Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2013. szeptember 12.
Kétoldali egyezményt kötött a BBTE és a budapesti ELTE
Dokumentumban szabályozzák a kettős mesteri diplomák kérdését
Ioan Aurel Pop, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora szeptember 5-én írta alá azt a keretegyezményt, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a legrégebbi magyarországi egyetem, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a BBTE hallgatói olyan mesteri programokra iratkozhatnak be, amelyek elvégzését követően kettős diplomát kapnak, tudtuk meg az egyetem által szerkesztőségünkbe elküldött közleményből. Magyar részről az ELTE rektora, Mezei Barna egyetemi professzor írta alá a dokumentumot. – Mivel az idei magiszteri tanulmányokra a felvételi már lezajlott, a két egyetemen való mesteri képzés csak jövőre indul be. A rektorok által aláírt dokumentum az a keretegyezmény, amelynek alapján minden kar külön dönt a két diplomát biztosító magiszteri képzésről – magyarázta lapunknak Nagy László, a kiterjesztett tagozatokért, a minőségbiztosításért és az informatizálásért felelős rektorhelyettes.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Dokumentumban szabályozzák a kettős mesteri diplomák kérdését
Ioan Aurel Pop, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora szeptember 5-én írta alá azt a keretegyezményt, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a legrégebbi magyarországi egyetem, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a BBTE hallgatói olyan mesteri programokra iratkozhatnak be, amelyek elvégzését követően kettős diplomát kapnak, tudtuk meg az egyetem által szerkesztőségünkbe elküldött közleményből. Magyar részről az ELTE rektora, Mezei Barna egyetemi professzor írta alá a dokumentumot. – Mivel az idei magiszteri tanulmányokra a felvételi már lezajlott, a két egyetemen való mesteri képzés csak jövőre indul be. A rektorok által aláírt dokumentum az a keretegyezmény, amelynek alapján minden kar külön dönt a két diplomát biztosító magiszteri képzésről – magyarázta lapunknak Nagy László, a kiterjesztett tagozatokért, a minőségbiztosításért és az informatizálásért felelős rektorhelyettes.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2013. szeptember 16.
Adorjáni: ez a templom számomra a legszebb, mert a miénk!
Feltárult az evangélikus templom gyönyörűen felújított belseje
Közel három órán át tartó ünnepi rendezvényen avatták fel péntek délután a felújított kolozsvári evangélikus-lutheránus templomot. A hozzávetőlegesen kétszáz résztvevő az evangélikus püspökség udvarán várakozott, miközben Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök a 24., kapunyitó zsoltárt olvasta fel, majd a püspök hármas koppantására feltárult a templom gyönyörűen felújított belseje. A rendezvényen először hálaadó istentiszteletet, majd ünnepi közgyűlést tartottak, amelyen egyházi és világi méltóságok – Csutak Ibolya, Fehér Attila, Kelemen Hunor, Prőhle Gergely, Horváth Anna, Máté András Levente, Vákár István, Guttmann Szabolcs és Adrian Petruş – szólaltak fel. Aki a múltba fektet, az a jövőbe ruház be, hangsúlyozta Kelemen Hunor. Közreműködött: Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze (szavalat), Mihaela Maxim (szoprán), Ambrus László (trombita) és Horváth Zoltán (orgona).
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Feltárult az evangélikus templom gyönyörűen felújított belseje
Közel három órán át tartó ünnepi rendezvényen avatták fel péntek délután a felújított kolozsvári evangélikus-lutheránus templomot. A hozzávetőlegesen kétszáz résztvevő az evangélikus püspökség udvarán várakozott, miközben Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus-lutheránus püspök a 24., kapunyitó zsoltárt olvasta fel, majd a püspök hármas koppantására feltárult a templom gyönyörűen felújított belseje. A rendezvényen először hálaadó istentiszteletet, majd ünnepi közgyűlést tartottak, amelyen egyházi és világi méltóságok – Csutak Ibolya, Fehér Attila, Kelemen Hunor, Prőhle Gergely, Horváth Anna, Máté András Levente, Vákár István, Guttmann Szabolcs és Adrian Petruş – szólaltak fel. Aki a múltba fektet, az a jövőbe ruház be, hangsúlyozta Kelemen Hunor. Közreműködött: Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze (szavalat), Mihaela Maxim (szoprán), Ambrus László (trombita) és Horváth Zoltán (orgona).
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2013. október 24.
Áll a Bethlen-szobor Kolozsváron: kicsit kint, kicsit bent
Böjte Csaba: ma is hinnünk kell a párbeszéd konfliktusmegoldó erejében
Ünnepélyes keretek között avatták fel tegnap délután a Kolozsvári Alsóvárosi Református Egyházközség templomkertjében Bethlen Gábor szobrát, ezzel ünnepelve meg fejedelemmé választásának 400. évfordulóját. Az egész alakos bronzszobor nagyrészt közadakozásból született, alkotója Péterfy László székelyföldi származású, Magyarországon élő szobrászművész, aki maga is jelen volt az eseményen. A felszólaló politikusok, egyházi méltóságok Bethlen Gábor nagyságát méltatták, illetve elveinek időszerűségét hangsúlyozták, így elhangzottak a fejedelem ma is aktuális szavai, miszerint „nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”. Többen is nyomatékosították a magyar nemzet összefogásának fontosságát, amiben történelmi nagyjaink is hittek. A leleplezés után több mint 40 koszorút helyeztek el a szobornál, amely ezentúl a Kétágú templom kertjében állva erősíti az itt élő magyarok öntudatát az idők végezetéig.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Böjte Csaba: ma is hinnünk kell a párbeszéd konfliktusmegoldó erejében
Ünnepélyes keretek között avatták fel tegnap délután a Kolozsvári Alsóvárosi Református Egyházközség templomkertjében Bethlen Gábor szobrát, ezzel ünnepelve meg fejedelemmé választásának 400. évfordulóját. Az egész alakos bronzszobor nagyrészt közadakozásból született, alkotója Péterfy László székelyföldi származású, Magyarországon élő szobrászművész, aki maga is jelen volt az eseményen. A felszólaló politikusok, egyházi méltóságok Bethlen Gábor nagyságát méltatták, illetve elveinek időszerűségét hangsúlyozták, így elhangzottak a fejedelem ma is aktuális szavai, miszerint „nem mindig lehet megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”. Többen is nyomatékosították a magyar nemzet összefogásának fontosságát, amiben történelmi nagyjaink is hittek. A leleplezés után több mint 40 koszorút helyeztek el a szobornál, amely ezentúl a Kétágú templom kertjében állva erősíti az itt élő magyarok öntudatát az idők végezetéig.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2013. október 25.
Díszdoktorrá avatták Angi István zeneesztétát
Ünnepélyes keretek között, de ugyanakkor családias hangulatban avatták a Gheorghe Dima Zeneakadémia díszdoktorává Angi István nyugalmazott professzort, esztétát tegnap délben, az intézmény zsúfolásig megtelt stúdiótermében. Vasile Jucan rektor beszédében kifejtette: Angi István a zeneakadémia intellektuális tőkéje, szellemi vagyona, hiszen növeli az intézmény minőségét, szavahihetőségét. Laudációjában Pavel Puşcaş zeneakadémiai professzor, esztéta kiemelte: a napokban 80. életévét betöltött Angi professzor fiatalos energiával, teljes szellemi frissességben áll előttünk. Angi István 1933. október 16-án született a székelyföldi Ozsdolán, és éppen hatvan évvel ezelőtt, azaz 1953-ban iratkozott be a kolozsvári zeneakadémiára, ahol tanulmányainak befejezése után, 1958-ban kezdett el tanítani.
– Különleges alkalom a mostani, hiszen olyan kolozsvári személyiséget köszönthetünk, aki nem kevés időt, hatvan évet töltött el az intézmény falai között – hangsúlyozta Pavel Puşcaş a díszdoktorrá avatáson, majd Angi István zeneesztéta munkásságát ismertette. Rámutatott: édesapja a pedagógusi pályát választotta, lánytestvére és felesége is a konzervatóriumot végezte el, tehát szerettei életpályája a zenéhez és az oktatáshoz kötődött. Megtudtuk: Angi István három évig volt a kolozsvári agrártudományi egyetem hallgatója, majd 1953-ban átiratkozott a konzervatórium zenepedagógia szakára, amelyet 1958-ban végzett el. Több mint fél évszázados tanári pályája során nem csak a kolozsvári zeneakadémián, hanem a Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia és bölcsészeti karán, a képzőművészeti egyetemen, valamint a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen is tanított.
Ez idő alatt rengeteg könyvet, tanulmányt, cikket írt. – Angi István legjellemzőbb tulajdonsága a türelem, a megértés és a reménykedés. Ugyanakkor minden tudomány és művészeti ág érdekli; az elmúlt húsz évben pedig mindent megtanult a számítógépen, amire szüksége volt. Erős istenhitének tulajdonítható a szakrális zene iránti fogékonysága. Két kötetbe foglalt esztétikai tanulmányai a legkiterjedtebb és tartalmasabb romániai tanulmányok, amelyek az elmúlt nyolcvan évben íródtak. Angi István országos hírű esztétikai iskolát hozott létre Kolozsváron, ami pedig emberi tulajdonságait illeti, rendkívüli szerénysége elvitathatatlan – összegezte Pavel Puşcaş. Hozzáfűzte: egykori diákjai Angi papának vagy Angelicusnak, azaz angyalnak hívták a professzort.
– Tanári kvalitásai emberi jellemzőiből eredeztethetők. Egész életét az oktatásnak és a kolozsvári zeneakadémiának szentelte, ezért tartozunk neki tisztelettel és csodálattal – zárta beszédét a zeneesztéta.
Gabriel Banciu professzor, a zeneakadémia szenátusának elnöke felolvasta az intézmény szenátusának szeptember 26-án kelt döntését, amely a díszdoktori cím odaítéléséről döntött, majd Puşcaş a latin nyelvű oklevél tartalmát ismertette.
Angi István megjegyezte: zenetudományi és esztétikai kutatásai kiterjedtek Bartók és Enescu műveire, Kodály Zoltán kórusművészetére, a két Bolyai zeneelméleti koncepciójára is. Mint mondta, az esztétikai kategóriák közül az igazság, a jó és a szépség lineáris rendszert alkot, ezek közül pedig a szépség a legfontosabb, hiszen egyensúlyt teremt. – Az esztétikai kategóriákat a zene által őrizhetjük meg – állapította meg Angi professzor. Az esztétikai kategóriákról szóló kiselőadását Enescu Vox Maris című szimfonikus költeményének részleteivel, Cl. J. Vernet és Tiziano festményeivel, valamint Lucian Blaga-verssorokkal illusztrálta. Angi István köszönetet mondott családjának, azaz lányának és feleségének, kollégáinak, volt diákjainak az ünnepségért. Zárszóként azt kívánta: ahogy ő érezte, hogy Isten mindig vele volt, ugyanúgy ez a jelen lévőknek is adassék meg.
(Nagy-Hintós Diana)
Szabadság (Kolozsvár)
Ünnepélyes keretek között, de ugyanakkor családias hangulatban avatták a Gheorghe Dima Zeneakadémia díszdoktorává Angi István nyugalmazott professzort, esztétát tegnap délben, az intézmény zsúfolásig megtelt stúdiótermében. Vasile Jucan rektor beszédében kifejtette: Angi István a zeneakadémia intellektuális tőkéje, szellemi vagyona, hiszen növeli az intézmény minőségét, szavahihetőségét. Laudációjában Pavel Puşcaş zeneakadémiai professzor, esztéta kiemelte: a napokban 80. életévét betöltött Angi professzor fiatalos energiával, teljes szellemi frissességben áll előttünk. Angi István 1933. október 16-án született a székelyföldi Ozsdolán, és éppen hatvan évvel ezelőtt, azaz 1953-ban iratkozott be a kolozsvári zeneakadémiára, ahol tanulmányainak befejezése után, 1958-ban kezdett el tanítani.
– Különleges alkalom a mostani, hiszen olyan kolozsvári személyiséget köszönthetünk, aki nem kevés időt, hatvan évet töltött el az intézmény falai között – hangsúlyozta Pavel Puşcaş a díszdoktorrá avatáson, majd Angi István zeneesztéta munkásságát ismertette. Rámutatott: édesapja a pedagógusi pályát választotta, lánytestvére és felesége is a konzervatóriumot végezte el, tehát szerettei életpályája a zenéhez és az oktatáshoz kötődött. Megtudtuk: Angi István három évig volt a kolozsvári agrártudományi egyetem hallgatója, majd 1953-ban átiratkozott a konzervatórium zenepedagógia szakára, amelyet 1958-ban végzett el. Több mint fél évszázados tanári pályája során nem csak a kolozsvári zeneakadémián, hanem a Babeş–Bolyai Tudományegyetem filozófia és bölcsészeti karán, a képzőművészeti egyetemen, valamint a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen is tanított.
Ez idő alatt rengeteg könyvet, tanulmányt, cikket írt. – Angi István legjellemzőbb tulajdonsága a türelem, a megértés és a reménykedés. Ugyanakkor minden tudomány és művészeti ág érdekli; az elmúlt húsz évben pedig mindent megtanult a számítógépen, amire szüksége volt. Erős istenhitének tulajdonítható a szakrális zene iránti fogékonysága. Két kötetbe foglalt esztétikai tanulmányai a legkiterjedtebb és tartalmasabb romániai tanulmányok, amelyek az elmúlt nyolcvan évben íródtak. Angi István országos hírű esztétikai iskolát hozott létre Kolozsváron, ami pedig emberi tulajdonságait illeti, rendkívüli szerénysége elvitathatatlan – összegezte Pavel Puşcaş. Hozzáfűzte: egykori diákjai Angi papának vagy Angelicusnak, azaz angyalnak hívták a professzort.
– Tanári kvalitásai emberi jellemzőiből eredeztethetők. Egész életét az oktatásnak és a kolozsvári zeneakadémiának szentelte, ezért tartozunk neki tisztelettel és csodálattal – zárta beszédét a zeneesztéta.
Gabriel Banciu professzor, a zeneakadémia szenátusának elnöke felolvasta az intézmény szenátusának szeptember 26-án kelt döntését, amely a díszdoktori cím odaítéléséről döntött, majd Puşcaş a latin nyelvű oklevél tartalmát ismertette.
Angi István megjegyezte: zenetudományi és esztétikai kutatásai kiterjedtek Bartók és Enescu műveire, Kodály Zoltán kórusművészetére, a két Bolyai zeneelméleti koncepciójára is. Mint mondta, az esztétikai kategóriák közül az igazság, a jó és a szépség lineáris rendszert alkot, ezek közül pedig a szépség a legfontosabb, hiszen egyensúlyt teremt. – Az esztétikai kategóriákat a zene által őrizhetjük meg – állapította meg Angi professzor. Az esztétikai kategóriákról szóló kiselőadását Enescu Vox Maris című szimfonikus költeményének részleteivel, Cl. J. Vernet és Tiziano festményeivel, valamint Lucian Blaga-verssorokkal illusztrálta. Angi István köszönetet mondott családjának, azaz lányának és feleségének, kollégáinak, volt diákjainak az ünnepségért. Zárszóként azt kívánta: ahogy ő érezte, hogy Isten mindig vele volt, ugyanúgy ez a jelen lévőknek is adassék meg.
(Nagy-Hintós Diana)
Szabadság (Kolozsvár)
2013. november 1.
„Soha nem éreztette velünk, hogy milyen nagy művész”
Bemutatták a Ruha Istvánról szóló kötetet
Ruha István kétségtelenül az egyik legizgalmasabb életregény a háborút követő évtizedekben, és olyan mértékben határozza meg a kolozsvári, romániai, közép-európai, európai zenei életet, hogy nekünk erkölcsi kötelességünk eme hagyatékkal törődni – foglalta össze videóüzenetben a hegedűművész jelentőségét Selmeczi György zeneszerző a Mirela Capătă Ruha István, élet a hegedű csillagjegyében című könyv magyar változatának bemutatóján a Minerva Művelődési Egyesület székhelyén szervezett eseményen, szerdán délután. – Becsüljük meg ezt a könyvet, és ne gondoljuk azt, hogy ezzel le van tudva az ő utólagos recepciója, elismertetése a művészeti közgondolkodásban. Dolgoznunk kell ezen még, elő kellene kerülnie az összes felvételének, közkézen kellene forognia a sok gyönyörű felvételnek, ami maradt utána – tette hozzá.
– Igaz, hogy napjainkban élmény- és információáradatban élünk, ám most mégis arra összpontosítanék, hogy milyen élményt jelentett számomra a könyv lefordítása. Lokálpatriótaként főleg Ruha kolozsvári éveihez és az itteni zenei élethez kötődő események felelevenítése töltött el örömmel. A maitól sokban különböző világba csöppentem, és a könyvből én is erőt merítettem – vallotta a kötet fordítója, Nagy-Hintós Diana. – A könyvet fordítgatva rájöttem, hogy mennyire igazságtalanul méltatlankodunk most mindenért, hiszen akkoriban, a háborút követő nincstelenségben a legapróbb dolgoknak is örültek az emberek. Szörnyen nehéz élete lehetett akkor a Ruha István korú, szegény fiataloknak, akiknek 16 évesen még egy hosszú nadrágra sem futotta. Ennek ellenére lelkiismeretesen végezték a munkájukat. Ruha úgy került be a zenekonzervatóriumba, hogy még csak le sem érettségizett, csak kilenc osztályt végzett, de ez nem jelentett akkor problémát. Másfajta nehézségek voltak annak idején, de a fiatalságot ez nem rettentette el a kemény munkától – mesélte a fordító.
– Ráhangolódásként Ruha István fellépéseiről készült felvételeket hallgattam, így még inkább azonosulni tudtam az általa képviselt értékkel. Korának meghatározó egyénisége volt, számtalan koncerten lépett fel, és mindent le tudott játszani hegedűn. Olyan nemzetközi versenyeken nyert, amelyre nem sok példa akad az őt követők sorában. Az oroszok mindig taroltak ezeken a versenyeken, mert az orosz zeneiskola világhírű volt, de neki mégis sikerült három ilyen versenyen kitűnően szerepelnie – fogalmazott. – Nemcsak a szegény sorsú, tehetséges fiatalt mutatja be a könyv, de láthatjuk a nehéz körülmények között élő családapát is, aki egy konyhában él feleségével és két gyermekével, miközben a fürdőszobában gyakorolva készül a nemzetközi versenyekre. Csak a világhírű orosz hegedűs, David Ojsztrah közbenjárására kap rendes lakást a család, aki kolozsvári koncertje alkalmával meglátogatta Ruhát és látta sanyarú életkörülményeit – sorolta Ruha pályafutásának nehézségeit Nagy-Hintós Diana.
Adrian Pop zeneakadémiai oktató, Mirela Capătă doktori dolgozatának irányítója hangsúlyozta: Ruha István özvegye jelentősen segítette doktorandusza munkáját azzal, hogy a nyilvánosság számára ismeretlen kordokumentumokat bocsátott a rendelkezésére. Így olyan értékes kutatási anyag birtokába jutott, amely feldolgozás hiányában elveszett volna az utókor számára. – Adriancának becézett annak idején Ruha István, mikor mindketten a filharmóniában dolgoztunk, és mindig büszke voltam olyankor, ha kikérte a véleményemet valamiről – idézte fel emlékeit, majd töredelmesen beismerte, soha nem írta meg azt a hegedűversenyt, amire Ruha felkérte, de ha valaha sor kerül rá, akkor mindenképpen a hegedűművésznek ajánlja majd.
Gavril Ţărmurenak, a besztercei Charmides Kiadó igazgatójának is volt szerencséje ismerni Ruha Istvánt, akit a 20. század egyik legkiemelkedőbb művészének tart. – Az általam alapított, komolyzenei koncerteket szervező alapítvány révén ismerkedtem meg a hegedűművésszel, aki számos alkalommal fellépett rendezvényeinken. Szerénysége, szakmai alázata, embersége volt közvetlenségének titka, soha nem éreztette velünk, hogy milyen nagy művész – beszélt a zenész rendkívüliségéről a kiadó vezetője.
Mirela Capătă, a könyv szerzője elsősorban vezetőtanárának köszönte meg, hogy tudományos dolgozatát sikerült írói szintre fejlesztenie. – Idegen világ volt számomra ez a munka, hiszen eddig a hegedűjátékommal fejeztem ki magam – jegyezte meg. – A hegedűművészet kiemelkedő alakjának életét és művészetét is bemutatja ez a könyv, ami azért nagyon fontos számomra, mert a kiváló művésztől, tanártól számos szakmai tanácsot kaptam, amelyek sokban segítették későbbi pályafutásomat – hangsúlyozta. Hozzátette: a magyar nyelvű könyv szükségessége nyilvánvaló volt, és külön örül annak, hogy ilyen családias, meleg légkörben mutathatták be a Minerva Művelődési Egyesület székhelyén, a Valovits-portrék hangulatos világában.
Szabadság (Kolozsvár)
Bemutatták a Ruha Istvánról szóló kötetet
Ruha István kétségtelenül az egyik legizgalmasabb életregény a háborút követő évtizedekben, és olyan mértékben határozza meg a kolozsvári, romániai, közép-európai, európai zenei életet, hogy nekünk erkölcsi kötelességünk eme hagyatékkal törődni – foglalta össze videóüzenetben a hegedűművész jelentőségét Selmeczi György zeneszerző a Mirela Capătă Ruha István, élet a hegedű csillagjegyében című könyv magyar változatának bemutatóján a Minerva Művelődési Egyesület székhelyén szervezett eseményen, szerdán délután. – Becsüljük meg ezt a könyvet, és ne gondoljuk azt, hogy ezzel le van tudva az ő utólagos recepciója, elismertetése a művészeti közgondolkodásban. Dolgoznunk kell ezen még, elő kellene kerülnie az összes felvételének, közkézen kellene forognia a sok gyönyörű felvételnek, ami maradt utána – tette hozzá.
– Igaz, hogy napjainkban élmény- és információáradatban élünk, ám most mégis arra összpontosítanék, hogy milyen élményt jelentett számomra a könyv lefordítása. Lokálpatriótaként főleg Ruha kolozsvári éveihez és az itteni zenei élethez kötődő események felelevenítése töltött el örömmel. A maitól sokban különböző világba csöppentem, és a könyvből én is erőt merítettem – vallotta a kötet fordítója, Nagy-Hintós Diana. – A könyvet fordítgatva rájöttem, hogy mennyire igazságtalanul méltatlankodunk most mindenért, hiszen akkoriban, a háborút követő nincstelenségben a legapróbb dolgoknak is örültek az emberek. Szörnyen nehéz élete lehetett akkor a Ruha István korú, szegény fiataloknak, akiknek 16 évesen még egy hosszú nadrágra sem futotta. Ennek ellenére lelkiismeretesen végezték a munkájukat. Ruha úgy került be a zenekonzervatóriumba, hogy még csak le sem érettségizett, csak kilenc osztályt végzett, de ez nem jelentett akkor problémát. Másfajta nehézségek voltak annak idején, de a fiatalságot ez nem rettentette el a kemény munkától – mesélte a fordító.
– Ráhangolódásként Ruha István fellépéseiről készült felvételeket hallgattam, így még inkább azonosulni tudtam az általa képviselt értékkel. Korának meghatározó egyénisége volt, számtalan koncerten lépett fel, és mindent le tudott játszani hegedűn. Olyan nemzetközi versenyeken nyert, amelyre nem sok példa akad az őt követők sorában. Az oroszok mindig taroltak ezeken a versenyeken, mert az orosz zeneiskola világhírű volt, de neki mégis sikerült három ilyen versenyen kitűnően szerepelnie – fogalmazott. – Nemcsak a szegény sorsú, tehetséges fiatalt mutatja be a könyv, de láthatjuk a nehéz körülmények között élő családapát is, aki egy konyhában él feleségével és két gyermekével, miközben a fürdőszobában gyakorolva készül a nemzetközi versenyekre. Csak a világhírű orosz hegedűs, David Ojsztrah közbenjárására kap rendes lakást a család, aki kolozsvári koncertje alkalmával meglátogatta Ruhát és látta sanyarú életkörülményeit – sorolta Ruha pályafutásának nehézségeit Nagy-Hintós Diana.
Adrian Pop zeneakadémiai oktató, Mirela Capătă doktori dolgozatának irányítója hangsúlyozta: Ruha István özvegye jelentősen segítette doktorandusza munkáját azzal, hogy a nyilvánosság számára ismeretlen kordokumentumokat bocsátott a rendelkezésére. Így olyan értékes kutatási anyag birtokába jutott, amely feldolgozás hiányában elveszett volna az utókor számára. – Adriancának becézett annak idején Ruha István, mikor mindketten a filharmóniában dolgoztunk, és mindig büszke voltam olyankor, ha kikérte a véleményemet valamiről – idézte fel emlékeit, majd töredelmesen beismerte, soha nem írta meg azt a hegedűversenyt, amire Ruha felkérte, de ha valaha sor kerül rá, akkor mindenképpen a hegedűművésznek ajánlja majd.
Gavril Ţărmurenak, a besztercei Charmides Kiadó igazgatójának is volt szerencséje ismerni Ruha Istvánt, akit a 20. század egyik legkiemelkedőbb művészének tart. – Az általam alapított, komolyzenei koncerteket szervező alapítvány révén ismerkedtem meg a hegedűművésszel, aki számos alkalommal fellépett rendezvényeinken. Szerénysége, szakmai alázata, embersége volt közvetlenségének titka, soha nem éreztette velünk, hogy milyen nagy művész – beszélt a zenész rendkívüliségéről a kiadó vezetője.
Mirela Capătă, a könyv szerzője elsősorban vezetőtanárának köszönte meg, hogy tudományos dolgozatát sikerült írói szintre fejlesztenie. – Idegen világ volt számomra ez a munka, hiszen eddig a hegedűjátékommal fejeztem ki magam – jegyezte meg. – A hegedűművészet kiemelkedő alakjának életét és művészetét is bemutatja ez a könyv, ami azért nagyon fontos számomra, mert a kiváló művésztől, tanártól számos szakmai tanácsot kaptam, amelyek sokban segítették későbbi pályafutásomat – hangsúlyozta. Hozzátette: a magyar nyelvű könyv szükségessége nyilvánvaló volt, és külön örül annak, hogy ilyen családias, meleg légkörben mutathatták be a Minerva Művelődési Egyesület székhelyén, a Valovits-portrék hangulatos világában.
Szabadság (Kolozsvár)
2013. december 17.
Új tér az erdélyi magyar könyvek és kiadványok számára
Adventi könyvvásár: Nagy Péter hisz még a könyvekben
A legszebb karácsonyi ajándék a könyv jelszóval három napon át tartó adventi könyvvásárt szervezett az IDEA Könyvtér a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel (EMTE) közösen az egyetem új, Tordai úti ingatlanában. Nagy Péter, az IDEA cégcsoport igazgatója elmondta: az adventi vásárban kizárólag erdélyi magyar kiadók mutatták be legfrissebb kiadványaikat. Mivel a rendezvény sikeresnek bizonyult, a két intézmény között írásbeli megállapodás született arról, hogy az ilyen jellegű tevékenységeket rendszeresítik, és jövő év januárjában megnyílik az IDEA Könyvtér könyvesboltja a Sapientia EMTE Tordai úti épületének bejáratánál. A Sapientián megrendezett első adventi könyvvásáron egyébként öt erdélyi magyar könyvkiadó volt jelen saját standdal, de az erdélyi magyar történelmi egyházak, civil szervezetek és a további könyvkiadók is az IDEA Könyvtér standján mutatták be könyvújdonságaikat.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Adventi könyvvásár: Nagy Péter hisz még a könyvekben
A legszebb karácsonyi ajándék a könyv jelszóval három napon át tartó adventi könyvvásárt szervezett az IDEA Könyvtér a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel (EMTE) közösen az egyetem új, Tordai úti ingatlanában. Nagy Péter, az IDEA cégcsoport igazgatója elmondta: az adventi vásárban kizárólag erdélyi magyar kiadók mutatták be legfrissebb kiadványaikat. Mivel a rendezvény sikeresnek bizonyult, a két intézmény között írásbeli megállapodás született arról, hogy az ilyen jellegű tevékenységeket rendszeresítik, és jövő év januárjában megnyílik az IDEA Könyvtér könyvesboltja a Sapientia EMTE Tordai úti épületének bejáratánál. A Sapientián megrendezett első adventi könyvvásáron egyébként öt erdélyi magyar könyvkiadó volt jelen saját standdal, de az erdélyi magyar történelmi egyházak, civil szervezetek és a további könyvkiadók is az IDEA Könyvtér standján mutatták be könyvújdonságaikat.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2013. december 18.
Ének és hálaadás a Református Kollégium karácsonyi koncertjén
Több mint két évtizedes hagyományra tekint vissza a Református Kollégium karácsonyi koncertje, amely nemcsak az oda járó gyerekeket és a szülőket vonzza, hanem a színvonalas programért hálás közönséget is. A közel két órán át tartó koncertnek van egy megfelelő váza: karéneklés, harangjáték, szavalatok, szólóénekek, hangszeres előadások, ami bombabiztos sikert jelent.
Nagy Zoltán operaénekes, volt kollégista már többször fellépett az iskola karácsonyi koncertjén.
Elsőként három kollégista (Csomós Júlia, Oláh Szilárd és Tasnádi István) olvasott fel Krisztus születéséről szóló bibliarészt Máté és Lukács evangéliumából. Beszédében Kovács Tibor iskolalelkész hangsúlyozta: az iskola tanulói fáradtságot nem ismerve készültek a koncertre. – A karácsonyi koncert különlegessége abban rejlik, hogy a gyerekek bizonyságtétele hozza el számunkra a legszebb üzenetet: velünk az Isten! – mondta az iskolalelkész.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Több mint két évtizedes hagyományra tekint vissza a Református Kollégium karácsonyi koncertje, amely nemcsak az oda járó gyerekeket és a szülőket vonzza, hanem a színvonalas programért hálás közönséget is. A közel két órán át tartó koncertnek van egy megfelelő váza: karéneklés, harangjáték, szavalatok, szólóénekek, hangszeres előadások, ami bombabiztos sikert jelent.
Nagy Zoltán operaénekes, volt kollégista már többször fellépett az iskola karácsonyi koncertjén.
Elsőként három kollégista (Csomós Júlia, Oláh Szilárd és Tasnádi István) olvasott fel Krisztus születéséről szóló bibliarészt Máté és Lukács evangéliumából. Beszédében Kovács Tibor iskolalelkész hangsúlyozta: az iskola tanulói fáradtságot nem ismerve készültek a koncertre. – A karácsonyi koncert különlegessége abban rejlik, hogy a gyerekek bizonyságtétele hozza el számunkra a legszebb üzenetet: velünk az Isten! – mondta az iskolalelkész.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2014. január 4.
Hazai oktatás 2014-ben: csupán néhány változás várható
Öt év múlva interdiszciplinárissá válik a szakaszzáró és az érettségi vizsga
A kormány december 23-án fogadott el egy, a hazai oktatási rendszerre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet, de az csak látszólag tartalmaz több újdonságot, a nemzeti kisebbségek (így a romániai magyarság) köz- és felsőoktatását pedig nagyon kis mértékben módosítja – magyarázta el lapunknak Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes és Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főosztályának a vezetője. Újdonság például az, hogy idén a nyolcadikosok szakaszzáró vizsgájának eredménye 75 százalékban, míg a tanuló
V–VIII. osztályos átlaga 25 százalékban számít a líceumba való bejutáshoz. A romániai egyetemeket ugyanakkor kötelezik arra, hogy a felvételinél ne vegyék figyelembe a IX–XII. osztályos átlagot. A szakaszzáró és az érettségi vizsga interdiszciplinárissá való tételét is csak a 2019-ben vizsgázó nyolcadikosok és tizenkettedikesek esetében alkalmazzák majd – hacsak addig nem hoznak újabb rendeleteket...
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
Öt év múlva interdiszciplinárissá válik a szakaszzáró és az érettségi vizsga
A kormány december 23-án fogadott el egy, a hazai oktatási rendszerre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet, de az csak látszólag tartalmaz több újdonságot, a nemzeti kisebbségek (így a romániai magyarság) köz- és felsőoktatását pedig nagyon kis mértékben módosítja – magyarázta el lapunknak Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes és Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási főosztályának a vezetője. Újdonság például az, hogy idén a nyolcadikosok szakaszzáró vizsgájának eredménye 75 százalékban, míg a tanuló
V–VIII. osztályos átlaga 25 százalékban számít a líceumba való bejutáshoz. A romániai egyetemeket ugyanakkor kötelezik arra, hogy a felvételinél ne vegyék figyelembe a IX–XII. osztályos átlagot. A szakaszzáró és az érettségi vizsga interdiszciplinárissá való tételét is csak a 2019-ben vizsgázó nyolcadikosok és tizenkettedikesek esetében alkalmazzák majd – hacsak addig nem hoznak újabb rendeleteket...
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2014. január 21.
Újkollégium: nincs előrelépés a visszaszolgáltatást illetően
Focipályát avattak a református ókollégium udvarán
Új focipályát avattak tegnap a református ókollégium udvarán. A 12 ezer eurós befektetésnek a több száz gyermek nem csak tornaórán örvendhet, hiszen a szünetekben is használhatja az egyik legnépszerűbb sportág művelésére alkalmas pályát.
Az avatás kapcsán ugyanakkor arra voltunk kíváncsiak, mi a helyzet az egykori tornaterem visszaszolgáltatásával. Mint azt Fejér Tünde Emőke, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) jogtanácsosa lapunknak elmondta, a visszaigényelt kolozsvári új kollégium, továbbá annak udvara és tornaterme ügyében jó ideje nincs semmilyen előrelépés: bár az Országos Restitúciós Bizottság 1999-ben kibocsátott visszaszolgáltatási határozata az egyháznak kedvez, az újkollégium tényleges visszaszolgáltatását ellehetetlenítette az akkori városvezetés és a Șincai-líceum igazgatósága. Ezért az egyházkerület 2003-ban és 2006-ban új kérést nyújtott be a visszaszolgáltatásra, de válasz a mai napig nem érkezett.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
Focipályát avattak a református ókollégium udvarán
Új focipályát avattak tegnap a református ókollégium udvarán. A 12 ezer eurós befektetésnek a több száz gyermek nem csak tornaórán örvendhet, hiszen a szünetekben is használhatja az egyik legnépszerűbb sportág művelésére alkalmas pályát.
Az avatás kapcsán ugyanakkor arra voltunk kíváncsiak, mi a helyzet az egykori tornaterem visszaszolgáltatásával. Mint azt Fejér Tünde Emőke, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) jogtanácsosa lapunknak elmondta, a visszaigényelt kolozsvári új kollégium, továbbá annak udvara és tornaterme ügyében jó ideje nincs semmilyen előrelépés: bár az Országos Restitúciós Bizottság 1999-ben kibocsátott visszaszolgáltatási határozata az egyháznak kedvez, az újkollégium tényleges visszaszolgáltatását ellehetetlenítette az akkori városvezetés és a Șincai-líceum igazgatósága. Ezért az egyházkerület 2003-ban és 2006-ban új kérést nyújtott be a visszaszolgáltatásra, de válasz a mai napig nem érkezett.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2014. január 22.
Vermesy Péterre és Sík Sándorra emlékeztünk
Vermesy Péter (1939–1989) erdélyi származású zeneszerzőre és Sík Sándor (1889–1963) piarista papköltőre emlékeztek a Donát úti református templomban január 19-én, a Magyar Kultúra Napja megünneplése alkalmával. A hatodik alkalommal megrendezett eseményen igehirdetésre, szavalatokra, előadásokra, énekkari fellépésekre került sor.
A Magyar Kultúra Napja alkalmával a Donát úti református templomban január 19-én megtartott ünnepi eseményen Bibza Gábor református lelkipásztor, esperes a 150. zsoltár első hat versét vette alapul igehirdetésében. – Nem mondunk le mindarról, amivel Isten megajándékozott minket a Kárpát-medencében. Ennek az örökségnek egy részét, zenei anyanyelvünk egy szeletét tárjuk most fel. Adja Isten, hogy továbbra is magyarul szóljon a szó, és zengjen az ének minden Kárpát-medencei településen, így Kolozsváron is – hangsúlyozta Bibza.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
Vermesy Péter (1939–1989) erdélyi származású zeneszerzőre és Sík Sándor (1889–1963) piarista papköltőre emlékeztek a Donát úti református templomban január 19-én, a Magyar Kultúra Napja megünneplése alkalmával. A hatodik alkalommal megrendezett eseményen igehirdetésre, szavalatokra, előadásokra, énekkari fellépésekre került sor.
A Magyar Kultúra Napja alkalmával a Donát úti református templomban január 19-én megtartott ünnepi eseményen Bibza Gábor református lelkipásztor, esperes a 150. zsoltár első hat versét vette alapul igehirdetésében. – Nem mondunk le mindarról, amivel Isten megajándékozott minket a Kárpát-medencében. Ennek az örökségnek egy részét, zenei anyanyelvünk egy szeletét tárjuk most fel. Adja Isten, hogy továbbra is magyarul szóljon a szó, és zengjen az ének minden Kárpát-medencei településen, így Kolozsváron is – hangsúlyozta Bibza.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2014. február 1.
Év végéig elkészülhet a Magyar Közösségi Ház
Százéves ingatlanban éled újra a kulturális élet Aranyosegerbegyen
Alig egy évvel ezelőtt alakult meg a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen az Aranyos- egerbegyi Magyar Ház Kulturális Egyesület, tagjai pedig rögtön munkához is láttak: az Aranyosegerbegyi Református Egyházközségnek visszaszolgáltatott földszintes ingatlanban magyar házat hoznak létre.
Ott jártunkkor a hideg ellenére zajlott a munka. Balázs Győző Balázs, a civil szervezet elnöke elmondta: remélik, hogy őszig befejezik a felújítást, és ezt követően az ingatlan betölti közösségépítő szerepét a községközpont életében. A tervek szerint az aranyosegerbegyi magyar házban minden generáció megtalálja a számára kedves tevékenységet. Minden valószínűség szerint itt élesztik újra az ifjak táncházát is, amely helyhiány miatt eddig elég nehézkesen zajlott. Ugyanakkor nemzeti ünnepeinkre is itt emlékeznének meg, de báb- és színielőadásokat, továbbá borkóstolókat és -versenyeket is tartanának
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
Százéves ingatlanban éled újra a kulturális élet Aranyosegerbegyen
Alig egy évvel ezelőtt alakult meg a Kolozs megyei Aranyosegerbegyen az Aranyos- egerbegyi Magyar Ház Kulturális Egyesület, tagjai pedig rögtön munkához is láttak: az Aranyosegerbegyi Református Egyházközségnek visszaszolgáltatott földszintes ingatlanban magyar házat hoznak létre.
Ott jártunkkor a hideg ellenére zajlott a munka. Balázs Győző Balázs, a civil szervezet elnöke elmondta: remélik, hogy őszig befejezik a felújítást, és ezt követően az ingatlan betölti közösségépítő szerepét a községközpont életében. A tervek szerint az aranyosegerbegyi magyar házban minden generáció megtalálja a számára kedves tevékenységet. Minden valószínűség szerint itt élesztik újra az ifjak táncházát is, amely helyhiány miatt eddig elég nehézkesen zajlott. Ugyanakkor nemzeti ünnepeinkre is itt emlékeznének meg, de báb- és színielőadásokat, továbbá borkóstolókat és -versenyeket is tartanának
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2014. február 6.
Isten hozott, magyar szakképzés, veszélyben a szucsági óvoda
Mit ígér Kolozs megye 2014/2015-ös beiskolázási terve?
A 2014 őszén kezdődő tanév legnagyobb újdonsága Kolozs megyében a líceumi szakosztályok létrehozása.
A már korábban beindított különféle képzések mellett most a kolozsvári Református Kollégium kínál cukrász-pincér, fodrászat-kozmetika-manikűr-pedikűr, víz-gáz szerelő és villanyszerelő szakmát diákjainak. Fokozott aggodalom kísérte az elmúlt hónapokban az osztályösszevonások témáját, amelynek évről évre visszatérő kockázata általában a vidéki és a kolozsvári lakótelepi magyar iskolákat-óvodákat érinti, ezek sok esetben ugyanis létszám alatt működnek. A beiskolázási tervek elkészültek, a magyar osztályokat sikerült megmenteni, sőt eggyel több magyar 9. osztály indul, bár az idén még a tavalyinál is kevesebb nyolcadikos végez. Továbbra is veszélyben van viszont a szucsági óvoda: működtetéséhez még 5 gyermekre lenne szükség. A beiskolázási számok minisztériumi jóváhagyásra várnak.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
Mit ígér Kolozs megye 2014/2015-ös beiskolázási terve?
A 2014 őszén kezdődő tanév legnagyobb újdonsága Kolozs megyében a líceumi szakosztályok létrehozása.
A már korábban beindított különféle képzések mellett most a kolozsvári Református Kollégium kínál cukrász-pincér, fodrászat-kozmetika-manikűr-pedikűr, víz-gáz szerelő és villanyszerelő szakmát diákjainak. Fokozott aggodalom kísérte az elmúlt hónapokban az osztályösszevonások témáját, amelynek évről évre visszatérő kockázata általában a vidéki és a kolozsvári lakótelepi magyar iskolákat-óvodákat érinti, ezek sok esetben ugyanis létszám alatt működnek. A beiskolázási tervek elkészültek, a magyar osztályokat sikerült megmenteni, sőt eggyel több magyar 9. osztály indul, bár az idén még a tavalyinál is kevesebb nyolcadikos végez. Továbbra is veszélyben van viszont a szucsági óvoda: működtetéséhez még 5 gyermekre lenne szükség. A beiskolázási számok minisztériumi jóváhagyásra várnak.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2014. február 8.
Igyekezni kell a regisztrációval
A magyar Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője, Pálffy Ilona elmondta: a magyarországi választások történetében újdonság a regisztrálás és a levélben történő szavazás. Arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, akik élni kívánnak szavazati jogukkal, március 22-ig juttassák el regisztrációs kérelmüket az NVI-hez.
Sok múlik a román posta gyorsaságán
– A március 22-e után beérkezett kérelmeket feldolgozzuk, ám ezek az állampolgárok nem vehetnek részt az április 6-i választáson. Ezért ha valaki az utolsó percre hagyja a regisztrálást, akkor kétséges, hogy időben el tudjuk neki küldeni a szavazáshoz kitöltendő levélcsomagot. Ha például a regisztrációs kérelmet március 22-én kapjuk meg, akkor a levélcsomag eljuttatása csak ezt követően, vélhetőleg március 25-én és 26-án történhet, a posta átfutási ideje pedig kiszámíthatatlan. Ha az érintett meg is kapja április 1-je körül a levélcsomagot, azt április 5-én éjfélig kitöltve vissza kell juttatni hozzánk, mert a szavazás csak akkor lesz érvényes. Az április 5-e után beérkezett levélszavazatokat érvénytelennek kell nyilvánítanunk. Március 22-től kezdődően azonban Magyarország külképviseleteire is be lehet adni a szavazólapokat tartalmazó borítékokat, amelyeket aztán továbbítanak az NVI-hez.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
A magyar Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője, Pálffy Ilona elmondta: a magyarországi választások történetében újdonság a regisztrálás és a levélben történő szavazás. Arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, akik élni kívánnak szavazati jogukkal, március 22-ig juttassák el regisztrációs kérelmüket az NVI-hez.
Sok múlik a román posta gyorsaságán
– A március 22-e után beérkezett kérelmeket feldolgozzuk, ám ezek az állampolgárok nem vehetnek részt az április 6-i választáson. Ezért ha valaki az utolsó percre hagyja a regisztrálást, akkor kétséges, hogy időben el tudjuk neki küldeni a szavazáshoz kitöltendő levélcsomagot. Ha például a regisztrációs kérelmet március 22-én kapjuk meg, akkor a levélcsomag eljuttatása csak ezt követően, vélhetőleg március 25-én és 26-án történhet, a posta átfutási ideje pedig kiszámíthatatlan. Ha az érintett meg is kapja április 1-je körül a levélcsomagot, azt április 5-én éjfélig kitöltve vissza kell juttatni hozzánk, mert a szavazás csak akkor lesz érvényes. Az április 5-e után beérkezett levélszavazatokat érvénytelennek kell nyilvánítanunk. Március 22-től kezdődően azonban Magyarország külképviseleteire is be lehet adni a szavazólapokat tartalmazó borítékokat, amelyeket aztán továbbítanak az NVI-hez.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2014. február 12.
Tanuljuk el Márton Árontól a szentté válás titkát
Márton Áron életét bemutató, eklektikus zeneművet hallgathattunk meg a Szent Mihály-templomban hétfő este. A szépen kidolgozott énekhangok, a drámai szituációt kifejtő narratíva méltán aratott sikert. A főszerepet a mű egyik zeneszerzője, Csiszér László tolmácsolta.
A Szent Mihály Római Katolikus Plébánia által, Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulója alkalmából szervezett négynapos rendezvény keretében, Kovács Gergely, Márton Áron boldoggá avatási ügye posztulátora tartott előadást hétfő délután, a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai székhelyén: Szentnek lenni nem kevesek előjoga, hanem mindenki hivatása címmel. Ugyanaznap este a Szent Mihály-templomban a marosvásárhelyi Mustármag énekegyüttes előadta a Népemért vállalom című, Márton Áron tiszteletére pár évvel ezelőtt komponált zeneművet, Papp László plébános előszavával.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
Márton Áron életét bemutató, eklektikus zeneművet hallgathattunk meg a Szent Mihály-templomban hétfő este. A szépen kidolgozott énekhangok, a drámai szituációt kifejtő narratíva méltán aratott sikert. A főszerepet a mű egyik zeneszerzője, Csiszér László tolmácsolta.
A Szent Mihály Római Katolikus Plébánia által, Márton Áron püspökké szentelésének 75. évfordulója alkalmából szervezett négynapos rendezvény keretében, Kovács Gergely, Márton Áron boldoggá avatási ügye posztulátora tartott előadást hétfő délután, a Római Katolikus Nőszövetség Szentegyház utcai székhelyén: Szentnek lenni nem kevesek előjoga, hanem mindenki hivatása címmel. Ugyanaznap este a Szent Mihály-templomban a marosvásárhelyi Mustármag énekegyüttes előadta a Népemért vállalom című, Márton Áron tiszteletére pár évvel ezelőtt komponált zeneművet, Papp László plébános előszavával.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2014. február 14.
Évekbe telhet a Mezőségi Magyar Oktatási Központ felépítése
Habár égető szükség lenne rá, az anyagiak hiánya miatt akár tíz évig is elhúzódhat a Mezőségi Magyar Oktatási Központ felépítése Szamosújváron. Az önálló magyar tanintézet létrehozásának ötlete közel tíz évvel ezelőtt fogalmazódott meg a szamosújvári Téka Alapítvány és a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány vezetőségében, majd 2010 októberében megtartották az alapkőletételt. A 8000 négyzetméteres területen 4 épületet húznának fel, ám az elmúlt 4 évben csak az alapok megöntésére és két épület részleges felépítésére kerülhetett sor.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
Habár égető szükség lenne rá, az anyagiak hiánya miatt akár tíz évig is elhúzódhat a Mezőségi Magyar Oktatási Központ felépítése Szamosújváron. Az önálló magyar tanintézet létrehozásának ötlete közel tíz évvel ezelőtt fogalmazódott meg a szamosújvári Téka Alapítvány és a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány vezetőségében, majd 2010 októberében megtartották az alapkőletételt. A 8000 négyzetméteres területen 4 épületet húznának fel, ám az elmúlt 4 évben csak az alapok megöntésére és két épület részleges felépítésére kerülhetett sor.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2014. február 15.
Kemény Zsigmondról neveznék el a mezőségi szórványiskolát
Két éve nincs román pénz, a kiutalt összeget is visszatartották
Habár égető szükség lenne rá, az anyagiak hiányában akár tíz évig is elhúzódhat a Mezőségi Magyar Oktatási Központ felépítése Szamosújváron: a 2012-es hazai kormányváltás óta a korábban kiutalt pénzt sem folyósították, csak az anyaország anyagi támogatására számíthatnak.
Segítség nélkül tíz évbe is telhet az építés – Mezőségen ez végzetesen hosszú idő lehet
A magyar diákok másodrangúak a vegyes iskolákban
A szamosújvári önálló magyar tanintézet létrehozásának ötlete közel tíz évvel ezelőtt fogalmazódott meg a szamosújvári Téka Alapítvány és a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány vezetőségében, 2010 októberében megtartották az alapkőletételt. A 8000 négyzetméteres területen 4 épület állna, ám az elmúlt bő 3 évben csak az alapok megöntésére és két épület részleges felépítésére kerülhetett sor. Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke mégis bizakodó: a mezőségi magyarságot illető negatív demográfiai változásokat az erős szellemi központként működő önálló magyar tanintézmény lassíthatja.
– Miután 2006-ban befejeződött a szamosújvári Téka Alapítvány székhelyének udvarán a bentlakásépítés, a Kallós Zoltán Alapítvány vezetőségével közösen arra gondoltunk: a szórványban élő magyar gyerekek felkarolására vonatkozó projekt akkor működőképes, ha a bentlakási intézmények mellett van egy teljesen magyar tannyelvű és adminisztrációjú iskola, amelynek keretében a gyerekeket magyar szellemben és kultúrában neveljük. A magyar szellemiséget ugyanis elég nehéz megvalósítani a vegyes intézményekben, hiszen akárhogy is nézzük, a magyar gyerekek másodrangú tanulói azoknak a tanintézménynek, ahova járnak – mondta Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy a jelenleg Szamosújváron tanuló, közel félezer magyar gyerek három intézmény négy épületében végzi tanulmányait.
– A szamosújvári 1-es számú Általános Iskolába 300 magyar gyerek jár. Az V–VIII. tagozat két párhuzamos magyar osztállyal működik; közülük egy osztálynyira tehető a „tékás” és a közeli településekről (Bonchida, Ördöngösfüzes stb.) ingázó gyerekek száma. Az általános iskola két épületben működik. Magyar tagozat van továbbá a Petru Maior és Ana Ipătescu nevét viselő líceumokban. A helyi RMDSZ-szervezet, a történelmi egyházak, iskolák vezetőségével konzultálva elhatároztuk: belevágunk az iskolaépítésbe. A projekt kivitelezését a Téka Alapítványra bízta a helyi közösség, mert elegendő pályázási és projekt-lebonyolítási tapasztalattal rendelkeztünk már akkor – magyarázta Balázs-Bécsi Attila.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
Két éve nincs román pénz, a kiutalt összeget is visszatartották
Habár égető szükség lenne rá, az anyagiak hiányában akár tíz évig is elhúzódhat a Mezőségi Magyar Oktatási Központ felépítése Szamosújváron: a 2012-es hazai kormányváltás óta a korábban kiutalt pénzt sem folyósították, csak az anyaország anyagi támogatására számíthatnak.
Segítség nélkül tíz évbe is telhet az építés – Mezőségen ez végzetesen hosszú idő lehet
A magyar diákok másodrangúak a vegyes iskolákban
A szamosújvári önálló magyar tanintézet létrehozásának ötlete közel tíz évvel ezelőtt fogalmazódott meg a szamosújvári Téka Alapítvány és a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány vezetőségében, 2010 októberében megtartották az alapkőletételt. A 8000 négyzetméteres területen 4 épület állna, ám az elmúlt bő 3 évben csak az alapok megöntésére és két épület részleges felépítésére kerülhetett sor. Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke mégis bizakodó: a mezőségi magyarságot illető negatív demográfiai változásokat az erős szellemi központként működő önálló magyar tanintézmény lassíthatja.
– Miután 2006-ban befejeződött a szamosújvári Téka Alapítvány székhelyének udvarán a bentlakásépítés, a Kallós Zoltán Alapítvány vezetőségével közösen arra gondoltunk: a szórványban élő magyar gyerekek felkarolására vonatkozó projekt akkor működőképes, ha a bentlakási intézmények mellett van egy teljesen magyar tannyelvű és adminisztrációjú iskola, amelynek keretében a gyerekeket magyar szellemben és kultúrában neveljük. A magyar szellemiséget ugyanis elég nehéz megvalósítani a vegyes intézményekben, hiszen akárhogy is nézzük, a magyar gyerekek másodrangú tanulói azoknak a tanintézménynek, ahova járnak – mondta Balázs-Bécsi Attila, a szamosújvári Téka Alapítvány elnöke, akitől azt is megtudtuk, hogy a jelenleg Szamosújváron tanuló, közel félezer magyar gyerek három intézmény négy épületében végzi tanulmányait.
– A szamosújvári 1-es számú Általános Iskolába 300 magyar gyerek jár. Az V–VIII. tagozat két párhuzamos magyar osztállyal működik; közülük egy osztálynyira tehető a „tékás” és a közeli településekről (Bonchida, Ördöngösfüzes stb.) ingázó gyerekek száma. Az általános iskola két épületben működik. Magyar tagozat van továbbá a Petru Maior és Ana Ipătescu nevét viselő líceumokban. A helyi RMDSZ-szervezet, a történelmi egyházak, iskolák vezetőségével konzultálva elhatároztuk: belevágunk az iskolaépítésbe. A projekt kivitelezését a Téka Alapítványra bízta a helyi közösség, mert elegendő pályázási és projekt-lebonyolítási tapasztalattal rendelkeztünk már akkor – magyarázta Balázs-Bécsi Attila.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2014. február 20.
Boc: törvényesen költöztette ki az önkormányzat a romákat
Angliai egyházi vezetők is kiállnak a kilakoltatottak mellett
Megvédte elődje, Sorin Apostu és a saját „mundér becsületét” Emil Boc kolozsvári polgármester, amikor tegnapi sajtótájékoztatóján újságírók szóvá tették a Karjala/Coastei utcai romák 2010-es kiköltöztetésének ügyét. Boc határozottan állította: az önkormányzat törvényesen járt el, és a romák csak egy, az önkormányzatnak felróható eljárásbeli hiányosság miatt nyerték meg a pert.
Boc azt is megemlítette, hogy a napokban a Daily Telegraph munkatársai több órán át tárgyaltak a városházával, miután angliai egyházi vezetők nyílt levelet intéztek Emil Bochoz, amelyben kérték: biztosítson emberhez méltó lakhatási körülményeket a kiköltöztetett 76 roma családnak. Vincze Enikő, a kiköltöztetett romák ügyével szolidarizáló egyetemi oktató megkeresésünkre elmondta: furcsállja a polgármester mostani álláspontját, ám továbbra is bízik abban, hogy a romániai igazságszolgáltatás majd orvosolja a problémát.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
Angliai egyházi vezetők is kiállnak a kilakoltatottak mellett
Megvédte elődje, Sorin Apostu és a saját „mundér becsületét” Emil Boc kolozsvári polgármester, amikor tegnapi sajtótájékoztatóján újságírók szóvá tették a Karjala/Coastei utcai romák 2010-es kiköltöztetésének ügyét. Boc határozottan állította: az önkormányzat törvényesen járt el, és a romák csak egy, az önkormányzatnak felróható eljárásbeli hiányosság miatt nyerték meg a pert.
Boc azt is megemlítette, hogy a napokban a Daily Telegraph munkatársai több órán át tárgyaltak a városházával, miután angliai egyházi vezetők nyílt levelet intéztek Emil Bochoz, amelyben kérték: biztosítson emberhez méltó lakhatási körülményeket a kiköltöztetett 76 roma családnak. Vincze Enikő, a kiköltöztetett romák ügyével szolidarizáló egyetemi oktató megkeresésünkre elmondta: furcsállja a polgármester mostani álláspontját, ám továbbra is bízik abban, hogy a romániai igazságszolgáltatás majd orvosolja a problémát.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2014. március 8.
Másfél évre bezár a Farkas utcai református templom
A többletterhelés miatt elköltöztetik az egyházkerületi gyűjtőlevéltárat
Hamarosan elkezdődik a Farkas utcai református templom felújítása. Kolozsvár egyik legismertebb szimbólumát uniós pénzből újítják fel, a munkálatok időtartama másfél évre tehető.
A templom felújítására vonatkozó pályázatot a Kolozsvár Belvárosi Református Egyházközség, a templom tulajdonosa, 2009. január 15-én nyújtotta be a Regionális Operatív Program Műemlék-felújítási alfejezete keretében. A pályázatot 2012-ben fogadták el, majd 2013. szeptemberében az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Farkas utcai Református Egyházközség megkötötte a 18,9 millió lejes támogatási szerződést – nyilatkozta lapunknak Maksay Ádám, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) műszaki tanácsosa. Fazekas Zsolt, a Belvárosi Egyházközség lelkipásztora közleményben tudatta, hogy a templomfelújítás időtartama alatt a vasárnap délelőtti istentiszteleteket a Református Kollégium dísztermében tartják.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
A többletterhelés miatt elköltöztetik az egyházkerületi gyűjtőlevéltárat
Hamarosan elkezdődik a Farkas utcai református templom felújítása. Kolozsvár egyik legismertebb szimbólumát uniós pénzből újítják fel, a munkálatok időtartama másfél évre tehető.
A templom felújítására vonatkozó pályázatot a Kolozsvár Belvárosi Református Egyházközség, a templom tulajdonosa, 2009. január 15-én nyújtotta be a Regionális Operatív Program Műemlék-felújítási alfejezete keretében. A pályázatot 2012-ben fogadták el, majd 2013. szeptemberében az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség és a Farkas utcai Református Egyházközség megkötötte a 18,9 millió lejes támogatási szerződést – nyilatkozta lapunknak Maksay Ádám, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) műszaki tanácsosa. Fazekas Zsolt, a Belvárosi Egyházközség lelkipásztora közleményben tudatta, hogy a templomfelújítás időtartama alatt a vasárnap délelőtti istentiszteleteket a Református Kollégium dísztermében tartják.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2014. március 18.
Kötelező felkészítők a rosszul teljesítő iskolákban
Többszörös túljelentkezés a belvárosi iskolák előkészítő osztályaiba
Örül Valentin Cuibus, Kolozs megyei főtanfelügyelő a próbaérettségi megyei eredményeinek, mert azok egyes tantárgyakból jóval meghaladják az országos átlagot, ám ennek ellenére úgy gondolja, hogy a megye tanulói még többre képesek az „igazi” érettségin.
Hozzátette: a próbaérettségin gyengén teljesítő iskolákban kötelezni fogják a tanárokat, hogy a maturandusoknak ingyenes felkészítőket tartsanak. A tegnapi sajtótájékoztatón Cuibus arról is szólt, hogy lezárult az előkészítő osztályba való iratkozás első szakasza, amelynek során megyénkben 5338 gyermeket írattak be a nulladikba, így nemcsak a belvárosi, hanem a lakónegyedi iskolákban is több osztály beindítását kell jóváhagyniuk. Végül megtudtuk: a jövő héten kezdi a tanfelügyelőség azokat a kiszállásokat is, amelynek során a vidéki iskolák nyolcadikosainak és szüleiknek bemutatják a kolozsvári hároméves szakoktatási lehetőségeket.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
Többszörös túljelentkezés a belvárosi iskolák előkészítő osztályaiba
Örül Valentin Cuibus, Kolozs megyei főtanfelügyelő a próbaérettségi megyei eredményeinek, mert azok egyes tantárgyakból jóval meghaladják az országos átlagot, ám ennek ellenére úgy gondolja, hogy a megye tanulói még többre képesek az „igazi” érettségin.
Hozzátette: a próbaérettségin gyengén teljesítő iskolákban kötelezni fogják a tanárokat, hogy a maturandusoknak ingyenes felkészítőket tartsanak. A tegnapi sajtótájékoztatón Cuibus arról is szólt, hogy lezárult az előkészítő osztályba való iratkozás első szakasza, amelynek során megyénkben 5338 gyermeket írattak be a nulladikba, így nemcsak a belvárosi, hanem a lakónegyedi iskolákban is több osztály beindítását kell jóváhagyniuk. Végül megtudtuk: a jövő héten kezdi a tanfelügyelőség azokat a kiszállásokat is, amelynek során a vidéki iskolák nyolcadikosainak és szüleiknek bemutatják a kolozsvári hároméves szakoktatási lehetőségeket.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2014. március 20.
Emlékhelyeket keresett fel erdélyi látogatásán Áder János
A magyar köztársasági elnök kálával tisztelgett nagyjaink előtt
Kolozsváron ért véget tegnap Áder János magyar köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita asszony háromnapos, nem hivatalos erdélyi látogatása.
Székelyföldi körútjuk után – ahol elsősorban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyeit tekintették meg – szerda délelőtt a bonchidai Bánffy-kastélyt keresték fel, ahol Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója kalauzolta a magas rangú vendégeket. Ezt követően Áder János és felesége Válaszúton felkereste Kallós Zoltán néprajzkutatót, délután pedig a kolozsvári Házsongárdi temetőben tettek sétát: Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója tudósok, költők és 1848-as honvédtisztek sírjait mutatta meg. Kolozsváron a Főtéren virágot helyezett el Márton Áron püspök szobránál, és meglátogatta a Szent Mihály-plébániatemplomot, ahol Kovács Sándor, római katolikus főesperes és Jakubinyi György, római katolikus érsek fogadta az elnököt.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
A magyar köztársasági elnök kálával tisztelgett nagyjaink előtt
Kolozsváron ért véget tegnap Áder János magyar köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita asszony háromnapos, nem hivatalos erdélyi látogatása.
Székelyföldi körútjuk után – ahol elsősorban az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékhelyeit tekintették meg – szerda délelőtt a bonchidai Bánffy-kastélyt keresték fel, ahol Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója kalauzolta a magas rangú vendégeket. Ezt követően Áder János és felesége Válaszúton felkereste Kallós Zoltán néprajzkutatót, délután pedig a kolozsvári Házsongárdi temetőben tettek sétát: Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója tudósok, költők és 1848-as honvédtisztek sírjait mutatta meg. Kolozsváron a Főtéren virágot helyezett el Márton Áron püspök szobránál, és meglátogatta a Szent Mihály-plébániatemplomot, ahol Kovács Sándor, római katolikus főesperes és Jakubinyi György, római katolikus érsek fogadta az elnököt.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2014. március 21.
Több pénzt ad az önkormányzat a Kolozsvári Magyar Napokra
Egymillió eurót szán a városháza kultúrára, ifjúságra
A Kolozsvári Városi Tanács tegnap megszavazta a civil szervezetek és intézmények által idén megvalósítandó kulturális, szociális, regionális és helyi érdekeltségű projektek támogatására vonatkozó összegeket. Habár az egyik liberális tanácsos már az ülés előtt eljuttatta a sajtóhoz kifogásait, kérve az illető határozattervezetek levételét a napirendről, a tanácsülésen végül különösebb gond – és cirkusz – nélkül szavazták meg a tervezetekben szereplő összeget.
Ennek köszönhetően például a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület 130 ezer lejes támogatásban részesül, az Állami Magyar Színház 280 ezer lejt kap az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál megrendezésére, összességében pedig többtucatnyi magyar érdekeltségű civil szervezetnek jut támogatás. Érdemes kiemelni, hogy 2011-ben még csak egymillió lejt, idén viszont már 4,5 millió lejt osztottak szét a nonprofit szervezetek kulturális és ifjúsági projektjeinek támogatására.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
Egymillió eurót szán a városháza kultúrára, ifjúságra
A Kolozsvári Városi Tanács tegnap megszavazta a civil szervezetek és intézmények által idén megvalósítandó kulturális, szociális, regionális és helyi érdekeltségű projektek támogatására vonatkozó összegeket. Habár az egyik liberális tanácsos már az ülés előtt eljuttatta a sajtóhoz kifogásait, kérve az illető határozattervezetek levételét a napirendről, a tanácsülésen végül különösebb gond – és cirkusz – nélkül szavazták meg a tervezetekben szereplő összeget.
Ennek köszönhetően például a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület 130 ezer lejes támogatásban részesül, az Állami Magyar Színház 280 ezer lejt kap az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál megrendezésére, összességében pedig többtucatnyi magyar érdekeltségű civil szervezetnek jut támogatás. Érdemes kiemelni, hogy 2011-ben még csak egymillió lejt, idén viszont már 4,5 millió lejt osztottak szét a nonprofit szervezetek kulturális és ifjúsági projektjeinek támogatására.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár),
2014. április 10.
Nagybányára költözött az „éneklő ifjúság”
A Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) a hét végén hetedik alkalommal szervezte meg az „Éneklő ifjúság Kodály Zoltán szellemében” elnevezésű gyermekkarok találkozóját. A repertoár gerincét magyar szerzők vallásos és világi művei, továbbá népdalfeldolgozások alkották. A vándorrendezvényre, amelyen tíz gyerekkórus lépett fel, ezúttal Nagybányán került sor április 7-én.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
A Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) a hét végén hetedik alkalommal szervezte meg az „Éneklő ifjúság Kodály Zoltán szellemében” elnevezésű gyermekkarok találkozóját. A repertoár gerincét magyar szerzők vallásos és világi művei, továbbá népdalfeldolgozások alkották. A vándorrendezvényre, amelyen tíz gyerekkórus lépett fel, ezúttal Nagybányán került sor április 7-én.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
2014. április 25.
Egyetemi „autonómia”
Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős megbízott miniszter tegnap Marosvásárhelyre utazott, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létrehozásáról tárgyaljon. Costoiu úr számszerint a hatodik minisztériumi illetékes, aki ez ügyben egyeztet a MOGYE román többségű vezetőségével – úgy tűnik, nem nagyobb sikerrel, mint a korábbi öt tisztségviselő.
És ez, gondolom, addig így is lesz, amíg a marosvásárhelyi egyetem román vezetősége az egyetemi autonómiára hivatkozva – mert ugye ilyen esetekben az autonómia legitim fogalom! – továbbra is mereven ellenzi, hogy a magyar tagozat önálló főtanszékekbe szerveződjön. És persze addig, amíg a román kormánynak továbbra is az az érdeke, hogy szemet hunyjon, titokban összekacsintson az egyetem román vezetőségével.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
Mihnea Costoiu felsőoktatásért felelős megbízott miniszter tegnap Marosvásárhelyre utazott, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létrehozásáról tárgyaljon. Costoiu úr számszerint a hatodik minisztériumi illetékes, aki ez ügyben egyeztet a MOGYE román többségű vezetőségével – úgy tűnik, nem nagyobb sikerrel, mint a korábbi öt tisztségviselő.
És ez, gondolom, addig így is lesz, amíg a marosvásárhelyi egyetem román vezetősége az egyetemi autonómiára hivatkozva – mert ugye ilyen esetekben az autonómia legitim fogalom! – továbbra is mereven ellenzi, hogy a magyar tagozat önálló főtanszékekbe szerveződjön. És persze addig, amíg a román kormánynak továbbra is az az érdeke, hogy szemet hunyjon, titokban összekacsintson az egyetem román vezetőségével.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
2014. április 29.
EMNP: Mondjon le Kelemen Hunor és Király András!
Mivel nincs semmilyen előrelépés a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar főtanszékek beindítására nézve, az EMNP felkérte Kelemen Hunor kormányfőhelyettest és Király András oktatási államtitkárt, hogy amennyiben tanév végéig nem oldódik meg az önálló magyar főtanszékek kérdése, mondjanak le tisztségükről – derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke tartott Kolozsváron.
Az EMNP politikusa a civil lakosságot arra buzdította, hogy fejezze ki az üggyel kapcsolatos támogatását. Szerinte csakis a kormánynak vannak meg az eszközei, hogy fellépjen az ügyben, és szankcionáljon egy olyan egyetemet, amely az állam törvényeit nem tartja be. Ugyanakkor megvizsgálják azt a lehetőséget, hogy valaki beperelje a MOGYE-t törvényszegésért.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
Mivel nincs semmilyen előrelépés a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a magyar főtanszékek beindítására nézve, az EMNP felkérte Kelemen Hunor kormányfőhelyettest és Király András oktatási államtitkárt, hogy amennyiben tanév végéig nem oldódik meg az önálló magyar főtanszékek kérdése, mondjanak le tisztségükről – derült ki azon a sajtótájékoztatón, amelyet Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke tartott Kolozsváron.
Az EMNP politikusa a civil lakosságot arra buzdította, hogy fejezze ki az üggyel kapcsolatos támogatását. Szerinte csakis a kormánynak vannak meg az eszközei, hogy fellépjen az ügyben, és szankcionáljon egy olyan egyetemet, amely az állam törvényeit nem tartja be. Ugyanakkor megvizsgálják azt a lehetőséget, hogy valaki beperelje a MOGYE-t törvényszegésért.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
2014. május 2.
Még az idén megoldódik a Donát-szobor siralmas helyzete
A falumúzeumhoz költözik a szőlős- és gyümölcsöskertek védőszentje
Megoldódni látszik a Donát-szobor sorsa: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közvetlen beszerzési eljárás által egy magyarvistai céget, valamint egy, a Művelődési Minisztérium engedélyével rendelkező szakembert bízott meg ennek konzerválásával.
A sajtó évek óta cikkezett a Donát negyed névadója szobrának siralmas állapotáról, és felhívta rá az önkormányzat figyelmét. Barta Levente, a Levente Companie Kft. magyarvistai cég tulajdonosa a Szabadságnak elmondta: tulajdonképpen nem restaurálásról, hanem konzerválásról és letisztításról van szó. A munkálatok elkezdését az késlelteti, hogy az elszállításhoz szükséges munkagépek nehezen tudják megközelíteni az agyagos, csúszós földterületet, ahol a szobor található. A magyarvistai vállalkozó azt ígérte, hogy reményei szerint még az idén befejezik a munkálatokat. A felújított szobrot a Néprajzi Múzeum szabadtéri részlegén helyezik majd el.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
A falumúzeumhoz költözik a szőlős- és gyümölcsöskertek védőszentje
Megoldódni látszik a Donát-szobor sorsa: a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közvetlen beszerzési eljárás által egy magyarvistai céget, valamint egy, a Művelődési Minisztérium engedélyével rendelkező szakembert bízott meg ennek konzerválásával.
A sajtó évek óta cikkezett a Donát negyed névadója szobrának siralmas állapotáról, és felhívta rá az önkormányzat figyelmét. Barta Levente, a Levente Companie Kft. magyarvistai cég tulajdonosa a Szabadságnak elmondta: tulajdonképpen nem restaurálásról, hanem konzerválásról és letisztításról van szó. A munkálatok elkezdését az késlelteti, hogy az elszállításhoz szükséges munkagépek nehezen tudják megközelíteni az agyagos, csúszós földterületet, ahol a szobor található. A magyarvistai vállalkozó azt ígérte, hogy reményei szerint még az idén befejezik a munkálatokat. A felújított szobrot a Néprajzi Múzeum szabadtéri részlegén helyezik majd el.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
2014. május 17.
Bemutatták az Erdély 2020 második változatát
Az RMDSZ által kidolgozott, Románia 2014–2020-as európai költségvetési ciklusban megvalósítandó célkitűzéseiről értekezett pénteken, Kolozsváron Winkler Gyula EP-képviselő, aki az első helyen szerepel a szövetség EP-listáján, valamint Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Borbély nehezményezte, hogy Románia a Brüsszelben márciusban benyújtott partneri szerződésjavaslatában kétmilliárd euróval kevesebbet irányoz elő környezetvédelemre, mint a korábbi ciklusban. Az Erdély 2020 dokumentum idei, frissített változatát bemutatva a két politikus vázolta az Erdély érdekeit szem előtt tartó célkitűzéseket.
Borbély László szerint a román politikai életben még kampánykor sem beszélnek arról, hogy mire várhat Románia az elkövetkező hétéves ciklusban, és a politikai pártok sem közöltek az átlagember felé semmi olyat, amelyből ez kitűnne, habár 2020–2040 között az ország 41 milliárd euró uniós forrást hívhat le. Borbély emlékeztette a sajtót, hogy az RMDSZ hat hónapon át tartó lakossági konzultáció következményeként már 2012-ben létrehozta Erdély 2020 elnevezésű dokumentumát, amelyben az erdélyi prioritásokat térképezték fel. Ezt átadták az európai ügyekért felelős tárcavezetőnek, ám választ a mai napig sem kaptak. Most kidolgoztak egy újabb változatot, amelyet május végén továbbítanak a szaktárcának, és kormánypártként ősszel kívánnak tárgyalni a koalíciós partnerrel erről a témáról.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
Az RMDSZ által kidolgozott, Románia 2014–2020-as európai költségvetési ciklusban megvalósítandó célkitűzéseiről értekezett pénteken, Kolozsváron Winkler Gyula EP-képviselő, aki az első helyen szerepel a szövetség EP-listáján, valamint Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke. Borbély nehezményezte, hogy Románia a Brüsszelben márciusban benyújtott partneri szerződésjavaslatában kétmilliárd euróval kevesebbet irányoz elő környezetvédelemre, mint a korábbi ciklusban. Az Erdély 2020 dokumentum idei, frissített változatát bemutatva a két politikus vázolta az Erdély érdekeit szem előtt tartó célkitűzéseket.
Borbély László szerint a román politikai életben még kampánykor sem beszélnek arról, hogy mire várhat Románia az elkövetkező hétéves ciklusban, és a politikai pártok sem közöltek az átlagember felé semmi olyat, amelyből ez kitűnne, habár 2020–2040 között az ország 41 milliárd euró uniós forrást hívhat le. Borbély emlékeztette a sajtót, hogy az RMDSZ hat hónapon át tartó lakossági konzultáció következményeként már 2012-ben létrehozta Erdély 2020 elnevezésű dokumentumát, amelyben az erdélyi prioritásokat térképezték fel. Ezt átadták az európai ügyekért felelős tárcavezetőnek, ám választ a mai napig sem kaptak. Most kidolgoztak egy újabb változatot, amelyet május végén továbbítanak a szaktárcának, és kormánypártként ősszel kívánnak tárgyalni a koalíciós partnerrel erről a témáról.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
2014. május 28.
Guttman Mihályra emlékeztünk
Két koncerttel tisztelgett a kolozsvári S. Toduţă Zenelíceum közössége az egy évvel ezelőtt elhunyt Guttman Mihály karnagy, az iskola alapítójának emléke előtt: május 21-én a BBTE Auditorium Maximum termében szerveztek szimfonikus koncertet, május 26-án pedig a tanintézet dísztermében kamarazeneestre került sor.
NAGY-HINTÓS DIANA
Guttman Mihály /Petrozsény, 1926. júl. 21. - Kolozsvár, 2010. május19./ karnagy a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke volt. Szabadság (Kolozsvár)
Két koncerttel tisztelgett a kolozsvári S. Toduţă Zenelíceum közössége az egy évvel ezelőtt elhunyt Guttman Mihály karnagy, az iskola alapítójának emléke előtt: május 21-én a BBTE Auditorium Maximum termében szerveztek szimfonikus koncertet, május 26-án pedig a tanintézet dísztermében kamarazeneestre került sor.
NAGY-HINTÓS DIANA
Guttman Mihály /Petrozsény, 1926. júl. 21. - Kolozsvár, 2010. május19./ karnagy a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke volt. Szabadság (Kolozsvár)
2014. május 30.
Hatvan év, hatvan hang – cédébemutató a Kolozsvári Rádiónál
A Kolozsvári Rádió koncerttermében mutatták be szerda este a rádió fennállásának hatvanadik évfordulója alkalmából kibocsátott cédéket, amelyek az intézmény hatvanéves tevékenységét hatvan hanggal próbálják illusztrálni.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
A Kolozsvári Rádió koncerttermében mutatták be szerda este a rádió fennállásának hatvanadik évfordulója alkalmából kibocsátott cédéket, amelyek az intézmény hatvanéves tevékenységét hatvan hanggal próbálják illusztrálni.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
2014. június 16.
Első ballagás a Sapientia új székhelyén
Első ízben ballagott el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új, Tordai úti székhelyén a négy szak 56 végzős hallgatója június 14-én, szombaton; ugyanakkor először ballagtak jogászhallgatók.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
Első ízben ballagott el a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új, Tordai úti székhelyén a négy szak 56 végzős hallgatója június 14-én, szombaton; ugyanakkor először ballagtak jogászhallgatók.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)
2014. június 30.
Tordaszentlászlói kórustalálkozó, huszonötödször
Félezer énekkar, 12 ezer kórustag vett részt eddig a rendezvényen
Huszonötödik alkalommal szervezték meg Tordaszentlászlón a Szent László-napi kórustalálkozót június 28-án, amelyen most húsz énekkar vett részt.
Közülük három magyarországi együttes volt: a veresegyházi Cantemus kórus (karnagy: Vadász Ágnes), a budaörsi Sapszon Ferenc Kórus és a Budapest Fővárosi Énekkar (karnagy: Krasznai Gáspár). A hagyományhoz hűen reggel istentiszteletet tartottak a helybeli református templomban (igét hirdetett Bibza Gábor esperes), a templomkertben közös éneklésre került sor. A kórusok felvonultak a falu utcáin, majd a Művelődési Házban öt órán át szebbnél szebb kórusműveket hallgathattunk meg. Az esemény végén minden kórus kapott emléklapot, plakettet és zászlószalagot. Tóth-Guttman Emese, a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) elnöke az esemény végén összegzésképpen azt hangsúlyozta: a szülőföldön való megmaradásunk egyik záloga az anyanyelven folytatott zenei nevelés, a kóruséneklés.
NAGY-HINTÓS DIANA
Félezer énekkar, 12 ezer kórustag vett részt eddig a rendezvényen
Huszonötödik alkalommal szervezték meg Tordaszentlászlón a Szent László-napi kórustalálkozót június 28-án, amelyen most húsz énekkar vett részt.
Közülük három magyarországi együttes volt: a veresegyházi Cantemus kórus (karnagy: Vadász Ágnes), a budaörsi Sapszon Ferenc Kórus és a Budapest Fővárosi Énekkar (karnagy: Krasznai Gáspár). A hagyományhoz hűen reggel istentiszteletet tartottak a helybeli református templomban (igét hirdetett Bibza Gábor esperes), a templomkertben közös éneklésre került sor. A kórusok felvonultak a falu utcáin, majd a Művelődési Házban öt órán át szebbnél szebb kórusműveket hallgathattunk meg. Az esemény végén minden kórus kapott emléklapot, plakettet és zászlószalagot. Tóth-Guttman Emese, a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) elnöke az esemény végén összegzésképpen azt hangsúlyozta: a szülőföldön való megmaradásunk egyik záloga az anyanyelven folytatott zenei nevelés, a kóruséneklés.
NAGY-HINTÓS DIANA