Tőkés László református püspök a vele készült beszélgetésben leszögezte, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és ő is hosszú hónapok óta mindent megtett azért, hogy összefogással alakuljon ki az európai parlamenti választásokra történő jelölések közös listája. Az RMDSZ azonban egyoldalúan döntött, semmibe véve minden politikai, társadalmi, egyházi és civil szervezetet. Ezáltal megosztotta a magyarságot. Az Európai Néppárt tagszervezete, a Fidesz mindvégig amellett volt, hogy sikerre jusson a Markó Bélával folytatott párbeszéd, a magyar összefogás. Csalódással vették tudomásul, hogy ez zátonyra futott. Sólyom László nagy szolgálatot tett romániai kijelentései, megnyilatkozásai által. /Makkay József: Összefogás az erdélyi magyar érdekért. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

Merre ment volna az RMDSZ, ha nem ténykedik benne Verestóy Attila? Az ilyen kérdésre nincs felelet. Csak arról lehet beszélni, hogy mit cselekedett a politikai színtéren Udvarhely szenátora 1989 óta. Az erdélyi magyar társadalom demokratizálásáért nem sok jót. Sokáig Bukarestben élve, tökéletesen beilleszkedett a balkáni létbe, kapcsolat-kialakításba. Az egyik román újságíró mondotta: Verestóy a legbalkánibb magyar. Azonnal megtalálta a szót mind a szocdemek valahai szürke eminenciásával, Viorel Hrebenciuc-kal, mind pedig a liberálisok pénzelőjével, Dinu Patriciuval, de nincs olyan kétes hírű román politikus, akivel Verestóy ne tudott volna egyeztetni. Előbb Domokos Géza, majd Markó Béla háta mögött fontos emberré, olyan mindent elintéző bennfentessé lett. Évről évre növelte vagyonát. Annak, hogy az RMDSZ-ből eltávolították a belső ellenzék jelentős hányadát, nem kis mértékben neki köszönhető. A szocdemek országlása idején jutott Verestóy a csúcsra. Továbbra is Markó főtanácsadója. Most pedig kijelentette: csírájában kell elfojtani Tőkés püspök próbálkozását, hogy összegyűjtse az európai választáson való induláshoz szükséges százezer aláírást. A listák nagyítóval való átvizsgálása nem fog elmaradni. /Román Győző: A legbalkánibb magyar. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

Az állam vezető intézményei közötti viszonyok helyreállítása, valamint a politikai stabilitás minimális feltételeinek megteremtése érdekében intézett felhívást a politika szereplőihez Markó Béla szövetségi elnök. A miniszterelnök-helyettes sajtóértekezletén minősíthetetlennek, kritikán alulinak nevezte a politikai közbeszéd színvonalát. Az államelnöki hivatal és a kormány állandó háborúskodása helyett párbeszédre van szükség. /Markó: Meg kell teremteni a politikai stabilitás minimális feltételeit. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke bejelentette: pártja támogatja, hogy Tőkés független jelöltként induljon a májusi európai parlamenti választásokon. – Orbán Viktort nem tájékoztatták kellőképpen az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos erdélyi helyzetről, így valószínűleg nem tudta, hogy ha a Fidesz a megosztást támogatja, az erdélyi magyarságnak talán nem is lesz képviselete Brüsszelben – nyilatkozta az MTI-nek Markó Béla. /Markó Béla: nem jól tájékoztatták Orbán Viktort. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

Romániában továbbra is számolni kell a magyar- és kisebbségellenes retorika erősödésével – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök Christian Zeileissen, Ausztria romániai nagykövetével február 23-án Bukarestben folytatott megbeszélésen. Markó aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a törvénytervezet elakadt a parlamentben, annak ellenére, hogy uniós követelményről van szó, ráadásul a kormánykoalíció megalakításakor, az RMDSZ megegyezett az államelnökkel és a koalíciós pártokkal ennek elfogadásáról, beleértve a kulturális autonómia jogi keretének megteremtését is. /A kisebbségi törvényre kíváncsi az osztrák nagykövet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

„Az a benyomásom, Orbán Viktort nem tájékoztatták kellőképpen, hogy mi a helyzet az európai parlamenti választásokkal Erdélyben, valószínűleg ezért ígért támogatást egy független jelöltnek” – mondta az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó Béla nem tartja jónak, ha magyarországi pártok mondják meg, miként járjon el, kit jelöljön a romániai magyarok szervezete. Ezt az elmúlt másfél évtizedben hol az egyik, hol a másik magyarországi párt próbálta meg a jobboldalról és a baloldalról egyaránt. Az RMDSZ elnöke a Kossuth Rádiónak nyilatkozva leszögezte, a Fidesznek annál is inkább konzultálnia kellett volna az RMDSZ-szel, mivel mindkét politikai szervezet egyazon európai pártszövetséghez tartozik. „Lassan másfél éve küszködöm, hogy valamiképpen a magyarországi országgyűlési pártok is belássák: nem tudják a maguk képére gyúrni az RMDSZ-t” – mutatott rá az RMDSZ elnöke. /RMDSZ–FIDESZ konfliktus. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Orbán Viktor bejelentette: „a Fidesz teljes mellszélességgel támogatja Tőkés Lászlót az európai parlamenti választásokon”. Ez a Fidesz-gesztus nem más, mint „egyenesen diverzió a romániai magyarság érdekképviselete ellen”, írta a Népújság. Markó Béla „feltűnő jóindulattal annak tudja be” ezt, hogy a Fidesz elnökét „nem tájékoztatták kellőképpen, mi a helyzet az európai parlamenti választásokkal Erdélyben”, s így valószínűleg nem tudta, hogy ha „a megosztást támogatja, az erdélyi magyarság a végén képviselet nélkül maradhat Brüsszelben”. Markó Bélától szemrehányás, hogy az Európai Néppárt alelnöke egy partnerszervezettel szemben lép fel. A Népújság reménykedik hogy az erdélyi magyarság józanabbul ítéli meg a helyzetet, „és a Magyarországról jövő ilyen diverzió, illetve a román pártok részéről megnyilvánuló kiszorító magatartás dacára képviselethez segíti az RMDSZ-t. ” /Mózes Edith: Barátságtalan gesztus. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./

Elbukhatja az EP-választás választást az RMDSZ, el Tőkés László és az EP-ben képviselet nélkül maradó romániai magyarság is. Komoly vérveszteséggel járó bukásról szó nincsen, az EP-képviselőség mindössze két évre szól, utána úgyis újabb választás lesz. A romániai magyarság a rendszerváltás óta először kettő közül választhat. Mind Markóék, mind Tőkésék most szembesülhetnek valódi támogatottságukkal, a romániai magyarság meghatározhatja a további politikai irányt. Az aláírásgyűjtési akciókat illetően gusztustalan dolgok történnek. /Szüszer-Nagy Róbert: Tanulság. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

Tom Lantost, az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnökét fogadta február 23-án Markó Béla miniszterelnök-helyettes. A találkozó kiemelt témája volt a romániai magyarság helyzete. A szövetségi elnök rámutatott: az elmúlt években néhány területen fontos előrelépés történt: sikerült elfogadni egy, a magyarság számára kedvező tanügyi törvényt, az anyanyelvhasználatot is törvény szavatolja. Mindamellett, a felsőoktatás terén még komoly problémák vannak, fejtette ki az elnök: bár a kolozsvári állami egyetemen van magyar nyelvű oktatás, továbbra sem ismerik el jogunkat önálló karok és tanszékek, valamint az önálló állami egyetem létrehozásához. /Markó–Lantos találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Az RMDSZ és a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) együttműködése példás volt az elmúlt években, és ez azt bizonyítja, hogy lehetséges a pluralizmust érvényesíteni az egységes szervezeten belül – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök február 23-án, az RMKDM Kovásznán tartott kongresszusán. Az RMKDM mindvégig az RMDSZ programjának megvalósításáért dolgozott. Markó szerint az RMKDM amiatt is igen fontos platformja a szövetségnek, mivel maga az RMDSZ is egy jobbközép kereszténydemokrata pártszövetség, az Európai Néppárt (EPP) tagja, miközben az RMDSZ-ben természetszerűen van baloldali és jobboldali, de liberális és szociáldemokrata irányultságú platform is. Markó Béla úgy vélte, az erdélyi magyarság számára is veszélyt jelent a román közéletben tapasztalható súlyos politikai és erkölcsi válság, ennek nyomán ugyanis érzékelhetően nőtt a nacionalizmus és a magyarellenesség Romániában. – Az RMDSZ továbbra is kitartóan dolgozik a politikai stabilitás helyreállításán – hangsúlyozta az elnök. /Kongresszust tartott az RMKDM. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 24./

Az RMDSZ kereszténydemokrata platformja február 23-án a kovásznai Héphaisztosz Szálló konferenciatermében tartotta kongresszusát, amelynek megnyitóján Markó Béla szövetségi elnök is köszöntötte a résztvevőket. Markó Béla elmondta, tudomása van az unitárius lelkészi egyesület állásfoglalásáról, és tudja azt, hogy Szabó Árpád unitárius püspök aláírta az RMDSZ támogató listáját. Markó fontosnak tartja, hogy a papok megszólaljanak a közéletben. „Amit nem tudunk elfogadni, hogy a napi politikai vitában részt vegyenek, hiszen az egyháznak, az egyház vezetőségének szeretnie kell minden hívét, és úgy kell alakítani az álláspontokat, hogy minden híve szerethesse az egyházat. Ennyiről van szó. Tehát nem azt jelenti, hogy Erdélyben különösebben a papoknak nem kell részt venniük a közéletben. ” /Bodor János: Markó Béla: Az egyház tartózkodjék a napi politikai vitától. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 24./

Szükség van az egyház jelenlétére a jelenlegi romániai politikai és erkölcsi válság körülményei között – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök a hét végén a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) Kovásznán tartott kongresszusán. Cáfolta az egyházakkal fennálló RMDSZ-szembeszegülés vádját. Nem azonosítható maga a református egyház egésze az egyházkerület vezetőségével, hangsúlyozta. Hasonló a helyzet az unitárius egyházzal és a felekezet lelkész-szövetségével. Tőkés László püspök független jelölt kapcsán elmondta, hogy bárhol hiteltelen a nem egységes erdélyi magyar képviselet. /Domokos Péter: Markó Béla: egyházigénylő az RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

Szeptember 27-én tartja Budapesten alakuló ülését a Szülőföld Alapról szóló törvény alapján létrejövő Regionális Egyeztető Fórum (REF), a magyar miniszterelnök és a határon túli magyar szervezetek vezetőinek konzultációs testülete. Az ülésen az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök, illetve Kelemen Hunor, a Szövetségi Egyeztető Tanács vezetője képviseli. A tanácskozást megelőzően Gémesi Ferenc, a nemzetpolitikáért és a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikáért felelős szakállamtitkár elmondta: a Szülőföld Alap az idén több mint kétmilliárd forint támogatást tud nyújtani a szomszédos országokban élő magyarságnak, s arról már egyetértés alakult ki, hogy a Kárpátalján, illetve a Vajdaságban élő magyarság a létszámarányossági elvtől eltérő, nagyobb támogatásban részesül. /Cseke Péter Tamás: Alakuló ülését tartja a REF. Az új testület az Állandó Értekezlet örökébe lép. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

Szeptember 27-én Gyurcsány Ferenc kormányfő vezetésével, hazai és határon túli magyar politikusok részvételével megtartották a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fórumának alakuló ülését a Parlamentben. Véglegesítették a 2007. évi támogatási célokra és prioritásokra beérkezett ajánlásokat. Gémesi Ferenc nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár elmondta, hogy a támogatáspolitika területén kialakult egyfajta „magyar-magyar szolidaritás”, Vajdaság és Kárpátalja lakossága arányánál jóval nagyobb támogatást fog kapni. A forrásfelosztás és a támogatási prioritások olvashatóak lesznek a www.szulofold. hu honlapon az interneten. /Két milliárd forintra számíthatunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./ A határon túliaknak szánt összeg meghaladja a kétmilliárd forintot. Budapesten a határon túli magyar szervezetek vezetőinek tanácskozásán az RMDSZ-t Markó Béla és Kelemen Hunor képviselte. Gémesi Ferenc elmondta, a támogatások egy része valamennyi régióra kiterjed: ilyen az anyanyelvű oktatás, a kulturális megtartó intézmények és programok, illetve az egyházak szociális és oktatási feladatainak valamilyen formában történő támogatása. „Akadnak emellett modernizációs célú támogatások is. Olyan feladatokra is javasoltak támogatást a határon túli magyar szervezetek, mint az internetes portálok tartalomfejlesztése. ” – tájékoztatott az államtitkár. /Cs. P. T. : Magyar–magyar szolidaritás Budapesten. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ Megalakult a Szülőföld Alap Regionális Egyeztető Fóruma /REF/. A regnáló magyar kormány tudatosítja: senkinek nem jár pénz alanyi jogon. Pályázni kell, terveket előkészíteni, beterjeszteni és elszámolni, írta a lap. /Simon Judit: Máért helyett REF. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

Az egész romániai magyarságot szeretném képviselni Brüsszelben, Markó Bélától Szász Jenőig, az RMDSZ-től a Magyar Polgári Szövetségig, az egyházak, a civil szféra, az önkormányzatok képviseletére vállalkozom – hangsúlyozta február 27-én Sepsiszentgyörgyön Tőkés László református püspök, aki független jelöltként kíván indulni a májusi romániai EP-választásokon. Felhívta a figyelmet, hogy a református lelkészi státus nem jelenti kötelező támogatását, minden pap maga dönti el, hogy ki mellé áll. Kiemelte: kötelességének érzi az egyházak érdekeinek képviseletét az EP-ben, és Európának is szüksége van arra, hogy visszataláljon gyökereihez. Tőkés László köszönetet mondott mindazoknak, akik aláírásukkal támogatták, támogatják jelölését. A püspök szerint ,,a nemzetpolitika kulcskérdése az autonómia, Székelyföld területi autonómiája”.,,A szó szoros értelmében nem az RMDSZ ellen indulok. A szövetséget nem szabad összetéveszteni annak vezetőivel” – hangsúlyozta.,,Jól állunk, de nem nagyon jól. Arra kérek mindenkit, hogy erősítsen bennünket” – mondotta Szilágyi Zsolt, Tőkés kampányfőnöke. Amennyiben az aláírásgyűjtés jelenlegi ütemben halad, sikerül az induláshoz szükséges 100 000 támogatásnál többet összegyűjteniük. Beszélt arról, hogyan próbálták az RMDSZ-esek megtéveszteni a polgárokat, és felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ-listát aláírók egy tulipános jelvényt támogatnak, míg Tőkés László hívei egy hiteles, karizmatikus személyiség Brüsszelbe jutását segítik. /Farkas Réka: Az erdélyi magyarság képviseletét vállalja (Tőkés László Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 28./

Tőkés László püspök a március 2–3-án Aradon tartandó kongresszus előtt ironikusan gratulált Markó Bélának újraválasztásához. “Az RMDSZ egészséges elveket valló tagjainak semmi esélyük nem lesz, hogy a kongresszust jó irányban befolyásolják, így már a választás előtt gratulálok Markó Béla RMDSZ-elnöknek az új mandátumhoz” – mondta Tőkés László sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, Tőkés László kampányfőnöke szintén “gratulált”. “A kongresszusnak nincs tétje, az EP-választási listát pedig már meghatározta egy szűk kör, az RMDSZ-tagokat nem kérdezték meg, kiket szeretnének a listára” – mondta Szilágyi. /Tőkés “gratulált” Markónak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

Markó Béla RMDSZ-elnök úgy véli, hogy Tőkés László református püspöknek nincs esélye független jelöltként bejutni az Európai Parlamentbe. Romániának 35 képviselő helye van az EP-ben, és ahhoz, hogy valaki mandátumhoz juthasson, a szavazatok 3 százalékát meg kellene kapnia, ez pedig lehetetlen egy független jelölt esetében – jelentette ki. /Markó: Tőkés nem jut be az EP-be. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Tartalmas vitára számít az elmúlt négy év tevékenységéről, valamint a program- és az alapszabályzat-módosítás kapcsán Markó Béla. Az RMDSZ-nek továbbra is meg kell őriznie szövetség jellegét. Az RMDSZ kongresszusán fogadják majd el az RMDSZ európai parlamenti választási programját. A határon túli magyar szervezetek vezetőivel folytat megbeszélést az RMDSZ-kongresszus előestéjén, március 1-jén Markó Béla szövetségi elnök. Az Aradon tartandó kötetlen beszélgetésen többek között jelen lesz Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetője, Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság elnöke, valamint Jakab Sándor és Kell József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének, illetve a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnökei is. /Tartalmas vitára számít Markó Béla. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

Sepsiszentgyörgy vendége volt Tőkés László püspök, aki független jelöltként indul a májusi európai parlamenti választásokon. Az elmúlt tizenhét év történetében először fordul elő, hogy egy voksoláson nem az RMDSZ a magyarság egyedüli képviselője. Amióta a püspök bejelentette, hogy függetlenként indul az európai parlamenti választásokon, igen éles támadásba lendültek az RMDSZ vezetői, rengeteg vádat megfogalmaztak, s köztük az egyik legsúlyosabb az egységbontás. Tőkés László ajánlotta, hogy kompromisszumra nyújtana lehetőséget, ha Sógor Csaba szenátor felkerülne e lista második, bejutó helyére, de erre sem jött válasz. Megszólalt Sólyom László köztársasági elnök, aki közvetve ugyanezt javasolta, megszólalt az Erdélyi Református Egyházkerület, nyílt levelet intézett az SZKT-hoz Csoóri Sándor aláírótársaival, Mádl Ferenccel, Vizi E. Szilveszterrel, Bábel Balázs kalocsai érsekkel, és alulról is az az elvárás érkezett. Ezt a történelmi pillanatot szalasztotta el az RMDSZ. Elhangzott a javaslat Szilágyi Zsolt és Toró Tibor részéről, hogy Markó Béla és Tőkés László legyenek listavezetők. Tőkés László nem lát garanciát arra, hogy az RMDSZ jelöltjei megfelelő módon képviselik majd az autonómiát, ráadásul Székelyföld nincs igazán bejutó helyeken reprezentálva. A másik sokszor hangoztatott vád, hogy Tőkés László a múltat jelenti. Ez sértő állítás, másfelől az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering is kiállt a püspök mellett, akkor őt is ki lehet rostálni az EP-ből. /Farkas Réka: Létfontosságú az autonómia. Interjú Tőkés Lászlóval. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

Az RMDSZ alapszabályzatának és programjának az európai integráció modern követelményeihez való módosítása lesz a fő témája az RMDSZ nyolcadik kongresszusának, amely március 2-3-án ülésezik Aradon. Az érdekvédelmi szövetség legfőbb döntéshozó fóruma elnököt is választ, a tisztségre Markó Béla, az RMDSZ jelenlegi elnöke az egyetlen jelölt. A kongresszus szlogenje „Szövetség az Unióban!”, központi alakja pedig a város egyik történelmi jelképe, a Szabadság-szobor. Az eseményre összesen 554 küldöttet, körülbelül 130 meghívottat és 150 újságírót várnak. /Ma kezdődik Aradon az RMDSZ kongresszusa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Markó Béla és Tőkés László fényképe uralja a bukaresti Ziua egyik február végi kolozsvári mellékletének a címoldalát. A két fénykép fölött a nagybetűs cím: „A magyar–magyar háború tétje”. A lap szerint a radikálisok és a mérsékeltek legdurvább összeütközése nyomán mindkét fél elveszítheti az Európai Parlamentbe való bejutást, a romániai magyar lakosság pedig kettészakad. A másik cikk a magyar sajtó „moguljait” sorolja fel, mindenekelőtt Verestóy Attila szenátort és rokonait-barátait, üzlettársait. A leglátogatottabb hírportálról, a Transindexről pedig azt írják, hogy azt Verestóytól Kelemen Hunor képviselő vette át. Kinek a márciusa következik? A Román Hírszerző Szolgálaté vagy a Nagy-Románia Párté, amely Székelyföldre vezényelné az Afganisztánból és Irakból visszavonandó román kontingenst, hogy ott harcoljanak a „terroristák” (székelyföldi autonómia-referendumot szervezők) ellen? Vagy a Szociáldemokrata Párté, amelynek elnöke támogatást ígér Calin Popescu Tariceanunak, ha a demokratákat és Monica Macoveit eltávolító kisebbségi kormányt hoz létre, akár az RMDSZ minisztereit megtartva? /Sebestyén László: Kinek a márciusa? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Eckstein-Kovács Péter szenátor, a Szabadelvű Kör platformvezetője szerint a most kezdődő aradi kongresszuson azok a fazonigazítások fognak megtörténni, amelyre a szűkebb vezetőség már rábólintott. A Szabadelvű Kör azt javasolta, hogy az RMDSZ készítsen új programot, középtávú célkitűzésnek a közigazgatási régiók, ezen belül a Székelyföld régió létrehozását jelölje meg. Másrészt javasolták, hogy az RMDSZ tekintse egyik távlati céljának Románia föderalizálásának tervét a történelmi régiók mentén. Markó Bélának nincs ellenjelöltje, a csúcsvezetés vigyázott az elmúlt évtizedben arra, nehogy valaki olyan tapasztalatokra tegyen szert, hogy eséllyel meg tudjon küzdeni az elnökségért – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter. /Fazonigazítások várhatók csupán – véli Eckstein-Kovács Péter szenátor. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

A romániai magyarság érdekképviseletének olyan kongresszusát volna jó megtartani, amelyen politikai árnyalatoktól és meggyőződésektől függetlenül összegyűl az erdélyi magyarság vezetőinek színe-java. Markó Béla, Tőkés László egyaránt – egyszóval: mindenki. 2003 februárjában Szatmárnémetiben az RMDSZ kongresszusa elsöprő többséggel szavazott az összefogás ellen azáltal, hogy törölte az alapszabályzatából a tiszteletbeli elnöki tisztségről rendelkező részt. Emiatt fogalmazódott meg tételesen a szatmárnémeti Láncos-templomban a Királyhágó-melléki Református Egyházkerületnek az RMDSZ kongresszusával párhuzamosan zajló közgyűlésén az egyéb politikai alternatívák lehetősége. A Szatmárnémeti óta eltelt négy év alatt az egység, összefogás helyett a széthúzásnak, a marakodásnak és a civakodásnak lehetünk a szemtanúi, írta a lap munkatársa, Papp Annamária. Románia európai integrációja új helyzetet teremtett a romániai magyarság életében, az RMDSZ programját igazítani kell a megváltozott helyzethez. /Papp Annamária: Nyitás vagy bezárkózás? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

Markó Béla egyelőre leválthatatlan. Nagy baja, mondhatni tragédiája ez Markónak. Munkabírás, egyensúlyérzék és szónoki tehetség dolgában annyira fölötte áll a többiek, hogy minden „újítás” öncélúnak és diverzánsnak hatna, írta Ágoston Hugó publicista. A veszély ebben személye kultuszának erősödése. Felelőtlenség, hogy egyesek az egyházat is megkísérlik mozgósítani, az erdélyi magyarság társadalmi békéjét feláldozva. /Ágoston Hugó: Felelősségtől lelkiismeretig. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./

Március 1-jén Aradon a határon túli magyar szervezetek vezetői megbeszélést tartottak. A kongresszusra érkezett vendégek közül Komlóssy József, az Európai Nemzeti Kisebbségeket Támogató Társaság elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának az elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Szövetség elnöke, Jakab Sándor és Kell József, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Szövetségének, illetve a Magyar Egyesületek Szövetségének alelnökei, Labda István, a Nyugat-Európai Magyar Szervezetek képviselője és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke vett részt. A sajtó kizárásával megtartott tanácskozást követően Markó Béla szövetségi elnök összegezte a tárgyaláson elhangzottakat: “Kihasználva a határon túli magyar szervezetek vezetőinek a kongresszusunkon való részvételét, rögtönzött megbeszélést szerveztünk, amely azonban nem az úgynevezett kis MÁÉRT, mivel ilyen tanácskozást nem készítettünk elő. Megegyeztünk, hogy a határon túli magyar szervezetek hivatalos fórumára Szlovákiában, május 19-én fog sor kerülni. A jelenlévőket tájékoztattuk a Szülőföld Alappal történt egyeztetés eredményeiről, amelyekkel kapcsolatban a májusi találkozón kialakítunk egy állandó konzultációs kapcsolatot a különböző magyar szervezetek között, amelyek közül egyesek EU-tagállamban működnek, mások nem. ” /Határon túli magyar vezetők kongresszus előtti találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 2./

Az 1989. decemberi megalakulását követően az RMDSZ első vezető testülete az Ideiglenes Intéző Bizottság volt. Az Ideiglenes Intéző Bizottság elnöke Domokos Géza, tiszteletbeli elnöke Tőkés László, titkára pedig Verestóy Attila. Az RMDSZ első kongresszusát 1990. április 21–22-én tartották Nagyváradon. A kongresszus konklúziója az volt, hogy az RMDSZ-nek egységesen és önállóan kell fellépnie a romániai politikai környezetben. A kongresszuson már jelentkezett a polarizáltság. Ezt egyfelől Domokos Géza képviselte, akinek elnökké választását elsősorban a helyi és megyei szervezetek támogatták, másfelől Szőcs Géza, aki viszont elsősorban a MISZSZ radikálisabb tagjainak támogatását élvezte. Kompromisszumos megoldással Domokos Gézát az RMDSZ elnökévé, Szőcs Gézát pedig főtitkárává választották. A kettő között mintegy integráló szerepet töltött be a tiszteletbeli elnöknek megválasztott Tőkés László. A kongresszuson megválasztotta a 19 tagú elnökséget, az pedig az RMDSZ alelnökeit: Bodó Barna lett a politikai, Formanek Ferenc a szervezési, Béres András pedig a kulturális alelnök. Az RMDSZ II. kongresszusa: 1991. május 24–26.,Marosvásárhely. Szervezeti reformra tett kísérletet a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége által elkészített szabályzattervezet, amelyet azonban a kongresszusi küldöttek többsége elutasított. A kongresszuson megjelent a „mérsékelt-radikális” ellentét. Az RMDSZ radikálisabb küldöttei a romániai magyarság társnemzeti státusának programba foglalását szorgalmazták, a mérsékeltebb küldöttek egy kompromisszumra kész, kooperatív, Bukarestben elérendő eredményekre koncentráló politizálás mellett tették le a voksukat. Domokos Géza újra az RMDSZ elnöke lett. Szőcs Gézát a kongresszus nagy többséggel a politikai alelnöki tisztségbe emelte, Tőkés Lászlót pedig újból tiszteletbeli elnöknek választották. Az RMDSZ III. kongresszusa: 1993. január 15–17., Brassó. Az RMDSZ-en belül létrehozták a hatalmi ágak szétválasztásának megfelelő struktúrákat. A belső törvényhozó testület szerepét a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) töltötte be, az operatív vezetés feladata az Ügyvezető Elnökség (ÜE) hatáskörébe került, létrehozták a belső alkotmánybíróság szerepét betöltő Szabályzatfelügyelő Bizottságot. Markó Bélát választották elnöknek, Tőkés Lászlót ismét tiszteletbeli elnöknek. A kongresszus úgy határozott, hogy két éven belül meg kell szervezni a belső választásokat. A platformok nagyobb szerepet kaptak. Az RMDSZ IV. kongresszusa: 1995. május 26–28., Kolozsvár. Az alapszabályzatban történt módosítások – az Operatív Tanács hatáskörének növelése, a Területi Képviselők Tanácsa (TEKT) létrehozása, a szövetségi elnök hatáskörének bővítése – az RMDSZ-en belüli belső pluralizmus rovására, a pártosodás irányába tett lépés első jelei voltak. Az előző kongresszuson előírt szervezeti tisztújítást nem szervezték meg. Három személy jelöltette magát a szövetségi elnöki tisztségre: Markó Béla, Borbély Imre és Kónya Hamar Sándor. Az előbbit 226 szavazattal újból elnöknek választották, míg ellenfelei 51, illetve 57 szavazatot szereztek. Tőkés Lászlót a kongresszus negyedszer is megerősítette tiszteletbeli elnöki tisztségében. Az RMDSZ V., rendkívüli kongresszusa: 1997. október 3–4., Marosvásárhely. A kongresszuson megfogalmazták az RMDSZ kormánykoalíciós cselekvési prioritásait. A dokumentum elfogadására megkésve került sor, figyelembe véve, hogy az RMDSZ gyakorlatilag már egy éve a kormánykoalíció tagja volt. Az RMDSZ VI. kongresszusa: 1999. május 15–16., Csíkszereda. Az RMDSZ belső ellenzéke kísérletet tett több változtatás elfogadtatására. Ezek elsősorban az RMDSZ Erdély-centrikus politizálásának kialakítását célozták, valamint a több éve húzódó tisztújítás kérdését rendezték volna. A javaslatok közül néhány bekerült a programba is: az Erdély-központúság és az erdélyi regionális érdekek hangsúlyozása. A tisztújításra azonban nem került sor. A kongresszuson a tisztségben levő elnököt, Markó Bélát újraválasztották a küldöttek 274 szavazatával, míg ellenjelöltje, Kincses Előd 157 szavazatot szerzett. Az RMDSZ VII. kongresszusa: 2003. január 31–február 2., Szatmárnémeti. A belső ellentétek és a már tíz éve elhalasztott belső választások töréshez vezettek. Gyakorlatilag ezen a kongresszuson indult el a belső ellenzék kiválásának folyamata, ami mára több, az RMDSZ-en kívüli politikai szervezet – MPSZ, SZNT, EMNT – létrejöttét eredményezte. A kongresszuson megszüntették a tiszteletbeli elnöki tisztséget, a TEKT mellett pedig létrejött a Platformok Konzultatív Tanácsa. Határozat született a belső választásoknak májusig történő megtartásáról, bővült az Operatív Tanács létszáma. Újraválasztották a szövetségi elnököt, Markó Bélát. /Márton János politológus: Kongresszustörténelem. RMDSZ-kongresszus. = Krónika (Kolozsvár), márc. 2./

Az aradi RMDSZ-kiértékelésben nem lehet elvonatkoztatni a legutóbb, Szatmárnémetiben szervezett kongresszustól, hiszen ekkor olyan horderejű döntés született, amely máig is kihatott az erdélyi magyar politikai erőviszonyokra. A tiszteletbeli elnöki tisztség megszüntetésével az RMDSZ mellékvágányra szorította Tőkés László református püspököt. A terv azonban csak félig-meddig bizonyult sikeresnek az RMDSZ-vezetők szempontjából: azóta kényelmessé váltak a Szövetség testületeinek ülései, ugyanakkor az azóta Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács élére választott Tőkés Lászlót nem sikerült politikailag semlegesíteni. Mi több az elmúlt négy évben Tőkés „egyedül a világ ellen”-szerű rokonszenves ellenzéki szerepben tetszeleghetett. A Tőkés nélküli RMDSZ az elmúlt négy év alatt gördülékenyebben, folytathatta útját, aminek Borbély Tamás újságíró szerint a romániai magyar közösség rengeteg hasznát látta. A PSD-vel kötött szövetség eredményesnek bizonyult, hiszen Adrian Nastase miniszterelnöksége alatt számos kisebbségi jogot sikerült kivívni. Hatalmas sikernek számított az aradi Szabadság-szobor visszaállítása, illetve a kétnyelvű településnév-táblák kifüggesztése. Az erdélyi megyék, beleértve a magyar közösségeket és egyházakat, rengeteg pénzt kaptak a központi költségvetésből. Az RMDSZ-nek tehát nincs miért szégyenkeznie. A szervezetnek két lényeges kihívással kellene szembenéznie. Az egyik a Tőkés-probléma kezelése. Az RMDSZ mindig akkor volt sikeres, amikor integrálásra, nem pedig kizárásra törekedett. A másik probléma: Markó Béla újabb mandátumot kap az aradi kongresszuson. Tizennégy éve tölti be az RMDSZ elnöki funkcióját, az emberek ezt megunták. „az unalom hatása alatt a választók rásütik a diktátor jelzőt”. Az újságíró szerint a szervezeten belüli középkorú és fiatal generáció reformkísérlete szánalmasan kevés eredményt produkált. Megoldást jelenthet, ha a kongresszus után az RMDSZ Markó helyett két-három fő „üzenethordozó” politikusra bízza azt a feladatot, amit az RMDSZ elnöke eddig egyedül próbált ellátni. /Borbély Tamás: Számvetés ideje. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

Jó egy éve a Fehér megyei RMDSZ székházába érkezett levélben arról panaszkodott a nagyenyedi börtön egyik elítéltje, hogy nincs az intézmény könyvtárában magyar nyelvű olvasnivaló. A kérést az országos vezetésnek továbbítva, Markó Béla ez ügyben a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatójához fordult. Március 1-jén Kiss Jenő könyvtárigazgató, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke 450 kötetnyi adománnyal Nagyenyedre érkezett. A könyvek java része magyarországi küldeményekből származik. Az adományozó elmondta: a börtön szívesen fogadta a kezdeményezést. A jelenleg fogva tartott mintegy ezer elítélt 21,78%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát. /Takács Ildikó: Magyar könyvek a nagyenyedi börtönnek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 3./

Az erdélyi magyar egység gondolata határozta meg a nyolcadik RMDSZ-kongresszus első vitanapját. Többen szóvá tették a májusban sorra kerülő Európai Parlamenti választások fontosságát, annak veszélyét, hogy a megosztottság miatt az erdélyi magyarság európai képviselet nélkül maradhat. Erre a magyarországi pártok küldöttjei is reflektáltak. A viták során sokan hangsúlyozták: az RMDSZ az erdélyi magyar közösség számára fontos vállalásokat teljesített. A szövetségi politikát bírálók úgy vélekedtek, hogy az RMDSZ az önfeladás útján haladt, visszaélt a magyarság bizalmával. A legtöbben azt hangsúlyozták, hogy az RMDSZ nagy mértékben járult hozzá Románia európai integrációjának sikeréhez, s ezt a résztvevő román politikai pártok képviselői is elismerték. Frunda György szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke köszöntötte azokat a személyiségeket, akik jelenlétükkel a kongresszust megtisztelték, közöttük Tempfli József nagyváradi római katolikus és Adorjáni Dezső evangélikus püspököt, Dávid Ibolyát, a Magyar Demokrata Fórum elnökét, Domokos Géza volt RMDSZ-elnököt, Gémesi Ferenc budapesti államtitkárt, Bugár Bélát, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnökét, Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Demokratikus Szövetség elnökét, Gheorghe Falca aradi, Petru Filip nagyváradi és Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármestert, Hámos Lászlót, a New York-i Magyar Emberjogi Alapítvány elnökét, Crin Antonescut, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét és Ilie Dancat, a Romák Pártjának főtitkárát. A fórumon a Magyar Szocialista Pártot Újhelyi István, a Szabad Demokraták Szövetségét Kovács Kálmán, a Fidesz-Magyar Polgári Pártot pedig Németh Zsolt képviselte. Király András aradi RMDSZ-elnök az aradi magyarok nevében üdvözölte a küldötteket. A helyi RMDSZ-szervezet azt akarta bizonyítani, a szórvány nem jelent hátrányt, a 14 százaléknyi aradi magyar elegendő ahhoz, hogy komoly közösségszervező munkát végezzenek. Gheorghe Falca aradi polgármester arra összpontosított beszédében, hogy a térségben a magyarok és a románok békében élnek egymás mellett. Traian Basescu államfő üzenetét Frunda György olvasta fel. Az államelnök kifejtette: az RMDSZ teljes súlyával hozzájárult Románia EU-tagságához. Reményét fejezte ki, hogy a magyarság szervezetének eddig tapasztalt bölcsessége és kiegyensúlyozottsága a továbbiakban is példaértékű lesz az egész hazai politikai osztály számára. Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét Gémesi Ferenc államtitkár tolmácsolta. A miniszterelnök szerint „hosszú út vezetett Nagyváradtól Aradig”, az RMDSZ első kongresszusától a mostaniig, amikor mind Magyarország, mind pedig Románia az unió tagja, s amikor „rajtunk múlik, hogy képesek leszünk-e sikeresen, egységes európai magyarságot teremteni, vagy továbbra is leragadunk múltbeli nemzeti és politikai sérelmeinknél”. Szerinte el kell utasítania „a sehová sem vezető álmodozó, sérelmi politikát”. Gyurcsány Ferenc szerint az RMDSZ új programja az erdélyi magyarság modernizációját, felzárkózását, európai jövőjét szolgálja. A miniszterelnök ígéretet tett, hogy az erdélyi magyarság sikeres integrációjához „minden támogatást” megadnak. A kormányfő megállapította: „az RMDSZ eddig bölcs vezetőnek bizonyult”, sikeres munkája „magában hordozza az új kihívásokra való válaszadás képességét”. Összefogásra van szükség, mert „akinek nincs más programja, csak a védekezés és bezárkózás programja, annak előbb-utóbb nem lesz mit megvédenie”. Dávid Ibolya MDF-elnök szerint azok győztek, akik az együttműködés erejében bíztak. Hozzátette: az MDF nem tartja szerencsésnek azt, hogy az erdélyi magyarság belső ügyeibe kívülről szóljanak bele. Leszögezte: az MDF támogatja az erdélyi magyarság önrendelkezését. Crin Antonescu, PNL-alelnök Calin Popescu Tariceanu pártelnök és kormányfő üdvözletének átadását követően elmondta: a romániai magyarság és a románság hosszú utat tett meg 1990 márciusa óta, és mára sikerült magunk mögött hagyni korábbi félelmeinket, bizalmatlanságainkat. A kongresszus hatalmas tapssal nyugtázta Antonescu kijelentését, miszerint a PNL-nek „soha nem volt az RMDSZ-nél korrektebb és biztosabb kormányzati partnere”. Petru Filip nagyváradi polgármester pártelnökének, a demokrata Emil Bocnak az üdvözletét adta át a fórumnak. Közölte: a Demokrata Párt és az RMDSZ átlépett a vitákon, és pragmatikusan a közös érdekek valóra váltásáért dolgozott. Bugár Béla MKP-elnök arra emlékeztetett, hogy pártja és az RMDSZ többször is átvette egymás tapasztalatát. Kasza József, a VMSZ elnöke azt kérte, hogy a magyarság ne feledkezzen meg az EU-n kívül rekedt délvidéki és kárpátaljai magyarságról. Ilie Danca a Romák Pártjának és annak elnökének, Nicolae Paunnak az üdvözletét közvetítette, majd leszögezte, hogy a romák is igyekeznek hozzájárulni a hazai társadalom fejlődéséhez. Üzenetében Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az RMDSZ mindig megbízható partnere volt az Európai Néppártnak. Toró T. Tibor képviselő azt indítványozta, hogy a kongresszus vegye saját hatáskörébe az európai parlamenti választás jelölt állításának kérdését. Kifejtette: nem vezet jóra az, ha olyan stratégiai szövetségesnek üzenünk hadat, mint például a református egyház. Ezért arra kérte a fórumot, hogy vizsgálja felül az RMDSZ európarlamenti jelöltlistáját. Frunda György ülésvezető elnök feleslegesnek ítélte a javaslatot, majd szavazás alá bocsátotta azt. A javaslatot 24 igen szavazattal, 20 tartózkodás mellett elvetette a kongresszus. Beszámolójában Markó Béla, az RMDSZ elnöke Kós Károly szavait idézve, miszerint „Az lesz a miénk, amit ki tudunk küzdeni magunknak”. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy az erdélyi magyarság két alapvető célt tűzött ki maga elé valamikor, az integrációt és az autonómiát. Az előbbi mára megvalósult. Markó kiemelte: amit ezekben az években ki lehetett küzdeni, azt kiküzdöttük. Tájékoztatása szerint az RMDSZ-nek ma több tagja van, mint 2003-ban. Markó rámutatott: a legnehezebb év 2004 volt, kiszabadították az aradi Szabadság-szobrot, a megosztási kísérletek ellenére megnyerték az önkormányzati és parlamenti választásokat. Az alkotmány módosításával sikerült kiterjeszteni az anyanyelvhasználat jogát az önkormányzatok után a helyi intézményekre, az igazságszolgáltatásra, és bizonyos helyzetekben „hivatalossá tették a magyar nyelvet Erdély magyarok által is lakott régióiban”. Markó hangsúlyozta: érdekünk hogy Budapesten konszenzus legyen a határon túli magyarságról. A magyar–magyar kapcsolatokról szólva, az RMDSZ elnöke kifejtette: a népszavazás a kettős állampolgárságról „hosszú időre visszavetett minket”, szerinte ezt azóta sem dolgozta fel sem a magyarországi, sem az erdélyi magyar közvélemény. Mint fogalmazott, az RMDSZ ebben az időszakban arra törekedett, hogy legalább „az addig kialakult jó megoldások ne essenek áldozatául ennek a magyarországi befelé fordulásnak”. Markó szerint a magyar-magyar kapcsolatok döcögtek, a magyar-román viszony hozott eredményeket, két közös kormányülést sikerült tartani, megnyílt a csíkszeredai magyar főkonzulátus, a sepsiszentgyörgyi Magyar Kulturális Intézet, új határállomás jött létre. A jövőre nézve az RMDSZ vezetője elmondta: „Az egyéni jogok terén áttörtük az ellenállást, elfogadtattuk a fontos elveket. Kollektív jogainkat viszont ezután kell kivívni”. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa ellenállásával bizonyította: mégiscsak az önálló intézmény az egyedüli megoldás. Az elnök kifejezte reményét, hogy az RMDSZ másik fő célkitűzése, az autonómia is előbb-utóbb valóra válik. „A legnagyobb megbecsüléssel és elismeréssel voltam, fejet hajtottam Tőkés László előtt az 1989-es kiállásáért, de azóta az a piedesztál, amelyen ő állt, egyre alacsonyabb lett. Nagy szükség lenne arra, hogy ez a piedesztál megint arra a szintre emelkedjen, mint 1989-ben volt. Ez úgy valósulna meg, ha Tőkés László felül tudna emelkedni egyéni ambícióin, amelyeket feláldozna az erdélyi magyarság történelmi előrehaladása és felemelkedése érdekében. Ez legalább akkora történelmi cselekedet lenne az ő részéről, mint 1989-es kiállása volt” – ezekkel a szavakkal foglalt állást az EP-választások romániai magyar jelöltjei kapcsán kialakult vitára reagálva Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Az RMDSZ-nek a helyhatósági és parlamenti választásokon elért eddigi sikereit méltatva Nagy Zsolt távközlési miniszter elmondta: az újabb kihívás az, hogy Románia EU-csatlakozása után sikerüljön felzárkóztatni a romániai magyarságot. Frunda György szenátor Tőkés László önálló EP-jelöltségére utalva elmondta: ki kell hívni a püspököt vitára, mert bízik abban, hogy az RMDSZ EP-jelöltlistáján befutó helyen álló Nagy Zsolt és Winkler Gyula „jobban tudják képviselni az erdélyi magyarságot”. Winkler Gyula az EP-választásokra utalva arról beszélt, hogy „mindenütt ott kell lenni, ahol rólunk döntenek”. Szabó Ödön Bihar megyei ügyvezető elnök olyannak nevezte az RMDSZ ellenzékét, akik sem hitet, sem békét, sem szeretetet nem hirdetnek. Szintén az RMDSZ támogatása mellett érvelt Albert Álmos, Háromszék területi RMDSZ-szervezetének elnöke, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Petres Sándor, Hargita megye alelnöke és Takács Csaba országos ügyvezető elnök is. Toró T. Tibor képviselő elmondta: vannak olyan kérdések, amelyeket csak párbeszéddel és konszenzussal lehet megválaszolni. Toró szerint azért lett volna jó fontolóra venni az RMDSZ-jelöltlista felülvizsgálatát, Tőkés Lászlónak a befutó helyre kerülését, mert a romániai magyarságnak minden erejét össze kell fognia. Vekov Károly volt parlamenti képviselő felrótta: a romániai magyarság érdekeinek képviselete, ezen belül például a Bolyai Tudományegyetem, a székelyföldi területi autonómia ügyének felvállalása és képviselete helyett az RMDSZ „az önfeladás politikáját folytatja”, visszaélt a magyarság bizalmával. Éppen ezért komoly reformra van szükség, az első lépés pedig az lenne, ha Tőkés László az RMDSZ EP-listáján befutó helyre kerülne. Vekov szavaira reagálva Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter azt mondta: vannak, akik képesek tenni, és vannak, akik állandóan csak siránkoznak. /Hosszú út vezetett az RMDSZ aradi kongresszusáig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3. / Markó Béla rámutatott: „A közösségi jogérvényesítés eszköze maga az RMDSZ”. A „kudarcpolitikusoknak” nem sikerült a parlamenti képviselettől megfosztania a magyarságot. Markó kemény szavakkal bírálta az általa „kudarcpolitikusnak” nevezett ellenzőket. Az elnök szerint az RMDSZ-nek folytatnia kell az együttműködésen alapuló politikáját, ennek ugyanis ma sincs alternatívája /Mózes Edith: „Az lett a miénk, amit ki tudtunk küzdeni magunknak”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 3. / /Nem kapott szót Németh Zsolt, aki a Fideszt képviselte a kongresszuson, este nyolc utánra időzítették hozzászólását, bár jelezte, addig nem tud Aradon maradni. Délután rögtönzött sajtótájékoztatón az újságírókkal ismertette gondolatait, kiemelte, egységre és párbeszédre van szükség Erdélyben, és ennek helyreállításához támogatást nyújtana a Fidesz. Toró T. Tibor javasolta, hogy az EP választási program vitája előtt szavazzon a testület a listáról. Az ülést vezető Frunda György indoklásra nem adott lehetőséget, Toróba fojtotta a szót, és szavazásra bocsátotta javaslatát. A többség elutasította Toró javaslatát. /Farkas Réka: Folytatni akarják a küzdelmet (RMDSZ-kongresszus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3. /

Március 3-án kora délután Aradon véget ért az RMDSZ nyolcadik kongresszusa. Módosították az RMDSZ alapszabályzatát, elfogadták a szövetség európai parlamenti választási programját, és határozatokat fogadtak el a jövő prioritásairól. Ötödszörre választották újra a szövetség elnökévé Markó Bélát, aki immár tizennégy éve tölti be ezt a tisztet. A szövetség programjába beiktatták a háromszintű autonómiával kapcsolatos pontokat. Az alapszabályzat tekintetében az RMDSZ vezetői fontosnak ítélték, hogy a szervezet megőrizte szövetség jellegét, nem alakították az RMDSZ-t párttá. Javaslatok születtek az önkormányzatiság, a különböző autonómiaformák keretének kialakítása és működtetése érdekében. A bizottság elnöke, Kötő József elmondta: mintegy 90 év után Erdély visszakerült abba az európai civilizációs értékrendbe, amelynek évszázadok során alakítója és védelmezője volt. Az alapszabály-módosító javaslatokat Seres Dénes szenátor ismertette. A legfontosabb módosítások: a szövetség kongresszusa ezentúl kétévente ülésezik, s minden második kongresszuson történik majd tisztújítás; megszűnik az értelmiségieket, egyházi és civil társadalmi vezetőket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), és helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa (KAT) foglalja el, amelynek kibővítették hatáskörét; megmarad a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT), amelyben nagyobb súllyal lehetnek jelen a különböző platformok; a platformok létrehozásához 750 tagra van szükség, úgy, hogy legalább három megyében 150-150 taggal legyen az illető platform képviselve; aki a szövetség ellen, más szervezet képviseletében választásokon vesz részt, négy évig nem lehet az RMDSZ színeiben jelölt a választásokon; akitől a szövetség megvonta a bizalmat nyolc évig nem vehet részt az RMDSZ nevében a választásokon; megszűntették az Operatív Tanácsot (OT), s helyette – két SZKT-ülés között – a Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) hozza meg a szükséges döntéseket; megyei szinten is állandó tanácsokat hoznak létre. Bodó Barna úgy vélte, a szövetség vezetőinek be kellett volna vallaniuk, hogy a SZET működése ellehetetlenült, a KAT viszont nem felel meg a civil szervezetek által támasztott követelményeknek. Nagy Zsolt kifejtette: versenyképes magyarság nem képzelhető el egységes, megreformált RMDSZ nélkül, amelyben számonkérés is működik. Takács Csaba ügyvezető elnök felhívta a figyelmet a szakemberek által készített demográfiai elemzésre. Markó Béla kifejtette: az RMDSZ-nek a jövőben is szövetségnek kell maradnia. A kongresszus elsöprő többséggel választotta újra a szövetség elnökévé Markó Bélát. Markó Béla „Új Erdélyt, új magyarságot” című programbeszédében kifejtette: a romániai magyarság sorsát egy pillanatig sem lehetett elszakítani az ország sorsától, a többség és kisebbség közti együttműködés nélkül sem egyik, sem másik nem jutott volna vissza a közös Európába. Hozzáfűzve, hogy az RMDSZ a Kárpátokon túlra szakadt magyarokról sem feledkezhet el. „Nem ígérhetek örök csatlósi hűséget sem Magyarországon, sem Romániában egyik politikai pártnak sem” – fejtette ki Markó. Azonban „népünket, jövőnket veszélybe sodró kalandos ötletek támogatását sem ígérhetem” – mondta. A leadott 479 szavazatból 478 volt érvényes és egy érvénytelen. Markó Bélát 436 szavazattal és 42 ellenszavazattal választották meg újabb négy évre a szövetség elnökévé. Elsőként Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke gratulált Markó Bélának újraválasztásához. A választás eredményének közzététele után Markó Béla régi-új elnök úgy vélte, soha nem volt olyan egységes az erdélyi magyarság, mint 1989-ben, és ezt az egységet feltétlenül meg kell őrizni. Ebben a pillanatban nincs alternatíva a szövetségben, és amit eddig cselekedtek alapvetően helyes volt. Kelemen Hunor, az RMDSZ kampányfőnöke szerint a választási program elsősorban két nagy fejezeten alapszik. Ezek közül egyik a román társadalom és a romániai magyar társadalom modernizációja, amelyet a gazdaság, az infrastruktúra-fejlesztés, az életszínvonal növelése és a mentalitásváltozás terén képzelnek el. A második pedig a romániai magyar közösség személyi elvű, kulturális és területi autonómiája. Az RMDSZ határozatot fogadott el a kulturális és területi autonómia megvalósításáról, Erdély fejlesztéséről és modernizálásáról, a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről, a romániai magyar közösség életkörülményeinek javításáról, illetve a kongresszus azzal a felhívással fordult a romániai magyar választópolgárokhoz, hogy az EP-választásokon szavazatukkal támogassák az RMDSZ jelöltlistáját. /Papp Annamária, Tibori Szabó Zoltán: Markó Béla: Erdély legyen a Keleti Svájc! Egységes, következetes és fegyelmezett szövetséget ígért a régi-új elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./

Markó Béla, Kelemen Hunor és Nagy Zsolt sajtóértekezleten összegezte a kongresszus eredményeit. Markó elmondta: a szövetség programjába fontos célkitűzéseket sikerült beiktatni, közöttük az uniós tagsággal, a régiókkal és a háromszintű autonómiával kapcsolatos pontokat. Kelemen Hunor szerint a választási program a román és a romániai magyar társadalom modernizációjának gondolatára épül. Nagy Zsolt arról szólt, hogy a szövetség fiatal csapattal vág neki az EP-választásoknak. /T. SZ. Z. : Az RMDSZ politikusai a VIII. Kongresszus eredményeiről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./ „Nincs olyan vélemény, ami kinn jelen van, de itt a teremben ne kapott volna szót” – mondta az RMDSZ sokszínűségéről szólva Verestóy Attila. Szabó Ödön, a Bihar megyei RMDSZ ügyvezető elnöke a Fideszt bírálta, nehezményezte, hogy a magyarországi párt egyik szólama szerint „egy a zászló, egy a tábor”, ennek ellenére Orbán Viktorék Erdélyben „sok zászlót és sok tábort” szorgalmaznak. Egyed Péter, a Szabadelvű Kör nevében úgy vélte: kormányhatározattal kell szentesíteni a Babes-Bolyai Egyetem kétnyelvűségét, s ezt az RMDSZ programjának is tartalmaznia kell. Katona Ádám szerint autonóm magyar oktatási struktúrára van szükség, az óvodától az egyetemig. Bodó Barna, a civil szervezeteket tömörítő ERMACISZA vezetője a Kulturális Autonómia Tanácsról elmondta: „Ez az intézmény nem felel meg a civil szervezetek közösségi felelősségvállalásának. Nincs döntési jogköre, tagjai pedig nem választás útján kerülnek be a testületbe”. /A kongresszus ismét Markó Bélát választotta... = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./