Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2015. június 29.
Zengett az ének, pengett a citera Tordaszentlászlón
A megújult református templomban kezdődött a kórustalálkozó
Az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tordaszentlászlói szervezete és a Romániai Magyar Dalosszövetség 26. alkalommal szervezte meg a hagyományos Szent László-napi kórustalálkozót, amelyre tíz énekkar mellett a hattagú enyingi (Magyarország) fúvósegyüttes és a zilahi Gáspár Családi Ének-Citeracsoport jött el.
A szombati remek hangulatú rendezvényen mindenki jól érezte magát, és újból bebizonyosodott, hogy „nyelvében él, de dalában érez a nemzet”. A kórustalálkozó jó hangulatát az is fokozta, hogy most fejeződött be a XIX. században épült templom belsejének teljes felújítása, amelyet önerejéből valósított meg az egyházközség. A találkozó utáni ebéden újra az éneké volt a főszerep, a kórustagok ekkor is dalra fakadtak. A sok szép népdal hallatán a karnagyok is megnyugodhattak, hogy áldozatos munkájuk nem hiábavaló – mert Erdélyben továbbra is élni fog a magyar népdal és a kórusirodalom.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
A megújult református templomban kezdődött a kórustalálkozó
Az RMDSZ, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tordaszentlászlói szervezete és a Romániai Magyar Dalosszövetség 26. alkalommal szervezte meg a hagyományos Szent László-napi kórustalálkozót, amelyre tíz énekkar mellett a hattagú enyingi (Magyarország) fúvósegyüttes és a zilahi Gáspár Családi Ének-Citeracsoport jött el.
A szombati remek hangulatú rendezvényen mindenki jól érezte magát, és újból bebizonyosodott, hogy „nyelvében él, de dalában érez a nemzet”. A kórustalálkozó jó hangulatát az is fokozta, hogy most fejeződött be a XIX. században épült templom belsejének teljes felújítása, amelyet önerejéből valósított meg az egyházközség. A találkozó utáni ebéden újra az éneké volt a főszerep, a kórustagok ekkor is dalra fakadtak. A sok szép népdal hallatán a karnagyok is megnyugodhattak, hogy áldozatos munkájuk nem hiábavaló – mert Erdélyben továbbra is élni fog a magyar népdal és a kórusirodalom.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. július 1.
Továbbra is egyeztetne a Néppárt az RMDSZ-szel
Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezetének elnöke továbbra is bízik abban, hogy az RMDSZ-szel sikerül koalíciós listát indítani a 2016-os helyhatósági választásokon. A Néppárt megyei konzultációt kezdeményez, hogy feltérképezze a települések legégetőbb gondjait, és a lakosok válaszaitól függően alakítja ki jövő évi választási programját.
– Csoma Botonddal, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével egyetértettünk: növelni kell a magyar pártokra leadott szavazatok számát. Még mindig bízok abban, hogy a 2016-os önkormányzati választásokra sikerül koalíciós listát állítani, ezért folytatjuk a tárgyalásokat – nyilatkozta tegnap Soós Sándor, aki szerint az RMDSZ-nek is érdekében állhat a koalíciós lista, hiszen 2000-ben közel 75 000 szavazatot kapott az RMDSZ Kolozs megyében, a 2012-es, helyhatósági választásokon viszont ez a szám 30 000-re csökkent.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezetének elnöke továbbra is bízik abban, hogy az RMDSZ-szel sikerül koalíciós listát indítani a 2016-os helyhatósági választásokon. A Néppárt megyei konzultációt kezdeményez, hogy feltérképezze a települések legégetőbb gondjait, és a lakosok válaszaitól függően alakítja ki jövő évi választási programját.
– Csoma Botonddal, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökével egyetértettünk: növelni kell a magyar pártokra leadott szavazatok számát. Még mindig bízok abban, hogy a 2016-os önkormányzati választásokra sikerül koalíciós listát állítani, ezért folytatjuk a tárgyalásokat – nyilatkozta tegnap Soós Sándor, aki szerint az RMDSZ-nek is érdekében állhat a koalíciós lista, hiszen 2000-ben közel 75 000 szavazatot kapott az RMDSZ Kolozs megyében, a 2012-es, helyhatósági választásokon viszont ez a szám 30 000-re csökkent.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. július 3.
Túl a statisztikákon
Évek óta visszatérő gond az érettségi vizsgák idején, hogy mi történik azokkal a fiatalokkal, akik elvégzik ugyan a tizenkettedik osztályt, de nem vesznek részt az érettségi vizsgákon. Sem abban az évben, amikor végeznek, és amint az a statisztikákból is kiderül, a következő években sem jön meg a bátorságuk, kedvük. Sokak számára ijesztőnek tűnhetnek a számadatok, hiszen a végzősök harminc, vagy akár negyven százaléka érintett ebben az ügyben. Hogy idei példát mondjak: a 2014/2015-ös tanévet 190 000 fiatal végezte el, ám az érettségire csak 140 000 iratkozott be.
A pedagógusoknak sajnos nem újdonság ez a jelenség. A megmérettetést nem vállaló fiatalok főleg a technológiai líceumok végzősei közül kerülnek ki. Ők azok, akiket a tanügyi rendszer és törvény kényszere alatt a tanárok átlökdöstek egyik tanévről a másikra, hiszen a tíz osztály kötelező. És ha már a nebuló elérte a tizenegyediket, hadd végezze el a líceum utolsó két osztályát is. A pedagógusok idegei úgyis kötélből vannak…
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Évek óta visszatérő gond az érettségi vizsgák idején, hogy mi történik azokkal a fiatalokkal, akik elvégzik ugyan a tizenkettedik osztályt, de nem vesznek részt az érettségi vizsgákon. Sem abban az évben, amikor végeznek, és amint az a statisztikákból is kiderül, a következő években sem jön meg a bátorságuk, kedvük. Sokak számára ijesztőnek tűnhetnek a számadatok, hiszen a végzősök harminc, vagy akár negyven százaléka érintett ebben az ügyben. Hogy idei példát mondjak: a 2014/2015-ös tanévet 190 000 fiatal végezte el, ám az érettségire csak 140 000 iratkozott be.
A pedagógusoknak sajnos nem újdonság ez a jelenség. A megmérettetést nem vállaló fiatalok főleg a technológiai líceumok végzősei közül kerülnek ki. Ők azok, akiket a tanügyi rendszer és törvény kényszere alatt a tanárok átlökdöstek egyik tanévről a másikra, hiszen a tíz osztály kötelező. És ha már a nebuló elérte a tizenegyediket, hadd végezze el a líceum utolsó két osztályát is. A pedagógusok idegei úgyis kötélből vannak…
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. július 3.
Tanácskozás a nevelésről – szeretet, következetesség és nyitottság
Demeter Kármen egyetemi oktató szerint a fentebbi három „varázsszóban” foglalható össze mindaz, amit a szülőnek és a pedagógusnak egyaránt szem előtt kell tartania a mai fiatal generáció nevelése és oktatása terén. Minderről a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) által szervezett beszélgetés során tudhattunk meg érdekességeket péntek délután az Agapé szálloda Baráth Béla termében.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke az oktatás fontosságáról értekezett, majd Geréd Imre városi tanácsos kifejtette: hagyományt szeretnének teremteni fiatal pedagógusok számára, hogy szakmai előadások és megbeszélés útján mélyítsék el tudásukat, tapasztalatukat, és az ott elhangzó következtetések, megoldások a helyi döntéshozók elé is kerülhetnek.
Tanulhatunk a gyerekektől
– Három kulcsszóban tömöríteném a mai gyereknevelés lényegét: szeretet, következetesség és nyitottság – sorolta Demeter Kármen. – A gyerekhez mindig partnerként viszonyuljunk. A gyerekes nyelvezet és magatartás megtartása a gyerek kétéves korán túl megnehezíti a gyerek függetlenedését. Sérülékenyebbé válik, és versengéses helyzetben alulmarad, mivel megszokja, hogy a szülő mindent elhárít, mindentől megvédi. A második kulcsszó a következetesség. Olyan szabályokat szabjunk meg, amelyeket a felnőtt is tiszteletben tart. Ami a harmadik kulcsszót, a nyitottságot illeti, ez nem csak a szülő, hanem főleg a pedagógus nyitottságára vonatkozik. Sokkal könnyebb az oktatás, ha pedagógusként nyitott vagyok az új információkra, arra, amit a diákok mondanak. Szülőként is számtalan lehetőség adódik, hogy tanulj a gyerekedtől, menj el vele olyan eseményekre, helyekre, ahova másképp nem mennél el. Legyünk nyitottak az új élményekre, és a végén a szülő és a pedagógus is ugyanúgy tanul a gyerektől, mint a gyerek a felnőttől – közölte Demeter Kármen.
– A mai generáció számára az információszerzés olyan, mint a gyorséttermi kaja: egy csomagolásban minden megvan. A tapasztalatokat is másként szerzik, mint elődeik. Keveset járnak gyalog, a társas kapcsolataik is átalakultak. Mindez a gondolkodás átalakulásához, azaz a szintetizáló képesség csökkenéséhez vezet, továbbá nehezebben tudják összekapcsolni az információkat. Ezért nem várható el, hogy a mai fiatalok általános műveltsége ugyanaz legyen, mint a nagyszüleiké. Átalakul az érzelmek kinyilvánulása is: nehezen viselik el kudarcot, és ha valaki megsérti őket, azonnal kifejezik nemtetszésüket. A nyolcadikosok vizsgái vagy akár az érettségi után sok fiatal küzdhet depresszióval, mivel érzelmileg nem készültek fel a kudarc, a gyengébb eredmény kezelésére – magyarázta az előadó.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Demeter Kármen egyetemi oktató szerint a fentebbi három „varázsszóban” foglalható össze mindaz, amit a szülőnek és a pedagógusnak egyaránt szem előtt kell tartania a mai fiatal generáció nevelése és oktatása terén. Minderről a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIFOR) által szervezett beszélgetés során tudhattunk meg érdekességeket péntek délután az Agapé szálloda Baráth Béla termében.
Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke az oktatás fontosságáról értekezett, majd Geréd Imre városi tanácsos kifejtette: hagyományt szeretnének teremteni fiatal pedagógusok számára, hogy szakmai előadások és megbeszélés útján mélyítsék el tudásukat, tapasztalatukat, és az ott elhangzó következtetések, megoldások a helyi döntéshozók elé is kerülhetnek.
Tanulhatunk a gyerekektől
– Három kulcsszóban tömöríteném a mai gyereknevelés lényegét: szeretet, következetesség és nyitottság – sorolta Demeter Kármen. – A gyerekhez mindig partnerként viszonyuljunk. A gyerekes nyelvezet és magatartás megtartása a gyerek kétéves korán túl megnehezíti a gyerek függetlenedését. Sérülékenyebbé válik, és versengéses helyzetben alulmarad, mivel megszokja, hogy a szülő mindent elhárít, mindentől megvédi. A második kulcsszó a következetesség. Olyan szabályokat szabjunk meg, amelyeket a felnőtt is tiszteletben tart. Ami a harmadik kulcsszót, a nyitottságot illeti, ez nem csak a szülő, hanem főleg a pedagógus nyitottságára vonatkozik. Sokkal könnyebb az oktatás, ha pedagógusként nyitott vagyok az új információkra, arra, amit a diákok mondanak. Szülőként is számtalan lehetőség adódik, hogy tanulj a gyerekedtől, menj el vele olyan eseményekre, helyekre, ahova másképp nem mennél el. Legyünk nyitottak az új élményekre, és a végén a szülő és a pedagógus is ugyanúgy tanul a gyerektől, mint a gyerek a felnőttől – közölte Demeter Kármen.
– A mai generáció számára az információszerzés olyan, mint a gyorséttermi kaja: egy csomagolásban minden megvan. A tapasztalatokat is másként szerzik, mint elődeik. Keveset járnak gyalog, a társas kapcsolataik is átalakultak. Mindez a gondolkodás átalakulásához, azaz a szintetizáló képesség csökkenéséhez vezet, továbbá nehezebben tudják összekapcsolni az információkat. Ezért nem várható el, hogy a mai fiatalok általános műveltsége ugyanaz legyen, mint a nagyszüleiké. Átalakul az érzelmek kinyilvánulása is: nehezen viselik el kudarcot, és ha valaki megsérti őket, azonnal kifejezik nemtetszésüket. A nyolcadikosok vizsgái vagy akár az érettségi után sok fiatal küzdhet depresszióval, mivel érzelmileg nem készültek fel a kudarc, a gyengébb eredmény kezelésére – magyarázta az előadó.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. július 11.
Új vezetőség az RMDSZ Kolozs megyei szervezete élén
Visszaállították az ügyvezető elnöki tisztséget
Könnyű dolga volt a Megyei Küldöttek Tanácsának (MKT) péntek délután, amikor szavazásra bocsátották az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnökségét, minden tisztségre ugyanis csak egy jelölt pályázott.
Az MKT új elnöke Hegedüs Lajos lett, az ügyvezető elnök pedig ifj. Deák Ferenc. A tanácskozáson jelen volt Kovács Péter országos ügyvezető elnök is, aki elmondta: a jövő évi választásokon az RMDSZ-nek legalább a 2012-ben elért eredményt kellene megismételnie, az akkori parlamenti választásokon a szövetség ugyanis közel 500 000 szavazatot szerzett. Örvendetesnek nevezte, hogy visszaállítják az ügyvezető elnöki tisztséget. Kovács ésszerűnek nevezte az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) között körvonalazódó együttműködést. Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnök fenntartotta korábbi véleményét, hogy az MPP-vel ellentétben az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) való együttműködés szinte lehetetlennek tűnik.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Visszaállították az ügyvezető elnöki tisztséget
Könnyű dolga volt a Megyei Küldöttek Tanácsának (MKT) péntek délután, amikor szavazásra bocsátották az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnökségét, minden tisztségre ugyanis csak egy jelölt pályázott.
Az MKT új elnöke Hegedüs Lajos lett, az ügyvezető elnök pedig ifj. Deák Ferenc. A tanácskozáson jelen volt Kovács Péter országos ügyvezető elnök is, aki elmondta: a jövő évi választásokon az RMDSZ-nek legalább a 2012-ben elért eredményt kellene megismételnie, az akkori parlamenti választásokon a szövetség ugyanis közel 500 000 szavazatot szerzett. Örvendetesnek nevezte, hogy visszaállítják az ügyvezető elnöki tisztséget. Kovács ésszerűnek nevezte az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) között körvonalazódó együttműködést. Csoma Botond Kolozs megyei RMDSZ-elnök fenntartotta korábbi véleményét, hogy az MPP-vel ellentétben az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) való együttműködés szinte lehetetlennek tűnik.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. július 11.
Iszlámról a Sapientia diplomata mesterképzésén
Számos újdonság várja a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) hallgatóit a 2015/2016-os tanévben.
A tavaly elindított diplomata mesterképzésen két féléves iszlám modult is felvehetnek a hallgatók az idéntől. Ezenkívül először lehet felvételizni magyar nyelvű filmes és angol nyelvű üzleti-gazdasági jog mesterképzésre – ez utóbbit a Debreceni Egyetemmel közösen valósítja meg a Sapientia EMTE. Az egyetem filmes alap- és mesterképzéséhez kapcsolódik a kar nagybefektetése: a Tordai úti épület aulájában a korszerű hangfelvevő és vetítő berendezés 13 millió forintba került, és ősztől remélhetőleg a hallgatók birtokukba vehetik az új tévéstúdiót is, amelyre százmillió forint áll a Sapientia rendelkezésére. Sikeresen államvizsgáztak a hallgatók: a jogon 95%-os, a többi szakon 100%-os a sikerarány.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Számos újdonság várja a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) hallgatóit a 2015/2016-os tanévben.
A tavaly elindított diplomata mesterképzésen két féléves iszlám modult is felvehetnek a hallgatók az idéntől. Ezenkívül először lehet felvételizni magyar nyelvű filmes és angol nyelvű üzleti-gazdasági jog mesterképzésre – ez utóbbit a Debreceni Egyetemmel közösen valósítja meg a Sapientia EMTE. Az egyetem filmes alap- és mesterképzéséhez kapcsolódik a kar nagybefektetése: a Tordai úti épület aulájában a korszerű hangfelvevő és vetítő berendezés 13 millió forintba került, és ősztől remélhetőleg a hallgatók birtokukba vehetik az új tévéstúdiót is, amelyre százmillió forint áll a Sapientia rendelkezésére. Sikeresen államvizsgáztak a hallgatók: a jogon 95%-os, a többi szakon 100%-os a sikerarány.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. augusztus 15.
Kalotaszegi Napok könnyűzenével, néptánccal
Újjászületik a 2013-ban először megszervezett Kalotaszegi Magyar Napok rendezvénysorozat, amelyet a Vigyázó Egyesület, a Mezőségi Gazdák Egyesülete és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyei szervezete szeptember 11-e és 13-a között szervez meg Bánffyhunyadon. Amint az a Sándor Eszter (a Vigyázó Egyesület elnöke) és Csüdöm Ferenc szervező által az EMNP kolozsvári székházában megtartott sajtótájékoztatón elhangzott, a háromnapos rendezvény elsősorban a városban Barcsay-kertként ismert létesítményben és a helyi kultúrotthonban zajlik.
– Kalotaszeg fővárosa Bánffyhunyad, Kalotaszeg emberei megérdemlik ezt a rendezvényt, ahol számos kulturális, gyermek- és sportprogramot szervezünk, és remélhetőleg jövőre is megrendezzük majd – közölte a bánffyhunyadi Csüdöm Ferenc.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Újjászületik a 2013-ban először megszervezett Kalotaszegi Magyar Napok rendezvénysorozat, amelyet a Vigyázó Egyesület, a Mezőségi Gazdák Egyesülete és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyei szervezete szeptember 11-e és 13-a között szervez meg Bánffyhunyadon. Amint az a Sándor Eszter (a Vigyázó Egyesület elnöke) és Csüdöm Ferenc szervező által az EMNP kolozsvári székházában megtartott sajtótájékoztatón elhangzott, a háromnapos rendezvény elsősorban a városban Barcsay-kertként ismert létesítményben és a helyi kultúrotthonban zajlik.
– Kalotaszeg fővárosa Bánffyhunyad, Kalotaszeg emberei megérdemlik ezt a rendezvényt, ahol számos kulturális, gyermek- és sportprogramot szervezünk, és remélhetőleg jövőre is megrendezzük majd – közölte a bánffyhunyadi Csüdöm Ferenc.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. augusztus 17.
Otthonná és otthonosabbá vált a Farkas utcai templom
Igen értékes művészettörténeti leletek kerültek elő a felújítás során
„A belvárosi gyülekezetnek újból van otthona, és aki ide belép, otthonosabban érezheti magát. Mi ebben a templomban őrizzük a hitet és azokat a szellemi javakat, amelyeket eleink létrehoztak” – jelentette ki Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerült püspöke a felújított kolozsvári Farkas utcai református templom vasárnapi átadási ünnepsége keretében tartott istentiszteleten. Megvalósult az épület belső és külső felújítása, a tetőszerkezet javítása, a héjazat cseréje, megakadályozták az oromfal kifele dőlését, derült ki a főtervező mérnök, Maksay Ádám beszámolójából. Az egykori kolostor kerengője és a déli torony új funkciót kapott. A faragott köveket letisztították, kiegészítették és patinázták. Restaurálták a belső bútorzatot, az orgonát, az előkerült freskórészleteket, a színezett kőelemeket, a színes üvegablakokat és természetesen a címergyűjteményt. Elkészült a templom teljes fűtésrendszerének és villanyhálózatának cseréje, a kültéri díszvilágítás.
Istentisztelet keretében, a hatodik Kolozsvári Magyar Napok előnapján adták át az uniós pénzből felújított Farkas utcai református templomot vasárnap délben. Bibza Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) egyik esperese előfohászában a Krónikák első könyvéből idézett, majd Kató Béla, az EREK püspöke hirdetett igét a 150. Zsoltárt alapul véve.
„Ez a nap nem csak az erdélyi magyar reformátusok, hanem a Kárpát-medencei magyarság ünnepe is” – kezdte igehirdetését Kató Béla. A püspök hangsúlyozta, a Farkas utcai református templom szépsége abban rejlik, hogy az „evilági és a túlvilági értékek egyensúlyban vannak”. „A 150. Zsoltár arra buzdítja a híveket, hogy adjunk hálát, most pedig van okunk az örvendezésre, a hálaadásra. Ez az a zsoltár, amely rávezet minket a csodákra, amelyek ma is megtörténhetnek velünk. A felújítás után a belvárosi gyülekezetnek újból van otthona, és aki ide belép, otthonosabban érezheti magát. Mi ebben a templomba őrizzük a hitet és azokat a szellemi javakat, amelyeket eleink létrehoztak. A hálaadás és a dicséret azonban a jövőről is szól. Tekintsünk tehát bizalommal a jövő fele, s bízzuk rá magunkat Istenre. Éljünk a jövendőnek, fogadjuk el sorsunkat, és minden helyzetben dicsőítsük Istent” – buzdított Kató Béla püspök.
Fazekas Zsolt, a belvárosi egyházközség lelkésze emlékeztette a jelenlevőket, a felújítás tízéves munka eredménye, majd kifejezte abbéli reményét, hogy a Farkas utcai református templom az egymásra találó nemzedékek közös otthona legyen, ahol előző és eljövendő nemzedékek is otthon érzik magukat.
Nagy Péter, az egyházközség főgondnoka szerint a belvárosi gyülekezetre hárul az a feladat, hogy a templomot megőrizzék, és élettel töltsék meg, hiszen a templom rendeltetése otthont biztosítani a gyülekezetnek. Horváth Anna alpolgármester beszédében kiemelte, hogy az „Erdélyi Református Egyházkerület egyik legkiemelkedőbb épületének megújulását ünnepelhetjük”.
„A templomépítésnek, illetve a felújításnak a jövőnkről is kell szólnia, hogy mi magunk is közösségünk lelki templomaivá váljunk” – vélekedett Kolozsvár alpolgármestere.
Emil Boc a Farkas utcai református templom egyedülálló helyzetét emelte ki, mivel szerinte ez hidat alkot múlt és jövő között. „Kolozsvár egyedi abból a szempontból is, hogy öt vallási felekezet képviselteti magát itt érseki szinten, erre pedig alig akad példa Romániában” – magyarázta a polgármester, majd elmondta: az utca gyalogosövezetté való nyilvánítása még jobban kiemeli majd a felújított templom szépségét.
Történelmünk tükre a templom
„A Farkas utcai református templom a történelem tükre, amelyben a magyarság sorsa tükröződik már Mátyás király óta. De mi a jövőnket is látni akarjuk ebben a tükörben. Ez a templom átélt már nehéz időket, de látott Istent szerető embereket, akik áldozatot hoztak a megmaradásért. Ez a templom olyan kőszikla, amelyre mindenki felépítheti élete épületét. Ez az épület szebb és jobb állapotban van, mint mondjuk 40 vagy akár száz évvel ezelőtt, de vajon mi, jobb állapotban vagyunk?” – tette fel a kérdést Balog Zoltán, a magyar Emberi Erőforrások Minisztériuma tárcavezetője. A miniszter kifejtette: élő, szilárd alapokkal bíró közösségnek kell lennünk, hiszen nem tudjuk, milyen idők jönnek. „Vannak aggasztó, de vannak reménykeltő jelek. Ha megtartjuk a templomot, akkor a templom is megtart minket. Ha kaptunk feladatot, megkapjuk az erőt is hozzá. Kolozsvár jövőjében benne lesz az is, amit Budapest és a jelenlegi Magyarország tud adni ehhez a jövőhöz, és amit Kolozsvár adott és ad a teljes magyarságnak. Így akarunk együttműködni, továbbá hisszük és tudjuk, hogy ez jobb ennek az országnak, Romániának is. Ebben a meggyőződésben keressük a román politikával az együttműködést, nyújtjuk ki a kezünket a magyarok érdekében, Románia érdekében és a közös Kárpát-medence érdekében – fogalmazott Balog Zoltán.
A magyar miniszter szerint a mai nemzedéknek a tradíció és az innováció közötti egyensúly megteremtésén kell fáradoznia, hiszen a tradíció nem csak múlt, és az innováció nem csak jövő. „Ahol csak tradíció van, az múzeum. Ahol meg csak innováció, az kísérleti laboratórium. Ha a kettő együtt van, élő szilárd alapokkal bíró közösségről beszélünk” – összegzett a miniszter. A templomi ünnepségen közreműködött a Kolozsvári Református Kollégium kórusa (karnagy: Székely Árpád igazgató, orgonán kísért Kovács Réka tanár), Müller Márta, Balázs Ágnes, Gombár Árpád (orgona), Gebe-Fügi Renáta (hegedű), Kővári Aranka (furulya). Fazekas Zsolt lelkipásztor közölte: a Kolozsvári Magyar Napok alatt 10-19 óra között bárki meglátogathatja a templomot, este fél 7-től pedig félórás orgonakoncerteket tartanak.
Hiába a térfigyelő kamera?
Az avatás utáni sajtótájékoztatón Fazekas Zsolt lelkipásztor a Szabadság kérdésére, miszerint van-e térfigyelő kamera a közelben, hogy elejét vegyék a manapság oly gyakori rombolásoknak, azt nyilatkozta: van, de minden bizonnyal nem tudja majd megóvni a templomot a vandál kezektől. Ami a költségeket illeti, a befektetés összértéke megközelíti a 19 millió lejt, ebből a vissza nem térítendő uniós támogatás 14,951 millió lej. A kolozsvári önkormányzat 250 000 lejjel járult hozzá a munkálatokhoz, és a templom előtti járda kövezésének 40 000 lejes költségét is állta.
Megtudtuk: a bejárati ajtó mögötti és a karzatra vivő masszív faajtót egységes koncepció jegyében cserélték át modern, üveges változatra, hogy az odalátogatók megtekinthessék a templomot. A templom alatti kripta nem lesz látogatható, hiszen az értékes leletek már régóta átkerültek a történeti múzeumba, és a helyiségben nincs semmilyen különlegesség. A fenntartási és a karbantartási költségekről majd csak egy év múlva tudnak biztosat mondani. A szakemberek szerint remélhetőleg az elkövetkező 50-60 évben ilyen mérvű munkálatra nem lesz szükség. A Farkas utcai templom építését Mátyás király rendelte el 1486-ban. Az obszerváns (minorita) ferencesek által, 1516-ra felépített templomot a Boldogságos Szűz Máriának szentelték. A felekezeti villongásokat megszenvedő épületet Bethlen Gábor fejedelem romos állapotban adományozta 1622-ben a református egyháznak. 1638-ban, I. Rákóczi György fejedelem uralkodása idején kezdték el a felújítási munkálatokat, amelyek ismét használhatóvá tették a templomot. A 20. század során két alkalommal újították fel, de a legutóbbi beavatkozások óta fél évszázad telt már el, az egyre súlyosbodó károsodások pedig szükségessé tették az újabb, átfogó restaurálást. A templom felújítása tulajdonképpen 11 évvel ezelőtt megfogalmazódott gondolat végeredménye – emelte ki a hálaadó istentiszteleten ünnepi beszédében Maksay Ádám tartószerkezet-tervező mérnök, a restaurálási munkálatok főtervezője. Elmondta, életének meghatározó eseményei kapcsolják őt magát is a templomhoz, amelyben konfirmált, és ahol házasságát is megáldották. 2004-ben lett az Erdélyi Református Egyházkerület műszaki előadója, s még ugyanabban az évben a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság ügyvezető alelnöke. Ebben az időszakban pályázati lehetőség adódott a templom átfogó felmérésének, építészet-, és művészettörténeti kutatásainak megvalósítására, és 2005-ben meg is kapta az egyházkerület a vonatkozó támogatást – magyarázta a szakember.
NAGY-HINTÓS DIANA, ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)
Igen értékes művészettörténeti leletek kerültek elő a felújítás során
„A belvárosi gyülekezetnek újból van otthona, és aki ide belép, otthonosabban érezheti magát. Mi ebben a templomban őrizzük a hitet és azokat a szellemi javakat, amelyeket eleink létrehoztak” – jelentette ki Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerült püspöke a felújított kolozsvári Farkas utcai református templom vasárnapi átadási ünnepsége keretében tartott istentiszteleten. Megvalósult az épület belső és külső felújítása, a tetőszerkezet javítása, a héjazat cseréje, megakadályozták az oromfal kifele dőlését, derült ki a főtervező mérnök, Maksay Ádám beszámolójából. Az egykori kolostor kerengője és a déli torony új funkciót kapott. A faragott köveket letisztították, kiegészítették és patinázták. Restaurálták a belső bútorzatot, az orgonát, az előkerült freskórészleteket, a színezett kőelemeket, a színes üvegablakokat és természetesen a címergyűjteményt. Elkészült a templom teljes fűtésrendszerének és villanyhálózatának cseréje, a kültéri díszvilágítás.
Istentisztelet keretében, a hatodik Kolozsvári Magyar Napok előnapján adták át az uniós pénzből felújított Farkas utcai református templomot vasárnap délben. Bibza Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) egyik esperese előfohászában a Krónikák első könyvéből idézett, majd Kató Béla, az EREK püspöke hirdetett igét a 150. Zsoltárt alapul véve.
„Ez a nap nem csak az erdélyi magyar reformátusok, hanem a Kárpát-medencei magyarság ünnepe is” – kezdte igehirdetését Kató Béla. A püspök hangsúlyozta, a Farkas utcai református templom szépsége abban rejlik, hogy az „evilági és a túlvilági értékek egyensúlyban vannak”. „A 150. Zsoltár arra buzdítja a híveket, hogy adjunk hálát, most pedig van okunk az örvendezésre, a hálaadásra. Ez az a zsoltár, amely rávezet minket a csodákra, amelyek ma is megtörténhetnek velünk. A felújítás után a belvárosi gyülekezetnek újból van otthona, és aki ide belép, otthonosabban érezheti magát. Mi ebben a templomba őrizzük a hitet és azokat a szellemi javakat, amelyeket eleink létrehoztak. A hálaadás és a dicséret azonban a jövőről is szól. Tekintsünk tehát bizalommal a jövő fele, s bízzuk rá magunkat Istenre. Éljünk a jövendőnek, fogadjuk el sorsunkat, és minden helyzetben dicsőítsük Istent” – buzdított Kató Béla püspök.
Fazekas Zsolt, a belvárosi egyházközség lelkésze emlékeztette a jelenlevőket, a felújítás tízéves munka eredménye, majd kifejezte abbéli reményét, hogy a Farkas utcai református templom az egymásra találó nemzedékek közös otthona legyen, ahol előző és eljövendő nemzedékek is otthon érzik magukat.
Nagy Péter, az egyházközség főgondnoka szerint a belvárosi gyülekezetre hárul az a feladat, hogy a templomot megőrizzék, és élettel töltsék meg, hiszen a templom rendeltetése otthont biztosítani a gyülekezetnek. Horváth Anna alpolgármester beszédében kiemelte, hogy az „Erdélyi Református Egyházkerület egyik legkiemelkedőbb épületének megújulását ünnepelhetjük”.
„A templomépítésnek, illetve a felújításnak a jövőnkről is kell szólnia, hogy mi magunk is közösségünk lelki templomaivá váljunk” – vélekedett Kolozsvár alpolgármestere.
Emil Boc a Farkas utcai református templom egyedülálló helyzetét emelte ki, mivel szerinte ez hidat alkot múlt és jövő között. „Kolozsvár egyedi abból a szempontból is, hogy öt vallási felekezet képviselteti magát itt érseki szinten, erre pedig alig akad példa Romániában” – magyarázta a polgármester, majd elmondta: az utca gyalogosövezetté való nyilvánítása még jobban kiemeli majd a felújított templom szépségét.
Történelmünk tükre a templom
„A Farkas utcai református templom a történelem tükre, amelyben a magyarság sorsa tükröződik már Mátyás király óta. De mi a jövőnket is látni akarjuk ebben a tükörben. Ez a templom átélt már nehéz időket, de látott Istent szerető embereket, akik áldozatot hoztak a megmaradásért. Ez a templom olyan kőszikla, amelyre mindenki felépítheti élete épületét. Ez az épület szebb és jobb állapotban van, mint mondjuk 40 vagy akár száz évvel ezelőtt, de vajon mi, jobb állapotban vagyunk?” – tette fel a kérdést Balog Zoltán, a magyar Emberi Erőforrások Minisztériuma tárcavezetője. A miniszter kifejtette: élő, szilárd alapokkal bíró közösségnek kell lennünk, hiszen nem tudjuk, milyen idők jönnek. „Vannak aggasztó, de vannak reménykeltő jelek. Ha megtartjuk a templomot, akkor a templom is megtart minket. Ha kaptunk feladatot, megkapjuk az erőt is hozzá. Kolozsvár jövőjében benne lesz az is, amit Budapest és a jelenlegi Magyarország tud adni ehhez a jövőhöz, és amit Kolozsvár adott és ad a teljes magyarságnak. Így akarunk együttműködni, továbbá hisszük és tudjuk, hogy ez jobb ennek az országnak, Romániának is. Ebben a meggyőződésben keressük a román politikával az együttműködést, nyújtjuk ki a kezünket a magyarok érdekében, Románia érdekében és a közös Kárpát-medence érdekében – fogalmazott Balog Zoltán.
A magyar miniszter szerint a mai nemzedéknek a tradíció és az innováció közötti egyensúly megteremtésén kell fáradoznia, hiszen a tradíció nem csak múlt, és az innováció nem csak jövő. „Ahol csak tradíció van, az múzeum. Ahol meg csak innováció, az kísérleti laboratórium. Ha a kettő együtt van, élő szilárd alapokkal bíró közösségről beszélünk” – összegzett a miniszter. A templomi ünnepségen közreműködött a Kolozsvári Református Kollégium kórusa (karnagy: Székely Árpád igazgató, orgonán kísért Kovács Réka tanár), Müller Márta, Balázs Ágnes, Gombár Árpád (orgona), Gebe-Fügi Renáta (hegedű), Kővári Aranka (furulya). Fazekas Zsolt lelkipásztor közölte: a Kolozsvári Magyar Napok alatt 10-19 óra között bárki meglátogathatja a templomot, este fél 7-től pedig félórás orgonakoncerteket tartanak.
Hiába a térfigyelő kamera?
Az avatás utáni sajtótájékoztatón Fazekas Zsolt lelkipásztor a Szabadság kérdésére, miszerint van-e térfigyelő kamera a közelben, hogy elejét vegyék a manapság oly gyakori rombolásoknak, azt nyilatkozta: van, de minden bizonnyal nem tudja majd megóvni a templomot a vandál kezektől. Ami a költségeket illeti, a befektetés összértéke megközelíti a 19 millió lejt, ebből a vissza nem térítendő uniós támogatás 14,951 millió lej. A kolozsvári önkormányzat 250 000 lejjel járult hozzá a munkálatokhoz, és a templom előtti járda kövezésének 40 000 lejes költségét is állta.
Megtudtuk: a bejárati ajtó mögötti és a karzatra vivő masszív faajtót egységes koncepció jegyében cserélték át modern, üveges változatra, hogy az odalátogatók megtekinthessék a templomot. A templom alatti kripta nem lesz látogatható, hiszen az értékes leletek már régóta átkerültek a történeti múzeumba, és a helyiségben nincs semmilyen különlegesség. A fenntartási és a karbantartási költségekről majd csak egy év múlva tudnak biztosat mondani. A szakemberek szerint remélhetőleg az elkövetkező 50-60 évben ilyen mérvű munkálatra nem lesz szükség. A Farkas utcai templom építését Mátyás király rendelte el 1486-ban. Az obszerváns (minorita) ferencesek által, 1516-ra felépített templomot a Boldogságos Szűz Máriának szentelték. A felekezeti villongásokat megszenvedő épületet Bethlen Gábor fejedelem romos állapotban adományozta 1622-ben a református egyháznak. 1638-ban, I. Rákóczi György fejedelem uralkodása idején kezdték el a felújítási munkálatokat, amelyek ismét használhatóvá tették a templomot. A 20. század során két alkalommal újították fel, de a legutóbbi beavatkozások óta fél évszázad telt már el, az egyre súlyosbodó károsodások pedig szükségessé tették az újabb, átfogó restaurálást. A templom felújítása tulajdonképpen 11 évvel ezelőtt megfogalmazódott gondolat végeredménye – emelte ki a hálaadó istentiszteleten ünnepi beszédében Maksay Ádám tartószerkezet-tervező mérnök, a restaurálási munkálatok főtervezője. Elmondta, életének meghatározó eseményei kapcsolják őt magát is a templomhoz, amelyben konfirmált, és ahol házasságát is megáldották. 2004-ben lett az Erdélyi Református Egyházkerület műszaki előadója, s még ugyanabban az évben a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság ügyvezető alelnöke. Ebben az időszakban pályázati lehetőség adódott a templom átfogó felmérésének, építészet-, és művészettörténeti kutatásainak megvalósítására, és 2005-ben meg is kapta az egyházkerület a vonatkozó támogatást – magyarázta a szakember.
NAGY-HINTÓS DIANA, ZAY ÉVA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. augusztus 22.
Végre, Arcadia!
Jóleső érzés töltött el, amikor a hatodik Kolozsvári Magyar Napok programfüzetéből tudomást szereztem az Arcadia vonósnégyes – Ana Török (I. hegedű), Răsvan Dumitru (II. hegedű), Traian Boală (brácsa) és Török Zsolt (cselló) – fellépéséről. Az együttes közel tízéves, töretlen ívű sikertörténetét figyelembe véve épp ideje volt, hogy ez a kamaraegyüttes a magyar napokon is fellépjen.
A telt házas eseményen a vonósnégyes repertoárja némiképp igazodott ahhoz, hogy ezen a koncerten nem csak vájt fülű zenetudoroknak és a komolyzene megszállottjainak játszanak, hanem olyanoknak is, akik számára a klasszikus és ezen belül a kamarazene az újdonság erejével hat. J. Haydn B-dúr vonósnégyese op. 1. Nr. 1. és F. Mendelssohn-Bartholdy f-moll kvartettje op. 80 ugyanis elsősorban dallamosságával fogja meg a hallgatóság figyelmét. A koncert utolsó műsorszáma, Bartók Béla: Román népi táncok című műve (Dan Variu átiratában) mostanra a közérthető és bárki által „fogyasztható” művek közé sorolandó.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Jóleső érzés töltött el, amikor a hatodik Kolozsvári Magyar Napok programfüzetéből tudomást szereztem az Arcadia vonósnégyes – Ana Török (I. hegedű), Răsvan Dumitru (II. hegedű), Traian Boală (brácsa) és Török Zsolt (cselló) – fellépéséről. Az együttes közel tízéves, töretlen ívű sikertörténetét figyelembe véve épp ideje volt, hogy ez a kamaraegyüttes a magyar napokon is fellépjen.
A telt házas eseményen a vonósnégyes repertoárja némiképp igazodott ahhoz, hogy ezen a koncerten nem csak vájt fülű zenetudoroknak és a komolyzene megszállottjainak játszanak, hanem olyanoknak is, akik számára a klasszikus és ezen belül a kamarazene az újdonság erejével hat. J. Haydn B-dúr vonósnégyese op. 1. Nr. 1. és F. Mendelssohn-Bartholdy f-moll kvartettje op. 80 ugyanis elsősorban dallamosságával fogja meg a hallgatóság figyelmét. A koncert utolsó műsorszáma, Bartók Béla: Román népi táncok című műve (Dan Variu átiratában) mostanra a közérthető és bárki által „fogyasztható” művek közé sorolandó.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. szeptember 14.
Magyar iskolák tanévnyitója: összefogás, munka és hit
Újra birtokba vették a kollégisták a Farkas utcai református templomot
Két tanévnyitó helyszíne volt a hétvégén a kolozsvári Farkas utcai református templom: szombat délelőtt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szervezte meg országos tanévnyitó ünnepségét, majd vasárnap délután a Kolozsvári Református Kollégium nyitotta itt meg idei tanévét.
Az RMPSZ tavaly indította útra azt a hagyományteremtő „szándékát”, miszerint a hivatalos tanévnyitók előtt egy-egy településen megszervezi a magyar iskolák országos tanévnyitóját, amelyen az erdélyi megyék pedagógusai vesznek részt. Az idei ünnepségen felszólaló oktatási szakemberek és politikusok nem hallgatták el azt a tényt, miszerint a romániai közoktatás több akut problémával küzd, ennek ellenére a beszédek végkicsengése pozitív volt: összefogásra, hittel és reménnyel végzett munkára buzdítottak. Az erdélyi magyar iskolák többségének tanévnyitó ünnepségét ma délelőtt tartják az iskolákban, illetve templomokban.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Újra birtokba vették a kollégisták a Farkas utcai református templomot
Két tanévnyitó helyszíne volt a hétvégén a kolozsvári Farkas utcai református templom: szombat délelőtt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szervezte meg országos tanévnyitó ünnepségét, majd vasárnap délután a Kolozsvári Református Kollégium nyitotta itt meg idei tanévét.
Az RMPSZ tavaly indította útra azt a hagyományteremtő „szándékát”, miszerint a hivatalos tanévnyitók előtt egy-egy településen megszervezi a magyar iskolák országos tanévnyitóját, amelyen az erdélyi megyék pedagógusai vesznek részt. Az idei ünnepségen felszólaló oktatási szakemberek és politikusok nem hallgatták el azt a tényt, miszerint a romániai közoktatás több akut problémával küzd, ennek ellenére a beszédek végkicsengése pozitív volt: összefogásra, hittel és reménnyel végzett munkára buzdítottak. Az erdélyi magyar iskolák többségének tanévnyitó ünnepségét ma délelőtt tartják az iskolákban, illetve templomokban.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. szeptember 17.
Halmos-emlékkoncert és Zenei Ősz
A száz éve született és harminc éve elhunyt kolozsvári zongoraművésznek, Halmos Györgynek állít emléket szeptember 18-i nyitókoncertjén a létesítésének hatvanadik évfordulójához érkezett Transilvania Filharmónia.
A küszöbön álló 49. Kolozsvári Zenei Ősz műsorát pedig úgy állították össze, hogy azzal a 70 éve elhunyt Bartók Bélára, illetve a 60 éve elhunyt George Enescura emlékezzenek. A rangos komolyzenei intézmény 2015/2016-os évadjáról és a szeptember 30-a és október 23-a között 49. alkalommal megrendezendő Kolozsvári Zenei Ősz komolyzenei fesztiváljáról tegnap tartottak sajtótájékoztatót.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
A száz éve született és harminc éve elhunyt kolozsvári zongoraművésznek, Halmos Györgynek állít emléket szeptember 18-i nyitókoncertjén a létesítésének hatvanadik évfordulójához érkezett Transilvania Filharmónia.
A küszöbön álló 49. Kolozsvári Zenei Ősz műsorát pedig úgy állították össze, hogy azzal a 70 éve elhunyt Bartók Bélára, illetve a 60 éve elhunyt George Enescura emlékezzenek. A rangos komolyzenei intézmény 2015/2016-os évadjáról és a szeptember 30-a és október 23-a között 49. alkalommal megrendezendő Kolozsvári Zenei Ősz komolyzenei fesztiváljáról tegnap tartottak sajtótájékoztatót.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. szeptember 26.
Október 10-én megalakul az RMDSZ kolozsvári szervezete
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal nagytermében tartották meg péntek délután a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) soron következő ülését. Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszámolójában szó esett a szervezet székhelyváltoztatásáról, a VI. Kolozsvári Magyar Napokon (KMN) való jelenlétről, a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőivel folytatott eddigi egyeztetésekről, valamint az RMDSZ kolozsvári szervezetének október 10-re tervezett alakuló üléséről, amelyre több száz személyt várnak.
Megtudtuk: Csoma Botond a napokban megbeszélést folytatott Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelővel, amelynek során képet alkotott a megyei magyar nyelvű oktatás problémáiról. „A főtanfelügyelőtől kapott adatok szerint az idei tanévben 42 tanintézményben folyik magyar nyelvű oktatás, ezek közül három esetben létszámhiány miatt vannak gondok. Bálványosváralján és Désen két középiskolai osztály összevonása várható, de a szülők már kérték a minisztériumtól a létszám alatti osztályok működését jóváhagyó rendeletet. A györgyfalvai óvoda személyzetproblémáját átszervezéssel oldották meg” – tájékoztatott Csoma Botond.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság (Kolozsvár)
A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal nagytermében tartották meg péntek délután a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) soron következő ülését. Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke beszámolójában szó esett a szervezet székhelyváltoztatásáról, a VI. Kolozsvári Magyar Napokon (KMN) való jelenlétről, a Magyar Polgári Párt (MPP) vezetőivel folytatott eddigi egyeztetésekről, valamint az RMDSZ kolozsvári szervezetének október 10-re tervezett alakuló üléséről, amelyre több száz személyt várnak.
Megtudtuk: Csoma Botond a napokban megbeszélést folytatott Valentin Cuibus Kolozs megyei főtanfelügyelővel, amelynek során képet alkotott a megyei magyar nyelvű oktatás problémáiról. „A főtanfelügyelőtől kapott adatok szerint az idei tanévben 42 tanintézményben folyik magyar nyelvű oktatás, ezek közül három esetben létszámhiány miatt vannak gondok. Bálványosváralján és Désen két középiskolai osztály összevonása várható, de a szülők már kérték a minisztériumtól a létszám alatti osztályok működését jóváhagyó rendeletet. A györgyfalvai óvoda személyzetproblémáját átszervezéssel oldották meg” – tájékoztatott Csoma Botond.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság (Kolozsvár)
2015. szeptember 29.
BBTE: alapképzésen 13 százalékkal nőtt az elsőévesek száma
Egyezményt írtak alá a német tagozat támogatása céljából
Alapképzésen 13 százalékkal nőtt az elsőéves hallgatók száma, és ez az arány a magyar tagozatra is érvényes – jelentette ki Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatáért felelős rektorhelyettes a 2015/2016-os tanév megnyitásakor.
A BBTE-n jelenleg magyar alapképzésen 1650, míg mesterképzésen 500 elsőéves hallgató tanul. Az egyetemen összesen 15 500 elsőévest tartanak nyilván, ebből közel 11 000 alapképzéses. Werner Hans Lauk, Németország romániai nagykövete jelenlétében a BBTE rektora, Ioan Aurel Pop és német üzletemberek aláírták a Német Tagozat Konzultatív Tanácsának létrehozásáról szóló egyezményt. A dokumentumot aláíró cégek hozzájárulnak a BBTE-n oktató németországi vendégprofesszorok költségeinek, illetve néhány laboratórium felszerelésének a fedezésére. Ugyanakkor a német tagozat most ünnepli létesítésének huszadik évfordulóját.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Egyezményt írtak alá a német tagozat támogatása céljából
Alapképzésen 13 százalékkal nőtt az elsőéves hallgatók száma, és ez az arány a magyar tagozatra is érvényes – jelentette ki Soós Anna, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatáért felelős rektorhelyettes a 2015/2016-os tanév megnyitásakor.
A BBTE-n jelenleg magyar alapképzésen 1650, míg mesterképzésen 500 elsőéves hallgató tanul. Az egyetemen összesen 15 500 elsőévest tartanak nyilván, ebből közel 11 000 alapképzéses. Werner Hans Lauk, Németország romániai nagykövete jelenlétében a BBTE rektora, Ioan Aurel Pop és német üzletemberek aláírták a Német Tagozat Konzultatív Tanácsának létrehozásáról szóló egyezményt. A dokumentumot aláíró cégek hozzájárulnak a BBTE-n oktató németországi vendégprofesszorok költségeinek, illetve néhány laboratórium felszerelésének a fedezésére. Ugyanakkor a német tagozat most ünnepli létesítésének huszadik évfordulóját.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. október 7.
Különvált a dési magyar ötödik és hatodik osztály
Amint arról a múlt héten beszámoltunk, háromnapos kényszervakáción voltak szeptember 24-e és 26-a között a dési 1-es számú Általános Iskolába járó magyar ötödikesek és hatodikosok.
A gyerekek szülei így kívántak tiltakozni az ellen, hogy létszámhiányra hivatkozva összevonták a két osztályt. – Szeptember 25-én a hetedikeseket, szeptember 26-án pedig a nyolcadikosokat sem engedték az iskolába a szülők. Szeptember 28-án, hétfőn, viszont minden gyermek az iskolában volt. A tanügyminisztérium végül október 1-jei hatállyal engedélyezte a két osztály különválását. Erre a megyei tanfelügyelőség is megváltoztatta álláspontját, és jóváhagyta a különválást. Sikerként könyvelhetjük el ezt a történetet, ám ez nem csak egy embernek tudható, hanem az iskola teljes magyar közösségének – nyilatkozta lapunknak Tárkány Margit, a tanintézmény aligazgatója.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Amint arról a múlt héten beszámoltunk, háromnapos kényszervakáción voltak szeptember 24-e és 26-a között a dési 1-es számú Általános Iskolába járó magyar ötödikesek és hatodikosok.
A gyerekek szülei így kívántak tiltakozni az ellen, hogy létszámhiányra hivatkozva összevonták a két osztályt. – Szeptember 25-én a hetedikeseket, szeptember 26-án pedig a nyolcadikosokat sem engedték az iskolába a szülők. Szeptember 28-án, hétfőn, viszont minden gyermek az iskolában volt. A tanügyminisztérium végül október 1-jei hatállyal engedélyezte a két osztály különválását. Erre a megyei tanfelügyelőség is megváltoztatta álláspontját, és jóváhagyta a különválást. Sikerként könyvelhetjük el ezt a történetet, ám ez nem csak egy embernek tudható, hanem az iskola teljes magyar közösségének – nyilatkozta lapunknak Tárkány Margit, a tanintézmény aligazgatója.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. október 13.
Gyárfás-emlékkonferencia Kolozsváron
Méltánytalanul felejtette el az utókor
Ünnepi emlékmisével vette kezdetét a Szent Mihály-templomban péntek délután Kolozsváron megszervezett Gyárfás Elemér-emlékkonferencia.
A főcelebráns Dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, egyben a konferencia egyik védnöke mutatta be a legszentebb áldozatot, akivel több, a városban szolgáló és más helységekből érkezett pap koncelebrált, köztük Marton József nagyprépost, egyetemi professzor, Kovács Sándor főesperes-plébános, Orbán Szabolcs ferences tartományfőnök, Holló László egyetemi docens, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke, Kádár István esperes-plébános, Nóda Mózes és Jitianu Liviu egyetemi előadótanárok, Takó István egyetemi lelkész.
Szentbeszédében a főpásztor hangsúlyozta: ahogyan Gyárfás Elemér minden körülmények között hitbeli meggyőződéssel, sokoldalú tudását latba vetve kiállt a magyarság és a katolikus egyház jogaiért, ugyanúgy kell tennünk nekünk is. A Báthory-líceumban megtartott konferencián az érsek úgy vélekedett: a Szentírás szerint cselekszünk, amikor elöljáróinkról megemlékezünk. A konferencia célja, hogy tanuljunk Gyárfás Elemér életéből, példájából.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a konferencia védnöke azért tartotta fontosnak az értekezlet megszervezését, mivel Gyárfás Elemér sokoldalú munkássága nem igazán ismert, ugyanakkor azon erdélyi magyar politikusok, közéleti személyiségek közé tartozik, akiket méltánytalanul felejtett el az utókor.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Méltánytalanul felejtette el az utókor
Ünnepi emlékmisével vette kezdetét a Szent Mihály-templomban péntek délután Kolozsváron megszervezett Gyárfás Elemér-emlékkonferencia.
A főcelebráns Dr. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke, egyben a konferencia egyik védnöke mutatta be a legszentebb áldozatot, akivel több, a városban szolgáló és más helységekből érkezett pap koncelebrált, köztük Marton József nagyprépost, egyetemi professzor, Kovács Sándor főesperes-plébános, Orbán Szabolcs ferences tartományfőnök, Holló László egyetemi docens, az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány igazgatótanácsának elnöke, Kádár István esperes-plébános, Nóda Mózes és Jitianu Liviu egyetemi előadótanárok, Takó István egyetemi lelkész.
Szentbeszédében a főpásztor hangsúlyozta: ahogyan Gyárfás Elemér minden körülmények között hitbeli meggyőződéssel, sokoldalú tudását latba vetve kiállt a magyarság és a katolikus egyház jogaiért, ugyanúgy kell tennünk nekünk is. A Báthory-líceumban megtartott konferencián az érsek úgy vélekedett: a Szentírás szerint cselekszünk, amikor elöljáróinkról megemlékezünk. A konferencia célja, hogy tanuljunk Gyárfás Elemér életéből, példájából.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, a konferencia védnöke azért tartotta fontosnak az értekezlet megszervezését, mivel Gyárfás Elemér sokoldalú munkássága nem igazán ismert, ugyanakkor azon erdélyi magyar politikusok, közéleti személyiségek közé tartozik, akiket méltánytalanul felejtett el az utókor.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. október 15.
Kisjubileum a Jagamas-népdalversenyen
A Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) ötödik alkalommal szervezett népdaléneklési versenyt Jagamas János (1913–1997) népzenetudós emlékére a Kolozs megyei Mérában, október 10-én, a helybeli református egyházközség tanácstermében. A jelenlevők teljesítményét Tóth-Guttman Emese karnagy (RMD-elnök), Bedő Ágnes karnagy és Mann Gabriella zenetanár bírálta el.
Mezei Csaba mérai református pap arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy Guttman Mihály, a RMD tiszteltbeli elnöke volt az, aki a mérai népdalverseny megszervezését javasolta. Varga György, a mérai iskola nyugalmazott igazgatója beszédében azt elevenítette fel, hogy Jagamas János az 1970-es években több népdalt gyűjtött a kalotaszegi településen, amelyeket aztán kórusművekké dolgozott fel. Ezért a helyi kultúrotthon évek óta Jagamas nevét viseli. Újdonságképpen Varga elmondta: miután idén tavasszal elhunyt Jagamas János özvegye, a népzenetudós külföldön élő fia úgy döntött, hogy az édesapjának 1993-ban odaítélt Széchenyi-díj oklevelét és kitűzőjét a mérai közösségnek adományozza, hogy ők őrizzék tovább.
Tóth-Guttman Emese RMD-elnök szerint a 2015-ös Jagamas népdaléneklési verseny minden résztvevője díjat érdemelt, mivel a négy korcsoportban versenyző gyerekek kristálytiszta intonációval, hibátlanul énekelték el a versenyre előkészített népdalokat.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
A Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) ötödik alkalommal szervezett népdaléneklési versenyt Jagamas János (1913–1997) népzenetudós emlékére a Kolozs megyei Mérában, október 10-én, a helybeli református egyházközség tanácstermében. A jelenlevők teljesítményét Tóth-Guttman Emese karnagy (RMD-elnök), Bedő Ágnes karnagy és Mann Gabriella zenetanár bírálta el.
Mezei Csaba mérai református pap arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy Guttman Mihály, a RMD tiszteltbeli elnöke volt az, aki a mérai népdalverseny megszervezését javasolta. Varga György, a mérai iskola nyugalmazott igazgatója beszédében azt elevenítette fel, hogy Jagamas János az 1970-es években több népdalt gyűjtött a kalotaszegi településen, amelyeket aztán kórusművekké dolgozott fel. Ezért a helyi kultúrotthon évek óta Jagamas nevét viseli. Újdonságképpen Varga elmondta: miután idén tavasszal elhunyt Jagamas János özvegye, a népzenetudós külföldön élő fia úgy döntött, hogy az édesapjának 1993-ban odaítélt Széchenyi-díj oklevelét és kitűzőjét a mérai közösségnek adományozza, hogy ők őrizzék tovább.
Tóth-Guttman Emese RMD-elnök szerint a 2015-ös Jagamas népdaléneklési verseny minden résztvevője díjat érdemelt, mivel a négy korcsoportban versenyző gyerekek kristálytiszta intonációval, hibátlanul énekelték el a versenyre előkészített népdalokat.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. október 17.
Jogi könyvek nem csak jogászoknak
Több jogtudományi (kisebbség-, polgár-, médiajogi stb.) kötet bemutatóját szervezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Sapientia EMTE október 15-én, az EME Jókai utcai székhelyén.
A bemutatott könyvek között volt a tavaly elhunyt magyarországi kisebbségi jogi szakember, Biró Gáspár emlékére összeállított kötet (Fábián Gyula ügyész szerkesztésében), illetve Kolosváry Bálint (1875–1954) jogász, egyetemi tanár emlékét bemutató munka is. A kilenc bemutatott könyv közül öt magyar, három román, egy pedig angol nyelvű.
NAGY-HINTÓS DIANA
Bíró Gáspár emlékkötet, szerk. Fábián Gyula, Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár, 2015.
Kolosváry Bálint emlékkötet, Erdélyi Református Egyházkerület - Sapientia EMTE Jogtudományi Tanszék, Kolozsvár, 2015.
Szabadság (Kolozsvár)
Több jogtudományi (kisebbség-, polgár-, médiajogi stb.) kötet bemutatóját szervezte meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és a Sapientia EMTE október 15-én, az EME Jókai utcai székhelyén.
A bemutatott könyvek között volt a tavaly elhunyt magyarországi kisebbségi jogi szakember, Biró Gáspár emlékére összeállított kötet (Fábián Gyula ügyész szerkesztésében), illetve Kolosváry Bálint (1875–1954) jogász, egyetemi tanár emlékét bemutató munka is. A kilenc bemutatott könyv közül öt magyar, három román, egy pedig angol nyelvű.
NAGY-HINTÓS DIANA
Bíró Gáspár emlékkötet, szerk. Fábián Gyula, Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár, 2015.
Kolosváry Bálint emlékkötet, Erdélyi Református Egyházkerület - Sapientia EMTE Jogtudományi Tanszék, Kolozsvár, 2015.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. október 22.
Varázslat 32 húron
Habár még nem érte el létesítésének tizedik évfordulóját, az erdélyi gyökerekkel rendelkező csellóművészeket tömörítő Napocelli kamarazenekar, fellépése már beivódott a kolozsvári komolyzene-kedvelők tudatába. A magyar operában október 20-án megtartott koncertjük ezért oldotta fel azt a hiányérzetet, ami akkor keletkezett bennem, amikor a Zenei Ősz műsorán hiába kerestem a csellósok koncertjét.
Az idei koncerten a csellósok Bartók, Enescu, Dvořák, Toduţă, Goens, Chopin, Klengel, Sibelius, Saint-Saëns, Debussy, Popper, Gross, Arutiunian, Mc Cartney és Dimitrescu műveit adták elő. Sokszínű repertoárjuk folytán, amely a klasszikus zenei stílusok mellett dzsessz- és könnyűzeneszámokat is tartalmaz, szinte minden zenerajongó talál kedvére valót.
Az együttes jelenlegi tagjai: Kostyák Imre (Kolozsvár – Bázel), Székely Attila (Kolozsvár – Bécs), Filip Papa (Temesvár – Kolozsvár – Jászvásár), Nagy Levente (Kolozsvár), Szabó Attila (Kolozsvár), Vilhelem András (Marosvásárhely – Kolozsvár), Jakabffy Kristóf (Kolozsvár) és Kostyák Előd (Kolozsvár).
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Habár még nem érte el létesítésének tizedik évfordulóját, az erdélyi gyökerekkel rendelkező csellóművészeket tömörítő Napocelli kamarazenekar, fellépése már beivódott a kolozsvári komolyzene-kedvelők tudatába. A magyar operában október 20-án megtartott koncertjük ezért oldotta fel azt a hiányérzetet, ami akkor keletkezett bennem, amikor a Zenei Ősz műsorán hiába kerestem a csellósok koncertjét.
Az idei koncerten a csellósok Bartók, Enescu, Dvořák, Toduţă, Goens, Chopin, Klengel, Sibelius, Saint-Saëns, Debussy, Popper, Gross, Arutiunian, Mc Cartney és Dimitrescu műveit adták elő. Sokszínű repertoárjuk folytán, amely a klasszikus zenei stílusok mellett dzsessz- és könnyűzeneszámokat is tartalmaz, szinte minden zenerajongó talál kedvére valót.
Az együttes jelenlegi tagjai: Kostyák Imre (Kolozsvár – Bázel), Székely Attila (Kolozsvár – Bécs), Filip Papa (Temesvár – Kolozsvár – Jászvásár), Nagy Levente (Kolozsvár), Szabó Attila (Kolozsvár), Vilhelem András (Marosvásárhely – Kolozsvár), Jakabffy Kristóf (Kolozsvár) és Kostyák Előd (Kolozsvár).
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. október 24.
Nagy Benedek: két bőrkabátos férfi az utcáról hurcolt el
Kolozsváron is megemlékeztek 1956-ról
A magyarországi forradalom és szabadságharc romániai következményeit boncolgatták a Kolozsvár Társaság által szervezett beszélgetésen, amelynek Nagy Benedek ’56-os elítélt volt a vendége. Az RMDSZ korábbi parlamenti képviselője elmondta: az utcáról hurcolta el két bőrkabátos férfi, egyenesen a szekuritátéra, ahol hónapokig vallatták. „A mostani világnak nem sok köze van 1956-hoz. Nekünk voltak ideáljaink, amelyekért kiálltunk, küszködtünk. Mára ezek az értékek viszonylagossá váltak”, hangsúlyozta. Elmondta: mindez nem ok, csupán ürügy volt a román hatalom számára a Bolyai Egyetem önállóságának felszámolására. Tegnap délben a Kolozsvár Társaság megemlékezésre hívta az érdeklődőket a sétatéri ’56-os emlékműhöz, délután ökumenikus istentiszteletet tartottak a belvárosi unitárius templomban, este pedig a Mátyás király szülőházától indult fáklyás menettel emlékeztek az 1956-os eseményekre, a magyarországi és erdélyi áldozatokra.
Az 1956-ban 7 év börtönre ítélt Dávid Gyula a sétatéri emlékműnél idézte fel a múlt eseményeit
Az öt év szabadságvesztésre ítélt Nagy Benedek személyes tapasztalatait osztotta meg arról, hogy a magyarországi forradalom és szabadságharcnak milyen kihatása volt Erdélyre, Kolozsvárra. – 1956. október 25-én összehívták a történelem–filológia kar közel félezer hallgatóját, majd megválasztották a diákszövetség 16 tagú vezetőtanácsát. Ebből a csoportból került ki az az öttagú szerkesztőbizottság, amely három héten át dolgozta ki az egyetemisták követeléseit, 16 sűrűn gépelt oldalt tett ki a közel száz javaslat. Miközben a szerkesztőbizottság tagjaként a piarista rendház földszinti kis termében a diáktanács alapszabályzatán és programján dolgoztam, ismeretlen arcok jelentek meg. Nem tulajdonítottunk ennek különösebb fontosságot. Úgy éreztük, hogy amit csinálunk, törvényes, az egyetemi életet akarjuk az európai normákhoz igazítani. Nem tudtuk, hogy a diákszövetségek létrehozására vonatkozó májusi párthatározat csak porhintés volt a Nyugat szemébe – emlékezett Nagy Benedek.
A magyarországi forradalommal való szimpatizálás vádjával több ezer erdélyi magyart, elsősorban értelmiségieket, diákokat zártak be, sokan az elviselhetetlen kínzásokban haltak meg, a Szoboszlay-perben tíz, a Sas Kálmán-perben két személyt ítéltek halálra és végeztek ki
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Kolozsváron is megemlékeztek 1956-ról
A magyarországi forradalom és szabadságharc romániai következményeit boncolgatták a Kolozsvár Társaság által szervezett beszélgetésen, amelynek Nagy Benedek ’56-os elítélt volt a vendége. Az RMDSZ korábbi parlamenti képviselője elmondta: az utcáról hurcolta el két bőrkabátos férfi, egyenesen a szekuritátéra, ahol hónapokig vallatták. „A mostani világnak nem sok köze van 1956-hoz. Nekünk voltak ideáljaink, amelyekért kiálltunk, küszködtünk. Mára ezek az értékek viszonylagossá váltak”, hangsúlyozta. Elmondta: mindez nem ok, csupán ürügy volt a román hatalom számára a Bolyai Egyetem önállóságának felszámolására. Tegnap délben a Kolozsvár Társaság megemlékezésre hívta az érdeklődőket a sétatéri ’56-os emlékműhöz, délután ökumenikus istentiszteletet tartottak a belvárosi unitárius templomban, este pedig a Mátyás király szülőházától indult fáklyás menettel emlékeztek az 1956-os eseményekre, a magyarországi és erdélyi áldozatokra.
Az 1956-ban 7 év börtönre ítélt Dávid Gyula a sétatéri emlékműnél idézte fel a múlt eseményeit
Az öt év szabadságvesztésre ítélt Nagy Benedek személyes tapasztalatait osztotta meg arról, hogy a magyarországi forradalom és szabadságharcnak milyen kihatása volt Erdélyre, Kolozsvárra. – 1956. október 25-én összehívták a történelem–filológia kar közel félezer hallgatóját, majd megválasztották a diákszövetség 16 tagú vezetőtanácsát. Ebből a csoportból került ki az az öttagú szerkesztőbizottság, amely három héten át dolgozta ki az egyetemisták követeléseit, 16 sűrűn gépelt oldalt tett ki a közel száz javaslat. Miközben a szerkesztőbizottság tagjaként a piarista rendház földszinti kis termében a diáktanács alapszabályzatán és programján dolgoztam, ismeretlen arcok jelentek meg. Nem tulajdonítottunk ennek különösebb fontosságot. Úgy éreztük, hogy amit csinálunk, törvényes, az egyetemi életet akarjuk az európai normákhoz igazítani. Nem tudtuk, hogy a diákszövetségek létrehozására vonatkozó májusi párthatározat csak porhintés volt a Nyugat szemébe – emlékezett Nagy Benedek.
A magyarországi forradalommal való szimpatizálás vádjával több ezer erdélyi magyart, elsősorban értelmiségieket, diákokat zártak be, sokan az elviselhetetlen kínzásokban haltak meg, a Szoboszlay-perben tíz, a Sas Kálmán-perben két személyt ítéltek halálra és végeztek ki
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. november 2.
Sztár sztárallürök nélkül
Egyed Apollónia operaénekes volt a ZeneSzó vendége
A Györkös Mányi Albert Emlékház októberi ZeneSzó rendezvényén Egyed Apollónia operaénekes beszélt szépen felívelő karrierjéről, amelyet már több elismerés is övez. A rendezvényen felhangzó áriák (zongorán kísért a moderátor, Horváth Zoltán zongoraművész) és a felvételek nyilvánvalóvá tették a meghívott tehetségét, hangi kvalitásait, de ami a jelenlévők számára talán még fontosabb: fiatal, őszinte, természetes és nagyon kedves művészt ismerhettünk meg, aki már sztár, de nincsenek (mesterkélt) sztárallűrjei.
Örömteli hírt osztott meg az egybegyűltekkel Horváth Zoltán: Egyed Apollónia bekerült a iaşi-i operaház november 1-jei gálájának díjvárományosai közé. Egyed Apollónia kifejtette: jóleső meglepetéssel vette tudomásul, hogy jelölték a legjobb női énekes kategóriájában, de ugyanilyen meglepetés volt számára az idei brăilai Hariclea Darclée Nemzetközi Énekverseny, ahol a zsűri különdíját nyerte el. – Úgy mentem nyáron a Darclée-versenyre, hogy akkor is meg leszek elégedve, ha a legutolsó dicséretet kapom – jegyezte meg.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Egyed Apollónia operaénekes volt a ZeneSzó vendége
A Györkös Mányi Albert Emlékház októberi ZeneSzó rendezvényén Egyed Apollónia operaénekes beszélt szépen felívelő karrierjéről, amelyet már több elismerés is övez. A rendezvényen felhangzó áriák (zongorán kísért a moderátor, Horváth Zoltán zongoraművész) és a felvételek nyilvánvalóvá tették a meghívott tehetségét, hangi kvalitásait, de ami a jelenlévők számára talán még fontosabb: fiatal, őszinte, természetes és nagyon kedves művészt ismerhettünk meg, aki már sztár, de nincsenek (mesterkélt) sztárallűrjei.
Örömteli hírt osztott meg az egybegyűltekkel Horváth Zoltán: Egyed Apollónia bekerült a iaşi-i operaház november 1-jei gálájának díjvárományosai közé. Egyed Apollónia kifejtette: jóleső meglepetéssel vette tudomásul, hogy jelölték a legjobb női énekes kategóriájában, de ugyanilyen meglepetés volt számára az idei brăilai Hariclea Darclée Nemzetközi Énekverseny, ahol a zsűri különdíját nyerte el. – Úgy mentem nyáron a Darclée-versenyre, hogy akkor is meg leszek elégedve, ha a legutolsó dicséretet kapom – jegyezte meg.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. november 11.
Ünnepelt a Györgyfalvi negyedi általános iskola
Fennállásának félévszázados évfordulóját ünnepelte tegnap a Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskola, amelynek folyosóin és osztálytermeiben már kora délelőtt izgatott gyerekek és felnőttek sürögtek-forogtak.
Az ismeretgazdagító szabadfoglalkozások mellett a játék sem hiányzott a programkínálatból, abban pedig mindenki egyetértett, hogy azért szeretnek ebbe az iskolába járni, mert jó a közösség és kedvesek a tanárok. Şoimiţa-Mirela Kőmíves iskolaigazgatótól megtudtuk: a tanintézetbe jelenleg 676 gyerek jár, akiket 50 pedagógus tanít. A magyar tagozatért felelős Balog György aligazgató büszkén mutatta be az ötvenéves iskolát, a közel három évtizede itt tanító Tamás Éva magyartanár pedig szeretettel és odaadással mesélt az iskolában eltöltött évekről.
Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskolában magyar és román népviseletbe öltözött gyerekek fogadták tegnap a látogatókat. Mi először a második osztályba kopogtunk be, ahol a táblán origamiból készített szép színes 50-es szám fogadott. Varga Delinke tanítónőtől megtudtuk: kettős ünnepet ülnek, hiszen nem csak az iskola fennállását, hanem egy gyerek születésnapját is megünnepelték. A vidám gyereksereg közben rajzolgatott, házi süteményt evett és almalevet ivott. A hatodik és a hetedik osztályt épp akkor „csíptük el”, amikor véget ért a közös környezetvédelmi tevékenységük. A tábláról még mi is tájékozódhattunk a komposztálás, a szelektív hulladékgyűjtés és a téli madáretetés fontosságáról. „Azért kell etetnünk télen a madarakat, mivel nincs más táplálékuk. De nem szabad nekik kenyeret, laskát vagy rizst adni, hanem olajos magvakat vagy akár szalonnabőrt lehet.
De a szalonnabőrt csak akkor, ha nem túl sós – mondta buzgón, egymás szavába vágva a hetedikes Csete Márton és Székely Botond. Mindkét fiú már első osztálytól idejár, és iskolájukat a jó közösségért szeretik. Hunyadi Ingrid és Farkas Erika hetedikesek pedig az újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtéséről, az ózonréteg elvékonyodásának következményeiről számoltak be nekünk.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Fennállásának félévszázados évfordulóját ünnepelte tegnap a Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskola, amelynek folyosóin és osztálytermeiben már kora délelőtt izgatott gyerekek és felnőttek sürögtek-forogtak.
Az ismeretgazdagító szabadfoglalkozások mellett a játék sem hiányzott a programkínálatból, abban pedig mindenki egyetértett, hogy azért szeretnek ebbe az iskolába járni, mert jó a közösség és kedvesek a tanárok. Şoimiţa-Mirela Kőmíves iskolaigazgatótól megtudtuk: a tanintézetbe jelenleg 676 gyerek jár, akiket 50 pedagógus tanít. A magyar tagozatért felelős Balog György aligazgató büszkén mutatta be az ötvenéves iskolát, a közel három évtizede itt tanító Tamás Éva magyartanár pedig szeretettel és odaadással mesélt az iskolában eltöltött évekről.
Györgyfalvi negyedi Nicolae Titulescu Általános Iskolában magyar és román népviseletbe öltözött gyerekek fogadták tegnap a látogatókat. Mi először a második osztályba kopogtunk be, ahol a táblán origamiból készített szép színes 50-es szám fogadott. Varga Delinke tanítónőtől megtudtuk: kettős ünnepet ülnek, hiszen nem csak az iskola fennállását, hanem egy gyerek születésnapját is megünnepelték. A vidám gyereksereg közben rajzolgatott, házi süteményt evett és almalevet ivott. A hatodik és a hetedik osztályt épp akkor „csíptük el”, amikor véget ért a közös környezetvédelmi tevékenységük. A tábláról még mi is tájékozódhattunk a komposztálás, a szelektív hulladékgyűjtés és a téli madáretetés fontosságáról. „Azért kell etetnünk télen a madarakat, mivel nincs más táplálékuk. De nem szabad nekik kenyeret, laskát vagy rizst adni, hanem olajos magvakat vagy akár szalonnabőrt lehet.
De a szalonnabőrt csak akkor, ha nem túl sós – mondta buzgón, egymás szavába vágva a hetedikes Csete Márton és Székely Botond. Mindkét fiú már első osztálytól idejár, és iskolájukat a jó közösségért szeretik. Hunyadi Ingrid és Farkas Erika hetedikesek pedig az újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtéséről, az ózonréteg elvékonyodásának következményeiről számoltak be nekünk.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. november 17.
Gyerekkoncerttel ünnepelt a dalosszövetség
A Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) idei közgyűlését Oláh József református lelkipásztor áhítata nyitotta meg, majd Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója köszöntötte a tanintézet dísztermében gyűlésező RMD-tagokat. Széman Péter EMKE-elnöke az RMD aktív jellegét emelte ki. Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés folyóirat főszerkesztője pedig azt hangoztatta: a folyóirat nyitott az RMD-vel való együttműködésre, cikkeket, kottaanyagot közölnének, esetleg mellékletben foglalkoznának a Dalosszövetséggel.
Az RMD elnöke, Tóth-Guttman Emese a gyermek- és ifjúsági énekkarok tevékenységének ismertetésével kezdte beszámolóját: – A tanügyminisztérium által az elmúlt tanévben megrendezett kórusversenyen első díjat nyert a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum énekkara, és második díjas lett a Kolozsvári Református Kollégium kórusa, a S. Toduţă Zenei Főgimnázium Kállay-Miklós Tünde aligazgató által vezetett énekkara pedig más kategóriában ugyan, de különdíjban részesült. A Nagy Éva Vera és Czakó Gabriella iskolanővérek által vezetett Marosszéki Kodály Zoltán gyermekkar idén Magyar Örökség Díjban részesült. A Haáz Sándor által dirigált szentegyházi gyermekfilharmónia is több ünnepi hangversenyen lépett fel, így a tizedik alkalommal megszervezett Szebeni Ars Hungaricán is. Kolozsváron szervezték meg a magyar egyetemisták kórustalálkozóját, és az Éneklő ifjúság Kodály Zoltán szellemében hangversenyt is. Ezen kívül kórustalálkozókra és népdalversenyekre került sor Erdély különböző településein. Több erdélyi kórus fennállásának kerek évfordulóját ünnepelte.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
A Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) idei közgyűlését Oláh József református lelkipásztor áhítata nyitotta meg, majd Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója köszöntötte a tanintézet dísztermében gyűlésező RMD-tagokat. Széman Péter EMKE-elnöke az RMD aktív jellegét emelte ki. Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés folyóirat főszerkesztője pedig azt hangoztatta: a folyóirat nyitott az RMD-vel való együttműködésre, cikkeket, kottaanyagot közölnének, esetleg mellékletben foglalkoznának a Dalosszövetséggel.
Az RMD elnöke, Tóth-Guttman Emese a gyermek- és ifjúsági énekkarok tevékenységének ismertetésével kezdte beszámolóját: – A tanügyminisztérium által az elmúlt tanévben megrendezett kórusversenyen első díjat nyert a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum énekkara, és második díjas lett a Kolozsvári Református Kollégium kórusa, a S. Toduţă Zenei Főgimnázium Kállay-Miklós Tünde aligazgató által vezetett énekkara pedig más kategóriában ugyan, de különdíjban részesült. A Nagy Éva Vera és Czakó Gabriella iskolanővérek által vezetett Marosszéki Kodály Zoltán gyermekkar idén Magyar Örökség Díjban részesült. A Haáz Sándor által dirigált szentegyházi gyermekfilharmónia is több ünnepi hangversenyen lépett fel, így a tizedik alkalommal megszervezett Szebeni Ars Hungaricán is. Kolozsváron szervezték meg a magyar egyetemisták kórustalálkozóját, és az Éneklő ifjúság Kodály Zoltán szellemében hangversenyt is. Ezen kívül kórustalálkozókra és népdalversenyekre került sor Erdély különböző településein. Több erdélyi kórus fennállásának kerek évfordulóját ünnepelte.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. november 19.
Párhuzamos társadalmak élnek egymás mellett Kolozsváron
Hidakat kell építeni a magyar és a román közösség között
Két társadalom él Kolozsváron: a magyar és a román, és a közöttük levő „átjárhatóság”, kapcsolat évtizedek óta nehézkes, akadályoztatott.
Sajnos, sem az önkormányzat, sem az RMDSZ megyei szervezete nem ért el jelentősebb eredményt e két társadalom közeledése érdekében, ezért inkább a civil szféra az, amelynek vállakoznia kell a hídépítésre – hangzottak el kedden délután a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely által szervezett beszélgetésen, amelynek keretében bemutatták Gaal György városismertető könyvének (Kolozsvár – történelmi városkalauz) román változatát. Ez a könyv gesztus a románság felé, célja, hogy a város román közösségével, mindenekelőtt az ifjúsággal megismertesse a város magyar vonatkozású múltját. Az eseményen jelen volt Horváth Anna kolozsvári alpolgármester és Csoma Botond megyei RMDSZ-elnök, akikkel Csinta Samu újságíró beszélgetett e párhuzamos társadalmak találkozásának lehetőségeiről.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Hidakat kell építeni a magyar és a román közösség között
Két társadalom él Kolozsváron: a magyar és a román, és a közöttük levő „átjárhatóság”, kapcsolat évtizedek óta nehézkes, akadályoztatott.
Sajnos, sem az önkormányzat, sem az RMDSZ megyei szervezete nem ért el jelentősebb eredményt e két társadalom közeledése érdekében, ezért inkább a civil szféra az, amelynek vállakoznia kell a hídépítésre – hangzottak el kedden délután a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely által szervezett beszélgetésen, amelynek keretében bemutatták Gaal György városismertető könyvének (Kolozsvár – történelmi városkalauz) román változatát. Ez a könyv gesztus a románság felé, célja, hogy a város román közösségével, mindenekelőtt az ifjúsággal megismertesse a város magyar vonatkozású múltját. Az eseményen jelen volt Horváth Anna kolozsvári alpolgármester és Csoma Botond megyei RMDSZ-elnök, akikkel Csinta Samu újságíró beszélgetett e párhuzamos társadalmak találkozásának lehetőségeiről.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. november 21.
Nincs jobb alternatíva a minőségi anyanyelvi oktatásnál
Kárpát-medencei szórványoktatási kerekasztalt tartottak Kolozsváron
A szórványban élő magyar fiatalok számára nem csak az identitás megőrzését, hanem az érvényesülésüket is segíteni kell. Jóllehet a román nyelvű oktatás sok esetben változatosabb képzést kínál, mint a magyar, mégis a magyar családokat meg kell győzni arról, hogy az anyanyelvi oktatás a legjobb választás.
Olyan helyzetet kell teremteni, amelyben az anyanyelv ismerete a siker előfeltétele – hangzott el a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) második alkalommal szervezett nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén, amelynek a szórványoktatás volt a témája. A rendezvényen Ferenc Viktória, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet és Morvai Tünde, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa, továbbá Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, Magyari Tivadar, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója vett részt.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Kárpát-medencei szórványoktatási kerekasztalt tartottak Kolozsváron
A szórványban élő magyar fiatalok számára nem csak az identitás megőrzését, hanem az érvényesülésüket is segíteni kell. Jóllehet a román nyelvű oktatás sok esetben változatosabb képzést kínál, mint a magyar, mégis a magyar családokat meg kell győzni arról, hogy az anyanyelvi oktatás a legjobb választás.
Olyan helyzetet kell teremteni, amelyben az anyanyelv ismerete a siker előfeltétele – hangzott el a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) második alkalommal szervezett nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésén, amelynek a szórványoktatás volt a témája. A rendezvényen Ferenc Viktória, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet és Morvai Tünde, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa, továbbá Kiss Tamás, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa, Magyari Tivadar, az RMDSZ Oktatási Főosztályának vezetője, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója vett részt.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. november 23.
„Aki a lelki kapcsolatot kereste diákjaival”
Elégedetten távozhatott a közönség arról a két rendezvényről, amelynek célja Halmos György zongoraművész és zeneakadémiai oktató emlékének felelevenítése volt. Növendékek és zenekedvelők idézték fel Halmos Györggyel (1915–1985) kapcsolatos emlékeiket csütörtök este a kolozsvári zeneakadémia stúdiótermében és szombat délelőtt a volt Redut (Néprajzi Múzeum) nagytermében.
Csütörtökön Marius Tabacu, a kolozsvári filharmónia igazgatója, míg szombat délelőtt Benkő Judit muzikológus, a kolozsvári rádió magyar nyelvű komolyzenei műsorainak szerkesztője vállalta a moderátor szerepét. Az emlékrendezvényen megteremtődött az egyensúly a zene és a szó között, a jelenlévők meghallgathattak egy 1980-ban készült interjút is. Halmos volt növendékei közül Selmeczi György, Peter Grossmann, Rónai István, Georg Sava, Radó Judit zongorázott. Közreműködött továbbá Kincses Margit miskolci zongoraművész, zeneakadémiai oktató, illetve Alida Barbu (ének).
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Elégedetten távozhatott a közönség arról a két rendezvényről, amelynek célja Halmos György zongoraművész és zeneakadémiai oktató emlékének felelevenítése volt. Növendékek és zenekedvelők idézték fel Halmos Györggyel (1915–1985) kapcsolatos emlékeiket csütörtök este a kolozsvári zeneakadémia stúdiótermében és szombat délelőtt a volt Redut (Néprajzi Múzeum) nagytermében.
Csütörtökön Marius Tabacu, a kolozsvári filharmónia igazgatója, míg szombat délelőtt Benkő Judit muzikológus, a kolozsvári rádió magyar nyelvű komolyzenei műsorainak szerkesztője vállalta a moderátor szerepét. Az emlékrendezvényen megteremtődött az egyensúly a zene és a szó között, a jelenlévők meghallgathattak egy 1980-ban készült interjút is. Halmos volt növendékei közül Selmeczi György, Peter Grossmann, Rónai István, Georg Sava, Radó Judit zongorázott. Közreműködött továbbá Kincses Margit miskolci zongoraművész, zeneakadémiai oktató, illetve Alida Barbu (ének).
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. november 25.
Bor, kommunizmus, szexualitás és vallás – jön a TUDEK!
Licistáknak szerveznek tudományos konferenciát Kolozsváron
Több mint százötven erdélyi magyar líceumi tanuló vesz részt a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján (TUDEK), amelyet a hét végén szerveznek meg az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban.
Vörös Alpártól, az Apáczai-líceum igazgatójától megtudtuk: eddigi tapasztalatai szerint a TUDEK-en való részvétel, illetve díjazás nagy mértékben befolyásolja a fiatal pályaválasztását, a tudományos kutatáshoz való hozzáállását. Az idei TUDEK-re 102 előadás 161 szerzőjét várják Erdély minden régiójának rangos középiskolájából. Kolozs megyéből 27 diák szerepel 16 dolgozattal. A dobogós helyezést elérő erdélyi diákok részt vesznek 2016 áprilisában a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK), amelynek a szolnoki Varga Katalin Gimnázium ad otthont, továbbá előnyt élveznek a Babeş–Bolyai Tudományegyetemre (BBTE) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre (EMTE) való felvételin.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Licistáknak szerveznek tudományos konferenciát Kolozsváron
Több mint százötven erdélyi magyar líceumi tanuló vesz részt a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján (TUDEK), amelyet a hét végén szerveznek meg az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban.
Vörös Alpártól, az Apáczai-líceum igazgatójától megtudtuk: eddigi tapasztalatai szerint a TUDEK-en való részvétel, illetve díjazás nagy mértékben befolyásolja a fiatal pályaválasztását, a tudományos kutatáshoz való hozzáállását. Az idei TUDEK-re 102 előadás 161 szerzőjét várják Erdély minden régiójának rangos középiskolájából. Kolozs megyéből 27 diák szerepel 16 dolgozattal. A dobogós helyezést elérő erdélyi diákok részt vesznek 2016 áprilisában a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciáján (TUDOK), amelynek a szolnoki Varga Katalin Gimnázium ad otthont, továbbá előnyt élveznek a Babeş–Bolyai Tudományegyetemre (BBTE) és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemre (EMTE) való felvételin.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. december 2.
Ruzitska György műveiből készült CD-felvétel
Ruzitska György (1789–1869) Erdélyben tevékenykedő orgonaművész és zeneszerző összes orgonaművét tartalmazó kottát és CD-felvételt mutattak be Szent András napján a kolozsvári Szent Mihály-templomban. Orgonán közreműködött Potyó István, a Szent Mihály-templom karnagya és Erich Türk orgona- és csembalóművész, zeneakadémiai oktató.
Potyó István először négy Ruzitska-művet, illetve Beethoven Holdfény szonátájának Ruzitska által készített, orgonára írt változatát játszotta el. A népes számú jelenlévőknek elmondta: a Ruzitska-kotta és CD-bemutató a Musica Transilvanica című projekt keretében valósult meg, amelynek célja az erdélyi zene népszerűsítése, majd ismertette Ruzitska életét és munkásságát. Megtudtuk: a CD-felvételen szereplő művek egyikét-másikát azon az orgonán játszották el, amelyen Ruzitska egykor játszott. Az esemény második részében Erich Türk öt Ruzitska-művet tolmácsolt, majd Ruzitska érdemére is rávilágított. – A barokk korban rengeteg, orgonára írt művet komponáltak. A klasszicizmusban viszont sokkal kevesebbet. A barokk szerzőket, így J. S. Bachot is csak a 19. század második felében fedezhette fel újra a hangversenyszínpadok közönsége. Ruzitska érdeme abban áll, hogy klasszikus stílusú műveket komponált orgonára, és az ilyen jellegű művek hiányzanak az orgonairodalomból. Meg kell említenem azt is, hogy Ruzitska húsz évvel korábban komponált J. S. Bach barokk zeneszerzőnek emléket állító B-A-C-H fúgát, mint Robert Schumann és Liszt Ferenc – magyarázta Erich Türk.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Ruzitska György (1789–1869) Erdélyben tevékenykedő orgonaművész és zeneszerző összes orgonaművét tartalmazó kottát és CD-felvételt mutattak be Szent András napján a kolozsvári Szent Mihály-templomban. Orgonán közreműködött Potyó István, a Szent Mihály-templom karnagya és Erich Türk orgona- és csembalóművész, zeneakadémiai oktató.
Potyó István először négy Ruzitska-művet, illetve Beethoven Holdfény szonátájának Ruzitska által készített, orgonára írt változatát játszotta el. A népes számú jelenlévőknek elmondta: a Ruzitska-kotta és CD-bemutató a Musica Transilvanica című projekt keretében valósult meg, amelynek célja az erdélyi zene népszerűsítése, majd ismertette Ruzitska életét és munkásságát. Megtudtuk: a CD-felvételen szereplő művek egyikét-másikát azon az orgonán játszották el, amelyen Ruzitska egykor játszott. Az esemény második részében Erich Türk öt Ruzitska-művet tolmácsolt, majd Ruzitska érdemére is rávilágított. – A barokk korban rengeteg, orgonára írt művet komponáltak. A klasszicizmusban viszont sokkal kevesebbet. A barokk szerzőket, így J. S. Bachot is csak a 19. század második felében fedezhette fel újra a hangversenyszínpadok közönsége. Ruzitska érdeme abban áll, hogy klasszikus stílusú műveket komponált orgonára, és az ilyen jellegű művek hiányzanak az orgonairodalomból. Meg kell említenem azt is, hogy Ruzitska húsz évvel korábban komponált J. S. Bach barokk zeneszerzőnek emléket állító B-A-C-H fúgát, mint Robert Schumann és Liszt Ferenc – magyarázta Erich Türk.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. december 8.
Advent
Évek óta háborítatlanul állt adventkor a fenyőfából készült óriáskoszorú a Szent Mihály-templom előtti téren. A négy hatalmas gyertya lángra lobbantása a karácsony közeledtét jelzi a katolikusok számára is. Az idén azonban előfordult az, ami – ha jól végig gondoljuk az elmúlt hetek történéseit – nem is nagyon jelenthet meglepetést számunkra. A gyertyákat lelopták, a koszorút megrongálták „ismeretlen tettesek”.
A vasárnapi szomorú esetnek már volt előzménye: egy héttel korábban, advent első vasárnapján ellopták a római katolikus főesperesi hivatal és a Szent Mihály plébánia által kihelyezett óriáskoszorú egyik gyertyáját. Most azonban nem csak egy gyertya, hanem az egész adventi jelkép vandalizmus áldozatává vált, olyannyira, hogy az egyház kénytelen volt újraépíteni azt. Miután az esetet jelentették a rendőrségen, a rendfenntartásért felelős szervek vonogatták vállukat, majd felrótták az egyháznak, amiért nem szereltetett fel kamerát, ami megkönnyítette volna a tettesek beazonosítását. Nesze neked, szeretet ünnepe…
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Évek óta háborítatlanul állt adventkor a fenyőfából készült óriáskoszorú a Szent Mihály-templom előtti téren. A négy hatalmas gyertya lángra lobbantása a karácsony közeledtét jelzi a katolikusok számára is. Az idén azonban előfordult az, ami – ha jól végig gondoljuk az elmúlt hetek történéseit – nem is nagyon jelenthet meglepetést számunkra. A gyertyákat lelopták, a koszorút megrongálták „ismeretlen tettesek”.
A vasárnapi szomorú esetnek már volt előzménye: egy héttel korábban, advent első vasárnapján ellopták a római katolikus főesperesi hivatal és a Szent Mihály plébánia által kihelyezett óriáskoszorú egyik gyertyáját. Most azonban nem csak egy gyertya, hanem az egész adventi jelkép vandalizmus áldozatává vált, olyannyira, hogy az egyház kénytelen volt újraépíteni azt. Miután az esetet jelentették a rendőrségen, a rendfenntartásért felelős szervek vonogatták vállukat, majd felrótták az egyháznak, amiért nem szereltetett fel kamerát, ami megkönnyítette volna a tettesek beazonosítását. Nesze neked, szeretet ünnepe…
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. december 15.
Évről évre ismétlődő csoda az iskolások hangversenye
Négy iskola hét énekkara lépett fel a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) által a Báthory-líceum dísztermében tartott karácsonyváró énekkari hangversenyen szombaton délután. Tóth-Guttman Emese, az RMD elnöke kifejtette: az évente megszervezett iskolai kórushangverseny célja nem csak a karácsonyi békére és nyugalomra való ráhangolódás, hanem az énekkarok közötti ismerkedés elősegítése is. A kolozsvári oktatási intézmények mellett ezúttal a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum kórusát hívták meg, amelyet Farkas László dirigál.
– A karácsonyváró iskolai kórushangversenyek baráti közösséget kovácsolnak, és méltó keretet biztosítanak az adventi várakozásnak. A koncert tisztelgés azok előtt, akik közel száz évvel ezelőtt létrehozták, és több mint húsz évvel ezelőtt újraalapították a RMD-t. Tisztelgés továbbá Guttman Mihály karnagy emléke előtt, aki megálmodta ezt a rendezvényt – mondta Timár Ágnes, a házigazda Báthory-líceum igazgatója.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
Négy iskola hét énekkara lépett fel a Romániai Magyar Dalosszövetség (RMD) által a Báthory-líceum dísztermében tartott karácsonyváró énekkari hangversenyen szombaton délután. Tóth-Guttman Emese, az RMD elnöke kifejtette: az évente megszervezett iskolai kórushangverseny célja nem csak a karácsonyi békére és nyugalomra való ráhangolódás, hanem az énekkarok közötti ismerkedés elősegítése is. A kolozsvári oktatási intézmények mellett ezúttal a gyulafehérvári Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai Líceum kórusát hívták meg, amelyet Farkas László dirigál.
– A karácsonyváró iskolai kórushangversenyek baráti közösséget kovácsolnak, és méltó keretet biztosítanak az adventi várakozásnak. A koncert tisztelgés azok előtt, akik közel száz évvel ezelőtt létrehozták, és több mint húsz évvel ezelőtt újraalapították a RMD-t. Tisztelgés továbbá Guttman Mihály karnagy emléke előtt, aki megálmodta ezt a rendezvényt – mondta Timár Ágnes, a házigazda Báthory-líceum igazgatója.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)
2015. december 17.
Polgármesterjelöltet indít az RMDSZ Kolozsváron
Polgármesterjelöltet indít az RMDSZ kolozsvári szervezete a jövő évi helyhatósági választásokon.
Akik meg szeretnék pályázni a tisztséget, január 18-án 16 óráig kell benyújtaniuk iratcsomójukat az RMDSZ Kolozs megyei szervezetéhez (Magyar/December 21-e utca 47. szám), amelyet aztán a Megyei Állandó Tanács és a városi szervezet választmánya együttes ülése (összesen 43 fő) rangsorol január 29-én. „A 2016-os helyhatósági választások esetében különválasztottuk a polgármesterjelölt megnevezését a tanácsosi lista rangsorolásától. Célunk, hogy a város magyarsága minél hamarabb ismerje meg azt a jelöltet, aki mögé felsorakozunk – tájékoztatott tegnapi közös sajtótájékoztatóján Csoma Botond RMDSZ-elnök és ifj. Deák Ferenc ügyvezető elnök.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság (Kolozsvár)
Polgármesterjelöltet indít az RMDSZ kolozsvári szervezete a jövő évi helyhatósági választásokon.
Akik meg szeretnék pályázni a tisztséget, január 18-án 16 óráig kell benyújtaniuk iratcsomójukat az RMDSZ Kolozs megyei szervezetéhez (Magyar/December 21-e utca 47. szám), amelyet aztán a Megyei Állandó Tanács és a városi szervezet választmánya együttes ülése (összesen 43 fő) rangsorol január 29-én. „A 2016-os helyhatósági választások esetében különválasztottuk a polgármesterjelölt megnevezését a tanácsosi lista rangsorolásától. Célunk, hogy a város magyarsága minél hamarabb ismerje meg azt a jelöltet, aki mögé felsorakozunk – tájékoztatott tegnapi közös sajtótájékoztatóján Csoma Botond RMDSZ-elnök és ifj. Deák Ferenc ügyvezető elnök.
Nagy-Hintós Diana
Szabadság (Kolozsvár)