Adrian Nastase miniszterelnök máj. 7-i sajtónyilatkozatában ismét megerősítette: nem lenne hasznos a román–magyar kapcsolatok jelenlegi szakaszában a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatos, tavaly élénk vitát okozó kérdések újbóli megnyitása. Kovács László MSZP-elnök hét végi nyilatkozatára válaszolva Nastase leszögezte: román részről semmilyen formában nem vetődik fel az, hogy a kedvezménytörvény végrehajtásáról elfogadott román–magyar egyetértési nyilatkozat hatályát veszítené, és az sem, hogy újratárgyalására, módosítására lenne szükség. - Hangsúlyozni szeretném: az egyetértési nyilatkozat felmondása abba a helyzetbe hozná a román vezetést, hogy ismét fontolóra vegye: megfelelő belső jogszabályokat kell hoznia a törvény diszkriminatív és területen kívüli elemeinek megakadályozására — jelentette ki. Kovács László a Duna tv-nek elmondta: — Megértem, hogy a román miniszterelnök elégedett a megállapodás előírásaival, hiszen azok Románia bizonyos érdekeit szolgálják. Ugyanakkor én Magyarország érdekeit kívánom képviselni, ezt tettem külügyminiszterként és pártelnökként is. Ez az egyezség megnyitotta a magyar munkaerőpiac egy szegmensét, nevezetesen az idénymunka lehetőségét a romániai munkaerő számára, ami nehezíti a helyzetet országunk munkaerőpiacán — mondotta. /Kiss Olivér: Románia ragaszkodik a státustörvény módosítását ígérő Orbán–Nastase egyezményhez. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Közel kilenc órán át tárgyalt egymással a romániai magyar történelmi egyházak és az RMDSZ csúcsvezetősége az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról Kolozsváron. Mint ismeretes, a kormányzó Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ közötti együttműködési megállapodásban foglalt ígéretekkel ellentétben a Nastase-kabinet nem terjesztett elő külön törvénytervezetet az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról. Ehelyett még az Isarescu-kormány által elfogadott 2000/94-es sürgősségi kormányrendelethez nyújtott be módosító-javaslatcsomagot, amelyet a rendelet szenátusi vitája során beépítenének annak szövegébe, és így azt teljes és átfogó restituciós törvénnyé emelnék, jóllehet a jogszabály képviselőházi szövegváltozata annak idején több okból kifolyólag is kedvezőtlennek bizonyult az egyházak számára. A képviselőházi vita során a szövegből egyrészt kikerült az a tétel, amely egyházanként tíz-tíz épület visszajuttatását szabta meg, másrészt pedig bekerült egy olyan korlátozás, miszerint nem adhatók vissza azok az épületek, amelyekben közintézmények működnek. Ez azt jelentené, hogy éppen a legértékesebb épületeitől fosztanák meg a magyar történelmi egyházakat. A kormánypárttal egyeztetett módosítócsomag ezt olyan értelemben változtatná meg, hogy a szóban forgó ingatlanok esetében az egyház köteles további tíz évi bérleti szerződést kötni az intézménnyel, amely idő alatt mentesül az ingatlanadó- és épület-karbantartási költségek fizetésétől. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke a találkozó után a sajtónak adott nyilatkozatában kifejtette: az RMDSZ-nek és az egyházaknak sikerült megegyezniük abban, hogy együttesen vállalják a korábban közösen elkészített törvénytervezet és az újabban benyújtott módosító-javaslatcsomag fenntartását, a 2000/94-es kormányrendeletet pedig az egyházak törvénytervezetének lényeges elemeivel egészítsék ki. Így a kettő "összeházasításából" jönne létre az egyházak által elfogadható törvénykezdeményezés. - Különösképpen azt nehezményeztük, hogy a tulajdonjog mellett a használati és a birtoklási jog tekintetében teljesen elmosódott, és az eddigi tizenkét éves kálváriánkat meghosszabító szöveggel találtuk szembe magunkat. Mi csodálkoztunk is azon, hogy ezt jónak látják, és Markó Béla elnök úr dicshimnuszokat zengett erről. Furcsa, hogy nekünk kellett megvédenünk azt az egyházak által megfogalmazott törvénytervezetet, amelynek megfogalmazásában az RMDSZ képviselői is részt vettek — jelentette ki Tőkés László. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a megbeszélést követően úgy nyilatkozott: a kormány által javasolt megoldást hasznosnak és jónak tartja. Viszont ugyanolyan igazak voltak a megbeszélésen az egyházak megfogalmazta észrevételek, amelyeket az RMDSZ teljes mértékben támogat, mondta Takács Csaba. Az egyházak megfogalmazták, hogy az RMDSZ-nek az elvi megállapodás előtte egyeztetnie kellett volna velük. Takács Csaba szerint ez azért maradt el, mert úgy ítélték meg, hogy az egyházak kérései lényegében bennefoglaltattak a kormánypárt javaslatcsomagjában. /Papp Annamária: Módosítanák a kormány szándékát. Az egyházak és az RMDSZ vezetői az ingatlan-visszaszolgáltatás rendezéséről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitorizálási Bizottsága jövő héten elemezni fogja azt a beadványt, amely Románia monitorizálásának befejezését veti föl — nyilatkozta máj. 7-én Adrian Nastase miniszterelnökkel való találkozása után Bársony András, a magyar delegáció MSZP-s tagja, a bizottság elnöke. - Azt fogjuk ajánlani, hogy zárjuk le a Romániával való párbeszéd monitorizálással történő összekapcsolását és folytassuk a párbeszédet speciális módszerek nélkül — mondta Bársony. A Monitorizálási Bizottság elnöke Bukarestben találkozott a román kormányfővel, a művelődési, a közigazgatási és az igazságügy-miniszterekkel, hogy a testület jövő héten, Bukarestben megrendezésre kerülő ülésével kapcsolatos dolgokat megbeszélje. A találkozó keretében elemezték a kormány által az utóbbi időben az árva gyermekek és a nemzeti kisebbségek, valamint az egyházi javak visszaszolgáltatása ügyében tett lépéseket. Románia monitorizálását 1997-ben fejezte be az ET, de mivel akkor több kérdés nyitva maradt, úgynevezett "utóellenőrzést" folytattak. Frunda György szenátort, aki az ET román delegációjának tagja rámutatott: Vitathatatlan, hogy Romániában jobbra fordult a kisebbségi kérdés helyzete, és hogy az ország már megtett bizonyos lépéseket a kisebbségi kérdés orvoslásához. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának a megoldása az európai egyezmények által előírt módon kell történjen. Az RMDSZ a teljes mértékű restitúciónak a híve. /B. T.: Lezárják Románia megfigyelését? Az ET azonban azt ígéri, nem téveszt szem elől. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

Az Orbán-kormányt a magyar kedvezménytörvénynek főként az "etnikai oldala" foglalkoztatta, a szocialista túlsúlyú leendő magyar kormány viszont sokkal inkább a vitatott törvény gazdasági vonatkozásait tartja szem előtt — írta a Ziarul Financiar. A lap szerint Radu Podgoreanu, a román képviselőház külügyi bizottságának kormánypárti elnöke nem zárja ki azt, hogy bizonyos feltételek mellett újratárgyalják az egyetértési nyilatkozatot. — Arról tárgyalhatunk, hogy a magyar kormány védeni kívánja a magyar munkaerő-piacot, de azt nem fogadhatjuk el, hogy ez a védelem etnikai alapokon történjen, mivel az ellentétes lenne az Európai Unió előírásaival — nyilatkozta a lapnak Podgoreanu. /Bukarest mégsem zárja ki az Orbán–Nastase egyezmény újratárgyalását? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

A kormány folytatja az elkezdett gazdasági reformot, de figyelembe veszi annak társadalmi hatásait — jelentette ki Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott szokásos telekonferenciáján a Világbanknak azzal a döntésével kapcsolatban, amely a PSAL II program megbeszélésének elhalasztására vonatkozott. Nastase hangsúlyozta: Egy olyan viszonylag szegény országban, mint Románia, nem alkalmazhatunk annyira túlzó módszereket, mint amilyeneket sugallnak nekünk. Az Ipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoktól csupán 1 100 alkalmazottat bocsátott el, holott a stand-by szerződésben vállaltak szerint 4 200-at kellett volna leépítenie - a kormány tehát nem teljesítette egyik vállalását. Együttműködünk a nemzetközi intézményekkel, de a végső döntést mi mondjuk ki - mondta Nastase. - A 2000–2006 időszakban Románia több mint egymilliárd euró értékben kap vissza nem térítendő támogatást a SAPARD-program révén. /Elégedetlen a Világbank, elhalasztotta a tárgyalásokat. Nastase: nem a nemzetközi pénzintézetek diktálnak Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Adrian Nastase miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy kormánya lemond, ha az őszi prágai NATO-csúcsértekezleten országát nem hívják meg a katonai szövetségbe. Az amerikai The Wall Street Journal európai kiadásának adott nyilatkozatában Nastase hangsúlyozta, hogy a NATO több tagja biztosította őt arról: támogatják Románia meghívását. /Lemondásra készül a Nastase-kormány, ha Romániát nem veszik fel a NATO-ba. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Máj. 13-án az intézményesített korrupció — Adrian Nastase és Miron Mitrea — elnevezésű egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyet a demokrata és a liberális párt nyújtott be, elutasította a képviselőház. A bizalmatlansági indítványban a Maritime Training Centre Television társaság létrehozása miatt vádolták a kormányt, mivel ezáltal állami érdekeltségű országos társaságokat "körülbelül 6 millió dollártól fosztottak meg, amelyeket pénzügyi manőverek révén román és külföldi magántulajdonban lévő cégek hasznára irányítottak". Az indítvány aláírói Miron Mitrea közlekedésügyi miniszter menesztését követelték. Miron Mitrea miniszter válaszában elutasította a vádakat. /Elutasított bizalmatlansági indítvány. A közpénzek magáncélú eltérítésével vádolták a kormányt. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

Máj. 15-én Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök nyitotta meg az új Országgyűlés alakuló ülését. Megválasztották az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és jegyzőit. Döntés született a parlamenti bizottságok létrehozásáról, tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásáról. Beszédet mondott Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök, majd Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje emelkedett szólásra, akit az államfő felkért kormányalakításra. Még mindig nincs nevesítve a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkár, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalának leendő elnökének személye. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Tabajdi Csaba, a Magyar Hírlap információi szerint Kocsi László MSZP-képviselők jöhetnek szóba a határon túli magyarokért felelős politikai államtitkárok kinevezésekor. A határon túli magyarok ügye a külügyminisztérium hatásköréből ismét visszakerült a miniszterelnöki hivatalhoz. - Bízunk abban, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) belátja, hogy a román kormány, az ügyvivő magyar kormány és az RMDSZ álláspontja helyes, és nem kell felmondani az Orbán–Nastase egyetértési nyilatkozatot — jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár máj. 15-én, miután Orbán Viktor kormányfő az Országházban találkozott a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) képviselőivel. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke megelégedését fejezte ki az elmúlt esztendők munkájával kapcsolatban és példaként megemlítette, hogy a kedvezménytörvény új lehetőségeket nyitott a határon túli magyar közösségek számára. - A magyar kormány politikailag támogatta a határon túli magyar szervezetek erőfeszítéseit, hogy a számukra fontos dolgokat saját országaikban meg tudják valósítani - tette hozzá. Az RMDSZ elnöke kijelentette: a jövőben fontosnak tartják, hogy minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki a Fidesz — Magyar Polgári Párttal, ugyanakkor megemlítette, hogy az új magyar kormány folytatni fogja a kialakult magyar–magyar együttműködési gyakorlatot. Markó Béla véleménye szerint az új magyar kormány képviselői sem szeretnék hatályon kívül helyezni az Orbán–Nastase egyetértési nyilatkozatot, és a nyitott kérdéseket kívánatos lenne a román–magyar vegyes bizottság hatáskörébe utalni. /Medgyessyt kérte fel Mádl kormányalakításra. Határon túli személyiségeket fogadott a leköszönő kormányfő. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./ Külön és különböző helyeken koszorúzott a bal- és jobboldal. A baloldaliak Nagy Imre szobránál, a jobboldaliak a Battyhány örökmécsesnél. Ezután vonultak be a megválasztott képviselők az Országházba, ahol rendben, szabályszerűen megalakult az új országgyűlés, a rendszerváltozás óta sorban a negyedik. A romániai magyarságot Markó Béla szövetségi Elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Tőkés László tb. elnök, Kelemen Attila képviselő és Verestóy Attila szenátor képviselték. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt négy év eredményeiről beszélt, közülük is a kedvezménytörvényt a kiemelve. Történelmi vállalkozásnak nevezte a törvény elfogadását, amely "hitet tett a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés mellett... Olyan nemzeti célt értünk el, amely nem illeszkedik a világ kordivatjába, de határozott külpolitikával el tudtuk érni a törvény nemzetközi elfogadtatását, ráadásul hatból öt szomszédunkkal megállapodtunk" - fogalmazott. Reméli, hangsúlyozta, az új kormánynak tartalmi csonkítás nélkül sikerül a hatodikkal is megállapodnia. Medgyessy Péter beszédében hangsúlyozta, hogy 10 millió magyar állampolgár miniszterelnökeként fog dolgozni, de 15 millió magyar iránt érez felelősséget. Ezután így fogalmazott: "Tiszta, nyugodt, kiszámítható Magyarországot szeretnék. Tiszta, barátságos szomszédi viszonyokat, melyben nemzeti érdekeink éppúgy érvényesülnek, mint erős nemzeti karakterünk, maradéktalanul, méltósággal, másokat sohasem sértve. De nem tagadtam soha, hogy a szomszédságban a legfontosabbak nekem, nekem is, és úgy gondolom, nekünk is, a véreink. Ez természetes. Értékrendemből a világ közeli és távoli magyarjainak csak előnyük lehet, hátrányuk soha. Nem azt akarom, hogy a következő négy év rólam szóljon. Szóljon tízmillió magyar emberről, tízmillió fontos emberről. Nem hiú ábránd, hogy a magyar politikai életben megjelenhet a tárgyilagosság és a lovagiasság. Szeretném, ha Európában is erről lennénk híresek. Európaiságunk magyar legyen és becsületes, megbízható, pontos, barátságos, a világ, Európa és mindenekelőtt a magyarság érdekeiről soha meg nem feledkező... Köszönjük azt a munkát, amit a mostani kormány, a távozó kormány végzett.". /(Guther M. Ilona): Feljegyzések az új magyar parlament alakuló üléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

Az Európa Tanács monitoring bizottsága máj. 16-án Bukarestben tartott ülésén egyhangú szavazással úgy döntött, hogy javasolja Románia 1997 óta tartó utóellenőrzésének befejezését. A döntést Bársony András, a testület elnöke közölte a bizottsági ülés után tartott sajtóértekezletén. - Döntő mértékben megvalósultak, illetve a megvalósulás olyan szakaszába jutottak azok a kötelezettségvállalások, amelyeket Románia 1993-ban, az ET-tagság elnyerésekor tett, ami lehetővé teszi az ellenőrzés befejezését - hangsúlyozta Bársony. Elmondta, hogy Romániának van még tennivalója: mindenekelőtt a tulajdonviszonyok helyreállításának kérdésében. Az egyházi ingatlanok romániai visszaszolgáltatásának ügyével kapcsolatban az MTI kérdésére Bársony András elmondta, hogy Bukarestben is találkozott a romániai magyar és a görög katolikus egyházak képviselőivel. Emlékeztetett arra, hogy ebben a kérdésben az Európa Tanács azt fogalmazta meg Romániával szemben: az 1997-ben létezett jogszabályokat pozitív irányban változtatni kell. Bársony hangsúlyozta: a bizottság megfelelő garanciákat kapott Adrian Nastase miniszterelnöktől arra vonatkozólag, hogy hamarosan törvény születik az egyházi ingatlanok visszaadásáról kiadott sürgősségi kormányrendeletből, illetve az egyházak azonnal visszakapják a kormányrendelet eredeti szövegében szereplő ingatlanokat. Tőkés László nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint Románia mestere a porhintésnek, Bársony András csak annyit mondott: nem kíván politikai vitába bocsátkozni Tőkés Lászlóval, de úgy gondolja, hogy a püspök sem saját egyházának, sem saját országának nem használ az ilyen nyilatkozatokkal. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az egyházak tulajdon-visszaigénylése Romániában jóval meghaladja azt a szintet, mint amilyet például Magyarország a saját egyházaival szemben vállalt. Bársony hangsúlyozta azt is, hogy a monitoring bizottságnak viszont joga és lehetősége van arra, hogy bármikor felvilágosítást kérjen az esetleges újabb problémák rendezéséről. /Egyhangú igen Románia utóellenőrzésének befejezésére. Bársonyék elégedettek a tulajdonkérdés rendezésével. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

Még a nyár folyamán várható, hogy az új magyar miniszterelnök találkozik a román kormányfővel — jelentette ki máj. 16-án Bukarestben Bársony András, az MSZP parlamenti képviselője. Bársony András az Európa Tanács monitoring bizottságának elnökeként járt az elmúlt tíz napban két alkalommal is Bukarestben, az MTI-nek elmondta, hogy mindkét látogatás során találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. Emellett megbeszélést folytatott a román kormány tisztségviselőivel, a román politikai pártok képviselőivel és Markó Béla RMDSZ-elnökkel. - A két ország együttműködését ennél sokkal tágasabban kell értelmezni, a kiaknázatlan gazdasági lehetőségek széles skálája kínálkozik, amit háttérbe szorított az elmúlt másfél éves vita a kedvezménytörvényről — mondta Bársony. /Nastase–Medgyessy találkozó már a nyáron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A sajtóban megjelent néhány cikk szerint Ion Iliescu elnök az utóbbi napokban tárgyalásokat folytatott az NLP és a DP vezetésével egy új kormány megalakításáról, amelyben Traian Basescu is szerepet kapna, továbbá a liberálisok is kapnának egy tárcát. Máj. 17-én azonban a liberálisok, a demokraták és a kormánypárt határozottan elutasították a szövetkezés bármiféle módozatát. Traian Basescu, a Demokrata Párt (DP) elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy pártja soha nem fog együttműködni az SZDP-vel és elutasította az esetleges SZDP–DP–NLP-kormánnyal kapcsolatos találgatásokat. Adrian Nastase, a kormánypárt elnöke szintén úgy nyilatkozott: "az SZDP-t nem érdekli egy, az NLP-vel közösen létrehozott kormány gondolata". /Új SZDP–NLP–DP kormány? Az érintettek határozottan cáfolják a szövetkezés lehetőségét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A román hatóságok félrevezették az Európa Tanácsot az európai követelmények teljesítését illetően, hiszen nem tettek eleget a monitorizálás beszüntetéséhez szükséges jogszabályi feltételeknek - írták a máj. 17-i román lapok Románia ET-ellenőrzésének befejezéséről szóló beszámolóikban. Az Adevarul Csak hogy megszabaduljanak a monitorizálástól, a román hatóságok írásban hazudtak az Európa Tanácsnak cím alatt rámutatott: az ET számára készült hivatalos román jelentés "durva hazugságokat tartalmazott", amikor azt állította, hogy hatályon kívül helyezték, illetőleg módosították a büntetőtörvénykönyv alkotmányellenes cikkelyeit és előírásait. Viorel Hrebenciuc, az ET parlamenti közgyűlésén részt vevő román küldöttség vezetője ugyanis ez év március 12-én kelt bizalmas jelentésében arról tájékoztatta az ET illetékeseit, hogy a román törvényhozás törölte a hazai büntetőtörvénykönyvből a sajtó- és szólásszabadság alkotmányellenes korlátozását lehetővé tevő (a hatóságok és a hatósági személyek rágalmazását, illetőleg megsértését büntető) előírásokat. Holott a vonatkozó cikkelyek, illetőleg előírások továbbra is érvényben vannak. Bársony András, az ET monitorizáló bizottságának elnöke a sajtóértekezleten közölte az újságírókkal: a román ET-küldöttség jelentéséhez egyetlen román ellenzéki párt vagy civil szervezet sem fűzött semmilyen megjegyzést vagy kritikai észrevételt a román hatóságok által vállalt kötelezettségek teljesítésével, illetőleg be nem tartásával kapcsolatban. Ilyen körülmények között az ellenőrző bizottság kizárólag a hivatalos információk alapján hozta meg döntését. - Meglepő, hogy egyes újságírók, politikusok és az egykori hatalom "szakértői" méltatlankodnak amiatt, hogy az Európa Tanács megszüntette Románia megfigyelését - jelentette ki Adrian Nastase kormányfő, aki azzal vádolta az előző kormányzást, hogy semmit nem tett az ET-vel közösen megállapított gondok megoldásáért, mint például a tulajdonjog, a büntetőtörvénykönyv, vagy a templomok visszaszolgáltatása; ez utóbbi kapcsán megemlítette, hogy 1997 és 2000 között az RMDSZ is kormányzati szerepet vállalt. /Félrevezették a román hatóságok az ET-t — állítják a fővárosi lapok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

A románok sokkal jobban ismerik megkérdőjelezhető szavahihetőségű politikai elitjüket, mint a romániai magyarok. A román újságírók egy része ugyanis Románia Európa tanácsi monotorizálásának felfüggesztésére nem üdvrivalgással válaszolt, hanem megírta fehéren-feketén, hogy az ország kormánya, hamis információkat szolgáltatott. Nastaseék reakciója sem maradt el: azon melegében szemére hányták az újságíróknak, hogy miféle ember az, aki nem akarja saját hazájának boldogulását. A román miniszterelnök vehemens reakciójához hasonlította Makkay József a monitorizáló bizottság elnökének, Bársony Andrásnak kifakadását Tőkés László Királyhágó melléki református püspök nyilatkozatára. Úgy látszik, a két szocialista politikus egyetértése előre vetíti a két szomszédos, "baráti, szocialista állam" kormányainak leendő egyetértését kisebbségi, egyházi és nyilván diplomatikus félretájékoztatás ügyben. A román újságírók gyakorlatilag ugyanazt írták le, mint amit Tőkés László immár tizenkét esztendeje hangoztat: a román politizálás porhintés a Nyugat szemébe. Az újabb kormányrendelet tovább vastagítja az egyházi ingatlanok ügyében tett ígéreteket. RMDSZ-támogatással sikerült elérnünk, hogy ismét olyan üzenet jusson ki Strasbourgba és Brüsszelbe, hogy Romániában minden rendben van, s ami nincs, annak megoldására a román kormány ígéretet tett. Megdöbbentő Bársony Andrásnak az a mondata, hogy az egyházak tulajdon-visszaigénylése Romániában jóval meghaladja azt a szintet, mint amilyet például Magyarország a saját egyházaival szemben vállalt. /Makkay József: Mese habbal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Románia lakosságának csaknem 30 százaléka, mintegy 6,6 millió ember szegénységben él, közülük 2,3 millió a létminimum szintjén tengődik - közölte a szegénység elleni küzdelemre egy évvel ezelőtt létrehozott országos bizottság, amely szerint ugyanakkor kedvező jel, hogy ez a szám alacsonyabb, mint a tavalyi. A kormányfő, Adrian Nastase elnökletével működő bizottság szerint kedvező jel ugyanakkor, hogy a hivatalos statisztikákban tavaly 3,3 százalékkal csökkent a szegények száma. A jelentés azt hangsúlyozta, hogy megállt a román társadalom elszegényedésének folyamata és a trend pozitív irányba fordult. A román sajtó nem osztotta ezt a kormányzati optimizmust. A lapok arra hívták fel a figyelmet, hogy jelentős eltérések mutatkoznak a kormánybizottság és más — független — intézetek felméréseinek adatai között. A Gallup közvélemény-kutató intézet szerint a romániai szegények száma csaknem kétszerese annak, mint amit a kormányzati adatok mutatnak. A Gallup azt mutatta ki, hogy a szegénység 2000 decemberében mért 51 százalékos lakossági aránya ez év januárjában már elérte az 57 százalékos szintet, s 41 százalékról 49-re növekedett azoknak a száma, akik jövedelmi forrásaik elégtelenségére panaszkodnak. /Alaptalan a kormány optimizmusa. Kétszer annyi a romániai szegény, mint Nastaséék statisztikájában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

Az elmúlt hetekben a romániai magyar történelmi egyházak vezetői a görög katolikus püspökkel Strasbourgban jártak, ahol találkoztak Bársony Andrással, a monitorizáló bizottság elnökével. Frunda György szenátorral, az ET monitorizáló bizottsága alelnöke elmondta, hogy Románia 1997-ben vállalta a tulajdonjog rendezését és az etnikumközi harmónia megteremtését. Vállalásait csak részben teljesítette. A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Románia nagyvonalakban teljesítette vállalt kötelezettségeit, még akkor is, ha a tulajdonjog rendezése csak kismértékben történt meg. A nemzeti közösségek és egyházi ingatlanok kérdése még megoldatlan. Az RMDSZ-SZDP protokollum alapján ezt a törvényt június végéig el kell fogadni, az év harmadik negyedében alkalmazzák a törvényt. Ezt a kötelezettséget a bizottság ülésén jelen levő Nastase miniszterelnök vállalta. Frunda szerint Románia érdeke most, a NATO-csatlakozás előtt, hogy megoldja a problémákat. /Mózes Edith: Frunda György: A problémákat nem a NATO- ért vagy az EU-ért kell megoldani… = Népújság (Marosvásárhely), máj. 22./

Máj. 23-án az MSZP vezetői megbeszélést folytattak a Szociáldemokrata Párt küldöttségével Budapesten. A Magyar Szocialista Párt szerint újra kell tárgyalni az Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök által a kedvezménytörvény végrehajtásáról kötött megállapodást, jelezte Szabó Vilmos, a párt nemzetközi kapcsolatok titkárságának vezetője. Cozmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főtitkára újságírói érdeklődésre leszögezte, hogy a memorandum szövegében nincs szó annak újratárgyalásáról. Hangsúlyozta, hogy a román fél inkább a kedvezménytörvényre kíván koncentrálni. A magyar fél a megbeszélésen egyértelművé tette, hogy az új kormány meg kívánja tartani a kedvezménytörvényt, és el szeretné érni annak végrehajtását. A találkozón a román küldöttség átadott egy megállapodás-tervezetet a két párt közötti együttműködésről. Az MSZP kinyilvánította a megbeszélésen, hogy támogatja a román Szociáldemokrata Párt felvételét a Szocialista Internacionáléba. /Módosulhat a kedvezménytörvény? MSZP–SZDP-tárgyalások Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Máj. 24-én Gheorghe Funar polgármester bejelentette: Kolozsvárnak nincs többé városi tanácsa. — Az "iszonyú koalíció" beadta a kulcsot, a városi tanács öngyilkos lett — nyilatkozta az elöljáró. Funar szerint az utóbbi három rendkívüli ülésen a kolozsvári városi tanács egyetlen határozattervezetet sem fogadott el. Azt szeretné, hogy a törvény értelmében a prefektus javasolná a kormánynak az előrehozott választások megszervezését. Javaslatáról levélben értesítette Adrian Nastase kormányfőt, Octav Cosmanca közigazgatási minisztert, illetve Vasile Soporan prefektust. Funar büntető feljelentést tesz azon tanácsosok ellen, akik hétfőre rendkívüli ülést hívtak össze. Funar azzal fenyegetőzött: amennyiben Vasile Soporan prefektus nem vesz tudomást a kolozsvári városi tanács megszűnéséről, a Nagy-Románia Párt tagjai és szimpatizánsai sztrájkőrséget szerveznek a prefektúra épülete előtt. Máj. 24-i kolozsvári sajtóértekezletén Cosmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) főtitkára elutasította a polgármester ötletét. Vasile Soporan prefektus szerint a polgármester azért próbálkozik a városi tanács feloszlatásával, mert szabadon akar rendelkezni a közpénzekről. Máté András ügyvéd, RMDSZ-tanácsos véleménye szerint a polgármester újabb provokációjáról van szó. /Kiss Olivér: Feloszlatta a városi tanácsot a polgármester. Előre megfontolt cselekedet volt — vallotta be a testület. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

Kovács László új külügyminiszter a kormány eskütétele után nyilatkozott a nemzet- és szomszédságpolitika feladatairól. Hangsúlyozta, a magyar külpolitika három fő célja 12 év óta változatlan, és továbbra is az ország euroatlanti integrációja, a térség stabilitását erősítő szomszédsági kapcsolatok bővítése, valamint a határon túli magyarok támogatása áll az első helyen. - A három célt, a mi felfogásunk szerint, nem lehet fontosság szerint rangsorolni, elengedhetetlen, hogy az Európa-politika, a Kárpát-medencében folytatott regionális politika és a nemzetpolitika egymással harmóniában érvényesüljön — mondta. - A határon túli magyarságnak segíteni igazán az európai integráción belül lehet, és a kisebbségi jogok érvényesítése is akkor a legkönnyebb, ha azt a szomszédos országok kormányaival együtt tudjuk biztosítani — szögezte le. Fontosnak nevezte, hogy a térség országai a jórészt történelmi okokkal összefüggő kétoldalú vitáikat ne vigyék be az euroatlanti szervezetekbe. Szavai szerint a NATO és az Európai Unió viszolyog attól, hogy ezek a problémák az új tagállamokkal együtt bekerülhetnek a két szervezetbe és ott belső feszültséget okozhatnak, gyengíthetik a belső összetartó erőt. Úgy vélekedett, a csatlakozási követelmények maradéktalan teljesítésénél "hiába keresnénk a magyar kedvezménytörvényhez való viszonyt". - Nem lehet Szlovákia vagy bármely más ország csatlakozásának feltétele az, hogy miként viszonyul egy magyar törvényhez — mondta. Elmondása szerint Románia esetében a kedvezménytörvény végrehajtásáról kötött egyetértési nyilatkozatról tér el a négy érintett fél, a korábbi és az új magyar kormány, a román kormány és az RMDSZ véleménye — az érdekek miatt. Adrian Nastase elérte, hogy a romániai munkavállalók számára megteremtődött Magyarországon a legalább szezonális munkavállalás lehetősége; az RMDSZ a romániai magyarság érdekeinek képviseletekor minden olyan lépést támogat, amelyik lehetővé teszi a kedvezménytörvény romániai végrehajtását. Az Orbán-kormány pedig presztízskérdésnek tekintette, hogy a kedvezménytörvény január elsejével életbe lépjen. Az MSZP vállalta fel — akkor még ellenzékben — annak a 900 ezer magyar munkavállalónak az érdekeit, akik nem rendelkeznek állandó jövedelemmel, maguk, családjuk megélhetését főként idénymunkával biztosítják — mondta. Kovácsa hangsúlyozta: beható véleménycserét kell folytatni a határon túli magyarok szervezeteivel és a szomszédos országok kormányaival. - Elkerülhetetlen annak a konzultációsorozatnak a megtartása, amelyet az előző kormány elmulasztott. Emiatt alakult ki ez a szerencsétlen helyzet, ezért kell nekünk helyrehozni azt, amit az elődünk elrontott — fogalmazott. /Nyugat viszolyog vitáinktól. Kovács László a szomszédságpolitikáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 28./

Bukarest álláspontja változatlan: nem kívánja módosítani a magyar kedvezménytörvényre vonatkozó román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozatot — jelentette ki máj. 28-án Cristian Diaconescu, külügyminisztériumi államtitkár. A román–magyar vegyes bizottság legközelebb júniusban ül újra össze. Cosmin Gusa, a kormánypárt főtitkára szerint ekkor várhatóan szó esik a módosításról. Adrian Nastase kormányfő a kedvezménytörvény módosítását sürgette. Kifejtette: minden országnak kötelessége védeni a kisebbségeket. "Eltökélt szándékunk, hogy ezen az úton haladunk, és védjük a romániai magyar kisebbséget" — mondta. A magyar kedvezménytörvény diszkriminatív elemeket tartalmaz, és Európában egyedülálló — tette hozzá, megjegyezve, hogy az Orbán Viktor volt magyar kormányfővel aláírt memorandumot csakis köztes megoldásnak tudja tekinteni. /Nastase, a romániai magyarok "védelmezője". = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

A Nemzeti Állambiztonsági Ügynökség (ANS) helyzetét elemzi következő ülésén a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT), nyilatkozta jún. 3-án Adrian Nastase miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogyan szabályozzák az ügynökség működését, a kormányfő azt mondta: "Úgy, ahogyan a CSAT következő ülésén döntünk". Az utóbbi két héten a kormány elfogadta az Államtitkok Nemzeti Nyilvántartási Hivatala működésére és szervezésére vonatkozó határozatot, amely a kormánynak alárendelt szerv és az egyetlen olyan kormányzati szervezet, amely felelős az államtitkok védelmi standardjaihoz való egységes alkalmazkodásért. A hivatal létrehozásával egyidőben a Nemzeti Állambiztonsági Ügynökség, amelyet kizárólag a NATO-titkokért illetett felelősség, befejezi működését. Az ANS megszüntetésére vonatkozó határozat előírásait a kormány a CSAT tagjaival együtt tárgyalja meg. /A Nemzeti Állambiztonsági Ügynökség (ANS) helyzetét elemzik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Ha a parlament véglegesíti az erről szóló törvénytervezetet, az év végéig visszaszolgáltathatják a romániai egyházaktól elkobzott ingatlanvagyont — jelentette ki Adrian Nastase kormányfő jún. 3-án a bukaresti ortodox pátriárka palotájában. A kormányfő ezzel a kijelentésével II. János Pál pápa ezirányú sürgetésére reagált. Az európai közösségnek is ígéretet tettünk e kérdés megoldására — mondotta a miniszterelnök. A román ortodox egyház vezetősége azt kérte a kormányfőtől, hogy a hatóságok mielőbb véglegesítsék a törvényt annak érdekében, hogy az egykor elkobzott ingatlanokat az egyházak mielőbb ismét birtokukba vehessék. Ion Iliescu államfő jún. 3-án Bukarestben Az egyház és az euroatlanti értékek című konferencián, az ortodox pátriárka palotájában kijelentette: vallásunktól függetlenül el kell ismernünk azokat az értékeket, amelyek az embert és az emberi szolidaritást helyezik előtérbe. Az elnök szerint az egyházak meghatározó szerepet játszhatnak az euroatlanti értékekhez történő felzárkózási folyamatokban. /Az év végéig visszaszolgáltatják az egyházi vagyont? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

Az állam "nem képes interferálni" a katolikus egyház kommunista időszakban elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatásával, jelentette ki jún. 3-án Ion Iliescu államfő, magyarázatként hozzátéve, hogy az ortodox jogi kánon különbözik a katolikustól. Példaként az államfő az édesanyja faluját említette meg, amelyben a hívők már évtizedekkel ezelőtt áttértek a görög katolikusról az ortodox hitre. "A katolikus egyház központosított egyház, a Vatikán eldöntheti, hogy egy közösség katolikus temploma visszakerüljön eredeti tulajdonába, de az ortodox egyháznak nincs meg ez a joga, s mindegyik templom az illető parókia hitközségének tulajdona" – hangoztatta az ország elnöke. Iliescu a fentieket annak kapcsán mondta el, hogy II. János Pál pápa szombaton fogadta Románia új vatikáni nagykövetét, Mihai Dobrét, és felkérte a román hatóságokat, hogy az ortodox és a katolikus egyház, valamint a Szentszék között megkötött megállapodásoknak megfelelően szolgáltassák vissza a kommunista rendszer idején elkobzott egyházi ingatlanokat. Iliescu elnök azt is kifejtette, hogy "a dolgokat realizmussal és megértéssel kell kezelni", minthogy egyes templomokat vissza lehet juttatni a katolikus egyháznak, másokat azonban nem. Mindezek Az egyházak és az euroatlanti értékek című, Bukarestben megtartott nemzetközi konferencián hangzottak el, amelyen részt vett Adrian Nastase miniszterelnök is. A kormányfő felszólalásában ismertette a hallgatósággal, hogy az ötvenéves kommunista ateizmus ellenére Románia lakosságának 99 százaléka a mai napig valamilyen vallási felekezethez tartozik, s a túlnyomó többségű ortodox egyházon kívül az országban fellelhető a teljes európai vallási spektrum, a katolikusokon és protestánsokon kívül "kicsi, de aktív" zsidó és muzulmán közösség is létezik. A román állam tiszteletben tartja a vallási felekezetek jogait és autonómiáját, "igyekszik biztosítani" a törvény előtti egyenlőségüket – mondta Nastase a George C. Marshall Egyesület és a Román Patriarkátus közös szervezésében megtartott konferencián. Hangsúlyozta, a romániai egyházak képviselői közös dokumentumokban is kifejezték, hogy támogatják Románia európai integrációját. A konferenciát követően megtartott sajtónyilatkozatában a miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy az ország lakosságának 85 százaléka úgy véli, Románia a NATO tagjává kell váljék, s ez az arány megegyezik azokéval, akik szerint az (ortodox) egyház a legfontosabb és leghitelesebb alapintézmény. Újságírói kérdésre válaszolva Nastase II. János Pál pápa kérésével kapcsolatban a következőket mondta: "A magam szempontjából folyamatban levő eljárásról van szó, tekintettel arra, hogy mindezt magunkkal szemben is, de az Európa Tanáccsal szemben is vállaltuk. Már a parlament elé került egy szöveg, amely előirányozza az illető javak visszaszolgáltatását. Hogy milyen körülmények között, hányat, milyen módon – mindezeket majd a parlament dönti el." A miniszterelnök hozzátette, hogy amennyiben egy ilyen szabályozás megszületik, az valamennyi romániai egyházra érvényes lesz, beleértve az ortodox egyházat is. Nastase úgy véli, a törvény ez év őszén léphet érvénybe. /Iliescu ködösít. A pápa kitérő választ kapott. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

A decemberben, Koppenhágában megrendezésre kerülő értekezleten Dánia javasolni fogja az EU tagállamainak, hogy az unió nyújtson kiegészítő pénzügyi támogatást Románia és Bulgária csatlakozási erőfeszítéseinek, továbbá állapítson meg egy új menetrendet és hivatalos befejezési időpontot a csatlakozásra történő felkészülés tekintetében, jelentette ki Anders Fogh Rasmussen dán kormányfő azt követően, hogy jún. 7-én találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel. A román csatlakozási folyamat támogatását Adrian Nastase is szükségesnek látja, szerinte ezáltal csökkenthetők a tagállamok és a tagjelöltek közti gazdasági különbségek. /Dánia csatlakozási határidőt javasol. Adrian Nastase a dán kormányfővel találkozott. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

A magyarságpolitikában a legszélesebb körű egyetértésre kell törekedni - hangoztatta Szabó Vilmos, a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) felügyelő politikai államtitkár a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának jún. 12-i ülésén, amelyre határon túli magyar politikusok is meghívást kaptak. Az államtitkár kijelentette: a magyarságpolitikában a rendszerváltás óta elért eredményekre — alapszerződések, magyar-magyar csúcs, Magyar Állandó Értekezlet, kedvezménytörvény — kell alapozni, és akkor létrejöhet a kérdésben a konszenzus. Elmondta: a Medgyessy-kormány minden, a határon túli magyarokat érintő kérdésben figyelembe fogja venni a határon túli magyar szervezetek véleményét. Kitért arra, hogy az európai uniós csatlakozás után is biztosítani kell az anyaország szerepvállalását a határon túli magyar közösségek támogatásában. Hozzátette: a gazdasági támogatást vállalkozások fejlesztésével, befektetésekkel, a magyar vállalkozóknak adható adókedvezményekkel kell erősíteni, mindezek hozzájárulhatnak a határon túli magyarok szülőföldön maradásához, az elvándorlás csökkenéséhez. Az RMDSZ részéről Nagy Zsolt, a területi szervezetekért felelős főosztály vezetője jelezte: az RMDSZ nem tarja szükségesnek a kedvezménytörvény módosítását, de a kedvezmények bővítését igen. Tabajdi Csaba (MSZP) hozzászólásában a határon túli magyarok szülőföldön maradásának fontosságáról beszélt. Ezzel kapcsolatosan fontosnak nevezte a gazdasági támogatások és kedvezmények bővítését, a magyar bankok megjelenését Erdélyben, Szlovákia magyarlakta területein és Kárpátalján. /Gazdasági támogatást ígér az új magyar kormány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./ A Határon Túli Magyarok Hivatalának jövőbeni működéséről és a tevékenységi körére vonatkozó kormányzati elképzelésekről tájékoztatta a magyar Országgyűlés külügyi bizottságát Szabó Vilmos. A hivatal új elnökének, Bálint-Pataki Józsefnek a meghallgatására egy későbbi időpontban, hivatalos kinevezését követően kerül sor. Az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, a Vajdasági Magyar Szövetséget Kasza József elnök, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártját Bárdos Gyula frakcióvezető, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget pedig Brenzovics László alelnök képviselte. Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke jelezte, hogy az elkövetkező időszakban a bizottság félévenként fog olyan gyűlést tartani, ahol a határon túli magyarok képviselői is részt vehetnek. Szabó Vilmos a magyarságpolitika legfontosabb alaptörekvésként jelölte meg a lehető legszélesebb nemzeti konszenzusra törekvést. Kijelentette, hogy mindent megtesz a HTMH tekintélyének és súlyának növekedése érdekében. Megjegyezte, hogy az eddigi gyakorlathoz képest a magyarságpolitikában lesznek markáns különbségek is. Itt utalt a jelenlegi magyar kormány külpolitikájának Kovács László külügyminiszter által is hangoztatott három fő célkitűzésre, melyeket — az euroatlanti integrációt, a szomszédokkal való kapcsolatok erősítését, bővítését és a határon túli magyarság támogatását, azaz az Európa- politikát, a Kárpát-medencében folytatott politikát és a nemzetpolitikát — egymással szoros összefüggésben kívánnak érvényesíteni. Ennek érdekében fontosnak tartják, hogy a határon túli magyarság sajátos összekötő kapocsként működjön Magyarország és a szomszédos országok között. Kifejtette, hogy a határon túli magyarság helyzete tartósan és megnyugtató módon csak hosszú távon, az európai integráció keretei között nyerhet méltó megoldást, bár tisztában vannak azzal, hogy Magyarország számára a nemzet problémáit nem fogja automatikusan megoldani az EU-hoz való csatlakozás. A kisebbségi kérdés megoldásának garanciáit a kulturális, gazdasági és egyházi önszerveződésben, közösségépítésben, autonómiaformákban látják. Foglalkozni kívánnak a kisebbségekben élő magyarság pártjainak kormányzati szerepvállalásával is. Szabó Vilmos alapvető tényezőként jelölte meg, hogy a határon túli magyar kisebbségeket érintő minden egyes kérdésről csak szervezeteik és választott képviselőik véleményének meghallgatásával és figyelembe vételével döntsön a magyar állam. A támogatásokat meg kívánják őrizni a jelenlegi szinten, és növelni minden olyan területen, ahol erre lehetőséget látnak. Fontos a határon túl élő magyarság gazdálkodói és vállalkozói tevékenységének támogatása. Megemlítette, hogy ennek érdekében például adókedvezményekkel vagy más formában is ösztönözni kívánják a magyar befektetőket közös vállalkozások működtetésére. Szólt továbbá a vállalkozásfejlesztési irodák körének bővítéséről és a magyarországi vállalkozói ismeretek, információk, valamint a kapcsolati tőke átadásáról. Jelezte, hogy a HTMH-t beillesztik a közigazgatási államtitkári értekezletek rendjébe. Bejelentette, hogy az előző kormánynak azon határozatát, amely a különböző tárcák közötti koordinációs bizottság létrehozását irányozta elő, de amely nem került végrehajtásra, felvállalják, és igyekeznek minél hamarabb megvalósítani. Jobban oda kívánnak figyelni a HTMH funkcionális főosztályainak tevékenységére, és szó van ezek számának bővítéséről, például nyelv- és oktatáspolitikai vagy kulturális-egyházi főosztály létrehozásáról. Külső szakértői kutatói stábot kívánnak működtetni a HTMH elnökének közvetlen felügyelete mellett. Nem kívánnak legitim vezetéssel szembenálló csoportokat vagy személyeket sem támogatni. /(Guther M. Ilona): A HTMH elnökét később hallgatják meg. A Hivatal jövőjéről vitáztak a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A bizottság tagjai közül többen is rákérdeztek arra, milyen vonzatai lesznek a HTMH új strukturális besorolásának, áthelyezésének a Külügyminisztériumtól a Miniszterelnöki Hivatalhoz. Többek között Gyürk Tamás képviselő (Fidesz) felvetette, hogy a hatalomkoncentráció miatt nem válik-e "mostohagyerekké" a MeH-ben a határon túli magyarok ügye? Megjegyezve, hogy a polgári kormány a minisztériumok számára kötelezővé tette a határon túli magyarok támogatását, feltette a kérdést: egyetért-e azzal az államtitkár, hogy ennek ott a helye minden minisztériumban? Surján László (Fidesz) arra várt választ, hogy az elkövetkezőkben a MÁÉRT kihez fog tartozni, illetve kihez lehet interpellálni olyan ügyekben, amelyek a határon túli magyarokra vonatkoznak? Szabó Vilmos kijelentette, hogy a Miniszterelnöki Hivatal keretében nem fog kisebb figyelmet és jelentőséget kapni a határon túli magyarok ügye azért, mert ott több politikai államtitkár van, és véleménye szerint e struktúrában eredményesebben lehet megoldani a különböző tárcák ilyen irányú munkájának összehangolását. Döntően a Miniszterelnöki Hivatalt felügyelő Kiss Elemér minisztert kell interpellálni határon túli magyarság ügyében, és ő majd el fogja dönteni, adott esetben ki illetékes a válaszadásban. Megjegyezte, hogy a hatáskörök pontos behatárolása még hátravan. A felvetések zöme a kedvezménytörvénnyel, illetve a támogatásokkal kapcsolatban hangzott el. Többek között Potápi Árpád képviselő (Fidesz) firtatta, hogy a módosított költségvetésben biztosítják-e a kedvezménytörvény végrehajtásával járó irodák működtetéséhez, továbbá a magyar igazolványhoz, illetve a szülőföldön nyújtandó támogatásokhoz szükséges anyagi fedezet, valamint fenntartják-e az erdélyi egyetem működtetéséhez szükséges támogatásokat abban a formában, ahogy azt az előző kormányzati ciklusban elfogadták. Szabó Vilmos válasza: a módosító költségvetésben megjelennek azok az összegek, melyek biztosítják a kedvezménytörvény végrehajtásához szükséges anyagi hátteret, és továbbra is támogatni fogják az erdélyi egyetemet. Nagy Gábor Tamás képviselő (Fidesz) felvetette a csángókérdést, megjegyezve, hogy az előző kormány kiemelt támogatást biztosított számukra a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának keretén belül. Az államtitkár válasza: a csángók esetében sem kívánják csökkenteni a támogatásokat. Fazekas Szabolcs képviselő (MSZP) a határon túli magyarokkal való gazdasági kapcsolatok erősítésére, Kozma József képviselő (MSZP) pedig az eurorégiós együttműködésekre vonatkozó konkrét elképzelésekre kérdezett rá. Az államtitkár elmondta, hogy a gazdasági kapcsolatok erősítése tekintetében eltökélt a magyar kormány, és nagyon fontosnak tartják az eurorégiós együttműködések fejlesztését is, viszont az eszközök tekintetében csak a későbbiekben tud konkrétumokat mondani. Az iránt is érdeklődött Nagy Gábor Tamás (Fidesz), hogy a kedvezménytörvény végrehajtásával kapcsolatos, megnövekedett feladatok ellátására kiépült struktúrát érintetlenül hagyják-e, illetve terveznek-e leépítéseket a HTMH-ban? Szabó Vilmos kifejtette, nem tisztogatási szándékkal érkezett a hivatalhoz, de a struktúrát illetően el tud képzelni változásokat, így amit racionálisan jobbnak gondolnak, azt ki fogják próbálni. A HTMH az engedélyezett létszám keretein belül van, és nem lát okot ennek csökkentésére, viszont ez nem jelenti azt, hogy mindenki a helyén marad. Több fideszes képviselő is rákérdezett arra, mit gondol az új kormány a kedvezménytörvény módosításának kérdéséről. Szabó Vilmos ezzel kapcsolatban — előrebocsátva, hogy a kedvezménytörvényt az MSZP megszavazta, és fenn kívánja tartani — megismételte korábban is hangoztatott álláspontjukat, kiemelten a Kovács László külügyminiszter által megfogalmazott hármas követelményt. Hangsúlyozta továbbá a konzultációk és egyeztetések fontosságát minden érintett féllel, hozzátéve, hogy ezek folyamatban vannak. Németh Zsolt képviselő (Fidesz), a Külügyi Bizottság elnöke elmondta, hogy a kedvezménytörvény említett módosítási tervezete, melyet az Orbán-kormány előkészített, csupán technikai elemeket tartalmaz. A javasolt technikai módosítások két részkérdésre vonatkoznak, melyek a végrehajtási rendeletek és a törvény között feszülő ellentétek feloldására irányulnak. Kérdésekre válaszolva Szabó Vilmos megerősítette: valóban úgy látja, az előző kormányzati ciklusban megbomlott az összhang a szomszédos országok irányába kifejtett magyar politika és a magyarságpolitika között. Megjegyezte, hogy szerinte a túlzott szeretet időnként ártalmas, és negatív hatást válthat ki. Az egyensúly megbomlásával kapcsolatban rámutatott, ezt a kedvezménytörvény tekintetben is szeretnék visszaállítani. A klientúrával és a támogatások átláthatóságának kérdésével kapcsolatban elmondta, hogy még szükség van némi időre, amíg pontosan tájékozódni tudnak, mert ellenzékként nem tekinthettek be azokra a támogatási formákra, melyek ezen a területen működnek, de az bizonyos, hogy ez eddigi gyakorlathoz képest nagyobb átláthatóságra van szükség mind a parlament, mind a nyilvánosság, mind az érintett határon túli magyarok számára. /(Guther M. Ilona): A HTMH jövőjéről vitáztak. A túlzott szeretet időnként ártalmas lehet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./ / Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Tabajdi Csaba /MSZP/ képviselő kifejtette: az 1989-ben megkezdődött kisebbségpolitikai rendszerváltás alapvető dilemmája ma is aktuális probléma, a határon túli magyar közösségek megtartó képességének a biztosítása és szavatolása. Nagyon fontos elemként jelölte meg azon kis modernizációs szigeteknek nevezhető autonómiatörekvések kiteljesítését, melyek - elsősorban egyházi személyiségek és tanárok kezdeményezésére - nagyrészt Erdélyben, de részben Felvidéken is elindultak, és van rá példa Kárpátalján is. Fontos elem a nemzeti egyetértés kérdése, de nincsenek illúziói, nem nagyon lát erre esélyt, hisz a magyar-román és magyar-szlovák alapszerződések megkötése óta kisebbségpolitikában és nemzetpolitikában nincs egyetértés Magyarországon. "Meg kellene kötni egy nemzeti egyezséget három területen: az integrációban, a határon túli ügyben és a roma politikában" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. - "Nyilvánvaló, hogy Budapest nélkül, az anyaország szerepvállalása nélkül, erkölcsi, politikai, anyagi, kulturális támogatása nélkül nem szavatolható, nem garantálható a határon túli magyarság jövője, de szomszédok nélkül sem megy - tette hozzá. Jelezve, hogy júniustól az Európa Tanács magyar küldöttségének a vezetője lesz, e minőségében is felajánlotta a határon túli magyar vezetőknek az együttműködést és a segítséget. Tabajdi szerint a kedvezménytörvényt két fázisban kell módosítani. Mielőbb meg kell tenni az első módosítást a Velencei Bizottság ajánlásai alapján. Tulajdonképpen az, amit az Orbán-kormány előkészített, azzal én személy szerint alapvetően majdnem mindenben egyetértek." A nemzetközi nyomás miatt véleménye szerint nem elegendő egy Magyar Állandó Értekezlet őszi összehívása, hanem azonnali egyeztetésre és közös cselekvésre van szükség. Hasznosnak tartaná magyar bankok vagy legalább valamiféle hitelintézet létesítését a szomszédos országokban, elsősorban Erdélyben és Felvidéken, de Vajdaságban is. Kelemen András képviselő a Magyar Demokrata Fórum nevében kifejtette, hogy ők is túl akarnak lépni a kampányon. Fenntartásaikról szólva - az új kormány programjával kapcsolatban - megemlítette azt az ellentmondást, ami a határon túli magyarok véleményének figyelembe vételének a hangoztatása és az Orbán-Nastase paktum újratárgyalásának a szándéka között van. Szorgalmazta a konkrétumokat a HTMH új struktúrájának, működésének és a legitimitás kérdésének tekintetében, továbbá a támogatások átláthatósága esetében. Javasolta a magyar kormánynak egy olyan lehetőség megteremtését a határon túli magyarok számára, amely révén Brüsszelben és Strasbourgban meg tudnak jelenni saját érdekeik érvényesítése céljából. Németh Zsolt képviselő a Fidesz nevében kifejtette, hogy amennyiben az új kormány folytatja a nemzeti integráció politikáját, akkor a parlamentben számíthat a polgári erők támogatására. Megítélése szerint van esély arra, hogy a határon túli magyarok ügyében helyreállítható a konszenzus. Fontosnak tartják, hogy a Magyar Állandó Értekezlet megőrizze működőképességét. Az egyetértés feltételeként jelölte meg a kedvezménytörvény megőrzését és gyarapítását, illetve azt, hogy csak a határon túli magyarság egyetértésével legyen módosítható. /Guther M. Ilona: A HTMH jövőjéről vitáztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) bevonta az RMDSZ-t is a jövő évi költségvetés kidolgozásába, így a büdzsétervezet csak azután kerül a parlament elé, miután a két politikai alakulat szakemberei megvitatták azt - nyilatkozta jún. 17-én Adrian Nastase kormányfő, az SZDP elnöke. Ezzel kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: összeállítják ezt a tervezetet, amely a kormány asztalára kerül, és amennyiben a kormány elfogadja, bekerül a parlamentbe. Ha az RMDSZ-nek csak akkor van lehetősége javaslatokat tenni, amikor már megvan a kész költségvetés-tervezet, amelyet a kormány továbbított a parlamentnek, akkor nagyon nehéz már lényegi módosításokat elérni, ezt tapasztalták tavaly is. Ha már kezdettől fogva meg tudják tenni a javaslataikat, az RMDSZ szakemberei egyeztetni tudnak a minisztériumok képviselőivel, akkor sokszorosan nagyobb lehetőségük van. A Nastase-Markó találkozóra abból az alkalomból került sor, hogy fél évvel ezelőtt írta alá az RMDSZ és az SZDP azt az együttműködési protokollumot. A két politikus egyetértett abban, hogy a protokollumba foglaltak nagy része megvalósult. Markó Béla figyelmeztetett, hogy lemaradások tapasztalhatók, főleg a magyar nyelvű egyetemi oktatási hálózat fejlesztésének terén. Jelentős eredménynek tartja, hogy két csángó faluban ősztől iskolában taníthatják a magyar nyelvet, legalábbis megvan erre a jóváhagyás. A magyar nyelvű egyetemi oktatás bővítésével kapcsolatosan nem oldódott meg semmi. Tehát a Babes–Bolyai Tudományegyetemen belüli karok és tanszékek létrehozása, zeneakadémián a magyar oktatás beindítása, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben a bővítés — ezek mind hátravannak. /K. E., Sz. Cs.: Bevonták az RMDSZ-t a költségvetés kidolgozásába. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

Medgyessy Péter szerint az Orbán-kormány túlszerette a romániai magyarságot, és ez káros hatással járt. A Krónikának adott exkluzív interjúban a magyar miniszterelnök elmondta, július 6-án Kolozsváron tárgyalja újra Adrian Nastase román kormányfővel a román–magyar egyetértési nyilatkozatot. Medgyessy szerint a volt kormány nem gazdálkodott megfelelően az ország pénzével. "Véleményünk szerint az Orbán-kormány túlszerette a romániai magyarságot. Úgy, mint mikor az anya annyira szereti gyerekét, hogy az már a gyerekre nézve káros." "Azzal szerette túl az Orbán-kormány az erdélyi magyarságot, hogy segítőkészségében olyan lépéseket is tett, amelyeket nem tartunk helyesnek. Erről, mármint a román–magyar paktumról tárgyalunk a román vezetőkkel július elején." – jelentette ki a kormányfő. A kedvezménytörvény értelmében nevelési-oktatási támogatást, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatást is kapnak a magyar nyelvű oktatásban részesülő gyermekek. Az Erdélyi Tudományegyetem megkapja a támogatást, a költségvetésből elkülönítik az összeget. /Kovács Szidónia: "Túlszerették a romániai magyarságot". Interjú Medgyessy Péterrel, a Magyar Köztársaság miniszterelnökével. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Románia elvárja, hogy Magyarország tiszteletben tartsa a román–magyar egyetértési nyilatkozatban megfogalmazott vállalásait, függetlenül attól, hogy ki vezeti a budapesti kormányt - hangoztatta jún. 18-án Aradon Adrian Nastase miniszterelnök. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kijelentéséhez Adrian Nastase hozzátette: jó együttműködésre, tényleges partnerségre van szükség Magyarországgal. Ez jól szolgálná mindkét ország érdekeit, de a romániai kisebbségek ügyei csak a bukaresti kormányra tartoznak – szögezte le a kormányfő. /Nastase partnerségre törekszik Magyarországgal. A hazai kisebbségek ügyeit viszont belügynek tekinti. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Kovács László magyar külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos megoldást "a törvény eredeti céljával, Magyarország és a határon túli magyarok érdekeivel összhangban, a szomszédos országok kormányai részéről is elfogadható módon, ugyanakkor az európai jogrend és a velencei bizottság ajánlásainak megfelelően" kell megtalálni. A magyar kormány a román–magyar egyetértési nyilatkozatot is újra kívánja tárgyalni. Erre valószínűleg júl. 6-án, Kolozsváron kerülne sor, ahol Medgyessy Péter román kollégájával, Adrian Nastaséval találkozik. A román fél a megbeszélést informális, ismerkedési alkalomnak tartja, a magyar fél azonban érdemi megbeszélésekre számít. /Magyarország újratárgyalná a magyar–román egyetértési nyilatkozatot. Kovács László a törvényt összehangolná a velencei ajánlásokkal és a magyar érdekekkel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Jún. 17-én Adrian Nastase román miniszterelnök "különösen sikeresnek" nevezte az RMDSZ-szel kialakított viszonyt a megállapodás megkötésének féléves mérlegelésekor. Jún. 18-án Aradon kifejtette : Románia elvárja, hogy Magyarország tiszteletben tartsa a román-magyar egyetértési nyilatkozatban megfogalmazott vállalásait, majd hozzáfűzte: a romániai kisebbségek ügyei csak a bukaresti kormányra tartoznak! És történt mindez akkor, amikor a román média valósággal felüvöltött a sepsiszentgyörgyi polgármester, majd a megyei tanácselnök "orcátlansága" okán, akik a triklórt megszentségtelenítve, de a hatályos törvényes előírásoknak maradéktalanul eleget téve leszedették azt az intézmények tetejéről s azok bejárata fölé helyeztették el, immáron két példányban. A. Paunescu, az SZDP szenátora az egyik tv-csatornán "órákon át ócsárolhatott mindenkit, aki magyarnak meri vallani magát ebben az országban. A kormánypárt tovább űzi az RMDSZ-szel, a magyarsággal szemben eddig is sikeres kettős politikai játékát. A pártelnök és kormányfő Nastase megveregeti az érdekképviselet csúcsvezetésének vállát, de meginti Magyarországot, miközben az SZDP hangadója már- már hazaárulással vádol." /Ferencz L. Imre: (Nagy)hatalmi allűrök? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./