Április 19-én a parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu államfőt, 322-en szavaztak az államfő elmozdítása mellett, 108-an ellene, tízen tartózkodtak. A szavazást megelőző parlamenti vitán a pártok szónokainak zöme élesen bírálta Basescut. Mircea Geoana, a Basescu ellen irányuló eljárást kezdeményező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke beszédében ismét azzal vádolta az államfőt, hogy megsértette az alkotmányt, szerinte állami intézményeket használt fel az alkotmánybíróság tagjainak megzsarolása érdekében. Az ellenzéki Nagy Románia Párt (PRM) és Konzervatív Párt (PC) vezérszónokai is élesen bírálták az államfőt, és felfüggesztése mellett érveltek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: nem örülnek ugyan, hogy idáig fajult a romániai belpolitikai vita, de Basescu „többször is megsértette a játékszabályokat”. Leszögezte: az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy a parlament szerepét csökkentve, elnöki köztársasággá alakítsák Romániát. A jelentősebb politikai erők közül kivételt képezett a Basescut elnöki székbe juttató Demokrata Párt (PD), amely ellenezte az államfő ellen indított procedúrát. A szavazás után Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök sajtónyilatkozatban arra kérte az államfőt, hogy tartsa be ígéretét, és mondjon le. Korábban Basescu bejelentette: a számára kedvezőtlen kimenetelű parlamenti szavazás után „öt percen belül lemond”. Ezt nem tette meg, úgy tűnik, hogy megvárja, amíg hivatalosan is érvénybe lép a parlament döntése. /Borbély Tamás: Felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu államfőt a parlament. Precedens nélküli eljárás a rendszerváltás után. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Tíz pontban megfogalmazott javaslatlistát nyújtott át a hétvégén a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségének az intézmény magyar oktatói nevében dr. Ajtay Kincses Mária, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke, aki egyedül írta alá a listát. Elmondta: őt már megfenyegették, nincs veszítenivalója, de nem szeretné, ha kollégáit is támadások érnék. A követelések között a döntéshozási és pénzügyi önállóságot élvező magyar általános orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi karok létrehozása, a beiskolázási szám újratárgyalása, a magyar oktatók arányának növelése, a vezetői tisztségek paritásossá tétele, az anyanyelvű államvizsga lehetővé tétele, illetve az intézmény háromnyelvű feliratozása szerepel. Az egyik legfontosabb követelés az RMDSZ és a PSD között 2002-ben kötött politikai alku nyomán megszületett beiskolázási arány újratárgyalása, ugyanis tavaly a tandíjmentes helyekre az általános orvosi karon magyar diákok 8,09-es jeggyel juthattak be, a román nyelven felvételizők pedig akár 5,95-tel is. A követelések közül eddig mindössze egy látszik megvalósulni. Constantin Copotoiu a MOGYE rektora megígérte, hogy hamarosan elkészülnek a román, magyar és angol nyelvű feliratok, amelyek az épület felújítása után felkerülnek a falakra. „Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy elkezdődjék a párbeszéd, mert tizenhét éve minket senki nem hallgat meg” – indokolta a beadvány célját Ajtay Kincses Mária, utalva az évek során megválaszolatlanul maradt hasonló próbálkozásokra. Szerinte Nagy Örs sokkal többet tehetne a dialógus megteremtése érdekében. „Többször is meghívtuk, beszélgessünk el a gondjainkról, de ő mindig talált kitérőt, és nem ült le velünk” – emlékeztetett az oktató. Nagy Örs szerint mindez nem felel meg a valóságnak, ő is a párbeszéd hívének vallja magát. „Akár hetente is összehívhatom a magyar oktatók közgyűlését, de ezzel még nem oldottam meg semmit. Itt minden a szenátusban többségben lévő román kollégáinkon múlik vagy a politikai döntéseken. Másrészt én az egyetem rektor-helyettese vagyok, aki a teljes oktatási rendszerért felel – nyomatékosította Nagy Örs. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen alapítandó önálló magyar karok érdekében küldtek aláírásokat az Európai Parlamenthez és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlethez (EBESZ) – jelentette be Kovács Lehel. A BKB alelnöke elmondta, több tucat támogató aláírást gyűjtöttek össze, mellyel a BBTE magyar oktatói az önálló magyar természettudományi és humán tudományi fakultások megalapítását kérik. Kovács átadta az aláírások listáját Sógor Csabának, és felkérte, hogy továbbítsa azokat a szenátus tanügyi bizottságának, illetve Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek. /Szucher Ervin: Párbeszédet szeretnének. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

A parlament április 24-i ülésén a törvényhozók a május 19-i népszavazási dátum kitűzése mellett olyan rendelkezéssel egészítették ki a referendumtörvényt, mely szerint egy esetleges érvénytelen népszavazás esetében a parlamentnek kell megállapítania, mi legyen Basescu sorsa. Ezzel megteremtették a jogi alapját annak, hogy újabb népszavazást írjanak ki, s meghosszabbodjon Basescu „kényszerszabadsága”. A romániai magyaroknak az az érdekük, hogy parlamenti köztársaság mellett tegyék le voksukat a Traian Basescu felfüggesztett államfő leváltásáról szóló népszavazáson – jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Markó hozzátette: az egyszemélyes hatalomkoncentráció egyszínűvé tenné az országot, és ilyen típusú döntéshozatalban nem lennének jelen a kisebbségi közösségek. /B. T. : Újabb csapdát állított Basescunak a parlament. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

A tájékozódás és az egyeztetés hiányával magyarázta Törzsök Erika, a magyar Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) kifogásait a Szülőföld Alap pályázati kiírásaival kapcsolatban. Az MCSZESZ vezetői állásfoglalásukban a kiírások tematikáját és az összegek elosztását elemezték. Felhívták a figyelmet többek között az ifjúsági, a mezőgazdasági támogatások, illetve a kis költségvetésű helyi rendezvények támogatásának hiányára. Törzsök Erika kifejtette, az ifjúság számára a Szülőföld Alap mindhárom kollégiuma nyújt támogatást, a mezőgazdasági támogatások viszont a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörét képezik. Közölte, a kis költségvetésű helyi projektekre a keretösszeg tíz százalékát különítették el. „A pályázati kiírások megjelenése előtt több hónapos egyeztetés zajlott Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Markó Béla RMDSZ-elnök között – fogalmazott Törzsök Erika. – A Szülőföld Alap működési alapelve, hogy az adott régiók képviselői határozzák meg a térség támogatási prioritásait. ” Hangsúlyozta, mindhárom kollégium testületében jelen vannak az RMDSZ által javasolt erdélyi szakértők is. /Fülöp Noémi: Egyeztetés orvosolná az MCSZESZ kifogásait. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Elhunyt Jakabffy Attila /Marosvásárhely, 1955. nov. 2. – Marosvásárhely, 2007. ápr. 19./, az elmúlt tizenhét év marosvásárhelyi közéletének egyik jelentős alakja. Markóék idejében félreseperték őt. Jakabffy Attila azonban sohasem adta fel, mindig új utakat, új megoldásokat keresett a helyi magyar közösség szolgálatában. Ő volt az, aki 1989 forradalmi forgatagában először szólalt meg magyarul a bukaresti köztévében, miközben a tévé folyosóin még ropogtak a fegyverek. Szintén ő volt az egyik kezdeményezője a rendszerváltás utáni legszebb tüntetésnek, a feledhetetlen 1990. február 10-i könyves-gyertyás felvonulásnak, amely nyitánya volt az erdélyi magyarság békés jogköveteléseinek. Jakabffy Attila a Sorbonne-on szerzett politológusi diplomáját nemigen kamatoztathatta, az RMDSZ kiszorította őt a helyi politikai küzdelmek fő áramlatából. Nem akarták tanácsosként viszontlátni, mert túl radikális volt. Így történhetett meg, hogy a marosvásárhelyi tanácsban a tanácstagok nem mernek magyarul megszólalni. Radikálisnak számított, mert Kincses Elődnek nem fordított hátat. Amikor már leírták őt, bátor lépésre szánta el magát: fő mozgatórugója lett a Gherman-féle, Erdély autonómiáját elsőként meghirdető politikai csoportosulásnak. Az ügy ellen Markó Béla és társai tiltakoztak. Jakabffy Attila felismerte, hogy bármilyen autonómiatörekvés akkor lehet s eredményes, ha a románok egy részével közösen próbálják kiharcolni. Később társa, akiben annyira bízott, Sabin Gherman cserbenhagyta őt. /Fazekas Csaba: Búcsú egy igaz magyar embertől. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 25./

Információs napot szervezett Kolozsváron, a magyar főkonzulátuson Magyarország Miniszterelnöki Hivatala. A találkozó fő témája a magyar fejlesztéspolitika, valamint az anyaországnak a határon túli magyarságnak szánt támogatási stratégiája volt. A romániai magyar közélet jelenlevő személyiségei képet alkothattak a magyar kormány megújuló nemzetpolitikájáról. A magyarországi előadók: Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója, Rajnai Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal osztályvezetője, Hámory Jenő, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának szakmai főtanácsadója. Törzsök Erika kifejtette, az 1919-es impériumváltáskor az országhatárok elsődleges szerepe a bezárkózás volt, a 21. század elején ennek fordítottja tapasztalható, azaz „varratmentes”, határok nélküli Európa van kialakulóban. – Az Európai Unión belül érdektelen, hogy a régió területén ki milyen nációhoz tartozik, hiszen nem a régió etnicizálása a cél, hanem az, hogyan növeljük a térségben az uniós források lehívó képességét. Az anyaországi kisebbségpolitikát illetően kifejtette: az egységes kisebbségi szlogenek kiürültek. Az új kisebbségpolitika két pillére a támogatáspolitika és a fejlesztéspolitika. A határon túli magyarságnak szánt összeg 40 százaléka kerül majd Romániába. A Szülőföld Alap keretén belül helyet kap a politikai (Regionális Egyeztető Fórum által), a szakmai (a Szülőföld Alap szakmai kollégiumai által) és az operatív mechanizmusok szintje. „Nem ajánlatos a rendszerváltás utáni revanspolitikára épülő intézményrendszer újraélesztése. Hamis volt az az állítás, miszerint Magyarország majd megoldja a külhoni magyarság helyzetét. A beteg intézményrendszerhez brutálisan kell hozzá nyúlni” – közölte. Rajnai Gábor beszámolójából kiderült, a magyar kormány eddig évente 10–15 milliárd forintot költött a határon túli magyarság támogatására. A jövőben kettős célrendszert kell követni a kisebbségi politikában: egyrészt a kisebb célok közötti egyensúly, másrészt a fejlesztés- és a támogatáspolitika közötti kapcsolat megteremtése Az európai területi együttműködési programok (ETE) 2007–2013 közötti lehetőségeiről Hámory Jenő beszélt. Magyarország 2007-től tizenegy programban érdekelt, amelyek összértéke meghaladja a 386 millió eurót. Ugyanakkor három magyar–román projektet említett. A román Nemzeti Fejlesztési Tervről és az operatív programokról Horváth Réka, a BBTE tanársegéde értekezett. Az előadásokat követő beszélgetésen Kerekes Sándor, a Kolozs megyei tanács alelnöke kifejtette: Románia észak-nyugati régiója – ahova Kolozsvár is tartozik – szerencsés helyzetben van, hiszen az RMDSZ jól képviselteti magát az önkormányzatokban. Egri István, az Ermacisza képviselője a magyar érdekeltségű civil szervezetek nézőpontjából közelítette meg a kérdést. Csoma Botond jogász az önkormányzatok szerepét emelte ki. Kötő József, az EMKE elnöke a közösségi jövőképről, Farkas Mária közgazdász a hagyományra építő vállalkozó rétegről, Kós Ferenc vállalkozó a fiatalok eredményeiről, Somai József közgazdász pedig a szemléletváltásról beszélt. /Nagy-Hintós Diana: Térség- és intézményfejlesztés uniós forrásokkal. „Varratmentes” Európát szorgalmaz a megújuló magyar nemzetpolitika. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ A Szülőföld Alap pályázati felhívásai többhónapos egyeztetés után születtek meg, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Regionális Egyeztető Fórum ülésén Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőjével közösen határozta meg az idei prioritásokat. Törzsök Erika elmondta: az új nemzetpolitikáról szóló információkat azokban a régiókban bemutatják, ahol nagyobb magyar közösségek élnek. Így a kolozsvári konferencia után Szatmárnémeti, Nagyvárad, Temesvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy és Marosvásárhely városokban is hasonló fórumot szerveznek. Törzsök Erika szerint a gazdasági szférában és a közigazgatásban dolgozók, illetve a civil szférában tevékenykedők egy része értékeli a megújuló kétpillérű nemzetpolitika által biztosított lehetőségeket, és hajlandók együttműködni az új keretek között. Ugyanakkor idegen azok számára ez a sok munkát, innovációt és kreativitást igénylő megközelítésmód, akik „etnobizniszben gondolkodnak”, és „nem képesek szakmapolitikaként közelíteni egy-egy kérdéshez”. Törzsök Erika cáfolta a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének (MCSZESZ) állásfoglalásában megfogalmazott állítások egy részét. A több mint száz romániai magyar civil szervezetet tömörítő szövetség szerint több lényeges szempont is kimaradt a Szülőföld Alap idei pályázati kiírásából. (MTI) /Erdélyben több helyi fórumon ismertetik a magyar kormány új nemzetpolitikáját. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ „A sérelmi politika helyett kreatív, együttműködő és innovatív mentalitásra van szüksége a hazai partnereknek, hogy megragadhassuk az elénk táruló új lehetőségeket” – mondta el az Új Magyar Szónak Törzsök Erika Kolozsváron. Törzsök kifejtette, az anyaország új fejlesztéspolitika kiépítésével, közös gondolkodással és információkkal támogatná a külhoni magyarokat, „ami akár a pénznél is fontosabb lehet”. „Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk” – figyelmeztetett Törzsök. A főigazgató felidézte, a tudást hogyan váltották kézzelfogható előnyökre a szlovénok. Ők szervezték meg az egykori Jugoszlávia gazdaságát, majd a kilépés óta ausztriai életszínvonalat teremtettek maguknak. /Stanik Bence: „Varratokat szüntettek” Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/

Pozitív kampányt folytat majd az RMDSZ a felfüggesztett államfő menesztéséről szóló népszavazás előtt, döntött április 25-én a Szövetségi Állandó Tanács, ugyanakkor leszögezte: nem támogatja Traian Basescut. Basescu koncepcióját „demokráciaellenesnek és köztársaságellenesnek tartjuk” – mondta Markó Béla RMDSZ-elnök. Nem mozgósítani kívánjuk a magyar közösséget, hanem tájékoztatni, tette hozzá. A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete javasolni fogja az MPSZ vezetőségének, szavazótáborával támogassa Basescut a népszavazáson. Gazda Zoltán, a sepsiszéki szervezet elnöke hozzátette, javasolni fogja a Demokrata Pártnak egy Basescut támogató együttműködés kialakítását. /Mihály László: Nem diktál az RMDSZ, csak sugall. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) kisebbségvédelmi képzést szervezett április 19-20-án Budapesten, amelyen tizennégy külhoni magyar fiatal vehetett részt. A képzés helyszíne a Miniszterelnöki Hivatal volt, mivel 1992-től az alapítvány Budapesten is fenntart egy irodát, s akkor ott kaptak helyiséget. Józsa Péter, a budapesti iroda vezetője bemutatta az emberjogi alapítvány történetét. 1976-ban alakult Hámos Lászlónak, az alapítvány jelenlegi elnökének a kezdeményezésére. Nicolae Ceausescu látogatást tett abban az évben az Amerikai Egyesült Államokban. Hámos László és társai tiltakozásuknak adtak hangot. 1989-ben lobbizásuknak köszönhetően az USA megvonta Romániától a legnagyobb vámkedvezményt. Az alapítvány a rendszerváltást követően új missziót is felvállalt. Ingyenes tárhelyeket biztosít a világhálón különböző kisebbségi magyar szervezeteknek, intézményeknek, így kerülhetett fel az internetre a kolozsvári Szabadság napilap már 1995-ben. Másik programja, hogy ösztöndíjat nyújt határon túli magyaroknak, akik kint tanulhatnak Amerikában. Továbbá honlapján (www.hhrf. org) mindig friss hírek találhatók a Kárpát-medencei, illetve a nyugati magyarság életéről. Tabajdi Csaba európai parlamenti képviselő szerint az erdélyi magyarok Janus-arcúak: egyik kezüket a szívükön tartják Tőkés püspökért, de az eszükkel és a másik kezükkel már Markó Bélára szavaznak. A szocialista politikus is elismerte, hogy egy kisebbségnek egyszerre szüksége van radikálisokra és mérsékeltekre, csak tudjanak együtt dolgozni. Törzsök Erika szerint az elmúlt tizenhét év bebizonyította, hogy Magyarország nem tudja megoldani a Kárpát-medencei magyarság kisebbségi gondjait. Eljött az ideje, hogy a magyar állam és a külhoni magyarság közösen határozza meg a célokat, és együttműködve tegyenek sorsuk javítása érdekében. Gál Kinga fideszes EP-képviselő elmondta, hogy kisebbségi kérdésben még mindig nagy az értetlenség az európai politikusok körében. Papp Gy. Attila: Kisebbségvédelem nemzetközi fórumokon. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 26./

Az RMDSZ arra kéri választóit, hogy ne támogassák Traian Basescu felfüggesztett államfőt a leváltásáról szóló népszavazáson, ugyanakkor pozitív, nem egy személy ellen irányuló kampányt folytat, jelentette k Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ezzel szemben a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) támogatja a felfüggesztett államfőt. Szász Jenő MPSZ-elnök ismét Székelyudvarhelyre hívta Basescut, hogy vegyen részt a támogatására rendezendő egyik ottani népgyűlésen. Markó Bélának a visszavonuláson kellene gondolkodnia – így reagált az RMDSZ-elnök nyilatkozatára Cezar Preda, a Basescut támogató Demokrata Párt (PD) alelnöke. Szerinte az RMDSZ ezzel a „szánalmas és szégyenletes” álláspontjával az árulás miatt büntetőjogi vizsgálatra javasolt miniszterét, Nagy Zsoltot próbálja védeni. /B. T. : Basescu „megosztja” a magyarokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanács után a területi elnökök is megerősítették: nem támogatják Traian Basescu, jelentette be Markó Béla szövetségi elnök. „A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) támogatja Traian Basescut, és arra fogja kérni tagságát és szimpatizánsait, szavazzanak az államfő tisztségbe maradása mellett” – jelentette ki Szász Jenő, a szervezet elnöke. A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezete nem fog együttműködni az MPSZ-szel a kampány során – jelentette ki Gheorghe Baciu megyei pártelnök. /Az RMDSZ menesztené az államfőt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

Nicolae Vacaroiu ideiglenes államelnök révén a vadkapitalizmus és a szocializmus ötvözetének időszaka köszön vissza, amelynek legfőbb vívmánya volt a gazdasági-társadalmi reformok mímelése, a magánosítás odázása, a Jugoszláviára kivetett kőolajembargó megszegése, a volt szekusoknak, kivételezett politikusoknak ömlesztett szuperelőnyös bankhitelek Bancorex-botránya. Hogyan lehet hinni ennek a parlamentnek – még ha az RMDSZ is erre biztat –, amikor a törvényeket kénye-kedve szerint értelmezve változtat a játékszabályokon? Igazi parlamentáris köztársaságban, amelyre hivatkozva Markó Béla kéri az erdélyi magyarok támogatását, megengedhetetlennek számít ez az eljárás. /Rostás Szabolcs: Tanulságok ára. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./

Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke kijelentette: a PD legfontosabb célja Traian Basescu támogatása, hogy a felfüggesztett elnök 75–80 százalékos támogatással kerüljön ki győztesen a referendumból. A PD másik célja a jelenleg Romániát uraló „despotizmus” megszüntetése. A demokrata elnök despotáknak nevezte Tariceanu miniszterelnököt, Geoanat, Markó Bélát és C. V. Tudort, és azzal vádolta őket, hogy olyan rendszert akarnak megvalósítani, amely sérti az alkotmányt és az ország törvényeit. /Boc nyolcvan százalékos győzelmet akar. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./

Ioan Oltean képviselő, a Demokrata Párt alelnöke sajtótájékoztatóján kijelentette: az RMDSZ vezetőinek döntését követően a Demokrata Párt se most, de a jövőben sem fog többé együttműködni az RMDSZ-szel. “Úgy tűnik, hogy Markó Bélának és Verestóy Attilának más érdekei vannak, mint a magyar közösségnek. Ezzel a gesztussal az RMDSZ felrúgott mindenfajta együttműködési lehetőséget a Demokrata Párttal” – mondta Oltean. Arra a kérdésre, hogy ez a helyi szintű együttműködésre is vonatkozik-e, azt válaszolta, hogy nem, mivel helyi szinten a DP és az RMDSZ között nagyon jó az együttműködés. /Se most, se soha. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 28./

Basescu volt államfő csodát tett: egy akolba terelte a Nagy-Románia Pártot és az RMDSZ-t. Meghökkentő Corneliu Vadim Tudor, Markó Béla és társai elmúlt hetekbeli szövetkezése. Magyarázza is az RMDSZ a bizonyítványát, személyeskedéstől mentes Basescu-ellenes kampányt ígér. Jó lenne, ha a független törvényhozás, a végrehajtó hatalom, a kormány és igazságszolgáltatás megfelelő ellensúlyok beépítése mellett dolgozna, tiszta és egyértelmű törvények alapján, jó lenne, ha a titkosszolgálatok „nem nőnének a fejünkre”, írta a lap munkatársa. A modern Romániáig még nagyon hosszú az út. /Simó Erzsébet: Egy akolban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

Az RMDSZ – legyen szó autonómiáról, kisebbségi jogokról, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a Sapientia Egyetem akkreditációjáról vagy a kolozsvári egyetemről elbocsátott magyar oktatók ügyéről – gyakorlatilag egyetlen téren sem állt ki a magyarságért, olvasható a Magyar Nemzetben. A jelek szerint megszűnik Erdély polgári-konzervatív hetilapja, az Erdélyi Napló. Az Erdélyi Napló azon három-négy romániai magyar sajtótermék egyike, melyben a Markó Béla vezette párt álláspontjától eltérő nézetek is helyt kaphatnak. A hetilap rendszeresen elesik a különböző romániai és magyarországi laptámogatásoktól. A határon túli magyar sajtó támogatását korábban ellátó Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának elnöke hosszú évek óta Markó Béla volt, tagjai között pedig olyan RMDSZ-es vezetők voltak, mint például Frunda György, Takács Csaba vagy Kelemen Hunor. Amennyiben a hetilap megszűnik, akkor Markóék az egyetlen, Erdély teljes területén terjesztett ellenzéki laptól sikerül megszabadulniuk. /Kaszás Péter: Markóék sikere az Erdélyi Napló kudarca. = Magyar Nemzet, máj. 3./

Május 4-én megnyílt Kolozsváron a kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia /MIDAS/ megnyitója, melyen Európa minden tájáról csaknem 30 kisebbségi kiadvány képviselője jelent meg. A megnyitón a MIDAS elnöke, Toni Ebner, majd annak főtitkára, Günther Rautz is üdvözölte a résztvevőket. Ezek után a rendezvény illusztris vendége, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke, Habsburg Ottó tartott előadást. /Habsburg Ottó: Ne ismételjük meg a múltbéli hibákat. Kolozsváron elkezdődött az idei MIDAS konferencia és közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A MIDAS konferencián a romániai magyar és német kisebbség politikai és kulturális perspektívái című programponton Markó Béla RMDSZ-elnök, Románia miniszterelnök-helyettese a kormányülés miatt nem lehetett jelen, helyette Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke értekezett a témában. A német kisebbséget Zeno Pinter, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettese képviselte. Az RMDSZ a parlamenti demokráciában látta a konfliktuskezelés legfontosabb eszközét, szögezte le Takács Csaba. Kitért arra, hogy a Babes–Bolyai Egyetemen még katedrai szinten sincs biztosítva az önállóság. Az RMDSZ továbbra is küzd a felsőoktatás önállóságáért. /Köllő Katalin: Kisebbségi politikai és kulturális perspektívák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke előadásában felvázolta mindazt, ami a kisebbségi jogérvényesítés terén az elmúlt 17 évben történt. Az anyanyelven történő oktatást szabályozó tanügyi törvényt és anyanyelvhasználatot a közigazgatásban szavatoló helyhatósági törvény jelentőségét emelte ki. A tanügyi törvény továbbra is megszorító intézkedéseket tartalmaz /Románia történelmének és földrajzának román nyelven történő oktatása, az állami magyar egyetem ügye/. A kisebbségi törvényre parlamenti elfogadására nincs politikai akarat. Markó Attilára államtitkár, a Kisebbségi Hivatal vezetője kifejtette, a gyakorlat nem követi minden esetben a törvényt, Románia adós a kisebbségi jogok érvényesítésével. A közigazgatásban például 70-80 százalékban helyezték ki a nemzeti kisebbségek számára szimbolikus jelentőséggel bíró két- vagy háromnyelvű táblákat. Kolozsváron ezek hiányoznak, a helyi vezetés még mindig ellenségesen viszonyul a többnyelvűséghez. /Székely Kriszta: Kisebbségi jogok: hiányosságok az alkalmazás terén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Bemutatkozott a MIDAS konferencia résztvevői előtt a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A két szervezet ismertette alakulásának körülményeit, célkitűzéseit. Kiderült, hogy Romániában eddig csak a magyar sajtóban létesültek ilyen kiadói, illetve szakmai szervezetek. A szervezetek után röviden bemutatkozott még a romániai német kisebbség lapja, a Deutsche Allgemeine Zeitung für Rumänien, illetve két megyei napilap, a Maros megyében megjelenő Népújság, és a Sepsiszentgyörgyön kiadott Háromszék. /E. -R. F. : Bemutatkozott az erdélyi kisebbségi sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Április 4-én ünnepélyes keretek között megnyitották Csíkszeredában a Munkácsy-képek Erdélyben című kiállítást. A Csíki Székely Múzeumban megszervezett kiállításon a világhírű magyar festő negyvenhét alkotását tekinthetik meg az érdeklődők. A Magyarországon közel két éve vándorló nagysikerű Munkácsy-kiállítás érkezett a városba. A megnyitón jelen volt többek között Markó Béla szövetségi elnök, valamint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, akik egyben a tárlat fővédnökei is. /Megnyílt a Munkácsy-kiállítás Csíkszeredában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

A határ menti térségek fejlesztése közös magyar–román érdek, ezt elősegítheti a munkahelyeket teremtő kis- és középvállalatok, infrastrukturális beruházások támogatása – erről beszélt május 5-én Csíkszeredában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Szili Katalin elmondta: szó volt a kárpát-medencei magyar képviselők fórumának előkészítéséről. Markó Béla kifejtette, a határ menti együttműködésben, a határokon átnyúló régiófejlesztésben konkrét pénzbeli támogatási lehetőségek is rejlenek. Szili Katalin a Marosvásárhely közelében lévő Nyárádselyére látogatott, ahol több mint ötszáz könyvből álló adományt nyújtott át a helyi magyar iskola könyvtárának. Ez az iskola négy évvel ezelőtt indult újra, huszonhárom esztendeig tartó szünet után. Közös román–magyar érdekek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Május 5-én felavatták a Kemény János Gimnázium épületének új szárnyát. Ezzel Maroshévízen korszerű körülményeket sikerült biztosítani a magyar nyelvű oktatás számára. Óvodás kortól érettségiig egy épületben, egy váltásban zajlik a tanítás. Az új, 20 tantermes iskolaépület mellett korszerű sportcsarnokkal, új iskolabusszal is rendelkezik a tanintézmény. Az ünnepségen megjelent többek között Baciu Niculae polgármester, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Bunta Levente megyei tanácselnök, Bartolf Hedwig megyei főtanfelügyelő-helyettes, a magyarországi testvérvárosok küldöttei mellett. Végül Mohacsek Ákos iskolaigazgató összegezte a maroshévízi magyar oktatás 17 esztendejét. A beszédek után Markó Béla és Kötő József kopjafát lepleztek le az iskola előtt, majd Markó Béla és Bende Sándor megyei képviselő fát ültettek az iskolaudvarban. Ezt követően a diákok ünnepi műsorral köszöntötték a résztvevőket. /Bajna György: Örömünnep Maroshévízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

A magyarok körében Munkácsy Mihály a legnépszerűbb festőművész. Magyarországon nyolc helyen állították ki és hétszázötvenezren nézték meg festményeit. Most Csíkszeredában is megnyílt a tárlata. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere hangsúlyozta: szilárd értékeink azok, amelyek összekovácsolnak bennünket. Az esemény jelentőségét a tárlat két fővédnöke, dr. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese is méltatta. Szili Katalin parlamenti aranyérmet adott át Pákh Imrének, Ráduly Róbertnek és Gyarmati Zsolt múzeumigazgatónak. „Ki érdemelné meg jobban ezt kiállítást, mint a nemzet egyik legelkötelezettebb magyarsága. Ez a kiállítás nemcsak közkívánságra jött létre, hanem az én tiszteletem az itt élő magyarság felé. Bizonyítéka annak, hogy a magyar nemzet egy és megoszthatatlan” – fejtette ki Pákh Imre. Csíkszereda Pákh Imrét Pro Urbe-díjjal tüntette ki, mert a Munkácsról származó amerikai üzletember-műgyűjtő jóvoltából jöhetett létre ez kiállítás Csíkszeredában. Pákh Imre, a Magyar Nemzeti Galéria és a békéscsabai Munkácsy Múzeum ingyenesen kölcsönözte a festményeket a kiállításra. (Forrás: Csíki Hírlap) /Szőcs Lóránt: Egy Munkácsy-kiállítás titka. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

Hatházi András és a felolvasószínház jelentkezett május 6-án a hét végén kezdődött Romániai Kisebbségi Színházak Fesztiválját. A felolvasószínház a gyergyószentmiklósi seregszemle leleménye. Béres László rendező, a házigazda Figura Stúdió Színház és Kollokvium-igazgató szerint az idei rendezvény húsz előadása is zömmel kortárs szerzőkre összpontosít, így a felolvasószínházak – Hatházit követően e hét folyamán Visky András és Kiss Csaba – ezt a vonalat erősítik. A fesztiválra meghívták a marosvásárhelyi, kolozsvári magyar és a temesvári német végzős színiseket is. Vastapsot kapott Zalán Tibor Katonák, katonák című, Pinczés István által színre vitt, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház által bemutatott darabja. A Gyergyószentmiklósra, a Kollokviumra látogatott színházigazgatókkal találkozott Markó Béla kormányfő-helyettes is. Demeter András István, kulturális minisztériumi főosztályvezető a készülő színháztörvényről tartott tájékoztatót. /G. E. : Színházi Kollokvium a kakasülőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

A Gardianul című lap szerint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, és Markó Béla RMDSZ-elnök részvételével tartott Munkácsy-kiállítás megnyitójára kizárólag „etnikai alapon” hívták meg a vendégeket. Ez nem felel meg a valóságnak, a „Románoknak tilos” című tudósításban mégis az olvasható, hogy az esemény ily módon „kirekesztő” volt. A lapban megszólal Valeriu Tabara demokrata képviselő (aki korábban a szélsőségesen nacionalista Román Nemzeti Egységpártból lépett át a demokraták soraiba), aki úgy vélte, hogy az ünnepség a román hivatalosságok meghívásának hiányában „sértés” Romániával szemben. Ugyancsak rosszallásának adott hangot Florin Iordache szociáldemokrata képviselő, Lucian Bolcas, a Nagy-Románia Párt (PRM) alelnöke, valamint Nicolae Popa liberális politikus. Valójában a megnyitót megelőző sajtótájékoztatóra a polgármesteri hivatal adatbázisában létező minden újságíró megkapta a meghívót. A múzeumigazgató többször is megkérdezte, ki óhajt románul megismerkedni Munkácsy művészetével, mert a Magyar Nemzeti Galéria művészettörténésze, lévén erdélyi származású, kiválóan beszél románul. A megnyitón szép számmal akadtak román intézményvezetők, a kiállítást támogató egyik cég román vezetője pedig két elismerő oklevelet is kapott. /”Kirekesztő”-nek nevezték a Munkácsy-kiállítás megnyitóját. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

Traian Basescu felfüggesztett államfő, miután a BBC-nek adott interjújában kijelentette, hogy „Markó Béla szájon csókolta Corneliu Vadim Tudort”, május 8-án kijelentette: Markó Béla azt kérte tőle, lépjen közbe a korrupcióellenes ügyészségen a költői honoráriuma, illetve a Nagy Zsolt ellen indított ügyészségi vizsgálat kapcsán. Az RMDSZ elnöke határozottan cáfolta, hogy ilyen kéréssel fordult volna Basescuhoz. Elmondta: kétszer tárgyalt Nagy Zsolt ügyéről Basescuval, mindkét alkalommal az államfő tájékoztatta őt a vizsgálat állásáról. Hangsúlyozta: a költői honoráriuma miatt indított előzetes vizsgálatról soha nem tárgyalt Basescuval. Mint ismeretes, Markó a Bookart-al kötött szerződést közel egymilliárd régi lej értékben, amiért a csíkszeredai kiadó néhány évre előre megvásárolta Markó megírandó könyveinek kiadási jogát. Az ironikus megjegyzések sem hiányoztak. Markó például kijelentette: „nem hiszik, hogy Basescu nem mond igazat? Volt már erre példa”. Markó megengedhetetlennek tartja, hogy a kampányban a „dossziék háborúja” folyjon. Rámutatott: olyan információk kerültek birtokába, miszerint az RMDSZ többi törvényhozója ellen is vizsgálat indulhat azzal gyanúsítva őket, hogy etnikai alapon osztogattak pénzt. /B. T. : A kampány fősodrában az RMDSZ. Éles szóváltás Markó és Basescu között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ Markó hangsúlyozta, hogy a kettőjük között lezajlott beszélgetéseket – mint az elöljárók közötti megannyi más hivatalos megbeszélést – rögzítették, ezek a felvételek pedig tanúsíthatják, hogy Basescu nem mond igazat. Basescu úgy fogalmazott, hogy Monica Macovei volt igazságügyi miniszterrel együtt azon fáradozott, hogy elkülönítse az igazságügyet a politikum befolyásától. Mint mondta, ez vezetett ahhoz a pillanatnyi koalícióhoz, amelyben az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt karöltve szavazta meg a parlamentben az államfői tisztségből való felfüggesztését. Basescu úgy fogalmazott, leginkább az RMDSZ hozzáállása lepte meg, ezt azonban azzal magyarázta, hogy elutasította az RMDSZ részéről érkező közbenjárási kérelmet. Markó leszögezte, az RMDSZ senkivel sem szövetkezett és egyeztetett arról, hogy milyen álláspontot képvisel az államfő megnyilvánulásaival szemben. /Eldurvult a népszavazási kampány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

Az államfő leváltásáról szóló népszavazás igazi tétje, hogy milyen politikai rendszer épül ki Romániában – nyilatkozta Catalin Avramescu politikai elemző, egyetemi tanár. Szerinte Traian Basescut szókimondása miatt menesztették. Nyíltan beszélt arról, hogy az országot egy korrupt oligarchia, a pártelnökök klikkje és az ipari és sajtómágnások alkotta szövetség irányítja. Ugyanakkor a hazai politikai osztály nem annyira Basescu kritikáitól fél, mint a pártok illusztris tagjait célzó korrupcióellenes hadjárattól. Szabályszerű puccs történt. A parlament annak ellenére menesztette az elnököt, hogy az Alkotmánybíróság kimondta: nem létezik komoly indok, amely alátámasztaná az államfő felfüggesztését. Közben Calin Popescu-Tariceanu kormányfő a miniszterelnöki hivatalon belül több mint tíz, a pénzügyi és belpolitikában kulcsfontosságúnak számító igazgatóságot hozott létre, és ahelyett, hogy ezek a szakterületek a minisztériumokon belül, parlamenti ellenőrzés alatt működnének, valamennyi a kormányfő személyes irányítása alá tartozik. A jelenlegi konfliktus 2005-re vezethető vissza, amikor nézeteltérés alakult ki a Nemzeti Liberális Párt fő támogatója, Dinu Patriciu olajmágnás vezette kamarilla és Basescu között az előrehozott választások és a korrupcióellenes harc témakörében. Az államfő leváltásáról szóló népszavazás igazi tétje nem Basescuról és az államelnöki hivatal jövőjéről szól, hanem arról, hogy milyen politikai rendszer épül ki Romániában. Az államfővel ellentétben ugyanis a parlament latin-amerikai típusú köztársaságot akar, ahol négy-öt évente, listás szavazás alapján rendeznek választásokat, és a honatyákat mindenfajta felelősség, cselekedet terhe alól mentelmi jog védi. A jelentősebb országos televíziós csatornák és napilapok többsége három személy tulajdonában van, akik közül egy esetében a bíróság kimondta, hogy bűnöző, kettő ellen pedig bűnvádi eljárás folyik. Az RMDSZ-t is egy oligarchia irányítja, amelynek meggyűlt a baja a törvénnyel. Markó Béla gyanús verseskötete, Nagy Zsoltnak a kémbotrányban való érintettsége ügyében nyomoz a korrupcióellenes ügyészség. A többi párt vezetőihez hasonlóan ezért félnek az RMDSZ politikusai is Basescu korrupcióellenes offenzívájától. /Rostás Szabolcs: Lejárt szavatosságú elit. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Hivatali visszaéléssel gyanúsítja az ügyészség korrupcióellenes ügyosztálya (DNA) Szabó Istvánt, a Szatmár Megyei Tanács elnökét és Riedl Rudolf Szatmár megyei alprefektust. Szabó és Riedl ellen bűnvádi eljárást indítottak. A szóvivő sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta az Evenimentul Zilei című napilap értesülését, mely szerint Erdei-Doloczki István képviselő és a kormányfőtitkárság államtitkára, Cseke Attila ellen is bűnvádi eljárás indult. Az említett tisztségviselőket azzal gyanúsítják, hogy etnikai és politikai alapon osztottak közpénzeket Szatmár megyei önkormányzatoknak és cégeknek. A bukaresti napilap szerint a szatmári ügyet vizsgáló ügyész Doru Tulusnak a beosztottja, aki a Markó Béla által tavaly kapott feltűnően magas szerzői jogdíj ügyében is vizsgálódott. Az igazságügy-miniszter Tulus felmentését kezdeményezte. Szabó Istvánt tanácselnök elmondta, csak azután válaszol az üggyel kapcsolatos újságírói kérdésekre, ha a vizsgálat lezárult. Nem tért ki viszont az újságírói kérdések elől Riedl Rudolf alprefektus. Nem érti, miért folytatnak ellene is bűnügyi vizsgálatot, hiszen az ő tisztségéhez semmilyen pénzelosztói feladat nem tartozik. Az ügyészségi meghallgatáson azzal gyanúsították, hogy az ő segédletével osztotta Szabó István etnikai és politikai alapon a közpénzeket. Az alprefektus egyetlen példát sem tudott mondani arra, hogy voltaképpen melyek is a kifogásolt pénzátutalások. A pénzátutalásokról a kormány határozott, ezért Riedl nem tartja magát érintettnek. Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatóján úgy vélte, azért folyik vizsgálat a tisztségviselők ellen, mert parlamenti mandátumuk nyújtotta lehetőségeikkel élve, közösségük számára kívántak támogatást szerezni a költségvetésből. /Gazda Árpád: Népes a szatmári lista. Bűnvádi eljárás indult Szabó István megyei tanácselnök és Riedl Rudolf alprefektus ellen. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

17 évvel ezelőtt az RMDSZ az erdélyi magyar közösség érdekvédelmi szervezeteként, a demokrácia és a rendszerváltás elkötelezett híveként lépett a politikai porondra. Az első megdöbbenés akkor történt, amikor az RMDSZ Ion Iliescu államelnökségének támogatására szólította fel tagságát. Annak a posztkommunista vezetőnek, aki „szeparatistának” bélyegezte a magyarságot, elindítva ezzel azt az erőteljes nacionalista, magyarellenes hullámot, amely a marosvásárhelyi „fekete márciusi” eseményekben csúcsosodott ki. Gyenge politikai érv, hogy kényszerhelyzetben volt az RMDSZ, mert az ellenjelölt a nagy-romániás Vadim Tudor volt. 2004-ben a téves politikai helyzetértékelés következtében az RMDSZ-vezetés Nastase mellett kampányolt. Hargita megye szenátorai a televízió képernyőjén azzal riogatták Székelyföld lakosságát, hogy ha a PD és Basescu győz, a nacionalista Pruteanu lesz a tanügyminiszter, és akkor jaj a magyar iskoláknak. Az RMDSZ-ben (még mindig) bízó magyar lakosság szót fogadott, és Románia legelmaradottabb vidékeivel együtt szavazott Nastasera. Az eredmény ismeretes. Csúfos bukás. A mindenkori román kormányoknak az EU-s csatlakozás előtt szükségük volt az RMDSZ-re, ezért elnézték az RMDSZ gyors pálfordulását. Markó Béla most Basescu ellen kampányol. Papp Kincses Emese hibás politikai döntésnek tartja, hogy az erdélyi magyarságot újból belekényszerítik egy előreláthatóan vesztes politikai harcba. /Papp Kincses Emese: Különvélemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

A népszavazás előtt a kampány teljesen eldurvult, mindannyian felelősek vagyunk azért, fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. A politikai vitát folyamatosan kezdte behelyettesíteni a dossziék harca – ebben alapvető vétke van Traian Basescu felfüggesztett elnöknek, aki előtérbe hozta a titkosszolgálatokat. Basescu kampánybeszédében a magyarság vezetőit támadta, Markó szerint törekvései a magyarság lefejezésére és gyengítésére irányulnak. Amikor megmondták, hogy Basescu ellen fognak szavazni, „rögtön korruptak lettünk”, állapította meg Markó. Basescu azért is magyarellenes, mert az eltelt két és fél év alatt semmit sem tett a magyarok érdekében, a kisebbségi törvény elfogadását pedig megakadályozta, szögezte le Markó. A felfüggesztett elnök Markót is megvádolta azzal, hogy megpróbált nála közbenjárni a saját és a Nagy Zsolt ügyében. Markó megjegyezte: Jó lenne, ha az elnök elővenné az ezekről a találkozókról készült magnófelvételeket. Hozzátette: az ügyészség és néhány román politikus felcsapott versei kritikusának, megpróbálják megítélni, hogy azok mennyit érnek. /Salamon Márton László: „Egy egész közösséget próbálnak megfélemlíteni“ Interjú Markó Béla RMDSZ-elnökkel a május 19-i népszavazást megelőző kampányról. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./

Okkal kifogásolta Markó Béla, hogy a Nagy-Románia Párt (PRM) és az RMDSZ összefogása az egyik visszatérő motívum Traian Basescu népszavazási kampányában. Azonban 2000-ben, amikor az Adrian Nastase posztkommunista pártját segítette kormányra az RMDSZ, az is az érvek, magyarázatok között szerepelt, hogy nem kerülhet az RMDSZ és a PRM egy táborba. Az egész politikai baloldalon a Basescutól való félelem lett a meghatározó érzés. A magyarországi politikát figyelemmel követő erdélyi magyar ugyanezt láthatta Magyarországon is, ahol a Magyar Demokrata Fórum sodródott a baloldali-liberális koalíció oldalára. Ott az Orbán-fóbia, itt a Basescu-fóbia sorolta egy táborba a természetes ellenfeleket. Csak Nagy-Britanniában, vagy Németországban természetszerű, hogy a miniszterelnök lemond, ha támogatottsága meggyengülésének jeleit látja. Kelet-Európában azonban a kormányfők akkor is megpróbálják kihúzni a mandátum végéig, ha tisztségükben megsemmisültek. /Gazda Árpád: Határokon átívelő fóbiák. = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./

Az RMDSZ-nek a május 19-i népszavazással kapcsolatos álláspontját fogalmazta meg május 11-én, Marosvásárhelyen megtartott sajtótájékoztatóján Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Kijelentette: Traian Basescu leváltására szavaz a szövetség, s erre hívja fel szavazótáborát. „Nem akarunk mocskolódó kampányt. A referendum tétje nem egyetlen személy, hanem Románia sorsa. Traian Basescu egy autoritárius, a totalitarizmus felé hajló rendszerért száll síkra, amelyben a hatalom egy ember kezében összpontosul” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ elnöke leszögezte: „nem tűrjük, hogy magyarellenes kampányt folytassanak”. Markó Béla a Népújság kérdésre, hogy miért nem zárják le a vele szemben folytatott vizsgálatot, kijelentette, egyeseknek nagyon is megfelel, hogy az ügyészségnél minél több embernek nyitott dossziéja. Szerinte megint fölépül egy olyan rendszer, amikor mindenkit megpróbálnak sakkban tartani. Ellene semmiféle vádat nem fogalmaztak meg. Számára megalázó volt, hogy azzal foglalkoznak, hogy sok-e vagy kevés amennyit majd munkáiért fog kapni. Az a honorárium, amelyet annak fejében kapott, hogy öt éven át több könyvét ki fogja adni egy kiadó – első két könyvét a következő másfél hónapban, a harmadikat valószínűleg ősszel adják ki – annyi, amennyit Bukarestben politikusok vagy hozzájuk közel álló emberek látszatmunkákért, ún. consulting-tevékenységért egy hónap alatt kapnak. Az újságíró felhozta, Eckstein Kovács Péter szenátor szerint az erdélyi magyarság zöme Traian Basescu felfüggesztett államelnököt támogatná a május 19-i referendumon. A szenátor szociológiai felméréssel rukkolt elő. Markó erre kifejtette, Eckstein Kovács Pétert becsapták a közvélemény-kutatással. „A mi felméréseink szerint a magyarság többsége támogatja az RMDSZ álláspontját, vagyis azt, hogy igennel kell szavazni Traian Basescu lemondására. ” /Antalfi Imola: Az RMDSZ Traian Basescu leváltására szavaz. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 12./ A népszavazás előtti kampányban Traian Basescu és az ellene vagy mellette küzdő pártok képviselői személyeskedő vádaskodásokkal tematizálják a „politikai” vitát. Markó Béla RMDSZ-elnök is igen kemény szavakkal bírálta a felfüggesztett államfőt, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy rendkívül súlyosnak tartja, miszerint az ügyészség az elmúlt napokban a szövetség számos képviselője ellen eljárást indított. Eckstein-Kovács Péter szenátor ismételten kételyét fejezte ki a Basescu és a PD elleni kampány eredményességével kapcsolatban. /Eldurvult, vádaskodásba, személyeskedésbe fajult a kampány. Markó: Rendkívül súlyos a magyar tisztségviselők elleni ügyészségi eljárás. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

A felfüggesztett államfő találkozóin, választási beszédeiben a politikai elit romlottságáról panaszkodott. Markó Bélát is emlegette, aki szavai szerint közbenjárását kérte, hogy állítsák le a Korrupciós Ügyészségen az ellene folyó kivizsgálást. Az RMDSZ elnöke mindezt határozottan tagadta. Markó Béla honoráriumügye tavaly kavart vihart. Azon ütköztek meg, hogy amikor az ügy kirobbant, az Markó előbb nem akarta megnevezni a nagylelkű kiadót, majd közhírré tette, hogy a 2004-ben alapított csíkszeredai Bookarttal kötötte meg szerződést 2005 szeptemberében. A cég igazgatója, Hajdú Áron, az Alutus nyomda vezetője, az RMDSZ csíki szervezetének elnöke a Transindexnek adott interjújában annak idején elmondta, eddig nem adott ki könyveket, de most Markó gyermekeknek és ifjúságnak eddig megírt három és szerződésben vállalt újabb három kötetével forradalmasítani akarja a hazai könyvkiadást és -terjesztést, vonzó irodalmat kínálva úgy, hogy még a létező hazai és magyarországi támogatásokat sem veszi igénybe. A szerződés öt évre szól, a kiadó tulajdonába kerül az ez idő alatt írt minden Markó-mű, és újabb öt esztendőre fenntartja cége számára az említett szerző könyveinek terjesztési jogát. A könyvek nem jelentek meg, dacára annak, hogy az Evenimentul Zilei vizsgálódása szerint a Bookart évi teljes jövedelme 70 százalékát fizette ki Markó-jogdíjakra. A romániai magyar kiadók általában tízmillió alatti összegeket fizetnek egy-egy szerzőnek, legyen az neves irodalmár vagy elismert tudós. (Ennél kevesebb összeget juttatott idei támogatásként az RMDSZ által koordinált Communitas Alapítvány két romániai magyar irodalmi lapnak – Helikon, Székelyföld.) Markó azóta jegyzett könyveit mind más kiadónál jelentette meg. Oligarchaként emlegette Basescu Verestóy Attila RMDSZ-szenátort is, aki törvénytelen erdőkitermelésből, -feldolgozásból gazdagodott meg, s ráadásul – állította az államfő – a Hungastro cég, melynek tulajdonosa, nem épp ortodox eszközökkel jutott az ebédjegyek forgalmazási jogához. Verestóy a vádat visszautasította. Magyar tisztségviselők nevének meghurcolását Markó Béla szövetségi elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese RMDSZ- és magyarellenes kirohanásnak tartja. Basescuék cáfolják ezt, állítván: az RMDSZ-re és annak legszűkebb vezetésére gondol az államfő, mikor magyar neveket is szájára vesz. /Simó Erzsébet: A magyarokat vagy az RMDSZ vezetőit támadja Basescu? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./