"Több ízben is lemondott rólunk az Anyaország", állapította meg közleményében Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Kinek jó mindez? - tette fel a kérdést Tőkés László, válaszolva is: elsősorban egyedül és legfőképpen Romániának, másodsorban látszólag az európai integráció forgatókönyvét megszerkesztő és lerendező nagyhatalmaknak, harmadsorban pedig a múltjukat átmentő, a rendszerváltozást saját hasznukra fordító volt kommunistáknak, a történet kárvallottja viszont az egész magyar nemzet. Tőkés László leszögezte: a közös budapesti ünneplés végső soron azt jelenti, hogy Erdélyt, a romániai magyarságot szoros internacionalista és kozmopolita együttműködéssel mind Budapesten, mind Európában végképp le akarják írni. Ebben az összefüggésben az integráció Magyarország és az elszakított területek újabb Trianonja, a trianoni és a párizsi békediktátumok végső megpecsételése lehet. "Még a vak is látja, hogy miközben a román-magyar kapcsolatok egyre inkább javulnak, ezzel együtt pedig az RMDSZ kormányban és kormányközelben egyre hatékonyabban, egyre eredményesebben és egyre sikeresebben politizál, az európai fórumok pedig Románia modellértékű kisebbségpolitikájával egyre elégedettebbek, ezzel szemben a romániai magyarság helyzete egyre kilátástalanabbá válik, pusztulásának, térvesztésének, sorvadásának az utóbbi tíz évben regisztrált adatai csak a XVI-XVII. századbeli török-tatár-Habsburg dúlások, népirtások adataihoz foghatók. Ez az üzenet nemcsak Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros megtizedelt népéhez, hanem az egész magyar nemzethez szól." A püspök felhívta a figyelmet arra, hogy Markó Béla szövetségi elnök viszont a mai erdélyi magyarság - belső - önrendelkezési jogáról feledkezik meg, melyet tíz évvel ezelőtt a Kolozsvári Nyilatkozat hirdetett meg, majd az RMDSZ programja szentesítette. Ennek szellemében az RMDSZ gyászmagyar képviselőinek a budapesti ünneplésen való részvételre nem volt nemzeti felhatalmazásuk. Az Adrian Nastase vezette román küldöttség tagjaiként nem az RMDSZ tagságát, nem az erdélyi magyarságot, hanem a román hatalmat képviselték. Markó Bélának erkölcsi és politikai kötelessége elhatárolódni ettől, amennyiben pedig erre nem kerül sor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának, megrendezése esetén pedig a Szövetség Kongresszusának volna kötelessége állást foglalni. /Tőkés: Lemondott rólunk az Anyaország. Üzenet Erdély, Bánság, Körös-vidék és Máramaros magyarságához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./"

"A magyar kedvezménytörvény eleve puhára pácolva került terítékre, de a szocialista-balliberális kormánynak így sem tetszett. Kovács László külügyminiszter és csapata balliberális késztetés és elismerő bólogatások közepette a magyar nemzeti érdekek felől nézvést a Trianon utáni időszak egyik legocsmányabb és legártalmasabb játékát űzi velünk, írta Sylvester Lajos. A román diplomáciának kettős mércével mé, a nemzeti érdekeket szem előtt tartva. Moldávia és Ukrajna viszonyában a legideálisabb feltételeket teremti meg az ott élő románság számára, hogy például napokon belül a kettős állampolgárság státusát biztosítsa. Ezt Moldávia esetében megtette akkor is, amikor ennek az országnak az alkotmánya a kettős állampolgárság intézményét nem is ismerte. Ezért talált olyan megoldást a román állam, hogy például a vidéki illetékes román hatósághoz megbízott révén is be lehetett nyújtani a kérelmezést. Emellett a költségvetésből (a romániai magyarok adólejeiből is) tömegesen biztosította az oktatási kedvezményeket, ösztöndíjakat és egyéb lehetőségeket - nem tartott attól, hogy Besszarábia kiürül -, rendkívül gorombán bírált minden románellenesnek minősíthető moldáv kormányzati intézkedést. Senki nem akadt a mindenkori román ellenzékből, aki a kormánykoalíciót feljelentse. Az Orbán-Nastase egyezmény után alapvető ellenvetés a román fél részéről nem hangzott el. Azonban a kedvezeménytörvény magyar ellenzői tovább ügyködtek a kedvezménytörvény ellen, olyan ,,sikerrel", hogy a szlovákok ellenálltak. /Sylvester Lajos: Pácban a státustörvény. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./ "

"Elképzelhető, hogy román-magyar miniszterelnöki találkozó lesz a hónap végén Szatmárnémetiben, az RMDSZ kongresszusának alkalmából - közölte Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) alelnöke. A kongresszussal egyidőben, febr. 1-jén tartja közgyűlését Szatmárnémetiben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke leszögezte, hogy a közgyűlés napirendjén csupán egy kérdés megvitatása szerepel, éspedig a református egyház missziói és nemzetpolitikai szolgálatának témaköre Ez rendkívüli ülés. Tőkés László a kongresszuson való részvételét egyrészt attól teszi függővé, hogy miképpen dől el a jan. 27-re időzített újabb tárgyalás az általa az RMDSZ ellen indított perben, másrészt pedig, hogy érkezik-e válasz a szövetség vezetőségétől arra, hogy párbeszédet folytassanak a felmerülő vitás kérdésekről. Tőkés László elmondta: ügyvédjének, Kincses Elődnek sikerült előrehoznia az alperes ügyvédje, Frunda György szenátor által törvénytelenül kieszközölt febr. 10-i halasztást jan. 27-re. Markó Béla, az RMDSZ elnöke közölte, hogy a szövetség meghívót küldött a kongresszusra mindkét miniszterelnöknek. Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfőtől egyaránt azt a választ kapták, hogy amennyiben hivatali elfoglaltságuk lehetővé teszi, élnek a meghívással. /P. A. M.: Egyházkerületi közgyűlés is Szatmárnémetiben. Román-magyar miniszterelnöki találkozó? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./"

"Jan. 13-án volt az RMDSZ és az SZDP vezetőinek első idei találkozójára. A találkozón naptári tervet készítettek erre a hónapra. Eszerint jan. 20-án az RMDSZ vezetői újra találkoznak a kormánypárt képviselőivel, hogy áttekintsék a mindkét fél számára fontos teendőket, illetve előkészítsék a jan. 23-i ülést, amelyen a miniszterelnök, Adrian Nastase is részt vesz. A jan. 23-i ülésen értékelik a 2002-es évi együttműködési megállapodást, valamint megbeszélnek néhány, a 2003-as protokollum szempontjából fontos feltételt. /Ülésezett a Monitorizáló Bizottság. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 15./"

"Ion Iliescu államfő és Adrian Nastase miniszterelnök is részt vesz azon a jan. 19-i, vasárnapi kolozsvári ünnepségen, amelyet a román közigazgatás Erdélyben történt bevezetésének 84. évfordulójára szerveznek. A román közigazgatást 1919 januárjában, 84 esztendeje vezették be Erdélybe, a gyulafehérvári egyesülést követően. Romániában ez az első ilyen jellegű rendezvény a rendszerváltás óta. /Lázár Lehel: Megünneplik a román közigazgatást. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./"

"Rómában jan. 20-án megkezdődött a Szocialista Internacionálé tanácsának ülése, amelyen az MSZP képviseletében jelen van Kovács László külügy- és Lamperth Mónika belügyminiszter is. A kétnapos tanácskozás kezdetén Kovács László megbeszélést folytatott Adrian Nastase miniszterelnökkel a két ország kormánypártjai közötti kapcsolatokról. Eldöntötték: a már véglegesített MSZP-SZDP együttműködési és partnerségi megállapodást az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusa alkalmával írják alá. Közölték: Adrian Nastase és Medgyessy Péter jelenléte az RMDSZ kongresszusán nem csupán a két párt közti viszony, hanem Markó Béla szövetségi elnök újraválasztása támogatásának szempontjából is fontos. /Nastase és Medgyessy részt vesz az RMDSZ-kongresszuson. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"

"A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ közötti egyezményt felügyelő bizottság jan. 20-án Bukarestben találkozott, ahol a múlt évből megvalósítatlanul maradt kérdések megoldásáról tárgyaltak. A testület következő találkozóján, amikor a 2003-as protokollum elvi kérdéseit érintik, Adrian Nastase miniszterelnök is részt vesz. A PSD ismételten ígéretet tett a gyulafehérvári Batthyaneum könyvtár visszaszolgáltatása ellen a Fehér megyei szervezet által benyújtott fellebbezés visszavonására. A könyvtárat három évvel ezelőtt az akkori kormány sürgősségi kormányrendelettel visszaadta a katolikus egyháznak. A rendelet végrehajtása helyett azóta csak pereskedés folyik. A PSD képviselői a brassói Áprily Lajos Gimnázium épületének visszaszolgáltatása, illetve a nagyváradi római katolikus püspöki palota ügyében májusra halasztott tárgyalás előrehozására is ígéretet tettek az RMDSZ-nek. "Ezek az témák a tavalyi protokollumban is szerepeltek, a PSD pedig már többször megfogadta, hogy intézkedik, azonban ezek mindmáig elmaradtak" - jegyezte meg Borbély László. Az RMDSZ ezen a héten több miniszterrel is találkozik, hogy a szövetség korábbi kéréseit tisztázzák. Kérni fogják a kormánypártot, hogy a sürgősségi kormányrendeleteket még elfogadásuk előtt ismertessék az RMDSZ-szel. Mind az RMDSZ, mind pedig a PSD szeretné, ha február első felében véglegesítenék és aláírnák a 2003-ra szóló protokollumot. /Incze Ferenc: Megoldatlan kérdések. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./"

"Medgyessy Péter miniszterelnök részt vett Budapesten, Adrian Nastase miniszterelnök meghívására a december 1. tiszteletére rendezett banketten-fogadáson. Fodor Sándor szerint a magyar kormány bakizott, "ezt nem azzal tette, hogy elfogadta a meghívást, és részt vett az ünnepi vacsorán, hanem azzal, hogy az említett tárgyalásokat nem időzítette néhány nappal előbbre vagy későbbre, a vendégekkel közösen megállapodva." Fodor nem tulajdonít politikai szándékot annak, hogy a magyar kormány, a MÁV sorozatosan "kitol" azokkal az utasokkal (túlnyomó többségükben magyar vagy román állampolgárokkal), akik az Ady Endre expresszel utaznak Romániába Budapestről, azonban ha igaz, hogy az RMDSZ szatmári kongresszusára nem jön el Medgyessy Péter miniszterelnök, "akkor már mindjárt jelentőséget kaphat a Budapestről Várad felé utazókkal való ki-kitologatás, ezek zaklatása is (magyar részről). Ez ugyanis egyértelműen jelenti, hogy apadó kedvezménytörvény ide-oda, a magyar kormánynak terhére vagyunk. Nincs szüksége az RMDSZ közvetítő szerepére sem a két ország politikai elitje között, hogy valójában púppá váltunk a magyar politika hátán, hogy a jelenlegi magyar kormány a romániai magyarság ügyét kizárólagosan a román kormány belügyének tekinti, ami bizonyos román politikai körök "egységes nemzetállam" felfogásába tökéletesen beleillik." Fodor elcsodálkozott azon, hogy a NATO-tag Magyarország miniszterelnöke épp Fidel Castro Kubájában szilveszterezik. Ennek a magyar érdeknek is ellentmondó politizálásnak talán vége kell hogy legyen egyszer. Talán valakinek sikerül meggyőzniük Medgyessyt, fogadja el mégis az RMDSZ meghívását. Fodor reméli, rémeket látott, amikor úgy vélte, a magyar kormány mindent elkövet, hogy végképp "leírja" az erdélyi magyarságot. /Fodor Sándor: Ugye, rémeket látok? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./"

"A Szocialista Internacionálé Tanácsa római ülésén jóváhagyta az SZDP teljes jogú tagságára vonatkozó javaslatot, áll a kormánypárt közleményében. Az előterjesztést a Szocialista Internacionálé júniusban, Sao Paoloban megrendezésre kerülő kongresszusán bocsátják szavazásra. Az SZDP küldöttsége Adrian Nastase pártelnök vezetésével vett részt a római ülésen. /Közelebb a Szocialista Internacionáléhoz. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./"

"Jan. 19-én Iliescu elnök és Nastase kormányfő Kolozsváron ünnepelték meg azt, hogy 84 évvel ezelőtt először került román közigazgatás alá a város. Az első román prefektus kinevezése 1919 januárjában nem egyszerűen a közigazgatás megváltozása volt, hanem Románia egyesítésének kezdetét jelentette az államépítés területén - mondotta Ion Iliescu államfő. Iliescu párhuzamot vont 1918-19 és napjaink között: véleménye szerint a Romániában a "Nagy Egyesülés" ugyanolyan jelentős európai változások keretében történt, mint amilyen változásokat ma az európai integráció jelent. Szerinte az állam ma - miként 84 évvel ezelőtt - csak egy eszköz arra, hogy egységes és szervesen összefüggő keretben valósíthassák meg a román nemzet, a román társadalom terveit. - Ez az értelme az alkotmányban rögzített nemzetállam fogalomnak. Ez a meghatározás nem jelenti sem az etnikai többség uralmát, sem nemzeti kisebbségek figyelmen kívül hagyását, nem jelenti azt, hogy nacionalista ideológia vezérelné Romániát - jelentette ki Ion Iliescu hangsúlyozva, hogy határozottan elutasít minden olyan törekvést, amely "kiszakítaná Románia valamely régióját, beleértve Erdélyt", mivel az egység alapját a nemzetállamok, nem pedig a régiók jelentik majd. Iliescu - aki 1959-ben, akkori KISZ-vezetőként a Bolyai Tudományegyetem felszámolására is "áldását adta" - most ilyen történelmi érvekkel támasztja alá az ország integrációs törekvéseit, jegyezte meg Ferencz L. Imre. Iliescu szót sem ejtett Trianonról, aminek nyomán valóban román adminisztráció alá került az az Erdély, melynek valamiféle autonómiájáról, régiós fejlesztéséről most hallani sem akar az államfő. /Ferencz L. Imre: Trianonnal az EU-ba? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./ "

"Nov. 24-én megbeszélést tartott a kormánypárt és az RMDSZ. A tárgyalás után Markó Béla RMDSZ-elnök és Adrian Nastase miniszterelnök, az SZDP elnöke elégedettségéről tájékoztatta a sajtót. A politikusok ismertették pártjuk álláspontját több kérdésben. Markó és Nastase pozitívnak értékelte az elmúlt évi együttműködésüket, és mindketten folytatni akarják ezt a fajta, protokollumban rögzített pártközi tevékenységet. A korábbi protokollum a miniszterelnök szerint segített a szemléletváltásban, és jótékony hatása volt külföld felé is. Nastase szerint nem merül fel az önálló magyar állami egyetem létesítése. Markó Béla értékelte, hogy előrehaladás történt az ingatlanok visszaszolgáltatása terén. Az egyezség egyik elmaradását az egyetem kérdése, amelyet idén meg kell oldani. A következő protokollum prioritásai közé tartoznak a magyar szakemberek részvétele az intézmények vezetőségben, a tulajdon visszaszolgáltatás befejezése, az állami egyetem problémájának megoldása, gazdasági és szociális kérdések. Az RMDSZ ragaszkodik az alkotmánymódosítási elképzeléseihez - a nemzetállam meghatározás nem illeszkedik bele egy európai alaptörvény szövegébe, de ez már nem a protokollum függvénye, hanem a parlament kétharmados szavazatának lesz az eredménye. Felmerült az aradi Szabadság-szobor további sorsa is. Adrian Nastase miniszterelnök elfogadta a január végén Szatmárnémetiben megrendezésre kerülő RMDSZ kongresszusra a meghívást. /Markó és Nastase elégedett egymással. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./"

"Adrian Nastase miniszterelnök a tavasz folyamán Ukrajnába látogathat, hogy a kijevi vezetéssel elemezzék a román-ukrán gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok fellendítését A román kormányfő jan. 26-án Davosban találkozott Viktor Janukovics ukrán miniszterelnökkel, akivel a két ország kormánya által az exportok ösztönzésére és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésére kezdeményezett projektekről tárgyalt. A találkozón szó esett a román-ukrán kormányközi gazdasági és kereskedelmi konzultatív tanács harmadik ülésének megrendezéséről is, amelyre Nastase kijevi látogatása alkalmával kerülhet sor. Nastase, aki jelen volt a Világgazdasági Fórum davosi ülésén, részt vett a Délkelet-Európa prioritásai című szemináriumon is. A rendezvényen jelen volt a szlovén és a macedón államfő, a bolgár pénzügyminiszter, valamint külföldi politikai és üzleti körök képviselői. /Adrian Nastase Kijevbe látogathat. A román-ukrán kapcsolatokat elemeznék. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28"

"Medgyessy Péter miniszterelnök is részt vesz a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jan. 31-én kezdődő kongresszusán Szatmárnémetiben - közölte a magyar kormány szóvivője. Medgyessy külön is találkozik az RMDSZ vezetőivel, illetve a kongresszusra meghívást kapott határon túli más magyar szervezetek vezető képviselőivel, s egy munkaebéd keretében tárgyal Adrian Nastase román kormányfővel. A miniszterelnököt útjára elkíséri Kovács László külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt elnöke. A Fideszt Németh Zsolt alelnök, az MDF-et Dávid Ibolya elnök, az SZDSZ-t Eörsi Mátyás ügyvivő képviseli a kongresszuson. /Román-magyar miniszterelnöki munkaebéd lesz Szatmárnémetiben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 30./"

"Nagy E. József /Bukarest/ nyílt levelet írt Medgyessy Péternek, jelezve, hogy ő nem tartozik a miniszterelnök feltétlen hívei közé. Nem azért, mert ügynök volt, hanem mert ezt nem hozta ezt a közvélemény tudomására. Mindezek ellenére a levélíró Medgyessyre szavazott volna a magyarországi választásokon és nagyra értékeli részvételét Nastase miniszterelnök december elsejei fogadásán. Szerinte ez "jóval kedvezőbben befolyásolja a román-magyar viszonyt, és ezen keresztül a romániai magyarság helyzetét, mint akármilyen státustörvény!" A levélíró elhibázottnak tartja a státustörvényt, mert pökhendi, másokat semmibevevő politika eredménye.Itt az ideje, állapította meg Trianonról, "hogy túltegyük magunkat rajta!" /Nagy E. József, Bukarest: Nyílt levél Medgyessy Péternek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ "

"Kétoldalú megbeszélést folytatott jan. 31-én Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök az RMDSZ hetedik kongresszusa előtt Szatmárnémetiben. A találkozót követően Medgyessy Péter közölte, a magyar és a román kormányfő közösen lobbizik a Budapest-Bukarest autópálya megépítése érdekében az Európai Unió elnökénél. Nastase szerint Romániának elsősorban az Aradon, Déván és Nagyszebenen áthaladó 4-es számú európai korridorra kell gondolnia. "Érdekeltek vagyunk ugyanakkor abban, hogy olyan leágazásokat is építsünk, melyek lefedik Románia egész területét" - hangsúlyozta Nastase. Medgyessy Péter elmondta, hogy a megbeszélésen konkrét megállapodásra jutottak a magyar kisvállalkozókat és befektetőket hátrányosan érintő romániai idegenrendészeti törvény módosításával kapcsolatban.Medgyessy Péter hozzátette: román kollégájával megegyeztek abban, hogy kölcsönösségi alapon kezelik ezt a kérdést, és 15 ezer euró lesz az a határ, amelynél nagyobb befektetés esetén könnyítés jár a magyar kisbefektetőknek. A román kormányfő is megerősítette, hogy Medgyessy Péter kérésére már a bukaresti kabinet következő ülésén újratárgyalják azt a rendelkezést, amely 100 ezer eurós, afféle garanciaküszöböt szab a külföldi - így a magyarországi - befektetők romániai vállalkozásaihoz. Adrian Nastase megjegyezte, Magyarország ezt a lépést már korábban megtette, éppen csak egy lényegesen alacsonyabb, 15 ezer eurós garanciaküszöböt szabott meg.A két kormányfő nem tárgyalt a státustörvényről. Medgyessy Péter újságíróknak elmondta azt is: a magyar miniszterelnöknek nemcsak az anyaországban élő tízmillió magyar iránt van felelőssége, hanem azok iránt a határon túl élő magyarok iránt is, akik a nemzet részét képezik. /Gazda Árpád, Rostás Szabolcs: Közösen pályáznak az autópálya-építésre. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./"

"Jan. 31-én Szatmárnémetiben Adrian Nastase, a Szociáldemokrata Párt elnöke és Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke aláírta a két párt együttműködési szerződését. Nastase fontos eseménynek nevezte a dokumentum aláírását, amely rögzíti a két párt közötti kapcsolatok fejlődését, az államközi kapcsolatok szempontjából is. Megköszönte Kovács László barátjának és pártjának a támogatást, amely hozzájárult, hogy az SZDP elnyerje a Szocialista Internacionalé teljes jogú tagságát, a magyar kormány támogatását a NATO-tagság elérésében és az EU-integrációban. A Medgyessy Péterrel való találkozót pozitívan értékelte, megegyeztek, hogy barátsággal és kellő komolysággal kezelik a létező vagy a jövőben felmerülő problémákat. Kovács László Markó Béla Összekötve élünk című versét idézve hangsúlyozta: igaz ez a románokra és magyarokra, Romániára és Magyarországra, mert a kisebbség és többség sorsa össze van kötve mind a két országban. Kovács a megállapodásból három pontot emelt ki: hangsúlyt helyez a fiatalok közötti együttműködésre, az értelmiségiek közötti kapcsolatok fontosságára és a kisebbségek kölcsönös támogatására. /(mózes): Együttműködési megállapodást írt alá az SZDP és az MSZP. = Népújság (Marosvásárhely), febr.1./ "

"Jan. 31-én megkezdődött Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. kongresszusa. Markó Béla szövetségi elnök pénteki kongresszusi beszámolójában hangsúlyozta: erdélyi magyarság egyetért az RMDSZ együttműködési politikájával, és azt akarja, hogy mennél nagyobb súllyal tudja ezt érvényesíteni a román parlamentben. Az RMDSZ az elmúlt években a szülőföld tényleges visszaszerzésében volt erős. Az autonómia elvben roppant egyszerű, mutatott rá: "Közös ügyeinkben közösen dönteni, külön ügyeinkben pedig külön dönteni. Meggyőződésem, hogy az általunk követett közösségi célokhoz közelebb vitt az, hogy 1996-ban kormányzásra vállalkoztunk, majd 2000-től együttműködési megállapodást kötöttünk a kormánypárttal." A protokollumpolitika célja, hogy egyenrangúvá tegye a magyarságot a románsággal. Szerinte egyesek attól félnek, "hogy netán több valósul meg abból, amit célul kitűztünk, és akkor nem lehet olyan hangosan, ízesen, jeremiásosan sírni-ríni." A romániai magyarság ma bele tud szólni országa sorsába. Továbbra is szükség van az RMDSZ-en belüli vélemények sokszínűségére. A felszólalók közül sokan kitértek az egység megőrzésének a szükségességére. "Egység nélkül nem lesz parlamenti képviselet, sem protokollum, sem szórványstratégia" - jelentette ki Rácz Levente Fehér megyei RMDSZ-elnök, aki arra figyelmeztetett, az RMDSZ szövetség jellege azt is kell jelentse, hogy egyaránt választ tud adni a Székelyföld, a Partium és a szórvány kihívásaira. Rokaly József, a gyergyói szervezet elnöke vádló hangon jegyezte meg: oda jutott az erdélyi magyarság, hogy az autonómia igénye szélsőségnek számít. A Szabadelvű Kör nevében felszólaló Magyari Nándor László a demokratikus minimumra figyelmeztetett, mely alá az együttműködés révén sem szabadna mennie a szövetségnek. Vekov Károly, a Nemzetépítő Platform vezetője nagy hibának tartotta, hogy az RMDSZ nem ragaszkodik ahhoz, hogy az alkotmánymódosítási javaslatai is részét képezzék a kormánypárttal megkötendő együttműködési megállapodásnak. Bucur Ildikó hevesen visszautasította a szövetség vezetőségét ért vádat, mely szerint az RMDSZ sikerpropagandát folytat. /Gazda Árpád: Megoszló nézetek az autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./ Jó munkát és sok sikert kívánok a kongresszusnak! - szólt ékes magyarsággal Adrian Nastase miniszterelnök a kongresszus résztvevőihez. A román kormányfő beszéde közvetlenül Medgyessy Péter magyar miniszterelnök köszöntő szavai után hangzott el. Medgyessy beszédében utalt erdélyi származására, melynek folytán "szívéhez közel állónak" tekinti az erdélyi magyarságot. Az otthon maradás, a szülőföldön való boldogulás mellett foglalt állást. "A fiatalok érezzék, hogy jó itt együtt élni. Ehhez iskolákra, egyetemekre van szükség, lehetőségekre, hogy járják a világot, de belső kényszerre is, hogy ide visszatérjenek" - hangsúlyozta. A magyar miniszterelnök külön megköszönte román kollégájának az RMDSZ kongresszuson való részvételt: "Köszönöm, hogy eljöttél, hogy itt vagy köztünk, mert az, hogy én eljöttem, nagyon természetes dolog" - mondotta Medgyessy Nastase felé fordulva. "Nem csak egyszerű udvariassági gesztus, hogy a román kormány tagjai részt vesznek az RMDSZ-kongresszusán; ennek szimbólumértéke van, újfajta politikai kommunikáció kezdetét is jelképezi" - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A román kormányfő az RMDSZ-re hosszú távon is partnerként tekint. Nastase beszédében határozottan kiállt a kollektív jogok helyett az egyéni jogok alkalmazása, a román szuverenitás elve, valamint a nemzeti szimbólumok tisztelete mellett, de ugyanakkor elismerte, hogy a román állam egysége és integritása nem összeegyeztethetetlen a magyar kisebbség nemzeti identitásának kinyilatkoztatásával. Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke szerint "Az anyaország határain kívül rekedt magyarok támogatása elválaszthatatlan a szomszédos államok politikájától és Magyarország euroatlanti integrációjától". Kovács szerint az 1996-ban aláírt, oly bizalmatlanul fogadott román-magyar alapszerződés megteremtette a bizalom alapjait nemcsak Bukarest és Budapest, de Bukarest és Erdély között is; a jelenleg aláírt kétpárti megállapodás pedig ugyanezt a célt szolgálja.Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint "újra és újra ugyanolyan élethelyzeteket kell megélnünk, hasonló problémákkal kell megküzdenünk." A határon túli magyarok azonos problémáiról és reményeiről beszélt Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének az elnöke is. "Szokatlan, hogy két szocialista párt egy konzervatív párt rendezvényén köti meg szövetségét" - kezdte köszöntőbeszédét az Orbán Viktor volt miniszterelnök üdvözletét is tolmácsoló Németh Zsolt. A Fidesz alelnöke úgy nyilatkozott, a határon túli magyaroknak élniük kell az adott lehetőségekkel, és el kell gondolkodniuk azon, milyen további lehetőségekre van szükség. Dávid Ibolya, az MDF elnöke úgy véli, "az erdélyi magyarság jövőjét illetően az RMDSZ-nek fáklyás szerepe van, a jövőt illető sok közös terv és feladat közül pedig a legfontosabb az, hogy szót kell értenünk egymással". Az SZDSZ-t képviselő Eörsi Mátyás parlamenti képviselő a román miniszterelnöknek a magyar oktatás kiszélesítését ígérő nyilatkozatára reagált. "Három évvel ezelőtt álmodni sem mertünk állami magyar egyetemről, de ha a jelenlegi együttműködés folytatódik, további három év múlva maradéktalanul valóra válhat Adrian Nastase ígérete" - jelentette ki köszöntőbeszédében Eörsi. /Erdei Róbert: Magyarul szólt az RMDSZ-hez Nastase. = Krónika (Kolozsvár), febr.1./"

"Bodó Barna politológus elemezte a pillanatnyi politikai helyzetet. A kormánypárt erősödésnek a parlamenti matematikában egyelőre nincs hatása. Ha az SZDP, a kormányfő elképzelése szerint, "túl sok engedményt tesz" az RMDSZ-nek, akkor a választások alkalmával ezt a "számlájukra írják" a szavazók. Ezért szerette volna Adrian Nastase miniszterelnök előrehozni a választásokat. Az SZDP-nek szüksége van a protokollumra, mert ha nem, akkor olyan "játékra" kényszerül, amely sokkal többe kerül. A kormánypártnak nagyon komoly központosítási törekvései vannak, mindent a kezében tart. Az egészségügyi intézményeket például helyhatósági szintre vitték, nyilván anélkül, hogy mellé helyezték volna azokat az anyagi forrásokat, amelyeket az alkotmány előír. Az ellenzéket tekintve a parasztpárt a következő parlamenti rendszerbe bejut. A liberális és a demokrata párt pedig a korábbinál nagyobb erőt fog képviselni. Egy euró-integrációs folyamatban a kormánypártnak kirakatba helyezhetőbb partner az RMDSZ, mint a liberális párt. Ezzel bizonyítani tudja a nyitottságot, másrészt ezt az RMDSZ visszaigazolja. Más párt nem elégedne meg akkora hatalom-szelettel, mint az RMDSZ. - Bodó szerint a magyar és a román miniszterelnök jelenléte az RMDSZ kongresszuson nagyon komoly dolog. Ezzel szimbolikusan igazolják azt, hogy a román-magyar viszonyban a romániai magyar közösségnek meghatározó helye van, és ennek a viszonynak a politikai leképezője az RMDSZ. /Köllő Katalin: A parlamenti matematikában az SZDP erősödésének nincs hatása. Politikai helyzetelemzés Bodó Barna politológussal. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./"

"Fodor Imre történelmi felelőtlenségnek nevezte a tiszteletbeli elnöki tisztséget megszüntető kongresszusi döntést. "Megosztottuk az erdélyi magyarságot - sommázta véleményét Marosvásárhely alpolgármestere. - Ezek után hogyan tudja integrálni a szövetség a belső ellenzéket?" Kerekes Károly Maros megyei képviselő megjegyezte, Markó eddig a vele egyetértőket integrálta. A máramarosszigeti Gerstmayer József arra figyelmeztetett, hogy az alapszabály nem különíti el megfelelőképpen az RMDSZ döntéshozó és végrehajtó szerveit, nem fogalmaz meg konkrét összeférhetetlenségi szabályokat. A temesvári Szász Enikő Adrian Nastase kongresszust köszöntő beszédét idézte fel Markó elnöknek, melyben a miniszterelnök "agyondicsérte" az RMDSZ-t, ugyanakkor elutasította a magyar közösség autonómiára, kollektív jogokra vonatkozó követeléseit. "Hogyan fogja az RMDSZ támogatni azt a pártot és azt a kormányt, amelyik piros lapot mutat a szövetség legfontosabb törekvéseivel szemben?" - tette fel a kérdést Szász Enikő. Markó Béla válaszában kifejtette: a szövetség olyan szerepet várt el a tiszteletbeli elnöktől, amelynek ellátása tulajdonképpen lehetetlen. Az elnök arra kérte az egyházakat és az erdélyi magyar értelmiséget, hogy ezentúl közösen lássák el ezt a feladatot. Elutasította az RMDSZ megosztó döntésére vonatkozó felvetést. "Integráló személy szeretnék lenni, de ennek feltétele is van. Aki integrálódni akar, az dolgozzon is." - mutatott rá. Az Adrian Nastase kijelentéseire vonatkozó kérdés kapcsán Markó Béla hangsúlyozta, fontos, hogy az RMDSZ megkösse a 2003-ra szóló megállapodást a kormánypárttal. Arra figyelmeztetett azonban, hogy a Szociáldemokrata Párt is fejlődik. Gerstmayer József kérdésére elismételte, személy szerint a szigorú összeférhetetlenségi szabályok bevezetésének a híve. Jelenleg még nem lehet Romániában olyan szabályokat bevezetni, amelyek tiltanák például, hogy valaki egy időben legyen politikus és üzletember. /Gazda Árpád: Történelmi felelőtlenség? = Krónika (Kolozsvár), febr. 3./"

"A jelentősebb román napilapok febr. 1-jei számaikban nagy teret szenteltek az RMDSZ kongresszusának, amely román-magyar kormányfői találkozóra is alkalmat teremtett. A legnagyobb román politikai napilap, az Adevarul szerint "a szövetségen belüli repedések ellenére az RMDSZ-kongresszus megszilárdította a román-magyar kapcsolatokat". A kongresszuson Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar kormányfő állt a figyelem középpontjában. A Curentul megírta, hogy a két miniszterelnök tegezte egymást. A Jurnalul National felfigyelt Markó Béla elnöki beszámolójának arra a részére, amelyben szóvá tette, hogy "a magyar szakemberek nincsenek jelen a (román) diplomáciában, hadseregben, a titkosszolgálatokban, s nagyon kevesen találhatók az igazságszolgáltatásban". A Curierul National rövid exkluzív interjút is közölt Kovács László külügyminiszterrel, az MSZP elnökével. /Tegezték egymást a kormányfők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./"

"Adrian Nastase kormányfő magyarul elmondott köszöntő szavai akár egy romániai magyar-román hidegháború végét is jelezhetnék, ha nem kellett volna a megelőző években annyiszor csalódni éppen Nastaséban. Medgyessy Péter gesztusa, akinek hirtelen nagyon fontos lett erdélyi származása, akár azt is jelentheti, hogy a baloldali magyar kormánynak immár éppen olyan fontos a határon túli magyarság, mint az EU-ba való betagozódás, állapította meg Máthé Éva. Jó lenne, ha a magyar-román politikai fegyverszünet a romániai magyaroknak nem jogfosztásokat, a mosolyok mögötti újabb diszkriminációkat takarna. A kongresszuson Eckstein-Kovács Péter sérelmezte, hogy az ellenzékiek alapszabály-módosító javaslatait szőnyeg alá söpörték. Magyari Nándor László szerint: miközben az RMDSZ vezetősége kétségtelen eredményeket kicsikarva kollaboracionista politikát folytat, azért nem szabad megfeledkeznie a "demokratikus minimumról". Az újságírónő hozzátette: Tőkés László még ma sem az az elhanyagolható személyiség, akinek félreállása után közvetlenül még fenntartható a romániai magyar egység látszata. Nem titok, hogy létezik az 1989 előtt "helyzetben", valamilyen funkcióban levők és a korábban mellőzöttek, netán üldözöttek szembenállása; nem különben tagadhatatlan a világi és egyházi polaritás. Máthé Éva szerint jó lenne, ha végre nyílt vita zajlana le mindarról, amiről sokan suttognak, négyszemközt, vagy kis közösségekben hevesen vitáznak. /Máthé Éva: Gesztusok, pólusok, robbanások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr.3./ "

"Az RMDSZ kongresszusán a tiszteletbeli elnöki tisztség eltörlése eddig még nem tapasztalt helyzetet teremtett a pártosodni látszó érdekvédelmi szövetségben. Politikai döntés született, amelyet egyetlen szóban úgy lehet meghatározni: kiszorítósdi, állapította meg cikkében Benkő Levente. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök és román kollégája, Adrian Nastase megjelenésének oka volt. A furcsaságok közé tartozik: a politikum nyomást próbált gyakorolni a sajtóra a tekintetben, hogy mit és mennyit és hogyan tudósítson az eseményekről. Kemény számonkérés hangzott el azért, amiért a televíziós kolléganő beszámolni merészelt a kongresszussal párhuzamosan zajló eseményről, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűléséről. Az egyik szervező számon kérte a tudósítótól, hogy a Duna Televízió miért számolt be ugyanabban a híradóban és ugyanakkora terjedelemben a református közgyűlés munkálatairól, mint az RMDSZ kongresszusáról, majd maga Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke támadt a kolléganőre ugyanazért, de sokkalta keményebb hangnemben. Mire is számíthatott Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke? A kongresszus több mint 400 küldöttjéből mindösszesen 68-an ellenezték a tiszteletbeli elnöki tisztség törlését, kilencen tartózkodtak. Bezzeg, nem is olyan régen még hányan lesték Tőkés László minden szavát és óhaját. A döntést követő sajtótájékoztatón Borbély László arról igyekezett meggyőzni a sajtót, hogy ,,nem személyi indíttatású döntés született, de Tőkés László magatartása és főleg a szövetség ellen indított pere eredményezte azt a határozatot, miszerint erre a tisztségre nincs szükség". /Benkő Levente: Ki állította meg az órát? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./ "

"Nastase miniszterelnök febr. 7-én megszüntetett húsz államtitkári és további három helyettes államtitkári tisztséget. Ezt még a január elején tartott snagovi miniszteri találkozón határozták el, amikor a kormánystruktúra átszervezéséről egyeztettek. Incze Ferenc: Húsz államtitkárt menesztettek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./"

"Adrian Nastase miniszterelnök Szatmárnémetiben az RMDSZ kongresszusán ígéretet tett Medgyessy Péter magyar kormányfőnek, hogy felülvizsgálják a január 27-én életbe lépett rendeletet, amely a tartós vízum kiadását a külföldi vállalkozók számára egyebek között ahhoz köti, hogy a külföldi vállalkozó legalább 100 ezer euróval rendelkezzen a Romániában végzett üzleti tevékenységhez. A jogszabály - jelenlegi formájában és értelmezésében - gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy magyarországi kisvállalkozók üzleti tevékenységet folytassanak Romániában. A kormány febr. 6-i ülésének napirendjén szerepelt a rendelet módosítására előterjesztett javaslat megvitatása, azonban döntés nem született. /Nem döntöttek. A kormány tárgyalt a vízum-rendeletről. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./"

"Az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán, a két kormányfő mosolyfesztiválján Nastase bejelentette, hogy az építendő európai négyes számú közlekedési folyosó továbbra is mostoha közlekedési körülmények között tartja Erdélyt. /Csinta Samu: Autópálya-kanyarok. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./ Az RMDSZ kérésére a parlamenti bizottság újravitatja a Bors-Kolozsvár autópálya sorsát. A kormány febr. 6-i ülésén a Nagylak - Arad-Temesvár-Lugos- Déva-Pitesti közötti, IV. páneurópai közlekedési folyosón kiépített autópálya-beruházást kezelte prioritásként, négymilliárd euróra becsülve a beruházást. A képviselőház visszaküldte a szakbizottsághoz a törvénytervezetet, mivel az RMDSZ kérte, helyezzék prioritási listára a Bors-Nagylak-Kolozsvár sztráda építését is. Romániának a 2007-ben remélt EU-csatlakozás előtt korszerű közlekedési hálózatot kell megteremtenie. /Incze Ferenc: Mellőzik Erdélyt a kormány sztrádatervei. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./"

"Nem írtak arról, hogy a két miniszterelnök diplomáciai sikereként is elkönyvelt kongresszus már messze nem a Brassóban, Marosvásárhelyen vagy akár Csíkszeredában felvetett problémákról szólt. Brüsszel ismételten elkönyvelhette, hogy a magyar-román viszony szépen megoldódott, egymásra talált a két ország vezetősége. Fel sem tűnt a résztvevőknek, hogy Nastase román miniszterelnök alig mondott érdemi dolgot. Csupán annyit, hogy a román állam semmilyen körülmények között nem hajlandó elfogadni a kollektív jogok igényét és a területi alapon létrehozott autonómiát. Tehát semmit azokból az elvekből, amelyek mentén valamikor létrehozták az RMDSZ-t. És Nastase óriási tapsot kapott, jegyezte meg Ilyés Szabolcs. Megszólalt magyarul, leplezve azt az ütést, amit szavai jelentettek.A miniszterelnök szavait csak Eörsi Mátyás kommentálta, aki összekeverte az állami magyar egyetem alapítását újabb magyar szakok létrehozására tett ígéretekkel, reménykeltőnek nevezte Nastase elutasító szavait. Ő látott arra reményt, hogy néhány éven belül majd a román partner is elfogadja a kollektív jogok és az autonómia gondolatát. A kompromisszumokat az RMDSZ mindenkinél jobban meg tudja kötni. Az RMDSZ csak külső egyezményekre hajlandó, a belső ellenzéket már nem tudja elfogadni. Az, aki a valamikori (és a programban még fel nem adott) célok mellett akart állást foglalni, Tőkés László, ellenféllé, mi több, ellenséggé vált. Olyan ellenféllé, akinek már erkölcsi tartását is elítélendőnek állította be a küldöttek többsége.A kongresszus de facto programot módosított, partnert cserélt, és ezzel a kis lépéssel az állítólagos reálpolitika útjára vezette a romániai magyar közösséget. Ilyés Szabolcs: Egy kongresszus margójára. = Krónika (Kolozsvár), febr. 8./"

"Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja hivatalos küldöttséggel megjelent Szatmárnémetiben az RMDSZ kongresszusán, illetve febr. 1-jén, a szatmárnémeti Láncos-templomban sorra került Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén. Katona Ádám platformelnök Medgyessy Péte miniszterelnök kongresszusi üdvözlő beszéde alatt feltűnést keltő módon - az EMK magasra tartott vörös szórólapjával - jelezte, hogy az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja "a pálya elhagyására" szólítja föl a budapesti miniszterelnököt. Az RMDSZ csúcsvezetése a 7. Kongresszust törvénytelen módon, a belső választásokat megelőzően szervezte meg. Ezért tiltakozásul az EMK küldöttsége nem szólalt föl az RMDSZ program- és alapszabály-módosításának, illetve a szövetségi elnök választásának vitájában és a szavazásokon sem vett részt. Viszont véleményét nyilvánosságra hozta az 1000-1000 példányban kinyomtatott, és a kongresszusi résztvevők, illetve a sajtó munkatársai között szétosztott Memorandumában meg a vörös színű szórólapján, valamint nemzetközi sajtóértekezletén. A Láncos-templomban Katona Ádám platform-elnök A harmadik út prófétái című előadásával szerepelt. Bemutatásra került a platform kiadványa, dr. Csapó József szenátor A romániai magyarság - autonóm nemzeti közösség című könyve is. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés egyhangúlag tiszteletbeli elnökévé kérte föl Tőkés László püspököt, aki elfogadta a platform felkérését. Az EMK elnöksége nemzetközi sajtóértekezletet tartott, amelyen elnökségének valamennyi tagja nyakába akasztott papírlapokra írt protestáló szövegekkel is kifejezésre juttatta véleményét a Szövetség csúcsvezetőségének politikájáról. Az EMK tiltakozott amiatt, hogy a kongresszus megszüntette az RMDSZ tiszteletbeli elnöke funkciót. Egyúttal az EMK tiltakozott az ellen, hogy a kongresszus elnöksége a küldöttek előtt eltitkolta a több mint ezer személy részvételével tartott Egyházkerületi Közgyűlés üzenetét. Ugyancsak tiltakozott az EMK amiatt, hogy a program- és alapszabály-módosítási vitában nem vették tekintetbe az EMK platform írásban, nyomtatásban elkészített Memorandumát. (Ezt a dokumentumot Markó Béla szövetségi elnök kívánságára állították össze.) Az EMK tiltakozott december elsejének budapesti megünneplése ellen, melyen Medgyessy és Nastase miniszterelnökök, illetve az RMDSZ hivatalos küldöttsége (Kelemen Attila és Verestóy Attila) együttesen vett részt. Az EMK tiltakozott továbbá Nastase miniszterelnök kongresszusi beszédében kifejtett azon kijelentése ellen, hogy kormánya nem hajlandó biztosítani a romániai magyar nemzeti közösséget megillető kollektív jogokat, illetve hogy Nastase miniszterelnök jogsértő kijelentését az RMDSZ vezetősége szó nélkül hagyta. Tiltakozott az EMK a romániai magyarság több súlyos közösségi jogsérelmének elhallgatása miatt is. Ugyanis az RMDSZ csúcsvezetősége - noha az EMK hosszú hónapok óta több rendben írásban is segítségét kérte -, nem járt el az egymást követő bukaresti kormányok úgynevezett regionalizálási praktikái ellen, továbbá a Székelyföldnek román egyházi és katonai intézmények betelepítésével történő, központi irányítással folytatott elrománosítása ellen, illetve az Aurel Agache kézdivásárhelyi milicista tiszt i meglincselése ürügyén igazságtalanul elítélt és börtönbe zárt, súlyosan beteg Reiner Antal azonnali kegyelemben részesítése érdekében. Az EMK elnökségi tagjai: Bakk László, Katona Ádám, Moldován Béla, Sántha Pál Vilmos, dr. Újvári Ferenc. /Kongresszus és rendkívüli közgyűlés után. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./"

"Orbán Viktor magyar exminiszterelnök febr. 6-án tartott évértékelő beszédében is nyomatékosított téma volt a státustörvény. Ezt olyan értékrendbe állította, amelyet az emberek döntő többsége pártszimpátiáktól függetlenül magáénak érez. A státustörvény az Orbán-értékelésben így került a Széchenyi-tervvel, a család- és gyermeknevelés támogatásával, a diákhitellel, a Mária Valéria-híddal, az Erdélyi Magyar Egyetemmel, a Nemzeti Színházzal egy mércecsoportba. A státustörvény napjainkra a kormányzat, a politikai pártok, egyházi és civil szervezetek nemzeti stratégiájának meghatározó pillérévé vált. Arról van szó, hogy a magyar társadalom képes-e egy, a második világháború kirobbanása óta legkedvezőbb és valószínű, többé vissza nem térő pozitív előjelű nemzetközi politikai konstelláció felhajtó erejét igénybe véve a két ízben is trianonizált Kárpát-medencében ellenséges érzületű nemzetállamok uralma alá szétporciózott magyarságot integrálni, az országhatárok elmozdítása nélkül egyesíteni. ,,A kormánypártok, úgy tűnik, addig-addig szorongatják a törvényt, amíg az ki nem leheli lelkét, és semmire sem jó, holt szöveg lesz abból a törvényből, ami eddig pezsgést, lendületet és friss életet vitt a nehéz helyzetben lévő magyar közösségek életébe. Kinek jó ez? A kormány valójában nem az ellenzékkel, hanem a határokon túli magyarokkal áll szemben. A határon túli magyarok lassan már azt kérdezik, van-e egyáltalán még anyaországuk?" - hangzott el beszédében.A diplomácia történetében is ritka, amikor a különböző nemzetközi fórumoknál és fontos személyiségeknél a saját kormányuk ellenkormányaként lépnek föl, és gondos koordinációval az ügyben érdekelt szomszédos országok kormányainál is a státustörvény kilúgozásán szorgoskodnak. Teljességgel érthetetlen, hogy ha már a választási kampányban szavazókat fogtak ,,a 23 milliós román invázió" rémképének magyar égre vetítésével, a választási csata után miért tüsténkednek tovább a státustörvény negatív megítéltetésén? Még a román partner számára is kényelmetlenné vált ez a magyar önpusztító hacacáré, annál is inkább, mert a román állam - egyébként a sértő módon Orbán-Nastase-paktumnak degradált egyezménynél jelentősebb - jogi alapozású, határmódosítás nélküli nemzetegyesítési lehetőségeket teremtett a Pruton túli románok számára. A román diplomácia megértőbb volt, mint az anyaországi, tulajdonképpen nem is gördített lényegi akadályokat a státustörvény romániai alkalmazása elé. Alapvető baj az is, hogy a státustörvényt ,,védelmező" magyar kormánytisztviselők között - hadd ne mondjunk neveket - olyanok a hangadók, akik személyes ellenszenvvel viseltetnek az üggyel szemben. Emiatt sikerélményként élik meg ennek diplomáciai kudarcát. /Sylvester Lajos: A státustörvény: mérce. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 10./ "

"Adrian Nastase, a román kormánypárt (PSD) elnöke, kormányfő szerint az MSZP-vel aláírt megállapodás nagyobb gyakorlati hatékonyságot biztosít a két párt közös terveinek, katalizátora lesz a két ország többi együttműködési tervének. Nastase az Erdélyi Riport című hetilapnak nyilatkozott, kifejtve, az MSZP és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti egyezmény nemcsak a kétoldali kapcsolatokra lesz vitathatatlanul jó hatással, hanem az egész közép- és délkelet-európai térségre. A kedvezménytörvénnyel kapcsolatosan Nastase elmondta, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás elvei tiltanak bármilyen diszkriminációt, ugyanakkor a viták tárgyalásos megoldására, politikai kompromisszumra kötelezik a feleket. Az RMDSZ és a PSD közötti viszonyról szólva a román kormányfő hangsúlyozta, hogy a két alakulat között az együttműködés gyümölcsöző. /Adrian Nastase a kétoldalú kapcsolatokról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 13./"

"A kormány prioritásként kezeli a Brassó-Marosvásárhely- Kolozsvár-Nagyvárad útvonalon haladó autópálya megépítését - jelentette be a parlament előtt febr. 12-én Adrian Nastase, a 2003- 2004-re szóló kormányzati prioritásokat ismertetve. Borbély László RMDSZ-es képviselő elmondta, a képviselőház ipari és szállítási szakbizottsága az RMDSZ kérésére elfogadta, hogy a Bors- Nagyvárad-Kolozsvár sztrádaépítést is helyezzék a szállítási infrastruktúra fejlesztésére kidolgozott törvénycsomag prioritási listájára. Borbély elmondta, a IV-es európai korridor 2015-ig történő kiépítéséről rendelkező törvénycsomagban most két útvonalat tekintenek elsőrendűnek, a már említett Erdélyen átvezető útvonalat és a kormány által múlt héten bejelentett Nagylak-Arad-Temesvár-Lugos-Déva-Nagyszeben-Pitesti-Bukarest irányt. - Magyarország kinyilvánította egyértelmű támogatását Románia főbb európai közlekedési útvonalakkal való összekötését illetően, erről tárgyalnak Miron Mitrea szállításügyi miniszter közeli budapesti látogatásán. /Incze Ferenc, Salamon Márton László: Prioritás az észak-erdélyi sztráda. = Krónika (Kolozsvár), febr. 13./"