Találgatások folynak arról, mi lehet az oka annak, hogy Csapó I. József lemondott a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöki tisztéről. Az SZNT Állandó Bizottsága (ÁB) a leköszönő elnök mielőbbi válaszát várja a hozzá intézett felkérésre, miszerint az SZNT tisztújító és házszabály-módosító küldöttgyűléséig lássa el az elnöki teendők ügyvitelét. Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke elsősorban elismerését fejezte ki a Szabadság kérdésére Csapó I. Józsefnek az autonómia ügyében kifejtett tevékenységével kapcsolatban. A püspök szerint nagyon nehéz nyilatkozni az SZNT elnökének lemondásáról, hiszen az okokat csak sejteni, találgatni lehet. „Az SZNT elnöke senkivel nem működött együtt, mindenkinek csak diktált, mindenkivel szembe csak elvárásokat fogalmazott meg. Velünk is minimális volt a kapcsolata, éppen csak tudtunk róluk” – mondotta Tőkés László. A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke, Szász Jenő elmondta: a sajtóból értesült Csapó I. József lemondásáról, és szerinte az SZNT elnökének gesztusát mindenképpen befolyásolta a Markó Béla RMDSZ-elnökkel, miniszterelnök-helyettessel folytatott találkozója. Szász Jenő reményét fejezte ki, hogy Csapó I. József a jövőben sem fogja távol tartani magát az SZNT munkájától, ugyanis tapasztalatára szükség van. A kialakult helyzetről Ferencz Csaba, az SZNT szóvivője elmondta: sejtéseik vannak ugyan az elnök lemondásával kapcsolatban, de mindaddig nem tudnak bizonyosat mondani, amíg nem beszélnek vele. Szerinte az SZNT elnöke magyarázattal tartózik mind a tanács, mind pedig a közvélemény felé. Tulit Attila, az SZNT alelnöke rámutatott: Csapó I. József döntése semmiben sem fogja befolyásolni az SZNT harcát a székelyföldi területi autonómia megvalósítása érdekében. /Papp Annamária: Találgatják Csapó lemondásának okát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

Gémesi Ferenccel, a magyar kormány Miniszterelnöki Hivatalának államtitkárával tárgyalt október 30-án Bukarestben Markó Béla miniszterelnök-helyettes. A megbeszélésen egyrészt a román-magyar együttes kormányülés előkészítéséről, másrészt a magyar-magyar kapcsolatokról tanácskozott a két kormány képviselője. Markó és Gémesi konkrét részleteket is tisztázott a kormányülés előkészítése kapcsán, mindkét fél elégedett az idei ütemtervvel. Markó Béla jelezte, fel kell gyorsítani a kedvezménytörvény által biztosított támogatások kifizetési folyamatát. /A közös kormányülésről tárgyalt Markó Béla és Gémesi Ferenc. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

Kisebbségi jogokról, oktatási, művelődési, vallási kérdésekről, valamint gazdasági kapcsolatokról tárgyalt október 31-én Bukarestben Markó Béla miniszterelnök-helyettes az olasz szenátus európai ügyekben illetékes bizottságának elnöke, Andrea Manzella vezette küldöttséggel. Az olasz küldöttség tagjai beszámoltak a területi autonómia terén szerzett tapasztalataikról, ugyanakkor arra voltak kíváncsiak, milyen mértékben biztosítják a kisebbségi jogokat Romániában. Markó Béla elmondta: bár a diktatúra felszámolását követően sikerült számos egyéni jogot biztosítani a kisebbségi közösségek számára, a kollektív jogokat a következő időszakban kell kivívni. A beszélgetés alkalmával beszámolt az RMDSZ sajátos célkitűzéseiről, a kulturális autonómia, valamint a területi autonómia jogi kereteinek megteremtéséről. Elmondta, annak ellenére, hogy a kormány elfogadta a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló tervezetet, a parlamentben nem sikerült megszerezni a pártok támogatását. A kultusztörvény kapcsán Markó Béla szövetségi elnök úgy látja, hogy amennyiben a szenátus által már megszavazott tervezet elfogadási folyamatát sikerül felgyorsítani a képviselőházban, már idén érvénybe léphet az egyházi törvény. /Markó Béla: A kollektív jogok kivívása következik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

November 3-án találkozott Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője. Két munkacsoport létrehozásában egyeztek meg. A jövő évi választáson való együttműködésről nem esett sok szó, de Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke és RMDSZ-képviselő azt javasolta, hogy a romániai magyarságot Markó és Tőkés képviselje az Európai Parlamentben. A két vezető azt követően ült tárgyalóasztalhoz, hogy az RMDSZ és az EMNT kölcsönös párbeszédet kezdeményezett egymással. A megbeszélés után Markó Béla és Tőkés László közösen nyilatkozott a sajtónak. Markó szerint az egyik munkacsoport feladata az, hogy kidolgozza az erdélyi magyar egyeztető „kerekasztalnak, fórumnak” a létrehozását, amelyben „az EMNT és más fontos erdélyi magyar civil szervezetek képviselői gondolkodhatnának együtt az RMDSZ-szel”. A másik munkacsoportot pedig azzal bízták meg, hogy kidolgozza az erdélyi magyarság nemzeti minimálprogramját. Ez utóbbi bizottság az RMDSZ elnöke szerint lehetőleg decemberig veti papírra az erdélyi magyarság alapvető politikai célkitűzéseit. Tőkés László úgy vélte, hogy „kényszeregység helyett közmegegyezésre kell törekedni a romániai magyarság és a közjó érdekében”. Az egyházi elöljáró szerint a nemzeti minimálprogramnak tartalmaznia kell az autonómia és az önálló állami magyar egyetem ügyét. /B. T.: A nemzeti minimumot keresi Markó és Tőkés. Két munkacsoport létrehozásában állapodtak meg Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

November 3-án kezdődött Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban a 2. Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia, amelyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság szervezett, jelentős kül- és belföldi részvétellel. A rendezvényen megjelentek, és ismertették helyzetüket az Európa-szerte működő kisebbségi tannyelvű egyetemek képviselői. A konferencián megjelent többek között Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, Románia miniszterelnök-helyettese, Cseh Áron magyar főkonzul, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT-alelnöke, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár és Lisa Heilbronn, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének kolozsvári irodavezetője. Az ülésen Cseh Áron főkonzul átadta a Sólyom László köztársasági elnök üdvözletét. Többek között elhangzott: az Európai Unióban a kisebbségek képesek kell hogy legyenek ellenállni akár a természetes asszimilációs folyamatoknak is, ezért őket többletjogok illetik meg. Az anyanyelvi oktatáshoz való jog a széles körben elismertek közé tartozik: Európában minden hetedik ember kisebbségben van a saját országában, közülük több mint százezren saját anyanyelvükön végzik az egyetemet. Tőkés László az 1956-os forradalomra, és az azt követő megtorló intézkedésekre emlékeztetett, amelyek között lényeges helyet foglal el a Bolyai Egyetem megszüntetése, illetve beolvasztása a román intézménybe. Smaranda Enache, a Pro Demokrácia társelnöke elmondta: itt most nem csupán a magyar nyelvű felsőoktatás kérdése merül fel, hanem elsősorban az, miként szembesülünk mi, magyarok és románok a közös közelmúlttal. – Ha így folytatjuk, akkor 60–80 éven belül a magyar közösséget is elveszítjük, ugyanarra a sorsra jut, mint a szász vagy a zsidó közösség – figyelmeztetett a polgárjogi aktivista megjegyezve: a Bolyai Egyetem elkobzása fájó pont a közelmúlt történelmében. Markó Béla elmondta: az állami támogatású önálló magyar egyetem már 1989-ben a magyar közösség egyik lényeges célkitűzése volt. Romániában létrejött ugyan a törvényes lehetősége annak, hogy az anyanyelvi felsőoktatás megvalósuljon, de ez nem elég, döntésjogra van szükség, amelyet csak önálló intézmények által lehet biztosítani, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen ugyanis nincs a magyar diákoknak és tanároknak döntésjoga – szögezte le Markó. A romániai magyarságot megilleti, hogy az általa befizetett adókból és illetékekből visszakapja a megfelelő részt, egyetem formájában – tette hozzá. A konferencia kiderült, hogy Galíciában (Spanyolország északnyugati csücskében) a galego nyelv hivatalos státusznak örvend, hogy a Santiago De Compostella városbeli galego egyetem létrehozása politikai konszenzus eredménye, amelynek még a nacionalistának számító Spanyol Konzervatív Párt is része volt. Ennek köszönhetően, a Franco-diktatúra tilalmai ellenére, ma már a lakosság jelentős része ismét beszéli és használja XIV. századból eredő anyanyelvét. Cardiffban, a walesi nyelvű intézmény megalapításakor az árral szemben kellett úszni, nagyon sokan úgy vélték: az angol nyelv tökéletesen elég mindenhez, nincs értelme őseik kihalófélben lévő nyelvével foglalkozni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nem elég a lehetőség, döntésjog szükséges. Kisebbségi felsőoktatási konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Az RMDSZ-szel közösen összeállított listán kíván részt venni a Romániában 2007 májusában rendezendő európai parlamenti választásokon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács – derült ki a Tőkés László EMNT-, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök kolozsvári tanácskozásán. Markó Béla elmondta, a megbeszélésen kiderült, hogy az RMDSZ és az EMNT alapvető céljai közösek, ezek megvalósítása érdekében az eddiginél intenzívebb párbeszédet folytatnak a jövőben. „Nem feltétlenül arról a szlogenről van szó, hogy szeressük egymást, gyerekek, viszont közmegegyezésre kell törekedni, amelynek eszköze a párbeszéd” – jellemezte a találkozó jelentőségét Tőkés László református püspök. Tőkés László leszögezte, a nemzeti minimálprogramnak tartalmaznia kell az autonómia és az önálló magyar egyetem ügyével kapcsolatos közös álláspontot. „Jó lenne, ha a politikai, a civil és az akadémiai szféra összefogna a nemzeti érdekek ügyében” – jelentette ki az EMNT elnöke. A közelgő európai parlamenti választások kapcsán a megbeszélésen az EMNT képviselői megfogalmazták igényüket, hogy jelöltjüket szerepeltetni kívánják az RMDSZ-szel esetleg közösen kialakítandó választási listán. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke úgy vélekedett: az EP választási listán Markó Bélának és Tőkés Lászlónak egyaránt szerepelnie kellene. /Kelemen Tamás: Egyeztető kerekasztalt alapít Markó Béla és Tőkés László. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

„Románia nem Dél-Tirol, és nem is Katalónia, hanem egységes nemzetállam. Majd, ha valamikor új alkotmánya lesz, akkor esetleg szóba kerülhet a területi autonómia. De kétlem, hogy egyhamar ide jutnánk” – fejtette ki a Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. Megítélése szerint, amennyiben „túlfeszíti a húrt”, az RMDSZ nagyon könnyen elszigetelődhet a hazai politikai életben, mert egyetlen román párt sem fog vele szövetkezni. Geoana szerint a D. A. Szövetség és Traian Basescu elnök is csak a hatalom megőrzése kedvéért tűri meg az RMDSZ „radikalizálódott és az ország egységét veszélyeztető” álláspontját. A Krónika arra volt kíváncsi, hogy az önmagát megértő, modern, európai irányzatú politikusnak nevező Mircea Geoana melyik autonómiaformát tartja pártja számára elfogadhatónak. „A kulturális jellegűt” – hangzott a válasz.. Ioan Rus alelnök hangsúlyozta: a kormánynak szélsőségesnek kellene nyilvánítania Markó Béla területi autonómiával kapcsolatos kijelentéseit, egyben „alkotmányellenes, etnikumközi konfliktusokat keltő megnyilvánulásoknak” nevezte az RMDSZ és a többi magyar szervezet autonómiakövetelését. /Ioan Rus alelnök szélsőségesnek nyilváníttatná Markó Béla autonómianyilatkozatait. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

Egy százezer fős nemzeti kisebbség is igényt tarthat önálló egyetem fenntartására, hiszen erre van már példa az európai gyakorlatban – javasolták a Kolozsváron zajló II. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia résztvevői. A rendezvényt szervező Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, Bodó Barna egyetemi tanár elmondta: ezt a kitételt foglalták bele a kisebbségi nyelvű felsőoktatás európai chartájának tervezetébe. A dokumentum preambuluma olyan elvi megállapításokat tartalmaz, amelyek megfogalmazzák, hogy Európában miért van szükség a kisebbségek nyelvén oktatást biztosító egyetemekre. A chartatervezet azt is megállapítja, hogy az egyetemi oktatásban a kisebbségeknek vétó jogot kell élvezniük az őket megillető kérdésekben. A résztvevők az új nemzetközi kontextusra hivatkozva is szorgalmazzák az anyanyelvű felsőoktatáshoz való jog kiszélesítését. Bodó hangsúlyozta, hogy ez a charta egyelőre csak tervezet. A konferencián részt vevő tizenkét európai felsőoktatási intézmény képviselőinek két hét áll a rendelkezésükre, hogy konzultáljanak saját egyetemük vezetőségével, ezalatt pedig újabb módosító javaslatokat fogalmazhatnak meg. Ezek alapján várhatóan december 15-ig véglegesítik a szövegtervezetet, amit majd aláírnak. A BKB elnöke szerint a cél az: az érintett egyetemek mellett minél több civil szervezet is támogassa a chartatervezetet, hogy azt felterjeszthessék az illetékes európai szervekhez. /B. T.: Megvitatták a kisebbségi nyelvű felsőoktatás európai chartáját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./ A megnyitón felszólaló Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta: 1989 óta a romániai magyarság egyik legfontosabb célkitűzése az önálló állami magyar egyetem létrehozása. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke beszédében megállapította, Romániában súlyosan diszkriminálják a magyar kisebbséget a felsőoktatásban is, emiatt a romániai magyar fiatalok nem férhetnek hozzá teljes mértékben az anyanyelvű oktatáshoz. A rendezvényt Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke is üdvözölte, aki üzenetében úgy fogalmazott: a kisebbségek megmaradása érdekében minden államnak meg kell adnia a területén élő más nemzeti közösségeket megillető többletjogokat. /Önálló egyetemet a százezres kisebbségnek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Toró Tibor az RMDSZ vezetőségének azt fogja javasolni, hogy az európai parlamenti választások listáját Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László, az EMNT elnöke vezesse. /Toró Tibor az EP-listák élére Markót és Tőkést javasolja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./

A romániai magyarságért nem az Európai Parlamentben (EP), hanem itthon szeretne dolgozni Markó Béla. Ezzel az érvvel utasította el az RMDSZ elnöke azt a javaslatot, hogy ő legyen szövetség egyik jelöltje az EP-választásokon. Markó elmondta, az RMDSZ támogatja, hogy a Demokrata Párt (DP) az Európai Néppárt (EPP) tagjává váljon. Markó leszögezte: az RMDSZ nem akarja megzsarolni a DP-t. A magyar érdekvédelmi szervezet a kisebbségi törvénytervezet megszavazásától tehetné függővé a demokraták teljes jogkört biztosító társult tagságának támogatását. A demokraták az EPP-ben egyelőre csak megfigyelők, de Emil Bocéknak eltökélt szándéka, hogy mielőbb bekerüljenek a jobboldali pártokat egybegyűjtő európai politikai alakulatba. Az RMDSZ és a Keresztény-demokrata Néppárt (KDNP) már tagjai a néppártnak. /or: Markó nem indul az EP-választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

„Eredeti székelyföldi krumplit” és karácsonyfa-vásárlási utalványt kínál „nyereményként” cserébe egy bukaresti aláírásért a Magyar Polgári Szövetség, melynek párttá történő bejegyzéséhez – bevallása szerint – már csak négyszáz fővárosi támogatóra van szüksége. Ezeknek az összetoborozásáért ismeretlenek több plakátot ragasztottak ki Bukarest főbb magyar vonatkozású épületeire. A MPSZ vezetői elhatárolódtak a történtektől, és diverziónak tartják az akciót. Markó Béla szerint „nagy bajban lehet a Magyar Polgári Szövetség, ha már krumplival és fenyőfával próbál aláírásokat vásárolni.” Markó hozzátette, az MPSZ – a Székely Nemzeti Tanáccsal és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal ellentétben – nem tartozik azon szervezetek közé, amelyekkel az RMDSZ konzultációt kíván folytatni a jövőben. A Magyar Polgári Szövetség vezetősége nem tudott a bukaresti plakátolási akcióról. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke azt mondta, a bukaresti plakátolás annak a diverziósorozatnak a része, amely az utóbbi időben zajlik az MPSZ ellen. /Gujdár Gabriella, Mihály László: Pityókapárttá válik az MPSZ? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ Leginkább a bohózat műfaji jegyeivel lehet leírni az MPSZ állítólagos bukaresti szórólapjainak ügyét, írta a Krónika munkatársa. Mindez a háromszéki ide-oda rágalmazó levelek sorába illeszkedik. Az RMDSZ-politikusok bűncselekményt emlegetnek. /Papp Attila Zsolt: A krumpli ára. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./

Új elnöke lesz a Székely Nemzeti Tanácsnak, új arculatot alakít ki az RMDSZ: Markó Béla személyében új élharcosa van a székely autonómiának. Közeledés van az RMDSZ és SZNT között. Jelenleg – nyilatkozatok szintjén – az autonómia mellett áll ki az RMDSZ, ugyanúgy a politikai rivális, a Magyar Polgári Szövetség és természetesen az SZNT. Az SZNT lemondott a népszavazásról, ehelyett olyan „belső népszavazás” tervéről beszélt Fodor Imre, melyről ő is elismerte: nem lenne több közvélemény-kutatásnál. Az RMDSZ kiáll az autonómia mellett, azonban a román törvényhozás nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a Székelyföldön autonómia legyen. Ezért Szondy Zoltán cikke szerint Markó Béla elnök autonómia melletti felszólalása is a helyére kerül: ügyesen kiválasztott választási kampánytéma. Csak nem hatalma átmentésére használja az autonómia lebegtetését az erdélyi magyar politikai elit? /Szondy Zoltán: Halvány gyanú. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője és Kelemen Hunor képviselő, jegyző november 8-án távoztak a képviselőház Állandó Bürójának az üléséről, elégedetlenségüknek adva hangot amiatt, hogy a kisebbségi törvénytervezet bizottsági vitája megfeneklett a képviselők hiányzása miatt. Ezt követően Márton Árpád frakcióülést hívott össze, ahol döntöttek: megvárják a jövő heti ülést, és majd ennek függvényében foglalnak állást az ügyben. Valeriu Zgonea szociáldemokrata képviselő azt nyilatkozta, hogy pártjának képviselői mindaddig nem vesznek részt a bizottsági vitán, amíg Markó Béla RMDSZ-elnök nem tisztázza az autonómiával kapcsolatban tett korábbi kijelentéseit. A Demokrata Párt (DP) alelnöke, Sorin Frunzaverde kijelentette: jóllehet az RMDSZ támogatja a DP felvételét az Európai Néppártba, a demokraták továbbra sem változtatnak a kisebbségi törvénytervezet kapcsán megfogalmazott álláspontjukon. /RMDSZ-bojkott a kisebbségi törvényért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Tőkés László püspök egyelőre korainak tartja arról nyilatkozni, hogy indulna-e vagy sem a jövő év május 13-án sorra kerülő európai parlamenti választásokon. „Megkérdeztek engem is, de még nem adtam rá konkrét választ, az egésznek a szimbolikája az érdekes” – mondotta Tőkés László. A református püspök szerint azért lenne fontos a reprezentatív erdélyi fellépés az európai parlamenti választásokon, mivel ezáltal áthidalhatóvá válna az erdélyi magyarság megosztottsága, illetve ez komoly esélyeket biztosítana arra, hogy a romániai magyar nemzeti közösség minél eredményesebben szerepeljen a választásokon. A kérdéssel kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: nem szándékszik indulni a választásokon, mivel úgy véli, hogy neki elsősorban itthon van dolga. A szövetségi elnök úgy vélte, hogy Toró T. Tibor nyilatkozatát kétféleképpen lehet értelmezni: egyesek e szimbolikus gesztus által szeretnének nagyobb egységet, míg mások így akarják mindkettőjüket eltávolítani, és Brüsszelbe küldeni. Tőkés László szerint mind Brüsszelben, mind itthon ugyanolyan jól lehet képviselni a magyar ügyet. „Azt pedig végképpen nem hiszem, hogy valakitől úgy kellene szabadulni, hogy el kell küldeni Brüsszelbe” – mondotta a püspök. /P. A. M.: Indul-e Tőkés az EP-választásokon? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Az RMDSZ-nek nem úgynevezett húzóneves listával kellene indulnia a májusra tervezett európai parlamenti választásokon, hanem olyan fiatal és tehetséges politikusokat kellene listavezető pozíción jelölnie, akik valóban szívesen mennének Brüsszelbe, fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök, aki a továbbiakban is itthon, nem pedig az Európai Parlamentben (EP) szeretne dolgozni. Borboly Csaba az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke szerint nem az a legfontosabb, hogy a jelölt ismert ember legyen, hanem hogy a választási kampányban képes legyen meggyőzni a választókat arról, hogy jól képzett, lendületes, aktív, idegen nyelveket beszélő, a magyarság érdekeit hitelesen képviselő személy. Borboly egyelőre nem vállalna mandátumot, mert a Hargita Megyei Tanács alelnökeként akarja befejezni elkezdett projektjeit. Románia harmincöt képviselőt küldhet az EP-be. /Gujdár Gabriella: húzónevek helyett valódi megmérettetés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Nacionalizmusról és támogatáspolitikáról tárgyalt november 10-én Pozsonyban Markó Béla RMDSZ-elnök és Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. Várhatóan január második felében összehívják a határon túli szervezeteket tömörítő, úgynevezett kis Máért ülését, amelyre meghívják a magyar kormány képviselőit is – ebben egyeztek meg. A határon túli szervezetek vezetői kölcsönösen tájékoztatták egymást a romániai és szlovákiai belpolitikai helyzetről is, az erősödő nacionalizmusról és magyarellenességről. Abban is megegyeztek, Magyarország részéről átláthatóbb és kiszámítható támogatáspolitikára van szükség a jövőben. „A Máértot, amely az utóbbi időben valóban a magyarországi politikai belharcok terepévé és a pártok közti konfrontáció helyévé vált, a magyar kormány nem kívánja összehívni. Mi ezen a döntésen nem változtathatunk, de a véleményünket elmondhatjuk” – nyilatkozta Markó Béla RMDSZ-elnök. Hangsúlyozta, a kis Máért a határon túli magyar szervezetek fóruma, és itt el lehet kerülni a magyarországi politikai konfrontációt, valamint a politikai táborharcot, a határon túli magyar szervezetek közötti rendszeres véleménycserére pedig szükség van. Bugár Béla úgy fogalmazott, „a rólunk szóló kérdésekben a magyar belpolitika magába fordulása miatt elmaradt egyeztetésekre” szükség van. Az RMDSZ, illetve az MKP elnöke szerint a kis Máért megfelelő alkalom lesz a határon túli magyar szervezetek Magyarországhoz való viszonyának tisztázására. /Gujdár Gabriella: Markó és Bugár összehívja a kis Máértot. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A nagy megbékélések korszakát éli a romániai magyarság: azt követően, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) vezetője végre tárgyalóasztalhoz ült, november 11-én Marosvásárhelyen a két erdélyi nemzeti tanács tett pontot vitájuk végére. Az SZNT és az EMNT vezetői hosszú idő óta nem tárgyaltak. Érintkezéseik jó ideje kimerültek a március 15-i ünnepségen való közös részvételben. Tőkés László püspök szerint az SZNT nemrég lemondott elnöke, Csapó József volt az együttműködés legfőbb akadálya, mivel „érthetetlen okokból bizalmatlanságot táplált az EMNT iránt”. A november 11-i találkozón a két nemzeti tanács állandó bizottságai vettek részt együttes ülésen, az EMNT küldöttségét Tőkés László, az SZNT-ét a frissen elnökké választott Fodor Imre vezette. A találkozón elfogadott határozat szerint a felek ezentúl szorosabban kívánnak együttműködni. Az SZNT-sek jelezték, hogy ők is részt akarnak venni azon az erdélyi magyar fórumon, amelynek létrehozásáról Tőkés László a múlt héten egyezett meg Markó Bélával. Az SZNT-sek a szombati találkozón jelezték, szorgalmazni fogják majd, hogy a készülő minimálprogramba foglalják bele Székelyföld területi autonómiáját is. Az EMNT és az SZNT vezetői megállapodtak, hogy kidolgoznak egy szándéknyilatkozatot, amely a háromszintű autonómiaformákról szól. Tőkés szerint elsősorban a székelyföldi önkormányzatoknak kellene kezdeményezniük a népszavazás kiírását, de ha erre nincs törvényes lehetőség, akkor kezdeményezzenek belső, nem hivatalos referendumot. Az EMNT és az SZNT ehhez kéri az RMDSZ erkölcsi és anyagi támogatását. /B. T.: Békepipák ideje: találkozott az EMNT és az SZNT vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Erdélyi magyar megbékélésről lehet beszélni, akkor is, ha Tőkés László és Markó Béla egyértelművé tette, hogy ezentúl sem fognak mindenben egyetérteni. A kölcsönös nyitás azonban előrelépést jelent. /Borbély Tamás: Az igazságok menti megbékélés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Markó Béla és Tőkés László egy héttel ezelőtti találkozóján a remény, érdek és lehetőség találkozott, Tőkés és Fodor Imre által kinyilvánított egyetértése a normalitás állapotának megteremtéseként nyugtázható. Az autonómia ügye olyan kovásznak tűnik, amely hihetővé teszi a körvonalazódó összefogást. Csínján kell bánni a bimbózó lehetőséggel, írta a Krónika napilap. /Az egység párlata. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

Az EMNT és az SZNT tanácskozásán részt vevő Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetője a közelmúltban Kolozsváron megrendezett kisebbségi felsőoktatási konferencia eredményeit ismertette. Elmondta: sikerült széles körű nemzetközi támogatást szerezni az állami finanszírozású, önálló magyar Bolyai Tudományegyetem visszaállítására, miután minden résztvevő aláírta a konferencia ezt szorgalmazó zárónyilatkozatát. A BKB azt szeretné, hogy a nemzeti minimumban (amelynek rögzítéséről Tőkés László és Markó Béla RMDSZ-elnök állapodott meg a közelmúltban) szerepeljen a magyar egyetem visszaállításának ügye is. A BKB hamarosan hozzáfog a kétnyelvű feliratok kihelyezéséhez a Babes–Bolyai Tudományegyetem kolozsvári főépületében, ha pedig ebben meg kívánják akadályozni őket, passzív ellenállást tanúsítanak. /BKB: passzív ellenállás feliratügyben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

Magyarországi támogatással felújított erdélyi műemlékeket látogatott meg hétvégi körútján Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. November 10-én Nagybányán Bogdan Olteanuval, a képviselőház elnökével, másnap pedig Markó Béla RMDSZ-elnökkel a november 16-ra tervezett magyar–román közös kormányülésről egyeztetett. Markó Béla leszögezte: a magyarországi munkaerőpiac rendkívül fontos a romániai magyarság számára. Az RMDSZ vezetői azt kérték a magyar házelnöktől, hogy Magyarország ne korlátozza munkaerőpiacát. Szili Katalin mostani erdélyi körútján számos olyan műemléket tekint meg, amelynek felújítása magyar állami forrásból történt. A kézdivásárhelyi Bogdán-ház felújításának támogatására hárommillió forintot hozott magával. Felkereste a jelenleg műemléki kutatás alatt álló nyárádszentlászlói unitárius templomot, a csíkdelni Szent János-templomot, valamint a felújított mikházai ferences templomot, megállt a székelykapuiról híres Máréfalván is. /Szili Katalin ismét Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A határon túli tanároknak nyújtott könyvvásárlási támogatás és a Sapientia Egyetem működéséhez biztosított anyagi hozzájárulás egyaránt a magyar oktatási tárca 2007-es büdzséjében szerepel – jelentette ki Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester kérésére, hogy Magyarország ne csökkentse az egyetem jövő évi költségvetését, a házelnök asszony azt mondta, nem szeretné, ha a körülmények rosszabbak lennének, mint 2006-ban. /Erősítenék a parlamentközi kapcsolatokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

Bizalmatlansági indítvány benyújtását fontolgatja a Szociáldemokrata Párt (SZDP), amiért a kormányfő nem reagált kellőképpen, a miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő RMDSZ-elnök Markó Béla „alkotmánysértő” kijelentéseire. Cristian Diaconescu szóvivő szerint pártja ismételten felszólítja a miniszterelnököt és az államfőt, hogy határolódjanak el Markó Bélam továbbá egyes RMDSZ- és SZNT-vezetőknek a területi autonómiára vonatkozó kijelentéseitől. Mircea Geoana úgy nyilatkozott: kérni fogja Calin Popescu Tariceanu miniszterelnököt, hogy ne fogadja el az RMDSZ vezetőinek, Markó Bélának és Borbély Lászlónak jelenlétét a budapesti közös magyar–román kormányülésen, az autonómiával kapcsolatos álláspontjuk miatt. /Bizalmatlansági indítvánnyal fenyegetőzik az SZPD. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./

Kelemen Hunor képviselő, a Szövetségi Egyeztető Tanács elnöke, Varga Attila képviselő, valamint Lakatos András, az RMDSZ oktatási ügyekért felelős ügyvezető alelnöke képviseli az RMDSZ-t abban a bizottságban, amelyet a szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közösen alakít a nemzeti minimumprogram kidolgozására. Az erdélyi magyar közösség minimális elvárásainak a rögzítését Tőkés László kezdeményezte, és javaslatát november 4-i találkozójukon Markó Béla is elfogadta. /Gazda Árpád: Az RMDSZ megjelölte a nemzeti minimumbizottsági tagokat. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy a területi autonómiára vonatkozó nyilatkozatai miatt az SZDP által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány „felelőtlen szándék”, és célja felerősíteni a nacionalista retorikát. Elmondta: megszokott dolog, hogy az ellenzék bizalmatlansági indítványokat nyújtson be és a kormányt bírálja, de emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tizenöt év alatt egyetlen bizalmatlansági indítvány sem járt sikerrel. /Markó: a nacionalista retorikát erősítenék. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

A két ország tudományos akadémiájának együttműködése révén közös tanulmány készülhet Románia és Magyarország történelméről, a közeljövőben pedig egyszerűbbé válhat a román-magyar határon való átkelés. Mindez csupán egy része azoknak a terveknek, amelyek konkrét alakot ölthetnek a második román-magyar közös kormányülést követően. A megkötésre váró kormány- és tárcaközi egyezmények alapján a román és a magyar állam közösen biztosít majd anyagi támogatást több tanügyi intézménynek, köztük a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontnak, a bukaresti Ady Endre Líceumnak, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumnak, továbbá a Battonyán levő iskolának. Markó Béla szerint Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve. Azonban nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy „miközben a két ország partnerségéről, a szoros együttműködésről beszélünk, egyes pártok feszültséget szítanak, erősítik a nacionalista, magyarellenes retorikát”. /Gujdár Gabriella: Egyszerűsítenék a nyugati határátkelést. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

A jövő héten munkához lát az EMNT-RMDSZ közös bizottság, amely kidolgozza az erdélyi magyarság „nemzeti minimálprogramját”. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szilágyi Zsolt alelnököt, a Székely Nemzeti Tanács Izsák Balázst, illetve Bakk Miklós politológust kérte fel, hogy vegyen részt a munkacsoportban. Az RMDSZ részéről Kelemen Hunor és Varga Attila képviselő, valamint Lakatos András oktatási alelnök vesz részt a bizottságban. A közös munkacsoport megalakításáról Markó Béla, az RMDSZ és Tőkés László, az EMNT elnöke közötti legutóbbi megbeszélésen született egyezség. /Cseke Péter Tamás: RMDSZ-EMNT: összeállt a programbizottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

November 16-án Budapesten a Szépművészeti Múzeumban tartották a második magyar–román közös kormányülést. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu kormányfő elnökletével kezdődött meg a tanácskozás. Megállapodtak abban, hogy egy éven belül a határon való átkelésnél csupán egyszer ellenőrzik majd az iratokat; a román fél elkötelezte magát a Bechtel-autópálya, illetve ennek a magyarországi M3-as-hoz való csatlakoztatása mellett; megépítik a Szeged-Arad gázvezetéket; létrehoznak egy közös kockázati tőkealapot, a kis- és középvállalkozások uniós felzárkózásának segítésére; közös magyar-román történelemkönyv készül, a román külügyi tárca a magyar művelődési minisztériummal közösen felkéri a két ország tudományos akadémiáit, hogy 2010-ig dolgozzák ki egy közös román-magyar történelemkönyv tervét; Tariceanu ígéretet tett arra, hogy támogatja majd a Sapientia Egyetemet, amint az intézménynek sikerül megszereznie az akkreditációt, Gyurcsány pedig megígérte, hogy a magyarországi támogatás az egyetem számára 2007-ben nem csökken; megállapodtak még a kolozsvári Mátyás-szoborcsoport, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, a székelyderzsi unitárius templom, illetve egy Magyarország területén található ortodox templom közös erőből történő felújításában. A két miniszterelnök közös nyilatkozatot fogadott el Magyar–román együttműködés az Európai Unióban címmel. Verespatak ügyében Bukarest azt az álláspontot hangoztatta, hogy csak akkor lehet megnyitni a bányát, ha az megfelel az uniós előírásoknak. Az együttműködés legjobb példáját adja a közép- és kelet-európai térségben Magyarország és Románia – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu. Szerinte a tavaly októberben tartott első együttes kormányülést követően megszilárdult a két ország együttműködése. Elmondta: ami a székelyföldi autonómiát illeti, Bukarest támogatja a közigazgatási decentralizációt, de hallani sem akar etnikai alapú autonómiáról. A tárgyalásokon csak érintették a kisebbségi törvényt. Markó Béla RMDSZ-elnök, államminiszter szerint történelmi esély kínálkozik a két ország számára: versengés helyett az összefogás, az európai uniós lehetőségek közös kihasználása. „Romániai magyarként ez nekünk külön öröm, külön elégtétel, az európai uniós csatlakozásnak egy külön hozadéka” – mondta. Markó Béla úgy vélte: a magyarországi munkaerőpiac teljes megnyitása lenne a romániai magyar közösség érdeke. A Fidesz szerint a kormánynak egyetlen érdemi kérdésben sem sikerült megállapodnia Romániával – mondta sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke. A kormány nem tudott előrelépést elérni a romániai kisebbségi törvény és az erdélyi magyarság területi autonómiája ügyében. Úgy vélte: Gyurcsány bejelentése Magyarország munkaerőpiacának részleges megnyitásáról az erdélyi magyarság hátrányára van, az RMDSZ világos kérésével is szemben áll. Mihail Hardau oktatási miniszter szerint még sokáig kell várni egy közös történelemkönyv megjelenésére. Szerinte ugyanis meglehetősen nehéz összhangba hozni a magyar és a román történelemszemléletet. /Együttes magyar–román kormányülés Budapesten. Januártól elég a személyi a határátkeléshez. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

A második román-magyar kormányülésen nem lehetett annál többet elérni, hogy a romániai magyarság képviselői felvessék az autonómia kérdését. Ezt Markó Béla megtette. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint a Fidesz 1998 és 2002 közötti mandátuma alatt látható volt, hogy károkat okozhat az agresszív külpolitika, főleg a határon túli magyaroknak. Ezért szerinte el kell ismerni, van ráció a jelenlegi magyar kormány magatartásában. /Borbély Tamás: Kormányülés és autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Éppen aznap kézbesítették a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökeinek a rektor újabb fenyítő levelét, amikor Budapesten közösen ülésezett a román és a magyar kormány. Míg a két ország, a két nép felhőtlen viszonyának a képeit sugározták a tévécsatornák, Erdély fővárosában a jó román–magyar viszony határai mutatkoztak meg. Markó Béla vagy Borbély László addig jó minisztere a román kormánynak, amíg a két ország közötti vasúti forgalom felgyorsításáról, vagy a Tisza vízgyűjtőterületének az egységes fejlesztéséről írnak alá szerződéseket, és nem kérik választóik nevében a Székelyföld területi autonómiáját, nem akarják Románia hivatalos nyelveként elismertetni a magyart. Hantz Péter és Kovács Lehel pedig akkor jó oktatója a multikulturális Babes–Bolyai Tudományegyetemnek (BBTE), ha megelégszik azzal, hogy megtarthatja magyarul az óráit; elfogadja, hogy a BBTE multikulturalitása az egynyelvű román feliratokban nyilvánul meg, és nem követel önálló állami magyar egyetemet. A budapesti közös kormányülés a látszat fenntartásának az intézménye. /Lázár Lehel: Látszatshow. = Krónika (Kolozsvár), nov. 17./

Az autonómia kérdését helyezte tudósításának középpontjába a legtöbb román napilap, beszámolva a budapesti román–magyar együttes kormányülésről. A Cotidianul szerint Székelyföld területi autonómiájának témája megelőzte a gazdasági kérdéseket a román-magyar közös kormányülésen. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök a találkozón elutasította az etnikai alapú területi autonómiát, míg Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke éppen ellenkezőleg, hitet tett az önrendelkezés elve mellett. A Curentul is azt emelte ki tudósításában, hogy Tariceanu nemet mondott Budapesten a területi autonómiára. A romániai napilapok közül a Gandul hangsúlyozta ki a legélesebben az általa negatívnak tartott elemeket az RMDSZ-szel kapcsolatban. Az Adevarul tudósításának címében ugyancsak jelzi, hogy Tariceanu Budapesten kizárta az etnikai alapú autonómia lehetőségét. /Tariceanu elutasította Budapesten a területi autonómiát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./