Tőkés László, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke csak azzal a feltétellel hajlandó független jelöltként indulni a májusi európai parlamenti választásokon, ha az őt erre felkérő szervezetek képesek összefogni – közölte a püspök Marosvásárhelyen. Az RMDSZ-en kívüli szervezetek ellenzéki kerekasztala február 3-án ismét összeült, hogy megerősítse: felkéri Tőkés Lászlót, független jelöltként szálljon versenybe az európai parlamenti képviselőségért. Tőkés a tanácskozást követően kifejtette: kudarcba fulladt az a kísérlet, hogy megteremtődjék az összefogás az RMDSZ és a „nemzeti oldal” között. Az RMDSZ EP-jelöltlistáját a generációváltás jegyében állították össze, mondta Markó Béla. Tőkés László jelölésére nem kell idegesen reagálni, mindenkinek joga van független jelöltként indulni – mondta. Szerinte Brüsszel nem az erdélyi magyarság pluralizmusának a helyszíne, oda nem veszekedni kell menni. Markó úgy látja, egyre erőteljesebben érzékelhető egyes román politikusok részéről, hogy az EU-csatlakozást követően nincs szükségük arra, hogy együttműködjenek a magyarság politikai képviseletével. Az RMDSZ elnöke bejelentette: a kisebbségi törvény elfogadására történő felkészülés jeleként az Aradon sorra kerülő kongresszuson a Szövetségi Egyeztető Tanács helyét a Kulturális Autonómia Tanácsa veszi át. /K. O. : Tőkés László az egység feltételével indul az EP-választásokon. Markó szerint nem veszekedni megyünk Brüsszelbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./

Hat magyar civilszervezet úgy döntött, hogy támogatja Tőkés László református püspök jelölését az európai parlamenti választásokra. A támogatók a következők: Magyar Polgári Szövetség, a Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Magyar Ifjúsági Tanács, Erdélyi Magyar Ifjak és a Bihar Megyei Magyar Civil Egyesület. “A püspök úr elfogadta jelölésére vonatkozó javaslatunkat, a hat szervezet pedig a kampány megszervezésének módján gondolkodik. Optimisták vagyunk, ami a 100 ezer aláírás összegyűjtését illeti, a politikai programot jövő héten hozzuk nyilvánosságra” – nyilatkozta Soós Sándor, az EMI elnöke. Tőkés László elmondta: hivatalosan is elfogadta, hogy jelöltesse magát függetlenként az EP-választásokra, és amennyiben összegyűlnek az aláírások, indul a választásokon. Frunda György néhány nappal ezelőtt azt nyilatkozta: nem hiszi, hogy Tőkés össze tudja gyűjteni a szükséges aláírásokat, míg Markó Béla szerint Tőkés jelölése az RMDSZ szavazótáborát osztja meg. /Napzárta. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

Közös, román-magyar befektetési alapot hozna létre Kóka János magyar gazdasági és kereskedelmi miniszter. A 40 millió eurós keret a gazdasági kapcsolatok erősítését szolgálná – jelentette ki az SZDSZ-es politikus Kolozsváron, miután tárgyalt az RMDSZ vezetőivel: Markó Béla szövetségi elnökkel, Takács Csaba ügyvezető elnökkel, valamint Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszterrel. Markó kiemelte, az RMDSZ régóta jó kapcsolatot ápol az SZDSZ-szel, ezt folytatni kívánják kormányzati és pártszinten egyaránt. „Egyaránt támogatjuk az észak-erdélyi, a dél-erdélyi autópályák, valamint a Nagybányát Észak-Magyarországgal összekötő gyorsforgalmi út megépítését” – szögezte le a miniszter. A magyar delegáció távozása után Markó Béla elmondta, ha nem rendeződik a Babes-Bolyai Tudományegyetemen kialakult helyzet, kénytelenek lesznek parlamentáris eszközök bevetését indítványozni. Markó lehetségesnek tartja, hogy a közeljövőben találkozót kezdeményezzen a magyar követelések fő akadályának tartott Andrei Margával, az egyetem akadémiai tanácsának elnökével. /Stanik Bence: Együttműködés az integrációért. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

„A magyar karok és tanszékek létrehozásának elutasítása arra ösztönöz, hogy önálló intézményeket alakítsunk, mivel a vegyes intézményekben nem élhetünk jogainkkal” – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök Kolozsváron tartott sajtótájékoztatóján. – Ha az alkotmány szerint jogunk van önálló karokhoz, igényeljük ezeket, és eleget teszünk a feltételeknek, nem hiszem, hogy a szenátus megfoszthat ezen jogoktól. Szükséges az állami finanszírozású magyar egyetem létrehozása, amellett, hogy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ magyar karok és tanszékek létrehozásával kell biztosítani a kisebbségi önállóságot. Az RMDSZ elnöke kiemelte: nem volna szabad ütköztetni az egyetem autonómiáját a magyar közösség autonómiájával. „Ha a szenátus ezt nem oldja meg, akár törvénymódosítással is, megoldást keresünk a magyar oktatók és diákok alkotmányos és törvényes jogainak biztosítására” – jelentette ki Markó. „A jelenlegi parlamenti viszonyok között azonban nehéz elképzelni, hogy egy határozott reformtörvényt el lehetne fogadtatni. ” A magyar nyelvű feliratokkal kapcsolatosan az RMDSZ-elnök úgy fogalmazott: azok elhelyezéséhez adott a törvényes keret. „Abszurdum, hogy miközben ma a helységnévtáblák, vasútállomások és más intézmények feliratozása Erdély-szerte többnyelvű, azt vitatják, hogy szükség van-e a BBTE-n kétnyelvű feliratokra” – állította az oktatási kérdésekért felelős miniszterelnök-helyettes. Markó Béla ugyanakkor a BBTE vezetőségével való találkozót is elképzelhetőnek tartja. A BBTE vezetősége személyeskedő, de ellenérveket nem tartalmazó közleményben reagált Markó Béla kijelentéseire. Nicolae Bocsan rektor elutasította a politikusok beleszólását az egyetem ügyeibe. Bocsan szerint Markó Béla folyamatosan arra törekszik, hogy rombolja a többnyelvű és multikulturális intézmény hitelét. /Kelemen Tamás: Életképtelen vegyes BBTE? = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./ A BBTE kiadott és Nicolae Bocsan rektor által jegyzett közleménye rámutat, hogy sehol máshol Európában nem irányítják a politikai pártok az egyetemeket, mint ahogy itt erre próbálkozás történik. „Markó Béla viszont semmit nem tett a Babes–Bolyai Tudományegyetem többnyelvűségéért és multikulturalitásáért, de mindig tönkre akarta azt tenni. Értelmetlen feltenni a kérdést, hogy milyen reformokat vitt véghez miniszterelnök-helyettesi minőségében Markó Béla. Fölösleges azt megemlíteni, hogy Markó hozzájárult az egyetem többnyelvűségét és multikulturalitását kikötő 2000-es kormányrendelet eltörléséhez, most pedig a rendelet betartását kéri” – áll a dokumentumban. Bocsan szerint a BBTE felépítése „betartja az európai szabályokat, és az Unió többnyelvűségre és multikulturalitásra vonatkozó gyakorlatát. ” – Amit Markó Béla követel, sehol sem létezik Európában. Felkérjük, mielőtt beszélne, előbb tájékozódjon az európai helyzetről – mondta a rektor. Markó Béla kolozsvári sajtótájékoztatóján február 2-án kijelentette, hogy megbeszélést kezdeményezne a BBTE szenátusával és Andrei Margával, az Akadémiai Tanács elnökével az egyetem multikulturalitása ügyében, illetve arról, hogy a szenátus nem engedélyezte a kétnyelvű táblák elhelyezését az intézmény épületében. /A BBTE vezetősége elutasítja a politikusok beleszólását az egyetem programjába. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

A romániai magyar sajtó vezetőivel találkozott Marosvásárhelyen Markó Béla és Kelemen Hunor. A találkozón – a helyi rádióktól az országos médiumokig – huszonegy főszerkesztő vett részt. Az RMDSZ-kongresszuson várható alapszabály-módosítás nyomán megszűnik a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), helyébe pedig az Erdélyi Magyar Kulturális Autonómia Tanács lép, amely tényleges hatáskörökkel rendelkezik majd – jelentette be Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A hagyományos, negyedévente megtartott tanácskozáson elemezték az időszerű politikai helyzetet. Az RMDSZ kommunikációjának hiányosságaival kapcsolatban több kritikai észrevétel is elhangzott. Markó Béla szerint jelenleg az államfő megpróbálja a végrehajtó hatalom egy részét a maga számára megszerezni, és a titkosszolgálatokat is fennhatósága alá vonni. Az RMDSZ nem ért egyet ezekkel a hatalom-koncentrációs törekvésekkel. Az EP-választások kapcsán Tőkés László függetlenként való indulási szándékára vonatkozóan Markó úgy fogalmazott, „a múltat nem lehet visszahozni. Ha valaki, politikai pályáját tekintve, 1990-ben valamit elmulasztott, azt nem lehet 2007-ben megismételni”. /Egy asztalnál a politika és a média. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./

„Markó Béla semmit sem tett a Babes–Bolyai Tudományegyetem többnyelvűségéért és a multikulturalitásáért, mindig annak tönkretételére törekedett. Visszautasítjuk a politikusok beleszólását az egyetem programjába” – áll a BBTE rektorának közleményében. Nicolae Bocsan arra reagált, hogy az RMDSZ elnöke felvetette: találkozna az egyetem vezetőivel a táblaügy és az elbocsátott oktatók kapcsán kirobbant botrány rendezésért. Mint mondta, ha nem oldódnak meg a magyar közösség szempontjából kedvezően az egyetem problémái, az RMDSZ kénytelenek lesz politikai eszközök bevetését kezdeményezni. Nicolae Bocsan szerint a BBTE betartja az európai szabványokat és az Európai Unió multikulturalitásra vonatkozó előírásait. /BBTE: tiszteljük a többnyelvűséget. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

A kolozsvári Szabadság 1999. július 2-i számában megjelent: „A koalíció pártjainak az utóbbi hetekben közös összefogással sikerült néhány nagyon fontos törvényt megszavaztatnia, ami jelentős előrelépés. Számunkra örvendetes tény, fogalmazott Markó, hogy a koalíció betartotta irányunkba tett ígéretét, és a kisebbségek jogait szavatoló törvényeket is elfogadott. A törvény elfogadása jelentős előrelépés, elégedettek azonban nem lehetünk, hangzott el. ” Elfogadnak egy törvényt az RMDSZ kormányzati ideje alatt, mely a kormányzati partnerek többszöri ígérete dacára egy sor diszkriminatív passzust tartalmaz a magyarságra nézve, ezek közül a történelem és a földrajz kötelezően román nyelvű oktatása. A legfontosabb kérdést, a magyar egyetem ügyét elnapolták. Állapította meg Borbély Zsolt Attila. Markó Béla azt üzente Tőkés Lászlónak, a „püspök úrnak” és „ezeknek az embereknek”, hogy „ennek a politikai küzdelemnek az oltárán ne áldozzák fel azt, ami számunkra a legdrágább: az anyanyelvű oktatás kérdését”. (Markó Béla Tőkés László nyilatkozatáról, Népújság, 1999. július 24.) Tőkés László nyilatkozatában elhelyezte a jogszabályt az RMDSZ-politika egészének s az erdélyi magyarság célkitűzéseinek kontextusában, kiemelve az egyházpolitikai vonatkozásokat is. A tanügyi törvény: – az egyházi-felekezeti oktatást teljes egészében a magánoktatás körébe száműzi, és – állami tulajdonként telekkönyvezteti az erdélyi történelmi egyházaktól 1945 után elvett több mint ezer iskolaépületet. Az egyházi iskolákra vonatkozó törvényszöveg még az 1997. évi 36-os sürgősségi kormányrendelethez képest is visszalépést jelent. /Borbély Zsolt Attila: Az oktatási törvény. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 6./

Teljes gőzzel beindult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség választási kampánya. A dialógusra képtelen RMDSZ saját pártkatonáit igyekszik minél nagyobb számban bejuttatni az EP-be. Az RMDSZ-en kívüli erdélyi magyar politikai és civil szféra a jelek szerint Tőkés László püspököt fogja elindítani függetlenként, amennyiben sikerül a százezer támogató aláírást megszerezni. Az RMDSZ máris egységbontást kiált. A kampány fontos elemeként az RMDSZ-nek ismét elő kell vennie a 2004-es választások előtt bevetett retorikát, a nemzeti és autonomista diskurzust. Markó Béla pártelnök máris síkra szállt az önálló állami magyar egyetemért. /Dénes László: Az RMDSZ kezd „magyarul” beszélni. = Reggeli Újság (Nagyvárad), febr. 6./

Sok igazságot mondott Markó Béla az SZKT múlt hét végi ülésén. Az általános román politikai helyzet értékelése hibátlan, azonban kissé túldramatizálja az RMDSZ üldöztetését. A liberális párt ragaszkodik szövetségeséhez, az RMDSZ-hez, mert nem egy esetben a hálátlan, piszkos munkát is elvégezte helyette, például a feddhetetlenségi ügynökség esetében. Azonban amikor Markó Béla miniszterelnök-helyettes szövetségi elnök magyar politikai ellenfeleiről kezd beszélni, túlzásba esik. Kijelentette, hogy az európai parlamenti választások jelöltlistáin az RMDSZ a jövőt, a függetlenként induló Tőkés a múltat jelképezi, ez rosszindulatú állítás. Tőkés László nem hallgatta el, hogy az RMDSZ vezetői elpuhultak, balkanizálódtak. /Simó Erzsébet: A múlt és a jövendő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

Markó Béla RMDSZ-elnök sajtótájékoztatót tartott Bukarestben, kifejtette, hogy nem a politikai, hanem az erkölcsi válság a legsúlyosabb, mindenki mindenkit bemocskolhat. Markó szerint a román politikai élet valamennyi szereplője, az államfő, a miniszterelnök, a kormánykoalíció és az ellenzéki pártok vezető képviselői egyaránt felelősek a kialakult helyzetért, ugyanakkor továbbra is a jelenlegi PD–PNL–RMDSZ koalíciót tartja alkalmasnak a kormányzásra. /Nem a politikai, hanem az erkölcsi válság a legsúlyosabb. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a kormányfő első perctől ellenezte az államfő tisztségéből való felfüggesztésére irányuló törekvéseket – nyilatkozta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, aki ennek ellenére úgy vélte: Basescu túllépte alkotmányos jogkörét. Hangsúlyozta: álláspontjával nem az államfőt kívánja támogatni, hanem az intézmények stabilitását és az europarlamenti választásokat. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla is kifogásolja az államfő magatartását, de nem támogatja a felfüggesztést. A Demokrata Párt (PD) azt követelte, hogy a PNL nyilvánosan és egyértelműen ítélje el a felfüggesztési kísérletet. /Nem szavaz a felfüggesztésre a PNL. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Nagyszebenben tartotta küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) a hét végén. A tisztújításon újraválasztották elnöknek és társelnöknek Borboly Csabát, illetve Kovács Pétert. Borboly Csaba mellett a Miért több „veteránja” mondott üdvözlő beszédet (Kovács Péter társelnök, Korodi Attila államtitkár), és nem maradtak el a házigazdák (Serfőző Levente, a HÍD Egyesület elnöke, illetve Jakab Elek, a Szeben Megyei RMDSZ vezetője) köszöntői sem; a prezídiumban helyet kapott Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság vezetője is. Az öt éve megalakult Miért immár harmadik országos küldöttgyűlését tartja, és akárcsak az előző két alkalommal, idén is vendégül látták az RMDSZ szövetségi elnökét. Markó Béla üdvözlő beszédében a fiatalítás kérdését járta körül. Szerinte a korábban meghirdetett fiatalítás nem maradt csupán jelszó. „Egészséges, felfele építkező RMDSZ-t akarunk” – mondta Borboly Csaba. A Miért-esek azt is javasolni fogják, hogy az RMDSZ-ben intézményesüljön a politikai bizalom megvonása. Borboly Csaba szerint a küldöttgyűlésen bebizonyosodott, hogy a Miértnek továbbra is súlya van. /Tudja a választ a Miért. = Új agyar Szó (Bukarest), febr. 12./

A Háromszéken megjelent referendumellenes röpiratokat leszámítva zavartalanul folyt az autonómia-népszavazás a hét Kovászna, nyolc Hargita és két Maros megyei településen. A Demokrata Párt (PD) Kovászna megyei szervezetének vezetősége rendőrségi vizsgálatot kért az elkezdett a népszavazás ügyében. A Maros megyei PD vezetősége a bűnügyi feljelentés lehetőségét vette fontolóra. Emil Boc, a PD elnöke arra hívta fel az autonómia-referendum szervezőinek figyelmét, „ne játsszanak a tűzzel”. Boc szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezése a törvénytelenség határát súrolja. Ferencz Csaba SZNT-alelnök a PD álláspontjával kapcsolatban kifejtette, egy demokratikus kezdeményezés egyetlen államban sem lehet alkotmányellenes. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora a referendum betiltását, illetve az RMDSZ eltávolítását kérte a kormányból. Funar közölte, a PRM főügyészi vizsgálatot kér „az ország egysége ellen merényletet elkövető” személyek ellen. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint az autonómia-referendum célja elszigetelni a romániai magyar kisebbséget. Az RMDSZ nem támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szervezte népszavazást, de egyetért a területi autonómia eszméjével – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke kifejtette, hogyha az RMDSZ cselekedett volna az autonómiáért, most nem létezne sem SZNT, sem Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. Tulit Attila SZNT-alelnök közölte, egyetlen községben sem ütköztek akadályokba. Mintegy ezer szovátai szavazott a Székely Nemzeti Tanács által szervezett autonómia-referendumon. A szavazók között több román nemzetiségű lakos is akadt, aki a kérdőív lepecsételése után büszkén mondta el, hogy ő az autonómiára adta voksát. Minderről Fodor Imre, az SZNT országos elnöke és Márton Zoltán, a marosszéki szervezet titkára számolt be. /Játék a tűzzel? = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Romániában a törvények nem teszik lehetővé, hogy autonómiáról szervezzenek népszavazást. E gondolatot szinte ugyanazokkal a szavakkal mondta el a Markó Béla az RMDSZ és Emil Boc, a Demokrata Párt (PD) elnöke. Markó azt fűzte hozzá, hogy az RMDSZ nem támogatja ugyan a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) népszavazását, az autonómiát azonban igen, Boc viszont fenyegetőzéssel toldotta meg kijelentését. Mi szükség van arra a lakossági megkérdezésre, amelyet az SZNT vezetői is csak óvatosan neveznek népszavazásnak? Érdemes-e végigvinni a mozgóurnát a székelyföldi utcákon? A válasz: igen, szögezte le Gazda Árpád, a lap munkatársa. Hiába mondja Markó Béla, hogy a népszavazásnak politikai következményei nem lesznek, már az is ezek közé sorolható, hogy ő és a PD elnöke nyilatkozik ebben az ügyben. Az a tény, hogy a televíziós híradókban előkelő helyet foglal el a székelyek mozgolódása, máris jelzi, Romániában kezdik észlelni a székelyföldi problémát. /Gazda Árpád: Helyzetteremtés. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Közel négyezer, választásra jogosult polgárt kerestek meg február 10-én hat településen a Székely Nemzeti Tanács számlálóbiztosai a Kovászna megyei Sepsiszéken. 82 százalékos volt a részvételi arány, és a megkérdezettek száz százalékhoz közeli arányban támogatták a székelyföldi területi autonómiát. A háromszéki referendummal párhuzamosan számlálóbiztosok járták a hét végén a gyergyószéki településeket is. Ferencz Csaba, a tanács kommunikációs alelnöke szerint a népszavazást az RMDSZ-es önkormányzatok hallgatólagosan támogatják. Markó Béla szövetségi elnök azt mondta: az RMDSZ nem támogatja az SZNT kezdeményezését. /D. P. : SZNT-s referendum a Székelyföldön. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

Sólyom László köztársasági elnök megbeszéléseket folytatott február 12-én Bukarestben Traian Basescu államfővel, Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel, továbbá a román parlament két házának elnökeivel, Nicolae Vacaroiuval és Bogdan Olteanuval. A kulturális és területi autonómia, illetve az önálló magyar karok értelméről beszélt vendéglátóinak Sólyom László. Kifejtette: az Európai Unióban (EU) a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia pedig lehetséges, de sehol nem irányul az illető állam területi épsége ellen. Traian Basescu hangsúlyozta, hogy a kisebbségeknek joguk van az anyanyelven való tanuláshoz, kulturális és hagyományos értékeik megőrzéséhez, akárcsak ahhoz, hogy politikai szinten képviseltessék magukat. Basescu felhívta a figyelmet arra, hogy a két ország belpolitikája eltér egymástól a kisebbségi jogok biztosítása tekintetében, ennek ellenére mindkét ország betartja az európai normákat. Mindkét országnak kölcsönösen tiszteletben kell tartania a másik állam jogszabályi kereteit – hangoztatta. Sólyom László emlékeztetett arra, hogy Magyarországon az alkotmány szerint a nemzetiségek államalkotó tényezők, teljes kulturális autonómiát élveznek, és önkormányzattal rendelkeznek. A romániai magyarsággal kapcsolatosan úgy fogalmazott: egy kisebbség akkor tudja fenntartani magát, ha teljes társadalmat képez. A romániai magyar társadalom tagjai Románia állampolgárai, kulturális értelemben pedig a magyar nemzet részei, ugyanakkor az összes romániai állampolgárral együtt európai állampolgárok is – hangsúlyozta. Sólyom a megoldásra váró ügyek között említette a romániai magyar felsőoktatás helyzetét, különös tekintettel arra az igényre, hogy legyenek önálló magyar karok. Kérte vendéglátóját, hogy segítse elő az egyházi kárpótlás felgyorsítását, kérte közbenjárását, hogy mielőbb törvényerőre emelkedhessen a kisebbségi törvény. Basescu kifejtette: Románia minden állampolgárának kötelessége tiszteletben tartani az alkotmány előírásait. A területi autonómia kérdésében Székelyföldön folyó népszavazásról hangoztatta, hogy az sérti az ország alkotmányát és törvénytelen. Amennyiben a megpróbálják a népszavazás eredményeit felhasználni, a román állam habozás nélkül érvényt fog szerezni az alkotmány előírásainak. A felelősség azokat terheli, akik alkotmányellenes cselekedetet hajtanak végre egy egységes, feloszthatatlan és szuverén nemzetállam területén. Sólyom László rámutatott: a nemzeti kisebbségek önszerveződésének és önigazgatásának nagyon sok formája van, amely túlmegy a kulturális autonómián. Léteznek már a helyi önkormányzatok szövetségei, és lehetséges ezen túlmenő szervezeti megoldás is. „Az alkotmányos keretek között maradó törekvéseket Magyarország támogatja, és én is támogatom személyesen” – szögezte le Sólyom László. Szóba került a verespataki aranykitermelés terve. Sólyom László reméli, hogy a románok a rendkívüli környezeti kockázat figyelembe vételével fenntartással kezelik az említett tervet. /Basescu kikelt az autonómia ellen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Sólyom László rendkívül fontosnak tartja a határ menti román–magyar gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok helyreállítását. Sólyom László az RMDSZ vezetőivel folytatott megbeszélést, majd kijelentette: „Az RMDSZ-hez azért jöttem, mert a romániai magyarság legfontosabb érdekképviseleti szerve, jelen van a kormányban, a parlamentben, és súlya meghatározó volt abban a folyamatban is, ahogy Románia bekerült az Európai Unióba. ” Markó Béla kifejtette: „részletesen tájékoztattuk az elnök urat az RMDSZ pillanatnyi helyzetéről a romániai politikában és arról, hogy megítélésünk szerint milyen állapotban van az erdélyi magyarság”. /Gujdár Gabriella: Román-magyar csúcs a székely népszavazás árnyékában. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

Hints Miklós kolozsvári tanár olvasói levelében javasolta, foglalkozni kell a kolozsvári székhelyű, erdélyi érdekeltségű művelődési intézmények nemzetiségi arányával, ugyanis sem az Állami Levéltárban, sem a Történelmi Intézetben, sem az Akadémiai Könyvtárban egyetlen magyar alkalmazott sincs. Különben a Hargita és Kovászna megyei Állami Levéltárakban sincs egyetlen magyar kutató sem. Ezen intézetek, könyvtárak állaga magyar eredetű. Az olvasó ezt említette Markó Béla RMDSZ-elnöknek is, eredménytelenül, éppúgy, mint a kolozsvári Szabadság napilapnak. Újévkor elmaradt a magyar nyelvű jókívánság, a rádióriport szerint Boros János, Kolozsvár alpolgármestere azt vallotta, hogy politikai egyezség miatt. Ki javasolta ezt? /Hints Miklós: Tisztelt Szerkesztőség! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 13./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem és a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ügyéről is tárgyalt Sólyom László köztársasági elnökkel. “Ismét megfogalmaztam azon meggyőződésünket, hogy a BBTE-n szükség van önálló magyar nyelvű katedrákra és szakokra. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem esetében pedig létre kell hozni és bővíteni kell a döntéshozatali keretet a magyar nyelvű oktatáshoz” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./

Március közepére tűzné ki Traian Basescu államfő az egyéni választókerületes szavazási rendszerről szóló, általa kezdeményezett referendumot. A jövő héten a két ház vezető testületei összeülnek. A parlament véleménye azonban csak konzultatív jellegű, ami azt jelenti, hogy Basescunak azt nem kell feltétlenül tiszteletben tartania. A népszavazás időpontját és témáját pedig elnöki rendelet révén maga Basescu hirdeti meg. Olteanu szerint az államfő szándéka irreális, hiszen tekintettel arra, hogy már eltelt február közepe is, a népszavazás előtti kampány csak néhány napot tartana. Márpedig a lakosságnak joga tudni, hogy pontosan miről szavaz – érvelt Olteanu. Markó Béla, az RMDSZ elnöke populistának és demagógnak nevezte az államfő népszavazási kezdeményezését. /B. T. : Basescu márciusban akar népszavazást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Markó Béla RMDSZ-elnök szerint nevetséges, hogy a politikai osztály képviselői túllicitálják egymást a referendum-javaslatok terén és egyszerre három népszavazásról beszélnek Romániában. Megengedhetetlen, hogy miközben Székelyföldön a területi autonómia kapcsán folyik úgynevezett belső népszavazás, addig az ellenzék Traian Basescu lemondatásáról kérné ki a nép véleményét, Basescu pedig az egyéni szavazókerületes választás bevezetéséről sürget referendumot. /G. G: Markó: politikai fegyver a referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

Hiba volt, hogy az RMDSZ nem hallgatta meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács közös jelöltre vonatkozó kezdeményezését. Markó Béláék arra alapoztak, hogy Tőkés László támogatói – megfelelő szervezeti háttér nélkül – úgysem tudnak elég aláírást összegyűjteni ahhoz, hogy a püspököt függetlenként indíthassák el a választási versenyben. Azonban az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalása után nem kétséges: összegyűlnek Tőkésnek az aláírások. Az egyház és a magyarországi személyiségek nyílt levele szemléletváltást is jelez: megítélésük szerint már nem a püspök az egységbontó. Markó Béla és az RMDSZ csúcsvezetői azok, akik elzárkóztak a józan érvek elől, akik meghiúsították az erdélyi összefogást. /Gazda Árpád: Kié az egység? = Krónika (Kolozsvár), febr. 16./

Megszületett a döntés: Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke független jelöltként indul a május 13-án sorra kerülő európai parlamenti választáson. Tőkés László csak úgy volt hajlandó a megmérettetésre, ha az őt felkérő civil és egyházi szervezetek összefognak és teljes erőből támogatják őt. Tőkés mögött felsorakozott a „nemzeti oldal”, a püspök bejelentette: vállalja a megmérettetést. Beindult mind az RMDSZ, mind a Tőkés Lászlót támogatók gépezete az ilyenkor szokásos kölcsönös vádaskodásokkal. Markó Béla támadásba lendült: a múltat nem lehet visszahozni, hangoztatta, a református püspöknek a kilencvenes évek elején kellett volna úgy tevékenykednie, hogy kihasználja a megfelelő helyzetet és a lehetőségeket. A jelek szerint a kolozsvári RMDSZ-székházban ősszel megejtett találkozó, az erdélyi minimum létrehozásának igénye nem ért célt: a két fél nem tudott közös álláspontra jutni. /Kiss Olivér: Tiszta víz a pohárba? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Március 2-án tartja az RMDSZ kongresszusát Aradon. Az eseményre 28 megyei szervezet, 10 platform, és a Magyar Ifjúsági Értekezlet küld képviselőket. A kongresszuson összesen 556 szavazójoggal rendelkező küldött vesz részt, közülük 315-ön választottak, 241-en pedig úgynevezett normatív mandátummal rendelkeznek (mivel központi, megyei vagy helyi tisztséget töltenek be). Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter beszámolt arról, hogy a kormányfő kezdeményezésére a parlamenti pártok megvitatták Románia csatlakozás utáni stratégiáját. Az RMDSZ-t ezen a megbeszélésen Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László képviselte. Borbély kifejtette: fontosnak tartja azt, hogy a jelenlegi szétzilált politikai helyzetben legalább ebben a kérdésben a parlamenti pártok egyetértenek, a megfogalmazott okmányt mindannyian aláírták. Az európarlamenti választásokkal kapcsolatosan a miniszter kifejtette: a szövetség nem ért egyet azokkal, akik elhalasztanák a voksolást. /E. -R. F. : Kongresszus előtt, EP-kampányban az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa által korábban hozott, az európai parlamenti választási lista rangsorolásáról szóló határozat jóváhagyása a fő napirendi pontja a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztetető Tanács (SZET) február 17-én, Marosvásárhelyen zajló együttes ülésének. Az SZKT-nak reagálnia kell a hozzá címzett felhívásokra. Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma felhívásukban arra kérik a testületet, hogy találják meg a közös EP-lista állítás lehetőségét, és a választásokon függetlenként induló Tőkés László püspököt tegyék a biztosan befutó második helyre. Hasonló felkéréssel fordult Markó Bélához és az RMDSZ csúcsvezetéséhez címzett levelében több magyarországi közéleti személyiség is. A felhívást aláírók – többek között Mádl Ferenc és Szűrös Mátyás volt államfő, Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Martonyi János volt külügyminiszter és Csoóri Sándor író – úgy vélik: az EP-választás jó alkalom lenne arra, hogy a romániai magyarok szavazóerejét, súlyát az RMDSZ megerősítse Tőkés László személyével. Úgyszintén felhívást intézett az RMDSZ országos vezetéséhez az RMDSZ Nemzetépítő Platformja. Vekov Károly platformvezető a közleményben leszögezte: tekintettel arra, hogy az erdélyi magyarság egy része RMDSZ-en kívüli szervezeteket támogat; emiatt nem tartja az egész közösség szempontjából reprezentatívnak az RMDSZ-es EP-listát. Felkérik az RMDSZ vezetőségét és az SZKT-t, hogy úgy módosítsák az EP-jelöltlistát, hogy a második helyen az RMDSZ-en kívüli politikai szervezetek által közösen jelölt személy szerepeljen. Súlyos hibának és zsarolásnak nevezte Markó Béla szövetségi elnök a református egyház vezetőinek állásfoglalását. Markó közölte, az RMDSZ álláspontja nem változik: a Szövetség továbbra is fiatal, tettrekész, felkészült politikusokat kíván az Európai Parlamentbe juttatni, Nagy Zsolt például 36, Winkler Gyula 43, Korodi Attila pedig 30 éves – tette hozzá az elnök. /Markó: Nem változik az RMDSZ véleménye az EP-lista ügyében. Marosvásárhelyen ülésezik ma az SZKT és a SZET. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./

Február 17-én Marosvásárhelyen tartották az RMDSZ parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) együttes ülését, A testület tagjainak elsöprő többsége azt az EP-jelöltlistát fogadta el, amelynek az első két, befutó helyét Nagy Zsolt és Winkler Gyula miniszterek foglalják el, így meghiúsult az a lehetőség, hogy Tőkés László püspök felkerüljön az RMDSZ-es lista második befutó helyére. Markó kiemelte: szemléletváltásra van szükség, fiatalokat kell Brüsszelbe küldeni, akik következetesen képviselik az RMDSZ álláspontját. Leszögezte: az RMDSZ rosszul járna az egyéni választókerületi szavazási rendszer bevezetésével, melyet most Basescu elnök szorgalmaz. Borbély László miniszter szerint Tőkés László „kamikazé-akcióba” kezdett, ugyanis nem képes megszerezni a bejutásához szükséges szavazatmennyiséget, így az a célja, hogy az RMDSZ se jusson be az európai döntéshozó fórumba. Eckstein-Kovács Péter szenátor kijelentette, ha nem sikerül találni egy modus vivendit, akkor könnyen Erdélybe importálhatják a magyarországi társadalom kettészakadását. Eckstein-Kovács azt javasolta: további tárgyalásokat folytathassanak az esetleges közös lista állítása érdekében. Verestóy Attila szenátor úgy látja, a református egyház állásfoglalása nem okoz majd törést a magyarságban, és az RMDSZ továbbra is bízhat „a nyugodt többség” támogatásában. Az RMDSZ külső ellenzékéhez közelebb álló Sógor Csaba szenátor kijelentette: nem ért egyet a szövetség vezetőinek álláspontjával, miszerint az egyház zsarolná a szövetséget. Az egyháznak joga van megszólalni ebben a témában. Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, aki egyben az EMNT alelnöke, úgy vélte: a jelöltek listájának változatlan formában való elfogadása esetén az RMDSZ elveszíti erkölcsi alapját, hogy a romániai magyar közösség egységéről beszélhessen. Szerinte az RMDSZ a református egyházzal vállal „konfrontációt”, ha saját listáját fogadja el. Lakatos András oktatási ügyvezető alelnök szerint naivitás volt azt hinni, hogy őszinte Tőkés László és az EMNT párbeszédre irányuló hajlandósága. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Elsöprő többséggel elfogadták az RMDSZ európai parlamenti jelöltlistáját. Az SZKT visszautasította a református egyház „ultimátumát”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Markó Béla súlyos hibának minősítette az Erdélyi Református Egyházkerület állásfoglalását, amellyel az aláírók „megzsarolják az RMDSZ-t”. Verestóy Attila szenátor kijelentette: „Közöttünk palástban is földi emberek járnak, és nem vagyok hajlandó szentté avatni, azokat, akiknek gyarlóságait, eredményeit, sikereit, vagy bukásait mindannyian jól ismerjük. Mi sem vagyunk különbek, csak betartjuk a szabályokat. ” /Salamon Márton László: Véglegessé vált az RMDSZ EP-jelöltlistája. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ ,,Nem fogadhatom el, hogy az RMDSZ nem az egyetlen és egységes képviselője lenne a romániai magyarságnak” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök. Markó kifejtette, meggyőződése, hogy sikerül az RMDSZ-nek erősnek maradnia, a területi elnökök egy nappal korábban mindenhonnan azt az üzenetet hozták, hogy ,,gondok vannak, de baj nincs”.,,Az egyház érdekében vissza kell utasítanom a református egyház álláspontját. ” – fejtette ki az elnök. A Kereszténydemokrata Mozgalom nevében Puskás Bálint támogatásukról biztosította Markót. Kónya Hamar Sándor felhívta az SZK figyelmét arra, hogy tanulniuk kellene a múlt hibáiból.,,Tudomásul kell vennünk, hogy az erdélyi magyar közösség pillanatnyilag három dimenzióra szakadt. Hatalmon vagy RMDSZ-en belüli, kívüli, illetve RMDSZ-en aluli közösségre” – vélekedett, és gondolkodásra, okos döntésre szólította a testületet. Sógor Csaba szenátor kitért arra, hogy az RMDSZ a pénzelosztással befolyásolni próbálta a civil szervezetek és egyházak életét. Toró T. Tibor kifejtette, az SZKT konfrontatív politikára készül az egyházzal, a másképp gondolkodókkal. /Farkas Réka: Nemet mondtak Tőkésnek és az egyháznak (Döntött az EP-listáról az SZKT). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

Az EP-listára vonatkozó SZKT-döntést követően Markó Béla elmondta: amikor az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőinek felhívását hibásnak minősítette, nem a református egyház egészéről beszélt. Az egyháznak nem szabad beavatkoznia a politikába, mert az egyház minden hívét kell képviselnie. Az EP-képviselőkről elmondta: nem engedhetjük meg magunknak, hogy ott Brüsszelben mondjanak ellent egymásnak. Markó szerint a megosztottságnak eredménye csak az lehet, hogy az RMDSZ-nek nem lesz képviselője Brüsszelben. /T. SZ. Z. : Markó Béla: Brüsszelben nem keresheti ki-ki a maga igazságát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

Tőkés László püspök Markó Bélának arra a felvetésére, hogy a református egyház zsarolni próbálja az RMDSZ-t, kijelentette: „Sértőnek tartom, hogy a református egyházat vádolja az RMDSZ. Talán kétségbe vonja azt az elemi jogát az egyháznak, hogy nyilatkozzék az európai parlamenti választások tárgyában? Milyen jogon és milyen alapon vonja kétségbe az esperesek kollégiumának jogát az állásfoglalásra? Ez a legrosszabb régi időket idézi. ” /(mózes): Tőkés László: Sértő, hogy a református egyházat vádolja az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./

„Biztosítani szeretnénk Elnök Urat, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége nem fog beleszólni a márciusban esedékes RMDSZ-tisztújításba, de amennyiben Elnök Úr következetes maradna előző kijelentéseihez, és nemcsak az EU-parlamenti választások esetében, de az RMDSZ csúcsvezetésének megválasztásában is a fiatalítást és az erkölcsi megtisztulást szorgalmazná, azzal messzemenően egyetértenénk” – olvasható az Erdélyi Református Egyházkerület Elnökségének legújabb nyílt levelében. A Pap Géza püspök és Tonk István egyházkerületi főgondnok által aláírt, Markó Béla RMDSZ-elnököz intézett levélben az egyházvezetők a szövetségi elnök hétvégi SZKT-n tett kijelentéseire reagáltak. Leszögezték, hogy az SZKT-hoz intézett felhívásukban közölt álláspontjuk nem mond ellent az Igazgatótanács idézett 2003/7-es határozatának, és azt kérték, Markó „tájékozódjon pontosabban egyházkerületünk határozatairól, és politikai érdekből ne tévessze meg kiragadott idézetekkel az egyházkerületünkhöz tartozó választópolgárokat”. A levél aláírói szerint az egyházkerület minden nagykorú tagja szavazattal bír az EU-parlamenti választásokon. /Nyílt levél Markó Béla RMDSZ-elnökhöz. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

„Tőkés László a múltat képviseli”, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Nem világos, hogy miért lenne gond, hogy valaki a múltat képviseli. A múlthoz tartozik a magyar állami egység, a közös haza emléke, a múltban Kossuthok és Széchenyik vitáztak egymással. Kevés dolog annyira világos az elmúlt közel két évtizedre visszatekintve, mint az, hogy mit is képvisel Tőkés László. Markó Béla kemény autonomista beszédet tartott 1994-ben az Interconfessio Társaság által a Kolozsvári Nyilatkozat második évfordulóján rendezett konferencián, majd cserbenhagyva politikai szövetségeseit, a Neptun lobbi élére állt. Markó Béla vezényelte le a szervezet domesztikálását, a román nemzetstratégia céljainak megfelelő átfazonírozását, melynek eredményeképpen az RMDSZ magyar nemzeti önkormányzatból könnyen kifizethető román zsákmánypárt lett, írta Borbély Zsolt Attila. Tőkés László ezzel szemben mindig az autonómia, a nemzeti önrendelkezés eszméjét képviselte. Ezt tette 1992-ben a Kolozsvári Nyilatkozat vitáján, az 1993-as brassói RMDSZ-kongresszuson, a kolozsvári 1995-ös kongresszuson, az ominózus bukaresti SZKT-n 1996-ban (ahol pontos igénylistát mutatott be, amelyet az RMDSZ kormányba lépésének feltételrendszerül szánt), 1998-ban és 1999-ben a Fórum-mozgalom idején, az 1999-es kongresszuson, 1993 és 2003 között az SZKT-kon, majd miután az RMDSZ teljes mértékben elfordult az autonómiától, a belső választástól, az 1993-ban elhatározott menetrendtől, az autonómiagondolat életben tartása és képviselete érdekében hívta életre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot. Markó igazat mondott: az autonómiagondolat az RMDSZ történetében kétségkívül már a múlt, ilyen értelemben pedig Tőkés László valóban a múltat képviseli. /Borbély Zsolt Attila: Mit képvisel Tőkés László? – avagy múlt és jövő. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 20./

Kinél van az igazság? Mindenkinél – vallja Borbély Tamás, a lap munkatársa. Ezt kellene elfogadnia a közéleti szereplőknek. Az elmúlt hónapokban a román és óhatatlanul az erdélyi magyar közéletben is elszaporodtak a kizárólagosság jelei. A megosztottság károkat okoz a helyi közösségekben, illetve családban. Többnyire olyan emberek kezébe kerül a hatalom, akik nem tekintik nemes küldetésnek megbízatásukat, hanem önös érdekeik kielégítésére törekednek. Kinek adjunk igazat? Tariceanunak vagy Basescunak? A PD-nek vagy a PNL-nek? Az RMDSZ-nek vagy az EMNT-nek? Az RMDSZ-nek vagy az erdélyi református egyháznak? Markó Bélának vagy Tőkés Lászlónak? A Bolyai Kezdeményező Bizottságnak vagy a Babes–Bolyai Tudományegyetemen oktató magyar professzorok többségének? Borbély Tamás szerint a válasz: mindannyiuknak részben igazuk van. /Borbély Tamás: Az igazság természetrajza. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./