Febr. 26-án kétnapos látogatásra indul Hollandiába Adrian Nastase miniszterelnök, aki megbeszélgetést folytat holland kollégájával. /Nastase a holland királynőnél. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

Márc. 25-én Bukarestben megkezdődött a NATO-felvételre váró országok kétnapos csúcstalálkozójuka. Az úgynevezett Vilnius 10 csoport valamennyi tagállama — Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Macedónia, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia — miniszterelnöki szinten vesz részt a találkozón. Az Új Szövetségesek Tavasza elnevezésű találkozón a NATO-tagállamok részéről jelen lesz Aleksander Kwasniewski lengyel államfő, Bülent Ecevit török és Milos Zeman cseh miniszterelnök, Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes, Martonyi János magyar külügyminiszter, valamint a holland, a luxemburgi és a török védelmi miniszter. A bukaresti találkozón két fő témakörben — az Új fenyegetések, új szövetségesek, valamint A NATO-hoz való alkalmazkodás, a leendő tagállamok álláspontja, a Prágába vezető út és a további teendők elnevezésű munkacsoportban — fejtik ki a jelölt államok miniszterelnökei országuk álláspontját. Martonyi János külügyminiszter márc. 26-án kétoldalú megbeszélést folytat román kollégájával, fogadja őt Adrian Nastase miniszterelnök, és találkozik Markó Béla RMDSZ-elnökkel is. /NATO-jelöltek tanácskoznak Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

"Magyarországot is érintő heves vita zajlott le a román törvényhozás felsőházában a második világháború után háborús bűnökért halálra ítélt Antonescu marsallról, a romániai holokausztról és antiszemitizmusról. Adrian Paunescu kormánypárti (PSD) szenátor élesen bírálta Michael Guest bukaresti amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy Románia az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. Paunescu kijelentette, hogy az ő véleménye nem egyezik Adrian Nastasénak és kormányának álláspontjával Romániának a második világháború idején a zsidókkal szemben tanúsított magatartásáról. Ugyanakkor üdvözölte azt, hogy a kormányfő "bátorságról téve tanúbizonyságot, visszautasította, hogy a román népet elmarasztalják a holokauszttal kapcsolatos hallgatásáért". Az Antonescu emlékével kapcsolatos minapi román kormányálláspontot értékelő és a Románia területén is végrehajtott holokausztot elítélő Eckstein Kovács Péter RMDSZ-szenátorral vitatkozva Paunescu kijelentette: aki azt állítja, hogy Romániában holokauszt volt, "sértegeti a román nemzetet". Mert, mint mondta, "ha van Európában egy nemzet, amelyet el kell ítélni a holokausztért, az Horthy Magyarországa". Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöke Paunescuhoz csatlakozva kijelentette: "A holokausztot nem Románia területén hajtották végre, hanem csak a Magyarország által megszállt román földön. Fejezzétek be a leszámolást Antonescu marsall szobraival, mert nem lesz jó végetek!", mondta Tudor, aki szerint még a háború idején sem volt antiszemitizmus Romániában. Ugyanakkor Ion Iliescu elnök tanácsadója a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségei képviselőinek találkozóján emlékeztetett rá: a román államfő "felhívta a figyelmet arra, hogy Antonescu marsallt háborús bűnösnek tekintik. Ennél fogva személyének bármilyen kultusza, akármivel indokolnák is, kihívás a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösséggel szemben". Razvan Theodorescu művelődési és kultuszminiszter ugyanazon a találkozón bejelentette: a kormánynak az a szándéka, hogy júniusban a holokausztnak szentelt emlékmúzeumot nyit Marosvásárhelyen. /Magyarellenes kirohanások Antonescu miatt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./"

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő leszögezte, hogy a birtokba helyezések továbbra is elhúzódnak.A képviselő örült, hogy február végén Viorel Ghelasa államtitkárral sikerült megegyezni az erdők gyors visszaadásáról és a közbirtokosságok ellen indított perek visszavonásáról, azonban a következő héten az erdészeti hivatalok jelezték, hogy az egyezséget magukra nézve nem tartják kötelezőnek. A miniszter biztosította Gardát, hogy az egyezség az ő részéről akkor is érvényes, ha a szóban forgó államtitkárt leváltották. Adrian Nastase miniszterelnök is hasonlóan nyilatkozott. Ennek ellenére egy hónapon keresztül sikertelenül próbálták erőltetni az erdők visszaadását. /Gál Éva Emese: Miniszteri megbízott Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Adrian Nastase kormányfő bejelentette: kormánya és ő maga is lemond, ha az őszi prágai NATO-csúcstalálkozó nem hívja meg Romániát, hogy csatlakozzon az észak-atlanti védelmi szövetséghez. A NATO-hoz való csatlakozás hosszú távú alapvető törekvése marad Romániának, függetlenül attól, hogy milyen döntés születik Prágában — szögezte le a miniszterelnök. /A kormányfő lemondással fenyegeti a NATO-t. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Nem véletlen, hogy a Nastase-kormány éppen a NATO-csatlakozásra váró országok bukaresti csúcsértekezlete előtti héten hozott a háborús bűnösök kultuszát elítélő döntést, valamint a zsidó közösségi tulajdont védő rendeletet. Az sem véletlen, hogy Razvan Theodorescu miniszter a vilniusi csoport tanácskozása idején jelentette be: holokauszt-emlékművet emelnek Románia egyik nagyvárosában. Hiszen kell-e ennél tündöklőbb kirakat Romániának: elítélik Antonescu híveit, illetve azokat, akik szobrot emeltek a marsall tiszteletére, utcákat, tereket neveztek el róla. Az sem véletlen, hogy ez a romániai város éppen Marosvásárhely, és nem Iasi, Botosani vagy netalán Bukarest: a holokauszt-emlékmű olyan helyen készül el, ahol a zsidóirtásért nem a román hatalom, hanem az akkori magyar kormány felelős. Mindenki elégedett, illetve elégtételt kapott: a Nastase-kabinet, a helyi önkormányzat, a marosvásárhelyi zsidó közösség és az amerikai zsidóság, de a román holokauszt-tagadók Paunescu-féle csoportja is. /Salamon Márton László: Kemény dió. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./ Nagy port kavart Marosvásárhelyen a Jurnalul National hasábjain megjelent Markó-nyilatkozat, mely szerint "az RMDSZ nem támogatja a holokauszt-emlékműnek az erdélyi városban való felállítását". A zsidó hitközség vezetői szerint "Markó egész életműve ellentmond ennek a feltételezésnek". Az Izsák Márton által több mint ötven évvel ezelőtt készített alkotás néhány napja került Bukarestbe, ahol szokatlan gyorsasággal kiutalt kormánypénzekből öntik bronzba. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány Marosvásárhelyen szándékozik emlékművet állítani a holokauszt áldozatainak. - "A helyi művész által készített szobrot a marosvásárhelyi zsidó közösség kezdeményezésére fogják felállítani; ehhez semmi köze az RMDSZ-nek" – jelentette ki márc. 28-án Theodorescu, aki azt követően nyilatkozott a Jurnalul Nationalnak, hogy – a napilap szerint – Markó Béla elnök tiltakozott az emlékmű felállítására kijelölt helyszín ellen. Markó hangsúlyozta: az RMDSZ csak azokon a településeken támogatja a holokauszt áldozatainak emlékét szolgáló eljárásokat, ahol a történelmi adatok szerint zsidók elleni bűncselekményeket követtek el. A RMDSZ elnökének tiltakozására a miniszter azzal érvelt, hogy "ahogyan Antonescu zsidó származású románokat deportált, ugyanúgy deportált Horthy hadserege magyar zsidókat Erdélyből." Izsák Márton marosvásárhelyi szobrásznak az auschwitzi áldozatok emlékére gipszből készített alkotása 1947 óta áll a Nyár utcai zsidó temető ravatalozójában. "Kétszer is összegyűlt már a pénz a gipszmakett bronzba öntésére, de pénzváltáskor az egész odaveszett. Egy példányt a bukaresti múzeum megrendelésére is elkészítettem, ötven évvel ezelőtt. Azóta várom, hogy egyszer talán kerül pénz és emberi akarat a szobornak egy marosvásárhelyi köztéren történő felállítására – panaszolta az idős művész. "Valósággal mellbevágott Markó Bélának a Jurnalul Nationalban idézett kijelentése. Valószínűbbnek tartom az újságíró tévedését; nem lehet igaz, hogy az RMDSZ-elnök nem nézné jó szemmel a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felállítását, hiszen egész életműve, emberi hozzáállása ellentmond ennek a feltételezésnek – jelentette ki Sauber Bernát hitközségi elnök a román nyelvű napilap márc. 26-i számában megjelent újságcikk kapcsán. Dorin Florea polgármester a Krónikának azt nyilatkozta: első perctől kezdve támogatója volt az ügynek, sőt területet is felajánlott Izsák Mártonnak, ahol elhelyezhetné a szobrot: a zsinagóga előtt. Fodor Imre alpolgármester szerint a marosvásárhelyi hitközség mindeddig nem kereste meg a városházát a szobor elkészítéséhez való hozzájárulási kérelemmel. Spielmann Mihály városi tanácsos szerint indokolatlan a félelem, hogy egy holokauszt-emlékművel a magyarságra fognak mutogatni. /Antal Erika, Salamon Márton László: Kísért a múlt Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Magyarországról háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkeztek a magyarországi román közösség képviselői. Ápr. 2-án a magyarországi románok helyzetéről és anyaországi támogatásukról folytattak megbeszélést Bukarestben Adrian Nastase miniszterelnökkel. A küldöttség tagjait fogadja majd Ion Iliescu államfő, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke, a kormány több tagja, valamint Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház vezetője. Ez az első alkalom, hogy a mintegy húszezer fős magyarországi román közösség képviselőit ilyen magas szinten fogadják Romániában. A találkozóról kiadott közlemény szerint Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy létre kell hozni a magyarországi románokkal folytatott párbeszéd intézményes kereteit. A kormányfő szerint a kölcsönösség elvének kell érvényesülnie a magyarországi román és a romániai magyar kisebbséggel szembeni bánásmódban, a kétoldalú kapcsolatok szellemének és az európai kisebbségi normáknak megfelelően. A küldöttség a magyarországi románok gondjainak, problémáinak hosszú listájával érkezett Bukarestbe. Ezek közt első helyen szerepelt, hogy a magyarországi románoknak továbbra is szükségük van Románia erkölcsi és politikai támogatására, amikor kisebbségi jogaikat nem tartják maradéktalanul tiszteletben. /Szabó János honvédelmi miniszterrel. /Magyarországi románok igényei. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő a vele készített interjúban kifejtette: ha az MSZP nyeri meg a választásokat, a határon túli magyarság támogatásában fenn kívánja tartani az eddigi szintet, figyelembe véve az inflációt. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügye kulcskérdés, ugyanilyen fontossággal bír a felvidéki magyarság számára az ottani egyetem, és a Vajdaság esetében is lehet szó anyanyelvi felsőoktatási intézmény létesítéséről. A Fidesz által a határon túli magyarok támogatására létrehozott alapítványokról Tabajdi közölte: nem lehet négyévente felforgatni egy intézményrendszert, ez vonatkozik a határon innen és túlra is. Az MSZP megszavazta a kedvezménytörvényt, amelyet ma is jónak tartanak. Az Orbán?Nastase megállapodásnak a munkavállalási részét kívánják vizsgálni. Egy esetleges MSZP?SZDSZ koalícióban az MSZP nem adja fel a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos támogató magatartását. /Székely Kriszta: Nem változna a határon túli magyarok támogatása. Beszélgetés Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Ápr. 4-én a Nastase-kabinet elfogadta Románia NATO-integrációjának stratégiáját. Ez jövő héten kerül a parlament napirendjére. A kormány szerint Romániának elsőrendű céljává kell kitűznie a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartását, a diszkrimináció valamennyi formájának felszámolását, valamint a történelemnek teljes egészében való felvállalását. A rövid távú akcióterv szerint a fasiszta szervezetek, a fasiszta, rasszista, xenofób jellegű jelképek, az emberiség elleni bűncselekménnyel vádolt személyiségek dicsőítésének betiltásáról szóló törvényt mielőbbi gyakorlatba kell ültetni, valamennyi, Ion Antonescu marsallról készült emlékmű megsemmisítése (2002 közepéig); valamennyi, Antonescuról elnevezett park, tér, utca nevének megváltoztatása (2002 májusáig). A középtávú tervek: a nemzeti kulturális örökség feltérképezése, restaurálása (2003 közepéig); minél több elkobzott ingatlan visszaszolgáltatása (2003-al bezárólag) a hatályban levő rendelkezések szerint. /Abrakolás a hegy alatt. Romániának iparkodnia kell a NATO-feltételek teljesítésére. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Juhászné Lévai Katalin, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke szerint egyre több munkaközvetítő iroda alakul a határ menti romániai településeken annak érdekében, hogy ottani munkavállalókat közvetítsen Magyarországra. Ápr. 4-én Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet egy helyi lapban többször megjelent hirdetésre, amelyben a keleti országrész munkáltatóinak romániai munkaerőt - orvosokat, ápolókat, építőipari szak- és segédmunkásokat, mezőgazdasági idénymunkásokat - ajánlanak.Juhászné Lévai Katalin kijelentette: az élet kezdi igazolni, hogy a szocialista párt joggal tiltakozott az Orbán-Nastase-paktum ellen. A politikus utalt arra, hogy 2001 decemberi adatok szerint 20 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, "szemben az Orbán-kormány győzelmi jelentéseivel". Megerősítette, szerintük a román állampolgárok magyarországi munkavállalási lehetősége veszélyezteti a hazai munkaerőt, különösen a keleti országrészben. /Az MSZP a romániai munkavállalókról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

Funar, Kolozsvár polgármestere a magyar főkonzulátuson levő zászló azonnali eltávolítását kérte Vasile Soporan prefektustól és Adrian Nastase kormányfőtől. Szerinte "ez nem a Magyar Köztársaság zászlója, hanem horthysta szimbólum". Ezenkívül Funar azt kérte, a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek és szimbólumok betiltásáról szóló 31-es számú, idén elfogadott sürgősségi kormányrendelet alapján a magyar konzulátust 250 millió lejre büntessék. Az elöljáró szerint a kormányrendelet alapján a zászlót kitűző személyeket 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetésre ítéljék. A prefektushoz és a miniszterelnökhöz intézett levelében Funar arról is beszámol, hogy a törvényszékhez fordult annak érdekében, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátust felszámolják. Vasile Soporan prefektus kifejtette: elemezni fogja a levélben foglaltakat és azt, hogy a zászló kitűzésével megszegték-e valamelyik román törvényt. /K. O.: Funar a magyar zászló eltávolítását követeli. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

A Bolyai Farkas Gimnázium helyzetét "ésszerűen" kell rendezni, hogy biztosítva legyen a kisebbségi jogok védelme, ez azonban ne vezessen "mozaiktársadalomhoz", jelentette ki Adrian Nastase kormányfő a prefektusokkal tartott szokásos pénteki, /ápr. 12-i/ távértekezletén. "A megoldásokat figyelmesen össze kell egyeztetni az együtt élők és továbbra is együtt élni kívánók részéről jövő jelzésekkel, akik különböző nyelveket beszélnek az egyetlen hivatalos román nyelv mellett", mondta Nastase. Hangsúlyozta, csakis a román és az európai értékekkel összeegyeztethető megoldásokat kell alkalmazni. A miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy a szaktárca elfogadja majd az "ésszerű, igazságos, az európai normáknak megfelelő javaslatokat, amelyek a diákok és az oktatók javát szolgálják". Ecaterina Andronescu oktatási miniszter személyesen elemzi a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium és az Alexandru Papiu Ilarian középiskola kapcsán kialakult helyzetet, ennek érdekében hamarosan Marosvásárhelyre utazik. A miniszter asszony a sajtónak elmondta, személyesen kíván beszélni a marosvásárhelyi önkormányzat képviselőivel. /Nastase: Ésszerűen kell rendezni a Bolyai-gimnázium helyzetét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Adrian Nastase miniszterelnök az ápr. 15-16-án hivatalos látogatást tesz Svájcban. Találkozik különféle személyiségekkel, és előadás tart az Emberjogi Bizottság 58. konferenciáján. Adrian Nastase találkozott Alexandru Safrannal, Genf főrabbijával. A találkozón a romániai zsidóság jelenlegi helyzetéről és a kormány által a kisebbségi jogok védelméért tett lépésekről beszéltek. A találkozó során Alexandru Safran értékelte a kormány kezdeményezte lépéseket, amelyeket a romániai zsidóság kulturális és szellemi identitása, valamint történelmi értékei megőrzéséért tett. - Nagyon fontos, hogy a jelenlegi nemzedék megismerkedhessen a zsidók fájdalmas sorsával a második világháborúban - mondta Safran. Alexandru Safran 92 éves, romániai származású, és a két világháború között Románia főrabbija volt. /Nastase Genf főrabbijánál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Ápr. 16-án Adrian Nastase miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt a 19 NATO-tagállam képviselőivel Románia csatlakozásáról. Nastase George Robertsonnal, a NATO főtitkárával, Günther Verheugennel, az EU bővítési ügyekkel megbízott főbiztosával, valamint Emma Nicholsonnal, Románia EU-jelentéstevőjével is találkozik. /NATO-vizsgán a kormányfő. Negyedik bővítési hullám? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Ápr. 17-én Romániába érkezett Silvio Berlusconi olasz kormányfő. Románia és Olaszország újabb közös gazdasági projektek megvalósításának lehetőségét elemzi, amelyek hozzájárulnak a kétoldali kereskedelmi kapcsolatok bővítéséhez, jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. A hivatalos romániai látogatásra érkező Berlusconi értékelte a bukaresti kormány által a gazdasági reformok folyamatában hozott intézkedéseket, és támogatásáról biztosította Romániát az euro-atlanti csatlakozás során. /Berlusconi Bukarestbe érkezett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

A kormány ápr. 30-ig benyújtja a Parlamentben az egyházi javak visszaszolgáltatásának tervezetét, nyilatkozta ápr. 17-én a Mediafaxnak Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, hozzátéve, hogy ezt Adrian Nastase kormányfő jelentette ki a szövetség képviselőivel folytatott megbeszélésen. Az RMDSZ delegációja, a református, római katolikus és unitárius egyházak püspökei ápr. 17-én az egyházi javak visszaszolgáltatásáról tárgyaltak a miniszterelnökkel. A magyar történelmi egyházakat Jakubinyi György gyulafehérvári katolikus érsek, Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, és Szabó Árpád unitárius püspök képviselte. Borbély László elmondta, a kormányfővel folytatott megbeszélésen megállapodás született arról, hogy a bizonyos egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó, érvényben levő kormányrendeletek alapján két-három héten belül 8?10 épület visszakerüljön az egyházak tulajdonába. Ahol pedig a kommunizmus idején lerombolták a templomokat, a katolikus, az ortodox és az unitárius egyház támogatást kap a kormány segélyalapjából. A találkozón Jakubinyi György érsek fejtette ki az egyházak azon álláspontját, miszerint elkobzott javaik teljes és természetben történt visszaszolgáltatását várják, ragaszkodnak a restitutio in integrum elvéhez. Az elmúlt években a román kormányok már több rendeletet adtak ki néhány tucatnyi egyházi ingatlan visszaszolgáltatásáról. Az egyházi képviselők ismételten sürgették ezeknek a rendeleteknek a gyakorlati végrehajtását. Szabó Árpád püspök és Kovács Zoltán, Királyhágómelléki Református Egyházkerület főgondnoka leszögezte: a kormányfővel tartott mostani találkozótól függetlenül az erdélyi magyar történelmi egyházak négytagú főpapi küldöttsége ápr. 20-án elutazik Strasbourgba, hogy az Európa Tanács illetékes fórumaival ismertessék: mi történt valójában az elmúlt 12 évben Romániában az egyházi javak visszaszolgáltatása terén. /Zöld út az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására? Strasbourgba készülnek a magyar történelmi egyházfők. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 18./

Az Egyesült Államokban működő Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) fontosnak tartja, hogy Románia az észak-atlanti szövetség tagja legyen, és ezért reméli, hogy az ország eleget tesz a NATO-csatlakozáshoz szükséges minden feltételnek ? ápr. 19-én Bukarestben Hámos László, a HHRF elnöke, miután megbeszélést folytatott Adrian Nastase miniszterelnökkel. A New York-i székhelyű HHRF küldöttségét Mircea Geoana román külügyminiszter hívta meg bukaresti látogatásra, miután tavaly novemberben Adrian Nastase amerikai útja során ? a román miniszterelnök zsúfolt programja miatt ? nem sikerült létrehozni a román fél részéről javasolt találkozót. A HHRF elnöke arról biztosította a román miniszterelnököt: az Egyesült Államokban élő 1,6 millió fős magyar közösséget képviselő szervezet készségesen segít a maga eszközeivel abban, hogy az amerikai szenátorok hiteles tájékoztatást kapjanak a csatlakozási feltételek romániai teljesítéséről. Hámos felhívta Nastase figyelmét a régóta megoldásra váró, magyar kisebbséget sújtó hátrányos állapotokra. Elsőként említette a marosvásárhelyi Bolyai Farkas középiskola magyar tannyelvűvé tételének ügyét. Hangsúlyozta, hogy a Bush-kormányzat részéről kiemelt figyelem övezi az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok visszaadásának kérdését. A találkozón a HHRF elnöke felvetette annak szükségességét, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen magyar karokat hozzanak létre. Felhívta a román miniszterelnök figyelmét arra, hogy a jogállamiság megsértése, ha egy polgármester nem tartja be a közigazgatási törvényt, példaként említve Gheorghe Funar kolozsvári polgármester magatartását. A HHRF elnöke súlyos emberjogi problémaként vetette fel a csángók kérdését, ahol szerinte a mérvadó az, amit az érintettek vallanak. Ezek szerint pedig a csángók jogos kérése az anyanyelven folyó oktatás és az emberi jogaik durva megsértése, ha a saját otthonukban zaklatják őket emiatt. /Tiszteletben kell tartani a magyarság jogait - figyelmeztet Hámos László Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./ Mintha nem is ugyanarról az eseményről szólna az a közlemény, amelyet a Magyar Emberjogi Alapítvány (HHRF) és a román Tájékoztatási Minisztérium adott ki Hámos László és Adrian Nastase megbeszéléséről. Az alapítvány tájékoztatása hosszasan sorolta azokat a magyar jogsérelmeket, amelyek magyar részről elhangzottak. A Tájékoztatási Minisztérium viszont arról számol be, hogy Hámos vállalta, arra biztatja az amerikai kongresszus tagjait, szavazzák meg Románia NATO-felvételét. A jogsérelmek csak olyan kontextusban jelennek meg a szövegben, hogy Hámos üdvözölte az RMDSZ és a kormánypárt megállapodását, mely keretet teremt a tulajdonjoggal, anyanyelvi oktatással kapcsolatos problémák megoldására. A HHRF vezetője alig jutott szóhoz a döbbenettől, amikor meghallotta, hogyan tálalta beszélgetésüket a román kormány. /Gazda Árpád: Félretájékoztatás minisztériuma? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

Baráti hangulatú, konkrétumokat nem ígérő találkozó után az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőinek négy tagú küldöttsége ápr. 20-án Strasbourgba utazott, hogy az Európa Tanács illetékesei elé tárják az egyházi ingatlanok visszaadásának helyzetét Romániában. A delegációban dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Mózes Árpád evangélikus és Szabó Árpád unitárius püspök képviseli az erdélyi történelmi egyházakat. A küldöttség ápr. 22-én és 23-án kellett találkozik az ET illetékeseivel. Adrian Nastase miniszterelnökkel és az RMDSZ vezetőivel folytatott közös megbeszélésről hazatérve hozta nyilvánosságra e hírt Fodor József vikárius, a nagyváradi római katolikus egyházmegye általános püspöki helynöke. Szerinte a miniszterelnökkel folytatott megbeszélés alig volt több egy protokolláris látogatásnál, majdnem minden konkrét felvetés elől kitért a kormányfő, kivéve azon ígéretét, hogy személyesen foglalkozik az egyházak ügyével. Egyetlen pontos dátum sem hangzott el az egyes ingatlanok visszaadásával kapcsolatban. Reményteli hír Razvan Teodorescu tárcavezető ígérete, hogy régi kegytárgyaikat visszakaphatják az egyházak, ám nyilatkozat helyett inkább óvatosan várják az intézkedés életbelépését. A kihallgatást kieszközlő dr. Jakubinyi György véleménye is ez volt, prezentálniuk kell az ET előtt, hogy valójában mi történt s mi nem az eltelt 12 évben a restitúció terén Romániában. /(Balla Tünde): Strasbourgi kihallgatáson az erdélyi egyházfők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy megváltoztassa az Orbán?Nastase, a kedvezménytörvényre vonatkozó memorandumot, a politikai helyzet stabilitásának megingásához, valamint a Románia és Magyarország, illetve az SZDP és az RMDSZ közötti kapcsolat megromlásához vezethet, nyilatkozta ápr. 23-án Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke. Véleménye szerint a magyarországi választások következményeként "nő az RMDSZ felelőssége, mert a szövetségnek az új, szocialista-liberális kormánnyal szemben védenie kell a státustörvény pozitív hatásait". Toró sajnálta, hogy nem a Fidesz nyerte meg a magyarországi választásokat. ? Végig figyelemmel követtem a Fideszt és a Fidesz-kormányban levő barátaimat, mivel több, mint tízéves barátság köt össze bennünket, és mivel egyetértettem e kormány nemzetpolitikájával ? jegyezte meg a Reform Tömörülés elnöke. Toró elismerte, hogy a Fidesz "erkölcsi támogatásban" részesítette az RT-t, de tagadta, hogy a platform "anyagi támogatásban" is részesült volna. /Toró aggódik a státustörvény miatt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

A Ziarul Financiar emlékeztetett rá, hogy "a választásokon győztes szocialisták a választási kampány idején megígérték, hogy ha hatalomra kerülnek, felmondják azt az egyetértési nyilatkozatot, amelyet a román és a magyar kormányfő, Adrian Nastase és Orbán Viktor írt alá tavaly, s amely lehetővé tette a kedvezménytörvény alkalmazását Románia területén". Székely Ervin RMDSZ-képviselő véleményét idézve a Curentul című napilap azt emelte ki, hogy "Bukarestben a szociáldemokraták és az RMDSZ mérsékelt politikusai tapsolnak Medgyessy győzelmének és Orbán kudarcának". Magyarországot ismét egy szocialista-liberális koalíció fogja vezetni cím alatt közölt budapesti tudósításában a Curierul National egyebek között azt írta, hogy "Orbán (viszonylag) jó választási eredménye mind a kormányfő kitartó vidéki kampányolásának, mind pedig Csurka István, a szélsőjobboldal vezetője felhívásának tulajdonítható. A Cotidianul kiemelte: "Medgyessy Péter megígérte, hogy helyrehozza Magyarország közép- és kelet-európai szomszédaival való kapcsolatait, melyeket megrontott Orbán nacionalista retorikája". /Választás 2002 ? Magyarország. Román sajtóvisszhangok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 24./

Ion Iliescu elnök szerint a marosvásárhelyi Bolyai Líceum román diákjainak joguk van ott érettségizni, ahová felvételiztek. Ugyancsak ápr. 23-án Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, hogy kényes kérdésről van szó. A román tagozat diákjai és tanárai erőteljesen tiltakoznak az ellen, hogy a Bolyai magyar tannyelvű intézmény legyen. ? A Népújság emlékeztetett arra, a kormányzó párt és az RMDSZ által aláírt, a 2002. évi együttműködésről szóló központi protokollum előírja, hogy a következő tanévtől a Bolyai Farkas Líceum teljes egészében magyar oktatási nyelvű intézmény lesz. Marosvásárhely az egyetlen, jelentős magyar lakosságú város Erdélyben, ahol nincs önálló magyar tannyelvű állami középiskola. Adrian Severin szerint a protokollumban foglaltakat be kell tartani, különben szavahihetetlenné válik az egész romániai politika. /Iliescu is megszólalt a Bolyai Líceum ügyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 24./

A román külügyminisztérium szerdán nem kívánta kommentálni azt a nyilatkozatot, amelyet Calin Fabian, Románia nemrég kinevezett budapesti nagykövete adott a Curierul Nationalnak. Calin Fabian kifejtette: a román fél is kívánatosnak tartaná a kedvezménytörvény végrehajtásáról kötött román?magyar egyetértési nyilatkozat felülvizsgálatát, mivel az bizonyos értelemben már idejét múlta. A román külügy a Magyar Távirati Iroda érdeklődésére azt közölte: román részről hivatalosan nem kezdeményezték az egyetértési nyilatkozat újratárgyalását, és hivatalos formában Magyarországról sem érkezett mostanáig ilyen értelmű megkeresés. Kovács László, a Magyar Szocialista Párt elnöke a román rádiónak úgy nyilatkozott: a magyar fél valóban kezdeményezi az "Orbán?Nastase paktum" újratárgyalását, de ez nem fogja rontani a magyar?román kapcsolatokat. Kovács szerint a "paktum" nem jó megoldás, mivel a két miniszterelnök egyetértési nyilatkozata felesleges könnyítéseket nyújt a romániai munkaerőnek Magyarországon. /B. T.: Újratárgyalják az Orbán?Nastase megállapodást. A román fél sem bánná? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

Ápr. 25-én, az RMDSZ sajtótájékoztatóján Markó Béla szövetségi elnök kijelentette, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos román?magyar kormányfői egyezményt feltétlenül fenn kell tartani, hiszen az "jótékony hatással volt mind a törvényalkalmazásra, mind a két ország viszonyának fejlődésére". Markó közölte, hogy ápr. 25-én találkozott Adrian Nastase miniszterelnökkel. Megbeszélésükön az egyezményről nem esett szó, az SZDP és az RMDSZ közötti protokollumról, Románia integrációs kérdéseiről és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum ügyéről viszont igen. A szövetségi elnök arról tájékoztatott, hogy egyetértésre jutottak: a líceum román diákjainak nem kell távozniuk, megengedik, hogy az intézmény keretében fejezzék be tanulmányaikat. 2002 őszétől viszont nem hirdetnek felvételit román tannyelvű osztályokba, s ilyen formán a Bolyai három tanév elteltével fokozatosan teljesen magyar középiskolává fejlődhet. Markó kifejezte abbeli reményét, hogy "ennek a megoldásnak köszönhetően csökkenthető a mesterségesen keltett felszültség Marosvásárhelyen, és a líceum ? hagyományainak megfelelően ? ismét magyar nyelvű oktatási intézményként működhet". Borbély László ügyvezető alelnök közölte: az RMDSZ szorgalmazni fogja, hogy májustól kezdődően szigorúbban kövessék nyomon a kétoldalú protokollum előírásainak alkalmazását. Borbély szerint "a normalizálódás jele, hogy az érintett települések kétharmadában megjelentek a kétnyelvű feliratok". /Kompromisszum líceum-ügyben. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 26./

Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek a Krónikának adott nyilatkozatában pozitívan értékelte a strasbourgi látogatást. ?Egy eredménye bizonyosan lesz az utunknak: a monitoring bizottság május közepén Bukarestbe látogat, ekkor azt is ellenőrzik majd, hogyan oldotta meg Románia az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdését. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy ha május közepéig nem rendezik megfelelő módon a négy magyar történelmi egyháztól elkobzott ingatlanok ügyét, az ország nem számíthat sem a NATO-, sem az EU-s csatlakozásra? - nyilatkozta a katolikus főpásztor. Jakubinyi érsek egyúttal kifejezte reményét, hogy a magyar egyházak rövidesen újra birtokba vehetik egykori ingatlanjaikat; mint mondta, ezt Adrian Nastase kormányfő is határozottan megígérte az egyházfőkkel folytatott múlt heti bukaresti találkozón. /Lukács János: A kormánynak lépnie kell. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

Ápr. 26-i telekonferenciáján Adrian Nastase miniszterelnök kijelentette, egyetlen pillanatig sem hitte, hogy a román tanulóknak el kell hagyniuk a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumot, ahová felvételiztek. Másfelől azonban kötelessége belátni, hogy a gimnázium vegyessé változtatása azután, hogy több mint 400 évig magyar tannyelvű iskolaként működött, erőltetett volt. Rámutatott: nem hiszi, hogy a kizárólag a kisebbségek nyelvén működő iskolák hosszú távon életképesek lennének. Nyilvánvaló tendencia, hogy az iskolák vegyesekké váljanak. /Nastase: Soha sem hittem, hogy a román tanulóknak el kell hagyniuk a Bolyait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Adrian Nastase miniszterelnök telefonon beszélgetést folytatott Medgyessy Péterrel, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök- jelöltjével. Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt alelnöke elmondta, hogy a két politikus román nyelven tárgyalt egymással. Hrebenciuc hangsúlyozta, hogy nem látja annak értelmét, miért kellene újratárgyalni a kedvezménytörvény végrehajtásáról tavaly decemberben aláírt román?magyar kormányfői egyetértési nyilatkozatot. Kovács László, az MSZP elnöke a Ziua Ápr. 26-i számában megjelent interjújában megerősítette, hogy a szocialisták kormányra kerülve módosítani kívánják az egyetértési nyilatkozatot, mert a magyar munkaerő-piac potenciálisan nyitottá vált a román munkavállalók számára, ami veszélyeztetheti közel 900 ezer magyar idénymunkás munkahelyét, főként az építőiparban és a mezőgazdaságban. Szlovákia és Románia a magyar kedvezménytörvény elleni lépések egyeztetésére készül - jelezte Chlebo. /Egy nyelven beszélnek a szocialisták? Nastase telefonon tárgyalt Medgyessyvel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Nem tárgyalta meg a román kormány áprilisi utolsó rendes ülésén az államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásának törvénytervezetét. A jogszabálytervezet áprilisi elfogadását legutóbb tíz nappal ezelőtt ígérte meg Adrian Nastase miniszterelnök a magyar egyházfőkkel folytatott megbeszélésén. Az RMDSZ kormánypárttal kötött megállapodásában a törvénytervezet parlamenti benyújtása ápr. 30-i határidővel szerepel. Nem vagyunk a bankban, hogy büntetőkamatot fizessünk, ha késünk ? nyilatkozta a Krónikának Claudiu Lucaci államtitkár, a kormány szóvivője, amikor arról kérdeztük, mikor fogadja el a kabinet az államosított egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvénytervezetet. ?Tájékoztatta az egyházfőket, hogy a kormánynak szándékában áll ápr. 19-ig kidolgozni az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának törvénytervezetét, a dokumentumot pedig a kormány 2002. ápr. 30-ig megvitatja? - áll a kormány ápr. 17-én kiadott közleményében. A kormány ennek ellenére az utolsó rendes áprilisi ülésén ezt nem tűzte napirendre. ?A miniszterelnök úrral folytatott megbeszélésen abban állapodtunk meg, hogy ápr. 19-ig az RMDSZ-től megkapjuk a kormány szakértői által elkészített törvénytervezet szövegét, erre azonban mind a mai napig nem került sor ? jelentette ki a Krónikának Jakubinyi György római katolikus érsek. ? 12 éve veszek részt az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői értekezletén, ez idő alatt 15-ször fordultunk beadvánnyal az államfőhöz, miniszterelnökhöz, soha választ nem kaptunk. Ezt már megszoktuk. A miniszterelnöki fogadás is olyan mondvacsinált volt, mert a fél évvel ezelőtti kérésünkre írásban semmilyen választ nem kaptunk, telefonon értesítettek az utolsó pillanatban. Ezért nem lehettünk valamennyien jelen.? Az RMDSZ kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke, Borbély László a Krónikának elmondta, többször is egyeztettek az egyházi ingatlanok törvénye ügyében a kormánypárttal. Borbély László nem kívánt arról nyilatkozni, miben különbözik a kormány szakértői által kidolgozott törvénytervezet az RMDSZ által benyújtott tervezettől. A kormánypárttal kötött megállapodás úgyszintén ápr. 30-i határidőt jelöl a kormányhatározattal elméletben már visszaadott, a gyakorlatban azonban még át nem adott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására. - A PSD?RMDSZ megállapodás február 28-i határidővel rögzített egyes pontjainak teljesítésével máig is adós maradt a kormány. Nem hatálytalanította a 100/1990-es törvényerejű rendeletet, mely az utcanévadást a megyék hatáskörébe utalja, és máig sem állította fel a diszkriminációellenes törvény felügyelőtestületeit, melyekben a magyar közösség képviselőinek is tisztségeket ígért. Borbély László kijelentette, az utcaneves rendeletet ? reményei szerint ? már a jövő héten hatálytalanítja a kabinet, a diszkriminációs törvény alkalmazásának a folyamata már beindult. /Gazda Árpád: Betartja ígéretét a miniszterelnök? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./ A hazai politikusokra jellemző balkáni mentalitás annyira jelenségszerű, hogy Romániában már nem is lepődik meg senki azon, ha a kormány az RMDSZ-nek, a magyar egyházfőknek, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány képviselőjének tett ígéretek és a román nacionalisták nyomására tett engedmények, halasztgatások között lavíroz, jegyezte meg Salamon Márton László. Meddig hitegethető még az ígéretekkel elhalmozott romániai magyarság? A kormánypárttal kötött protokollum jogosságának bizonygatásával elfoglalt RMDSZ-vezetőket inkább az egyezségbe foglalt feltételek teljesítésével késlekedő PSD mentegetése foglalkoztatja, mint az arrogáns kormánypárti adósok felelősségre vonása. /Salamon Márton László: RMDSZ- a naiv hitelbank. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

Tőkés László püspök a vele készítet interjúban megállapította, hogy egy négy év alatt kidolgozott nemzetpolitikai irányvonal fut zátonyra a kormányváltás nyomán. Azonban reméli, az új kormány nem fog lényegesen változtatni. Medgyessy Péter és a szocialista párt vezetői biztosították a határon túli magyarságot, hogy mindazon, ami jó, nem akarnak változtatni. Az MSZP hevesen bírálta ugyan a Nastase?Orbán egyezményt, de a püspök nemigen látja, hogyan tudnának jobb egyezményt aláírni, mint amit decemberben aláírtak. ?A környező országok kormányai fellélegeztek a magyarországi választási eredmények nyomán. Tudják jól, hogy a proletár internacionalizmus örökségén nevelkedett MSZP nem lesz olyan kemény dió számukra, mint a Fidesz?MDF kormány. Kilencvenhatban a Horn?kormány képes volt az utolsó pillanatban kivenni az alapszerződés szövegéből az egyházi ingatlanok kérdését. Ez is mutatja, hogy egy kommunista múltú párt, mint az MSZP, sokkal engedékenyebb egy hasonló pártállású román kormánnyal szemben, mint egy jobboldalival. Az SZDSZ nem támogatta a státustörvényt, nyilvánvaló módon egy kozmopolitizmus irányába haladó politikai irányzatot képvisel, amely még tovább gyengíti a határon túli magyarok érdek?érvényesítési lehetőségeit. /Bódi Sándor: "A kormányváltással nagy árat fizethet a magyar nemzetpolitika".? Interjú Tőkés László királyhágómelléki református püspökkel a magyarországi kormányváltásról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./

Melegen üdvözölte a Magyar Szocialista Párt (MSZP) választási győzelmét Adrian Nastase miniszterelnök, az SZDP vezetője a Mediafax hírügynökségnek adott interjújában. Úgy vélte, hogy nincs értelme a kedvezménytörvény végrehajtásához kapcsolódó román?magyar egyetértési nyilatkozat kérdését elővenni. - Az MSZP jelentős támogatást nyújtott ahhoz, hogy pártunk a Szocialista Internacionálé tagja legyen, s reméljük, hogy erre a támogatásra a jövőben is számíthatunk - mondta. /Nastase "melegen" üdvözli az MSZP győzelmét. Hogyan tovább, román?magyar kapcsolatok? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./

A marosvásárhelyi középiskola ügyének túldimenzionálása láttán feltehető a kérdés: vajon Románia interetnikus viszályokra van kárhoztatva? – írja a 22 c. román nyelvű lap. Miután az elemző röviden vázolja a történteket, felteszi az újabb kérdéseket: vajon miért épp most alakult ki ez a helyzet, amikor az SZDP és az RMDSZ együttműködését jó szemmel nézi Nyugat? Gyanús, hogy a botrány áprilisban robbant ki, holott a döntés már januárban megszületett. Ki híresztelte el, hogy a román diákokat tanév közben kirakják az iskolából? A sajtó túldimenzionálta az eset kommentárját, s ehhez hozzájárult jócskán a tanügyminiszter asszony is. Ecaterina Andronescu – pártja döntését semmibe véve – kijelentette, hogy nem helyes a diákok nemzetiség szerinti szétválasztása és nem hajlandó olyan döntést hozni, amivel nem ért egyet. - Az iskolaügy alkalmat adott Iliescunak, hogy ismételten rendreutasítsa Adrian Nastasét, hogy nem tartja tiszteletben a román diákok demokratikus jogát ahhoz, hogy abban az iskolában tanuljanak, ahova felvételiztek, de azt nem tette hozzá, miként Adrian Nastase, hogy a magyar diákokat is meg kell érteni, hiszen az az iskola évszázadokon át magyar tannyelvű volt. Ráadásul Gheorghe Funar azzal fenyegette meg a kolozsvári magyar iskolákat, hogy nem juttat számukra többé pénzt a városi költségvetésből. Mindezek felelőtlen provokációk, azonban ha a kormány nem foglal állást, elképzelhető, hogy konfliktust kell kezelnie. /A Bolyai líceum ál- és valós problémái. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./