Párbeszédre van szükség, szorosabb kapcsolatra a civil szervezetekkel, az egyházakkal, az értelmiségiekkel és szakmai egyesületekkel, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi marosvásárhelyi ülésén. Markó párbeszédet ajánlott mindenkinek, aki hajlandó prioritásokról, célokról és programokról tárgyalni. Így Tőkés László püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének is. A Szabadság megkérdezte erről Tőkés László véleményét. „Markó Béla gyakorlatilag a mi ajánlatunkra válaszol, hiszen mi ezt már 2004 januárja óta szorgalmazzuk. A párbeszédet nem Markó Bélának kellene ajánlania, hanem neki kellene elfogadnia tőlünk” – reagált a püspök. Az erdélyi sorskérdésekről kellene tárgyalni, a magyar egyetem, az autonómia, a szórvány vagy a csángókérdés, az RMDSZ kormányzati szerepvállalása stb. Ennek érdekében Tőkés László jelezte, június 30-án Marosvásárhelyen Erdélyből Európába címmel fórumot hívnak össze. Meghívják mindazokat, akik fontosnak tartják a közélet és közképviselet megújulását. Tőkés László hangsúlyozta, a magyar érdekvédelem súlyos helyzetbe került a május 19-i referendum nyomán. A népszavazás szinte megpecsételte az RMDSZ sorsát, ebből a helyzetből kell megtalálni a kiutat. Az RMDSZ nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Románia bekerüljön az EU-ba, most pedig már nincs szükség rá. Ebbe a kiszolgáltatott helyzetbe nem lett volna szabad beletáncolni. Ezért valakik felelősek. A megoldás: tisztulás, megújulás, összefogás. /Papp Annamária: „Tisztulást, megújulást, összefogást!” Beszélgetés Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Markó Béla bejelentette: július 3-án lemond miniszterelnök-helyettesi tisztségéről. Hangsúlyozta, az RMDSZ határozottan támogatja az EP-képviselők által benyújtott, az önálló magyar Bolyai Egyetem visszaállítását szorgalmazó kezdeményezést. Arra emlékeztetett, az RMDSZ-nek már 1990-től kezdve egyik fontos célkitűzése volt az önálló magyar egyetem létrehozása. Szerinte a kormánynak nincsenek eszközei egy önálló magyar tanintézmény létrehozására, de kezdeményezni tudja azt, hogy módosítsák az oktatási törvényt oly módon, hogy az lehetővé tegye a magyar egyetem létesítését. /Az RMDSZ kiáll az EP-képviselők kezdeményezése mellett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

A Tőkés László jelöltségét támogató szervezetek vezetőinek jövő heti találkozóján vélhetően terítékre kerülhet az a javaslat is, hogy királyhágómelléki református püspök az európai parlamenti választásokon esetleg az RMDSZ-listán induljon, mondta Szilágyi Zsolt, a független jelölt kampányfőnöke. Tőkés László a hat szervezet – az EMNT, SZNT, MPSZ, MPE és MIT – véleményétől teszi függővé azt, hogy elfogadja-e, ha a szövetség helyet ajánl fel számára a választási listán. Szilágy közlése szerint az Erdélyből Európába című, június 30-i marosvásárhelyi fórumon „az erdélyi közéleti válságból való kilábalás lehetőségét” tárgyalják meg a résztvevők. Szilágyi szerint jelenleg az RMDSZ térfelén van a labda az európai parlamenti jelöltlista kérdésében. „Többször jeleztem, hogy minél rendszeresebb párbeszédet kezdeményezek egyházakkal, civil társadalommal, értelmiségiekkel” – válaszolta Markó Béla RMDSZ-elnök arra, hogy lehet-e egyáltalán számítani, hogy a szövetség vezetői és Tőkés László ismét tárgyalóasztalhoz üljön. /Cseke Péter. Gujdár Gabriella: EP-lista: Tőkés nem egyedül dönt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke sajtóértekezletén kifejtette: az RMDSZ óvakodott attól, hogy az etnikumközi problémákat kivigye az európai fórumok elé, amiért sokszor saját kollégái is bírálták. Most azonban alaposan átgondolták, s úgy döntöttek, hogy Brüsszellel is ismertetik a kezdeményezést, hiszen 17 éve igényli a romániai magyar közösség az önálló állami magyar egyetemet, ezzel szemben még önálló karokat sem adtak meg. A sajtó felvetésére, miszerint a Magyar Polgári Szövetség hajlandó lenne kiegyezni az RMDSZ-szel egy esetleges közös polgármesterjelölt állításában, Markó Béla kijelentette: az MPSZ egyelőre csak vágyálom, vágyálmokkal pedig nem szövetkezünk. Markó Béla bejelentette, nem vonja vissza Nagy Zsoltot az RMDSZ-EP-listájáról, sőt, kinevezi a szövetség külpolitikai kérdésekkel foglalkozó titkárává. /Mózes Edith: „Sokszor jól jön a brüsszeli nyomás”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, az Európai Parlamenthez benyújtott panasz a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) kapcsán az utóbbi 17 év mindegyik kormányára vonatkozik, amelyek miatt nem érték el ezt a célt. Az RMDSZ elnöke elfeledte, hogy 1996–2000 között kormányon, 2000–2004 között pedig kormányközelben voltak, az általa vezetett párt jelenleg is kormányozza az országot, ő maga pedig államminiszterként évekig felelt egyebek mellett az oktatásért is! Markó hozzátette, támogatja az RMDSZ EP-képviselőinek kezdeményezését. Az RMDSZ-elnök rámutatott, őt magát is kritikák érték a kollégák részéről amiatt, hogy nem vetette fel ezt a témát Brüsszelben. Ismeretes, az RMDSZ három európai parlamenti képviselője, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Atilla több esztendei semmittevés után felkérte az Európai Parlamentet, küldjön egy levelet a román hatóságoknak, amelyben javasolja, hogy a román állam tegyen lépéseket a magyar nyelvű Bolyai Egyetem újraalapítása érdekében, és panaszt tettek a román kormány „negatív és diszkriminatív hozzáállása” miatt. /Minden kormányra vonatkozó panasz. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 23./

Marosvásárhelyen a Bernády Házban rendezik meg Kisebbségek az Európai Unióban című kétnapos szemináriumot. A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány immár nyolcadik alkalommal rendez szemináriumot kisebbségi témakörben. Borbély László régiófejlesztési miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke hangsúlyozta: az Európai Unióban minden nemzet kisebbségi, nincs többségi nemzet és időszerű értékelni, elemezni azt, hogy ki mit tett vagy éppen mit nem tett a kisebbségek jogainak elismerése terén az unióban. Markó Béla szövetségi elnök szerint míg az EU-ban egyre nagyobb hangsúlyt kap a többnyelvűség, Romániában egyes politikusok friss nyilatkozataiból az derül ki, hogy nem léptek még túl a kisebbségekről kialakított előítéletekkel tele gondolkodásmódon. /Antalfi Imola: Lévai Katalin: „A kisebbségek ügyét ki kell emelni a politikai csatározásokból” = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Markó Béla RMDSZ-elnök másfél évtizede nem látta meg a magyar egyetem ügyét. A miniszterelnök-helyettesi széktől való július 3-i megszabadulás tudata máris könnyített lelkén. Közel négyévi miniszterelnök-helyettesség alatt rájött, ha tovább vár a románok jóindulatára, sosem lesz autonómia, Bolyai vagy kisebbségi törvény. Az elmúlt éveken az RMDSZ tartózkodott az erdélyi magyar kérdések nemzetközi szintre való terelésétől. Nem ártana, ha július 3-a után Markó egy sajtótájékoztatón elemezné az elmúlt évtized döntéseit. Némi önkritika jótékonyan hatna a szövetségre, amely mögött már nincs egyetlen felhívásra ugró szavazótábor. /Irházi János: Hétfőzet. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./

Kisebbségek az Európai Unióban című konferencia zajlott Marosvásárhelyen, a Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében. Kelemen Atilla RMDSZ-képviselő brüsszeli tapasztalataiból kiindulva a romániai magyarok sajátos helyzetéről beszélt. Az európai politikusok igen tartózkodóak, amikor tényleges lépéseket kell tenni egyik-másik közösség ügyében. Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: „El kell fogadni, hogy egy ország érdeklődik, javítani próbál azok helyzetén, akik kisebbségként egy másik államban élnek. ” /Antal Erika: Közös kisebbségi cselekvésre van szükség. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

Benyújtották a szenátusban az egyéni választókerületek bevezetését szabályozó törvénytervezetet. A választási rendszer módosítását korábban ellenző RMDSZ szerint sikerül olyan megoldást találni, amely a szövetség számára sem hátrányos. Markó Béla szövetségi elnök elmondta: sikerül olyan vegyes rendszert elfogadtatni, amelyben a töredékszavazatok nem vesznének el, hanem bekerülnének egy kosárba, ahonnan utólag arányosan osztanák el a pártok között. /Egyetértés az egyéni választókerületek fölött? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

Erdélyből Európába címmel június 30-án a romániai magyar polgári erők közös szervezésében fórumot tartanak Marosvásárhelyen. A fórumról Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kifejtette, műfaja olyan demokratikus erdélyi politikai forma, amelynek hagyománya Alsócsernátonban kezdődött. A mostani fórum tárgyköre az ősszel sorra kerülő európai parlamenti választásokkal kapcsolatos. Az RMDSZ-szel folytatott eddigi párbeszédeink tapasztalata eleve megkérdőjelezi a további párbeszéd-kezdeményezések sikerét. Az eddig meghirdetett megbeszélések megrekedtek a párbeszéd látszatánál. Ez történt 2006 novemberében, decemberében, idén januárban, amikor több rendben is találkoztak Markó Bélával és munkatársaival. Sem a kerekasztal, sem a közös erdélyi lista nem jött létre. /M. J. : Marosvásárhelyi polgári fórum az EP-választásokról. A párbeszéd lehetőségét már eljátszotta az RMDSZ. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 27./

Nagy Károly egyetemi tanár, Nagy István munkásíró és kommunista pártember fia a Szabadságban (Egy hitvallás margójára, június 13. és 15.) arról elmélkedett, miért nincs a romániai magyaroknak erős demokrata-baloldali pártja vagy legalábbis platformja (az RMDSZ-en belül). Bevezetőjében „szokatlan” eseményeket beszél el az illegális, majd törvényes kommunista mozgalom történetéből (Fóris István, Luka-Luca László-Vasile története), majd kifejtette, hogy a magyar baloldalnak Fazekas János (a Kommunista Párt központi vezetőségének tagja, miniszter, majd miniszterelnök-helyettes) köré kellett volna tömörülnie. Nagy V. László hozzászólásában leszögezte, nem lehet elfelejteni a kommunizmus 45 évét, a börtönöket, kényszer-munkatelepeket. A diktatórikus pártok ideológiája egyforma, a külön jobb- vagy baloldali diktatúra csak porhintés. Ne mondja senki, hogy a Szovjetunióban nem az orosz sovinizmus uralkodott. Hibázik Nagy Károly, ha túldicséri Luka Lászlót vagy épp Fazekas Jánost. Ők akkor csatlakoztak a kommunizmushoz, amikor már ismertek voltak a kommunista proletárdiktatúra szörnyűségei. Fazekas János pozitív oldalai ismert, de ettől még érzelmeiben kommunista maradt. Ára volt annak, hogy a fiatal Fazekasban megbízott Gherghiu-Dej vagy épp Ceausescu, hogy oly magasra emelkedhetett. Mint ahogy annak is ára volt, hogy Hajdú Győző úgy megbízott Markó Bélában, hogy helyettesének nevezték ki. Igazi, mérsékelt szociáldemokráciára Romániának és a romániai magyarságnak is szüksége van. /Nagy V. László: A romániai magyar szociáldemokrácia feléledése? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

A marosvásárhelyi színház épületében körülbelül 300-an gyűltek össze az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) felhívására. A szervezők azt remélték, hogy ez alkalom „elindítója és példája lesz a nemzeti összefogásnak és a közérdekű megoldás-keresésnek”. Ez nem történt meg, ugyanis a rendezvénnyel egyidőben temették Sepsiszentgyörgyön Domokos Gézát, az RMDSZ alapítóját, így Marosvásárhelyre az RMDSZ vezetősége részéről senki nem jött el. Azonban ha történetesen nem egyidőben kerül sor a két eseményre, az RMDSZ vezetői akkor is távol maradnak a fórumtól, mivel a szövetség nem vette fel a kapcsolatot. Tőkés László püspök hangsúlyozta: nyitott a tárgyalásra, de egyelőre csak a médián keresztül érkező, közvetett üzengetések alapján értesült arról, hogy az RMDSZ egyeztetne vele az őszi európai parlamenti választásokról. Szász Jenő MPSZ-elnök nem tartja szükségesnek a párbeszédet. Maga a püspök bizakodó: „koncepciózus riogatásnak” nevezte azokat a vélekedéseket, miszerint sem az RMDSZ, sem ő nem jut be az EP-be. Szerinte ezzel az érvvel akarják elrettenteni az ő szavazóit attól, hogy rá voksoljanak. Ugyanakkor nem zárta ki a párbeszéd lehetőségét. Tőkés László kijelentette: nem önmagával az RMDSZ-szel van a baj, hanem annak csúcsvezetőségével. Tőkés László méltatta Domokos Géza közéleti szerepét: az elhunyt érdemei megkérdőjelezhetetlenek elsősorban a Kriterion igazgatójaként kifejtett tevékenységéért. Tőkés javaslatára a résztvevők egy perc néma csenddel adóztak az író-politikus emlékének. /Borbély Tamás: Tőkés László nyitott a párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ „Valójában nem az ellenzéki szerepkörben szeretnénk eljárni, hanem integráló, egyesítő szándékkel, pártokon felüli töltettel, hiszen az EMNT-nek és az SZNT-nek is nagyon sok az RMDSZ-es tagja, s a jelenlegi helyzetben, különös tekintettel az EP-képviseletre, nem volna megoldás egy ellenzéki taktika vagy beállítottságnak a folytatása, illetve felvétele, hanem minél szélesebb körű összefogást kellene megteremteni” – hangsúlyozta Tőkés László a püspök. /Szilágyi: támogassák Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./ Tőkés László kijelentette: hajlandó tárgyalni Markó Bélával az EP-választásokról, de a szövetség vezetősége mindeddig nem kereste meg őt hivatalosan. „Fel kell ráznunk közösségünket a ránk kényszerített letargiából. Autonómiát kell biztosítani a Székelyföldnek, és az önrendelkezés kivitelezésének egyik alapfeltétele, hogy hiteles európai parlamenti képviselőnk legyen” – jelentette ki Andrássy Árpád, a rendezvény házigazdája. A rendezvényen Tőkés László bejelentette, belső átvilágítást indít az általa vezetett Királyhágómelléki Református Egyházkerületben, miután nemrég a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) olyan dokumentumot bocsátott a rendelkezésére, melyekből kiderült: két lelkésztársa együttműködött a politikai rendőrséggel. A püspök közölte, a KREK közgyűlése által elrendelt belső lusztráció annál is indokoltabb, hogy a két lelkipásztor az 1989-es rendszerváltás után is folytatta besúgói tevékenységét, „belülről mérgezve” az egyházkerületet. Újságírói kérdésre Tőkés László elmondta: egyelőre nem tudja nyilvánosságra hozni a két lelkész nevét, mivel csak fedőnevük ismert. A marosvásárhelyi fórum keretében bemutatták az EMNT tevékenységéről szóló sorozat frissen megjelent harmadik kötetét. Míg az első kötet Tőkés László 1993-94 közötti tevékenységét, felszólalásait, a második az EMNT megalakulásának körülményeit, a harmadik kötet a párbeszéd és az összefogás körüli harc dokumentumait foglalja magában. /Antal Erika: Ki megy Brüsszelbe? = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./ Makkay József, a MÚRE alelnöke szerint az „egypártrendszer megalázza a kívülállókat”, „a magyarság körében nagy az elégedetlenség”, súlyos válságban van a magyar közélet. A sajtó sem „nemzeti közösségünk reális problémáival foglalkozik”. Egyebek között kijelentette „az írott sajtó 10 %-ban sem független az RMDSZ-től”, aki meg „függetleníti magát”, az előtt „a közéleti pénzek csapja elzárva”. /Mózes Edith: Közéleti fórum a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

Június 30-án helyezték végső nyugalomra Domokos Gézát. Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház előcsarnokában felállított ravatalnál Incze Sándor református esperes búcsúztatta a jeles írót, politikust. Dávid Gyula beszédében megemlítette, hogy Domokos fiatalkori riportkötete után eltemette írói ambícióit, életét a könyvkiadásnak szentelte, a Kriterion létrehozásával és működtetésével szolgálta a közösségét. Domokos Géza jelentős építőmunkát végzett mind a Kriterion Kiadónál, mind pedig az RMDSZ élén – jelentette ki Markó Béla, a szövetség elnöke. Gémesi Ferenc államtitkár a magyar kormány nevében úgy fogalmazott: „Bár mindannak, aminek Domokos Géza kezdeményezője, részese, szenvedője volt, ma még nem mérhető le a hatása, hiszen közelmúltunkban még túl sok a homály, a bizonytalanság vagy szándékos ferdítés és elhallgatás, de az ő több évtizedes tevékenységének értéke már ma is mindnyájunk számára nyilvánvaló. ” A színház elől indult a hosszú autós temetési menet Zágonba, itt temették el Domokos Gézát. /B. B. : Domokos Géza nemzeti közösséget építő érdemeit méltatták temetésén. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./ „Főembert temetünk ma” – mondta Markó Béla /Mihály László: Főembert temettek a magyarok Zágonban. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

Markó Béla július 2-án elbúcsúzott közeli munkatársaitól, július 3-án benyújtja kormányfő-helyettesi tisztségéről való lemondását a miniszterelnöknek. „A következő időszakban elsősorban a szövetség elnökeként lesz rám szükség” – mondta Markó Béla. A miniszterelnökkel megbeszélte, hogy ezután is rendszeresen konzultálnak, hiszen a kormányt továbbra is a két koalíciós szervezet alkotja: a Liberális Párt és az RMDSZ. Arra a kérdésre, hogy miért volt fontos az államminiszteri tisztség, Markó kifejtette, egy épületben dolgozott a miniszterelnökkel, s ha úgy adódott, bármikor bement hozzá, megbeszélték a problémákat. A felügyelete alá tartozó területeket valóban felügyelte. A népszavazás eredménye is hozzájárult ahhoz, hogy Markó lemondott erről a tisztségéről. Markó szerint előállhat olyan helyzet, hogy az erdélyi magyarságnak nem lesz egyáltalán képviselője Brüsszelben. /Szőcs Levente: ‘Nem tudtam eleget foglalkozni a saját szervezetem életével’. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Markó Béla lemondása a miniszterelnök-helyettesi tisztségről egyik alapvető dilemmáját tükrözi az erdélyi magyar érdekképviseletnek: hogyan ossza meg magát a bukaresti román politikai és az erdélyi magyar közösségi jelenlét között. A 2004-es választások nyomán megalakult koalícióba kerülésével az RMDSZ gyakorlatilag mindent a kormányzás lapjára tett fel. A Kolozsváron működő ügyvezető elnökség súlytalanná vált, a Bukarestben koncentrálódó központi vezetés pedig elefántcsonttoronyba zárkózott. Ezen a helyzeten próbál meg most változtatni az RMDSZ. A szövetségi elnök kormánybeli tisztségéből való visszalépése azonban aligha fogja megoldani a szövetség alapvető dilemmáit. A régiósodó Európában nagyobb célokat is meg lehet magyar érdekképviseletnek fogalmazni. Fel kell készülni azokra az időkre, amikor a hatáskörök, források régiós szintekre kerülnek le. Figyelni kell a régiós lehetőségekre. /Salamon Márton László: Kettősség. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

Demokráciadeficit van az RMDSZ-ben – hangzott el június 29-én azon a kerekasztal-megbeszélésen, amelyet a Szabadelvű Kör elnöke, Eckstein-Kovács Péter szenátor kezdeményezett Marosvásárhelyen. Alternatívák a magyar érdekképviseletben – ezen a címen meghirdetett megbeszélésre alig húszan jöttek el. A szervezők meghívták Markó Béla szövetségi elnököt, Kelemen Atilla megyei elnököt, Fodor Imre SZNT-elnököt is. Egyikük sem jött el. A politikai élet történéseit 15 éve elemző dr. Magyari Nándor László szociológus szerint a válság az RMDSZ-ben hosszabb idő eredménye. Szerinte ez a jövő évi választásokon az RMDSZ képviselői nem jutnak be a román parlamentbe. Eckstein-Kovács Péter úgy vélte, az RMDSZ a magyarság szavazatának 50 százalékára számíthat, a Magyar Polgári Szövetség a szavazatok mintegy 8-10 százalékát vinné el. A szenátor feltette a kérdést: mi a valószínűsége annak, hogy létrejöjjön egy román és magyar érdekeket egyaránt képviselő regionális párt? Smaranda Enache szerint a romániai magyar közösségnek már nem lesz elegendő a homogén romániai kisebbségpolitika, ezért regionalizmusra támaszkodó kisebbségpolitikát kell folytatnia. Enache asszony úgy látja, nem az RMDSZ megreformálásban kell gondolkodni, hanem új pártokat kell kitalálni. Eckstein-Kovács Péter rámutatott, aki kritikusabban nyilvánult meg, azt ellenségként kezeltek az RMDSZ-en belül. A platform bejegyzésével az a cél, hogy az RMDSZ sokszínű szervezet legyen. /Antalfi Imola: Alternatívák a magyar érdekképviseletben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

Markó Béla benyújtotta lemondását Románia miniszterelnök-helyettesi tisztségéről Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek. Markó kijelentette: a szövetségen belül kell majd eldönteni, mi legyen a miniszterelnök-helyettesi poszt sorsa, azaz jelöljön-e egy másik személyt a tisztségre, avagy üresen hagyja. Markó Béla kijelentette: az RMDSZ képviselői találkozni fognak Tőkés Lászlóval, és az EP-választásokról is beszélni fognak. /Markó lemondott a kormányfő-helyettesi tisztségről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ „Intézményi és politikai szinten is „kiváló és bizalomteljes” volt az együttműködésem Markó Béla leköszönő kormányfő-helyettessel” – jelentette ki Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, aki arról is tájékoztatott, hogy az RMDSZ még nem nevezte meg azt a politikust, aki az államminiszteri tisztséget átveszi. /Megüresedett Markó posztja. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült interjúban elmondta, miniszterelnök-helyettesi tisztségéről lemondása után tanácsosai más tárcákhoz kerültek. Államtanácsosa, Szász Attila a továbbiakban is vezeti a kabinet munkáját, s a három igazgatóság, az integrációs, az oktatási és a művelődési igazgatóság továbbra is végzi elemző tevékenységét. Korábban időhiánnyal magyarázta Markó a lemondását. Az időhiány nem abból fakad, hogy Markó Béla mindent kézben akart tartani? – hangzott a kérdés. Markó részben jogosnak tartja ezt a kritikát. Elismeri, hogy nem mindig bízott meg a mások által elvégzett munkában. Markó Béla indoklása szerint az RMDSZ-tagsággal való jobb kommunikáció reményében mondott le. Mitől lesz jobb ez a kommunikáció? – kérdezte Csinta Samu felelős szerkesztő. A szövetségnek azon kell dolgoznia, hogy a képviselt közösségen belül ne legyenek ellenségei, válaszolt Markó. Szerepel a célok között, hogy az RMDSZ ne klientúraépítésre használja a magyarországi és hazai közpénzeket? Markó válaszában leszögezte, a magyarországi közpénzeknek csak egy kis részére van ráhatása az RMDSZ-nek. Ez a kis része a tíz százalék, amelyet a kispályázatok számára különített el a Szülőföld Alap. A sajtótámogatás esetében Markó szerint az újságíró-társadalomra kell bízni a sajtóra szánt keret elosztását. /Csinta Samu: Kommunikálni, de mit? = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

A XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (a “Tusványos”) szervezői nemcsak nyílt fórumra, hanem kétoldalú érdemi párbeszédre hívják Markó Bélát és Tőkés Lászlót Tusnádfürdőre. A szabadegyetem az elmúlt években többször adott alkalmat és lehetőséget a csúcspolitikusoknak a térség legégetőbb kérdéseire megfogalmazni. Idén a szabadegyetem egyik kiemelkedő eseménye az erdélyi magyar érdekképviselet brüsszeli esélyeit elemző vitadélután, melynek meghívott előadói Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A közös fellépés alkalmat teremt a nagy érdeklődéssel várt RMDSZ–EMNT csúcstalálkozóra. /Toró T. Tibor parlamenti képviselő: Felhívás Markó–Tőkés párbeszédre. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

Markó Béla immár nem miniszterelnök-helyettes. Hat héttel ezelőtt jelentette be a lemondást. Hiába mondta Markó, hogy párbeszédre van szükség, „szorosabb kapcsolatra” a választókkal, nem akar szakítani a párbeszéd rá jellemző gyakorlatával: a monodialógussal. Markónak nyílt vitákat kellene vállalnia eddig nem vállalt ellenfeleivel, írta Bakk Miklós. Először is, milyen legyen az RMDSZ és ellenzéke együttlétezésének az új kerete. Másodszor: mit kell tartalmaznia az autonómiára és néhány további közjogi kérdésre vonatkozó minimál-egyetértésnek. És végül: kik és hogyan döntsenek a támogatásokról. Markó dilemmája: hogyan beszéljen az alapkérdésekről úgy, hogy valójában ne beszéljen róluk. /Bakk Miklós: Monodialógus. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

A kormány július 4-i ülésének elején Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök megköszönte Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek a kormányban kifejtette tevékenységét. Markó is köszönetet mondott: “Sajnálattal hagyom el a kormányt, mivel nagyon jó csapattal dolgoztam együtt, és nem csupán kollégák, hanem partnerek, sőt, remélem, hogy barátok is voltunk. ” /Köszönet Markónak. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./

A jól végzett munka tudatában búcsúzott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke miniszterelnök-helyettesi posztjától, a kabinet tagjaitól, a kormányfőtől. Úgy érzi, mind a kormány, mind a benne ügyködő magyar politikusok eredményes munkát végeztek, hozzájárultak az ország euroatlanti integrációjához, az ország általános gazdasági-társadalmi fejlődéséhez. A liberális–RMDSZ kormány csak jót mond magáról, dacára annak, hogy se az intézményi reformok, se az uniós pénzek lehívása terén nem jeleskedtek. A mezőgazdaság helyzete drámainak nevezhető, a tanügy a középszerűség melegágya, az infrastruktúra fejlesztése döcög, a nyugdíjasok hatvan százalékának 300 új lejből kellene megélniök. Az RMDSZ a kormánykoalíció tagjaként még a puha kulturális autonómiát szavatoló törvényt sem tudta átverekedni a parlamenten, a tanügyi törvény kisebbségellenes cikkelyeit képtelen volt megváltoztatni, az önálló Bolyai Egyetem újraindításáért folytatott harcot teljesen a civil szervezetekre bízta, nem jeleskedett az egykor államosított magyar vagyonok visszaszolgáltatása terén sem. /Simó Erzsébet: Talmi álmok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./

A XVIII. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, a „Tusványos” szervezői nemcsak nyílt fórumra, hanem kétoldalú érdemi párbeszédre hívják Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Tőkés kijelentette: találkozna Markóval a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. A találkozó gondolatát Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke is támogatja, aki a Transindex internetes portálnak a következőket nyilatkozta: „Biztos vagyok benne, hogy július folyamán sikerül összehozni egy Markó-Tőkés csúcstalálkozót. ” /RMDSZ-EMNT „csúcstalálkozó” Tusványoson? Tőkés László találkozna Markó Bélával. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./

Az RMDSZ és a romániai magyar civil társadalom, az egyházak, az értelmiségiek, a szövetségen kívüli, politikai célokat is megfogalmazó különböző szervezetek közötti rendszeresebb és hatékonyabb párbeszéd jegyében Markó Béla, az RMDSZ elnöke egyeztető megbeszélésre hívta meg levelében Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét. Három időpontot javasolt: július 12-én Marosvásárhelyen, július 14-én vagy július 16-án Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, kampányfőnök szerint Tusnádfürdő lenne a legmegfelelőbb helyszín a találkozóra, hiszen várhatóan mindkét politikus jelen lesz a nyári szabadegyetemen. /Markó egyeztetne Tőkéssel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Tőkés Lászlót az EMNT elnökeként tisztelettel, illetve „Kedves László!”-val, tegeződve szólította meg Markó Béla abban a levélben, amelyben találkozóra és párbeszédre hívta az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét. Markó Béla hírtelevíziós beszélgető műsorban úgy fogalmazott: ha nem is feltétlenül Tusnádon, de hamarosan találkozik Tőkés Lászlóval. Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke furcsállta, hogy miközben Tőkés László egy nappal korábban bejelentette: Tusványoson hajlandó Markóval asztalhoz ülni, addig a szövetségi elnök más erdélyi városokat nevezett meg, ahol találkozna a püspökkel. Szilágyi hangoztatta: sajnálja, hogy a lehetőségek beszűkültek azáltal, hogy az RMDSZ tavaly visszautasította az EMNT ajánlatát az EP-jelöltjeire vonatkozó erdélyi magyar reprezentatív lista megalkotására. „Az RMDSZ pártlistában gondolkodik, a mi javaslatunk viszont a közösségi listára, közösségi érdekekre vonatkozott. Ha az RMDSZ elfogadja, hogy a közösségi érdekek a pártérdekeknél fontosabbak, akkor jó alap lehet a tárgyalásra” – fejtette ki Szilágyi. /Lokodi Imre: Kedves László! = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Markó Béla volt a román Realitatea TV beszélgető műsorának vendége. Az RMDSZ elnökét a kormányfő-helyettesi tisztségéből való lemondása apropóján faggatta Adrian Ursu műsorvezető, állandó meghívottja, Ion M. Ionita, valamint – a hírtévé történetében először – egy magyar újságíró: Salamon Márton László, az ÚMSZ főszerkesztője. A beszélgetőpartnerek közösen kerestek megoldást a román–magyar etnikumközti kommunikáció javítására. Ursu szerint jó kezdet lenne, ha a románok felvásárolnák a határ menti magyarországi ingatlanokat. /Magyar valóság a román Realitateán. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Kommunikációs zavar volt, ezzel magyarázta Markó Béla 2007. májusában azt, hogy az RMDSZ Traian Basescu államfő leváltása melletti politikai döntésre akarta bírni a magyar választókat. A Markó által hibásnak minősített kommunikáció mögött politikai döntés állt. Ezzel a döntéssel állt az RMDSZ ötször újraválasztott elnöke és csapata a meg sem kérdezett közösség elé. A Basescu-kampány előtt az RMDSZ kommunikációs vereséget nem szenvedett, mi több: minden politikai sikere mögött a kommunikációs teljesítményt kell elsősorban keresni. A társadalom bölcsebb, mint a politikai elit. Az RMDSZ ezt az aranyigazságot még nem tanulta meg. A magyar kormány a határon túli közösségek jelenlegi támogatási rendszerét az illető közösségek politikai képviseleteinek a konzultálásával alakította ki. Mivel hónapok óta bíráló észrevételek, számonkérések láttak napvilágot a Szülőföld Alappal kapcsolatosan, Gyurcsány kormányfő nemrég szükségét érezte az RMDSZ elnökével megtárgyalni a helyzetet, aminek nyomán minden maradt a régiben. Az RMDSZ semmibe veszi a civil szféra jelzéseit, a határozott elvárást arra vonatkozóan, hogy a civilek a támogatáspolitika alakításának részesei kívánnak lenni. A román közpénzekből jövő támogatás mindannyiunk pénzét jelenti, szögezte le Bodó Barna. A Magyarországról érkező támogatás a magyar adófizető polgártól érkezik, aki nem szól bele adománya felhasználásába. Azonban nem kerülhető meg a kérdés: ki illetékes a közösségi célok megfogalmazására? A célközösség részéről kell ezt a kérdést megválaszolni. A politikai érdekek előtérbe kerülésének a veszélye követeli meg a meghirdetett támogatási programok társadalmi megmérettetését. Ha erre nem kerül sor, akkor a felkért támogatáspolitikai ügyintéző vét a közösségi érdek ellen. Tévedés, szögezte le Bodó Barna, az ügyintéző feladatot teljesít. A jelzések egyértelműek: az RMDSZ részrehajlóan, saját szervezeti érdekei mentén kezeli a támogatáspolitika kérdéseit. Az erdélyi magyar civil világnak szám szerint 2000 körüli működő szervezete van. Az RMDSZ-nek meg kell keresnie a civil szervezeteket és konzultálnia kell velük. A konzultáció eredményét közvitára kellene bocsátani. A Szülőföld Alap olyan mérvű átrendezését jelenti a közösségi tevékenységek támogatásának, hogy ez esetben kötelező lett volna mélyreható konzultációt tartani. Ugyanis átfogalmazódtak prioritások, átértékelődtek együttműködési szempontok, olyan változtatásokra került sor, amelyek nemzetpolitikai szempontokat vetnek fel. Ennek ellenére a feladatokat vállaló, együttműködésre jelentkező civilekkel senki nem konzultált. Miért nem kérte ezt számon a magyar kormány? Az RMDSZ felső elitje jó ideje mást sem tesz, csak kommunikál. Nem válaszol. Nem vitázik. Az egyik fél – a civil – valóban mondja a magáét. Olykor magyarországi szakértő is megszólal, mint két alkalommal is Tamás Pál szociológus, aki legutóbb azt állította, hogy az RMDSZ általános helyzetértelmezése téves (lásd: Erdélyi Riport, 2007/25. szám). Az RMDSZ azonban nem válaszol. /Bodó Barna politológus: Ó, kommunikáció! = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Basescu államfő kicsinyes és bosszúálló, nem akarja megbocsátani a 322 képviselőnek, hogy a felfüggesztésére szavazott. Ismét oligarchákat, maffiákat és maffiózókat emlegetett, pocskondiázta a kormányt és a miniszterelnököt. Mózes Edith, a Népújság munkatársa örül, hogy az RMDSZ által szorgalmazott módon szavazott, vagyis Basescu ellen, így neki nincs szégyellnivalója, azokkal ellentétben, akik haszonlesők módjára mindig a „győztesre” voksolnak, mert az elvekkel hadilábon állnak. Most szégyellhetik magukat Szász Jenőtől Gazda Zoltánig azok, „akik a magyar szavazókat megosztva, Traian Basescu köpönyege alatt véltek maguknak tartós menedéket lelni. S ebben az ügyben az RMDSZ-en belüli Basescu-pártiakról sem feledkezhetünk meg, hiszen éppen ezek kétszínű magatartása miatt volt olyan felemás vagy inkább semmilyen a kampány, amiért aztán – jellembajnokokként – újra csak Markó Bélán verték el a port. ” – kelt Markó védelmére a lap munkatársa. Azok a „független” és „kritikus” szemleírók, akik a Szász Jenő meg Gazda Zoltán szája íze szerint ostorozták Markó Bélát, nem látják be tévedésüket. Már csak a legostobábbak emlegetik fel vádként az RMDSZ-szel szemben, hogy nem Traian Basescu mellett tette le a voksát. /Mózes Edith: Megnyugodtam. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

Schöpflin György európai parlamenti képviselő szerint semmi köze nincs az etnikai szeparatizmushoz a romániai magyar tannyelvű egyetem újraindítására vonatkozó igénynek. A fideszes politikus tájékoztatta brüsszeli képviselőtársait a Bolyai Egyetem visszaállítását célzó kezdeményezés hátteréről, és leszögezte: a román állam képtelen az ország többnyelvű jellegét tiszteletben tartani, illetve felismerni, hogy az egynyelvű multikulturalizmus zsarnoki, antidemokratikus hozzáállásra utal. Schöpflin felidézte: 1999-ben a Max van der Stoel, az EBESZ akkori nemzeti kisebbségi főbiztosa által vezetett küldöttség tagjaként annak elemzése volt a feladata, hogyan lehetne a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet multikulturális és többnyelvű intézménnyé alakítani. Noha a főbiztosi hivatal szerette volna biztosítani a BBTE többnyelvűségét, és számos ajánlatot előterjesztett, ezeket az egyetem soha nem a multikulturalizmus szellemében ültette gyakorlatba, így a három nyelvnek (román, magyar, német) mindmáig nem lett egyenlő státusa. „Valójában a magyarul oktatott tantárgyak változatlanul a jó szándéktól avagy a szenátus román többségétől függnek” – állapította meg az EP-képviselő. Eközben a Cozmin Gusa vezette Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) július 5-én Bolyai-ellenes lobbiba fogott Brüsszelben, és jelentést juttatott el a 785 EP-képviselőnek az egyetem újraindítását szorgalmazó RMDSZ-es kezdeményezés kapcsán. Az alakulat szerint a szövetség három euroképviselője által elindított, „pragmatikus-szélsőséges” akció a romániai etnikumközi viszony, valamint a román–magyar kapcsolatok feszültté tételét szolgálja. Ugyanakkor Daniel Buda demokrata parlamenti képviselő felkérte Markó Béla RMDSZ-elnököt: vonja meg a politikai támogatást Kónya-Hamar Sándor EP-képviselőtől amiatt, hogy megkérdőjelezte a BBTE multikulturális és többnyelvű jellegét. /Rostás Szabolcs: Schöpflin: zsarnoki BBTE-egynyelvűség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./

Természetes is, meglepő is a hír, miszerint Markó Béla szövetségi elnök találkozót ajánlott fel Tőkés Lászlónak: üljenek le, beszéljék meg a problémákat. Korábban is voltak kísérletek a ,,csúcstalálkozó” megszervezésére, de hol ezért, hol azért elmaradtak a találkozások. A legemlékezetesebb a szatmárnémeti eset volt, amikor csúcsgyülekezést tartott az RMDSZ, és voltaképpeni alakuló ülését az EMNT. Egymástól néhány lépésre, kőhajításnyira, mondhatni, de nem ültek egy asztalhoz semmiképpen. Most meg kell találni a közös nevezőt, szögezte le Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Valami elkezdődött? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

Közös elvekről, célokról, az őszi európarlamenti választásokon való részvételről kíván tárgyalni Markó Béla Tőkés Lászlóval. Az RMDSZ olyan alkut szeretne kötni, amely a lehető legkisebb presztízsveszteséggel járna. Tőkés László komolyan gondolja a brüsszeli mandátumot. Az RMDSZ-nek tehát mindenképpen osztoznia kell a befutóhelyeken Tőkéssel – esetleg egy általa támogatott személlyel. Szász Jenő, a MPSZ elnöke kifejtette: nem támogat semmiféle megegyezést az RMDSZ-szel. Ha az RMDSZ ősszel is leszerepel – márpedig Tőkés nélkül ez előfordulhat–, talán mindörökre oda az egységben az erő mítoszának. Tőkésnek elsősorban saját táborában kellene konszenzusra jutnia. /Székely Kriszta: Meghívó párbeszédre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./