Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) elnöksége úgy látja, hogy a nemrég lezajlott egyeztetésen a Markó Béla által vezetett politikai csoportosulás célja kizárólag az RMDSZ-lista megerősítése és ezáltal a saját és pártja pozíciójának megőrzése.,,Bár e párt vezetői nem voltak hajlandóak a közös indulás feltételeként megszabott garanciákat biztosítani arra vonatkozóan, hogy az erdélyi magyar politikában rendszerváltás indítja el a tíz éve autonómiaellenes politizálást folytató RMDSZ-t a saját programja által mutatott úton, az RMDSZ kampánygépezete most mégis Tőkés Lászlót és az őt támogató szervezeteket teszi felelőssé az esetleges választási kudarc miatt” – áll a közleményben. A legutóbbi közvélemény-kutatásokra utalva az EMI úgy látja, az RMDSZ-nek nincs esélye az EP-választásokon, főleg ha Tőkés László helyett Frunda Györgyöt, a titkosszolgálati múlttal rendelkező szenátort támogatja, ,,akinek neptuni ténykedését még az SZKT is elítélte”.,,Amennyiben tehát az RMDSZ-nek nem a pártérdek és a pozíciók megtartása vagy elfoglalása a fontos, hanem az erdélyi magyarság jövője és képviselete (ahogy azt gyakran hangoztatja), vonja vissza a pártlistát, és támogassa a feleannyi szavazattal bejutni képes Tőkés Lászlót, általa pedig az autonómia ügyét és a hiteles képviseletet!” – áll az EMI közleményében. Ugyanakkor Sógor Csaba szenátor ,,eddigi hídalkotó szerepvállalása ellenére most éppen a nemzeti oldalt fogja akaratlanul megosztani, veszélybe sodorva az egyetlen esélyes, Tőkés László bejutását az Európai Parlamentbe”. Ezért azt kérik tőle, amennyiben az RMDSZ nem támogatja Tőkés Lászlót, lépjen vissza a pártlistáról. /(Fer-): Vonja vissza listáját az RMDSZ! (EP-választások). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

Markó Béla SZKT-n tartott politikai beszámolójában kifejtette, hogy az RMDSZ vezetői tizenöt éve kompromisszumra készen őrködnek a romániai magyarság egysége felett, s ezt mindmáig sikerült megtartaniuk. Miért van akkor most szükség összefogásra? – tehető fel a kérdést. Markó és társai meghallani sem voltak hajlandóak a más véleményt. A szatmári kongresszuson pedig kirekesztették a másként gondolkodó Tőkést. Nem jött létre a megállapodás, fejtegette Markó. Ők munkamegosztást akartak, a másik tábor vagyonmegosztást – ironizált. Valójában annyit kívántak elérni, hogy a román és a magyar állam által az erdélyi magyar közösségnek – és nem az RMDSZ-nek! – folyósított pénzeket a továbbiakban ne klientúra-, pártérdekek szerint osztogassák, hanem együtt alakítsanak ki méltányos finanszírozási rendszert. /Farkas Réka: Egy beszéd, és ami a szavak mögött van. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

Politikai és sajtótámadások kereszttüzébe került az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistájára másodiknak felkerült Sógor Csaba szenátor hétvégi kijelentése miatt, amely szerint amennyiben bejut a brüsszeli testületbe, azért lobbizik majd, hogy a magyar nyelvet nyilvánítsák Románia második hivatalos nyelvévé, legalábbis ott, ahol a magyar kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot a helyi közösségben. A bukaresti Gandul napilap „az ördög öregapjának” nevezve Sógort, politikai oldalról pedig Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke nyílt levélben intézett kemény támadást az RMDSZ politikusa ellen. A napilap Tőkés László püspökhöz hasonlítja Sógort, emlékeztetve a román közvéleményt, hogy a lelkész-politikus többek között azzal tűnt ki az elmúlt években, hogy a román nemzeti ünnepen fekete karszalaggal jelent meg a nyilvánosság előtt. Dan Voiculescu Markó Bélának címzett nyílt levelében arra kérte az RMDSZ vezetőjét, hogy csillapítsa az embereit. A konzervatív pártvezér szerint Sógor Csaba kijelentései a román nép ellen való nyílt támadásként értékelhetők. Voiculescu levelében felszólította Sógor Csabát, költözzön abba az országba, ahol a magyar hivatalos államnyelv, ha nagyon hiányzik neki ez a közeg. „De ez az ország nem Románia” – szögezte le Voiculescu. /Nagy B. István: A PC és a sajtó is támadja Sógort. = Krónika (Kolozsvár), szept. 11./

Színvonalas az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistája – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szeptember 11-én, bukaresti sajtótájékoztatóján. Szerinte örvendetes, hogy a listát Frunda György szenátor vezeti, aki magas szakmai felkészültséggel és kivételes nemzetközi politikai tapasztalattal rendelkezik. Markó nem aggódik amiatt, hogy a felmérések szerint az RMDSZ-nek 4 százalékos – tehát az EP-be való bejutáshoz szükséges küszöb alatti – támogatottsága van. Emlékeztetett arra, hogy a 2004-es választások előtti felmérések szerint az RMDSZ-nek 4 százalékos támogatottsága volt, és ehhez képest a szavazatok 6,2 százalékát kapta. „Tőkés László püspök természetesen megnehezíti a helyzetünket, kampányunkat, de ez nem azt jelenti, hogy nem vesszük sikeresen az akadályt” – hangsúlyozta Markó. /Markó nem aggódik a 4 százalékos küszöb miatt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Értetlenkedve fogadta Markó Béla a Tőkés Lászlót támogató szervezeteknek az RMDSZ által összeállított EP-lista jelöltjeivel szembeni kifogásait. Markó szerint „aki megkérdőjelezi Frunda György alkalmasságát az RMDSZ listáján, az nevetséges”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Magyar Polgári Szövetség, Magyar Polgári Egyesület, Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Ifjak és Magyar Ifjúsági Tanács közös nyilatkozatában azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy nem tudja, kiket és milyen elvek mentén szeretne az Európai Parlamentbe juttatni. Szerintük az SZKT hétvégi döntése ellentmond az RMDSZ által korábban hozott döntéseknek. „Az RMDSZ, listája összetételének megváltoztatásával, saját szabályait is semmibe vette, felrúgta a korábban általa elfogadott, a jelöltség pályázati úton való elnyerésének módozatát. Felmerül a kérdés: az RMDSZ által korábban hangoztatott, fiatal, pragmatikus, technokrata politikusokból álló listája milyen okokból szorult háttérbe? Megfelel ezeknek az elvárásnak a Frunda által vezetett lista? Hol van Frunda pályázata?” – áll a szervezetek közös nyilatkozatában, amelynek aláírói cinizmusnak tekintik Sógor Csaba második helyre való jelölését. „Nem értem, miért lenne ez cinizmus?” – reagált Markó Béla, aki ugyanakkor nevetségesnek nevezte a listavezetők alkalmasságát vitatók hozzáállását. „Ennél én azért többet várnék ezektől a szervezetektől, még akkor is, ha sokra nem is tartom őket” – fogalmazott Markó. Az RMDSZ-szel szövetséges Magyar Ifjúsági Értekezlet /MIÉRT/ felszólította Tőkés Lászlót, hogy a negatív kampány elutasítására tett ígéretét tartsa be, az uniós kampányát támogató EMI alaptalan vádaskodásait, mocskolódásait állítsa le. „Ha ezt nem teszi meg, akkor egyértelművé válik mindenki számára, hogy negatív kampány elvetésére tett ígérete csak üres szólam, és vicsorgó politikai ölebek bevetésével törekszik a tisztességes eszközökkel kampányoló RMDSZ jelöltjeinek a lejáratására. Tőkés Lászlónak most kell megszólalnia, mert ha hallgat, az cinkos egyetértésnek minősül a mocskolódókkal” – áll a közleményben. /Mihály László: Méltatlankodnak Tőkésék. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

Élesedő hangon vádolják egymást az ellenzék és az RMDSZ képviselői az EP-választások kampányában. „Az RMDSZ felelősségáthárító kommunikációja arra az ókori tanmesére emlékeztet, melyben a víz felső folyásánál álló farkas a lejjebb álló bárányt vádolja a víz felzavarásával” – jelentette ki Tőkés László sajtótájékoztatóján. A püspök megállapította, az RMDSZ-vezérkar játszotta el az összefogás esélyét akkor, amikor a közös erdélyi magyar nemzeti lista indítására vonatkozó EMNT-kezdeményezést durván visszautasította, majd – semmibe véve Csoóri Sándor, Mádl Ferenc, Vizi E. Szilveszter és aláírótársaik, valamint Sólyom László államelnök, továbbá a református egyház megegyezésre irányuló felhívásait – önálló európai parlamenti képviselőjelölt indítására kényszerítette az RMDSZ-en kívüli szervezeteket. Úgy vélte, Markó Bélát és csapatát korszakos felelősség terheli a magyar közösség megosztásáért. Elmondta, hogy a közös lista meghiúsulása nyomán az RMDSZ már nem volt hajlandó aláírni az együttesen megszövegezett megállapodást, és már azt sem kívánja betartani, amiben megegyezés született. A püspök hangsúlyozta, a nézetkülönbségek ellenére tagja marad az RMDSZ-nek, és Brüsszelben az egész erdélyi magyarságot, sőt még Markó Bélát is képviselni kívánja. A Tőkést támogató szervezetek elnökségei nyilatkozatban jelentették ki, sajnálatosnak tartják, hogy Sógor Csaba is „eszközévé vált a Markó–Verestóy-Frunda–Borbély nevek által fémjelzett önfeladó politikának”. Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla „megelégedéssel” nyugtázta, hogy Tőkés László négy napig tartotta magát ahhoz a csütörtöki megállapodásukhoz, miszerint nem folytatnak egymás ellen lejárató kampányt. „Más alkalmakkor csak egy vagy két napig tudta visszatartani magát, most négy napig sikerült” – jegyezte meg Markó. Hozzátette, ő ennek ellenére tartja magát a megállapodáshoz, és nem fogja támadni a püspököt. /Gazda Árpád: Ki zavarja a vizet? = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

A jelöltállítás kronológiája. 2006. november 3. Az RMDSZ és az EMNT vezetőinek kolozsvári találkozóján Tőkés László kezdeményezte, állítsanak közösen jelöltet az európai parlamenti választásokra. A megbeszélés után Toró T. Tibor EMNT-alelnök megemlítette, Tőkés László és Markó Béla vezethetné a közös listát. Markó Béla nem zárkózott el attól, hogy a témáról további egyeztetések történjenek. Esetleges jelöltségével kapcsolatban azonban azt mondta, akik ezt szorgalmazzák, el akarják távolítani a romániai politikából. 2006. december 16. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) együttes ülése az ügyvezető elnökség előterjesztése nyomán olyan jelöltállítási szabályzatot fogadott el, amely nem számol a közös listaállítással. A szabályzat szerint csak RMDSZ, illetve a szövetséggel társult szervezetek tagjai lehetnek jelöltek. A jelölteket az RMDSZ operatív tanácsa rangsorolja; ezeknek kötelességük végrehajtani az RMDSZ vezető szerveinek a határozatait. Nyilatkozatban kell továbbá adniuk, hogy ha megszegik az RMDSZ-szel szembeni kötelezettségeiket, alávetik magukat a szövetség alapszabályában szereplő szankcióknak. 2007. január 12. A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülése után Markó Béla kijelentette, nem ért egyet azzal az állásponttal, miszerint az RMDSZ listájának első helyeire már befutott politikusokat, úgymond „húzóneveket” tegyenek, akik utólag visszalépnek az utánuk következő jelöltek javára. Kifejtette, a befutóhelyeken fiatal, képzett politikusoknak kell indulniukt. Újságírói kérdésre hozzátette, az esetleges ellenzéki jelöltek a harmadik helytől hátrafelé szerepelhetnek a listán. 2007. január 13. A Gyergyószéki Székely Tanács független jelölt indítását kezdeményezte. Az ötlet az ellenzéki szervezetek kolozsvári tanácskozásán is felmerült. 2007. január 15. Az RMDSZ operatív tanácsa Kelemen Hunort nevezte ki az európai parlamenti választások kampányfőnökévé. 2007. január 16. A parlament elfogadta az EP-választásokról szóló, 2007/33-es törvényt. A jogszabály értelmében a választásokon pártok, koalíciók, kisebbségi szervezetek és független jelöltek indulhatnak. A pártlisták az ötszázalékos küszöb teljesítése esetén szerezhetnek mandátumot, a független jelölteknek az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot kell megszerezniük (amely az érvényes szavazatok 2,86 százalékát jelenti). A jogszabály a pártok, szervezetek részvételét kétszázezer, a független jelöltek indulását pedig százezer támogató aláírás összegyűjtésétől teszi függővé. 2007. január 16. Az RMDSZ választási bizottsága elfogadta Bíró Rozália, Csutak István, Fekete Emőke, Hodgyai Géza, Jakab István, Korodi Attila, Nagy Zsolt, Niculescu Tóni, Sógor Csaba, Szabó Károly és Winkler Gyula EP-képviselő-jelölti pályázatát. Formai okokra hivatkozva elutasította Bara Gyula pályázatát. 2007. január 23. Az RMDSZ operatív tanácsa meghallgatta a jelölteket, és a Nagy Zsolt, Winkler Gyula, Korodi Attila, Sógor Csaba sorrendet állapította meg. 2007. január 26. Tőkés László egy budapesti sajtótájékoztatón kijelentette, kész együtt haladni az RMDSZ-szel a választási kampányban, ha az ellenzék bizalmát is élvező Sógor Csaba szenátor az RMDSZ-jelöltlista befutónak számító első vagy második helyére kerül. 2007. január 27. Hat ellenzéki szervezet kérte fel Tőkés Lászlót, vállalja el a független EP-képviselő-jelöltséget. A Kolozsváron keltezett nyilatkozatot az EMNT, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), a Magyar Polgári Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) vezető testületei írták alá. Tőkés László a felkérésre úgy válaszolt: ha a nemzet ügye ezt kívánja, nem futamodik meg a feladattól, de a végleges válasz előtt egyháza véleményét is ki kell kérnie. 2007. február 2. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa határozatban rögzítette: aktívan támogatja Tőkés László EP-képviselő-jelöltségét. 2007. február 3. Az ellenzéki szervezetekkel folytatott megbeszélés után Tőkés László közölte, a nemzeti oldal teljes összefogása esetén hajlandó versenybe szállni az EP-választásokon. 2007. február 7. A kormány május 13-ára tűzte ki az európai parlamenti választásokat. 2007. február 10. Az RMDSZ parlamenti frakcióinak üléséről kiszivárgott hír szerint Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető kifejtette: csirájában kell elfojtani a Tőkés körüli szervezkedést. 2007. február 14. A sajtó jelzései szerint az RMDSZ aláírásgyűjtői a szövetség jelöltjeit támogató aláíráshoz kötik a magyar állam által biztosított oktatási-nevelési támogatás kérvényeinek a befogadását. Kelemen Hunor, a támogatást folyósító Iskola Alapítvány elnöke cáfolta a vádakat. 2007. február 15. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) elnöksége nyílt levélben kérte fel az RMDSZ vezetőségét, biztosítson befutóhelyet Tőkés Lászlónak az EP-képviselőjelöltlistáján. „Ha az SZKT nem ismeri fel a történelmi pillanatot, és figyelmen kívül hagyja az egységkereső szándékot, az elnökség a független jelölt támogatására fogja buzdítani az egyházkerület híveit” – áll a felhívásban. Nyílt levélben kérte Csoóri Sándor író is Markó Bélát arra, hogy biztosítson befutóhelyet Tőkés Lászlónak az RMDSZ jelöltlistáján. A levelet több neves személyiség, köztük Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Martonyi János volt külügyminiszter és Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is aláírta. 2007. február 16. Kelemen Hunor SZET-elnök kijelentette, ha Tőkés László részt vett volna az RMDSZ rangsorolásán, az operatív tanács nem tehette volna meg, hogy ne biztosítson befutóhelyet számára az RMDSZ-listán. 2007. február 16. Tőkés László közölte, kilép az RMDSZ Kolozs megyei szervezetéből, és a Temes megyei szervezetbe kéri felvételét. Gesztusával az ellen tiltakozott, hogy a Kolozs megyei szervezet két egeresi önkormányzati képviselő kizárását helyezte kilátásba amiatt, hogy Tőkésnek gyűjtöttek aláírásokat. 2007. február 17. Az SZKT és a SZET együttes ülésén Markó Béla úgy értelmezte, az egyház vezetői megzsarolták az RMDSZ-t, és elutasította az EREK nyílt levelét. A testületek két ellenszavazattal és hét tartózkodással fogadták el az operatív tanács által kialakított jelöltlistát. Frunda György ülésvezető nem bocsátotta szavazásra Eckstein-Kovács Péter javaslatát, hogy hagyjanak nyitva egy kiskaput a jelöltlista utólagos módosítására. 2007. február 21. Orbán Viktor bejelentette, a Fidesz teljes mellszélességgel támogatja Tőkés Lászlót az EP-választásokon. Fontosnak tartotta, hogy kellő politikai súlyt, erkölcsi és politikai tekintélyt megtestesítő személyek jelenjenek meg Brüsszelben az erdélyi magyarság képviseletében. Markó Béla erre úgy reagált, hogy Orbán Viktort nem tájékoztatták kellőképpen az erdélyi helyzetről. 2007. február 22. Az unitárius lelkészek országos szövetségének választmánya felhívással fordult az egyház lelkészeihez és híveihez, hogy aláírásukkal támogassák Tőkés László jelöltségét, és szavazzanak rá az EP-választásokon. 2007. március 2–3. Az RMDSZ aradi kongresszusán Toró T. Tibor képviselő – aki egyben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke – kérte az EP-jelöltlista kérdésének újbóli napirendre tűzését. A javaslat azonban mindössze 24 igen szavazatot kapott. A kongresszus újraválasztotta a szövetség elnöki tisztségébe Markó Bélát, aki egyetlen jelölt volt erre a tisztségre. 2007. március 10. Markó Béla közölte, tudomására jutott, hogy Tőkés László számára Magyarországon is gyűjtöttek aláírásokat. Ugyanakkor kijelentette: az RMDSZ-nek nincs szándékában óvást emelni a Tőkés László EP-jelöltségét támogató aláírások jegyzékével szemben. 2007. március 11. Nyílt levélben fordult Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es képviselő és Sógor Csaba csíkszeredai RMDSZ-es szenátor Markó Béla szövetségi elnökhöz, kérvén, hogy éljen az újraválasztásával megerősített elnöki hatalmával annak érdekében, hogy a magyar érdekképviselet egységes jelöltlistával álljon választói elé. 2007. március 12. A kormány elnapolta a május 13-ára kiírt EP-választásokat. 2007. március 13. Az RMDSZ 322 ezer támogató aláírást, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek pedig 136 ezer aláírást iktattak az Országos Választási Bizottságnál. 2007. március 20. Az elnöki hivatal keretében működő szakbizottság engedélyezte a Nagy Zsolt távközlési miniszter elleni ügyészségi vizsgálatot. 2007. április 19. A parlament felfüggesztette tisztségéből Traian Basescu köztársasági elnököt. 2007. április 24. Május 19-ére írták ki a Traian Basescu leváltásáról szóló népszavazást. Az RMDSZ Basescu ellen, az MPSZ az államfő mellett szállt be a kampányba. 2007. május 19. 44 százalékos részvétel mellett 75 százalékos szavazataránnyal erősítették meg tisztségében a szavazók Traian Basescu államfőt. A tömbmagyar megyékben az országos átlagnál alacsonyabb volt a részvételi arány, de az átlagosnál nagyobb arányú győzelmet aratott Basescu. Az RMDSZ vezetői a szövetség rossz kommunikációjában jelölték meg a kudarc okát. 2007. május 21. Eckstein-Kovács Péter szenátor arra szólította fel az RMDSZ vezetőit, az elhibázott döntéseik miatt lépjenek egy lépést hátra. Markó Béla rosszízűnek nevezte Eckstein kijelentéseit. 2007. június 1. Verestóy Attila szenátor Székelyudvarhelyen tartott sajtótájékoztatóján magánvéleményként fejtette ki: „az RMDSZ-nek párbeszédet kell kezdeményeznie minden olyan, a magyar közösség érdekképviseletét vállaló szervezettel, amelyik nem az RMDSZ megsemmisítését tűzte ki célul”. 2007. június 9. Az SZKT és a SZET együttes ülésén Kelemen Hunort választották meg szövetség ügyvezető elnökének. Markó Béla kijelentette, nem lenne jó, ha a népszavazási kudarc miatt fejek hullanának a szövetségben. 2007. június 11. Felfüggesztette tisztségéből az ügyészség által vizsgált Nagy Zsolt minisztert Traian Basescu köztársasági elnök. 2007. június 30. Az Erdélyből Európába című marosvásárhelyi közéleti fórumon a Tőkés Lászlót támogató szervezetek vezetői úgy vélték, nem Tőkés Lászlót kellene felvenni az RMDSZ jelöltlistájára, hanem az RMDSZ-nek kellene támogatnia Tőkés független jelöltségét. 2007. július 3. Benyújtotta lemondását a miniszterelnök-helyettesi tisztségből Markó Béla, aki kijelentette, a továbbiakban az RMDSZ-elnöki tevékenységére, a tagsággal való bizalmi kapcsolat helyreállítására kíván összpontosítani. 2007. július 3. A Bálványosi Nyári Szabadegyetem szervezői a szabadegyetem keretében megrendezett Markó–Tőkés-találkozóra hívták meg a feleket. Tőkés László elfogadta, Markó Béla elutasította a meghívást. 2007. július 5. Markó Béla három időpontot javasolt Tőkés Lászlónak egy csúcstalálkozó megtartására. 2007. július 17. Az RMDSZ állandó tanácsa arról döntött, befutóhelyet biztosít Tőkés Lászlónak a szövetség EP-jelöltlistáján. 2007. július 30. Tőkés László és Markó Béla kolozsvári találkozóján a felek arról egyeztek meg, hogy tárgyalócsoportok folytatják az egyeztetéseket, és augusztus 24-éig megpróbálnak hosszú távú megállapodást kötni. A megbeszélésen az RMDSZ a közös nemzeti célok listáját, az ellenzék pedig az erdélyi magyar politikai rendszerváltás programját adta át a másiknak. A megbeszélés után Tőkés László hangsúlyozta, csak az esetben lehet szó arról, hogy az RMDSZ listáján szerepeljen, ha a rendszerváltási csomagot a szövetség elfogadja. Markó Béla friss felmérési adatokra hivatkozva jelentette ki, Tőkés Lászlónak függetlenként nincs esélye a bejutásra, és – ha egymás ellen indulnak a választásokon – az RMDSZ-t is csak egy huszáros kampány lendíthetné át az ötszázalékos küszöbön. 2007. július 31. Szász Jenő bejelentette, összegyűltek a Magyar Polgári Párt bejegyzéséhez szükséges aláírások. A bírósági szünet lejártával elindítják a pártbejegyzést. 2007. augusztus 9. Kelemen Hunor nagyvárosi legendáknak minősítette az RMDSZ által készíttetett közvélemény-kutatásról szóló híreket. 2007. augusztus 10. Traian Basescu elnök Székelyudvarhelyen biztosította Szász Jenőt arról, hogy nem fog sérülni a törvényesség a Magyar Polgári Párt bejegyzésénél. 2007. augusztus 10. Az RMDSZ és az ellenzék munkacsoportjainak a megbeszélésén megegyeztek arról, hogy az ellenzéki rendszerváltási javaslat alapján próbálják a közös dokumentumot megfogalmazni. 2007. augusztus 16. A Krónika bizonyítékokat mutatott be arról, hogy július elején az RMDSZ szociológusa vezetésével mégiscsak készült közvélemény-kutatás az erdélyi magyarság politikai opcióiról. 2007. augusztus 18. Az RMDSZ és az ellenzék munkacsoportjainak találkozója után Borbély László RMDSZ-alelnök bizakodóan, Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök szkeptikusan nyilatkozott az esetleges megállapodásról. 2007. augusztus 22. A kormány november 25-ére tűzte ki az EP-választásokat. 2007. augusztus 24. A kijelölt határidő előtt nem született megállapodás a tárgyalócsoportok között. A tárgyalások folytatásáról döntöttek. 2007. augusztus 25. Tőkés László Románia utolsó posztkommunista alakulatának minősítette az RMDSZ-t egy interjúban. Markó Béla ennek ellenére bizakodónak mutatkozott a megegyezés tekintetében. Az elnök elismerte, mégiscsak létezik a Kelemen Hunor által letagadott felmérés. 2007. augusztus 31. Az ellenzék tárgyalócsoportja a javasolt rendszerváltó csomag mellett egy határidőket is tartalmazó cselekvési tervet is az RMDSZ tárgyalói elé terjesztett. A találkozó után Kelemen Hunor bejelentette, olyan jelöltlista állítását javasolták, melynek a két befutóhelyét Markó Béla és Tőkés László foglalná el, a lista további helyeit pedig megosztanák a romániai magyar szervezetek között. 2007. szeptember 5. A Krónika körkérdéséből kiderült, a Tőkés Lászlót támogató szervezetek kitartanak amellett, hogy a püspök önálló jelöltként vegyen részt a választásokon. 2007. szeptember 6. Eredménytelenül zárult Markó Béla és Tőkés László csúcstalálkozója, a püspök nem írta alá a tárgyalócsoportok által egyeztetett megállapodás-tervezetet. Kijelentette, nem érett meg a helyzet a közös lista állítására. Markó Béla a Tőkést támogató szervezetekre hárította a felelősséget a megegyezés elmaradása miatt. A felek ennek ellenére nem tartották haszontalannak az augusztusi tárgyalássorozatot, és megállapodtak abban, hogy nem fognak negatív, ellenséges kampányt folytatni egymás ellen. 2007. szeptember 7. Az RMDSZ állandó tanácsa megváltoztatta a korábbi rangsorolását. Arról döntött, hogy a jelöltlista elején Frunda György, Sógor Csaba, Winkler Gyula, Bíró Rozália, Korodi Attila szerepeljen. Közölték, Nagy Zsolt maga kérte a listáról való törlését, hogy ezzel kímélje meg az RMDSZ-t a személyével kapcsolatos esetleges támadásoktól. 2007. szeptember 8. Az SZKT ellenszavazat nélkül hagyta jóvá a módosított listát. Markó Béla közölte, az RMDSZ mutatott nagyobb készséget a megállapodásra; a szövetség 90 százalékban elfogadta az ellenzék javaslatcsomagját. /Gazda Árpád: A jelöltállítás kronológiája. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12. /

Június 22-én a marosvásárhelyi RMDSZ szervezet választmánya tartott jelölőgyűlést, amelyen Csegzi Sándor és Borbély László bemutatkoztak a választmány előtt, ennek alapján történt a szavazás, Csegzi lett Marosvásárhely polgármester-jelöltje. Jelen volt Kelemen Atilla a megyei RMDSZ szervezet elnöke is, semmiféle kifogást nem fogalmazott meg. A szavazás után kezdte Kelemen Atilla hangoztatni, hogy felsőbb fórumnak kell döntenie, mivel nem az ő jelöltje győzött, ez Csegzi Sándor véleménye. Az RMDSZ alapszabályzata egyértelmű: a helyi szervezet jelöl. A szavazás után egy hónappal Csegzi találkozott Kelemen Atillával és Markó Béla szövetségi elnökkel. Mindketten kifejtették, hogy személyével szemben semmilyen kifogás nincs. Borbély László azt nyilatkozta, hogy részéről a téma le van zárva, nem az ő problémája. Kelemen Atilla szerint egy felmérés fölülvizsgálná a városi szervezet döntését. Csegzi nem ellenez felmérést. Emlékeztetett, hogy 2004-ben voltak független felmérések, amelyekben az RMDSZ jelöltje /Kelemen Atilla/ kisebbségben volt a választásokon, ennek ellenére ez nem befolyásolt semmiféle utólagos döntést. /Mózes Edith: Csegzi Sándor: A megyei elnök csak az eredményhirdetés után fogalmazott meg kifogásokat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./

A romániai magyar politikai osztály legfőbb „méltóságai” úgy kerültek ki az elmúlt hetekben megejtett egyeztetésből, hogy mindkettőjüknek sikerült megőrizniük a számukra fontos „legfőbb minimum”-ot: férfiúi önérzetüket, írta Cs. Gyimesi Éva. Tőkés Lászlót így jellemezte: „neki mindig ráér kiengesztelődni, megbocsátani”, „palástjához nem illően szűkkeblű”. „De ez nem az ő hibája”- mondja Cs. Gyimesi Éva Petőfi soraival – „ő magyarnak születék”. „Szűk kontextusú” kultúrában, amelyben az idő ugyan halad, de „a cső marad” – idézte KAF-ot. A cikkíró rosszul értelmezett lovagiasságnak tartja Markó Béla részéről, hogy nem tette szóvá az ún. „ellenzék szervezetei” egyik-másikának jogilag rendezetlen/bejegyzetlen, tehát illegitim mivoltát. Cs. Gyimesi Éva szerint Tőkés László püspök aláírásgyűjtő akcióját az egyházkerület lelkészeinek küldött „titkos” körlevéllel, erkölcsi zsarolással nyerte meg. /Cs. Gyimesi Éva: Lelki béka. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./; KAF: Kovács András Ferenc költő.

Markó Béla és Tőkés László kölcsönösen megfogadta, hogy pozitív kampányt folytatnak, s nem fogják támadni egymást. Alig váltak el, máris megindultak a támadások. Például az Erdélyi Magyar Ifjak „azzal a blődséggel álltak elő” írta a lap munkatársa, Mózes Edith, hogy az RMDSZ „egy megváltozni nem akaró román versenypárt”, továbbá, hogy az RMDSZ „ígérete ellenére folytatja elkezdett rágalomhadjáratát”. Az újságíró szerint eddig még csak a Szász Jenő nevével fémjelzett alakulat rágalmazott, s most pedig ők. Mózes Edith szerint az Erdélyi Magyar Ifjak tanulhatnának a MIÉRT-től, amely bár ugyancsak ifjak szervezete, éretten gondolkodik, ezért szólítja fel Tőkés Lászlót, hogy tartsa be ígéretét, s „állítsa le” a palástja mögé bújó „önjelölt politikusok” alaptalan mocskolódásait. /Mózes Edith: Jön az adok-kapok? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

Újabb Markó Béla és Tőkés László közötti találkozóra tett javaslatot a hét végén Sógor Csaba, az RMDSZ EP-képviselő-listájának második helyezettjeAz ÚMSZ kérdésére, hogy Tőkés püspök és az őt támogató hat szervezet miért él fenntartással jelöltségét illetően, a szenátor azt mondta: jelölését Tőkésék ez év januárjában elfogadták volna, amikor még nem volt számukra összegyűjtve a 143 ezer aláírás. A politikus felhívására mindeddig nem reagáltak a felek. /Lokodi Imre: Újabb Markó-Tőkés? = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Megvan a veszélye annak, hogy sem az RMDSZ jelöltjei, sem a függetlenként induló Tőkés László nem jut be az Európai Parlamentbe – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke Budapesten. A szövetségi elnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán vett részt a magyar fővárosban. /Nagy B. István: EP-választás RMDSZ-szemmel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Elfogadta a Szili Katalin által előterjesztett nemzetpolitikai stratégiát és az erről szóló nyilatkozatot a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) hét végi budapesti ülésén. Mint a házelnök elmondta, az ülésen elfogadott stratégia alapja lehet egy törvénynek, amely létrehoz egy intézményrendszert, és hosszú távon kiszámíthatóvá teszi a támogatási és finanszírozási kérdéseket. Markó Béla szövetségi elnök úgy értékelte: sikerült kidolgozni egy olyan nemzetstratégiai dokumentumot, amely közös nevezőre juttatja a határon túli közösségeket. Az Országgyűlés elnökét, Szili Katalint a KMKF tavalyi plenáris ülése kérte fel egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen, eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyar–magyar kapcsolatok további erősítésére és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére. Ezt a nem nyilvános dokumentumot a KMKF albizottságai és az állandó bizottsága már megvitatták. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a kettős állampolgárság egyéni kérelem alapján történő megadását tartaná a legfontosabb megoldásnak. /Lokodi Imre: Szili új nemzetpolitikája. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Erdély öt településén avattak új iskolaépületet a hét végén: a Maros megyei Ákosfalván és Marosszentgyörgyön, a Szilágy megyei Szilágycsehben, valamint a Bihar megyei Monospetriben és Micskén; a Kovászna megyei Kézdivásárhelyen most adják át a Petőfi Sándor Általános Iskolát. Ákosfalván a helybeliek „Az ígéretet megvalósítottuk” felirattal és RMDSZ-logóval ellátott transzparenst helyeztek el az újonnan elkészült iskolaépületen, amelyet azonban Mircea Prozan Maros megyei főtanfelügyelő túlzásnak tartott. Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentette, a felirat nem maradhat az iskolaépületen, de az ünnepség alkalmával helyet kaphat a szövetség munkájának eredményességét hirdető felirat. „Az RMDSZ a kormánnyal együtt jól végezte a dolgát” – fogalmazott Markó. Szilágycsehben ötven éve indult újra az önálló magyar nyelvű oktatás. A helységben eddig vegyes tannyelvű iskola működött, az épület kibővítésével helyet kapott az önálló magyar intézmény is. /Iskolaavató kampánnyal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 17./

Markó Béla szeptember 17-én Kézdivásárhelyen kijelentette: bár a jelenlegi kormány kisebbségi, mégis hatékony, és valószínűleg azért nem gyakoriak a viták, mivel kevesebb párt alkotja. Hozzátette: az RMDSZ nem szeretne változást a kormányban és nem akar kormányt alkotni az ellenzéki PSD-vel. Markó szerint a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) nem örvend nagy népszerűségnek. „Az MPSZ tagjai már néhány éve keltik bennünk az izgalmat azzal, hogy aláírásokat gyűjtenek. Mi annyi idő alatt, amíg az MPSZ 30 000 aláírást gyűjtött az MPP beíratására, 2004-ben 300 000 aláírást gyűjtöttünk az államelnöki jelöltünkre, most tavasszal pedig 330 000 aláírást az EP-listánkra” – magyarázta. Markó véleménye szerint az MPSZ-nek nincsenek esélyei. Hozzátette: az MPSZ Tőkés László püspökbe veti a reményét. „Tőkés László azonban nem az MPSZ-nek köszönheti a népszerűségét. Ő püspökként, közéleti személyiségként népszerű, és ez most, az EP-választásokkor számít, de később nem fog számítani” – mondta. Markó kijelentette: módosítani kell a tanügyi törvényt annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó gyerekeknek első osztálytól 12. osztályig eltérő program szerint oktassák a román nyelvet. /Markó: az MPSZ-nek nincs esélye. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Nem látja esélyét a Markó Béla és Tőkés László közötti újabb találkozónak és az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistája módosításának Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke szerint a megegyezésre való törekvés teljesen érthető, csakhogy arra már nincs idő. Azonban azokról a kérdésekről, amelyek gyakorlatilag függőben maradtak, folytatni kellene a dialógust, fejtette ki Toró. Toró megsürgette az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum létrehozását, hogy kezdjék el az egyeztetéseket. /Lokodi Imre: „Jegelik” Sógor kezdeményezését. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Amíg folytak a tárgyalások a közös EP-lista felállításáról, a politikusok azt nyilatkozták, hogy kilencven százalékban megegyeztek,Tőkés László királyhágómelléki református püspök a vele készült beszélgetésben kifejtette, ez az információ nem felelt meg a valóságnak, közelről sem lehetett szó kilencven százalékos megegyezésről beszélni. A szándéknyilatkozatok szintjén viszonylagos jó eredmény mutatkozott, mert az olyan kérdésekben, hogy támogatjuk az autonómiát, többszintű autonómiára lenne szükség, vagy hogy a magyar oktatás fejlesztése szívügyünk, ezekben a kérdésekben egyetértettek. Az RMDSZ olyan tárgyalási taktikát alkalmazott, amelynek ilyen pozitív volt a végkicsengése, azonban az ördög mindig a részletekben keresendő. Amikor eljutottak a cselekvési tervekhez, „például, mit kell a gyakorlatban tenni az autonómiáért, vagy amikor arról volt szó, hogy szeptember végére készüljön el egy törvénytervezet a magyar karok felállítására a Babes–Bolyain, Marosvásárhelyen az orvosin és készüljön el februárig az önálló magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezet, miként állapodjunk meg a közösségi pénzek elosztása tekintetében, akkor szinte minden esetben” megrekedtek a szándék szintjén. Ezzel tévesztették meg a közvéleményt: az RMDSZ mindenben egyetért. Tőkés László elmondta, hogy joviális viszonyban van Markó Bélával. Amikor Markó tanügyi kérdésekkel megbízott miniszterelnök-helyettes lett, az egyetem és az iskolák ügyében többször is megkereste őt a püspök. Markó mindig megígérte, hogy a törvényeknek megfelelően támogatást nyújt. Azonban a mai napig megoldatlanok azok a kérdések, amelyek miatt, amíg betöltötte ezt a tisztségét, hozzá fordultak. Az újságíró megjegyezte, óriási hátrányban lesz Frundáékkal szemben, hisz a Tőkés László által képviselt jobboldali ellenzék szervezetileg sehol nincs a települések elsöprő hányadában. A püspök rámutatott, nem annyira a kampány tölti el aggodalommal, hanem a csalás lehetősége. A parlamentben RMDSZ is leszavazta a Toró T. Tibor képviselő által is benyújtott törvényjavaslatot, amely előírta volna, hogy az EP-választások alkalmával a független jelöltek is megfigyelőket küldhessenek a szavazókörzetekbe. Amennyiben nem tudják biztosítani a kellő megfigyelői jelenlétet, akkor az egyoldalúan RMDSZ-képviseletű körzetekben teljesen reménytelenné válik a helyzetük. 2004-ben nyílt titok volt, hogy mennyi csalás történt: Székelyföldön Adrian Nastasét hozták ki győztesnek. A püspök megjegyezte, „Frunda nevéhez kapcsolódik az RMDSZ neptuni válsága, attól datálódik a szövetség eredeti elképzeléseitől, útjától, céljaitól való programszerű letérése. Egy komoly demokráciában Frunda már nem is lehetne politikus Tokayval és Borbély Lászlóval egyetemben. Mert mandátum nélkül folytattak titkos tárgyalásokat, és ezt maga az RMDSZ képviselő tanácsa ítélte el, nem az én véleményem. ” /Irházi János: “Amit mondok, azt igyekszem megcselekedni” = Nyugati Jelen (Arad), szept. 18./

Romániában szeptember 17-én elkezdődött a 2007-2008-as tanév. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kézdivásárhelyen ünnepelte a tanévkezdést. Az idei tanévkezdés több kolozsvári iskolában kettős ünnepet jelent, hiszen egyben fennállásuk 450. évfordulóját is ünneplik. A Báthory István Líceumban Tőkés Elek igazgató üdvözlete után Kovács Sándor főesperes köszöntője hangzott el, majd Schuller Hajnal, a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium igazgatója a keresztény értékek követésére buzdított. Az Apáczai Csere János Líceum megnyitóján a Farkas utcai református templomban Fazekas Zsolt hirdetett igét. Wolf Rudolf igazgató megköszönte, hogy itt tarthatták meg az évnyitói ünnepséget. A Sigismund Toduta Zeneiskolában az új magyar aligazgató, Kállay-Miklós Tünde kétnyelvű beszédet tartott. A Református Kollégium 18. tanévét, fennállásának 450. évfordulóját ünnepli, emlékeztetett Székely Árpád iskolaigazgató. Elmondta, hogy idén 11 osztályban 274 tanuló kezdi a tanévet a kollégiumban. Kató Levente egyházkerületi tanácsos a Kárpát Medencei Iskolák 12. találkozóján elhangzott gondolatokat osztotta meg a megnyitó ünnepség résztvevőivel. A másik két, 450 éves évfordulóját ünneplő iskola, a Brassai Sámuel Elméleti Líceum és a János Zsigmond Unitárius Kollégium. A Brassaiban Kósa Mária igazgató szólt a tanulókhoz, a János Zsigmond Unitárius Kollégium tanévnyitóján pedig Popa Márta igazgató. Gyulafehérváron a Gróf Majláth Gusztáv Teológiai Líceum idei tanévnyitó ünnepségét a székesegyházban tartották. Gál László igazgató az iskola udvarán mondott beszédet. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumban Szőcs Ildikó igazgató beszéde nemcsak a diákokhoz, hanem a kollegákhoz is szólt. A kollégium közel 800 tanulójából és óvodásából idén 25 elsőosztályos, 33 ötödikes és 100 kilencedik osztályos kezdte a tanévet. Lupényban ökumenikus évnyitóra került sor a református templomban, a múlt héten zajlott gyermek-bibliahét záróünnepségeként. A Zsil-völgyének minden zugából összesereglett gyermekek és tanítóik jelenlétében Gall Sándor református lelkész, esperes nyitotta meg a tanévet. Bemutatták Kun Kriza Ilona vajdahunyadi óvónő Pitypang című, gyermekek számára írott verseskötetét. /Vége a nyári vakációnak, megkezdődött az új tanév. Idén több kolozsvári magyar iskola ünnepli fennállásának 450. évfordulóját. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Kézdivásárhelyen a diákok birtokukba vették a Petőfi Sándor Általános Iskola új épületét. Markó az erdélyi magyar oktatás egyik fellegvárának nevezte Kézdivásárhelyt. Kifejtette: Nagy Mózes, a kantai katolikus gimnázium alapítója méltán lehet büszke az utókorra, hiszen a pedagógusok, a városvezetés és a szülők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hagyományokat ápolják. „Folytatni kell az oktatás decentralizációját. Nem tartható tovább az a gyakorlat, hogy a központban, Bukarestben hozzanak meg olyan döntéseket, amelyeket helyben kellene meghozni” – fogalmazott Markó Béla RMDSZ-elnök. Petrozsényben Ifjúsági Központot avattak, amely többek között a pályaválasztási tanácsadásban és az elhelyezkedés megkönnyítésében játszik majd szerepet. A Maros megyei Udvarfalva elemi iskoláját Farkas Jenőről, az egykori református lelkész-esperesről nevezték el. Farkas Jenő több mint négy évtizedet élt a faluban, az iskolára 1908-ban kezdte meg a gyűjtést, 1911-ben sikerült felavatni az intézményt, amelyben tanítói lakás és két osztályterem kapott helyet. A Marosszentanna községhez tartozó településen egykor nyolc osztály működött. „A dévai Téglás Gábor Iskolacsoport jó példája annak, hogy a magyar és a román kormány közös akaratából, konkrét célkitűzésként hogyan születik meg egy intézmény” – fogalmazott Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter a Hunyad megyei tanintézmény évnyitóján. Az iskolacsoportban, ahol óvodától érettségiig lehet magyarul tanulni, idén a harmadik tanévet kezdték el, a magyarul tanulók létszáma meghaladja a 650-et. „Megalkottuk a Hunyad megyei magyar oktatás stratégiáját, amelyet gyakorlatba is fogunk ültetni. A megyei oktatási rendszer négy erős pillérre épül majd, az első kettő a Zsil-völgye Petrozsény és Lupény központtal, a Maros mentén pedig Déva és Vajdahunyad központtal” – magyarázta Winkler Gyula. /Születő és eltűnő iskolák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

Elhalasztották a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) politikai pártként való bejegyeztetését szeptember végére a bejegyeztetéshez szükséges aláírások leellenőrzése miatt – jelentette be Szász Jenő, a szövetség elnöke szeptember 18-án. Közlése szerint az MPSZ Magyar Polgári Pártként történő regisztrációja után sem változtatja meg alapszabályát, elsődleges cél a politikai pluralizmus, a területi autonómia megvalósításának kérdése nem kerül be a statútumba. Markó Béla, az RMDSZ elnöke Szász Jenő bejelentését követően azt mondta, nem tart az MPSZ pártként történő bejegyzésétől. Szerinte az alakulat eddig sem örvendett nagy népszerűségnek a szavazók körében. Hozzátette, Tőkés László királyhágómelléki református püspök MPSZ-szel való szimpatizálása csak az európai parlamenti választásokig tart. /O. M. : Az RMDSZ nem tart az MPSZ-től. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./

Az RMDSZ-nek és az erdélyi magyarságnak jelen kell lennie a jövőben is a bukaresti és a brüsszeli döntéshozásban, mára ugyanis kialakult az az eszközrendszer, amellyel hatékony módon segíthetők a magyar közösségek – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök Csernátonban a kézdiszéki önkormányzati képviselőkkel, polgármesterekkel, folytatott megbeszélésén. Markó Béla az EU-választásokról kifejtette: az RMDSZ át fogja lépni az ötszázalékos választási küszöböt, és ezzel legalább két képviselői mandátumot szerez az európai törvényhozásban. /Nagyarányú támogatások a Székelyföldnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

A tanévkezdés kiváló alkalmat jelent a politikusoknak, hogy a nyilvánosság előtt szerepeljenek. Ezt tette az RMDSZ több politikusa is, amikor a szövetség érdemeit hangsúlyozta egy-egy iskola avatóünnepségén. A Maros megyei Ákosfalván például Az ígéretet megvalósítottuk transzparensek és RMDSZ-lobogók hirdették a szövetség érdemeit az új iskola felépítésében. Azonban továbbra sincs önálló magyar állami egyetem, a diákok románul tanulják Románia történelmét és földrajzát, a román nyelvet csupán elemiben tanítják idegen nyelvként a magyar tanulóknak. Markó Béla RMDSZ elnök Kézdivásárhelyen elmondta: a tanügyi törvényt módosítani kell, hogy a román nyelvet elsőtől tizenkettedik osztályig külön tanterv alapján tanítsák a magyar diákoknak. Tette ezt azután, hogy távozott az oktatási ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesi tisztségből. /Farcádi Botond: Az elkésett diák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 19./

Markó Béla állítólag azért mondott le a miniszterelnök-helyettesi tisztségről, mert többet akar foglalkozni egyre népszerűtlenebb pártjával, az RMDSZ-szel. Dénes László főszerkesztő szerint újabban már nemcsak zavaros beszédeket intéz elv- és útitársaihoz, hanem alaposan mellébeszél. Legutóbb a Szilágy megyei helyi önkormányzatok képviselőivel folytatott megbeszélésén kijelentette: „Az RMDSZ az egység és a szolidaritás üzenetét fogalmazza meg a továbbiakban is: a szövetség úgy látja, hogy nem jött el a magyar-magyar konfrontáció ideje, hiszen Romániában továbbra is román-magyar verseny van” – jelentette ki Markó. Miféle egységet és szolidaritást üzen az az RMDSZ, amelyik maga számolta fel az 1989-ben ténylegesen létező egységet és szolidaritást? A szövetségből kiszorult, kiszorított, kiutált, kiábrándult erdélyi százezrekről maga az RMDSZ mondott le, írta Dénes László. Végletesen kettészakadt az erdélyi magyar társadalom: RMDSZ-esekre és nem RMDSZ-esekre. Román-magyar versenyről beszélni álságos ott, ahol nem egyenlő felek rivalizálnak. Markóék valójában üzletelnek velük. Az RMDSZ lenyelte az erdélyi magyarságot, a párt meg ott úszkál-lubickol a román cet gyomrában. /Dénes László: Az RMDSZ-elnök zöldségeket is beszélhet? = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 19./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének vezetősége azt állítja: Markó Béla RMDSZ-elnök azért jelenti ki, hogy az MPSZ-nek nincs esélye, mert a szövetség megijedt a felmérésektől. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke szerint Tőkés Lászlónak több esélye van, mint egy „pártlistának”. Hozzátette: az RMDSZ nem fogja támadni Tőkés Lászlót a kampányban, hanem az őt támogató szervezeteket fogja kikezdeni. „Az RMDSZ a románok szavazatára is számít, ezért tette a lista élére Frunda Györgyöt” – mondta. /MPSZ: Markó megijedt a számoktól. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Eörsi Mátyás képviselő, az SZDSZ frakcióvezetője támadta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét, akinek nemzetpolitikai stratégiáját múlt hétvégén fogadta el a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma. Szili szerint a stratégia alapja lehet egy törvénynek, amely létrehoz egy intézményrendszert, és hosszú távon kiszámíthatóvá teszi a határon túli magyarság támogatási és finanszírozási kérdéseit. „Nem tartom azt bajnak, hogy érdemi viták folynak a határon túli magyarok támogatásának kérdésében, de a jelenlegi megosztott belpolitikai helyzetben minden ilyen kezdeményezést álságosnak tartok. Nem a saját politikai szerepvállalásukat kellene előtérbe tolniuk azoknak, akik ilyen javaslatokkal állnak elé, hanem elsősorban érdemi dolgokról kellene beszélni, csakhogy erre még nem vagyunk készen” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Eörsi Mátyás. „A jelenlegi helyzet nemzetpolitikai kérdésben nem alkalmas semmiféle konszenzus létrejöttére. Ma már nem csak a magyar politika megosztott, hanem megosztottak a határon túli magyar politikai közösségek is. Gondolok itt az RMDSZ-re, arra, hogy Markó Béla és Tőkés László nem tudtak megállapodni, és gondolok a szlovákiai magyar közösségen belüli súrlódásokra” – fejtette ki Eörsi. A lap megkeresésére Szili Katalin tagadta, hogy nemzetpolitikai kérdésben tett kezdeményezése megosztottságot eredményezne a Magyar Szocialista Pártban, vagy más parlamenti pártokban. Emlékeztetett, hogy a múlt heti KMKF-ülésen ott volt az öt parlamenti frakció képviselete, beleértve az MSZP-t is, ott voltak a határon túli magyar képviselők, a magyar kormány képviselete Kiss Péter kancelláriaminiszter és Gémesi Ferenc szakállamtitkár személyében, a KMKF döntéseit pedig mindenki konszenzussal elfogadta. „Lehet, hogy valakiknek érdekük az, hogy utólag megpróbáljanak belemagyarázni valamit vagy esetleg érdekük ellentéteket szítani, ettől függetlenül a konszenzussal elfogadott nemzetstratégia létezik. Az hogy bizonyos köztisztviselők utólag felülírva a politikát hogyan nyilatkoznak, azzal én nem óhajtok foglalkozni” – jelentette ki az Szili Katalin. /Lokodi Imre: Eörsi: egyelőre nincs konszenzus. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

Szeptember 20-án Adrian Cioroianu román külügyminiszter Budapesten tárgyalt kollégájával, Göncz Kingával. Megállapodtak abban, hogy november 14-én tartják a soron következő, harmadik magyar–román együttes kormányülést Nagyszebenben. Az elsőt 2005 októberében tartották Bukarestben, a másodikat tavaly novemberben Budapesten. Tárgyaltak a két ország közötti szociális egyezményről, amely rendezné a nyugdíjfolyósítás kérdését. A román diplomácia vezetőjét Sólyom László köztársasági elnök is fogadta. A megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvény elfogadásáról, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról, valamint a magyar nyelvű felsőfokú oktatás fejlesztéséről. Érintették azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban a magyar államfő hivatalos romániai látogatása óta előrelépés történt. Ilyenek az 1956-os romániai magyar és román politikai elítéltek rehabilitálása, a román államfő kezdeményezésére a román nyelv idegen nyelvként való oktatása a magyar tanítási nyelvű iskolákban, a Székelyföld fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, illetve a verespataki beruházás felfüggesztése – olvasható a közleményben. A külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a két tárca mihamarabb együttműködési megállapodást köt egymással. Göncz Kinga a sajtóértekezleten elmondta: a megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvényről, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásáról és magyar karok és szakok létrehozásáról a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Adrian Cioroianu hangsúlyozta: kormánya fontosnak tartja a kisebbségi törvény elfogadását, amely már a romániai képviselőház napirendjén van. A koszovói rendezés nem szolgálhat modellként a székelyföldi autonómia-törekvésekhez – mondta Adrian Cioroianu. Kiemelte: nagyon pontosan meg kell határozni, hogy ki mit ért autonómia alatt, tisztázni kell a különböző koncepciókat. Göncz Kinga is azt hangsúlyozta, hogy az autonómia fogalma nagyon széles spektrumot fed le, ideértve a kulturális, az oktatási és a nemzeti autonómiát is. A Romániában tervezett kisebbségi törvény a kulturális és az oktatási önrendelkezést garantálná – tette hozzá. A magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán Adrian Cioroianu azt mondta, lassú, de konkrét lépések történtek az ügyben. A román külügyminiszter tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is. Egyetértettek abban, hogy a novemberi közös kormányülésen mindenekelőtt a regionális együttműködés fejlesztésének lehetőségeit szükséges áttekinteni. /Újabb magyar–román együttes kormányülés novemberben. Cioroianu kisebbségi kérdésekről is tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./ A magyar féltől várja az autonómiáról való tárgyalás felvetését a román külügyminiszter. Göncz Kinga kijelentette, ahhoz, hogy megvalósuljon a székelyföldi autonómia, a többségi társadalom támogatására is szükség van, ehhez pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalására és befolyására. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: analógia valóban nincs Koszovó és Székelyföld között, de bizonyos értelemben lehet példa a balkáni terület rendezése. A pártvezető szerint az lehet modellértékű, hogy Koszovóban is sajátos megoldást próbálnak találni, nem pedig egy sablont akarnak alkalmazni. „Az autonómia elérése érdekében Magyarországtól is várnak támogatást a romániai magyarok” – tette hozzá Markó. /Újabb közös kormányülés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

Tudatlanság, a szakmai felkészültség hiánya vagy többségi erőfitogtatás? A román sajtó szóban és írásban egyaránt eltorzítja a kisebbségekhez tartozók nevét. A „domnul Belo” cím, amellyel az RMDSZ elnökét illetik gyakran, szándékosságra utal, ha figyelembe vesszük, hogy az egyik legismertebb romániai politikusról van szó. George Sörös, George Szőrös, Laszlo Tokes, Sogor Csabo, Szolt Nagy, Attila Körödi – csupán néhány magyar név, amelyet nem tudnak vagy nem akarnak helyesen leírni/kimondani a román sajtósok. Az abszolút listavezető azonban az RMDSZ elnöke, ő „büszkélkedhet” a legváltozatosabb névvariánsokkal. A leggyakoribb ezek közül a „domnul Bela” – esetenként „domnul Bella –, vagyis Béla úr. Sajtóértekezletein az újságírók gyakran „készen kapják” a szövetségi elnök nevének helyes írásmódját, a legtöbbször ez sem bizonyul hatékonynak. „Nem személy szerint sért, hanem elgondolom, mennyire jellemzi ez a román politikusok és a román újságírók egy részének a mentalitását. Egyszerűen nem akarják megtanulni azoknak a nevét, akikkel együtt élnek” „Ez egy arrogáns szemlélet a részükről” – vélte Markó Béla. A román nyelvű írott sajtóban ékezetet a magyar nevekben csak ritkán találni, noha ennek technikai akadálya nincs, ugyanis a román és a magyar nyelv a számítógépeken egyaránt a kelet-európai karakterkészlet része. Nemrégiben a Cotidianul a Magyar Nemzeti Tanács elnökével közölt interjút, amelynek internetes változata következetesen „Tökes”-ként említi a püspököt. Különösen szembetűnő – szándékosságra utal –, hogy a szöveg egyébként ékezet nélküli. A minap kérték a jóváhagyást a Tudor Chiuariu és Nagy Zsolt elleni eljárás megindítására. Az ügyészség hivatalos közleményében „Szolt Nagy” szerepelt. A kérés iktatását nyugtázó államfői közleményben a nevet kijavították „Zsolt”-ra. A Hotnews hírportál átvette a közleményt, de Nagy Zsolt nevét a portál szerkesztői „Szolt”-ra változtatták. Az elnöki hivatal egyébként kínosan ügyel a magyar nevek írásmódjára. Igaz, Kibédi Katalin volt igazságügyi államtitkár már nem „érdemelte ki” az ékezetet. /Mihály László, Szőcs Levente: „Belok” és „Szoltok” a román közbeszédben. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Antall József szerepe történelmi jelentőségű volt életünkben, mert az önállóság elvén alapult. Tudta, hogy a határon túli magyar közösségek a Trianon utáni kort csak úgy élhették túl, ha önálló életet éltek, és hogy az egységes magyar nemzet eszméjét csakis így lehetett ébren tartani – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 20-án Budapesten, Antall József, a rendszerváltás utáni első szabadon választott kormány miniszterelnökének politikai művét méltató rendezvényen. A Deák Ferenc Közéleti Klub, az Antall József Baráti Társaság és az Antall József Alapítvány által szervezett eseményen az RMDSZ elnöke mellett, Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter, Salamon Konrád történész, Kodolányi Gyula, a Magyar Szemle főszerkesztője, Elek István közíró, valamint Szávay János irodalomtörténész tartott előadást a „nemzet miniszterelnökének” máig meghatározó politikai munkásságáról. Markó Béla kifejtette: „Majdani kapcsolatunkban, abban a néhány négyszemközti beszélgetésben is ezt éreztem: tiszteletet és szeretetet e különös emberfajta, a határon túli magyar iránt. És ezt nem érzem azóta a magyar politikusok nagy részénél – a kevés kivételtől eltekintve –, hogy nem azért kezelnek esetleg egyenrangú partnerként, mert így írja elő a politikai illemtan, hanem azért, mert tényleg van valami, amit mi biztosan jobban tudunk: tudniillik azt, hogy mi is van velünk. ”Antall József kormánya hozta létre a határon túli magyarság támogatását szolgáló intézményeket, a Határon Túli Magyarok Hivatalát, az Illyés Közalapítványt és a Duna Televíziót is. /Antall Józsefre emlékeztek Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

Az RMDSZ bemutatta negyvenöt tagú, végleges EP-jelöltlistájátaz Országos Önkormányzati Konferencián, Kolozsváron. A szeptember 22-én tartott találkozóra az ország minden részéből a szövetség több mint háromszáz önkormányzati tisztségviselője és a kormánytisztségekben dolgozó politikusok jöttek el. Markó Béla szerint az RMDSZ EP-képviselőinek be kell bizonyítaniuk Európának, hogy Románia nem nemzetállam. Kifejtette: „új honfoglalás előtt állunk, Európát kell elfoglalnunk. Ott kell lennünk minél nagyobb súllyal, szakértelemmel és tudással az Európai Parlamentben”. Markó bejelentette, Székelyföld sajátos autonómiáját fogják szorgalmazni az RMDSZ jelöltjei az Európai Parlamentben, továbbra is kiemelt célként kezelik a székelyföldi önálló fejlesztési régió megteremtését, a régiók valódi gazdasági és kulturális egységgé való átszervezése révén. „Az erdélyi magyar politikai képviseletnek három pillére lesz: az önkormányzatok, a hazai parlament és az Európai Parlament. Egyik a másik nélkül hiányos, az önkormányzatoknak óriási szerepük lesz” – mondta el Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke. A konferencián a megjelent politikusok európai parlamenti választásokra vonatkozó állásfoglalást, valamint nyilatkozatot fogadtak el Az önkormányzatok új lehetőségeiről az Európai Unióban címmel. A tanácskozáson bemutatták az RMDSZ végleges, negyvenöt tagú EP-választási listáját is. Az első két helyezett, Frunda György és Sógor Csaba juthat el Brüsszelbe. Őket Winkler Gyula, Bíró Rozália és Niculescu Antal követi. /Stanik Bence: „Új honfoglalás előtt”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

Markó Bélát törvényszék elé állítaná Petru Calian, a Konzervatív Párt (PC) parlamenti képviselője a kolozsvári önkormányzati konferencián elhangzott kijelentése miatt, amely szerint Románia nem valós nemzetállam. „Az RMDSZ elnöke bizonyára nem ismeri az alkotmány első cikkelyét, amely világosan kimondja: Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam – legalább ennyit tudnia kellene” – nyilatkozta a honatya. Cezar Preda, a Demokrata Párt (PD) alelnöke szerint Markó Béla, az egykori miniszterelnök-helyettes téved, amikor kétségbe vonja Románia nemzetállamiságát, Markó kolozsvári nyilatkozatát csupán kétségbeesett figyelemfelkeltésnek minősíti. „Az utóbbi időben az RMDSZ csúcsvezetősége valósággal könyörög a szavazók bizalmáért, hogy megtarthassa helyét a román parlamentben, és hogy képviselőt küldhessen Brüsszelbe. A romániai magyarságért és egyáltalán az országért kifejtett tevékenységük által előbb-utóbb önmaguk alól rúgják ki a széket” – nyilatkozta. /Lázár Lehel: Alkotmánylecke az RMDSZ-vezetőknek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 24./