A névtelen Armageddon II. jelentés szerint Romániában a Szociáldemokrata Párt kormányzása egyre inkább idézi a pártállami időket. A hatóságok a nemzetbiztonságot veszélyeztető hamis információk terjesztésének vádjával indítottak hajtóvadászatot a jelentés vélt szerzője és terjesztője ellen, és meg sem vizsgálták: igazak-e a jelentésbe gyűjtött állítások. Igaz-e az, hogy Adrian Nastasénak négy luxusvillájan van, jelenleg Predeálon szállodát, Bukarestben pedig hatemeletes irodaházat épít? Igazak-e a vagyonszerzés hátsó szálairól, a hírhedtté vált üzleti körökkel való összefonódásokról szóló állítások? Nastase a válaszként kiadott közleményében kitért a válaszadás elől. A Helsinki Emberjogi Bizottság és a Sajtófigyelő Ügynökség fellépett a szólásszabadság védelmében. Utóbbi elnöke, Mircea Toma maga is szétküldte az Armageddon jelentést, hogy tettéért feljelenthesse magát. Ezek után a hatóságok aligha kerülhetik el, hogy a jelentés állításait is megvizsgálják. /Gazda Árpád: Nastase armageddona. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

Hamis információk terjesztésére való felbujtás gyanújával büntetőjogi eljárás indult Mugur Ciuvica, Emil Constantinescu exelnök volt kabinetfőnöke ellen. Azzal gyanúsították, hogy ő a szerzője az Armageddon II. jelentés néven ismertté vált dokumentumnak, amely korrupcióval vádolja Adrian Nastase miniszterelnököt. Mugur Ciuvica a Mediafax hírügynökségnek adott interjújában cáfolta, hogy köze lenne Armageddon-jelentéshez. – A volt igazságügyi miniszter, Traian Basescu demokrata elnök szerint az akció lefolyása arra utal, hogy Adrian Nastase "magának alárendelte az állami intézményeket, és politikai bandája által elkövetett korrupciós cselekmények fedezésére használja azokat".A Belügyminisztérium sajtóközleménye szerint a rendőrség a szerzői jogok megsértése miatt végzett vizsgálatok során bukkant rá Iane számítógépének memóriájában a jelentés nyomaira, illetve a címzettek listájára. Zaharia Toma belügyi államtitkár viszont azt nyilatkozta, hogy a rendőrség a szaktárca 0962-es számú különleges egységének (a Belügyminisztérium belső titkosszolgálata) informátora révén jutott el az ominózus emailek feladójához. /Bekísérték a kabinetfőnököt. = Krónika (Kolozsvár), jan. 21./

Tovább gyűrűzik az Armaggedon II néven ismertté vált botrány. Az interneten Adrian Nastase kormányfőt vádoló dokumentum jelent meg. Az ügy kapcsán Emil Constantinescu volt államfő Ioan Rus belügyminiszter és Tanase Joita főügyész azonnali lemondását és Toma Zaharia belügyminisztériumi államtitkár, illetve Alexandru Tuculeanu menesztését kérte. Úgy véli, az ügyészség és a rendőrség jogtalan akcióit politikai parancsra hajtották végre. Constantinescu szerint az Armaggedon II elnevezésű jelentésben foglaltak körül kialakult botrány azt bizonyítja, hogy az állítások valós tényekre alapulnak. Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: a főügyész rendelkezésére bocsátja vagyon- és adóbevallási nyilatkozatát. Adrian Nastase szinte biztos abban, egy olyan csoport, amely mögött — úgy tűnik — Emil Constantinescu áll, nagyon kemény támadást intézett az állam különböző intézményei ellen egy olyan pillanatban, amikor az országnak szüksége van a külföld hitelére. A kormányfő cáfolta a jelentésben foglaltakat. /Tovább gyűrűzik az Armaggedon botrány. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

A Magyar Gallup Intézet felmérést készített a kedvezménytörvény támogatottságával kapcsolatban a magyarországi választópolgárok körében. A felmérésből kiderül, a véleményt kifejtők 53%-a helyeselte a kedvezménytörvényt. Ezen belül 15% kifejezetten helyesli és egyetért a határon túl élő magyarok számára nyújtott kedvezményekkel, míg 38%-a inkább csak helyesli és egyetért azokkal. A másik oldalon a megkérdezettek 27%-a ellenzi a státustörvényt, valamint 20% kifejezetten ellenzi, egyáltalán nem ért egyet a támogatásokkal. A magyar–román miniszterelnöki megállapodással kapcsolatban a megkérdezettek 18%-a úgy vélte, hogy az Orbán-kormány súlyos hibát követett el, a memorandum aláírása a magyar érdekek elárulását jelentette. A válaszadók 32%-a szerint hibás lépés volt a kormány gesztusa, de ez nem jelent különösebb veszélyt Magyarország érdekeit tekintve. Hozzávetőlegesen ugyanennyien, a megkérdezettek 30%-a úgy vélte, hogy a román–magyar megállapodás ésszerű kompromisszum volt, amely lehetővé tette a kedvezménytörvény január elsejével kezdődő életbelépését. Az alanyok 6%-a a megállapodást a magyar külpolitika egyértelmű sikereként értékelte, míg 14%-nak nem volt véleménye. - A megkérdezettek 47%-a aggódik amiatt, hogy a külföldiek tömegesen fognak hivatalosan munkához jutni Magyarországon. Az alanyok 31%-a különösebben nem tart a kisebbségi magyar munkavállalóktól, és 15%-a egyáltalán nem fél a munkaerőpiacon jelentkező esetleges versenyhelyzettől. Az aggódók aránya pártpreferencia szerint változik. Az MSZP-re vagy az SZDSZ-re szavazók 67%-a mondja, hogy aggódik. A még tanácstalan voksolók 51%-a, a FIDESZ-MDF lista támogatóinak viszont csak 27%-a aggódik a tömeges munkaerő-bevándorlástól. Hasonló megosztottság mutatható ki a mintán a miniszterelnöki megállapodás megítélése esetében is. Az SZDSZ támogatóinak 37%-a, az MSZP szavazóinak 31%-a súlyos hibának, a magyar érdekek elárulásának tartja az egyetértési nyilatkozatot. A bizonytalanok közül csupán 15%, míg a FIDESZ-MDF támogatóinak 7%-a osztja ezt a nézetet. A kormánytábor fele (49%) és a bizonytalanok 25%-a ésszerű kompromisszumnak tartja a megegyezést. Minden más szavazó-táborban azok vannak relatív többségben, akik úgy ítélik meg, hogy az aláírás hibás lépés, de nem veszélyezteti komolyan Magyarország érdekeit. A Magyar Gallup Intézet felmérésének a következtetése az, hogy a vélemények egyértelműen a pártszimpatiák szerint oszlanak meg. /Borbély Tamás: Pártpreferenciák szerint változik az Orbán–Nastase megállapodás megítélése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Orbán Viktor miniszterelnök szerint múlófélben van az az országos szinten letaglózó, sokkoló hatás, amit néhány politikai erőnek a kedvezménytörvény kapcsán kifejtett támadása okozott. A kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy a karácsony időszakára eső ünnepi készülődésbe hasított bele az a támadássorozat, amit nem a kormánnyal, hanem az egész országgal, az ország polgáraival szemben indított néhány politikai erő. Kovács László, az MSZP elnöke a miniszterelnök kijelentésére reagálva elmondta: nem támadták, és nem támadják a jogszabályt, hanem az Orbán–Nastase paktumot kifogásolják, amely szerintük a parlament háta mögött megváltoztatta a törvényt. Orbán Viktor megállapította, hogy az ellenzék indokolatlan félelmet keltett, hogy a magyar kormány rossz döntése miatt esetleg elveszíthetik az állásukat, mert a külföldről érkező munkavállalók kiszoríthatják őket. Orbán Viktor ismételten hangsúlyozta, hogy ebből a szempontból semmilyen romlás nem történt a munkaerőpiacon, és senkinek nincs veszélyben a munkahelye. A miniszterelnök kifejtette: Magyarországon senki sem fogja elveszíteni a munkahelyét külföldiek miatt, ugyanis a kormány kezében vannak azok az eszközök, amelyekkel szabályozhatja a magyar munkaerőpiacot. A kormányfő jelezte: az Országos Munkaügyi Tanács ülésére kötött mandátummal küldték a gazdasági minisztert azzal, hogy a Magyarországon egy időben külföldiek által betöltött álláshelyek száma nem lehet több mint 81 ezer 300. A miniszterelnök elmondta: a Magyar Nemzeti Bank három hét alatt kétszer is csökkentette a jegybanki alapkamatot, ami azt jelenti, hogy az ország mind a munkaerőpiaci, mind pedig a pénzügyi helyzet szempontjából stabil, kiszámítható. A miniszterelnök bízik abban, hogy a jóérzés kerekedik felül, a polgári és nemzeti értékeket fontosnak tartó emberek visszanyerik a nemzeti egység lehetőségébe, megvalósíthatóságába vetett hitüket. Reményei szerint a határon túli magyarok is néhány hét elteltével úgy fogják érezni, hogy ismét egységesen áll mögöttük és mellettük az anyaország. A miniszterelnök szeretné, ha a magyar politikai erők mindegyike visszatérne a nemzeti összefogás politikájához. Szavai szerint vissza lehet térni a nemzeti összefogás politikájához akkor is, ha egy politikai erő egy meggondolatlan akcióval több millió embert sértett meg. /Múlófélben a letaglózó sokkhatás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Ion Iliescu elnök az "egységes román állam megbontásával" vádolta jan. 23-án Iasi-ban, a Kultúra Regionális Fóruma című rendezvényen a decemberben Kolozsvárott közzétett Memorandum aláíróit. "Mi még nem fejeztük be a nemzetállam megszilárdítását, ezért nem fogadhatjuk el feldarabolását egy úgynevezett regionális állam érdekében" – fejtette ki. Molnár Gusztáv , a Memorandum egyik kezdeményezője viszont úgy véli, hogy ezzel a viszonyulásmóddal "a NATO- és EU-bővítés küszöbén Iliescu és Nastase lassan ugyanolyan kilátástalan helyzetbe manőverezi magát, mint amilyenben Ceausescu volt 12 évvel ezelőtt". Iliescu szerint a román és magyar értelmiségiek által közösen megfogalmazott dokumentum célja világos: a román állam egyesülés előtti állapotát kívánja visszaállítani. Olyan kezdeményezés – mondta –, amely "körmönfont eszközeit" abból a korból kölcsönzi, amelyben az államok szétzúzása volt a cél, s nem a békés egymás mellett élés. A regionalizmus mellett nem hozható fel, hogy ez az európai szellemű építkezés, ez – fejtette ki Iliescu – hamis érv, mert "nem építhetünk úgy valamit, hogy szétzúzzuk annak alapjait". A regionális tervekkel és elképzelésekkel szemben az államfő az "alkotó lokalizmust" javasolta. /Az állam egységét félti. Iliescu ismét bírálja a Memorandumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Borbély Zsolt Attila Anyaországi figyelő című rovatában Csurka Istvánt idézte, aki a Magyar Fórum ezévi második számában a következőket írta: "Ha a sajtó által megteremtett minősítés igaz volna, miszerint a MIÉP szélsőségesen nacionalista és idegengyűlölő, akkor az Orbán – Nastase megegyezésnek azt lett volna a természetes fogadtatása, hogy a MIÉP ellenzi (...), az internacionalista és Iliescuval alapszerződést kötő MSZP pedig üdvözli és megheurékázza. Ezzel szemben a MIÉP mint a legkisebb rossz következményű megállapodást elfogadta, és a törvény megvalósításában segíti a kormányt ezután is, az SZDSZ és az MSZP, amelyek egy év óta csak román – magyar megegyezést sürgetnek, hátba támadja. Tehát a liberális és bolsevista irányítású sajtó kétszeresen hazudik: a MIÉP nem elfogultan nacionalista, hanem keresztény és magyar, s képes tárgyilagosan és józanul szolgálni a nemzet ügyét még akkor is, ha nincs közvetlen pártpolitikai haszna a szolgálat egyes elemeiből, az MSZP és az SZDSZ pedig nem magyar érdekeket szolgáló (...) párt." Az álláspontjával a baloldalon elég magányos Tamás Gáspár Miklós, aki egyébként a státustörvény és általában a kulturális nemzetfelfogás elítélője, azt írta, hogy az MSZP által keltett hisztéria "sovén, populista és demagóg, tartalmi állításait tekintve hamis", következményeit tekintve "erkölcsi és politikai értelemben súlyos, talán jóvátehetetlen kárt jelent hazánknak"(ÉS, 2002/2). - Sajátos egybeesés, jegyezte meg a cikkíró. /Borbély Zsolt Attila: Anyaországi figyelő. Egybeesés. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 25./

A szokásos pénteki videokonferencián Adrian Nastase kormányfő ismételten arra kérte a magyarlakta megyék prefektusait: hozzanak létre úgynevezett "megyei monitorizáló bizottságokat", amelyek ellenőrzik a kedvezménytörvény végrehajtásáról aláírt román–magyar egyezmény előírásainak betartását és jelentik a felettes szerveknek a felmerülő különleges problémákat. A miniszterelnök arról tájékoztatta a prefektusokat, hogy jan. 23-án a kormány illetékesei "felméréseket" végeztek a Fehér, Arad, Bihar, Kolozs és Kovászna megyében működő irodákról és kiderült: a magyar igazolvány kiadásával kapcsolatosan néhány mozzanat Románia területén történik. Példaként a Kolozs és Kovászna megyében működő információs irodákat hozta fel. Nastase szerint egyes magyar vezetők sajátos módon értelmezik a memorandumban foglaltakat. Bejelentette: folytatódik az információs irodák működésének monitorizálása. A kormány álláspontja szerint ha ezekben az irodákban nyomtatványokat töltenek ki, iratokat, kéréseket továbbítanak, az az egyezmény megszegését jelenti. /Monitorizálják az infoirodákat. Nastase: rendellenességek merülhetnek fel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

Az SZDP és az RMDSZ vezető politikusainak hétvégi találkozójáról beszámoló jan. 28-i román lapok úgy értékelték a kétnapos tanácskozás eredményét, hogy az igazi nyertes a román kormánypárt, amely anélkül tud újabb egy évre kényelmes parlamenti többséget biztosítani magának, hogy lényegében túllépett volna a tavalyi megállapodás megkötésekor tett ígéreteinél. A Jurnalul National szerint az RMDSZ követeléseinek "lesöprése" azért volt lehetséges, mert a kormánypárt a tárgyalásokat megelőzően komoly nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a kedvezménytörvény ügyében. A Cotidianul azt hangsúlyozta, hogy az újabb SZDP–RMDSZ együttműködési megállapodás a kormánypárt változata lesz majd. A lap szerint az RMDSZ már a tárgyalásokon elszenvedte az első kudarcát azzal, hogy az egyik legfontosabb követelésének számító kérdésben — az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében — a megoldás nem az RMDSZ által már előterjesztett törvényjavaslat lesz, hanem a kormánypárt dolgozza majd ki a törvényi rendezés kereteit. A kormánypárt és az RMDSZ együttműködését kezdettől fogva támadó Curentul úgy látta, hogy az RMDSZ politikai téren legyőzte az SZDP-t, s a kormánypártnak most azzal a veszéllyel is szembe kell néznie, hogy a magyaroknak tett engedmények miatt az SZDP koalíciós partnere, a Román Humanista Párt a kormányból való kilépéssel fenyegetőzik, ha az ő követeléseit nem teljesítik. A Curierul National hosszú kommentárban fejtegette, hogy a SZDP súlyos politikai árat fog fizetni ezért az együttműködésért. A kommentár szerint az RMDSZ-nek tett engedmények egyik következménye, hogy Magyarországon "Csurka István szélsőjobboldali, nyíltan revizionista programmal fellépő pártja az idei választásokon a szavazatok 15–20 százalékára számíthat". /Nastaseék "lesöpörték" az RMDSZ követeléseit? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

A mai napon Szaláncfürdőn aláírják az újabb, egy esztendőre szóló SZDP-RMDSZ-protokollumot. A tavalyi protokollum végrehajtásában nem nagyon jeleskedtek Nastase ,,szocialistái", a kormánypárt nem állta a szavát. - A korábbi protokollum megkötésének pillanatában tudhattuk, hogy a balkáni mentalitás ősi logikája fog érvényesülni: ígérj minél többet, aztán adj minél kevesebbet, állapította meg Magyari Lajos. Az RMDSZ megfeledkezett azt az elemzést elvégezni, hogy mi valósult meg, mi maradt ígérgetés szintjén. Az RMDSZ vezetése mégis azzal vigasztalja magát, hogy némi eredményecskék mégis születtek. A most elkészült protokollumban az RMDSZ elvárásai-követelései ugyanazok, mint egy évvel ezelőtt. A háromszéki románság ,,képviselői" szerint az itteni vezetők háromnegyedének románnak kell lennie ahhoz, hogy kézben tudja tartani a 75 százalékos renitens magyar többséget. /Magyari Lajos: Az adott szó becsülete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./

A Moldovai Köztársaság belügyeibe történt beavatkozással vádolta meg Adrian Nastase miniszterelnököt Vasile Tarlev moldovai kormányfő. Tarlev nyilatkozatban fejezte ki mélységes aggodalmát azon kijelentések miatt, amelyekkel Adrian Nastase a hét elején a Moldovai Köztársaságban történt eseményeket kommentálta. A román miniszterelnök sajtóértekezleten fejtette ki, hogy a moldovai hatóságok eltértek az európai elvárásoktól, amikor döntést hoztak arról, hogy egy hónapra felfüggesztik az ellenzéki Kereszténydemokrata Néppárt (PPCD) tevékenységét. A Romániával nagyon szoros kapcsolatokat tartó PPCD az év eleje óta tüntetéseket szervez Chisinauban az orosz nyelv kötelező iskolai oktatásának bevezetése ellen. Nastase úgy vélte: a PPCD betiltása a jelek szerint a totalitárius magatartást tanúsító moldovai kormány stratégiai célja volt. Válasznyilatkozatában a moldovai kormányfő aggodalommal szólt arról, hogy "a román kormány képtelen volt tudomásul venni: a Moldovai Köztársaságban az egyéb nemzetiségűek mellett 3 millió ember él, aki őszintén moldovainak tartja magát". A legnagyobb moldovai parlamenti frakció vezetője azzal vádolta meg Romániát, hogy Bukarestnek szerepe lenne a chisinaui ellenzéki tüntetések megszervezésében. A román külügyminisztérium visszautasította a vádat. A moldovai kormányfő nyilatkozata ezt követően látott napvilágot. /Folytatódik a nyilatkozatháború. A moldovai kormányfő vádja. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 29./

Jan. 29-én ülésezett a Legfelső Védelmi Tanács, Románia NATO csatlakozása volt a legfontosabb téma. Adrian Nastase miniszterelnök, aki egyben a Legfelső Védelmi Tanács alelnöke is, előterjesztette a kormánynak a NATO-csatlakozást elősegítő akciótervét. A védelmi miniszter, a belügyminiszter, a pénzügyminiszter, a tájékoztatási miniszter valamint a Román Hírszerző Szolgálat és a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatói nyilvánosságra hozták azokat a sajátos intézkedéseket, amelyeket a NATO csatlakozás érdekében eszközöltek. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Adrian Nastase miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetője és Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke jan. 29-én Bukarestben aláírta a két szervezet közötti, újabb egy évre szóló együttműködési megállapodást. A dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón mindkét szervezet vezetője azt emelte ki, hogy a kormánypárt és az RMDSZ tavaly kezdett együttműködése olyan hasznos eredményekkel és tapasztalatokkal járt, amelyek alapot biztosítottak a folytatáshoz. - Az RMDSZ jó partner volt, és jó partner lesz. Együttműködésünk hozzájárult a parlamenti és ezen keresztül a belpolitikai stabilitáshoz, aminek komoly része volt Románia tavaly elért gazdasági, kül- és belpolitikai eredményeiben - hangsúlyozta Adrian Nastase. - Nem egyszerű adok-kapok alkut kötöttünk - jelentette ki Markó Béla. Az RMDSZ elnöke a mostani megállapodás új vonásaként emelte ki, hogy sokkal pontosabban és konkrétabban határozták meg az együttműködés módozatait. Sikerült áttörést elérni olyan lényeges kérdésekben, mint például az egyházi és a közösségi ingatlanok ügye, mivel a megállapodás előírja, hogy az idén törvény születik erről a kérdésről - mondta. A megállapodása részletesen megfogalmazza a két szervezet közötti együttműködés alapelveit, céljait és formáit. Mindkét szervezet a kedvezménytörvény végrehajtásáról aláírt román–magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat előírásának korrekt végrehajtását szorgalmazza. Országos szinten ellenőrző bizottság alakul, amelyben helyet kapnak az RMDSZ képviselői is. A kormánypárt és az RMDSZ annak érdekében cselekszik, hogy az év végére fő vonalaiban befejeződjön az erdők és a termőföldek visszaadásáról szóló törvény végrehajtása. A román kormány április 30-ig törvényt terjeszt elő a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi vagyon visszaszolgáltatásáról. A megállapodás szerint a törvényt a román parlament szeptember 30-ig elfogadja. Június 30-ig törvény születik azoknak a személyeknek a kárpótlásáról, akik az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról hozott törvény alapján jogosultak lennének, de természetben nem kaphatják vissza ingatlanaikat. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelvű karokat és tanszékeket hoznak létre az oktatási törvény előírásainak megfelelően. Megvizsgálják annak lehetőségét, hogy magyar nyelvű oktatás induljon a marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerész egyetemen, hogy magyar nyelvű oktatási csoportot hozzanak létre a kolozsvári Zeneakadémián és agrártudományi egyetemen, valamint a marosvásárhelyi műszaki egyetemen. Biztosítani fogják a magyar nyelv tanulásának lehetőségét az állami iskolai rendszerben. (Ez a megegyezés a szórványban élő magyarság és a csángómagyarok problémájának megoldását szolgálja.) Az együttműködési dokumentum kitér arra, hogy román és magyar nyelvű televíziós stúdiót létesítenek Marosvásárhelyen. Megteremtik a magyar nyelvű rádió- és televíziós programok összekapcsolásának műszaki feltételeit. A dokumentum szerint intézkedéseket hoznak az egyházak jelentősebb támogatására. Létrehozzák a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó intézetet. A parlament június 30-ig megfelelő formában ratifikálni fogja a regionális és kisebbségi nyelvek chartáját. A román nyelv védelméről szóló törvényt olyan formában fogadja el a parlament, hogy azzal együtt biztosítsák a romániai nemzeti kisebbségek nyelvének védelmét is. Biztosítják a nemzeti kisebbségi kiadók, kiadványok, kulturális események kiegyensúlyozott finanszírozását. Ugyancsak biztosítani fogják, hogy a nemzeti kisebbségek arányos képviselethez jussanak országos, területi és helyi szinten az intézményekben, beleértve a döntéshozó funkciókat is. 30 napon belül megyei és helyi szinten is együttműködési megállapodást kötnek, ahol ezt szükségesnek tartják. A két szervezet felkéri a helyi hatóságokat, hogy kezeljék prioritásként a romániai magyar kultúra szempontjából értéket hordozó emlékműveket. Brassóban együttműködnek abban, hogy megfelelő elhelyezést kapjon az Áprily Lajos Gimnázium, a Bolyai Farkas Gimnázium ismét magyar nyelvű középiskola legyen. Megoldják az aradi Szabadság-emlékmű ügyét. A megállapodások betartásának ellenőrzésére közös értékelő bizottságot hoznak létre. Hasonló bizottságok jönnek létre területi szinten is. Az SZDP kötelezettséget vállal arra, hogy a román bel- és külpolitika minden nagy fontosságú kérdésében előzetes konzultációkat folytat az RMDSZ-szel. A két szervezet csúcsvezetése háromhavonként értékeli a megállapodás végrehajtását. /Aláírták a kétpárti egyezményt Markó: nem egyszerű adok-kapok alkuról van szó. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ A protokollum öt fejezete több konkrét célt és több határidőt tartalmaz, s az együttműködést megyei szintekre is kiterjeszti. A dokumentum első fejezete a PSD és az RMDSZ közötti politikai kapcsolatokra vonatkozik. Tíz pontja közül hat lényegében az együttműködés módozatait és általános céljait fogalmazza meg. További négy fontos politikai részcélokra vonatkozik. Ezek szerint a felek támogatják "a határokon túl élő románok érdekeit, különösen a magyarországi román kisebbségét". Ugyanakkor leszögezik, hogy tekintettel lesznek a magyar többségű megyékben élő "román kisebbség" problémáira is. A kisebbségvédelem terén az egyezmény egyrészt a jelenlegi keretek bővítését, másrészt a kisebbségek szórványközösségeire való fokozottabb odafigyelést helyezi kilátásba. A második fejezet a PSD és az RMDSZ parlamenti frakciói közötti együttműködést szabályozza. A megállapodás szerint a két frakció a parlamenti határozathozatal minden szintjén (bizottságok, állandó bizottság) együttműködik, sőt, még az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében is keresik az együttmunkálkodás módozatait. A legtöbb konkrét részcélt és határidőt a harmadik fejezet tartalmazza, mely a kormányprogram közös támogatásához szükséges lépéseket fogalmazza meg. A restitúciós törvényekre vonatkozóan a felek megállapodtak abban, hogy a kormány az év végéig befejezi a föld- és erdőtulajdonra vonatkozó tulajdonosi bizonylatok kiállítását. Április 30-ig kell benyújtania a kormánynak a parlamentben az egyházi és kisebbségi közületi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó törvény tervezetét, amelyet a törvényhozó testületnek ez év szeptember 30-ig kell elfogadnia. Június 30-ig – kell elfogadnia a parlamentnek azt a kárpótlási törvényt, amely a 10/2001-es ingatlantörvény alapján vissza nem szolgáltatható vagyontárgyak után juttat az egykori tulajdonosoknak méltányos kártérítést. A felek növelni kívánják a helyi önkormányzatoknak visszajuttatott adóbevétel hányadát. A lakosság-nyilvántartást áthelyezik a helyi önkormányzatok hatáskörébe június 30-ig, az útlevél-kibocsátó szerveket pedig a prefektúrhoz /október 30-ig). A megegyezés szerint a kormánynak figyelemmel kell követnie a 215-ös helyhatósági törvény kétnyelvű feliratokra vonatkozó előírásainak alkalmazását. A csángók magyar nyelvű oktatása inkább csak utalásszerűen van jelen az egyezményben. Az oktatási célokra vonatkozó alfejezet egyik pontja szerint biztosítani kell a magyar nyelv oktatását az oktatási törvény 121. cikkelyének (az anyanyelv fakultatív oktatása), valamint az Európa Tanács ajánlásainak megfelelően, ott, ahol erre valós igény van. A dokumentum a felekezeti gimnáziumok helyzetét az eddigi beiskolázási számoknak megfelelően rendezi.

Nagyon előrehaladott állapotban vannak a munkaerő szabad áramlásáról folytatott tárgyalások Magyarországgal - közölte Cristian Diaconescu külügyi államtitkár. Az államtitkár, aki Adrian Nastase miniszterelnök személyes megbízottjaként vezette a román–magyar egyetértési nyilatkozat aláírását eredményező tárgyalásokat, elmondta, hogy a nyilatkozat után a magyar fél megküldte Bukarestnek a kedvezménytörvény végrehajtási utasításait. Az irodák tevékenységét illetően leszögezte: ezek kizárólag a magyarigazolványok kérelmezéséhez szükséges nyomtatványokat oszthatják ki, valamint felvilágosítással szolgálhatnak arról, hogy mi szükséges a feltételek teljesítéséhez azon esetekben, amikor nincsenek egyértelmű bizonyító dokumentumok. Diaconescu szerint a megállapodási nyilatkozat azt is rögzíti, hogy a magyar nyelv ismerete kötelező feltétel a magyarigazolványhoz. A román fél kérésének megfelelően nincs lehetőség arra, hogy a tájékoztatási irodák hálózatát a magyar fél finanszírozza, illetve azoknak logisztikai támogatást nyújtson. /Magyar–román egyezmény készül a munkaerő szabad áramlásáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Anatolij Kinah ukrán miniszterelnök Romániába látogatott, jan. 30-án a román–ukrán kapcsolatokról tárgyalt Ion Iliescu államfővel a Cotroceni-palotában. A két ország közötti kereskedelmi forgalom alig 360 millió dollár. Leszögezték, hogy a nemzeti kisebbségi kérdéseket a két fél európai modell szerint kívánja rendezni. Adrian Nastase kormányfő a ukrán kollégájával való találkozó után kijelentette: a két ország között, 1997-ben megkötött alapszerződés lehetővé teszi a Romániában és az Ukrajnában élő ukrán, illetve román kisebbségek problémáinak megfelelő módon történő rendezését. Szerinte a két ország között semmiféle területkövetelés nem áll fenn. Anatolij Kinah miniszterelnök a megbeszélés után úgy fogalmazott, hogy Ukrajnában nincsenek interetnikus konfliktusok, jóllehet az országban több mint száz nemzetiség él. /Romániába látogatott az ukrán miniszterelnök. A kisebbségi jogok kölcsönös tiszteletbentartását ígérik. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

A prefektusokkal tartott jan. 31-i videokonferencián Adrian Nastase miniszterelnök bejelentette: sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, amely tiltja, hogy a városi tanácsosok vezette cégek üzleti kapcsolatban álljanak a helyhatósággal. Az önkormányzatokkal fenntartott üzleti kapcsolatok tilosak a fent említett személyek férje, felesége és másodfokú rokonai, valamint a helyhatóságok és a hatáskörükbe tartozó, illetve az általuk létrehozott cégek vagy közüzemek alkalmazottai esetében is. - Adrian Nastase úgy vélte, az RMDSZ-szel kötött együttműködési egyezmény javítja Románia külföldi megítélését, az országban pedig politikai stabilitást teremt. A dokumentum nem jelenti azt, hogy a kormánypárt tárgyalást folytatott a kormányzati alapelvekről. A miniszterelnök szerint a felek megállapodtak a reform folytatásában, a szociális stabilitás biztosításában, a szociális intézkedések meghozatalában, a tulajdonjog kérdésének rendezésében. A kedvezménytörvény alkalmazására létrehozott információs irodák működését monitorizáló bizottságról szólva, a kormányfő elmondta: az RMDSZ képviselői is részt vesznek ezekben, mivel "egyes megyékben működő irodák túllépték hatáskörüket". /Nincs szó újabb kormányzati szerepvállalásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ között aláírt új együttműködési megállapodás leginkább egy mini kormányprogramnak tűnik, nem csak a politikai együttműködés tervének - írta jan. 31-i kommentárjában az Adevarul című napilap. A megállapodással az RMDSZ a kormányon lévő szociáldemokraták szövetségese lett. Adrian Nastase kisebbségi kormányából az egyezménynek köszönhetően a törvényhozás mindkét házában kényelmes többséggel rendelkező kabinet lett. A kommentár szerint a megállapodással az RMDSZ "jelentős revansot vett azért a vereségért, amelyet Orbán Viktor csapatával együtt szenvedett el a magyar igazolványok ügyében". A budapesti imperialista kísérletek ellen tett határozott bukaresti lépések óriási mértékben visszakozásra késztették a magyar kormányt és romániai üzenetközvetítőit. A magyar igazolvány a jelenlegi formájában egyszerű fecni a jó magyarság igazolására— hangsúlyozta a kommentár. /Mini kormányprogramnak tűnik a megállapodás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Romániának jelenleg "abszolút normális" kapcsolatai vannak szomszédaival, és a kapcsolatok alakulása javuló tendenciát mutat – jelentette ki Victor Micula, a román külügyminisztérium szóvivője. Miculát a román nemzeti hírügynökség, a Rompres szólaltatta meg azzal kapcsolatban, hogy egyes orosz újságcikkek szerint a román-ukrán, a román- moldovai és a román-orosz kapcsolatok jelenlegi állapota ronthatja Románia NATO-csatlakozásának esélyeit. A külügyi szóvivő szerint a román-ukrán kapcsolatokban nincsenek feszültségek, Anatoli Kinah ukrán miniszterelnök pedig nem azért tett a hét elején hivatalos látogatást Romániában, hogy valamiféle feszültség csökkentését segítse elő, hanem azért, hogy a gazdasági együttműködés új terveiről tárgyaljon. A Moldovai Köztársaságot illetően a külügyi szóvivő leszögezte, hogy Románia és az Európai Unió álláspontja megegyezik a moldovai kormány antidemokratikus lépéseit illetően. A román és az orosz fél egyetért abban, hogy új lendületet kell adni a kétoldalú kapcsolatoknak – folytatta a szóvivő, emlékeztetve arra, hogy a tervek szerint Adrian Nastase miniszterelnök februárban, Ion Iliescu államfő pedig áprilisban hivatalos látogatást tesz Moszkvában. Nastase az Ukrajnában élő román nemzeti kisebbség kérdéséről kijelentette: "A bizalom növekedésével és a gyanakvás megszüntetésével sokkal többet érhetünk el, biztosíthatjuk a román szellemiség megmaradását Ukrajnában" A moldovai miniszterelnök az ország belügyeibe való beavatkozással vádolta meg Adrian Nastasét. A román miniszterelnök ezt visszautasította és kijelentette, hogy ha Románia beavatkozni akart volna a Moldovai Köztársaság belügyeibe, akkor a kilencvenes évek elején bekebelezte volna a szomszédos országot, mint azt az akkori román kormány több tagja javasolta. /Románia kapcsolatai a szomszédos országokkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Adrian Nastase miniszterelnök az Egyesült Államokba utazott, ezekben a napokban a Nemzetközi Gazdasági Fórum munkálatain vesz részt többek között olyan jelentős személyiségek társaságában, mint Gerhard Schröder, Alexander Kwasnewski, Javier Solana. Febr. 1-jén előadást tartott a Columbia Egyetemen a NATO déli szárnyának bővítéséről. A fórumon febr. 1-jén kerekasztal-megbeszélést tartottak Románia 2000 címmel. /Kormányfőnk New Yorkban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 2./

Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével az egyezmény létrejöttének körülményeiről beszélgetett Makkai János, a Népújság főszerkesztője. Makkai megjegyezte, hogy ezúttal a kölcsönös bizalmatlanságról volt szó /a kedvezménytörvény alkalmazásának kormányzati ellenőrzésére, a csángók ügyében tapasztalható magatartás stb./ Markó szerint "az elmúlt év első felében a kormánypárt megbízhatóbbnak bizonyult, mint egykori koalíciós partnereink bármikor. A közigazgatási törvényt meg néhány más jogszabályt gyakorlatilag zökkenőmentesen fogadtuk el." - Az év második felében következett a súlyos bizalmatlanság időszaka. Markó szerint vannak olyan közös célok, amelyekkel kapcsolatosan nem alkut kellett kötni, hanem megállapodni. Az integráció közös törekvés. A főszerkesztő úgy látta, az egyezmény túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Markó jelezte: Slanic Moldován már nem volt szövegről szóló tárgyalás, de szóba került a megállapodás minden témája. Markó január folyamán hosszú, négyszemközti megbeszélést folytatott Adrian Nastaséval, és számára világossá vált, hogy "például az egyházi ingatlanok kérdésének rendezését a miniszterelnök is halaszthatatlannak tartja." Makkai megjegyezte: Alig néhány napos a megállapodás, s az egyetemi autonómia címén máris megjelentek az értelmiségihez méltatlan tiltakozások. Markó szerint ez az elutasító, elzárkózó magatartás éppenséggel az önálló állami magyar egyetem iránti igényt erősíti, hiszen erről nem mondtak le. A napilap főszerkesztője ítélkezett: honnan veszik egyesek a bátorságot, hogy "értelmiségiek egy csoportja" címen pálcát törjenek mások fölött? Itt Makkai Verestóyt vette védelmébe, inkvizítorkodásra való hajlamról beszélt. Markó elítél mindenféle intoleranciát. Ő maga is kiváltja a magyar igazolványt, de senkinek sincs joga bárkinek is a zsebébe nézni, hogy a másiknak van-e. /Makkai János: Beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 2./

A NATO-tagállamok között jelenleg nincs egyetértés abban, hogy Romániát a szövetség novemberi csúcsértekezletén felkérjék-e a csatlakozásra - derült ki Adrian Nastase miniszterelnök New York-ban tett nyilatkozataiból. Nastase szerint az amerikai döntéshozatali tényezők "rendkívül komolyan" tanulmányozzák Románia felvételét, ami — véleménye szerint — nagyon pozitív elem Bukarest szempontjából. Úgy vélekedett, hogy nincs kapcsolat az ország NATO-csatlakozásáról folytatott tárgyalások és az Egyesült Államok bukaresti nagykövetének a korrupció elleni küzdelem mikéntjéről tett legutóbbi kijelentései között. /Nastase New Yorkban győzködte az amerikaiakat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Nastase kormányfőt New Yorkban érte, és meglepte a hír, hogy belügyminisztere, Ioan Rus előrehozott választások lehetőségéről beszélt. (Rus szerint a kormány alaposan elemezte az utóbbi időben történt áremelkedések "szociális költségét", s úgy határozott, hogy akár az előrehozott választások lehetőségével is számolva folytatja a reformokat.) Nem látom különösebb okát a belügyminiszter kijelentésének, feltehetőleg saját személyes véleményét fogalmazta meg - szögezte le Nastase. /Nem lesznek előrehozott választások. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Constantinos Simitis görög miniszterelnök Romániába látogatott. Románia és Görögország törvényes megoldásokat keres az illegális munkavállalás ügyében, állapodott meg febr. 5-én Adrian Nastase kormányfő görög kollégájával. Simitis leszögezte, hogy a görög diplomácia támogatni fogja Románia csatlakozását az Európai Unióhoz. Ugyanakkor a görög miniszterelnök azt is közölte: Románia, Bulgária, Görögország és Törökország külügyminiszterei hamarosan Isztambulban találkoznak, hogy megtárgyalják a NATO-bővítés kérdését. Ebben a tekintetben Görögország szintén támogatásáról biztosította a román felet. /Görög–román kormányfői találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

Újabb felmérést készített jan. 26–31. között a CURS, amelyben a lakosság életmód-felfogására, pártpreferenciáira, valamint a kormánnyal szembeni állásfoglalására derít fényt. Idén a megkérdezettek 34%-a szerint Románia jó irányba halad, míg tavaly még 36%, 38%, valamint 44% nyilatkozott optimistán Románia jövőjéről. A megkérdezettek 38%-a hasonló életszínvonalon tengődik az elmúlt évhez viszonyítva, míg 35% valamivel rosszabbul, és 15% sokkal rosszabbul él. A válaszolók 45%-a szerint a jelenlegi kormány képes javítani a gazdasági-szociális helyzeten, tavaly a megkérdezettek 57%-a értékelte optimistán a kormány tevékenységét. Ha választásokat szerveznének a jövő vasárnap, a megkérdezettek 47%-a szavazna a kormánypártra. Tavaly az alanyok 56%-a adta volna voksát az Adrian Nastase által vezette pártra. A Nagy-Románia Pártra szavazók száma nem változott, 16% szavazna Vadim Tudor pártjára. A Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Párt esetében sincs komoly mértékű változás, 11% voksolna külön-külön mind a két pártra. Az RMDSZ a megszokott 7%-t támogatja, míg a többi párt az 5%-os választási küszöböt sem érné el. A 2000-es választások óta először csökken 50% alá a kormánypárt támogatottsága. /Borbély Tamás: Fogy a lakosság optimizmusa. Csökkent a kormánypárt támogatottsága is. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7/

Febr. 8-án rövid látogatásra Romániába érkezett Zoran Djindjic szerb kormányfő. A politikust román kollegája, Adrian Nastase fogadta. A találkozón elhangzott: Románia támogatni fogja Jugoszláviát, hogy mielőbb az Európa Tanács tagjává váljon. Megegyeztek abban, hogy a két ország között szabadkereskedelmi szerződést írnak alá. /Djindjic szerb kormányfő Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Febr. 8-i videokonferenciáján Adrian Nastase kormányfő kifejtette: véleménye szerint az alkotmánymódosító javaslatnak az államelnök megválasztására vonatkozó részét nem kell személyre vonatkoztatni. Ion Iliescu különben sem vehet többé részt az államfő-választáson, mivel az alkotmány által előírt két mandátuma lejárt. Szerinte kétkamarás parlamenti rendszerre van szükség, a képviselőháznak és a szenátusnak más-más hatásköre kell hogy legyen. A kormányfő úgy nyilatkozott, a jelenlegi kormánynak kell kiigazítania a hajdani kormány tévedéseit. Példaként a resicabányai kombinátot, az Országos Befektetési Alapot (FNI) és a honvédelmi minisztérium által Gigi Becalinak eladott telkek ügyét említette. Adrian Nastase bejelentette: a kormány erkölcsi kártérítést biztosít a második világháború során (1940. szeptember 6. — 1945. március 6.) etnikai okok miatt üldözött személyek számára. Pénzt kapnak a külföldi koncentrációs táborokba deportált vagy kényszermunkára elhurcolt személyek. A szóban forgó személyek vagy feleségük/férjük havi 300 ezer lej kártérítésben részesülnek minden börtönben töltött évért. /K. O. Nastase: A múlt kormány tévedéseinek kiigazításán fáradozunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Adrian Nastase miniszterelnök szerint "jó lenne", ha az újságírókat francia mintára felelősségre lehetne vonni. A miniszterelnök "kiegyensúlyozott, rugalmas" médiatörvény mellett foglalt állást, és hangsúlyozta: nem ért egyet az újságírók bebörtönzésével, akiknek ehelyett kötelességük lenne kijavítani téves információikat. /Nastase: Sajtótörvény francia recept szerint. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott febr. 15-i távértekezleten kérte, hogy a helyi választottak esetében foganatosított korlátozásokról szóló sürgősségi kormányrendelet értelmében a prefektúrák terjesszék ki az ellenőrzést a megyei és helyi tanácsok első- és másodfokú hozzátartozóira is. Kolozs megye prefektusa elmondta, hogy a kolozsvári Polgármesteri Hivatal tanácsosai nem vetették alá magukat a rendeletben előírt ellenőrzésnek és kérte az illetékes szervek közbelépését. Octav Cozmanca közigazgatási miniszter szerint a szabályokat "nem kommentálni, hanem alkalmazni kell". Kifejtette, hogy a kolozsvári helyzet rendezésére közbe kell lépnie a Számvevőszéknek és a megyei Pénzügyőrségnek. /Cozmanca: Kolozsváron is érvényes az összeférhetetlenség. Havi összesítés a korrupciós ügyekről. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

A Nastase-kabinet legutóbbi ülésén 112,8 milliárd lejt utalt ki a kormány rendelkezésére álló különleges alapból a "román-moldovai gazdasági és kulturális integrációt elősegítő projektek finanszírozására". Románia 70,5 milliárd lejt fordít arra, hogy a közszolgálati televízió adása a Moldova Köztársaságban az eddiginél nagyobb területen is fogható legyen. Ugyanebből az összegből fedezik egyes műsorok újrasugárzását. A kabinet 4,25 milliárdot szavazott meg a Pruton túli területen működő Román Házak hálózatának kiterjesztésére, illetve könyvek megjelenésének támogatására. További 10,8 milliárd lejt fordítanak különböző román nyelvű kulturális kiadványok megjelentetésére, illetve a hazai román sajtó Moldova köztársaságbeli terjesztésére. A kormány 3,5 milliárd lejjel támogatja a román történelem és kultúra népszerűsítését, és újabb 10,1 milliárddal az oktatást. 5,4 milliárdot szánnak az európai demokratikus értékek propagálására, illetve a civil szervezetek támogatására. A megszavazott 112,8 milliárdból mindössze 7,5 milliárd lej szolgálja a gazdasági együttműködés javítását: 4 milliárd lej a kutatási és környezetvédelmi együttműködést, valamint 3,5 milliárd lejt a stanca-costesti-i közös felhasználású vízi erőmű hatékonyságának növelését. A bukaresti kormány tavaly egymillió dolláros vissza nem térítendő támogatást folyósított Moldova Köztársaság kormányának, ezzel lehetővé tette mintegy hatvanezer Pruton túli számára az útlevél kiváltását. A moldovaiak 2001 június végéig személyazonossági igazolványuk felmutatásával is átléphették a pruti határt. Sokuk számára az útlevélhasználat-kötelezettség július elsejei bevezetésével lehetetlenné vált a Romániába utazás, miután az úti okmány ára a Moldova Köztársaságban meghaladja az országos átlagbér szintjét. A Vasile Tarlev moldovai és Adrian Nastase román miniszterelnök által tavaly júliusban aláírt megállapodás értelmében a román államtól kapott segélyre jogosultak a Romániában tanuló diákok és szüleik, a Prut melletti vidékek lakói, a háborús veteránok, a nyugdíjasok, munkanélküliek és fogyatékosok; a Romániába munkalátogatásra utazó művészek, tanárok, sportolók és tudósok, illetve azok az alacsony jövedelműek, akik rokonlátogatásra készülnek Romániába. A megállapodás szerint a segélyre jogosultak az útlevél előállítási költségeinek mindössze egynegyedét - 74 moldovai lejt (5,5 dollár) - fizetik, a fennmaradó részt a román állam finanszírozza. /Szőcs Levente: Támogatás a Pruton túlra. A kormány Moldovában népszerűsíti a román történelmet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Az újabb RMDSZ–SZDP-paktum megkötésénél az egyezmény magyar nyélbeütői is ugyanazt hozták fel érvként, mint amit a románok: a protokollum bel- és külpolitikai stabilitást hoz az egész országnak. Nastase és kormánya nyugodtan alhat egy esztendeig. "Az állampártként működő SZDP éppen azt tehet velünk, amit akar" – állapította meg Dénes László, az Erdélyi Napló főszerkesztője. Szólnia, kiabálnia, kellene az RMDSZ-nek mindannak láttán, ami makro- és mikrogazdasági szinten folyik. Azonban az RMDSZ nem szól, hanem épp ellenkezőleg, némasági fogadalmat tesz egy pártközi protokollum formájában. Egyházi és közösségi magyar vagyonok restitúciója egyhamar nem lesz a protokollum alapján. A moldvai magyarok meg sincsenek említve. Állami felsőoktatás bővítése elodázva, mert a román többségű egyetemi szenátusok autonómiájába az SZDP nem szólhat bele. /Dénes László: Ki a nyugodt? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 19./ Veress Dávid elítélte a protokollumot, mert ezzel az RMDSZ feladta a honi magyarságunk belső önrendelkezéséért megkezdett harcot. Ez a feladás a moldvai Szaláncfürdőn született meg, éppen abban az országrészben, ahol évszázadok óta tűzzel-vassal irtják a magyar nyelvet a csángók körében. "Nyíltan ki kell mondani, hogy a moldvai csángómagyar véreink ellen a Hatalom – érdekvédelmi szövetségünk felső vezetésének viselkedése láttán – megfélemlítő, megsemmisítő lélektani hadjáratot folytat." Veress Dávid határozottan tiltakozott ezen magatartás ellen. A magyar igazolvány után, amely a nemzet újjászületését is jelenti, "egy emberibb és magyarabb jövőkép kell, ezt pedig csak a kiépítendő autonómiánk, belső önrendelkezésünk biztosíthatja." /Veress Dávid, Csíkszereda: A feladás helyett jövőképet! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 19./