Negyvenöt év – születésnapoztak a kriterionosok
A Kriterion egykori valamint jelenlegi munkatársai és olvasói ünnepelték a könyvkiadó 45. „születésnapját” – az eseménynek Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa adott otthont csütörtök este. H. Szabó Gyula jelenlegi igazgató beszélt a kiadóról, Bartha Katalin Ágnes pedig a Kriterion 1970–1989 közötti tevékenységét kutató programról számolt be. Dávid Gyula, Egyed Péter, Kántor Lajos és Szabó Zsolt egy-egy emlékét osztotta meg a jelenlevőkkel.
– A negyvenöt év megérdemli a visszatekintést. A kultúrák közötti közvetítő tevékenysége miatt a Kriterion meghatározó intézménnyé vált. A kiadó mindig is hősiesen vállalta az értékfelmutatást – mondta bevezetőjében Mile Lajos főkonzul, aki az egyetemes magyar szellemi élet szereplőjének nevezte a Kriterion Könyvkiadót. Mile visszaemlékezett arra, amikor egyetemi hallgatóként Erdélyben járt, és olyan Kriterion-könyveket vásárolt meg, amelyekre nagy szüksége volt, ám Magyarországon nem voltak kaphatók.
H. Szabó Gyula szerint az idén elnyert állami kitüntetés (Klaus Johannis államfő a Kulturális Érdemrend lovagi fokozatával tüntette ki a Kriteriont a kisebbségek nyelvének és kultúrájának ápolásában játszott meghatározó szerepéért – szerk. megj.) egyaránt köszönhető a szerzőknek, szerkesztőknek és az olvasóknak is. – A 20. század második felének romániai kisebbségi életét nem lehet elképzelni a Kriterion nélkül – mondta H. Szabó Gyula.
Bartha Katalin Ágnes arról a programról számolt be, amelynek keretében a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet a Kriterion 1970–1989 közötti időszakát kutatja. Bartha összesen tizennégy interjút készített a Kriterion bukaresti és kolozsvári szerkesztőségének egykori munkatársaival. – Az interjúalanyok felelevenítették, hogyan kerültek a kiadóba, milyen volt együttdolgozni az alapító igazgatóval, Domokos Gézával. A különböző beosztású munkatársak látószögéből demokratizáltuk a Kriterion-képet. A totalitarista államhatalom közepette hihetetlen megvalósítást tudhat magáénak a kiadó – magyarázta Bartha Katalin Ágnes, aki konkrét számadatokkal is szolgált. A jelzett időszakban 1987 könyvet adott ki a Kriterion összesen 23 millió példányban. Ezek többsége magyar nyelven íródott, de volt 623 német cím (1,86 millió példányban), 27 szlovák cím (27 000 példányban), megjelent továbbá hét török és három orosz nyelvű könyv is. Az interjúkötet vélhetőleg jövőre jelenik meg, és Bartha szerint a legizgalmasabb feladat a Kriterionnál tevékenykedő szerkesztői műhelyek kutatása volt.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Betlehemezés Szászfenesen – nyári üdülés a jutalom
Több Kolozs megyei iskola, így a Szászfenesi Gh. Şincai Általános Iskola tanulóinak egy csoportja is jelentkezett az Európai Magyar Ifjúságért Alapítvány által meghirdetett Székely kapuk – Zöld kapuk című pályázatra, amelynek célja elsősorban a magyarországi és az anyaország határain túli iskoláknak a népművészeti hagyományokkal, közösségi kultúrával, környezeti neveléssel, társadalomépítő és humanitárius tevékenységgel kapcsolatos együttműködésének elősegítése és támogatása.
Botár György, a fentebbi tanintézet technológia tanára már hetedik alkalommal vesz részt diákjaival a programban, több mint tíz gyerekkel. A részt vevő szászfenesi tanulók több helyen léptek fel betlehemes műsorukkal. Ezért jó eséllyel pályáznak az alapítvány fődíjára, vagyis az egyhetes nyári horvátországi kedvezményes árú üdülésre. A legkiemelkedőbb iskolák ugyanis elnyerhetik A közép-kelet-európai közösségi kultúra ápolásának és a környezettudatos közösségi élet társadalmi előmozdításának kiváló műhelye címet, amelyet minden évben a CEECD projektintézet adományoz. A program fődíjaként a legsikeresebben szereplő gyermekek és pedagógusok rendkívül kedvezményes tengerparti és magyarországi osztálykirándulásokat, jutalomtáborokat, üdüléseket nyernek. Idén mintegy 800 gyermek (és természetesen a kísérőpedagógus) vett részt tematikus jutalomüdülésen.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Nesze semmi, fogd meg jól!
Ez a jól ismert közmondás jutott eszembe, amikor végiglapoztam a középiskolások számára készülő kerettanterv-javaslatokat. Ha valaki nem tudná, a kerettanterv a kötelező és választható tantárgyak óraszámát tartalmazza. A tanügyminisztérium pontosan karácsony előtt egy nappal bocsátotta közvitára a három változatot, amelyről január 23-ig lehet véleményt mondani. A minisztériumban február 7-ig elemzik a beérkezett javaslatokat, véleményeket, és február 10-ig teszik közzé végül azt a változatot, amelyet jónak látnak. Azt még nem lehet tudni, hogy az új kerettantervek mikor lépnek életbe. Vélhetőleg ez is szakaszosan történik, és a mostani harmadikosokat már az új terv szerint oktatják – olvashattuk a közvitára „buzdító” honlapon.
Elolvastam mind a három változatot, összehasonlítottam a még érvényes rendelkezésekkel, és meglepődve kellett tapasztalnom, hogy a jelenlegi és a közvitára bocsátott változatok között alig van különbség. Most például ötödik osztályban legkevesebb 24, legtöbb 26 órát irányoz elő a kerettanterv – a három új változat ugyancsak 24 és 26 közötti óraszámot javasol. (Az egyik 24-et, a másik 25-öt, a harmadik… 26-ot.) A hatodikosok jelenleg 26–28 órát ülnek az iskolapadban, az új változatok pedig 25–28 órát írnak elő. Nem jobb a helyzet a hetedik és a nyolcadik osztályban sem, mivel mindkét esetben a heti óraszámot 29030 között állapították meg, ezen nem sokat változtatna a tanügyminisztérium, javaslatai 29–31órát irányoznak elő. Sorra vettem a hét tantárgycsoportot is, hátha ott bukkanok fel valamiféle újdonságra, ha nem is világmegváltóra, de olyasmire, ami lényegi változást jelenthet, ám hasztalan. Úgy tűnik, semmi sem módosul.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Új mandátumra pályázik Soós Anna a BBTE-n
„Választási lázban” ég a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE): berkeiben már elkezdődtek a belső választások, amelyek aztán a március 1-jén megejtendő rektorválasztással csúcsosodnak. Január 14-én választották meg az intézetek tanácsait (tagokat és igazgatókat), január 21-én választják meg a kari tanács tagjait, az új szenátus pedig február 16-ától tölti be tisztségét. A rektori tisztségre pályázó személyeknek február 1-jéig kell benyújtaniuk a jelölési dossziét, míg a rektorhelyettesek esetében ez az időpont február 8. A rektorválasztást március 1-jén 9–17 óra között tartják meg (az esetleges a második fordulót pedig március 8-án).
Soós Annától, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektorhelyettesétől megtudtuk: újabb mandátumért pályázik. Nagy László viszont bejelentette, hogy nem kíván megpályázni és betölteni még egy rektorhelyettesi mandátumot.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Kalagori nagy hegy alatt jártunk
Gyönyörű csángó népviseletet (ingeket, mellényeket, kerfákat), a csángók életét bemutató fotókat tekinthettünk meg azon a kétnapos rendezvényen, amelyet az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesülete (EMME) és az Apáczai Líceum Aranyecset Tehetségműhelye szervezett a hétvégén.
Péntek délután a líceum galériájában a Kalagori nagy hegy alatt címen kiállításmegnyitóra, majd szombat délelőtt ugyanebben a témában konferenciára került sor.  A tárlaton Vörös Alpár, az Apáczai-líceum igazgatója elmondta: a kétnapos rendezvény apropója az az iskolai projekt, amelyben a líceum képzőművészetis és humán tagozatos növendékei vesznek részt, a kiállítás és konferencia ugyanakkor része a Magyar Kultúra Napja alkalmával szervezett rendezvény-sorozatnak. A kiállított tárgyak Lujzikalagorból származnak, amelyeket az ott magyartanárként tevékenykedő Petres László gyűjtött össze.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

„Bajorra nem csak az évfordulókon, hanem mindennapjainkban is szükségünk van”
Én már messzire járok… címmel szervezett emlékestet Bajor Andor író, szerkesztő halálának huszonötödik évfordulójára a Szent Mihály-plébánia és a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület. Bajor Andor életútját, aki az 1989-es rendszerváltást követően létrejött katolikus folyóirat, a Keresztény Szó főszerkesztője is volt, Kovács Sándor római katolikus főesperes, a Verbum Egyesület kuratóriumának elnöke, irodalmi munkásságát pedig Dávid Gyula irodalomtörténész méltatta. A rendezvényre január 25-én került sor a római katolikus nőszövetség Szentegyház utcai dísztermében, a zenei műsorban közreműködött Török Szilvia és György Róbert énekművész, zongorán kísért Potyó István.
– Méltó és igazságos, hogy ez a díszterem olyan kimagasló íróra való emlékezésnek ad otthont, mint Bajor Andor. Számára gyerekkorától lelki szükséglet volt a templom.  Jakab Antal Gyula megyéspüspök nem véletlenül bízta meg őt 1990-ben a Kolozsváron megjelenő Keresztény Szó római katolikus hetilap főszerkesztői feladatával. Életműve, több mint 40 éves munkássága elismerésre és hálás kegyeletre kötelez mindenkit. Szeretetéből és igazságérzetéből fakadó humorával lenyűgözte az olvasót. Belelátott a társadalmi és az emberi viszonyokba, a testet-lelket sorvasztó nyomorúságokba. Érezte a nyomasztó kommunista cenzúrát, tudta, hogy sok mindent nem írhat meg úgy, ahogy szeretné. A mi feladatunk az, hogy a tőle kapott szellemi örökséget továbbítsuk a fiatal nemzedékeknek – mondta Kovács Sándor.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Lehetőség még van, de „helyzet nincs” a kisebbségvédelemben?
Nemzetpolitikai kerekasztal: „A nemzetpolitika nemzetközi környezete”
Az elkövetkező években aligha lesz lényegre törő változás az európai őshonos kisebbségek életében, mind a jogi kereteket, mind a tartalmat illetően – többek között ezt a következtetést vonhattuk le a Kulturális Autonómia Tanács harmadik nemzetpolitikai kerekasztal rendezvényén, amelynek során a romániai magyar kisebbség jogérvényesítéséről értekeztek a felkért szakemberek.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében megtartott eseményen a moderátor Papp-Zakor András rádiós szerkesztő kérdéseire Herner-Kovács Eszter, a Magyar Tudmányos Akadémia (MTA) Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa, Kántor Zoltán, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa, Fábián Gyula, a Sapientia EMTE kolozsvári kara jogtudományok szakának oktatója, Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke és Magyari Tivadar, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója válaszolt.
 NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Tami és Matyi magyar iskolába várja kortársait
János vitéz hőstetteit csak anyanyelven lehet elsajátítani
A kilencéves Tami és a hatéves Matyi magyar iskolába „csábítja” a romániai magyar gyerekeket abban a hangulatos, szívet melengető kisfilmben, amelyet levetítenek az RMDSZ ötödik alkalommal szervezett Minden magyar gyerek számít kampánya során.
Pedagógusok, egyházi és civil szervezetek képviselői járják végig a következő két héten az óvodákat, a családokat az anyanyelven való tanulás előnyeit ecsetelve. Az RMDSZ szerint a 2016–2017-es tanévben előkészítő osztályban tízezer romániai magyar gyerek tanul majd magyarul. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási alelnöke szerint a romániai magyar gyermekek 90 százaléka tanul az anyanyelvén, és ebben az RMDSZ anyanyelvi oktatást népszerűsítő kampánya is szerepet játszott. A magyar nyelvű szakoktatás sikeréről is beszéltek: a magyar szakképzés újraindításával több száz magyar fiatalt vezettek vissza az anyanyelvi oktatáshoz.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Próbaérettségi: három magyar iskola a Kolozs megyei toplistán
Hússzal több előkészítő osztály indulhat a megyében
Három kolozsvári magyar tannyelvű iskola is szerepel a Kolozs megyei próbaérettségi eredményei alapján kialakult tízes toplistában: hatodik helyen áll a János Zsigmond Unitárius Kollégium 75,41%-os sikeraránnyal, kilencedik a Református Kollégium 70,27%-kal, tizedik a Báthory-líceum, ahol a tizenkettedikesek 67,80%-a ment át.
A vizsgaeredményeket több szempont alapján lehet értékelni, a rendszer most csak a sikeraránnyal számol, így előfordulhat akár, hogy a jegyek magasabbak egy olyan iskolában, amely nem került ilyen előkelő helyre a rangsorban. Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes lapunkkal közölte: a Kolozs megyei magyar iskolák jóval a megyei átlag fölött teljesítettek, most már csak a diákokon múlik, hogy komolyan vegyék a tanulást. Tegnap zárult le az előkészítő osztályba való beiratkozás első szakasza, jelenleg úgy tűnik, hogy a megyében a tervezettnél hússzal több előkészítő osztály indul.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Számaránynak megfelelő támogatás a magyar igénylőknek
Megyei pénzek egyházaknak, civil szervezeteknek, sportegyesületeknek
Apróbb véleménykülönbségek közepette, de percek alatt osztotta ki idei támogatásait a Kolozs Megyei Tanács a testülethez pályázatot benyújtó egyházak, civil szervezetek, sportegyesületek között.
Az egyházaknak összesen hárommillió lejt, az ifjúsági projektekre 700 ezer lejt, kultúrára 600 ezer lejt, sporttevékenységekre 1,7 millió lejt különített el idei költségvetéséből a megyei önkormányzat. Vákár István, a tanács alelnöke az ülést követően elégedetten nyilatkozta, hogy három havi háttérmunka után sikerült a megye magyarsága számarányának megfelelő támogatást nyújtani a magyar igénylőknek. – Minden, a megyei tanácstól támogatást igénylő történelmi magyar egyháznak tudtunk anyagi támogatás adni. Jelentős támogatásban részesül a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület, és a kolozsvári magyar könyvhetet szervező Dinamika Egyesület is – mondta el a Szabadságnak.
NAGY-HINTÓS DIANA. Nyugati Jelen (Arad) Szabadság (Kolozsvár)

„Ez itt a város, a városod, Kolozsvár…”
Virág Erzsébet nyugalmazott tanár, Horváth Anna alpolgármester, Szabó Lilla fordító (a Kolozsvári Magyar Napok szervezői stábjának tagja) és Györgyjakab Enikő színművész megkapó őszinteséggel beszélt Egyed Emese egyetemi oktatónak, a moderátor és a népes hallgatóság előtt arról, hogy mit jelent számukra Kolozsvár, milyen emlékek kötik ehhez a városhoz, és hogyan látják jövőjét.
Kolozsvárhoz való kötödésem a kockaköves Rákóczi úthoz, a Széchenyi téri piachoz fűződő gyerekkori emlékeimmel kezdődik. Nem vagyok nosztalgiázó alkat, de családommal gyakran felkeressük a helyeket, ahol én gyerek voltam – kezdte az emlékezést Virág Erzsébet nyugdíjas magyartanár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége egyik országos alelnöke.
– Nem adatott meg nekem, hogy Kolozsváron szülessek, hogy illatok, hangulatok,  gyermekkori emléke kössön ehhez a városhoz. Gyermekkoromban Kolozsvár elérhetetlen, álomszép, távoli, megfoghatatlan hely volt – vette át a szót Horváth Anna alpolgármester, akinek apai szépapja már beazonosítható kolozsvári léttel rendelkezett, dédapja pedig Szász Domokos református püspök feleségének unokaöccse volt. – Férjhezmenetelem után eldőlt, hogy Kolozsvárra költözöm, mert a férjem már itt dolgozott. Furcsa időszak volt: egyfajta „se veled, se nélküled érzés” kerített hatalmába a várossal kapcsolatosan. Akkor kezdtem a várost  „érezni”, amikor megszülettek  gyerekeim – mondta Horváth Anna.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Szertefoszlott illúziókról, szellemi műhelyekről
Demény Attila kolozsvári zongoraművész, operaszerző és operarendező Emlékek és szertefoszlott illúziók című önéletrajzi írásait és Tóth Gábor nagyváradi újságíró által a szerzővel készült interjúját tartalmazó kötetével ismerkedhettek meg az érdeklődők szerda este a Györkös-emlékházban. Az első kötetes szerzővel Demény Péter író beszélgetett. Nem hiányzott a zene sem a rendezvényről: Demény Attila tavaly megjelent 18 hegedűduójából négyet hallgathattunk meg Béres Melinda és Márkos Albert tolmácsolásában.
A kötetcím kapcsán Demény Attila elmondta: élete eseményeit kommentálja élményszerűen, visszaemlékezve gazdag és sikeres pályájára, amelynek során illúziók születtek, majd szertefoszlottak, és újak keletkeztek. – Az illúziók tervszerűen szertefoszlanak, és akkor az ember új illúziókat teremt. Néha sorsszerű, néha így hozza az élet – válaszolta Demény Attila a beszélgetőtárs ama kérdésére, miszerint az illúziók szertefoszlása sorsszerűség-e.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

„A hétszázát!” – magyar napok hetedik alkalommal
Kolozsvár Főterén lép fel augusztus 21-én az Omega együttes
Kóbor János, az Omega együttes énekese is jelen volt tegnap Kolozsváron a Kincses Kolozsvár Egyesület székhelyén, a hetedik alkalommal megrendezendő Kolozsvári Magyar Napokat beharangozó sajtótájékoztatón.
Az énekes meglepetésvendégként jelent meg a sajtóesemény vége fele, majd a rá jellemző közvetlenséggel válaszolt az újságírók kérdéseire. Kóbor János elmondta: több mint ötvenéves pályafutásuk során még nem léptek fel Kolozsváron, ezért most rendkívüli koncertben lesz részük azoknak, akik ott lesznek a KMN augusztus 21-i főtéri záró gáláján. Az idei magyar napokat egyébként augusztus 14-e és 21-e között rendezik, „A hétszázát!” jelszóval, mivel Kolozsvár hétszáz éve kapta meg városi rangját Károly Róberttől. A KMN gazdag programkínálatáról még folynak az egyeztetések, a szervezőstáb azonban biztosította a jelenlévőket afelől, hogy most is igyekeznek eleget tenni minden elvárásnak.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Nemcsak plakátragasztásra használhatók a fiatalok
„A MIÉRT egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az önkormányzati választások során 500 fiatal kerüljön be az RMDSZ jelöltlistájára” – magyarázta Antal Lóránt MIÉRT-elnök tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: fontos a fiatalok képviselete, támogatása és az itthon maradás elősegítése.
Geréd Imre kolozsvári városi tanácsos kifejtette: 2012-ben megtört a jég, és az elmúlt négy évben bebizonyosodott, hogy a fiatalok nem csak plakátragasztásra használhatók. Eredményként könyvelte el, hogy a városi tanácsban sikerült elfogadtatni azt a határozatot, miszerint a KMDSZ által ingyenesen kibocsátott A Kártya igazolvány birtokosai is részesüljenek ingyenes közszállítási bérletekben. Amikor tavaly Kolozsvár volt Európa Ifjúsági Fővárosa, a magyar fiataloknak köszönhetően sikerült többnyelvű (köztük magyar) logót és kommunikációt megvalósítani. Ugyanakkor a tömegközlekedési jegyautomaták és a biciklikölcsönző rendszer menüjének is van magyar változata.
„Olyan fiatalokat kértünk fel a jelöltségre, akik a közösségi munka területén már bizonyítottak, és ismerik azt a közösséget, amelyet képviselnek és elkötelezettek” – közölte Antal Géza KIFOR-elnök.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

„Lélektől lélekig mentette a magyar kultúra kincseit”
Könyvbemutatóval és gálával köszöntötték a 90 éves Kallós Zoltánt
Két rendkívüli rendezvénnyel ünnepelték meg az idén március 26-án kilencvenedik életévét betöltő Kallós Zoltán néprajzkutatót: szombaton délután a Kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokában bemutatták Csinta Samu A lélekmentő – Kallós Zoltán első kilencven éve című kötetét, illetve Kallós Zoltán átvette a Kriza János Néprajzi Társaság életműdíját.
Az ezt követő gálán gyerekek, fiatalok, idősek, profi és amatőr népdalénekesek, néptáncosok és zenészek léptek fel moldvai, kalotaszegi és mezőségi népdalokat, néptáncokat adva elő. Gergely Balázs szerint Kallós Zoltán tudta: ami a lelkében van, azt senki el nem veheti tőle. Kelemen Hunor Kallós Zoltán életének és a romániai magyarság történelmének összefonódását hangsúlyozta. Orbán Viktor magyar kormányfő Kallós Zoltán irigylésre méltó tetterejét méltatta. Az est fénypontjaként Kallós Zoltán kedvenc népdalait énekelte el az ünneplő közönséggel.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Kolozsvárt is útba ejtik a gyalogos zarándokok
Május 1-jén érnek Kolozsvárra azok a magyarországi zarándokok, akik gyalogosan indultak el Máriapócsról, hogy három hét alatt pünkösdre a Csíksomlyói Szűzanyához érjenek – tudhattuk meg a zarándokút szervezőjétől, Merva Lászlótól.
– Az idei zarándokút már a kilencedik, amelynek végállomása a csíksomlyói pünkösdi búcsú. A tízfős magyarországi csapat az EKE vezetésével Mákófalva felől, május 1-jén, vasárnap este érkezik Kolozsvárra, a Szent Mihály plébánia által biztosított szállására. Másnap pihenőnapjuk lesz, afféle helyben zarándoklás a városban, s kedden reggel veszik kézbe újra a keresztet és a zászlót, hogy Kolozs felé továbbindulva folytassák útjukat a pünkösdi búcsúba. Reméljük, hogy Kolozsvár az idén is erőt adó, lélekemelő pontja lesz utunknak! – nyilatkozta lapunknak Merva László.
A zarándokút szervezője elmondta: a felhívást a Mária-út honlapján (www.mariaut.hu) december elején tették közzé. Rajtuk kívül idén még egy 15 fős budapesti csapat is gyalogosan teszi meg a Magyarország fővárosa és Csíksomlyó közti utat, 40 nap alatt, de ők nem érintik Kolozsvárt.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Tőkés: a magyarság legfőbb képviselője a Néppárt
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint a romániai magyarság egyetlen hiteles képviselője a Néppárt, mivel ezt a címet sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt (MPP) nem érdemelte ki. Ezért ha anyagilag nem is, de erkölcsileg teljes mértékben támogatják az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltjeit a június 5-i helyhatósági választáson, sőt, az EMNT kilenc tagú elnökségéből öten a Néppárt jelöltjei.
„Amikor 2003-ban világossá vált, hogy az RMDSZ elárulta a programjában is szereplő autonómia ügyét, létrehoztuk a romániai magyarság autonómiája érdekében az EMNT-t. Az EMNT tehát azt a pártot támogatja, amely felvállalja az autonómiapolitikát, sőt: legfőbb politikai célkitűzésének tartja annak megvalósítását” – indokolta meg Tőkés László azt az állítását, miszerint az EMNT támogatja a Néppárt jelöltjeit. Tőkés utána kifejtette: indokolt mind a román, mind a romániai magyar politikum megújulása, mivel „ami ebben az országban folyik, az minden, csak nem demokrácia”.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Hitélet – Refo500 – még várják a javaslatokat
Több mint tíz konferenciát szerveznek Kolozsváron jövőre a reformáció 500 éves évfordulójának megünneplését célul kitűző Refo500 nemzetközi hálózat kolozsvári szereplői – tudtuk meg a Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) klubtermében megtartott kerekasztal-megbeszélésen. A 2017-ben esedékes eseménysorozat még bővülhet, hiszen idén még várják a javaslatokat, és egy-két hónapon belül interaktív naptárat készítenek. A beszélgetést Vincze Hanna Orsolya, a BBTE oktatója vezette, aki elmondta: a Refo500 hálózat több mint 120 taggal rendelkezik, egyházak, egyetemek, múzeumok csatlakoztak hozzá. Kolozsvárról a BBTE, az egyetem központi könyvtára (BCU), a Protestáns Teológiai Intézet, az Erdélyi Református Egyházkerület és az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői is bekapcsolódnak a Refo500-ba.
– A kerekasztal célja, hogy megfogalmazzuk a hitújítás korának jelentőségét saját tevékenységi területünkön. Másodsorban keresni kell az együttműködés lehetőségeit a hálózat intézményeivel. A harmadik célunk az, hogy 2017-ben eljuttassuk a közvéleményhez a reformáció üzenetét – mondta Vincze Hanna Orsolya.
– A BBTE csatlakozása a hálózathoz azért fontos az egyetem számára, mert ily módon új tartalmat nyertek az egyetem négy teológiai, illetve a többi karán folyó egyháztörténeti kutatások. Olyan multietnikus, többfelekezeti közegben, mint ez az egyetem, ez a város és ez a régió, egymás tapasztalataiból tanulva könnyebb lesz kapcsolódási pontokat találni a témák között – közölte Gábor Csilla BBTE-oktató.
– Amikor felmerült, hogy a BBTE csatlakozzon a hálózathoz, nem tudtuk, hogy az ortodox többségi környezet mennyire lesz „vevő” a reformációs témára, mivel a reformáció nem érintette különösképpen az ortodox vallást. Nem tudtuk, mennyire fogják saját értékként kezelni, illetve saját rendezvénnyé tenni, de aztán a rektori tanácsban megszavazták a csatlakozást – nyilatkozta Péter István BBTE-oktató.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Három ember, három kor – ugyanazok a dilemmák
Bánffy Miklóstól Domokos Gézán át Markó Béláig
A 20. századi romániai magyarság két jelentős személyiségét, gróf Bánffy Miklóst és Domokos Gézát, az RMDSZ első elnökét hasonlították össze azon a csütörtök esti kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Tibori Szabó Zoltán, a Minerva Művelődési Egyesület elnöke és H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója beszélgetett Markó Béla volt RMDSZ-elnökkel. A Minerva Művelődési Egyesület székhelyén zajló eszmecserén kiemelték a három politikus életpályája közötti hasonlóságokat és különbségeket, de aktuálpolitikai kérdések (autonómia, önkormányzatiság, parlamenti demokrácia, etnikumközi viszonyok) is felmerültek.
„Két olyan politikus elődről van szó, akikhez Markó Béla viszonyíthatta önmagát, mind az adott helyzetet, mind pedig a cselekedeteket illetően” – vezette fel a beszélgetést Tibori Szabó Zoltán, átadva a szót Markó Bélának. Az RMDSZ volt elnöke szerint első látásra különösnek tűnik Domokos Gézát Bánffy Miklóshoz viszonyítani, hiszen Bánffy Miklós arisztokrata, monarchista politikus volt, míg Domokos Géza származásában, indulásában és későbbi politikai krédójában is más programot látszik képviselni. Kettőjüket viszont összekapcsolja a politika módszertana, eszköztára. Amikor pedig lehetőségük volt, használták is ezt a többség-kisebbség viszonyának rendezése érdekében – fejtette ki Markó Béla.
„Két teljesen különböző személyiségről, más politikai iskoláról van szó. Bánffy Miklós és Domokos Géza más politikai közegben dolgoztak, politizáltak. Sokszor az volt a benyomásom, hogy Domokos politikusalkat volt kiadóigazgatóként is. Politikai értelemben ő tartotta a hátán ezt az intézményt, amelynek üzemeltetésében utolérhetetlen bajnok volt. Domokos nem akkor lett politikus, amikor az RMDSZ elnöke lett, hanem már azelőtt 25 évvel, amikor nem lehetett ellenzéki, és a kor zsargonjában kellett érvelnie. Meggyőző ember volt, aki az 1989 utáni feszült, nyársat nyelt politikusi világban könnyeden társalgott. Domokos például sokkal jobban érezte a román közeget, mint Bánffy. Fel kell tennünk azonban a kérdést: háttérszálakat húzogató politikus volt?” – vetette fel H. Szabó Gyula.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Református Egység Napja: „Isten nemzetsége vagyunk”
Elkezdődött a rendezvénysorozat a reformáció 500. évfordulójára
A Kárpát-medence 65 református egyházmegyéjének képviselői vettek részt Szentháromság vasárnapján, május 22-én Kolozsváron a hetedik alkalommal megrendezett Református Egység Napján, amelyen arra emlékeznek, hogy a 2009-ben Debrecenben elfogadott egyházi alkotmány szerint a Magyar Református Egyház tagja minden keresztyén, aki ahhoz tartozónak vallja magát, legyen az magyar vagy más anyanyelvű.
Az esemény a reformáció 500. évfordulója tiszteletére rendezendő, 2017. október 31-ig tartó rendezvénysorozat megnyitója is volt. Az úrvacsoraosztással egybekötött istentiszteleten – amelyet kivetítőn a templom előtt helyet foglaló hívek is követhettek – Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke hirdetett igét. Horváth Anna alpolgármester arra emlékeztetett: kisebbségi létben az egység létkérdés.
A végén elfogadták azt a nyilatkozatot, amely szentesíti: életüket Isten földi egyházának építésére és szolgálatára rendelik.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Ideiglenesen külföldön keresné boldogulását a fiatalok fele
Rólad szól! – ismertették az ifjúsági karaván részeredményeit
Kolozsváron ismertették tegnap a romániai magyar ifjúság jövőbeli elképzeléseiről szóló, Rólad szól! elnevezésű, hat héten át tartó karaván részeredményeit, amelyet a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT), a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) és az RMDSZ bonyolított le harminc erdélyi helyszínen, több mint kétezer magyar fiatalt kérdezve meg.
Az interjúalanyok közül külön kategóriát képezett a 15-18 év közötti korosztály, illetve az egyetemi hallgatók vagy fiatal munkavállalók csoportja. A tegnap közzétett részeredmények azt mutatják: az itt élő magyar fiatalok több mint fele gondolja azt, hogy rövidebb vagy hosszabb időre elmenne az országból munkavállalás vagy tanulás céljával. A megkérdezettek két harmada nem ért egyet sem a marihuána legalizálásával, sem a szavazási jognak 16. életévtől történő gyakorlásával. Az iskolások a tanrend könnyítését és a tanórák csökkentését is támogatnák.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

A 2012-es eredmények
Az RMDSZ a 2012-es eredményeket szeretné újra elérni a vasárnapi önkormányzati választásokon – derült ki Kelemen Hunor tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján.
A választási kampány legfőbb célja a mozgósítás. A cél egyrészt a 2012-es választáshoz hasonló eredmény elérése, másrészt a közjó szolgálata. Azokban az önkormányzatokban, ahol csak néhány tanácsossal és alpolgármesterrel rendelkezünk, a magyar közösség képviselőinek ott kell lenniük az önkormányzatokban, biztonságot kell nyújtaniuk a magyar embereknek, továbbá az életminőség javítását célzó önkormányzati döntéseket kell hozniuk” – magyarázta az RMDSZ elnöke.
Kelemen valós esélyt lát arra, hogy az RMDSZ szatmárnémeti és marosvásárhelyi polgármesterjelöltje megnyerje a választásokat, és kiüssék a nyeregből az eddigi román városvezetőket. „Mindkét városban a nem RMDSZ-jelöltre leadott szavazatok száma a jelenleg tisztségben levő polgármestereket segíti” – összegzett Kelemen.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Pizsamában, otthonról lapozható középkori dokumentumok
Rüsz-Fogarasi Enikő: a digitalizálás megkönnyíti a kutatómunkát
Annak, aki tudni szeretné, hogy milyenek voltak a középkori végrendeletek, leltárjegyzékek, vagy milyen magán- és hivatali levelezéseket bonyolítottak le a középkorban, már nem feltétlenül kell levéltárba mennie: elég, ha rákattint a www.arhivamedievala.ro honlapra, akár éjjel kettőkor, pizsamában...
Rüsz-Fogarasi Enikő, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Történelem és Filozófia Karának dékánhelyettese szerint az adatbázis jelentős mértékben megkönnyíti a további kutatásokat, hiszen otthon, kényelmes körülmények között lehet dolgozni. A digitális adatbázist – létrehozásában a Bukaresti Tudományegyetem, a BBTE, a Központi Egyetemi Könyvtár (BCU) és az Országos Levéltár összes fiókja vett részt – nemrég már bemutatták Bukarestben, de mivel a digitalizált dokumentumok fele Kolozsváron található meg eredetiben, tegnap a kincses városban is tartottak egy bemutató előadást.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Bartók nyomában, Kodály szellemében szólt a dal
Guttman Mihály karnagy (1926-2013), a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) tiszteletbeli elnöke születésének kilencvenedik évfordulója emlékére kopjafát avattak szombaton Tordaszentlászlón a XVII. Szent László-napi kórustalálkozón, ahol közel húsz kórus, azaz közel félezren vettek részt.
Az eseményen találóan jegyezte meg Széman Péter EMKE-elnök, miszerint ezentúl a tordaszentlászlói kórustalálkozó a dalosok zarándokútja is lesz a Guttman Mihály emlékére állított kopjafához, amelyet Tamás Gebe András tordaszentlászlói polgármester és Szőke Zoltán nyugalmazott református lelkipásztor, az EMKE helyi szervezetének elnöke leplezett le. Az általunk megkérdezett kórustagok a tapsoktól fellelkesülve méltatták a kórustalálkozó pozitívumait, a házigazdák vendégszeretetét. Bartók nyomában és Kodály szellemében haladva a XXVII. Kórustalálkozón éledt újra az éneklő Erdély.
NAGY-HINTÓS DIANA

Szabadság (Kolozsvár)

Fiatal hazai tehetségek a nyári hangversenyeken
A Farkas utcai református templom javítása miatt a több éves hagyománnyal rendelkező nyári hangversenyeket nélkülözniük kellett a kolozsvári komolyzene-kedvelőknek. A templom tavalyi felújítása nyár közepén történt, ezért nem volt lehetőség egy nyári hangversenysorozat megszervezésére. A 2016-os nyári hangversenyévad megszervezését kolozsvári orgonaművész, Miklós Noémi, a Babeş– Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Református Tanárképző Karának oktatója (képünkön) vállalta magára, akit a szervezés menetéről, nehézségeiről kérdeztünk.
– Szervezőként és előadóként is érintett vagy a 2016-os nyári hangversenyeket illetően. Az elmúlt évek során többször is felléptél ezeken a hangversenyeken. Miért vállaltad el a szervezést? Hogyan kezdődött?
– Igen, a 2016-os koncertsorozaton előadóként is jelen leszek kétszer. A szervezést azért vállaltam el, mert Fazekas Zsolt tiszteletes felkért. Egyébként a templom tatarozása előtti koncertsorozatot is én szerveztem. Most azért is vállaltam el, mert úgy érzem, a koncertsorozat szervezéséből is sokat tudok tanulni, ami a saját előadói karrierem egyengetését illeti. Ma nem elegendő pusztán előadóművésznek lenni, az embernek menedzselni is kell tudnia magát.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Bécsi-Kolozsvári előadó az első orgonakoncerten
Kolozsvári származású és szülővárosával továbbra is élénk kapcsolatot ápoló orgonaművész, Windhager-Geréd Erzsébet nyitotta meg a Farkas utcai református templomban a nyári hangversenyévadot.
A bécsi lutheránus templom orgonistája nem lett hűtlen Kolozsvárhoz, ugyanis évek óta a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző Karán, a Zenepedagógia szakon kórust, karvezetést és orgonaimprovizációt tanít. A koncert elején a hangversenysorozat szervezője, Miklós Noémi orgonaművész és BBTE-oktató köszöntötte a jelenlévőket.
Évekkel ezelőtt már alkalmam nyílt meghallgatni Windhager-Geréd Erzsébet orgonaművészt, talán szintén egy nyári orgonahangverseny keretében. Már akkor feltűnt érett előadóművészi stílusa, technikai magabiztossága és nem utolsósorban muzikalitása. Most ugyancsak ezeket a pozitívumait emelném ki. Windhager-Geréd Erzsébet játékán érződött az, hogy gyakorlott előadó, akinél a hangszeren való játszás a mindennapok részét képezi.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Közös kincsünk, zenei anyanyelvünk Közös kincsünk, zenei anyanyelvünk
Erdély több településén lépett fel a napokban a Budapesti Monteverdi kórus.
A hangversenykörút célja Márton Áron római katolikus püspök életműve előtti tisztelgés a püspök születésének 120. évfordulója alkalmával. Első állomásuk július 1-jén, pénteken, a Kolozsvári Szent Mihály templomban volt. A kórus műsorán a cappella és orgonakíséretes művek szerepeltek a magyar és az egyetemes kórusirodalomból. Az énekkart az alapító karnagy, Kollár Éva vezényelte. Orgonán közreműködött: Krasznai Gáspár.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Érettségi sikerarány: Kolozs megye ismét országos első
Apáczais diák a legjobb a magyar maturandusok között
Az idei érettségin az országos sikerarány 66,7% – derült ki tegnap, az eredmények kihirdetését követően.
Kolozs megye, amely tavaly országos első volt 82,18%-os sikerarányával, az idén 83,32%-ot ért el, és ezzel úgy tűnik, megőrizte az első helyét. Az idén végzettek körében még nagyobb a sikeresen érettségizők aránya: 88,61%. Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelő azonban nemcsak a magas sikeraránnyal elégedett, hanem azzal is, hogy a közel négyezer vizsgázó közül ezren értek el kilencesen felüli átlagot, a megye 65 tanintézményéből pedig 19-ben 100 százalékos volt a sikeresen érettségizők aránya. Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes is elégedett a magyar vizsgázók eredményeivel, mivel a hat színmagyar tannyelvű líceum mindegyikében meghaladták az országos sikerarányt. A magyar maturandusok közül egyébként a legjobb eredményt az Apáczai-líceum végzőse, Fodor Hanna Márta érte el 9,72-es átlaggal.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Lezajlott a nyolcadikat végzett tanulók számítógépes szétosztása
Veszélyben a dési magyar kilencedik osztály
Az oktatási minisztérium által közzétett ütemtervnek megfelelően tegnap zajlott a nyolcadikat végzett tanulók számítógépes szétosztása. Igaz, hogy a háromórás határidőt kissé meghaladva, négy óra körül tették ki az eredményeket, ez pedig tovább fokozta az izgalmakat.
A tanulók átlagát úgy állapították meg, hogy a júniusi szakaszzáró vizsga átlaga 75%-ban, míg az 5–8. osztályos átlag 25%-ban számít. Kolozs megyeben továbbra is beteltek a helyek a legtöbb elméleti líceumban. Magyar tagozaton még csak néhány betöltetlen hely mAradt. Az egyetlen színmagyar tannyelvű líceum, ahol mind a három kilencedik osztály megtelt, az Apáczai-líceum. Úgy tűnik, hogy a tordai Jósika-líceumban csak egy 9. osztály lesz. Ezt követően a tanulók július 21-e és 29-e között iratkozhatnak be abba a tanintézetbe, ahova az elosztást követően kerültek. Az iskoláknak ma kell kifüggeszteniük a kilencedikes betöltetlen helyeket.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)

Teret a fiataloknak
Jó ötletnek bizonyult, hogy a Farkas utcai református templomban zajló nyári hangversenyeken több fiatal előadóművésznek nyújtanak fellépési lehetőséget. Ilyen ígéretes tehetségnek bizonyult Müller Márta is, aki jelenleg a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia másodéves mesteris hallgatója, természetesen orgona-előadóművészet szakon.
Főleg az orgona szakos hallgatók számára hasznos ez a kezdeményezés, mert egy más hangszeren játszó fiatalnak több lehetősége van fellépésre, mint egy orgonistának.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)