December 8-án Sepsiszentgyörgyön megalakult a Szövetség Székelyföldért Egyesület. Eddig 30 Maros-, 37 Kovászna-, illetve 53 Hargita megyei önkormányzat fogadta el az egyesülethez történő társulási határozatot, melyek közül 25-öt támadtak meg a marosi és hargitai prefektusok. Demeter János háromszéki közgyűlési elnök köszönetét tolmácsolta azoknak a román képviselőtestületi tagoknak, akik szavazatukkal támogatták a Maros megyei határozatok elfogadását. Markó Béla RMDSZ-elnök emlékeztetett arra, hogy szeptember 23-án, a csíkszeredai székelyföldi polgármesterek találkozóján is elhangzott: Székelyföld létezik mint hagyomány, történelem, de valóságban ez az entitás még nem létezik csak megyékként, Kovászna, Hargita, Maros nagy része, valamint Brassó kis részeként. Markó kiemelte: „Az önkormányzatok nem tudnak megtenni mindent külön-külön, még megyénként sem, gazdaságfejlődési stratégia kell Székelyföldnek, de kultúrában, oktatásban, infrastruktúrában is közös koncepció kell”. Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ háromszéki területei szervezetének elnöke ismertette a Szövetség a Székelyföldért Egyesület (SZSZE) alapszabályzat-tervezetét. A jelenlévők elfogadták a testület alapító okiratát, majd megválasztották az SZSZE vezetőségét. Az első elnöki mandátumot Albert Álmos kapta, akit Benyovszky Lajos székelykeresztúri és Márton István csíkdánfalvi polgármesterek helyettesítenek alelnöki tisztségben. /Domokos Péter: Sepsiszentgyörgyön alakult meg tegnap a Szövetség a Székelyföldért Egyesület. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./ A székelyföldi önkormányzatok társulásával létrejött szervezet fő feladata, hogy kidolgozza Székelyföld egységes kulturális és gazdasági fejlesztési stratégiáját, konkrét fejlesztési tervek révén segítse a különböző autonómia-törekvéseket, és szorgalmazza a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió létrehozását. /Megalakult a Szövetség a Székelyföldért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Jövőépítő szándékkal indította útjára az RMDSZ a Szövetség a Székelyföldért Egyesületet. Előbb a Maros megyei prefektus támadta meg a kezdeményezést, majd a Hargita megyei indított akciót, megakadályozni már nem tudta, de az egyesület bejegyzését megvétózta. Az ügyészség közbenjárásával akár évekig halogatható a Szövetség a Székelyföldért bejegyzése. Ennek ellenére végigjátszották a színjátékot, abban bízva, hogy az együttműködésről, a székely összefogásról szóló szép szavak átlendítik az RMDSZ-t a választásokon, írta Farkas Réka, a lap munkatársa. Az RMDSZ cselekszik, nem kinyilatkoztatásokkal harcol az autonómiáért – hangsúlyozta Markó Béla, a Szövetség a Székelyföldért Egyesület létrehozatalát említve példaként. Egy újabb szervezet alakult, amelynek feladatai vannak, de senki nem tudja megmondani, mikor látnak dologhoz. Kiderült: nincsenek határidők, munkacsoportok, csak tervek. Az RMDSZ már többször megígérte a székelyföldi fejlesztési stratégia kidolgozását. /Farkas Réka: A cselekvés szövetsége? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./

December 8-án ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. A TEKT testületileg kiállt Markó Béla és Nagy Zsolt mellett, és egyhangúlag elutasította az RMDSZ vezetői ellen indított lejáratási kampányt. Az RMDSZ elnöke megengedhetetlennek és veszélyesnek nevezte az '50-es évekre emlékeztető „hazaáruló”, kém” címkézést, és feltette a kérdést: ha így van, miért szövetkeztek a partnereik a magyarokkal. A TEKT a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) december 16-ra Marosvásárhelyre összehívott ülésének előkészítéséről, a jövő év március elejére tervezett RMDSZ-kongresszus, illetve a május 13-án esedékes európai parlamenti választásokra való felkészülésről tárgyalt. Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ kitart a jelenlegi kormánykoalíció mellett. A kialakult helyzet nyomán az előrehozott választások esélye megnőtt. /Mózes Edith: Markó Béla: Minden vizsgálat mögött egy feljelentés van. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 9./

Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője szerint az európai parlamenti választások összefogással az RMDSZ a Romániát megillető 35-ből három, vagy akár négy képviselői helyet is megszerezhet. Fontosnak tartja, hogy a romániai magyarság két jelképes személyisége, Markó Béla RMDSZ-elnök, illetve Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezessék a választási listát. Toró T. Tibor Antal Árpád képviselőtársával együtt azt javasolta, hogy a történelmi régiókban hozzanak létre választókerületeket, ami szerint Havasalföldet és Olténiát 13, Moldvát és Dobrudzsát 10, Erdélyt és a Bánságot 12 képviselői hely illetné meg, de kezdeményezésükkel az RMDSZ-ben is magukra maradtak. /P. L. Zs.: Ideális lenne három-négy hely az Európa Parlamentben. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./

Alighanem Markó Bélának kedvez, hogy az RMDSZ-szervek, RMDSZ-barát szervezetek egy kalap alá veszik azt a vizsgálódást, amelyet egyrészt a korrupcióellenes ügyészségnek a szövetségi elnök ellen, másrészt a szervezett bűnözés elleni ügyészség Nagy Zsolt miniszter ellen folytat. Nagy Zsolttal kapcsolatban ugyanis nem került olyan információ nyilvánosságra, mely a magyar közösség megbotránkozását kelthetné. Markó Béla esetében szokatlanul nagy összegű – szerzői jogdíjként elkönyvelt – bevétel ütötte a miniszterelnök-helyettes markát. A kortárs erdélyi magyar irodalmat csak ráfizetéssel lehet kiadni; eddig nem volt példa arra, hogy erdélyi kiadó valaha valakinek ekkora összeget fizetett volna jogdíjként. Az is furcsa, hogy olyan kiadó fizetett, amely könyvet még nem adott ki. /Gazda Árpád: Korrupciós ködösítés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./

Fenntartásokkal fogadják a magyar–magyar kapcsolatrendszerben tervezett változásokat a határon túli magyar politikusok, akik december 13-án találkoznak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) felváltására hivatott magyar-magyar politikai fórumon. Az újfajta támogatási rendszerrel kapcsolatosan Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: jónak tartja, hogy a magyar kormány nagyobb hangsúlyt kíván helyezni a távlatos, stratégiai célokra. Ezt a támogatásoknak a Szülőföld Alapba való koncentrálása elősegíti. Szerinte azonban kedvezőtlen: továbbra sem látható, hogy mi lesz az Illyés Közalapítvány vagy más hasonló közalapítványok által korábban ellátott feladatokkal. Azokkal, amelyek hozzájárultak a civil társadalom mindennapi életének fenntartásához. Markó még nem látja teljesen tisztán, hogy az, ami a Határon Túli Magyarok Hivatalának átalakításával megmarad vagy létrejön, képes lesz-e majd ellátni olyan feladatokat, amelyeket az a hivatal eddig ellátott. Szerinte a magyar kormányon belül szükség van egy olyan entitásra, amely a határon túli magyarság pulzusán tartja a kezét, rendelkezik megfelelő információkkal. A határon túli magyar közösségek számára is kellene egy hely, ahová bármikor fordulhatnak, ha információra, segítségre van szükségük. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szűkszavúan nyilatkozott: „A Máért megszüntetésének természetesen nem örülök, de tudvalevő és méltánylandó, hogy ez egy kormánydöntés, akárcsak a HTMH megszüntetése is az. Nem rajtunk, határon túli magyarokon múlott, hogy így történt” – mondta. Bugár, aki korábban sokszor bírálta „a rólunk, nélkülünk” szóló döntéseket, egyelőre nem kívánt előrevetítésekbe bocsátkozni a Máért helyébe lépő fórummal kapcsolatos kérdésben. A két legnagyobb ukrajnai magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetői részt vesznek a magyar–magyar kormányzati konzultáción, jóllehet eltérő a véleményük az új nemzetpolitikai fórumról. Kovács Miklós KMKSZ-elnök úgy nyilatkozott: a KMKSZ mindig Máért-párti volt abban az értelemben, hogy a Magyar Állandó Értekezletet a magyar-magyar párbeszéd optimális intézményi keretének tekintette. A Máért működésének szüneteltetését mindenképpen negatívan értékelik. Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke szerint az anyaországnak differenciáltan kell megközelítenie a határon túli magyar közösségek gondjait. Mindenféle kapcsolattartás az aktuális állami vezetéssel a határon kívüli magyaroknak szükségszerű – nyilatkozta Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. „Nem vagyunk olyan helyzetben, hogy válogassunk, s eldöntsük, hogy jó-e vagy nem jó az ilyen találkozó. Örülünk, hogy tárgyalhatunk és fölvethetjük a problémáinkat, remélve azok megoldását” – tette hozzá. /Határon túli magyar vezetők Gyurcsánynál. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Demokrata Párt (PD) vezetői december 11-én megegyeztek abban, hogy kezdeményezik a kisebbségi törvénytervezet parlamenti vitájának felgyorsítását. Korábban Brüsszel is felszólította a bukaresti parlamentet, hogy minél hamarabb fogadja el a törvényt. A tervezetet az év eleje óta a képviselőház illetékes szakbizottsága vitatja, de az elfogadási folyamat teljesen leállt, mivel hol a PD, hol az ellenzéki pártok emeltek kifogásokat a jogszabály ellen. Kételyeit fejezte ki a tervezet elfogadásával kapcsolatban Markó Béla, az RMDSZ elnöke, megállapítva: „Cinikusan úgy is lehetne fogalmazni, hogy miután kisebbségbe került a kormány a parlamentben, az RMDSZ partnerei megkönnyebbülten eldöntötték, hogy támogatják a kisebbségi törvényt”. /B. T.: Cinikus koalíciós javaslat? Felgyorsítanák a kisebbségi törvény elfogadását. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Először találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a magyar-magyar kormányzati konzultáció keretében a határon túli magyar vezetőkkel, amióta átalakult a magyar-magyar kapcsolatok intézményrendszere. Az egyeztetés fő napirendi pontja a közös infrastruktúra és vállalkozások fejlesztése, de szóba kerül a magyarigazolványok kérdése is – tájékoztatott László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke. Markó Béla RMDSZ-elnök szerint, év vége lévén, ez az utolsó pillanat, amikor át lehet tekinteni, hogy a jövő esztendőben, hogyan fog kinézni a határon túli magyarságnak szánt támogatások rendszere. „Nem elsősorban politikai jellegű kérdésekről kell most beszélnünk, hanem arról, hogyan fog működni a jövőben a Szülőföld Alap, az átalakult Határon Túli Magyarok Hivatala, illetve az az intézmény, amely helyette létrejön, és mennyire tudja azt a szerepet betölteni, amit mi elvárnánk tőle. Az is fontos kérdés, hogy a megszűnő alapítványok hatásköreit a Szülőföld Alap vagy esetleg más intézmény veszi át” – tájékoztatott Markó Béla, aki arra is választ vár a magyar kormány képviselőitől, hogyan kívánják támogatni jövőre a Sapientia Egyetem működését. A Sapientia vezetősége ugyanis felkereste fel Markót, akitől azt kérték, képviselje az egyetem sorsának alakulását, ugyanis a magyar költségvetésben jövő évre előirányzott, valamivel több mint egymilliárd forint nem elegendő a Sapientia fenntartására. A szövetségi elnök arra is figyelmeztetett, jelenleg félő, hogy elvész az, amit eddig az Illyés Közalapítvány végzett, azaz a határon túli magyar civil társadalomnak nyújtott támogatás a különböző rendezvények, programok, előadások, kiállítások megszervezéséhez. Bugár Béla, a Magyar Koalíciós Párt elnöke csak szűkszavúan nyilatkozott elvárásairól. Kasza József, a Vajdasági Magyar Párt elnöke úgy nyilatkozott, hogy a határon kívüli magyaroknak szükségszerű mindenféle kapcsolattartás az aktuális állami vezetéssel. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint az általa vezetett a Magyar Állandó Értekezletet a magyar-magyar párbeszéd optimális intézményi keretének tekintette. Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség alelnöke fontosnak nevezte, hogy a magyar-magyar párbeszéd új keretein belül ne a meddő elvi viták domináljanak, ehelyett az érintett felek a gyakorlati kérdések megoldására összpontosítsák figyelmüket. /Simon Judit, Gujdár Gabriella: Gyurcsány Ferenc támogatáspolitikáról tárgyal a határon túli magyar vezetőkkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

December 12-én meghallgatta Nagy Zsolt távközlési és informatikai minisztert az elnöki hivatali különleges bizottsága. Nagy Zsoltot a Sztamen Sztancsev-féle kémügyben hazaárulás elősegítésével gyanúsítják. Markó Béla szövetségi elnök ismét megerősítette: az RMDSZ továbbra is kiáll Nagy Zsolt mellett, és nem fogja javasolni felfüggesztését a miniszteri tisztségből. /G. G.: Meghallgatta a „kémügyben” az elnöki bizottság Nagy Zsoltot. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

December 13-án a határon túli magyar közösségek támogatását szolgáló költségvetési forrásokról, a támogatást kezelő intézmények sorsáról, a Szülőföld Alapról, valamint a határ menti együttműködés lehetőségéről, a különböző tervezett fejlesztési programokról kaptak tájékoztatást a határon túli magyar közösségek vezetői, akik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és a magyar kormány több tagjával konzultáltak december 13-án Budapesten. A konzultáción részt vett többek között Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség vezetője, valamint Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének és Juhász Sándor, a Horvátországi Magyar Egyesületek Szövetségének elnöke, Szlovéniából Kocon József, a Muravidéki Magyar Önkormányzatok Nemzeti Közösségének elnöke, Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány vezetője és Méray Tibor, Franciaország élő magyar író. A magyar kormány tagjai közül részt vett a találkozón Hiller István kulturális és oktatási, Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter, valamint Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos. Bajnai Gordon, a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos a fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos elmondta, hogy „évente körülbelül kettő és félszer annyi pénz jut majd a határ két oldalán élők támogatására, mint eddig. Százmilliárd forint a magyarországi forrás és ezzel körülbelül megegyező nagyságrendű összeg az, ami a szomszédos országoknál is rendelkezésre áll ugyanilyen célra”„. A forrásokat egyebek mellett az egészségügyi, oktatási együttműködésre, a kis- és középvállalkozások közötti kapcsolat erősítésére, valamint közös árvíz- és környezetvédelemre fordítják. Hangsúlyozta, hogy még egyeztetnek a szomszédos országok vezetőivel, és jövő év elején adhatják be a fejlesztési terveket Brüsszelnek. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: többek között a gazdaságfejlesztési elképzelésekről, a regionális gazdasági együttműködés lehetőségeiről kaptak tájékoztatást. Sikerült megegyezni abban, hogy a Szülőföld Alapon belül erre a célra külön keretet biztosítanak. Szó volt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem támogatásáról is. – A magyar igazolványokat automatikusan meghosszabbítják. Bugár Béla felhívta a figyelmet, hogy az Illyés Közalapítvány eddigi határon túli alkuratóriumainak megszüntetésével a szakemberek kikerülnek a rendszerből. /P. A. M.: Újdonságok a magyar–magyar együttműködésben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ A találkozó után Markó Béla és Bugár Béla közölte: a határon túli közösségek vezetői egyetértenek a kedvezménytörvény olyan módosításával, ami lehetővé teszi a magyar igazolványok meghosszabbítását a kötelező csere helyett. Markó közölte, az RMDSZ a teljes nyitást tartja szükségesnek a magyar munkaerőpiacon. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a magyar igazolványok ügyében a kormány spórolni akar, nem akarja az igazolványokat újra kinyomtatni és kibocsátani. /Egyetértés Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

Marosvásárhelyen ülésezett december 16-án az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). Az együttes ülés döntött, a kongresszusra március 2-án és 3-án Aradon lesz. Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök átnyújtották az idei Ezüstfenyő díjakat. Az RMDSZ elnöke rámutatott: az erdélyi magyarság az elmúlt 17 évben felmutatta a román–magyar együttélés, a párbeszéd pozitív példáját. A kérdés az, hogy Románia is komolyan gondolja-e a magyarokkal való együttműködést, vagy az érvényesül, miszerint „a mór megtette kötelességét, a mór mehet” – tette hozzá. Markó élesen bírálta a Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter lejáratását célzó hadjáratot. Szintén mélyen magyarellenes megnyilvánulásnak ítélte az elnök a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) az utóbbi hetekben történteket. Kónya-Hamar Sándor megdöbbentőnek tartja, hogy a BBTE-t a szaktárca a napokban multikulturalitásáért kitüntetésben részesítette. Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei elnöke a titkosszolgálatok tevékenységét bírálta. A felszólalók védelembe vették Kerekes Gábort, az RMDSZ ügyvezető alelnökét, akit szintén belekavartak az ún. kémügybe. Verestóy Attila szenátor, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság alelnöke közölte: a szervezett módon kidolgozott titkosszolgálati tervekre a parlamenti testületeknek nincs rálátásuk. Verestóy szerint a „falunkénti autonómia-népszavazások” politikai színjáték részét képezik. Sógor Csaba szenátor a veszélyt abban látja, hogy az ötvenes évek szelleme a magyarság soraiba is belopakodhat. Befogadó és nem pedig kirekesztő szervezet felépítését sürgette. Toró T. Tibor képviselő kifejezte reményét, hogy ígéretüket betartva, Markó Béla és Tőkés László még karácsony előtt találkoznak, és újabb lépést tesznek az erdélyi egység helyreállítására. /Tibori Szabó Zoltán: A titkosszolgálatok által szorongatott mór esélyei. Kiáll az RMDSZ a sajtó által kémkedéssel gyanúsított Nagy Zsolt mellett. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

December 16-án ült össze Marosvásárhelyen az a munkacsoport, amelynek létrehozásáról Markó Béla és Tőkés László, az RMDSZ, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke november 3-i találkozóján született megállapodás. A munkacsoport feladata az erdélyi magyarság nemzetiminimum-programjának a megfogalmazása. A munkacsoport tagjai Szilágyi Zsolt és Izsák Balázs EMNT-alelnökök, valamint Bakk Miklós politológus, független szakértő, az RMDSZ részéről pedig Kelemen Hunor és Varga Attila RMDSZ-képviselők, illetve Lakatos András alelnök. Szilágyi Zsolt a Krónikának elmondta, a konstruktív légkörben lezajlott találkozón a két szervezet képviselői kicserélték programtervezeteiket. /Fall Sándor: Nemzeti minimum – még az idén? = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

Felére csökkentené a magyar kormány a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) indulásakor megígért kétmilliárd forintos támogatást – jelentette be sajtótájékoztatóján Tőkés László királyhágómelléki református püspök, aki szerint a budapesti Miniszterelnöki Hivatal egyúttal megvonná a vétójogot az EMTE alapítványának kuratóriumában az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőitől. Tőkés László úgy tudja, a Gyurcsány-kabinet olyan testület létrehozását tervezi, amelyben a kormány képviselői lesznek a meghatározók. Végleges döntés még nem született. Tőkés közölte, a tervekről jelenleg szóban és írásban is egyeztetnek a kuratórium és a Miniszterelnöki Hivatal képviselői. A Sapientia EMTE-n 2001 októberében kezdődött az oktatás. Az intézményt a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel (PKE) egységes egésznek tekintve a Sapientia Alapítványon keresztül támogatja a magyar állam. A nagyváradi PKE a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által 1992-ben létrehozott Sulyok István református főiskolából alakult át egyetemmé. A tanintézetek a magyarországi juttatásokat eddig a Határon Túli Magyarok Hivatalától kapták. A Sapientia Alapítványt nyolctagú, az egyházak képviselői alkotta kuratórium vezeti, a négy katolikus és négy protestáns püspök pedig kültagként vesz részt a kuratórium munkájában. A püspökök többek között az egyetem vezetőségének megválasztásában rendelkeznek vétójoggal. Az egyetem költségvetési támogatását a tavaly kapott 1,670 milliárd forinthoz képest a Gyurcsány-kormány idén egymilliárdra tervezi csökkenteni, emellett pályázatok útján további 500 millió forintot szán a határon túli magyar felsőoktatás támogatásra. Ezt az elképzelést Gyurcsány Ferenc Markó Béla RMDSZ-elnöknek felvázolta a határon túli magyar vezetőkkel folytatott múlt heti megbeszélésén. „Az erdélyi magyar felsőoktatásnak évente 2,5 milliárd forintra lenne szüksége, ehelyett az összeg felét kapjuk meg. A Partiumi Keresztény Egyetem bevétele csupán az éves költségvetés 5 százalékát teszi ki, így megfelelő támogatás nélkül kilátástalanná válik a helyzet – magyarázta Tolnai István, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. – A magyar kormány azt kéri az egyetemeket működtető alapítványtól, hogy vonják meg a vétójogot az erdélyi magyar püspököktől, illetve hozzanak létre olyan tanácsadó testületet, amelyben a finanszírozónak lenne többségi szavazata.” „A megszorításokkal, a nyomásgyakorlással akarják átjátszani az egyetemet a hatalom kezére. Ez a határon túli magyarság iránti érzéketlenségre vall, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Nem lehet célja a magyar kormánynak, hogy megszüntesse az erdélyi magyar egyetemi hálózatot – jelentette ki Tőkés László. – A finanszírozónak természetesen jogában áll ellenőrizni, mi történik a pénzével; e téren többszöri átvilágítás is történt az egyetemen. Ám furcsállom, hogy az egyházfőktől minden beleszólási jogot el akarnak venni.” Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök egyelőre nem kívánt érdemben nyilatkozni az ügyben. „Ha valóban igaz, hogy az egyházfőktől el akarják venni az egyetem ügyeibe való beleszólási jogot, akkor azt hiszem, hogy a katolikus püspököknek az érsekkel együtt közös álláspontot kellene kidolgozniuk” – közölte Tempfli. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette, az alapító okirat szerint az egyetem működéséért kizárólag a kuratórium felel. Hozzáfűzte, a szabályzat értelmében az erdélyi magyar egyházak püspökei 2002 óta rendelkeznek vétójoggal, ám ezt a jogot eddig egyszer sem gyakorolták. Kató Béla kuratóriumi elnök elmondta: a tavaly kapott 1,6 milliárd forintból is csupán takaréklángon működhet a felsőoktatási intézmény; a fejlesztésekre ebből az összegből már nem futja. A magyar kormányban Gémesi Ferenc külkapcsolatokért, ezen belül pedig a határon túli magyarságért felelős szakállamtitkár illetékes a Sapientia Alapítvány ügyeiben. Romániában jelenleg harmincezer magyar anyanyelvű fiatal részesül felsőfokú oktatásban, közülük csupán 12 ezer diák tanul magyar nyelvű felsőoktatási intézményben. Egyharmaduk (3144 diák) a kizárólag a magyar állam által finanszírozott Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatója. Noha a november közepén rendezett közös magyar-román kormányülésen felmerült a Sapientiának a román állam által történő társfinanszírozása, az ügyben egyelőre nem történt előrelépés. /Gergely Gizella: Sapientia: se pénz, se vétó? = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

Nincs szó a legreprezentatívabb magyar szervezetek közös listaállításáról az európai parlamenti választásokra kidolgozott jelöltállítási szabályzatban, amelyet az RMDSZ döntéshozó testületei fogadtak el december 16-án tartott marosvásárhelyi ülésükön. A közös jelöltlista-állítás ötletét az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Tőkés László vetette fel november elején a Markó Béla RMDSZ-elnökkel folytatott kolozsvári megbeszélésén. Markó akkor nem zárkózott el a lehetőségtől. A dokumentum szerint az a személy lehet a szövetség Európai Parlamenti képviselőjelöltje, „aki tagja az RMDSZ-nek, a szövetséggel társult szervezetnek, illetve a Magyar Ifjúsági Értekezlet tagszervezeteinek”. A jelöltnek nyilatkozatban kell vállalnia „tiszteletben tartja és végrehajtja a Kongresszus, az SZKT és a SZET együttes ülése, az SZKT, illetve a SZOT határozatait, és nem határolja el magát e testületeknek, valamint a szövetségi elnöknek e határozatok alapján tett állásfoglalásaitól.” Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke sajnálatosnak tartotta, hogy az RMDSZ-ben ezúttal is a pártlogika kerekedett felül. /Gazda Árpád: Nem lesz RMDSZ-EMNT közös jelöltlista. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ügye volt napirenden december 19-én a magyar parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságában. A kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) tagjai nem vettek részt az ülésen. Megjelent Hantz Péter adjunktus, aki a bizottság előtt úgy fogalmazott: „Politikai támogatás nélkül semmi nem fog történni, soha nem sikerül az egyetemen belül, egy erősen magyarellenes, nacionalista közegben engedményeket elérni.” Úgy vélekedett, bár Markó Béla RMDSZ-elnök oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes Romániában, mégsem kap kellő figyelmet ez az ügy az RMDSZ részéről. „Sőt, Markó Béla finoman elhatárolódott ettől az akciótól” – tette hozzá. Hantz azt kérte a bizottságtól, tolmácsolják kérését a kormánynak, hogy a román-magyar vegyes bizottság következő ülésén vessék fel ezt a problémát. Ha ennek semmi hatása nincs, akkor fontolják meg, hogy a magyar kormány tiltakozó jegyzéket küldjön a román kormánynak – mondta. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem rektora és Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, akik szintén meghívottként voltak jelen az ülésen, arról beszéltek, hogy az erdélyi magyar tudományegyetemnek, mely a magyar költségvetésből származó támogatásból jött létre hat évvel ezelőtt, nincs meg az akkreditációhoz és az oktatáshoz szükséges anyagi háttere. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke azt hangsúlyozta: a Fidesz az erdélyi magyarság legfontosabb célkitűzésének – az autonómia mellett – a magyar egyetemek kérdését tartja. Véleménye szerint a megoldás az önálló magyar egyetemek létrejöttében van. Kiemelte, a Fidesz elvárja a szociális-liberális kormánytól, hogy „ne fojtsa meg” a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemet. /Napirenden a BBTE-ügy a magyar parlament külügyi bizottságában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Hantz Péter elmondta, Erdő Péter bíboros, mint a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktora nem írta alá azt a kérést, melyben a Bolyai Egyetem újraindítását fogalmazták meg. /A magyar külügyi bizottság az erdélyi magyar felsőoktatásról tárgyalt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

„Szükség volt a Tismaneanu-bizottság jelentésére, a kutatómunkát továbbra is folytatni kell” – fogalmazott Markó Béla szövetségi elnök sajtótájékoztatóján, amelyen részt vett Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának, és Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője is. Markó hangsúlyozta, az RMDSZ egyetért a jelentés következtetéseivel. Elég későn történik a kommunizmus elítélése, de szükséges volt ezt a lépést megtenni. Már a ’90-es évek elején lehetőség lett volna erre, amikor a Temesvári Kiáltvány korlátozta a volt nomenklaturisták közéleti szerepvállalását. Az RMDSZ akkor elfogadta a kiáltvány 8. pontját, és így kellett volna cselekednie a többi politikai pártnak is. Az ünnepi ülés alatt történt rendzavarásról szólva az elnök kifejtette, az RMDSZ elítéli a Nagy-Románia Párt magatartását. /Markó: Szükség volt a kommunizmus elítélésére. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

Környezetvédelmi álláspontot képvisel az RMDSZ a Verespatakon tervezett bányaberuházás ügyében – szögezte le az RMDSZ hét végi közleménye. A dokumentum szerint Markó Béla, az RMDSZ elnöke a hét végén fogadta Marosvásárhelyen a magyarországi környezetvédő szervezeteket képviselő Védegylet, illetve a hazai Zöld Erdély Egyesület vezetőit, Jávor Benedeket és Kovács Zoltán Csongort, akikkel a két ország környezetvédelmi kérdéseiről, köztük a sokat vitatott verespataki bányaberuházásról beszélgetett. Markó kijelentette, hogy amennyiben a verespataki aranykitermelés akár minimális környezeti kockázattal jár, akkor nem szabad megvalósítani a beruházást. A környezetvédő szervezetek arra kérték az RMDSZ-t, hogy kormányzati tényezőként kövesse figyelemmel, és tegyen meg mindent az európai környezetvédelmi előírások romániai betartása érdekében. /Környezetvédelmi állásponton az RMDSZ Verespatak ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

Méltányolta a kisebbségek parlamenti tevékenységét, ugyanakkor nehezményezte az utóbbi időben fokozódó nacionalista retorikát Calin Popescu-Tariceanu kormányfő a nemzeti kisebbségek képviselőinek december 20-án megtartott év végi találkozóján. A rendezvényt a Markó Attila államtitkár vezette Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala kezdeményezésére második alkalommal szervezték meg Bukarestben. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök és miniszterelnök-helyettes képviselte. Beszédében a szövetségi elnök hangsúlyozta a nemzeti kisebbségek integrációs folyamatban vállalt szerepét, kiemelve, hogy valamennyi kisebbség számára fontos célkitűzés volt Románia EU-csatlakozása. A találkozó második részében a kisebbségek képviselői ismertették közösségük sajátos problémáit. /A nemzeti kisebbségek képviselőivel találkozott a kormányfő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 21./

A Magyarországon munkavállalási célból tartózkodó román állampolgárok igényelte szakmák többsége számára nyitott marad a magyar munkaerőpiac – jelentette ki Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul. Elmondta, hogy idén több mint 35 magas szintű delegációt fogadtak, szervezték itteni programjukat, közöttük az Erdélyben többször is megforduló Szili Katalin országgyűlési elnök, miniszterek, államtitkárok látogatását. A főkonzulátus számára az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának megünneplése bizonyult a legfontosabb eseménynek, Kolozsváron az RMDSZ-szel közösen rendezték az erdélyi központi ünnepséget. Erdélyi ’56-osoknak adtak át állami kitüntetéseket Szili Katalin és Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfő-helyettes jelenlétében. Erdély számos régiójában megünnepelték a Bartók Béla emlékévet, emellett mintegy száz erdélyi kulturális rendezvényen képviselték Magyarországot. A vízumforgalom csökkent: a korábbi években kibocsátott 22 ezerhez képest idén 16 400 vízumot bocsátottak ki (ebből 12 550-et munkavállalás céljából igényeltek), az apadás a csíkszeredai főkonzulátus megnyitásának tudható be. A három – kolozsvári, csíkszeredai és bukaresti – magyar külképviseleten idén is mintegy 23 ezer román állampolgár kért tartós vízumot Magyarországra. Az Európai Unióhoz csatlakozás után már nem lesz szükség vízumra a hosszan tartó magyarországi tartózkodáshoz, megszűnik a vámvizsgálat, és már útlevélre sem lesz szükségük a román állampolgároknak a Magyarországra történő belépéshez. Ez az első lépés a határok fölötti, békés nemzetegyesítés felé. A határok légiesítése Romániának a schengeni övezethez történő, 2012-re tervezett csatlakozása, a határellenőrzés teljes megszűnése révén valósul meg. Magyarországon a román állampolgárok kilencven napig tartózkodhatnak turistaként, az ennél hosszabb időre szóló tartózkodást már legalizálni kell. /Rostás Szabolcs: Légiesített határok. Interjú Cseh Áronnal, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzuljával. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./

Folytatódik a párbeszéd Markó Béla szövetségi elnök és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke között. A megbeszélés december 28-án lesz Marosvásárhelyen. /Újabb Markó–Tőkés találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

Január 12-ig véglegesíti az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) a romániai magyar nemzeti minimálprogramot és a kerekasztal összetételét – egyezett meg december 28-án Marosvásárhelyen a két szervezet Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László EMNT-elnök által vezetett küldöttsége. A két szervezet csúcsvezetősége közötti legutóbbi megbeszélésre november 3-án került sor. Azelőtt az RMDSZ elnöke a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetőjével is találkozott. A romániai magyarság alapvető politikai célkitűzéseit tartalmazó nemzeti minimálprogram kidolgozásával, valamint a romániai magyar politikai és civil szervezeteket tömörítő fórum létrehozásával a Kolozsváron tartott novemberi RMDSZ–EMNT megbeszélésen egy-egy munkacsoportot bíztak meg, ezeknek január 12-ig kell véglegesíteniük munkájukat. Az RMDSZ és az EMNT küldöttsége egy politikai szándéknyilatkozat kidolgozásában is megegyezett. Tőkés László szerint az autonómia alapdokumentumának tervezett szándéknyilatkozatot széles körű erdélyi elfogadtatásra szánják, majd ennek alapján romániai és nemzetközi fórumokon is képviselik a romániai magyarság többszintű önrendelkezési igényeit. A felek nyitva hagyták a jövő májusi romániai EP-választásokon a közös jelöltállítás kérdését. Az EMNT azt kifogásolja, hogy az RMDSZ máris szabályozta a jelöltállítás kritériumait, és az EP-képviselőjelölteknek RMDSZ-tagoknak kell lenniük. Tőkés szerint „nem szűk pártlista” alapján kell kiválasztani a jelölteket, hiszen személyüket illetően „nemzeti konszenzusnak kell születnie”. Ezzel szemben Markó úgy véli, hogy „nem kell szégyellni az RMDSZ-tagságot”, hiszen tudomása szerint az EMNT-sek és a SZNT-sek többsége RMDSZ-tag is. Ezért ez nem lehet akadály – fűzte hozzá hangsúlyozva, hogy az RMDSZ nyitott a jelöléseket illetően. /Markó–Tőkés találkozó: határidő is született. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

Az EU-csatlakozást az RMDSZ nyugodtan tekintheti a saját eredményének is – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök. Ez az év a kormányzás szempontjából is eredményeket hozott, utak, iskolák, más közintézmények fejlesztésében, székelyföldi és partiumi önkormányzatok megtámogatásában. Tudták bővíteni a kétnyelvűséget a vasútállomások, postahivatalok feliratozásában. Székelyföldön az utak, gáz- és vízhálózat fejlesztése terén jelentős előrehaladás tapasztalható. Az RMDSZ vezetői elleni támadások, ami a Babes-Bolyai Egyetem körül kialakult, azt mutatják, hogy a román-magyar viszonyban még nagyon nagy feszültségekre lehet számítani. Az RMDSZ nyitni tudott, párbeszédet kezdtek a Székely Nemzeti Tanáccsal, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal. Kudarc viszont a kisebbségi törvény, melyet nem sikerült elfogadtatni. Markó Béla kifejtette, nem ragaszkodik az elnöki tisztséghez. /Gujdár Gabriella: Markó Béla: az erdélyi magyarság alapvető célkitűzése valósul meg 2007-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

„Hamarosan ismét együtt leszünk. Vége az évszázados szétszakítottságnak, vége egy történelmi igazságtalanságnak, eltűnnek a közénk húzott határvonalak” – fogalmazott a Duna Televízió által közvetített újévi köszöntő beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hangsúlyozta, a trianoni döntéssel ellentétben, a Románia európai uniós csatlakozását szorgalmazó döntésbe az erdélyi magyarságnak is volt beleszólása. Az erdélyi magyarságnak az európai uniós belépés után is folytatnia kell majd a harcot jogaiért, többek között annak érdekében, hogy végleg lemoshassa magáról „a határon túli magyar” idétlen bélyegét. „...mi egyszerűen csak magyarok akartunk lenni. És ez most már belátható időn belül így lesz. Bárcsak így lehetne minél hamarabb a vajdasági, horvátországi, kárpátaljai magyarokkal is” – adott hangot reményének az RMDSZ-elnök. Markó szerint el kell felejteni a régi átkot, a magyar-magyar viszályt. /Markó Béla: vége a szétszakítottságnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./

Az elmúlt év a Tariceanu-kabinet miniszterei többségének anyagi gyarapodást hozott. Calin Popescu Tariceanu kormányfő vagyona tavaly mintegy 300 ezer új lejjel gyarapodott. Markó Béla RMDSZ-elnök és miniszterelnök-helyettes Szilágy megyében egy 1,8 hektáros földterületet örökölt, Kolozsváron pedig egy 46,59 négyzetméteres lakást. Markónak még tulajdonában van egy 2005-ben vásárolt 110,72 négyzetméteres bukaresti lakás és egy 149,19 négyzetméteres ház, amelyet 2001-ben vett. A miniszterelnök-helyettes rendelkezik még Volkswagen Golf márkájú személygépkocsival. Markónak 35 503 dollár, 16 000 forint és 70 042 lej van a bankszámláin, ugyanakkor 3 200 lej értékű részvénnyel rendelkezik egy marosvásárhelyi kiadónál. /Gyarapodott a miniszterek vagyona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

Összesen 75 ezer lejnyi büntetést rótt ki három tévéadóra az új felállásában január 4-én első alkalommal ülésező Országos Audiovizuális Tanács (CNA). A médiafelügyeleti hatóság október elejétől december közepéig működésképtelen volt amiatt, hogy a parlament nem újította meg néhány CNA-tag lejárt mandátumát. Az első büntetést a National TV kapta A probléma veleje című műsoráért, amelyet három esetben is elmarasztalt a tanács. A tévéadó mindhárom esetben Gigi Becalinak „köszönheti” a büntetést, mivel az üzletember sértő nyelvezetet használt néhány személyiséggel szemben. A nacionalista, magyarellenes hangnemet sem mellőző Gigi Becali ellen a legutóbbi SZKT-n Markó Béla szövetségi elnök is szót emelt. /Mihály László: Becali újra munkát ad a CNA-nak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

A romániai magyar politikai alakulatok képviselői vallják, hogy a romániai magyar politikus feddhetetlen, tehát mindennemű ellene felhozott gyanúsítás, vád eleve légből kapott. Az RMDSZ sündisznóállásba helyezkedve védekezik az energetikai, és a Markó Béla szerzőijogi honoráriuma kapcsán kitört botrány közepette. Rostás Szabolcs, a Krónika vezető szerkesztője hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a nyomozóhatóság államtitoknak minősülő adatok kiszolgáltatásával, illetve tetemes összeg költői honorárium álcája alatt történő „tisztára mosásával” hozta hírbe Nagy Zsoltot és Markó Bélát, attól még mindkettőt megilleti az ártatlanság vélelme. Hozzátette: Szász Jenőnek sem hisszük már, hogy kizárólag a diszkriminatív választási törvény, a román hatóságok gáncsoskodásai és a politikai rivális RMDSZ „odahatása” miatt nem képes bejegyeztetni polgári pártját. /Rostás Szabolcs: A mi kutyánk kölyke. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

Az RMDSZ nem ért egyet az egyéni választókerületek szerinti szavazás bevezetésével – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szavazási rendszer arányos képviseletet biztosít, míg az egyéni választókerületek szerinti szavazás a nagyobb pártoknak előnyt, míg a kisebb pártoknak nagy hátrányt jelentene. /Markó nem támogatja a választási rendszer módosítását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ Arra a kérdésre, elfogadja-e, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Székely Nemzeti Tanács képviselői az RMDSZ listáin jelöltessék magukat az európai parlamenti választásokon, Markó azt válaszolta: a jelölteknek RMDSZ-tagoknak kell lenniük. Rámutatott, hogy az említett szervezet néhány képviselője egyben RMDSZ-tag is, tehát lehetőségükben áll jelöltetni magukat. /Markó: „Abszurdum”, hogy a kormány felelősséget vállaljon az egyéni választókerületek szerinti szavazásért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./

A kormányzás jelentőségéről és az uniós támogatások megszerzésének a fontosságáról esett szó többek között a január 9-én tartott, RMDSZ-es kormány-tisztségviselőkkel folytatott konzultáción. Markó Béla szövetségi elnök kiemelte annak fontosságát, hogy hétvégeken minél több erdélyi rendezvényen vegyenek részt, és beszámoljanak bukaresti tevékenységükről. „Az az érzésem, hogy az RMDSZ-t azért ütik-vágják annyit az utóbbi időben, és azért próbálnak minket kiszorítani, mert nagyon jól tudják, ez az időszak milyen fontos, hogy most beleszólhatunk ezeknek az alapoknak az elosztásába – nyilatkozta Markó. /G. G.: Kongresszus előtt: „zsinatoló” RMDSZ. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Anton Pandrea lett a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) új elnöke. A CSM január 11-i ülésén Traian Basescu államfő már a tisztújító voksolás előtt gratulált az ellenjelölt nélkül induló Anton Pandreának. Az államfő meggyőződését fejezte ki, hogy a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozásáról szóló törvénytervezetet elfogadja a parlament. Monica Macovei igazságügyi miniszter élesen bírálta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt, akit a törvénytervezet megtorpedózásával vádolt. Mint elmondta, a törvény megvitatásakor Tariceanu rendszeresen Markó Béla miniszterelnök-helyettes véleményét vette figyelembe, aki ellenezte a jogszabálytervezetet. /Barta Zoltán: CSM ülés: Basescu főszerepben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 12./

Hét–nyolc RMDSZ-es képviselő indulna az európai parlamenti választásokon – közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) január 12-én tartott marosvásárhelyi ülése után, amelynek napirendjén az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos tennivalók, az RMDSZ-kongresszus előkészítése és a szervezet 2007-es évre szóló prioritásainak megvitatása szerepelt. Markó Béla leszögezte, nem ért egyet azzal, miszerint az RMDSZ listájának első helyeire már befutott politikusokat tegyenek, akik utólag visszalépnének az utánuk következő jelöltek javára. Ennél hitelesebb, hogy a befutó helyeken fiatal, képzett politikusok induljanak. Mint mondta, a jelöltté-válás kritériumai rugalmasak, a megfelelő képzettség és az idegen nyelvek ismerete mellett ennek feltétele csupán az RMDSZ-tagság, így a civil szféra számára is nyitott a lehetőség a jelöltállításra. /Nyolc RMDSZ-es jelölt az európai parlamenti képviseletre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./ Markó szerint a Szövetségi Egyeztető Tanács helyett inkább Kulturális Autonómiatanácsot kellene létrehozni. /Mózes Edith: SZET helyett Kulturális Autonómiatanácsok. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 13./