Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kész találkozni Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével a tusnádfürdői tábort követően, ezt a református püspök nyilatkozta. Hozzáfűzte: megtisztelő számára a szövetség felajánlása (miszerint az európai parlamenti választási listán befutó helyen szerepelhet), nem ezt tekinti megoldásnak a romániai magyarság európai parlamenti képviselete szempontjából. A püspök közölte: az ügyben nem az ő kezében van a döntés. Tusnádfürdőn a XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében találkoznak majd az őt jelölő hat szervezet – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) – vezetői, nekik kell dönteniük az RMDSZ-szel való együttműködés kérdéséről. „Jómagam nem abban látom a megoldást, hogy felkerülök a listára, hanem abban, hogy jelöljük például Bodó Barnát vagy Hantz Pétert kiszélesítve a politikai spektrumot” – mondta Tőkés. /Tőkés László kész találkozni Markóval a tusnádi tábort követően. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 19./

Tusnádfürdő polgármestere, Zólya Zoltán nyitotta meg július 18-án a XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Szilágyi Zsolt politológus, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke elmondta: a 18 éve indított tábor kézzelfoghatóvá teszi a nagykorúságot. 1990-ben, az induláskor mintegy 150 fiatal gyűlt össze Bálványoson. Akkor a román sajtó „a hegyekben megtartott obskúrus kiképzőtábornak titulálta, amelynek célja fegyveres erőket szervezni az irredenta követelésekhez”. A táborban elsőként vetették fel például az autonómia, a csángókérdés, vagy a közös kormányülések problematikáját is. „Markó Béla levélben közölte, hogy lemondja részvételét” – ismertette Szilágyi, és nem él a párbeszéd lehetőségével. Ennek ellenére mindenkit meg kell győznünk, hogy politika párbeszéd nélkül nem lehetséges és reméljük, Markó Béla is megváltoztatja döntését – tette hozzá. Derzsi László főszervező, az Ergo Egyesület vezetője felhívta a figyelmet: Tusványos nem csak szabadegyetem, számtalan alternatív program, kísérő rendezvény van, és persze elmaradhatatlanok az esti koncertek, bulik. Németh Zsolt képviselő, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke rámutatott, az elmúlt 18 évről összegzést adni lehetetlen, de érdekes, hogyan vált „földalatti” kezdeményezésből nagypolitikát formáló kezdeményezéssé. Sokan tartanak Tusványostól, például Markó Béla szemmel láthatólag tart tőle, pedig nem kellene tartania ettől a közönségtől. „Erős Európa – Erős közösségek a tábor idei mottója – jelenleg gyenge Európa. Gyenge Románia és Magyarország is, gyenge az erdélyi magyarság. Az EU gyenge, mert nem egységes – most nekünk, Magyarország és Románia polgárainak és politikusainak közös lehetőségünk, hogy elősegítsük egy erős Európa megszületését, ehhez azonban a két országban szerteágazó, sokoldalú együttműködésnek kell megszületnie, amilyen jelenleg nincs, bár lehetne” – mondta. Féldemokrácia, látszatdemokrácia uralkodik Magyarországon, Románia is gyenge, ennek legnagyobb bizonyítéka, hogy egy másfélmilliós közösség létében fenyegetve érzi magát. Románia fél attól, hogy alapvető európai kisebbségvédő jogintézményeket akárcsak mérlegeljen is, mint például a területi autonómia, holott erre számos példa van, Dél-Tirol és Katalónia csak kettő ezek közül – összegzett Németh Zsolt. Több előadás hangzott el, így a támogatási rendszerekről, a vidékfejlesztési lehetőségekről, a regionalizmusról, az erdélyi magyar politikai pluralizmusról. /Farkas Imola: „A demokrácia nem automatikus”. Markó nem vállalja a részvételt a tusványosi táborban. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke válaszlevelet juttatott el Markó Béla szövetségi elnökhöz. „Köszönettel vettük felajánlásukat a választási együttműködésre. Nem rajtunk múlott, hogy ez az együttműködés – »a romániai magyar összefogás listája« – már korábban nem jött létre. Nekünk is meggyőződésünk, hogy: »senkinek sincs joga kockára tenni a romániai magyarság brüsszeli képviseletét” – fogalmazott a levélben Tőkés László, hozzáfűzve: mindemellett sajnálattal szereztek tudomást arról, hogy Markó nem csupán a Nyári Szabadegyetem szervezőinek a kétoldalú tárgyalások tusnádfürdői helyszínére vonatkozó javaslatát nem fogadta el, hanem még a hagyományosnak mondható fórumon való részvételt is visszamondta. „Mindazonáltal szándékaink találkoznak, és a megbeszélések elkezdését szükségesnek tartjuk” – szögezte le a püspök. /Találkoznak a szándékok, szükséges a párbeszéd. Tőkés László válaszlevele Markó Bélához. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./

A “befutó hely” nem megoldás, legfeljebb egy közös nemzeti lista – ez Tőkés László válasza Markó Béla legújabb ajánlatára. “Erre nézve viszont kételyeink vannak – különös tekintettel a listaállító SZKT-határozat megkötései miatt” – áll még a közleményben, amelyből a Transindex közölt részleteket. A hírportál szerint Tőkés László újból az őt jelölő hat erdélyi szervezettől tette függővé, hogy elfogadja-e az RMDSZ-es ajánlatot vagy sem. “Senkinek nincs istenadta joga eldönteni, hogy egy lista nemzeti-e vagy sem” – replikázott a Transindexnek Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

Július 19-én Budapesten bírálta a magyarországi támogatások rendszerét Markó Béla, az RMDSZ elnöke, mondván, döcög a támogatások odaítélésének folyamata. Kérte, ezt gyorsítsák fel. „Az RMDSZ célja, hogy minél nagyobb hangsúlyt helyezzünk Erdély fejlesztésére” – emelte ki Markó, aki Budapesten Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel és Kiss Péter kancelláriaminiszterrel folytatott tárgyalásokat. Markó kijelentésére reagálva Kiss Péter hangsúlyozta, a két ország együttes kormányülése előtt külön konzultálnak az RMDSZ-szel, hogy a számunka is fontos kérdések napirendre kerülhessenek. Az egyeztetések után Bajnai Gordon közölte: hetvenmilliárd forint uniós fejlesztési pénzt kaphat közösen Magyarország és Románia a határ menti térségek fejlesztésére. /Markó: döcögő támogatások. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Magyarország továbbra sem teljesíti anyaországi szerepét, az ebből fakadó alkotmányos és emberiességi kötelezettségét a Kárpát-medencében élő magyar közösségekkel szemben – mondta július 20-án Tusnádfürdőn Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, volt magyar miniszterelnök, aki szerint a legfájóbb veszteség a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) mellőzése, bojkottálása. Orbán a XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében találkozott Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökével. Megbeszélésük után Orbán kifejtette: Magyarországon kellene megteremteni azokat az együttműködési formákat, amelyek elősegítenék a Kárpát-medencében élő magyar közösségek összehangolt működését. „Korábban létezett egy működő intézményrendszer, mely kapcsán úgy éreztük, hogy eleget teszünk emberi, erkölcsi és alkotmányos kötelezettségünknek, de a rendszerváltás egyik legfontosabb eredményeként számon tartott egyeztetési fórumot lerombolták, felszámolták” – mondta Orbán. „A MÁÉRT nélkül nem tudjuk egyeztetni szándékainkról, nem tudjuk megvédeni a különböző országok területén rendszeresen bajba kerülő magyar nemzettársainkat, legyen szó egy felvidéki hölgyről vagy éppen bukaresti indíttatású koncepciós perekről” – magyarázta Orbán Viktor, aki a magyar diplomácia és belpolitika legsürgetőbb feladatának tartja a MÁÉRT újraindítását. A találkozón Csáky Pál vetette fel azt a gondolatot, hogy az Európai Néppárthoz tartozó magyar pártok között szorosabb együttműködést építsenek ki, amellyel Orbán Viktor egyetértett. Csáky Pál hozzáfűzte: tárgyaltak a határon átnyúló együttműködés különböző formáiról, hiszen a Fidesz a szlovák-magyar határ mentél elterülő megyékben jelentős pozíciókat tölt be. A közeljövőben a gazdasági együttműködés lehetőségeiről közös konferenciát kívánnak szervezni. Az MKP elnöke szerint augusztusra a tusnádfürdői táborhoz hasonló, felvidéki rendezvény szervezését fontolgatják pártjának ifjúsági szervezeteivel. A tusnádfürdői szabadegyetem kapcsán Orbán úgy vélekedett: a rendezvény már az egész Kárpát-medencei magyarság lét- és sorskérdéseinek megvitatására alkalmassá vált, ennek bizonyítéka, hogy a felvidéki meghatározó magyar politikai erő elnökével is itt találkozhatott. /Orbán az anyaország kötelezettségeiről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./ – Orbán Viktor és pártja jelenti számunkra a nemzetpolitika folytonosságát, hiszen maga a nemzetpolitika romokban hever – jelentette ki Tőkés László az Orbán Viktorral Tusnádfürdőn tartott megbeszélése után. A kormányhivatalokból száműzött nemzetpolitika a tusványosi tábor berkeiben talált otthonra – vélte a püspök. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke a határon átnyúló önkormányzati és gazdasági együttműködésről is beszélt. „Van néhány kiemelkedő személyiség Erdélyben, aki nem illeszthető bele a hagyományos pártkeretekbe, ilyen Tőkés László, s ha eldől, hogy önállóan indul az európai parlamenti képviseleti mandátumért, akkor minden segítséget meg fogunk adni, hogy színre lépésével megújuljon az erdélyi magyar közélet” – fogalmazott Orbán. A romániai magyar szavazatok számára emlékeztetve (közel egymillió potenciális szavazatról van szó) Orbán Viktor kijelentette: ,,gyengeségből nem lehet várat építeni”, sőt, egy közösséget sem lehet képviselni. Ezért a feladat az, hogy minél többen menjenek el szavazni, de csak akkor mennek el, ha lesz, mire, ha lesz, kire, ha lesz alternatíva, ha van hitelesség. ”,,Azt mondom el, amit Markó Béla jelenlétében is elmondtam volna” – fogalmazott előadásában Tőkés László. Az RMDSZ politikai vétségeit sorolva Tőkés leszögezte: addig aligha beszélhetünk európai érdekképviseletről, amíg nem lesz rendszerváltás a hazai érdekképviseletben, ami a Markó-doktrína végét is jelenti majd (az RMDSZ a magyarság egyedüli képviselete). Ugyanakkor felrótta az RMDSZ-nek, hogy teljesen elhanyagolta a külpolitikát, az erdélyi magyar érdekek képviselete helyett a nagyromán érdekeket szolgálta a nemzetközi porondon. Ezért elképzelése szerint az EU-képviseletet egy erdélyi magyar nagykövetségként kell majd működtetni. Trianonban nemzetközi döntés alapján veszítettük el Erdélyt, most nemzetközi segédlettel szerezhetjük vissza jogainkat – fogalmazott Tőkés László. /Ferencz Csaba: Magyarország nem teljesíti anyaország-szerepét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

Szükségesnek látják az RMDSZ-szel való párbeszédet a Tőkés László református püspököt támogató szervezetek, amelyek vezetői július 20-án egyeztettek erről a tusványosi táborban, kikötve, hogy e tárgyalások ne személyekről vagy az európai parlamenti választási lista valamely biztos helyéről szóljanak, hanem az erdélyi magyar közéletben szükséges tisztulásról, megújulásról, összefogásról. Ezt Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke mondta el Tusnádfürdőn miután tanácskozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. Tőkés László megrökönyödéssel fogadta a hírt, miszerint Markó Béla közölte: azért nem jött el a tusványosi táborba, mert nincs hivatalos meghívása. Márpedig napi rendszerességgel folyt erről egyeztetés az utóbbi időben – mondta Tőkés, aki azt remélte, hogy Markóval a táborban ülhet le majd tárgyalni. Orbán Viktor szerinte nem Budapestnek kell eldöntenie, hogy „Erdélyországban” mi a helyes politikai irányvonal, az az „erdélyi rendekre, választópolgárokra, pártokra, kiemelkedő személyiségekre” tartozik. Úgy vélte, az anyaországnak az a kötelessége, hogy támogassa az ott kialakult közakaratot. /Szükségesnek látják a Tőkést támogató szervezetek a párbeszédet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 21./

Ilyen felállásban nem volt még a rendezvény – vezette fel Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője a Bálványosi Nyári Szabadegyetem fő előadásának számító beszélgetést, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, a Fidesz elnöke részvételével. Az előadás Erős Európa – Erős közösségek főcímmel zajlott. Tőkés László elmondta: gyenge Románia és Magyarország is, itt volna hát az esély a gyengék egyesülésére azért, hogy erőhöz juthassanak. Az európai parlamenti jelölését támogató aláírásgyűjtés kapcsán Tőkés László elmondta: támogatást kapott az egyházaktól, amelyek ellen viszont páratlan támadás indult emiatt. Emlékeztetett arra, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke, ügyvezető elnöke zsarolásnak minősítette az egyházak kiállását, de emellett az egyházon belül is felütötte fejét a sárdobálás. „Le kell küzdenünk az identitásválságot, vissza kell találnunk gyökereinkhez, hitünkhöz, ha erőt akarunk nyerni, és ebben az egyházaknak nagy szerepe van” – jelentette ki a püspök. Önmagunkra találásra, tisztulásra, a nemzeti értékek helyretételére, tudati megújulásra van szükség; rendszerváltásnak kell végbemennie az erdélyi magyar politikában és közéletben egyaránt – és a magyarság nem összetévesztendő az RMDSZ-szel, hangsúlyozta Tőkés László. A püspök szerint badarság az a kommunista felfogás, amely szerint az egyház nem politizál, hiszen mindig is megszólaltak az egyház emberei politikai kérdésekben, és feladatuk volt leleplezni az igazságtalanságokat. „Szégyellem, hogy folyik a nyilatkozatháború, a párbeszéd a párbeszédről. Magyar emberek vagyunk, és meg kellene tudnunk beszélni a dolgainkat” – reflektált Markó Béla RMDSZ-elnök távolmaradására a püspök. „El kell jutnunk Erdélyből Európába, adja Isten, hogy így legyen” – zárta beszédét. Orbán Viktor rámutatott: Európában új politikai és szellemi korszak kezdődött, de Magyarországon továbbra is kisszerű, dogmatikus politika van életben. Az új európai korszellemet meghatározó alapgondolatok: csak Isten tud a semmiből valamit teremteni, az ember csak párban képes erre; a kultúra mindenkié, az élőké, a holtaké és az utánunk következőké egyaránt; az ember alapvetően közösségi lény. Ma már erkölcsi relativizmus helyett fogódzókat, erkölcsi normákat várnak az emberek politikai vezetőiktől – mindezt Merkel és Sarkozy győzelme is igazolja /Farkas Imola: Erős Európát, erős közösségeket! Orbán Viktor és Tőkés László előadása Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./ Orbán szerint a mai kereszténydemokrata, konzervatív politikusok választási sikerei is jelzik a korszellem megváltozását, azt, hogy az emberek erkölcsi relativizmus helyett biztos pontokat keresnek. Az új jobboldalnak harcolnia kell a nemzeti érdekvédelem jegyében, hogy a Kárpát-medencei magyarok érdekegyeztető fórumai ismét létrejöjjenek, szögezte le Orbán Viktor. Ilyen a Magyar Állandó Értekezlet, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a határok feletti nemzetegyesítés, az állampolgárság kérdése. Hozzátette, meg kell teremteni azokat az alkotmányos intézményeket, amelyek segítségével a magyar demokrácia meg tudja védeni önmagát. Emellett a versenyhelyzet kialakulását elősegítő, monopóliumellenes szabályokat is ki kell dolgozni, és fel kell venni a harcot a szegénység ellen. Mint hangoztatta, történelmi megállapodásra van szükség a középosztály és a szegények 2-3 milliós világa között. „A Fidesz küldetése, hogy ezt a szövetséget létrehozza” – szögezte le Orbán Viktor. /Balogh Levente: Kinek hisznek a szegények? = Krónika (Kolozsvár), júl. 23./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke július 21-én a Bálványosi Szabadegyetemen egy új jobboldal kialakításának szükségességéről szólt. Ennek a jobboldalnak fel kell vállalnia a magyarországi, három milliónyi szegény lakosság érdekében a küzdelmet. A mostani baloldalinak nevezett kormány ugyanis reform címén olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek kifejezetten a szegény réteget sújtják. Ilyen a tandíj bevezetése, az ún. vizitdíj az orvosnál, a tervezett ingatlanadó, a betegbiztosítás piaci alapokra való helyezése stb. Mindezek sokmindenről szólhatnak, de a társadalmi szolidaritásról semmiképpen, pedig a klasszikus meghatározás szerint a baloldal politizálásának ez lenne a legfőbb alapja. /Veres István: Hol van a baloldal mostanában? = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 23./ Az Új Magyar Szó szerint a zárórendezvény: lelkigyakorlat mindenkinek. A lap szerint Tőkés László püspök záróelőadása metafizikai távolságban volt egy EP-képviselő-jelölttől elvárt politikai megnyilvánulástól. Orbán Viktor „megkritizálta az erdmagyarokat”, mert kevesen mentek el a választásra. A lap gunyoros, lenéző hangon számolt be Orbán Viktor előadásáról. /Szabó Tünde: Tusványos-vég: Tőkést az RMDSZ-be, Orbánt az egyetemre! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Az MSZP szerint Orbán Viktor Tusnádfürdőn egyszerre próbált meg olyat mondani, amivel hízeleghet a szélsőjobbnak, miközben megpróbálja magához édesgetni nemcsak a mérsékelt középet, hanem a baloldali szavazókat is – reagált Nyakó István, az MSZP szóvivője. Orbán Viktor immár menetrendszerűen ráront a baloldalra, és kiátkozza a nemzetből azokat, akik másként gondolkodnak, mint ő, mondta Daróczi Dávid kormányszóvivő. Az MDF támogatja a Markó Béla és a Tőkés László között körvonalazódó együttműködést, amely pozitívan hathat az erdélyi magyar közéletre – mondta Csapody Miklós, az MDF országgyűlési képviselője. Szerinte fontos, hogy ne legyenek Magyarországról exportált politikai szembenállások a határon túli magyar közösség képviseletében. /Magyarországi pártreakciók Orbán Viktor tusnádfürdői beszédére. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

„Makfalva történelmében ott van Erdély egész történelme. Elég, ha az elnyomással szembeni lázadást vezető Dózsa Györgyre vagy éppen a községet fölpártoló Wesselényi Miklósra gondolunk” – hangoztatta Markó Béla RMDSZ-elnök a Maros megyei község első írásos említésének 500. évfordulója alkalmából tartott hét végi falutalálkozón. Kakassy Árpád nyugalmazott református esperes igehirdetésében figyelmeztetett: gazdaságilag, erkölcsileg, politikailag és társadalmi szempontból is az emberiség súlyos válságban szenved. „Ebből a válságból csakis a keresztyénség mentheti meg a világot. ” – hangsúlyozta. Lokodi Edit, a Maros megyei tanács elnöke az összefogást sürgette. „Saját magunkat ne daraboljuk fel, és ne a másikban keressük mindig a hibát” – figyelmeztetett. Az ünnepi istentisztelet után a tömeg a most felállított Wesselényi-szoborhoz /a falu szülötte, Suba László szobrászművész alkotásához/ vonult, ahol Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök méltatta korának kimagasló vezéregyéniségét. „Ha leszakad az ég is, lesz itt magyar mégis” – zárta beszédét Ady soraival az elnök, majd a község polgármesterével együtt július 22-én leleplezték Wesselényi szobrát. /Kosztra Endre: Félezer éves község ünnepe. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Várhatóan a hétvégén, esetleg jövő hétfőn ül egy asztalhoz Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője. Szepessy László, az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalának igazgatója elmondta, Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke közölte, ez a hét nem alkalmas a püspöknek a találkozóra. „Markó Béla ekkor felajánlotta: ezen a hétvégén, de legkésőbb jövő hétfőn üljenek egy asztalhoz. Az elnök utána szabadságra megy” – mondta Szepessy. /Markó–Tőkés jövő hétfőn? = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

Az RMDSZ vezetősége még nem kérte Nagy Zsolt felfüggesztett távközlési és informatikai minisztertől, hogy lépjen vissza az európai parlamenti jelöltlistáról, jelentette ki Nagy Zsolt. Leszögezte: Markó Béla és Tőkés László találkozója után valószínűleg eldől majd, hogy fog kinézni a lista. Toró T. Tibor képviselő, az EMNT alelnöke kijelentette: a találkozóra valószínűleg jövő héten kerül sor. Július 23-ától Somodi Zoltán tölti be a minisztérium megüresedett államtitkári tisztségét, ő Porcsalmi Bálint helyét vette át. Somodi 2005–2006 között Nagy Zsolt IT projektekért és e-kormányzatért felelő tanácsosa volt, 2006-tól a szaktárca által elindított és a Világbank által támogatott Tudásalapú Gazdaság elnevezésű projekt ügyvezető igazgatójaként dolgozott. /Markó–Tőkés találkozó a jövő héten? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Az európai parlamenti képviselőjelölés kapcsán Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Csoóri Sándor író és jó néhány hasonló súlyú magyarországi személyiség megszólította az RMDSZ vezetését. Azt javasolták, hogy Tőkés Lászlónak biztosítsanak befutó helyet az EU képviselői listáján. A RMDSZ vezetése mindezt belügyekbe való beavatkozásnak minősítette és elutasította az indítványt. A tusványosi tábor alkalmával tartott tanácskozáson a Tőkés Lászlót jelölő és 148 000 támogató aláírást összegyűjtő hat szervezet arra az álláspontra helyezkedett: nem ért egyet azzal, hogy az általuk támogatott független jelölt RMDSZ-listán induljon és mentőövet nyújtson a romániai magyar érdekképviseletet csődközelbe juttató RMDSZ-csúcsvezetésnek. Az RMDSZ Állandó Tanácsának javaslata, hogy Tőkés László szerepeljen befutó helyen az RMDSZ listáján, ismételten rávilágít az RMDSZ demokrácia deficitjére. A Szövetségi Képviselők Tanácsa megszavazta a Nagy Zsolt–Winkler Gyula listát, akkor a demokrácia alapszabályai szerint ahhoz, hogy az Állandó Tanács szabályosan felkérhesse Tőkés Lászlót, előzőleg össze kellett volna hívnia az SZKT-t, és hatályon kívül kellett volna helyeznie a jogerősen helybenhagyott listát. Markó Béla szövetségi elnök kijelentette, hogy Tőkés László hiteles személyiség. Ez esetben miért kellett az alapszabály-ellenesen, belső választások nélkül összehívott szatmári kongresszuson kiebrudalni a tiszteletbeli elnöki tisztségből? Kik vállalják az RMDSZ-vezetésben a politikai felelősséget ezért? – kérdezte Kincses Előd. Markó azt is kimondta, hogy „Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével nyilvánvalóan több kérdésben nem értünk egyet”. Melyek ezek a kérdések, az autonómiaformák és elérésüknek útjai, a Bolyai Egyetem, az önálló magyar orvosi és gyógyszerészeti karok visszaállítása, az egyházi javak visszaszolgáltatásának elodázása, az anyanyelv használatának korlátai?- kérdezett tovább Kincses Előd. /Kincses Előd: Egységbontás? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 25./

Lakatos András, az RMDSZ oktatásügyi alelnöke, a kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola igazgatója elmondta, az oktatásról szóló jelentésben a kisebbségi oktatásról, annak sajátos gondjairól nem esik szó. A jelentés nem túloz, nagyon rosszul áll a romániai közoktatás. A romániai közoktatás jelenlegi állapotában nem felel meg a kor követelményeinek. Azonban szót kell ejteni a romániai kisebbségek nyelvén folyó oktatás méltánytalanságáról is: ez ugyanis még túlterheltebb, a záróvizsgák és a román nyelv oktatása megkeseríti a diákok életét, ráadásul a jelenlegi vizsgarendszer hátrányos megkülönböztetést jelent a magyar diákok számára. Az RMDSZ oktatási főosztálya már 2005-ben javasolta a hosszú távú fejlesztési tanügyi stratégia kidolgozását. Ezt a javaslatot 2005 decemberében Lakatos az RMDSZ a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé terjesztette azzal a céllal, hogy Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezzen párbeszédet a román féllel. Markó többször is próbálkozott, de még a koalíción belül sem sikerült elérni ennek felvállalását. A rendszerváltást követő rengeteg oktatási reform közül egyet sem vittek véghez. Lakatos szerint az oktatási rendszer javításának kulcsszava a decentralizáció, ebbe még nem mertek belevágni. A tanintézetek finanszírozása átlátható módon, normatív rendszerben történne, teljes autonómiát biztosítva az intézményeknek költségvetésük összeállításában és felhasználásában – erről már négy éve beszélnek, és 2006-tól kötelező módon be kellett volna vezetni, de még a 2007/2008-as tanév előtt sem várható életbeléptetése. /Nagy-Hintós Diana: A hazai oktatás nem felel meg a kor követelményeinek. Interjú Lakatos Andrással, az RMDSZ oktatásügyi alelnökével. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24., folyt. : júl. 25./

Július 30-án, hétfőn Kolozsváron találkozik Markó Béla, az RMDSZ elnöke Tőkés László református püspökkel, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetőjével. Az esemény tető alá hozását hosszas egyeztetés előzte meg. /-or-: Hétfőn Markó–Tőkés találkozó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

A Duna TV élő adásban szólaltatta meg a két nagy riválist, Markó Bélát és Tőkés Lászlót. A vezetésben töltött tízegynéhány év alatt Markó Béla jól beletanult a sok beszéddel keveset mondás mesterségébe. Védte a mundér becsületét a szavakban viruló autonómia, kisebbségi jogok stb. ismételgetésével. A célok érdekében a különböző szemléletű erdélyi magyar csoportosulásoknak együtt kellene működniük. Ő maga hajlandó a kompromisszumra – nyilatkozta. Azonban a tusnádfürdői találkozó helyett az anyaországi, politikai beállítottság szempontjából hasonszőrű felekkel való tárgyalást részesítette előnyben. Az RMDSZ is rájött arra, hogy az európai parlamenti jelöltlistával melléfogott, s hogy Tőkés Lászlóval számolni kell. A püspököt lehet ugyan bírálni, forrófejűnek minősíteni, és olykor meggondolatlan cselekedetekkel vádolni, de kiiktatni az erdélyi politizálásból csak akkor lehetne, ha azt Tőkés László maga akarná. A püspök nélkül, 17 évvel ezelőtti „meggondolatlansága” nélkül RMDSZ sem lenne. A hajdani egypártrendszer mintájára felépített RMDSZ-hegemónia egyre kevésbé felel meg a kor követelményeinek és a választók igényeinek. Az RMDSZ-nek magamentés helyett nemzetmentéssel kellene foglalkoznia – vélte Tőkés, mire Markó azzal vágott vissza, hogy a szervezet nincs pusztulóban. /Németh Júlia: A nagy ugrás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Winkler Gyulát javasolta az RMDSZ őt a Nagy Zsolt felfüggesztése következtében megüresedett tárca betöltésére. Markó Béla RMDSZ-elnök bukaresti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy július 26-án járt le Nagy Zsolt felfüggesztési határideje, és ezért halasztották ekkorra az új informatikai miniszter megjelölését. Markó elismeréssel méltatta Nagy Zsolt miniszteri teljesítményét, megköszönte neki a munkáját, és közölte: továbbra is EP-képviselő-jelölt marad. Winkler kinevezése azonban még nem biztos, ugyanis az RMDSZ-szel hadilábon álló Traian Basescu elnök beleegyezése szükséges a végleges kinevezéshez. B. T. : Winkler Gyulát javasolják miniszternek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./

Ha a Tőkés László református püspökkel való megbeszélésen nem a közös célkitűzések megállapítását helyezik előtérbe, hanem feltételekre alapoznak, a találkozó sikertelen lesz – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. „Nem hiszem, hogy sikert érünk el, ha feltételekhez kötött beszélgetésbe kezdünk. Mi nagy nyitottságról tettünk tanúbizonyságot, és befutó helyet ajánlottunk fel Tőkés László püspöknek, ugyanakkor együttműködést az európai parlamenti választásokon és a hosszú távú együttműködés lehetőségét” – jelentette ki Markó Béla. Hozzátette, „valószínűleg fontos az a hat szervezet”, amely Tőkés László jelölését támogatja, de Erdélyben több száz társaság és civil szervezet van, és a magyar vezetőknek mindegyikre figyelniük kellene. /Markó feltétele: Ne szabjunk feltételeket. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 30./

Nagy Zsolt tisztségéből felfüggesztett távközlési miniszter, az RMDSZ EP-listájának listavezetője a Félsziget Fesztiválon kijelentette: nem fél az esetleges versenytől Tőkés Lászlóval, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökével. “Jól jönne a versengés, nem félek tőle. Jelölésem nem öncélú, azért jelöltettem magam, mert tudom, hogy jó munkát tudnék végezni Brüsszelben. Ahogy azt Markó Béla elnök úr is elmondta, szívesen látjuk a püspököt a listánkon” – mondta Nagy Zsolt. . /Megmérettetés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 30./

A hagyományhoz híven, idén is egész napos rendezvény-sorozattal emlékeztek Fehéregyházán a nemzet költőjére, halálának 158. évfordulóján. Június 29-én az ünnepség a két évvel ezelőtt helyreállított ispánkúti Petőfi-emlékműnél kezdődött, majd a Milleniumi Unitárius templomban tartott ünnepi istentiszteletet követően a résztvevők a múzeumkertben rótták le kegyeletüket a költő emléke előtt. Eljöttek a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, illetve Kiskőrös és Kiskunfélegyháza önkormányzatainak vezetői is. – A magyarságnak mindmáig adóssága van Petőfi Sándorral szemben, mert az általa vallott eszmények, a szabadság, egyenlőség és testvériség mindmáig nem valósultak meg – hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ-elnök ünnepi beszédében. Az emlékezés zenés- verses műsorral zárult. /Fehéregyházán emlékeztek a nemzet költőjére. Markó Béla: A magyar nemzet adósa Petőfinek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Békülékeny hangnemet ütött meg Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője azt követően, hogy az általuk vezetett küldöttségek tárgyalóasztalhoz ültek Kolozsváron. Mindkét erdélyi magyar vezető kerülte a nyilatkozatokban való konfrontálódást, s megpróbálták a lehető legszélesebben tárva hagyni a párbeszéd kapuját. Tőkés László először jelentette ki: hajlik arra, hogy az RMDSZ listáján induljon, de erről csak azt követően dönt, ha augusztus 24-ig a felek által felállítandó munkacsoportnak sikerül kompromisszumra jutnia. A párbeszéd folytatásáról egyezett meg július 30-án Kolozsváron a két küldöttség. Markó Béla és Tőkés László közös sajtótájékoztatón bejelentették: munkacsoportot hoznak létre, amelynek tagjai megpróbálják majd augusztus 24-ig egyeztetni a két fél által benyújtott javaslatokat. Tőkés szerint az EMNT „radikálisabb” csomagot terjesztett elő. Ennek egyik pontja a rendszerváltást sürgeti az erdélyi magyar közéletben. Többek között a kisebbségi törvény közvitájának az újrakezdését javasolják. Emellett teljes politikai és logisztikai támogatást kérnek az RMDSZ-től a Székelyföld területi autonómiájáról szóló népszavazás tekintetében. A dokumentum szerint az RMDSZ-nek kezdeményeznie kellene a romániai párttörvény és a választási törvények kisebbségi szempontból diszkriminatív vonatkozásainak a módosítását. A tömbmagyar településeken a helyhatósági választásokon szabad teret kell engedni a magyar szervezetek és pártok politikai versenyének. Ahol viszont csak összefogással lehet önkormányzati tisztségeket szerezni, Tőkésék szerint a nagyobb támogatottsággal rendelkező szervezet jele alatt kell közös listát állítani. A támogatottság megmérésére a helyi belső választásokat javasolják. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek szerint a román és a magyar állami támogatások esetében a politikai képviselettel rendelkező szervezetek paritásos bizottsága szabná meg a főbb irányokat, a közvetlen elosztást pedig a civil szervezetek által jelölt grémiumok végeznék. Markó Béla szerint nincs szükség rendszerváltásra, de szemléletváltásra igen. Ezt követően Tőkés megjegyezte, kompromisszum tárgyát képezheti, hogy milyen mértékű változásra van szükség, majd úgy értékelte: önmagában is nagy dolog, hogy sikerült találkozniuk. Az RMDSZ elnöke úgy gondolja, hogy a két elképzelésben sok olyan javaslat található, amelyek egybeesnek vagy hasonlítanak egymásra. /Borbély Tamás: Egyelőre csak a párbeszéd folytatásáról született egyezség. Elvi konszenzus esetén Tőkés elfogadná az RMDSZ által felkínált helyet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./

„Az RMDSZ téved, ha azt hiszi, hogy egymaga képviseli az önálló erdélyi magyar külpolitikát, hisz a szövetséget köztudottan a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom vitte be az Európai Néppártba” – fejtegette Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) elnöke. Kelemen a mozgalom vezetőségének hétvégi, szászrégeni ülése után nyilatkozott. Az RMKDM elnöke érintette a mai Markó–Tőkés találkozó kérdését is, amelynek kapcsán – mint fogalmazott – a mozgalom „várakozó álláspontra helyezkedett”. Az ülésen elhangzott, az RMDSZ új alapszabályzata szerint a mozgalom politikai platformként működhet, amihez a mozgalomnak össze kell gyűjtenie 750 támogató aláírást; ezt a jelenlevők fel is vállalták. Felvetődött a Babes–Bolyai Egyetem kérdése is – a résztvevők szerint vannak olyan magyar oktatók a kolozsvári tanintézményben, akiknek a jelenlegi helyzet teljesen megfelel. /(Lokodi Imre): Kelemen Kálmán megfeddte az RMDSZ-t. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

Augusztus 9-én Marosvásárhelyen, az RMDSZ szövetségi elnöki hivatalában ül össze a két munkacsoport egyeztetni az együttműködési feltételekről. A Markó–Tőkés-találkozón kicserélt dokumentumok tartalmát igyekeznek közelíteni egymáshoz. Markó Béla és Tőkés László augusztus 24-ét szabta meg határidőként, eddig kell a munkacsoportoknak egyezségre jutniuk. Tőkés csapatát Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor képviseli majd, nem nevesítették a független jelöltként indulni szándékozó püspököt támogató szervezetek képviselőit. Az RMDSZ részéről ugyanazok vesznek részt az egyeztetésen, akik elkísérték Markót, a küldöttséget Kelemen Hunor ügyvezető elnök fogja vezeti. /Farkas Réka: Alsóbb szinten folytatják a tárgyalást (Egyeztet az RMDSZ és ellenzéke). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./

Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége (EREK) megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az RMDSZ csúcsvezetősége a megbékélés és az egységkeresés útját választotta – áll a Pap Géza püspök és Tonk István főgondnok által aláírt nyilatkozatban, Markó Béla és Tőkés László találkozásáról. Az EREK üdvözli az EMNT és az SZNT vezetőinek törekvéseit összegző „Párbeszéd az erdélyi magyar képviselet megtisztulásáért és megújulásáért” címet viselő dokumentumát. Ugyanakkor fontosnak tartja az RMDSZ képviselői által a „Közös nemzeti célokért” című anyagban megfogalmazottakat is. /Elégedettek a Markó – Tőkés találkozóval. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

Tőkés László is helyet kaphat a legnagyobb romániai magyar párt listáján – állította Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Hetek című tévéműsornak adott nyilatkozatában, amelyben elismerte: személyes felelősség is terheli a szövetség utóbbi hónapokban elszenvedett politikai kudarcai miatt. A román államfőről szóló népszavazás eredménye után arra a következtetésre jutott, hogy sokkal szorosabb kapcsolatra van szükség az RMDSZ és választói között, „és ebben nekem, mint az RMDSZ elnökének az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell vállalnom” – mondta Markó. Kifejtette: „számos kérdést alapvetően másként látunk, mint Tőkés László, illetve a körülötte lévő viszonylag kis csoportosulás, amely őt támogatja. De bármily kicsi is ez a szavazóbázis, a szavazáskor számottevő lehet mégis, mert az ötszázalékos bejutási küszöböt az európai parlamenti választáson át kell lépnünk. A véleménykülönbségek ellenére, azt hiszem, a jövőképünk nem különbözik lényegében. Éppen ezért elképzelhető az együttműködés. ”Markó az elmúlt időszak történéseiért személyes felelősséget érez. „A jövőben figyelembe kell vennünk azt is, hogy az RMDSZ-en kívül is vannak politizáló csoportok, és ezek bár jóval kisebb támogatottságúak, mégsem szabad őket lekezelni, hanem együtt kell velük működnünk” – hangoztatta Markó Béla. /Markó Béla személyes felelősséget érez. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 8./

Kelemen Hunor tagadta, hogy létezne az RMDSZ megbízásából készített közvélemény-kutatás, amelyre Tőkés László szerint Markó Béla hivatkozott a kettejük tíz nappal ezelőtti megbeszélésén. A tárgyalócsapatban Tőkés oldalán részt vevő Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke pontosított. Markó úgy fogalmazott: „friss felmérési adataik vannak”, amelyek szerint Tőkés László függetlenként nem juthat be az Európai Parlamentbe, és Tőkés ellenében az RMDSZ is csak egy huszáros kampánnyal léphetné esetleg túl az ötszázalékos küszöböt. Markó ezekre az adatokra hivatkozva javasolta a két tábor megegyezését. Toró hozzátette, a Tőkés László által idézett százalékok egy korábbi felmérésből származnak. Toró T. Tibor EMNT-alelnök elmondta az RMDSZ-szel folytatandó megbeszélésen szorgalmazni fogják, ha van ilyen felmérés, azt tegyék ki az asztalra az RMDSZ-es tárgyalópartnerek. /Gazda Árpád: Hol volt, hol nem volt felmérés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 9./

Tőkés László püspök független jelöltként történő fellépése az európai parlamenti választásokon elindított egy tárgyalássorozatot, amely sokak reményei szerint pluralizmushoz, egyfajta rendszerváltáshoz vezethet. Szász Jenő, az MPSZ elnöke, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, az aláírásgyűjtésen túl vannak, most folyik az utolsó megyék ellenőrzése. Szeretnék kiszűrni az esetleges tévedéseket. Augusztusban törvényszéki vakáció van, szeptemberben fognak jelentkezni pártbejegyzésre. Szász Jenő a bejegyzés akadályát már csak az RMDSZ-ben látja. Európa legszigorúbb párttörvénye Romániában van, szögezte le Szász Jenő, a törvény Bukarestből és még 18 megyéből legalább 25 000 aláírást követel. Magyarok 10–12 megyében élnek nagyobb számban. Tőkés László Romániában az egyetlen, aki független jelöltként el tud indulni, senki másnak nem sikerült az aláírások összegyűjtése. Kiábrándultak az emberek és újra meg kell szólítani őket. 1989 decemberében az erdélyi magyar közösség létszáma 1,8–2 millió fő között volt. 2002-re derült ki, hogy másfél millióan vannak. Szász szerint az RMDSZ látta el az elmúlt 17 évben a politikai közélet valamennyi feladatát, ez összefügg a lélekszám csökkenésével. Nem érdekelne senkit, a Polgári Szövetség munkatársait sem, hogy Verestóy Attila szenátornak éppen hány millió eurós magánvagyona van, ha már túl lennének az autonómia kérdésén, megoldódott volna az állami magyar egyetem ügye, jó utakon járhatnának. Szász szerint bizonyos vezetők a közösségi célokat cserélték ki magánvagyonaik javára. Történelmi lehetőségek szaladtak el az elmúlt 17 évben, a NATO-csatlakozás, az EU-csatlakozás. Markó Béla miniszterelnök-helyettesként három éven át három területért felelt: az oktatás, a kultúra és az európai integráció. Mivel javult az elmúlt három évben a magyar oktatást? A 140 000 ember azért írt alá Tőkés László püspök európai parlamenti jelölését, mert az RMDSZ rosszul politizált. Szász nem fogadja el az RMDSZ magas rangú vezetőinek állítását, hogy autonónia esetén csődbe mennének, mert a Székelyföld több pénzt kap, mint amennyit ad. Egy példát mondott: 2005-ben Székelyudvarhely város teljes költségvetése 334 milliárd régi lej volt. A városban csupán egyetlen vállalat a román állami költségvetésbe 300 milliárd lejt fizetett be! Emellett a 334 milliárd lejes költségvetés nagyobb hányada saját bevétel volt, tehát ez az egy vállalat több pénzt fizetett Bukarestbe, mint amennyit a teljes város visszakapott. /Szondy Zoltán: Nagyon nehéz előírásoknak tettünk eleget. Beszélgetés Szász Jenő MPSZ-elnökkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

A székelyföldi lakosokat nem az autonómia, hanem az életszínvonal, a román nyelv elsajátításának nehézségei és a rossz állapotban lévő infrastruktúra foglalkoztatja leginkább – jelentette ki Traian Basescu államfő sajtónyilatkozatában. Az autonómia tekintetében leszögezte: az ország minden megyéjének egyforma széleskörű autonómiát kell biztosítani. Szerinte Romániában Hargita és Kovászna megye rendelkezik a legkiválóbb idegenforgalmi lehetőségekkel, példaként említve a számos ásványvízforrást, amelyeket azonban nem használnak fel kellőképpen. Hasonlóképpen vélekedett a székelyföldi erdőkből kitermelt fáról, az erdei gyümölcsökről és az állattenyésztésből származó termékekről, amelyek mind nyersanyagok, feldolgozatlanul hagyják el a két megyét. Basescu egyrészt a romániai az úthálózattal, másrészt pedig politikai okokkal magyarázta a két megye gazdasági fejletlenségét. Ez utóbbi esetben a demagóg nacionalista, szélsőséges román és magyar politikusokat tette felelőssé amiatt, hogy a régióról olyan látszat alakult ki a köztudatban, mintha ott bármikor kirobbanhatna egy etnikai konfliktus. Ismét szorgalmazta, hogy idegen nyelvként tanítsák a románt a magyar gyerekeknek. Basescu élesen bírálta az RMDSZ-t, amelynek – mint fogalmazott – „feudális” a magatartása a helyi közigazgatásban. Konkrétan a Szász Jenő által igazgatott Székelyudvarhely példáját említette, amelyet a kormány Basescu szerint kevesebb pénzzel támogatott az RMDSZ kérésére. Basescu szerint Borbély László fejlesztési miniszter azt kérte, hogy ne kapjon fűtéstámogatást a város. Borbély határozottan cáfolta ezt a vádat, és elmondta, hogy éppen az ellenkezője igaz. Markó Béla, az RMDSZ elnöke helyesli, hogy Basescu ellátogatott Hargita és Kovászna megyébe. Nem ért egyet azzal, hogy a székelyeknek nincs szükségük sajátos autonómiára és az RMDSZ-re. Nem fogadta el azt a vádat, miszerint a nem RMDSZ-es polgármesterek által vezetett települések kevesebb pénzt kaptak. /B. T. : Basescu: Székelyföldet az életszínvonal foglalkoztatja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./ Basescu cáfolta, hogy szándékában állna támogatni a Magyar Polgári Szövetség pártként való bejegyzését. „Az elnök nyilatkozatának politikai célja az, hogy bebizonyítsa a székelyeknek, nincs szükségük autonómiára, s nincs szükségük az RMDSZ-re sem, hiszen a román állam megoldja gondjaikat” – értékelte Basescu beszédét Markó Béla. Szerinte az államfő nem csupán megosztja a magyarságot, hanem megpróbálja a székelyekkel elhitetni, hogy nincs szükségük autonómiára. /Lokodi Imre, Szűcs László: Basescu: nem téma az autonómia. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

Senkinek sem használ a Szociáldemokrata Párt (PSD) által keltett bizonytalanság, még a bizalmatlansági indítvány benyújtását kilátásba helyező ellenzéki politikai erőnek sem – fejtette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján. Markó szerint PSD-nek két lehetősége van: az egyik az, hogy támogassák a jelenlegi PNL-RMDSZ kormányt, a másik pedig, hogy nyújtsák be a bizalmatlansági indítványt, s ezzel indítsák el az előrehozott választások kiírásához vezető procedúrát. Leszögezte: az RMDSZ nem ragaszkodik foggal-körömmel a hatalmi pozícióhoz. Az RMDSZ elnöke az államfő székelyföldi látogatására is kitért. Méltányolják, hogy megnyilatkozásával Basescu a nemzetiségi problémát reflektorfénybe állította. Markó reméli, hogy maga Basescu és a Demokrata Párt is támogatni fogja a kisebbségi törvénytervezet elfogadását, amely konkrét megoldást nyújt az államfő által felvetett román nyelvoktatási problémára. /B. T. : Markó: a PSD-nek tiszta vizet kell öntenie a pohárba. Basescu és a demokraták támogassák a kisebbségi törvényt! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

Az RMDSZ azt javasolja a Szociáldemokrata Pártnak (PSD), támogassák továbbra is a kormányt – jelentette ki Bukarestben Markó Béla, a szervezet elnöke azzal kapcsolatosan, hogy a PSD egy nappal korábban közölte: legkésőbb szeptember 10-éig bizalmatlansági indítványt nyújt be a Tariceanu-kabinet ellen. /Balogh Levente: Alkura hívja a PSD-t az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), aug. 16./