"Az Országos Gyerekvédelmi Hatóság közleményben tagadta a vádakat, melyek a The Guardian lap okt. 31-i számában jelentek meg. A brit lap szerint Romániában szakosított kormányzati szervek körében nem ritkák az olyan jelenségek, mint a gyerekkereskedelem, a kiskorú-prostitúció és a rabszolgaság. A cikkíró azt a vádat is megfogalmazta, miszerint a törvénytelen örökbefogadásokból származó haszon terroristaszervezetekkel kapcsolatban álló bandákhoz került. A hatóságnak azonban megdöbbenve kellett tudomásul vennie: Kate Connoly cikkíró adatait Emma Nicholsontól, nem kormányzati szervektől, a belügyminisztériumtól, a rendőrségtől és magától Adrian Nastase kormányfőtől kapta, akivel a múlt hét folyamán találkozott. /Sokkolt az újságcikk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./"

"Amerikai látogatását (október 30.-november 2.) megelőzően Adrian Nastase miniszterelnök informális csatornákon keresztül azt az óhaját juttatta el a Magyar Emberi Jogok Alapítványhoz /HHRF/, hogy útja során találkozni kíván az amerikai magyarság képviselőivel. Emiatt Hámos László, az alapítvány elnöke budapesti látogatását félbeszakítva, a Magyar Állandó Értekezleten való részvétele után visszautazott New Yorkba. A román miniszterelnök szándéka időközben megváltozott, mert a kapcsolattartásra kijelölt személyek a legkevesebb hajlandóságot sem mutatták az egyeztetésre, s a találkozó az alapítvány munkatársainak minden erőfeszítése ellenére sem jött létre. Ezért mindazt, amit az erdélyi magyar közösség legégetőbb gondjaival kapcsolatban szerettek volna felvetni Románia miniszterelnökének, egy memorandumban összefoglalva írásban továbbították neki. A dokumentumba foglalt információkat a HHRF háttértájékoztatásként eljuttatta Nastase miniszterelnök több tucat lehetséges tárgyalópartnerének is. /Ami Adrian Nastase amerikai programjából kimaradt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ A memorandumban ismertették az alapítvány munkáját /huszonöt éve alakult azzal a céllal, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet az emberi jogok durva megsértésére és a magyar kisebbség üldözésére a Ceausescu-kormányzat idején./A nemzeti kisebbségek ügyében 1989 után Romániában alig tapasztalható előrelépés. Ennek a helyzetnek a teljes körű orvoslása nélkül erősen kétséges, hogy az Egyesült Államok szenátusában létrejön a Románia NATO-tagságának ratifikálásához szükséges kétharmados többség. A román kormány továbbra is megtagadja a magyar egyházaktól a kommunizmus idején elkobzott 1 593 ingatlannak a visszaszolgáltatását. Romániában érdembeni előrelépés szükséges a következőkben: 1. Az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatása jogos tulajdonosaiknak. Az elfogadott, az ingatlanok visszaadásáról rendelkező törvény explicit módon kizárta a közösségi és egyházi ingatlanokat a törvény érvényességi köréből azzal az ígérettel, hogy ezek visszaszolgáltatását majd egy külön törvény szabályozza. 2. A kétnyelvűség megvalósítása. 3. A kolozsvári önálló állami magyar egyetem helyreállítása. 4. A hatósági zaklatás és megfélemlítés megszüntetése: részesítsék elnöki kegyelemben azt az öt magyart - Filip-Orbán Daniella Kamillát, Héjja Dezsőt, Konrád Jánost, Paizs Ottót és Reiner Antalt -, akiket az elnyomó hatalom helyi képviselőjének, Aurel Agache rendőr őrnagynak 1989. december 22-én, Kézdivásárhelyen bekövetkezett halála miatt ítéltek el. /Memorandum Adrian Nastase Miniszterelnök Úr részére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./"

"Románia fontos partner lehet a terrorizmus elleni harcban, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő pénteken este a CNN tévécsatornának nyilatkozva. Nastase kifejtette: Bukarest fontos partnere lehet az Amerikai Egyesült Államoknak, a NATO-nak és az Európai Uniónak a régió gondjainak orvoslásában. Románia és Bulgária összekötő kapocs lehet a Nyugat és Törökország között. - Adrian Nastase amerikai látogatása során találkozott a helyi zsidó szervezetek képviselőivel is. A kormányfő közölte, hogy a román kormány olyan jelképek használatát tiltó törvénytervezetet fog előterjeszteni, amelyek kapcsolatba hozhatók háborús bűnösökkel. Nastase ígéretet tett arra, hogy a román állam gondoskodni fog a Románia területén található mintegy hétszáz zsidó temető gondozásáról. A zsidó szervezetek képviselői arra kérték a kormányfőt, hogy három hónappal hosszabbítsák meg az államosított ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó kérések benyújtásának határidejét. /Partnerséget ajánl a román kormányfő. Larry King vendége volt Nastase. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./"

"Nov. 5-i sajtótájékoztatóján Gheorghe Funar polgármester ismertette Adrian Nastase miniszterelnökhöz intézett nyílt levelét. Ebben kifejtette: örömmel veszi tudomásul a miniszterelnöknek az Egyesült Államokba tett látogatása alkalmával elhangzott kijelentéseit. Nastase megígérte: a kormány törvénytervezetet kezdeményez mindazon szimbólumok és megnyilvánulások betiltására Románia területén, amelyek háborús bűnöket elkövető személyekkel kapcsolatosak. A polgármester javaslatot tett egy sürgősségi kormányrendelet kibocsátására, amelyben hivatalosan is betiltják a március 15-i ünnepségeket, amikor "a magyar irredenták és azok támogatói az 1948-49-es magyar forradalom gyilkosait ünneplik". Funar szerint szintén e kormányrendeletnek kellene eltávolítania Románia területéről a következő, a polgármester értelmezése szerint "háborús bűnösökkel" összefüggésbe hozható emlékműveket: tizenhárom aradi vértanú emlékműve, a kőrösfői Vasvári Pál emlékére állított kopjafa, a gyergyócsomafalvi Kossuth-szobor, a fehéregyházai Petőfi Sándor-mellszobor, a zilahi Wesselényi-szoborcsoport stb. A reméli, hogy a miniszterelnök betartja ígéretét, és intézkedik, hogy Magyarország és annak trójai falova, az RMDSZ ne sértse tovább a románok méltóságát, mint ahogy teszi immár tizenkét éve. /Köllő Katalin: Magyar műemlékeket távolítana el a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./"

"A magyar nyelvű tankönyvek drágábbak ugyan, de a szakminisztériumnak kell biztosítania azokat. Ecaterina Andronescu oktatásért felelős miniszter asszony szerint nem kell vétkest keresni a magyar nyelvű alternatív tankönyvek hiánya miatt. A miniszter asszony beismeri ugyan, hogy a magyar nyelven nyomtatott tankönyvek száma kevés, ezért jóval többe kerül a kiadatása, amihez nem áll mindig rendelkezésre a szükséges anyagi háttér. A tankönyv árától függetlenül azonban az Oktatási és Kutatási Minisztériumnak biztosítania kellene a kisebbségek részére is a tankönyveket. Ilyen körülmények között nem meglepő, ha a pedagógusok az anyaországból behozott könyveket is felhasználnak a tanításban (akárcsak segédeszközként is), amit a miniszter asszony elfogadhatónak tart. Korábban Nastase miniszterelnök hadjáratot indított az "importált" tankönyvek ellen, és leváltással fenyegette azt az iskolaigazgatót, aki az általa vezetett intézményben efféléket megenged. A szakminisztérium ígéretet tett arra, hogy biztosítani fogja a szükséges tankönyveket a magyar tagozatos diákoknak. Ennek érdekében egy vegyes bizottságot hoznak létre, melyet a kisebbségi oktatás problémáinak megoldásával bíznak meg. /(anikó): Bizottság a kisebbségi oktatás kérdéseinek megoldására. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 7./"

"Az Amerikai Egyesült Államokban tett látogatása során Adrian Nastase kormányfő bejelentette: a román kormány az elkövetkezőkben törvénytervezetet nyújt be, amelynek célja betiltani mindazokat a szimbólumokat és megmozdulásokat, amelyek háborús bűnösök nevéhez kapcsolódnak. Román sajtókommentárok szerint a kormányfő indítványa elsősorban a háborús bűnösként kivégzett Ion Antonescu román marsall, egykori fasiszta politikus ellen irányult. Mint ismeretes, az ország számos városában neveztek el utcát Antonescuról (többek között Kolozsváron is), illetve helyeztek el emlékplakettet vagy szobrot a marsall tiszteletére. Nastase kijelentése nagy port kavart a román belpolitikában. A kormányfő indítványa nagy ellenállásba ütközött saját pártján belül is. A néhai Antonescu marsall szimpatizánsai körébe tartozik Sergiu Nicolaescu szenátor is, aki a fasiszta politikus utolsó napjairól filmet is forgatott. Emlékezetes, hogy a román hadsereg volt vezérkari főnökét, Mircea Chelaru tábornokot tartalékba helyezték azt követően, hogy részt vett a Nagy-Románia Párt (NRP) védnöksége alatt szervezett emlékünnepségen, amelynek keretében új Antonescu marsall mellszobrot lepleztek le. Adrian Paunescu a kormányfő indítványára reagálva, Antonescu-perének újratárgyalását kérte. "Ki állapította meg, hogy Ion Antonescu háborús bűnös?" - tette fel a kérdést Paunescu a szenátus plénuma előtt. A Nagy-Románia Párt nevében Gheorghe Buzatu, a szenátus alelnöke utasította el Nastase bejelentését. Buzatu történészként már több mint fél tucat könyvet írt a második világháború után háborús bűnösként elítélt és kivégzett román marsallról, akit "nagy hazafinak és kiváló katonának" tart. A Demokrata Párt parlamenti frakciója szerint a kormányfő kezdeményezése teljes mértékben megfelel az alkotmánynak. Ugyanakkor bírálta azt, hogy Nastase kormányfő "egyoldalúan és attól függően kezeli ezt a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik". A Nemzeti Liberális Párt "konjunkturális nyilatkozatként" értékelte Nastase bejelentését. Szilágyi Zsolt, az RMDSZ képviselője viszont üdvözölte Adrian Nastase bejelentését és reményét fejezte ki, hogy az nem marad puszta nyilatkozat, mint eddig történt. Dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófia Tanszékének dékán-helyettese kifejtette: Ion Antonescut és az ugyancsak Antonescu névre hallgató külügyminiszterét 1944. augusztus 23-án tartóztatták le és a kommunisták őrizetébe adták őket. Szeptember 1-jén Antonescut átadták a szovjeteknek, akik a Szovjetunióba szállították és a háború végéig valószínűleg kihallgatták. Utána visszahozták Romániába és a Népbíróság elé állították. A vádban elsősorban azt emelték ki, hogy Antonescu agressziót hajtott végre a Szovjetunió ellen. Itt szerepeltek azok a bűnök, amelyeket Besszarábiában és főleg Transznisztriában követtek el. Még a németek is megdöbbentek azon, hogy ott milyen vérengzések voltak. Ezeknek kétségtelenül megvoltak a maguk felelősei, többek között George Alexianu, Transznisztria kormányzója és Piky Vasiliu, akiket el is ítéltek, majd kivégezték őket. Velük együtt végezték ki Ion Antonescut és külügyminiszterét is 1946. június 1-én, miután a Népbíróság népellenes háborús bűnökért halálra ítélte őket. Goldner Gábor egyetemi tanár, a Zsidó Hitközség újonnan megválasztott elnöke Nastase kezdeményezésével kapcsolatban kifejtette: Üdvözöljük a kormányfő javaslatát. Reméljük, hogy lesz is belőle valami. Bízunk abban, hogy a fasiszta szimbólumok használata teljesen kiiktatódik és mi, zsidók aránylag nyugton élhetünk majd bárhol a világon - mondotta Goldner Gábor. /Papp Annamária: Ismét fellángolt az Antonescu vita. Botrányt váltott ki Nastase javaslata. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./ A kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok egyaránt elutasítóan fogadták Adrian Nastase miniszterelnök bejelentését, miszerint a kormány törvénytervezetet kíván alkotni a háborús bűnösök nyilvános kultuszának betiltásáról - jelezte a román sajtó. A kormánypárt /Szociáldemokrata Párt - PSD/ nacionalista szárnyának vezéralakja, Adrian Paunescu szenátor a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt, aki "életével fizetett életének azért a részéért, ami belőle elítélendő volt". Az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. Gheorghe Funar, a PRM főtitkára kijelentette: "szó sem lehet arról, hogy Antonescut háborús bűnösnek nyilvánítsák". Mint mondta, kolozsvári polgármesterként hallani sem akar a kolozsvári Antonescu utca nevének megváltoztatásáról, illetve arról, hogy ne állítsanak szobrot a városban Antonescunak. /A kormányfő darázsfészekbe nyúlt. Berzenkednek Antonescu hívei. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 8./"

"Adrian Nastase kormányfő nov. 7-én Londonban egy befektetői konferencián kifejtette: a román gazdaság növekszik a leggyorsabban Közép- és Kelet-Európában, és biztonságos, magas hozamot ígérő terepet nyújt a befektetőknek. Románia sikert ért el az infláció elleni harcban is, s az idén várhatóan már csak 29 százalékos lesz az év végi fogyasztói infláció a tavalyi év végi 41 százalék után. Nastase szerint Románia stabil politikai és megfelelő gazdasági környezettel várja a befektetőket. /gke: London: Adrian Nastase stabil gazdasági környezetet ígért a külföldi befektetőknek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./"

"Adrian Nastase miniszterelnök nov. 9-én bejelentette: a kormány mintegy két hónappal meghosszabbította az államilag elkobozott ingatlanok visszaigénylésének határidejét, az új határidő 2002. febr. 14-e lesz. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy országos szinten eddig a prefektúrák 45 ezer, míg a helyi tanácsok 70 ezer ilyen kérést jegyeztek. /Meghosszabbították az elkobzott ingatlanok visszaigénylésének határidejét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"

"Adrian Nastase a prefektusokkal tartott telekonferenciáján az év első kilenc hónapjának gazdasági tevékenységét megvizsgálva kijelentette, hogy a kormányzási programban vállalt kötelezettségeket megvalósította a kormány: 9,6 százalékkal nőtt az ipari termelés, az export összértéke pedig 8,6 milliárd dollárra tehető, amely 13,6 százalékos növekedést mutat az előző év hasonló periódusához képest, a munkanélküliségi arány a tavalyi 10,2 százalékhoz képest 7,8 százalékra csökkent. - A kormány javasolni fogja, hogy az Oroszországgal megkötendő alapszerződés tegyen utalást a Ribbentropp-Molotov szerződésre. /Adrian Nastase telekonferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./"

"Két hét leforgása alatt Románia két legfőbb államférfija, Ion Iliescu és Adrian Nastase is találkozott az Amerikai Egyesült Államok elnökével, George Bushsal. Iliescu elnök nov. 10-én, az ENSZ New Yorkban megrendezett közgyűlésén találkozott Bush elnökkel, igaz, hogy csak néhány perc erejéig. Ion Iliescu az ENSZ kétnapos éves közgyűlésére utazott New Yorkba, a közgyűlésen Iliescu is felszólalt. A közgyűlés alkalmával Iliescu számos államfővel és politikai személyiséggel találkozott, köztük Kofi Annan ENSZ-főtitkárral is, akit a "Románia Csillaga" renddel tüntetett ki /ez Románia legmagasabb kitüntetése./ Felszólalásában Iliescu hangsúlyozta, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc nem vonhatja el az ENSZ figyelmét annak eredeti tevékenységéről. Iliescu szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetére hárul a legnagyobb feladat a világrészek, országok közti gazdasági és társadalmi szakadékok áthidalásának feladatában, valamint a szegénység csökkentésében. Javasolta, hogy a tudásfejlődés érdekében egy "nyílt együttműködési modellt" kell létrehozni, amelynek szolgáltatásában minden ország - különösen a legkevésbé fejlett államok - egyenlő részben részesül. /Incze Ferenc: Új ENSZ-politikát. Ion Iliescu is találkozott George Bushsal. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./"

"Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, a Magyar Demokrata Fórum elnöke exkluzív interjút adott a Bihari Naplónak. A törvény nem státustörvény, hangsúlyozta, a határon túl élő magyaroknak nyújt kedvezményeket, ez egy kerettörvény. Ennek tartalmát végrehajtási rendeletek, kormányrendeletek vagy tárcarendeletek fogják meghatározni. - A Velencei Bizottság jelentése az Európában élő nemzeti kisebbségeknek jelent sorsfordulót, hiszen a kisebbségek közösségi jogait helyezi előtérbe, és az anyaországgal való kapcsolattartásukat teljesen európai megoldásnak tartja. Dávid Ibolya optimista: meg fognak állapodni. "Nem hiszem, hogy egyetlen román állampolgárnak vagy a román kormányzatnak érdeke lenne az, hogy megakadályozza, hogy az itt élő magyarok sorsán az anyaország segítsen" - hangsúlyozta. Ő maga személyesen fölajánlotta a román igazságügyi miniszter asszonynak és Nastase miniszterelnöknek, hogy egyeztessenek. /Wagner István: ,,Meg fogjuk oldani a problémát" Exkluzív interjú Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszterrel, a Magyar Demokrata Fórum elnökével. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 12./"

"A képviselőház és a szenátus nov. 12-ép együttes ülésen kezdte el a jövő évi költségvetési törvénytervezet tárgyalását. Eddig 1989 óta nem sem sikerült a költségvetési időszak kezdete előtt törvénytervezetet kidolgozni és bemutatni. Adrian Nastase miniszterelnök bemutatta a költségvetés tervezetét, ecsetelve annak előnyeit. A Demokrata Párt nem fogja megszavazni a tervezetet a kormány által kidolgozott változatban, ugyanis jogosnak véli az egészségügyi, tanügyi és kutatási alkalmazottak tiltakozásait, akik úgy érzik, 2002-es költségvetési jogaikat megnyirbálták, nyilatkozta a párt elnöke, Traian Basescu. /Erőltetett menet a parlamentben. Megkezdődött a költségvetés vitája. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"A román külügyminisztérium túl későn kapta meg a magyar igazságügyi miniszter nem hivatalos látogatását bejelentő szóbeli jegyzéket ahhoz, hogy minden illetékes szervet értesíteni tudjon - közölte nov. 12-én az MTI-vel Victor Micula román külügyi szóvivő, aki szerint csak nov. 9-én délben kapták meg a szóbeli jegyzéket. Miután a magyar miniszter fegyveres testőr kíséretében utazott, erről a külügyminisztériumnak az előírt hivatali úton kellett volna értesítenie a román kormányőrséget, amely a maga részéről a határrendőrséget hivatott tájékoztatni. Hozzátette: létezik egy korábbi szabály is, amely előírja, hogy a fegyveres kísérettel érkező hivatalos személyek útjáról hét nappal korábban kell értesíteni a külügyminisztériumot. Micula hangsúlyozta, a szóbeli jegyzékkel történő tájékoztatás rendszerét éppen azért vezeték be, hogy biztosíthassák a nem hivatalos látogatások zavartalan lebonyolítását. A bukaresti magyar nagykövetségen arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a román külügyminisztérium nov. 8-án, hivatalosan átvette a szóbeli jegyzéket. A "hétnapos szabályról" a magyar nagykövetségnek eddig nem volt tudomása, ilyen rendelkezésről mostanáig semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kapott. Fegyveres kísérettel akart belépni Romániába a magyar igazságügyminiszter - számolt be nov. 12-én címoldalán a Cronica Romana arról, hogy a román határőrök vasárnap feltartóztatták Dávid Ibolyát és kíséretét a román-magyar határon. - A magyar hivatalos személyiségek továbbra is Erdélyben sétálgatnak, s csak azt lehet kérdezni Adrian Nastase román miniszterelnöktől, hogy mikor ér véget ez a csúfság - tette fel a kérdést a kormánypárt nézeteit tükröző lap, amely a közelmúltban a Magyarországgal tartott gazdasági kapcsolatok felszámolását sürgette. - A nem hivatalos magyar küldöttségek ingázása incidenst okoz a határon - írta hétfőn a Jurnalul National. A lap Ioan Rus belügyminisztert idézte, aki szerint ilyen esetekben a hivatalos személy védelmét biztosító testőr fegyverének és lőszerének számát közölni kell a határrendőrséggel. A lap tudni véli, a belügyminiszter nyilvántartása szerint Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár például csak az idén 24 alkalommal járt Romániában, s ezekből az utakból csak kettő volt hivatalos. /Újabb magyar-román diplomáciai botrány. Időben értesítették Bukarestet Dávid Ibolya látogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar kormányfő részt vesz nov. 16-án a bukaresti CEFTA-találkozón, megbeszélésükön valószínűleg a státustörvény is szóba kerül, jelentette ki nov. 14-i sajtótájékoztatóján Victor Micula, román külügyi szóvivő. A Mediafax jelentése szerint a román kormányfő Orbán Viktornak címzett levelében ismételten tudomására kívánja hozni a státustörvénnyel kapcsolatos román aggodalmakat, amelyek jogosságát - Nastase szerint - az EU újból megerősítette. - Magyarországnak el kell döntenie, hogy a státustörvény kérdésében az európai normákat kívánja követni, vagy Európa jövőjének etnikai megközelítését választja - jelentette ki Nastase. /Nastase-Orbán találkozó pénteken. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) képviselői - Hámos László elnök, Latkóczy Emese igazgató és Józsa Péter munkatárs - és az Magyar Amerikai Koalíció (HAC) ügyvezető elnöke, Lauer Edit nov. 12-én találkoztak Mircea Geoana román külügyminiszterrel és Sorin Ducaruval, Románia amerikai nagykövetével a New York-i román konzulátuson. Hámos László hangsúlyozta: minden érintett közösség alapvető érdeke, hogy Románia minél előbb teljesítse azokat, az ország demokratizálódásához kötődő alapvető feltételeket, amik elengedhetetlenül szükségesek a NATO-csatlakozáshoz. Számos, a romániai magyar közösséget érintő probléma még mindig megoldásra vár. A romániai magyarság legégetőbb kérdéseit a HHRF egy memorandumban foglalta össze, amelyet a hónap elején juttatott el Adrian Nastase miniszterelnöknek. Ezek közül Hámos László konkrétan rákérdezett a román kormány várható intézkedéseire az egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatásával, a kétnyelvűség alkalmazásával, valamint az 1959-ben megszüntetett állami magyar egyetem helyreállításával kapcsolatban. Lauer Edit hangsúlyozta, hogy a Koalíció tagjai fokozott figyelemmel követik a visszaszolgáltatandó közösségi ingatlanok helyzetét, mivel rendszeresen segítik a romániai magyarokat, támogatást nyújtva a kormány mulasztása miatt hátrányosan érintett intézményeknek. Az ügyvezető elnök rámutatott a román kormánytisztviselők gyakori magyarellenes retorikájának negatív hatására is, amely visszaigazolást nyújt a nacionalista indulatok számára. Hámos László ugyanakkor leszögezte, hogy a romániai magyarság helyzetének megítélésében kizárólagos forrás az érintett közösségnek a helyi sajtóban tükrözött, vagy választott képviselői révén kifejtett véleménye. Válaszában Mircea Geoana tolmácsolta a miniszterelnök sajnálatát amiatt, hogy amerikai látogatása során elmaradt a helyi magyarság képviselőivel való találkozó. Közölte, hogy a román kormány tudatában van a fenti hiányosságoknak és rámutatott, hogy ezeket nem csak Románia csatlakozási törekvésének függvényében kell tárgyalni, mivel megvalósítandó célként egy jóval tágabb kontextusnak, az ország demokratizálódási folyamatának részei. Az alapítvány memorandumában felsorolt ügyeket illetően a külügyminiszter "megfelelő adatok hiányában" nem tudott választ adni, viszont ígéretet tett arra, hogy az RMDSZ vezetőivel való mihamarabbi egyeztetés után a kormány majd érdemben reagál a felvetett kérdésekre. Egyetlen részeredményről számolt be: a kommunizmus alatt elkobzott ingatlanok visszaigénylési határidejét 2002. febr. 14-ére halasztja el a román törvényhozás. /(HHRF): Amerikai magyar közösségi vezetők találkozója Románia külügyminiszterével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"

"Első alkalommal kezelik Romániát olyan hiteles vitapartnerként, aki teljesíti vállalt kötelezettségeit - értékelte Adrian Nastase román miniszterelnök az Európai Bizottság Romániáról készített országjelentését. Nastase hangsúlyozta, az idei jelentés sokkal jobb az előzőnél, első alkalommal állapítja meg Románia esetében, hogy határozott haladást ért el a csatlakozás gazdasági és politikai feltételeinek teljesítésében. Szerinte az Európai Bizottság értékelte a kisebbségekkel kapcsolatos törvényeket, a romák kérdésében kidolgozott stratégiát, a menekültekkel való bánásmódot. /(Gózon István / MTI): Románia országjelentése margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./"

"Nov. 15-én a parlament két háza elfogadta a 2002. évi költségvetést. A képviselők és szenátorok közül 270 szavazott mellette és 154 ellene. A törvénytervezet mellett a Szociáldemokrata Párt, és az RMDSZ voksolt, az ellenszavazatok a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Nagy-Románia Párt soraiból származtak. Az RMDSZ azzal indokolta a tervezet megszavazását, hogy a vita során sikerült elfogadtatni a szövetség szakemberei által fenntartott gazdasági reformra és decentralizációra vonatkozó több módosítási javaslatot. Markó Béla szövetségi elnök felszólalásában hangsúlyozta: a költségvetés megszavazása egyben politikai szavazat is, hiszen nem csak a jövedelmeket és költségeket szavazták meg, hanem a törvény következményeit is. A számadatok nem adnak okot lelkesedésre, a román gazdaság helyzete továbbra is aggasztó. Különösen a lassú privatizációt, a magas inflációt, a piacgazdaság értelmezését vagy a befektetések etnikai diszkriminációját illeti. A Nemzeti Liberális Párt szerint ennek a költségvetésnek semmi köze a Romániában uralkodó realitásokhoz, az ország érdekeihez, a Nastase-kabinet propagandáját szolgálja csupán. A Demokrata Párt a "szociális kirekesztés" költségvetésének nevezte a megszavazott tervezetet. /Az RMDSZ bírálta, de megszavazta a tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ A társadalombiztosítási költségvetés vitája során az RMDSZ álláspontját Kerekes Károly képviselő ismertette. A tervezett 5%-os gazdasági növekedést a világgazdaságban történő negatív változások miatt óvatosan kell kezelni, figyelmeztetett. A képviselő nehezményezte, hogy a nyugdíjak összhangba hozását a kormány a jövő év második szemeszterében kezdi el, a beígért 2001. vége helyett. A nyugdíjasok jelenleg is alacsony életszínvonala közben napról-napra csökken. A 2002. évi társadalombiztosítási költségvetés túlélési költségelőirányzat, amely nem teremti meg a nyugdíjasok számára a várt társadalmi biztonságot, fejtette ki a képviselő. /Elfogadták a 2002. évi költségvetési törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Adrian Nastase miniszterelnök nov. 15-i telekonferenciáján elégedetten nyilatkozott az Európai Bizottságnak Romániáról szóló országjelentéséről. A jelentés jóval előnyösebb, mint a tavalyi, Romániát komoly tárgyalópartnernek tekintik a különböző európai fórumok és intézmények. Nastase szerint Románia újabb sikert ért el a magyar státustörvény kapcsán. Budapesten egyesek azt állították, a Velencei Bizottság jelentése Magyarországnak kedvezett volna. Levelet intéztem Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz, amelyben kifejtem véleményemet ezzel kapcsolatban - fogalmazott Nastase. /Kiss Olivér: Elégedett a kormányfő a költségvetéssel és az EB-országjelentéssel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Az Európai Bizottság elítélte a magyar státustörvényt, s ebből Románia azt a tanulságot szűrheti le, hogy a mai Európában senki sem tehet meg bármit, amit akar - hangsúlyozta nov. 15-i kommentárjában az Adevarul. "Az idegek háborúját" Bukarest nyerte meg Budapesttel szemben - hangsúlyozta írásában az Evenimentul Zilei. A Cotidianul úgy látta, hogy miután az Európai Bizottság a státustörvény bírálatával nehéz helyzetbe hozta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, minden adu Adrian Nastase román miniszterelnök kezében lesz kettejük nov. 16-ára tervezett találkozóján. /A "befagyott" román-magyar kapcsolatok felolvadását várják a mai Nastase-Orbán találkozótól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"

"Nov. 16-án került sor Bukarestben a CEFTA kormányfői találkozójára, amelyen a magyar kormányküldöttséget Orbán Viktor miniszterelnök, Vonza András földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Balás Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke alkották. A kormányfői találkozón a CEFTA soros elnöki tisztét ellátó Romániát Adrian Nastase miniszterelnök képviselte. Jelen volt Milos Zeman cseh, Leszek Miller lengyel, Mikulas Dzurinda szlovák, Janez Drnovsek szlovén miniszterelnök és Nikolai Vasszilev bolgár miniszterelnök-helyettes. Vendégként részt vett a találkozón Ivica Racan horvát miniszterelnök- helyettes. A bukaresti tanácskozás lehetőséget adott kétoldalú kormányfői találkozókra. A román miniszterelnök magyar kollégájával tárgyalt, mindenek előtt a státustörvénnyel kapcsolatos nézeteltérések egyeztetéséről. Az előző napon, nov. 15-én Horváth Gábor, a magyar külügyminisztérium szóvivője nyilatkozta: Néhány külföldi beszámoló megalapozatlanul állította, hogy az Európai Bizottság a státustörvény módosítására szólított volna fel. Az Európa Tanács Velencei Bizottsága ajánlásai kapcsán Günter Verheugen rámutatott, hogy a testület megítélése szerint a magyar törvény végrehajtásától függ az, hogy ütközik-e a nemzetközi joggal, vagy sem. Adrian Nastase nov. 15-i nyilatkozata szerint az Európai Bizottság országjelentése világosan megfogalmazta, hogy a magyar státustörvény nincs összhangban a nemzetközi megállapodásokban megfogalmazott közösségi szabályozással. /CEFTA-csúcs - státustörvénnyel fűszerezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17/ Ion Iliescu államfő üdvözlő beszédében elmondta: a CEFTA-ban való román részvétel mérlege távolról sem kielégítő, hiszen a konkurenciát illetően a szabadkereskedelmi övezetben különböznek a feltételek. Ezek hatása, főképp a mezőgazdasági termékek esetében Romániát rendkívül kellemetlenül érintette: az ország a CEFTA-n belüli mezőgazdasági kereskedelem terén negatív mérleggel rendelkezik. Iliescu az aránytalanságok felszámolását, az egységes szubvencionálási szabályok bevezetését sürgette. Ez előfeltétele annak, hogy Románia felülvizsgálhassa eddigi protekcionista intézkedéseit. A közép-európai gazdasági kapcsolatok elmúlt tíz éve sikertörténetének nevezte a CEFTA-t Németh Zsolt. A magyar külügyi államtitkár elmondta: a tagországok közötti gazdasági kapcsolatokat a kereskedelmi forgalom 300 százalékos növekedése jellemezte, s Magyarország exportja a kezdeti 4 százalékról mára 9-10 százalékra emelkedett a CEFTA-n belül. Németh kijelentette: a résztvevők megvitatták a mezőgazdasági termékek kereskedelmének helyzetét. Magyarország, Csehország és Szlovákia megegyezett abban, hogy nagyfokú liberalizált agrárterméki kereskedelmet léptet életbe, s abban bíznak, hogy példájuk a többi tagállam számára is vonzó lesz. Németh kifejtette: csupán Lengyelország és Románia vonakodik attól, hogy az ipari javak esetében a már működő vámliberalizációt a mezőgazdasági termékekre is kiterjesszék. A résztvevők elvetették az egyoldalú védőintézkedések feloldását célzó vitarendezési eljárás kialakítására vonatkozó magyar javaslatot. /T. Sz. Z. [Tibori Szabó Zoltán]: CEFTA-ülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Nov. 16-án Kolozsváron ülésezett az RMDSZ területi elnökeinek konzultatív tanácsa (TEKT). Napirenden a státustörvény alkalmazásával kapcsolatos szervezési kérdések szerepeltek. A státustörvény alkalmazása nagy mértékben attól függ, hogy miben sikerül megállapodni Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román kormányfőnek a nov. 16-i találkozó alkalmával. Az ülésen Ilyés Gyula Szatmár megyei RMDSZ-elnök személyében megnevezték azt a jelöltet, aki a területi elnököket képviseli a státustörvény végrehajtását felügyelő testületben. Eldőlt: a megyei szervezeteknek az elkövetkező napokban meg kell nevezniük legalább egy személyt, aki - budapesti képzést követően - helyi szinten megszervezi majd az ajánlószervezetek munkáját. Dec. 1-ig ugyanakkor meg kell egyezni az egyházakkal és a civil szervezetekkel a helyi felügyelő bizottságok létrehozásával kapcsolatos személyi kérdésekről. A magyar igazolványra vonatkozó kérvények begyűjtését, összegzését, továbbítását az RMDSZ székházakban működő területi irodák végeznék, ezeknek munkáját egy központi koordinációs iroda hangolná majd össze. Az alkalmazást egy, az RMDSZ vezetőiből, egyházak, és civil szervezetek képviselőiből álló, 27 + 1 tagú testület ügyelné fel. Ezek közül 9-et az RMDSZ, 9-et az egyházak, 9-et pedig a civil szervezetek neveznek meg, a 28. tag "hivatalból" Markó Béla szövetségi elnök. A felügyelő testület helyi szinten is megalakulna, ezek 9 tagból (3 egyházi, 3 civil és 3 RMDSZ képviselőből) fognak állni, a 10. tag a területi RMDSZ-elnök. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Várakozó állásponton a TEKT státustörvény-ügyben. Az alkalmazás a Nastase-Orbán találkozó sikerétől függ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./"

"Nov. 16-án a CEFTA-ülés keretében Bukarestben találkozott Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök. A találkozót követően Orbán Viktor elmondta: sikerült a jogszabállyal kapcsolatos konkrét problémákról tárgyalniuk, és ezzel jelentős lépést tettek előre. A magyar kormányfő közölte: megkapta kollégájától azt a dokumentumot, amelyben a román fél összefoglalta valamennyi felvetését. Orbán megígérte, hogy a következő időszakban a magyar kormány ezeket áttanulmányozza, a felvetett kérdésekre pedig mihamarabb elkészíti válaszát. A román miniszterelnök is hasznos baráti megbeszélésként értékelte a találkozót, amely szerinte letette a két szomszédos ország jövőbeli kommunikációjának alapjait. Adrian Nastase közölte: a megbeszélésen nemcsak a státustörvényt, hanem egész sor gazdasági kérdést is áttekintettek, érintvén a nemzetközi szervezetekkel történő együttműködésből adódó problémákat is. A román kormányfő rámutatott: a levéllel együtt átadta kollégájának azt a részletes táblázatot is, amely a jogszabállyal szembeni román álláspontot foglalja össze. Nastase ugyanakkor legitimnek minősítette a romániai magyarok identitás megőrzését célzó magyar törekvéseket. A román kormányfő a törvény által biztosított gazdasági és szociális előjogokat kifogásolta elsősorban. /Nincs látványos áttörés. Nastase-Orbán találkozó sikerétől függ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./ Megkezdődnek a szakértői tárgyalások a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos konkrét román észrevételekről - jelentette be nov. 16-án Bukarestben Orbán Viktor magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök, akik áttekintették a két ország közötti kapcsolatok szinte minden lényeges kérdéséről szó esett. Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy román részről jogosnak tartják az identitás megőrzését szolgáló törődést kulturális, vallási és nyelvi téren, de a két fél álláspontja eltér a nemzeti kisebbségeknek nyújtott gazdasági és szociális jogosultságok ügyében. Orbán Viktor megfontolandónak minősítette ezt a román felvetést. Mint mondta, kissé erősnek tartja azt a román véleményt, hogy etnikai alapú diszkriminációról lenne szó, de kilátásba helyezte, hogy meggondolják a törvényben szereplő három hónapos munkavállalási lehetőséget. Mindkét miniszterelnök azt a meggyőződését fejezte ki, hogy az elkövetkező szakértői tárgyalásokon megtalálják a szükséges megoldásokat. A román miniszterelnök rendkívül fontosnak nevezte a közvetlen magas szintű párbeszédet. Orbán Viktor szerint is a legtöbb gondolkodást, erőfeszítést a kedvezménytörvény kérdése igényli. Ugyanakkor természetesen vannak más kérdések is, mint a gazdasági viták, a határátkelők ügye és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának helyzete. /Magyar-román miniszterelnöki találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"

"Markó Béla szövetségi elnök a vele készített interjúban kiemelte CEFTA jelentőségét. Az RMDSZ számtalanszor figyelmeztetett arra, hogy Magyarország és Románia kapcsolatainak nem szabad a kedvezménytörvény körüli nézeteltérésekre szorítkozniuk, figyelmeztetett. Markó Bélának alkalmam volt Orbán Viktor miniszterelnökkel véleményt cserélni még nov. 15-én, amikor megérkezett Bukarestbe. A megbeszélések nyomán úgy látja, hogy azokban a kérdésekben, melyeket a román kormány hangsúlyosan kifogásol, lesz lehetőség a megegyezésre. Nastase román kormányfő annak idején fölvette azt, hogy az RMDSZ-tagságnak kellene az alapot jelentenie a magyar igazolvány kiadásához. Nastase olyan kritériumokat keresett a magyar igazolvány hivatalosításához, amelyek a román jogrendre is ráépíthetők. Így az RMDSZ például egy olyan szervezet, mely a román törvények szerint lett bejegyezve, azok előírásai szerint működik. Az RMDSZ-tagság tehát ezeknek teljes mértékben megfelel. Mintahogy megfelelnek ezeknek az ismérveknek a Romániában hivatalosan nyilvántartott történelmi egyházak, az azokhoz való tartozás, illetve az országos jelentőségű magyar civil szervezetek és tagjaik is. - A költségvetés elfogadásakor az RMDSZ a kormánypárttal együtt szavazott, a Nemzeti Liberális és a Demokrata Párt pedig a Nagy-Románia Párttal együtt ellene szavazott. A két ellenzéki párt megpróbált egy bizonyos fajta nacionalista irányvonalat felmutatni. - Markó elmondta, hogy Párizsba készül, de magánemberként, költőként. A 2001. esztendő Franciaországban a magyar kultúra éve, amelynek keretében számos rendezvényre került és még kerül sor. Ezek egyikére meghívást kapott Markó Béla, mégpedig több könyve, elsősorban a most napvilágot látott magyar-francia kétnyelvű verseskötete bemutatójára. A versek jó részének fordítója Laurand Gaspar költő, aki egyébként Marosvásárhelyől került ki Franciaországba. Idehaza Gáspár Lórándként ismertük, tiszteltük. /Gyarmath János: A két ország közös érdeke megegyezésre jutni. Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"

"Eltérő módon értékelte a román sajtó Adrian Nastase és Orbán Viktor miniszterelnökök bukaresti megbeszélésének eredményeit. A Cotidianul lap úgy vélte, hogy "hallgatólagos kompromisszum" született a két fél között. Az újság szerint első alkalommal módosult a nyilatkozatok hangneme. A Jurnalul National szerint "miután az Európai Bizottság országjelentése leszállította a földre Budapestet, Orbán Viktor kénytelen volt elfogadni, hogy tárgyalásokat kezdjen a magyar igazolványról". A Curierul National című lap szerint csalódást okozott a kedvezménytörvényről folytatott román-magyar miniszterelnöki megbeszélés, a Nastase-Orbán találkozó "a semmitmondás művészetét" mutatta be. A Curentul című lap úgy értékelte, hogy a magyar fél az erő pozíciójából tárgyalt a kedvezménytörvényről és "Orbán Viktor a megfélemlítésre játszott" Bukarestben. /Eltérő értékelések. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 19./"

"A csángó kérdésnek elkötelezett személyiségek levelet fogalmaztak Ion Iliescu elnöknek, Adrian Nastase miniszterelnöknek, Ecaterina Andronescu miniszter asszonynak, Emma Nicholson bárónőnek, Alvaro Gil-Robles ET emberi jogi biztosnak, Mark Neville-nek az ET kisebbségügyi bizottságának titkárságára, Tytti Isohookana Asunmaa asszonyhoz, az ET kisebbségügyi bizottságához, amelyben sérelmezték a legújabb klézsei és pusztinai visszaéléseket és gyors intézkedésre szólították fel az illetékeseket az elfogadott európai dokumentumok szellemében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./"

"A román fél Budapest nyitási gesztusának tekintette és ezért üdvözölte a CEFTA-tagállamok miniszterelnökeinek múlt heti bukaresti találkozóján résztvevő Orbán Viktor megbeszéléseit Adrian Nastaseval. Mircea Geoana külügyminiszter hangoztatta: Nastase "hasznosnak és célszerűnek" tekintette Orbán Viktorral lezajlott megbeszéléseit. Románia "Magyarország álláspontjának rugalmasabbá válását" reméli Orbán Viktor válaszától. Magyarország mindenképpen elvégez bizonyos kiigazításokat a kedvezménytörvény végrehajtási rendeletében, amivel szó szerint követi az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásait - jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter. /Státustörvény: Rugalmasabb álláspontok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"

"A kormány, a titkosszolgálat és az elnöki hivatal után nov. 21-én a parlamentben is megjelent a "HarKov-rögeszme". Ion Stan képviselő, a Román Hírszerző Szolgálatot (RHSZ) felügyelő bizottság elnöke figyelmeztetett: Hargita és Kovászna megyében már most léteznek olyan intézmények, amelyek működése elvezethet autonóm területi egységek megteremtéséhez. Az RHSZ-nek Stan szerint biztos információi vannak arra nézvést, hogy "romántalanítási" folyamat van készülőben, amelyek célja "a román elem kiiktatása a helyi döntéshozatali rendszerből". A politikus határozott ellenlépések megtételét sürgette. Radu F. Alexandru, a Nemzeti Liberális Párt szenátusi frakcióvezetője közölte: követelik, hogy Adrian Nastase a parlament rendkívüli ülésén számoljon be a Hargita és Kovászna megyei helyzetről. Ha a miniszterelnök nem tesz eleget a felszólításnak, akkor az ellenzéki párt aláírásgyűjtést kezd a két házban egy bizalmatlansági indítvány benyújtása céljából. /(-ner): A HarKov-rögeszme a T. Házban. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./"

"A Krónika napilap birtokába jutott annak a levélnek, amelyet a román kormányfő adott át magyar kollégájának, Orbán Viktornak a múlt heti román-magyar kormányfői találkozó alkalmával. A levélhez csatolva található az a dokumentum, amely a román kormány konkrét ellenvetéseit tartalmazza a magyar státustörvénnyel kapcsolatban. A magyar miniszterelnöknek átadott dokumentumhoz Adrian Nastase román miniszterelnök egy levelet is csatolt. Ebben Adrian Nastase hangsúlyozta, hogy a román kormány több európai intézmény, illetve ezek képviselőinek állásfoglalása alapján állította össze észrevételeit. A felsorolás az Európa Tanács konzultatív szerveként működő Velencei Bizottság október 19-i jelentésével kezdődik, majd kitér az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának október 26-i nyilatkozatára, végezetül megemlíti az Európai Bizottság Magyarországról készített idei országjelentését. "Ezeknek a dokumentumoknak a fényében a szomszédos országokban élő magyarok törvénye nincs összhangban az európai normákkal, illetve a kisebbségek és az emberi jogok területén érvényes nemzetközi szabályozásokkal" - mutat rá levelében Nastase, említve, hogy az Európai Bizottság jelentése világosan kimondja: a törvény ellentétben áll az Európában uralkodó kisebbségvédelmi normákkal, a Velencei Bizottság következtetéseivel, és sérti az amszterdami egyezményben lefektetett diszkriminációellenes elveket. Nastase utal ugyanakkor Erik Jürgensnek, az Európai Parlament emberjogi bizottsága elnökének javaslatára, mely szerint a törvény alkalmazását fel kell függeszteni. Adrian Nastase leszögezte, ha a magyar fél nem talál elfogadható megoldást a román javaslatokra, "a román fél kötelezve érzi magát, hogy minden lépést megtegyen a magyar törvény életbe léptetése révén keletkező negatív következmények megelőzésére". A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy a román fél kész volt a párbeszédre rögtön a Velencei Bizottság jelentésének nyilvánosságra hozatalát követően, javaslatcsomagját pedig az RMDSZ vezetésével folytatott tárgyalásokon közölte. "Ezt a magyar fél visszautasította. A román fél továbbra is kész a párbeszédre, és kész meghallgatni minden ésszerű javaslatot, amely a magyar törvény miatt keletkezett gondok megoldását célozza" - írta Nastase az Orbán Viktornak átnyújtott levélben. A dokumentumhoz csatolt észrevételek három részre osztva párhuzamosan közlik a magyar törvény kifogásolt részét, illetve a Velencei Bizottság, illetve a román kormány ezekkel kapcsolatos ellenvetéseit. A román fél ellenvetései a státustörvény kapcsán: Törölni kell a jogszabályból a preambulum 5. bekezdését, amely szerint a törvény célja "a szomszédos államokban élő magyaroknak az egységes magyar nemzethez való tartozása, szülőföldjükön való boldogulása, valamint nemzeti azonosságtudata biztosítása". A román fél jónak látná, ha a magyar hatóságok hivatalos nyilatkozatban leszögeznék: Magyarország nem kérdőjelezi meg a trianoni békeszerződés előírásait. A törvényt olyan értelemben kell módosítani, hogy célkitűzései ne csak a szomszédos országokban, hanem az egész világon élő magyarokra érvényesek legyenek. Törölni kell a szövegből azokat az előírásokat, amelyek nem magyar személyek számára is biztosítanak kedvezményeket. (A törvény szerint a jogszabály hatálya kiterjed a meghatározott személy "együtt élő házastársára és a közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermekre, ha egyébként nem magyar nemzetiségűek"). A román fél egyetértése sine qua non feltétel a törvénymódosítás, illetve az alkalmazási normák elfogadása folyamatában. A román fél hangsúlyozza, hogy magában a konzultáció, konkrét eredmények nélkül, nem elégséges, ha nem felel meg a nemzetközi közösség elvárásainak a román-magyar párbeszédet érintően. A román fél tájékoztatást vár a kedvezményekre, illetve az ezekkel kapcsolatos procedúrákra vonatkozóan, ha azok Románia területén zajlanak. A román fél úgy gondolja, hogy a határon kívül élő románok, illetve magyarok oktatásával kapcsolatos kérdések rendezésére a legmegfelelőbb alapot a Románia és Magyarország között megkötött oktatásügyi egyezmény képezi. A román fél úgy gondolja, hogy a magyar törvényt módosítani kell olyan módon, hogy az a kedvező bánásmódot csak a kisebbségek kulturális identitásának megőrzése terén biztosítsa, nem pedig az oktatás teljes területén. A román fél úgy gondolja, hogy a Román Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kormányai között megkötött szerződés 6. cikkelye - amely szerint "a szerződő feleknek biztosítaniuk kell a másik ország kutatói és kulturális személyiségei számára a bejutást könyvtárakba, archívumokba és múzeumokba kutatás céljából, ha tiszteletben tartják az ország törvényeit - méltányos alapot képezne hasonló kedvezmények biztosítására az etnikai eredetre való tekintet nélkül. Ezen a területen a román fél előzetes beleegyezésére van szükség minden egyoldalú magyar kezdeményezést érintően. Törölni kell a törvényből az egészségügyi szolgáltatások árának visszatérítésére vonatkozó kedvezményeket. Törölni kell a Magyarország területén való munkavállalási jogra és a kapcsolódó kötelezettségekre (társadalombiztosítási hozzájárulás) vonatkozó összes kitételt. Mindazonáltal, ha a kétoldalú megállapodások azonos feltételeket szabnak a szomszédos országok összes állampolgára számára, ezek az előírások megmaradhatnak, azzal a megjegyzéssel, hogy az összes külföldi állampolgár egyforma elbírálásban részesül. Az újonnan kötendő vagy újratárgyalandó egyezményekben világosan le kell szögezni, hogy ezek elsőbbséggel bírnak a belső jogszabályokkal szemben. Módosítani kell a törvénynek a konzulátusok szerepére vonatkozó előírásait. Szerepüket pontosan meg kell határozni, hogy az ne álljon ellentétben a román-magyar kétoldalú konzuli megállapodással vagy más, a területre vonatkozó elvvel. Egyetlen, a román törvénykezés hatálya alá tartozó entitás számára sem szabhat meg kompetenciákat egy idegen törvény. Az ajánlószervezetekkel kapcsolatos összes előírást törölni kell. Az igazolvány nem tartalmazhat adatokat birtokosa etnikai eredetére vonatkozóan, csupán az azonosításhoz szükséges személyes adatokat (név, állampolgárság, születési idő, lakhely) foglalhat magába. Ugyanakkor világosan le kell szögezni, hogy a magyar hatóságok nem tárolhatják e személyek adatait statisztikai célokból. A román fél beleegyezése szükséges a határon túli magyar szervezeteknek nyújtandó magyar támogatáshoz. A román fél beleegyezése nem biztosított, ha a román törvénykezés szempontjából ezek a szervezetek törvényellenes tevékenységet folytatnak. A magyar törvényben (amely pozitív diszkriminációt alkalmaz) külön előírásnak kell rendelkeznie a pozitív diszkriminációs intézkedések átmeneti voltáról. /Szőcs Levente: Módosítani és törölni kell. A román fél ellenvetései a státustörvény kapcsán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./"

"Adrian Nastase miniszterelnök pontosítást kért a Román Hírszerző Szolgálattól (SRI), hogy valóban megsértik-e az ország törvényeit Hargita és Kovászna megyében - jelezte nov. 26-án Octav Cozminca közigazgatási miniszter. Cozminca hozzátette: jelenleg nincsenek olyan jelzések, hogy ebben a két megyében megsértenék a törvényeket. Mint mondta, "bizonyos területeken az elmúlt évig csorbult az állam hatalma, de ez a helyzet már rendeződik". Rus belügyminiszter feltehetően magyarázatot ad majd a kormánynak is. A miniszter közölte, hogy Hargita és Kovászna helyzetéről a miniszterelnök december második felében szól majd a parlamentben. - Az RMDSZ határozottan elítélte a magyarellenes támadást. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy a SRI tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság Kovászna, Hargita és részben Maros megyéről szóló jelentése leplezetlenül nemzeti elnyomásra és a más etnikumok elleni gyűlöletre uszít. Az RMDSZ határozott állásfoglalást, egyértelmű jelzést kért minden felelős politikai erőtől, az államelnöktől, a kormánytól, a parlamenti pártoktól, hogy a hosszú évtizedeken át gyakorolt asszimilációs hatalmi politikának ma már nem lehet esélye Romániában. /A kormányfő pontosítást kér. A "helyzet" már rendeződik? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 27./"

"A Nemzeti Liberális Párt bizalmatlansági indítványt nyújt be Harkov-ügyben azt követően, hogy a szenátus és a képviselőház állandó bizottsága visszautasította a liberális frakciók beadványát, amelyben arra szólítják fel Adrian Nastase miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a parlamentet, milyen intézkedéseket hoztak a román állam autoritásának Hargita és Kovászna megyékben történő visszaállítása érdekében. Az NLP felkérte valamennyi ellenzéki pártot, hogy támogassa a bizalmatlansági indítványt. - A képviselőházban nov. 27-én az RMDSZ részéről többen is nyilatkoztak. Antal István, dr. Birtalan Ákos, dr. Garda Dezső, Márton Árpád, Ráduly Róbert és Vekov Károly képviselők a SRI működését ellenőrző parlamenti bizottság elnökének múlt heti nyilatkozatára válaszoltak, elutasítva a jelentésben foglaltakat, a Hargita, Kovászna és Maros megyéket támadó állításokat. /Liberális bizalmatlansági indítvány Harkov-ügyben. Magyarázatot várnak Nastasétól "a székelyföldi állapotokról" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./ Lemondásra szólította fel nov. 27-én a belügyminisztert és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatóját az RMDSZ több parlamenti képviselője. Az RMDSZ képviselői felszólalásukban hangsúlyozták, hogy a magyar kisebbség őszinte párbeszédet kíván kialakítani a többségi román közösséggel. Az RMDSZ programja egyebek között az állami közigazgatás decentralizációját, a vallási és közösségi javak visszaszolgáltatását, a saját gazdasági, társadalmi és kulturális élethez való jogot sürgeti. Felhívták a figyelmet arra, hogy a romániai magyarságot érő, egyre sűrűsödő támadások nem tesznek jót sem az RMDSZ és a kormány együttműködésének, sem pedig Románia külföldi megítélésének. Hangsúlyozták: a Székelyföld esetében nem lehet az állam hatóságainak térvesztéséről beszélni, hiszen itt a hatóságokat képviselő intézményeket - a prefektúrát, a rendőrséget, a csendőrséget, a katonaságot, az SRI helyi szervezeteit, a számvevőszéket, az ügyészséget - nem magyarok, hanem románok vezetik, akik buzgón teljesítik kötelességüket. Ioan Rus belügyminiszter szóvivője útján közölte, hogy nem kíván érdemben foglalkozni az RMDSZ felszólításával. Ion Stan, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke nov. 27-én, a bizottság ülésén kijelentette: fenntartja minden eddigi, a Har-Kov üggyel kapcsolatos állítását. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint azonban az SRI dokumentuma "kitaláció és fikció", komoly kételyei vannak az irat valóságalapját illetően. /Rus és Timofte lemondását követelik. Az RMDSZ visszautasítja az SRI-jelentés vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./"