államfővel tárgyalt a kétoldalú kapcsolatok aktuális kérdéseiről, majd szept. 5-én Moszkvába repül. A mostani tárgyalásokon a felek várhatóan érintik a státustörvény módosításának kérdését, illetve olyan fontos témákat, mint például a román fél által javasolt stratégiai partnerség, a még mindig nem véglegesített munka- vállalási megállapodás, a kétoldalú politikai és gazdasági kapcsolatok, illetve a vitatott Gozsdu-vagyon ügye. /Bukarestbe érkezett Kovács László. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ Mádl Ferenc köztársasági elnök októberi látogatását is előkészíti Kovács László külügyminiszter. Kovács László a Krónikának nyilatkozva rámutatott, Magyarország számára mind az integrációt, mind a határon túli magyarság érdekeit tekintve fontos a szomszédokhoz fűződő jó viszony. Mind Nastase kormányfővel, mind Geoana külügyminiszterrel egyetértettek abban, jó irányban haladnak a román-magyar kapcsolatok. A magyar diplomácia vezetője átadta Adrian Nastasenak Medgyessy Péter kormányfő levelét, melyben meghívja a román kabinet vezetőjét Budapestre. Nastase elfogadta a meghívást, és látogatása alkalmával a két miniszterelnök aláírja a két ország közötti stratégiai partnerségről szóló megállapodást. A külügyminiszter beszámolója szerint a megbeszélésein szó volt a gazdasági együttműködésről és az emberek közötti kapcsolattartás megkönnyítéséről. Kovács László felvetette a csíkszeredai konzulátus kérdését, valamint két határátkelőhely bővítését. A felek megegyeztek abban, hogy a gazdasági vegyes bizottság októberben, Bukarestben folytat megbeszéléseket. A gazdasági kérdések kapcsán hangsúlyt kapott a környezet- és árvízvédelmi együttműködés. A megbeszéléseken felmerült, hogy a két ország "esetleg közösen lépjen fel az orosz és a balkáni piacon". A kisebbségi kérdéskör keretében a román fél kifogásolta, hogy a magyarországi önkormányzati választások előtt különböző csoportosulások románoknak tüntetik fel magukat, hogy kormánytámogatáshoz jussanak. Kovács László megígérte partnereinek, a magyar kormány elejét veszi ezeknek az ügyeskedéseknek. A Bukarestben vendégeskedő külügyminiszter elismeréssel szólt a román kormánynak az egyházi vagyon visszaszolgáltatására tett lépéseiről, de elmondta azt is, ennek megvalósulása a végrehajtáson múlik. - Szept. 9-én Gyulán ül össze ismét az illetékes román-magyar vegyes bizottság. /Simon Judit: Kétoldalú stratégiai partnerség ősztől. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./"

"Kovács László külügyminiszter szept. 5-én megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőivel. Kovács a megbeszélés után kijelentette: mind a kormánypárt, mind az RMDSZ részéről a kölcsönös bizalom növekedését tapasztalta. Kovács László hangsúlyozta, hogy a magyar támogatásnak a jövőben "átláthatóbbnak" kell lennie. A találkozón felmerült továbbá a magyar konzulátusok megnyitásának szükségessége is. Markó Béla a találkozó után elmondta, Kovács Lászlóval a két ország kapcsolatairól is beszéltek. - Stratégiai partnerségi megállapodást írnak alá Adrian Nastase kormányfő budapesti látogatása alkalmával, jelentette be Kovács László. Tanultunk az előző kormány hibáiból, és most tudjuk, hogy a státustörvénynek mely részei keltettek elégedetlenséget a szomszédos országokban - jelentette ki a külügyminiszter. Adrian Nastase kormányfő és Kovács László eszmecserét folytattak a státustörvény alkalmazásáról, új határátkelők létrehozásáról, környezetvédelmi kérdésekről, Románia euro-atlanti integrációjáról, valamint az egyházi javak visszaszolgáltatásáról. A magyar államfő októberben látogatást tesz Romániában, a román miniszterelnök pedig részt vesz a gazdasági együttműködéssel foglalkozó vegyes bizottság ősszel, Budapesten sorra kerülő ülésén. /Átláthatóbb támogatási rendszer kell. Befejezte kétnapos romániai látogatását Kovács László. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./ Kovács László magyar külügyminiszter díszvendégként részt vett Románia nagyköveteinek és főkonzuljainak gyűlésén. /Kovács László mint díszvendég. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./"

"Adrian Nastase kormányfő úgy értékelte: Kovács László magyar külügyminiszter romániai látogatása "nagyon sikeres volt", szerinte "pozitív hangulat" uralta a megbeszéléseket, amelyek során kiderült, hogy a felek "tágabb kérdésekre" kívánnak összpontosítani, nem csupán a napirenden régóta szereplő kényes problémákra, vagy a státustörvénnyel kapcsolatos kérdésekre. A találkozón Nastase és Kovács arról is tárgyalt, hogy a román kormánynak szándékában áll nagyobb mértékben támogatni a magyarországi románokat, és bátorítani kívánja a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat is. A kormányfő reméli, hogy az ősz folyamán sorra kerülő magyarországi látogatása alkalmával újabb együttműködési lehetőségeket is találnak. A miniszterelnök reményét fejezte ki az iránt, hogy látogatásáig Budapest módosítja a státustörvényt. /Nastase elégedett Kovács látogatásával. A kormányfő bízik a státustörvény módosításában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

"Románia reméli, hogy az Európai Unióval folytatott állandó párbeszéd révén olyan megoldás születik, amely enyhíti a Nemzetközi Büntetőtörvényszék kapcsán az Egyesült Államokkal aláírt megállapodás nyomán kialakult problémákat, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő szept. 6-án, a román nagykövetek és főkonzulok éves értekezletén. /Bíznak az EU megenyhülésében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

"A magyar-román stratégiai partnerség azt jelentené, hogy a múltra valóban, mindkét ország és nép akaratából, végérvényesen fátylat borítanak, megbocsátanak egymásnak minden korábbi, vélt vagy valós bűnért, következetlenségért és tettlegességért egyaránt. Miért éppen idén júliusban jutott eszébe Romániának, hogy új viszonyt hozzon létre Magyarországgal? - tette fel a kérdést Tibori Szabó Zoltán. Románia eddig a kisebbségi jogokat nemzetközi nyomásra és fogcsikorgatva sdts, a magyart itt még mindig ellenségnek tartják, megbízhatatlan elemnek. A stratégiai partnerség elsősorban Románia számára fontos, hangsúlyozta az újságíró. Bukarestnek ugyanis a NATO-ba történő bejutás érdekében be kell bizonyítania, hogy a szomszédaival teljesen harmonikus kapcsolatokat épített ki. Mit kaphatott Magyarország cserében? Talán azt, hogy a Nastase-kormány továbbra is eltűri a státustörvény romániai alkalmazását? Eleget kért Magyarország ezért a nagyvonalú gesztusért? Kovács László külügyminiszter szerint a magyar kormány a státustörvény módosítását úgy kívánja elvégezni, hogy az négy kritériumnak egyszerre tegyen eleget: a módosított törvény az eredeti célokat megőrizze, vegye figyelembe az európai normákat és ajánlásokat, feleljen meg Magyarország és a határon túli magyarság érdekeinek, és a szomszédos országok is rábólintsanak. Tibori leszögezte: ennek a négy kritériumnak egyidejűleg nem lehet eleget tenni. Kovács László azt is kérte Bukarestben a tárgyalópartnereitől, hogy támogassák a Mol Rt.-t a Petrom, illetve az OTP-t a Román Kereskedelmi Bank magánosításáért folytatott versenyben. Az országos olajtársaság és a legnagyobb hazai bank magyar tulajdonba segítése lenne a stratégiai partnerség ára? /Tibori Szabó Zoltán: Stratégiai kérdések. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./"

"Rudolf Schuster szlovák államelnök szept. 9-én kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Bukarestbe. Ion Iliescu államfő fogadta szlovák kollégáját. A két államelnök találkozója után a hivatalos delegációk is eszmecserét folytattak. Ion Iliescu és Rudolf Schuster jelenlétében a két ország művelődésügyi minisztériumának képviselői együttműködési megállapodást írtak alá. A szlovák államfő találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel, valamint Nicolae Vacaroiu szenátusi, illetve Valer Dorneanu képviselőházi elnökkel. Szlovákia támogatja Románia csatlakozását az Európai Unióhoz, jelentette ki Rudolf Schuster azt követően, hogy találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. A szept. 10-én Bukarestben megrendezésre kerülő gazdasági fórum lehetővé teszi a szlovák és a román üzletemberek számára, hogy olyan projektekről tárgyaljanak, amelyek kiegyenlítik a behozatal és kivitel mérlegét. Adrian Nastase közölte, hogy a hét végén részt vesz a CEFTA-tagországok Pozsonyban megrendezésre kerülő kormányfői értekezletén. Rudolf Schuster szept. 10-én Temesvárra utazik, ahol üzletemberekkel és a romániai szlovák közösség képviselőivel találkozik. /Rudolf Schuster Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

"Adrian Nastase kormányfő kijelentette: úgy döntött, hogy minden politikai kapcsolatot megszakít Corneliu Vadim Tudorral, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnökével. A miniszterelnök szerint a Tudorhoz hasonlóknak nincs mit keresniük a politikai életben. /Nastase szakított Tudorral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./"

"Románia csatlakozni fog a NATO-hoz, beleértve egy esetleges Irak elleni támadást is, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő. Nastase elmondta: fennáll a lehetősége annak, hogy 2002-ben előrehozott választásokat írjanak ki, ez esetben ő maga is indul az elnökválasztásokon. /Románia kiáll a NATO mellett. Egy újabb, Irak elleni támadás esetén is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./"

"Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (NRP) elnöke sajtótájékoztatón felolvasta Peter Schiedernek, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (ETPK) elnökének címzett nyílt levelét, amelyben közli, hogy lemond ETPK-tagságról, az OTV tévéadóval való szolidaritás jeléül. Vadim Tudor leszögezte: az NRP-t helyettese, Daniel Ionescu képviselő, valamint Ilie Ilascu szenátor fogja majd képviselni az ETPK-ba. Levelében C.V. Tudor hevesen bírálta az "Iliescu-Nastase rezsimet s arra kérte az ETPK elnökét, hogy "tegye meg a szükséges lépéseket a határozat érvénytelenítése érdekében", amellyel szerinte Romániában "újra bevezették a cenzúrát". /C. V. Tudor szolidarizál az OTV-vel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./"

"Szept. 14-én véget ért a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi szakbizottságának ülése Gyulán. Mindkét fél eredményesnek értékelte a kedvezménytörvény módosításáról szóló szakértői tanácskozást. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára jelezte, a konkrét részletekről nem kívánnak tájékoztatást adni, miután más szomszédos országokkal is tárgyalások folynak. Szabó Vilmos elmondta, hogy a Cristian Diaconescu külügyminisztériumi államtitkár által vezetett román küldöttség minden olyan konkrét kérdést felvetett, amelyet a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban kritikai jellegűnek tartottak, és a törvény megváltoztatása során figyelembe venni kérnek. A tárgyalások folytatása októberben várható. A megbeszélések lezártáig a felek érvényben lévőnek tekintik a korábban Orbán Viktor kormányfő és Adrian Nastase miniszterelnök által aláírt memorandumot. A tárgyalások során áttekintették a bizottság előző ülésén elfogadott ajánlások teljesülését is. Szabó Vilmos kiemelte, hogy jelentős előrelépések történtek például a magyarországi román tannyelvű oktatás támogatását és a román ortodox templomok felújítását illetően, de nem került közelebb a megoldáshoz a kisebbségek parlamenti képviselete. Az ülésen felvetették a csíkszeredai magyar konzulátus létesítésének kérdését is. Cristian Diaconescu megelégedéssel szólt a tárgyalások légköréről. Véleménye szerint mindkét ország adós saját nemzeti kisebbségei vonatkozásában a megfelelően felkészített tanerőkkel, a nagyobb figyelemmel a vallási identitás megőrzését illetően, valamint a kisközösségek érdekvédelmi részvételét támogató szándékkal. - Mi nem szeretnénk a kedvezménytörvényt lesöpörni - szögezte le. /Gyulán ülésezett a magyar-román kisebbségi szakbizottság. Diaconescu: nem szeretnénk lesöpörni a kedvezménytörvényt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"Szept. 14-én Medgyessy Péter a CEFTA-tagországok miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján több kétoldalú megbeszélést is folytatott, így találkozott román kollégájával is. Mint elmondta, Adrian Nastase kormányfő december első napjaiban Budapestre látogat, amikor "várhatóan a stratégiai partnerségről szóló megállapodást is aláírjuk és a kedvezménytörvényről is szót tudunk ejteni." Kettejük pozsonyi megbeszélésén a kedvezménytörvényről érintőlegesen, "annyiban esett csupán szó, hogy megegyeztünk a szakértők további tárgyalásaiban, s hogy négy alaptézist akarunk érvényesíteni." A négy alapelv: "a kedvezménytörvény módosítása a határon túli magyarság számára kedvező és jó kell legyen, továbbá a kedvezménytörvényt fenn akarjuk tartani, és azt akarjuk, hogy az európai uniós normáknak megfeleljen. Ezzel együtt azt szeretnénk, hogy módosítása a szomszédos országok kormányai számára is elfogadható legyen." A román kormányszóvivő ugyanerről a megbeszélésről azt közölte, hogy a két miniszterelnök megállapodott egy olyan szakértői bizottság létrehozásáról, amely a Gozsdu-örökség ügyével kapcsolatos jogi kérdéseket próbálja majd tisztázni. Szóba került a magyar-román kormányközi vegyes bizottság kisebbségi albizottságának előző napi, gyulai tanácskozása, s Medgyessy bizakodóan szólt arról, hogy hamarosan megoldható lesz a két ország között felmerült problémák többsége. /Magyar-román kormányfői megbeszélés Pozsonyban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./ Minden vitás ügyben közvetlen egyeztetések alapján hoznak döntést a CEFTA-tagországok, határozták el szept. 14-én Pozsonyban Románia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és Csehország miniszterelnökei. A tagok által aláírt közös nyilatkozat segít abban, hogy elkerülhetővé váljanak a kereskedelmi kapcsolatok kapcsán kialakuló feszültségek. A miniszterelnökök megegyeztek, hogy megvizsgálják a létező kereskedelmi akadályok felszámolásához, valamint az ipari termékek teszteredményeinek és igazolványainak kölcsönös elismeréséhez szükséges intézkedéseket, az EU és a CEFTA-tagországok között aláírt megállapodás alapján. /Egyezményt írtak alá a CEFTA-tagországok kormányfői. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

"Adrian Nastase miniszterelnök és Günter Verheugen, az EU bővítésügyi főbiztosa a Salzburgban zajló Európai Gazdasági Fórum keretében szept. 16-án találkoztak, hogy megbeszélést folytassanak a román integrációs folyamat helyzetéről. Az Európai Bizottság éves országjelentése tükrözni fogja Románia politikai és gazdasági eredményeit - szögezte le Günter Verheugen, azt követően, hogy megbeszélést folytatott Adrian Nastase kormányfővel. Adrian Nastase hangsúlyozta: fontos, hogy a koppenhágai tanácskozáson megállapítsák Románia uniós csatlakozásának végső határidejét. A kormányfő szerint erre a 2007-es év lenne a legalkalmasabb. /Hatékonyabb konzultációt Brüsszel és Bukarest között! Günter Verheugennel tárgyalt a román kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"

"Adrian Nastase miniszterelnök kirohant Tőkés László ellen, mondván: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke vajon mit keres az RMDSZ-ben, miért tölti be annak tiszteletbeli elnöki tisztségét? Miért, ha semmivel sincs megelégedve? Az ilyen embereknek - véli a román miniszterelnök - a Nagy-Románia Pártban lenne a helyük. Nastase suceavai beszédében leszögezte a püspökről: "Nyugtalansággal tölt el, hogy az RMDSZ politikusa önrendelkezésre, szegregációra biztatja a magyar közösséget. Ezt valahogy mégsem hagyhatjuk büntetlenül. Valahányszor a nyilvánosság előtt beszél, Tőkésben azoknak a szélsőségeseknek az arcát látjuk, akiket nekünk szerencsére sikerült elkerülnünk." Markó Béla, az RMDSZ elnöke visszautasította Nastasét, kifejtve, hogy bár Tőkés Lászlóval vannak vitáik, "Kritizáljuk mi is a püspök urat és kritizál őurasága is minket", mégsem rá tartozik annak az eldöntése. Miért háborodott fel Nastase? Gazda József idézett Tőkés László felháborodást kiváltó tusványosi beszédéből: A "torz liberalizmus nyomasztó hatásával" szemben "vissza kell térni a keresztény értékrendhez, és ennek alapján kell fellépni az értékek és érdekek védelmében." És hogy a magyarság fogyásának, elvándorlásának a megállítására, a magyarság talpra állítására "azonnali gazdasági programok szükségesek", mert a "közösség leépülése a 24. órához jutott." "Az értékeknek kellene medret szabniuk a romániai magyar politika számára, gyökeres megújulásra van szükség, mert a jóhiszeműek is eltévelyedtek. Önvizsgálatra van szükség, és erre az 1992-es kolozsvári autonómia nyilatkozat tizedik évfordulója kiváló alkalmat teremt. Én még hiszek abban, hogy az RMDSZ-en belül van lehetőség. Ha nem lesz, rákényszerülünk arra, hogy külön utat keressünk." Ennek alapján mondta ki Nastase, hogy Tőkés László "önrendelkezésre, szegregációra biztat", és hogy ez: "szélsőséges". Miért szélsőséges hát Nastase szerint Tőkés László? Azért, mert önrendelkezésre biztatja a magyar közösséget. Tőkés épp a program be nem tartását, küldetése nem teljesítését rója fel az RMDSZ vezetésnek. És a vezetés: háborog, jegyezte meg Gazda József. /Gazda József: Ki lehet RMDSZ-tag? avagy Nastase, Tőkés és Markó. = Új Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 21./"

"A román közszolgálati rádió erdélyi magyarokat gyalázó vasárnap hajnali műsora a kormánypárt stábjának beiktatása után mintha csitult volna. A korábban hetente megszólaltatott hadtörténész heteken át nem jutott mikrofonközelbe, aztán szeptemberben ismét tobzódhatott magyarellenességében. Ezúttal a bécsi döntést követő magyar attrocitásokat ecsetelve Wass Albert és társai "bűntetteit" sorolva követelte: tüntessék el a neves író szobrait, emléktábláit Erdélyben, de a nevét viselő iskolát is vonják felelősségre. Ferencz L. Imre újságíró megkérdezte, az RMDSZ-nek van-e tudomása arról, hogy milyen vádakkal illetik a magyarságot a közszolgálati rádióban? Az RMDSZ képviselője tiltakozott-e uszítás, történelemhamisítás ellen? Az igazgatótanács korábbi RMDSZ-es tagja ezt nem tette meg. S történt mindez azután, hogy CV Tudor Iliescut és Nastasét mocskoló kijelentései, antiszemita és idegengyűlöletet szító hangneme és üzenete okán az Országos Audiovizuális Tanács felfüggesztette az OTV sugárzási jogát. Egyébként az OAT-nek is van magyar tagja. /Ferencz L. Imre: Az OTV rádiós társa? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./ Ferencz L. Imre írására felelt Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács tagja és Ágoston Hugó, a Román Rádiótársaság igazgatótanácsának tagja: mindketten többször felhívták a rádió vezetésének a figyelmét az inkriminált műsorra. A rádió elnök- vezérigazgatója szóbeli ígéretet tett rá, hogy a román rádióban ez a hang többé nem fog előfordulni. /Gyors választ kaptunk - fontos kérdésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "

"A román repülőterek esetleges igénybevételéről tárgyalt Bukarestben Douglas J. Feith amerikai védelmi államtitkár - hozták nyilvánosságra szept. 26-án. Az amerikai államtitkár köszönetet mondott a román kormánynak az Afganisztánba vezényelt 400 román katonáért és az új afgán hadseregnek nyújtott fegyveradományért. Az amerikai államtitkárt fogadta Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő is. Douglas J. Feith megbeszéléseket folytatott Mircea Geoana külügyminiszterrel és Ioan Mircea Pascu védelmi miniszterrel. Pascu elmondta: az Irak ellen készülő háborúról volt szó: de csak általánosságban. Pascu leszögezte, hogy Bukarest politikai szempontból megérti és támogatja az amerikai álláspontot. A román lapok arról írtak, hogy az Egyesült Államok két- három romániai katonai repülőteret venne igénybe az Irak elleni támadáshoz. /Amerikai-román tárgyalások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./"

"Adrian Nastase miniszterelnök szept. 26-án Brüsszelben tárgyalt arról, hogy meggyőzze az Európai Bizottság képviselőit, Románia megérdemel egy kedvező országjelentést. Románia eleget tesz a román-amerikai mentelmi jogi megállapodással kapcsolatos Európa tanácsi határozatnak - hangzott el Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke és a román miniszterelnök brüsszeli találkozóján. Prodi az újságírók előtt általánosságban elégedetten nyilatkozott a Románia által az elmúlt egy évben elért eredményekről, de nem foglalt állást Románia csatlakozási időpontjával kapcsolatban. Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése szept. 25-én határozatot fogadott el, amelyben felszólította a bukaresti parlamentet, ne ratifikálja az Egyesült Államokkal kötött megállapodást, amelynek értelmében a Románia területén emberiségellenes cselekményeket elkövető amerikai katonák mentesülnek a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság előtti felelősségtől. /Szőcs Levente: Bukarest Brüsszel értékei mellett. Nem ratifikálják a mentelmi jogi megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./"