Egészségi okokra hivatkozva három hónapra szabadlábra helyezte Mihai Chitac tábornokot a bukaresti katonai törvényszék. A magas rangú katonai vezető börtönbüntetését tölti, miután tavaly Victor Athanasie Stanculescu tábornokkal együtt tizenöt évre ítélték az 1989. decemberi temesvári felkelés vérbe fojtásáért. A három hónap alatt Chitacnak nem szabad elhagynia Románia területét. Mindkét tábornok elmúlt nyolcvanéves. Felelősek azért, hogy az 1989-es romániai forradalmat kirobbantó temesvári felkelés során hetvenkét személy életét vesztette, 253-an pedig megsebesültek, miután parancsukra a hadsereg a tömegbe lőtt. /Szabadlábra került Chitac tábornok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

A Bihar megyei Magyar Középiskolás Egyesületek Tanácsa (MAKET) az év utolsó heteiben sem lazított, rövid idő alatt négy megyei szintű programot szervezett. December 14-én az I. Megyei Gólyabált rendezték meg a bábszínházban, 19-én az ún. téli bált tartották meg az Ady-gimnáziumban. Az évértékelő MAKET-gyűlést másnap tartották, ezen Szabó Csengét a MAKET ideiglenes nagyszalontai alelnökévé és Barta Imrét a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány Bihar megyei regionális koordinátorává választották. December 21-én Bélfenyérre látogatott el a MAKET, hogy átadhassa az Egy szebb karácsonyért program keretében gyűjtött játékokat, ajándékokat az itteni árvaház húsz kis lakójának. /A MAKET megmutatta. = Reggeli Újság (Nagyvárad), dec. 30./

Gazdag évet zárt Dicsőszentmártonban a Kökényes néptánccsoport. Gagyi Zoltán tanár, főszervező elmondta, hogy sikerült két teljes rend új népviseletet készíttetniük az együttesnek, mezőségit és kalotaszegit. A Kis-Kökényes két új táncrendet, a vajdaszentiványit és a küküllőmentit tanulta be, a nagy Kökényes hárommal rukkolt elő, ezek: kalotaszegi, mezőségi, küküllőmenti román táncrend. A Kökényesben jelenleg három korosztályban 84 gyerek táncol, számuk a múlt évhez képest megkétszereződött: a Kökényes és Kis- Kökényes mellett van már Apró- Kökényes is. A Kökényes teljes jogú tagja lett a Romániai Magyar Néptáncegyesületnek. Elkészült honlapjuk: www.kokenyes.ro. Dicsőszentmártonban minden szombaton gyermektáncház működik, novembertől pedig, ugyancsak szombatonként, játszóház is. 2008 júniusában Budapest közönsége előtt táncoltak, több ezren nézték műsorunkat a Hősök terén. Az elmúlt időszakban három nagyobb volumenű fesztivált szerveztünk, ezek: a Vízmelléki hagyományőrzők II. találkozója, a Maros megyei I. elemi osztályosok játékfesztiválja és a Kiöntött a Kis-Küküllő elnevezésű néptánctalálkozó. December 27-én a művelődési ház zsúfolásig telt, a Kökényes és Kis-Kökényes táncosainak újra sikere volt. /B. D. : Gyertyafényes ünnep Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./

A rendszerváltozással született meg a Segítő Jobb, hogy a határon túli magyarságnak egészségügyi segítséget nyújtson. Előbb humanitárius munkát végeztek, 1995-től viszont professzionalizálódtak. Kalmár László professzor szerint ugyanis azon az alapon képtelenség volna működtetni a rendszert, hogy segítenek mindenkinek, amíg a pénzük engedi. 1989-1990-ben igen sok romániai magyar beteg került magyarországi gyógyintézetekbe. Például a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Belklinikájára, ahol Kalmár László akkoriban dolgozott. - Óriási volt a lelkesedés. Így ment ez egészen addig, amíg az Antall-kormány Népjóléti Minisztériumának közigazgatási államtitkára, Jávor András azt nem mondta: álljon meg a menet, ezt egyetlen ország sem bírja ki. Ekkor Kalmár doktor szakértői csoportja nevében fölajánlotta az államtitkárnak, hogy alapítványt szervezve sokkal gazdaságosabban vállalják a határon túli magyarok gyógykezelését, ha megkapják a szükséges költségvetési támogatást. 1990 decemberében megszületett a Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítvány. Kijelölt céljak voltak: 1. A határon túli magyarság egészségügyi ellátása azokon a területeken, melyek számukra otthon nem volt elérhető. 2. A környező országok (nemcsak magyar) egészségügyi szakembereinek magyarországi továbbképzése. 3. A legkülönfélébb orvosi eszközöknek a környező országokba való eljuttatásával szolgálni a betegek lakóhelyükön történő ellátását. Romániában is javulni kezdtek a technikai feltételek, ami a Segítő Jobb szempontjából nagyon fontos volt, gyorsan, faxon, majd később e-mailben lehetett az információkat továbbítani. Ettől kezdve kaptak a romániai magyar orvosok egy formanyomtatványt. Ezen lehetett kérni bizonyos dolgokat. Ennek az lett az eredménye, hogy 1994-ben még csaknem 8 ezer beteget küldtek Magyarországra, 1995-ben pedig 5 ezer alá esett az ide érkezők száma. Kalmár Lászlóéknak egy idő után pontos térképük lett arról, hogy a környező országokban hol, milyen műszerek vannak, kik azok a szakemberek, akiknek a munkájára támaszkodni lehet. Segítették például Romániában a vesebetegek számára nélkülözhetetlen dialízisállomás felállítását, illetve ösztönözték ugyanott a csontvelő-átültetés gyakorlatának meghonosítását. Fontos szerepet szántak a továbbképzésnek. A környező országokból a rendszerváltást követően 2000-2500 orvos távozott Magyarországra, Nyugat-Európába vagy a tengerentúlra. A magyar egyetemekre fölvett határon túli hallgatók a legtöbb esetben itt maradtak. Ezért szervezte meg a Segítő Jobb a debreceni Ady Endre Akadémia Orvosi Szekciójának tanfolyamát. A Korszerű diagnosztika és terápia című kéthetes kurzusra évente átlagosan ötven határon túli orvost fogadtak Romániából, Kárpátaljáról, Szlovákiából, Jugoszláviából és Horvátországból. A Segítő Jobb szerint az egészségügy szerves része kell, hogy legyen a határon túli magyar kisebbség önszerveződésének. Kalmár professzor szerint mostanáig körülbelül 3,5 milliárd forint értékben szervezett betegellátást a Segítő Jobb. 2006 óta az egészségügyi kormányzat másképp kezeli őket, mint korábban. – Mi, civilek gyanúsak lettünk a hivatal számára – összegezte tapasztalatait az alapítvány vezetője. Először a miniszter, azután egyre kisebb funkciójú hivatalnokok vélték jobban tudni, mint Kalmárék, hogy mi a teendő. Olyan emberek, akiknek életükben nem volt dolguk romániai, kárpátaljai, vajdasági betegekkel. Így alakult ki az helyzet, hogy egy székelyföldi beteg csak a bukaresti biztosító kontójára jöhet Magyarországra azon a címen, hogy immáron Románia is tagja az Európai Uniónak. A Vajdaságból és Kárpátaljáról a betegeknek a követségeken és konzulátusokon leadott zárt borítékokban kell eljuttatni Magyarországra kérelmeiket a minisztériumba, ahonnan hatvan napon belül kell választ kapniuk. A sürgős beavatkozásokra így nincsen mód. Az adminisztráció mértéktelen megnövekedése nyomán jelenleg sokkal kevesebb betegre költik bizonytalan, rossz hatékonysággal a rendelkezésre álló pénzt. Nem kaptak támogatása jelenlegi kormánytól, ezért abba kellett hagyni az Ady Akadémián folyó továbbképzést is. Romániában igen nagy azoknak a betegeknek a száma, akik szemészeti mikrosebészeti beavatkozásra szorulnak. Magyarországon számos kiváló szemészspecialista van. Kapóra jött, hogy 2004-ben a nagyváradi püspökségnek visszaadta a román állam az egykori kórházait. Ezek épületeiből kapott a Segítő Jobb egyet Tempfli József megyés püspöktől, aki immáron két évtizede támogatja az alapítvány munkáját. A kialakított Nagyváradi Szemklinika úgynevezett mátrix-rendszerben működik. Ez azt jelenti, hogy az odautazó magyarországi orvosok egész nap operálnak, olyan műtétek várnak rájuk, amelyeknek ők a specialistái. A Nagyváradi Szemklinika jelenleg magánintézményként működik, ahol a betegek meghatározott díjazásért európai színvonalú ellátást kapnak. /Hovanyecz László: Kalmár professzor és a jól Segítő Jobb. = Népszabadság (Budapest), jan. 2./

Emil Boc január 4-én lemondott kolozsvári polgármesteri tisztségéről miniszterelnökké való kinevezése miatt, az ideiglenes városvezetőre január 13-ig várni kell. A tanácsnak a két alpolgármester – Sorin Apostu (PD-L) és László Attila (RMDSZ) – közül kell kiválasztania, hogy kit bíz meg ideiglenesen a tisztséggel. Valószínűleg Sorin Apostu lesz a választásokig a városvezető, ugyanis a 27 tagú tanácsból 16 demokrata-liberális, a tisztség elnyeréséhez pedig 14 szavazat elegendő. Három hónapon belül választásokat kell kiírni Kolozsvár polgármesteri tisztségére. Emil Boc utoljára a város új stadionjának és sportcsarnokának megépítésével kapcsolatos dokumentumokat írta alá polgármesterként. Így a stadion megvalósítása is részben az ő nevéhez kötődhet. Emil Boc ideje alatt került üveg a főtéri gödörre, s ugyancsak ő adta át tavaly októberben az Ószer lakónegyed lakásainak kulcsait, otthont teremtve ezzel 271 családnak. Aláírta továbbá a metropolisz zóna tervét, a diákoknak és nyugdíjasoknak a tömegszállítás díjmentességének a meghosszabbítását, és átadott egy turisztikai információs központot a Deák Ferenc utcában. Kolozsvár általános fejlesztési terve már az új vezetés gondja lesz. /Jakab Jutka: Kolozsvár fejlesztési terve Boc utódjára maradt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2008-ban első alkalommal szembesültek hetedikes diákok az egységes félévi dolgozatírással. A Hunyad megyei diákok eredményei rosszak. Nem produkáltak jobb eredményt a magyar diákok sem. A dévai Téglás Gábor iskolában a 33 hetedikesből a román félévi 11-nek nem sikerült /5-ös alatti osztályzatot kaptak/, a magyar valamivel jobban ment, itt összesen 6-on „bukták” el a félévit. A matematika a megyei átlagnál is szomorúbb eredményeket hozott. A Téglás hetedikeseinek kétharmada írt ötös alatti jegyet. A nyolcadikosok lényegesen jobb eredményt produkáltak megyei szinten és a Téglásban egyaránt. /Gáspár-Barra Réka: Egységes félévik. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

Január 6-án az orosz–ukrán gázárvita miatt Romániában részlegesen, Magyarországon és a Balkánon teljesen leállt az Ukrajnán át érkező gáz, elzárták a gázcsapot. Az Európába, így Romániába is irányuló orosz földgázszállítások további korlátozására számítani lehet. Emil Boc kormányfő és Adriean Videanu gazdasági miniszter sajtóértekezleten igyekezett megnyugtatni a lakosságot afelől, hogy az orosz export leállását senki nem fogja megérezni, a kormány ellenőrzése alatt tartja a helyzetet. Videanu leszögezte: az ország stratégiai földgázkészletei fél évre elegendőek, a nyomáscsökkenés pedig legfeljebb csak Galac megyét érinti. Ott több településen dideregnek a tömházlakók. – Csíkszeredában és más Hargita megyei településen nem volt gáznyomás-csökkenés. /Ráfázunk a földgázvitára. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

A helyhatósági és a parlamenti választások új helyzetet teremtettek a politikai életben. Marosvásárhelyen a román polgármester pártja hatalomra került. A legutóbbi tanácsülésen, annak ellenére, hogy az RMDSZ-frakció kivonult, Claudiu Maior személyében PD-L-s alpolgármestert választhattak. A városi tanácsban az RMDSZ kisebbségbe került. Csegzi Sándor alpolgármester elmondta, nehéz év lesz 2009 a marosvásárhelyi önkormányzat, különösen az RMDSZ-frakció számára. Az RMDSZ-tanácsosoknak aktív szerepet kell vállalniuk a szervezetben. A körzeti RMDSZ-elnököknek rendszeres találkozókat kell szervezniük a tagsággal. Jelenleg nincsenek olyan helyiségek, ahol ezeket meg lehetne szervezni. Molnár Gábor tanácsos azt nyilatkozta a Vásárhelyi Hírlap december 30-i számában, hogy a „magyar tanácsosokat tömörítő frakció hozzásimult az új polgármester elképzeléseihez, a városvezető tükörképe lettünk”, illetve azt is, hogy a többi pártnak tulajdonképpen nincs szüksége az RMDSZ-re, idézte az újságíró. Csegzi kifejtette, az elmúlt helyhatósági ciklusban az a szemlélet került előtérbe a nyilvánosság előtt, hogy a tanács RMDSZ-frakciója magatehetetlen. Szerinte ez nem igaz. Valójában történtek előrelépések, amelyekben az RMDSZ-frakciónak oroszlánrésze volt. A közszállítás, távhő- és ivóvíz-szolgáltatás, a lakásgazdálkodás, a köztisztaság jelentősen javult. Azonban a törvények miatt nem tudják számon kérni a polgármestertől a határozatok végrehajtását, s a Kossuth utca esete is igazolja, a romániai igazságszolgáltatás a magyarok ellen van. /Vajda György: Új helyzetben a tanács RMDSZ-frakciója. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

„Magyar nemzetiségű katolikus püspökre lenne szükség Szlovákiában” – jelentette ki Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke. A szlovák katolikus egyház ezzel szemben azt állítja, hogy nagyon jól gondoskodik a magyar hívőkről, Csáky Pál pedig „ismételten átlépte a politikai pártok elnökei számára kiszabott határt”. A Magyar Katolikus Püspöki Kar részéről az ügyben nem állt rendelkezésre kompetens nyilatkozó. Jozef Kovácik, a Szlovák Püspöki Konferencia szóvivője szerint „Csáky beavatkozott a katolikus egyház belső ügyeibe”, a többéves előkészítés után tavaly megtörtént átszervezéssel kapcsolatban pedig a katolikus egyház álláspontja változatlan. Szerinte a magyar hívőknek olyan püspökeik vannak, akik gondoskodnak róluk, és folyékonyan beszélnek magyarul. Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök szerint Szlovákiában ez régi probléma. „Tudom, hogy igénylik a magyar nyelven beszélő püspököt, de sajnos ott van a szörnyű nacionalizmus, ami a szlovák nemzetiségű püspököket is elragadja – ami nem helyes, nem keresztény dolog” – fogalmazott Potyó. Szerinte vannak párhuzamok a szlovákiai helyzet és a hazai csángó probléma között. „Annak köszönhetően hogy az évek során nem volt meg a megfelelő magyar képzés, kikerültek és kikerülnek olyan papjaink, akik a román nemzetiségű görög katolikus vagy ortodox papok között próbálják bizonyítani a gyanúsnak tűnő maguk románságát” – mondta. Hozzátette: „A csángó, magukat románnak tartó papjaink katolikus szempontból teljesen rendben vannak, nemzeti szempontból gond van, így ezekben az esetekben kicsit ráhajtanak, hogy bizonyítsák azt, hogy ők mennyire románok. Ezekről persze mi tudunk, és természetesen nem nézzük jó szemmel, de a katolikus kánonjog, egyházjog az egyházmegyéket külön, majdnem sérthetetlen határokkal veszi körül, amibe nem lehet beavatkozni – a megyés püspök a felelős mindenért, mondhatni ő a mindenható. ” /Kánya Gyöngyvér, Szávuj Attila: Magyaroknak nem jár püspök? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

A marosvásárhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban végzett katolikus véndiákok Sanctus Emericus Baráti Egyesülete beadványt fogalmazott meg, melyben kifogásolják a hajdani iskolájuk – jelenleg Unirea Főgimnázium – épületeinek bérbeadására vonatkozó szerződés tervezetét. Szerintük ez a szerződéstervezet a katolikus oktatásra nézve előnytelen. A Sanctus Emericus Egyesület beadványát eljuttatta a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez. Ebben megírták, hogy Marosvásárhely polgármesteri hivatala és a Kolozsváron működő Status Alapítvány – mely az érsekség érdekeit képviseli – szerződést kötnek azzal a céllal, hogy a marosvásárhelyi volt Római Katolikus Főgimnázium épületét az Unirea Főgimnáziumnak adják bérbe. A bérleti díjat – a törvényes előírások szerint – a beépítetlen területre négyzetméterenként havi 1 lejben, míg a beépített felületre 1,5 lejben állapítják meg. A volt diákok szerint a szerződés szövege nem szól arról, hogy mennyi ideig érvényesek ezek az árak. Sérelmezik továbbá: a katolikus egyház beleegyezett abba, hogy a nevetségesen alacsony bérleti díjból 85 százalékot átengedjen a bérlőnek egy esetleges, de meg nem nevezett beruházásra. A bérleti szerződés tervezetét kezdetben ismertették az egyesület tagjaival, de a következő tárgyalásokra már meg sem hívták az egyesület képviselőit. Az egyesület tisztában van azzal, hogy a katolikus egyház nem veheti át és nem tarthatja fenn az épületet, azonban a kisebb épületrészre jogot formálnak, hogy a katolikus diákok itt végleges otthonra találjanak. Annál is inkább, mivel a 2004-ben újraindított katolikus líceumi osztályok ideiglenesen a Református Kollégium, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum épületében működnek. A katolikus egyház ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebbik épületet átvegye, ehhez meg kell oldani az itt működő 16 osztály átköltöztetését, mondta el Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere. Ehhez új termeket kell kialakítani. Ezért megegyeztek, hogy a polgármesteri hivatal a bérleti díj 85 százaléka fejében elvégzi a beruházást. /Mezey Sarolta: Holtvágányra juttatják a marosvásárhelyi katolikus oktatást? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

A Kolozsvári Magyar Diákszövetségnél /KMDSZ/ tavaly megtartották a tisztújítást, a vezető Zsigmond János másodjára, mert újra őt választották. Elmondta, hogy lesz: gitárest, filmklub, farsangi bál, sí és szánkótábor. A KMDSZ nem részt vett a választási kampányban, a politikamentesség az egyik legerősebb ok, amiért a diákok bíznak bennük, érvelt Zsigmond János. /Fancsali János: Új a kormány, de régi a Miniszterelnök! = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Müller Péter Szomorú vasárnapja, Molière Scapinje, Závada Pál történelmi játéka – a móriczi Tündérkertből írt Bethlen – és egy Ion Fosse-színmű szerepel a Tompa Miklós Társulat új esztendőre tervezett bemutatói között – tájékoztatott Kárp György, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház gazdasági igazgatója. A Müller-darab próbái már elkezdődtek – Kincses Elemér rendezésében. Kárp György az épület 2005-ben elkezdődött felújítása kapcsán elmondta, az állami támogatások akadozása miatt eddig mindössze körülbelül 33 százalékban készültek el a munkálatok. Az első vendégszereplés január 18-20. között lesz, ekkor Goldoni Legyezőjét viszik Budapestre a marosvásárhelyi színészek. Idén szeretnének Szászrégenben, Dicsőszentmártonban is fellépni. /Nagy Székely Ildikó: Vidéki vendégjátékok, közönségtalálkozók. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

Rengeteg vendég látogatta meg a szeretetotthont, a bélfenyéri Szent Márton Gyermekotthont. Szentestén a falubeli fiatalok karácsonyi színdarabot mutattak be. Kiss Márton, a település plébánosa, az otthon vezetője arról is mesélt: sok látogatójuk (magyarországiak és Bihar megyeiek egyaránt) volt az ünnepek idején. Ajándékokat is kaptak az otthonban nevelkedő gyerekek. /Tóth Hajnal: Tenni valamit a közösségért. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 7.

Megrövidítették a megyét! – ezzel a címmel írta legfrissebb bejegyzését internetes naplójába Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki kifogásolja a Boc-kormány döntését, melynek következtében Hargita megye mintegy egymillió eurónyi fejlesztési forrástól esik el. A sürgősségi kormányrendeletével a kormány elvonta mindazokat a pénzeket, amelyeket a 2008-as évben a megyék nem költöttek el. Ezzel Hargita megye 1 millió eurónyi fejlesztési forrástól esett el. Nagyon sok települési, megyei önkormányzat súlyos millióktól esett el, mert időjárási, műszaki okokból, (a legtöbb esetben a november végén kapott pénzekről van szó), év végéig nem tudták elkölteni a kiutalt összeget. Emiatt elveszített azt a pénzt, amely a Szent Anna Kisegítő Iskola campusa műszaki-gazdasági dokumentációjának elkészítésére volt előirányozva, továbbá a regionális szeméttározó felé vezető út javítására szánt pénz, három megyei út felújítására előirányzott összeg, valamint a csíkszeredai poliklinika teljes felújítására elkülönített pénz. A megye több településén hasonló a helyzet. /Forró-Erős Gyöngyi: Megrövidítették a megyét! = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző mellett működő Pro Schola Kulturális és Nevelési Egyesület által benyújtott pályázatok közül hármat sikeresen bíráltak el, tájékoztatott László Katalin iskolaigazgató. A tanítóképző és a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia és neveléstudományi karának Kézdivásárhelyre kihelyezett tagozata a Szülőföld Alap két olyan pályázatát nyerte el, amely lehetővé teszi a magyar nyelvű oktatási programokat működtető egyetemek, ezen belül pedig a felnőtt-, szak- és továbbképzési programok támogatását. A harmadik megnyert pályázattal a tanítóképzős diákok testvériskola-programját a Nemzeti Kulturális Alap támogatja. (Iochom): A tanítóképző három nyertes pályázata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 8./

Megjelent a kolozsvári Unitárius Kollégium 2007/2008-as évkönyve, felépítésében követi az előző évkönyvek hagyományát. A Felházi Ágnes képzőművész tervezte fedőlap és az első oldalon olvasható Ajánlás ünnepélyessé teszi ezt a kiadványt, ugyanis az iskola fennállásának 450. évfordulójára készült. A kollégium munkaközössége elismerése jeléül dr. Szabó Árpád püspöknek ajánlotta a kötetet, nyugdíjba vonulása alkalmából. Az évkönyvben megtalálhatók az osztálynevelői, tanítói, tanári beszámolók, valamint a Balázs Ferenc Oktatási Tanácsadó Központ munkatársainak beszámolója is. Az évkönyv utolsó fejezete a tanárok és a diákok írásaiból közöl válogatást, amelyek már megjelentek az iskola diáklapjában, a Cipóban, a Szabadság mellékletében, a Bonifáczban vagy a szülők hírlapjában, a Kenyérben. /Máthé Ildikó, magyartanár: Megjelent a János Zsigmond Unitárius Kollégium Évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

A házakra kitűzött magyar zászlók eltávolítására szólította fel a rendőrség a Hargita megyei Madéfalva lakóit január 7-én, a 245 évvel ezelőtt történt, székelyek ellen elkövetett vérengzésről megemlékező hagyományos ünnepséget követően. A rendőrség képviselői azzal indokolták a székelység megemlékezését súlyosan sértő eljárásukat, hogy ők csupán „felsőbb utasítást, parancsot” hajtottak végre. Az RMDSZ közleménye szerint a szövetség politikusai az eset azonnali kivizsgálását kérik. /Ünneprontó rendőrök Madéfalván. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./ Madéfalván március 15-én és október 23-án is ki szoktuk tenni a magyar zászlót, a rendőrség eddig sosem jelezte, hogy zavarná a lobogó – nyilatkozta Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere. A Hargita Népe kérdésére Gheorghe Filip a rendőrség szóvivője elmondta, a rendőrök elsődleges célja az volt, hogy az ünneplőkkel együttműködve biztosítsák a rendezvény gördülékeny lezajlását. Semmi esetre sem felszólító módban fogalmazták meg a zászlók levételére vonatkozó kérésüket – fogalmazott a szóvivő, egyben kategorikusan cáfolva azt az állítást, hogy a rendőrök zászlókat koboztak volna el. – A rendőrség tiszteletben tartja az állampolgárok azon jogát, hogy más ország zászlóját tegyék ki saját házukra – tette hozzá a szóvivő. /Szemet szúrt a magyar zászló. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 9./ Megdöbbenéssel és felháborodással értesültek arról, hogy Madéfalván 2008. január 7-én, a Siculicidium emléknapján a rendőrök arra szólították fel a lakókat, hogy a házukra kitűzött magyar nemzeti lobogót távolítsák el, olvasható Gyerkó László szenátor és Kelemen Hunor képviselő közös közleményében. A rendőrség képviselői azzal indokolták eljárásukat, hogy „felsőbb utasítást, parancsot” hajtottak végre. Parlamenti tisztségviselőként kérik az eset azonnali kivizsgálását. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a magyar zászló eltávolítását követelő rendőrök hivatali túlkapást követtek el, kérik mielőbbi felelősségre vonásukat. Hivatalos magyarázatért fordulnak Gabriel Oprea belügyminiszterhez valamint Constantin Strujan, Hargita megyei prefektushoz, és Radu Sandu Moldovanhoz, Hargita megyei rendőrparancsnokhoz. A székelység nemzeti öntudatát sértő eljárás a ’90-es évek eleji zászlóüldözésre emlékeztet. Ragaszkodnak a nemzeti szimbólumok szabad használatához. /Botrány. A rendőrök levették a magyar zászlókat Madéfalván. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./ Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete közleményben tiltakozott azért, mert a rendőrség a nemzeti lobogók eltávolítására szólította fel Madéfalva lakóit. „Mélységesen felháborító, hogy nemzeti jelképeinknek használatát, az utóbbi időkben kiharcolt jogainkat ismét csorbítani akarják” – olvasható a közleményben. /Új idők, régi módszerek – A Csíki Területi RMDSZ tiltakozása. = Erdely. ma, jan. 9./

Az RMDSZ az elkövetkező időszakban a szövetség előtt álló tennivalókat leltározza fel, ezeket a kérdéseket január 9-én az ügyvezető elnökség és a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) keretében tárgyalták meg. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette, a júniusban esedékes európai parlamenti választások, az önkormányzati munka, illetve a decentralizáció folytatásának elősegítése jelentik a legfontosabb tennivalókat az RMDSZ számára. Az RMDSZ monitorozni fogja a kormány munkáját, a törvényhozási frakciók tagjai ezen a téren pontos feladatokat kapnak. Markó indokoltnak tartja dr. Benedek Imrének RMDSZ-ből való kizárását. /(benedek): Az EP-választások és az önkormányzati munka az RMDSZ idei prioritásai. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 10./ Az RMDSZ-t aggasztja, hogy ellenzékbe kerülvén, az etnikumközi feszültségek növekedhetnek Romániában, mondta Markó Béla RMDSZ-elnök, példának felhozta, hogy Nyárádszeredában az ortodox egyház az önkormányzat és a lakosság ellenkezése dacára erőlteti egy ortodox templom törvénytelen építését, aggasztó a madéfalvi eset is, ahol a rendőrség törvénytelenül eltávolíttatta a magyar nemzeti színű zászlókat. Közölte: az RMDSZ tiltakozni fog minden olyan esetben, amikor magyar tisztségviselőket próbálnának eltávolítani. Kifejtette: az RMDSZ számára nem prioritás a Tőkés Lászlóval való esetleges párbeszéd. /Markó Béla: növekedhetnek az etnikumközi feszültségek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Az egyelőre félmillió, de a nagyra törő városfejlesztés szerint millió lakos felé haladó Kolozsvár és a mintegy nyolcmilliós Erdély súlya növekvőben van. Magyar vagy román, román vagy magyar nemzetiségű a vezető? – ez változatlanul központi kérdés a média (és jórészt a lakosság) számára. Most éppen Emil Boc kormányfővé avanzsálása és Bukarestbe távozása után, az új polgármester-választást megelőző intervallumban vált ez disputa tárgyává. A másik alpolgármester, a román (PD-L-s) Apostu szabadságon van, maradt az egyetlen törvényes lehetőség: László Attila (RMDSZ) irányítja pár napig a várost. Erre megszülettek a kommentárok, hogy 65 éve nem volt magyar polgármestere Kolozsvárnak. A Financiarul megnevezte a negyvenes évek első felének, így az 1940–1944 közti szakasznak a (magyar) polgármestereit, hozzájuk adva Demeter Jánost is – aki alpolgármester volt a változás után. – A volt szenátor Eckstein-Kovács Péter kinevezése államelnöki tanácsossá kisebb csodának mondható, mert az eddigi román elnökök legfeljebb ígérgették egy ilyen RMDSZ-es igény kielégítését, most viszont Traian Basescu váratlanul tett egy gesztust a kormányzásból kimaradt romániai magyarok, illetve az RMDSZ irányába. A csodák közé sorolható: a romániai magyar bal és jobb egyaránt pozitívan értékelte, hogy Eckstein-Kovács Péter személyében lesz egy hozzáértő ember az elnök közelében. /Kántor Lajos: Kolozsvári néző. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

1993-ban hozták létre Szamosújváron a Téka Művelődési Alapítványt, hogy korszerű értékközvetítést szervezzenek a város magyarsága számára. Az eltelt tizenöt év alatt az alapítvány megőrizte a kezdeti célkitűzéseket. Január 10-én a központ konferenciatermében ünnepi megemlékezést tartottak. Balázs-Bécsi Attila alapítványi elnök visszatekintett, sok munka volt az első táncház megszervezésétől 2008-ig, amikor munkájukat Kötő József, az EMKE tiszteletbeli elnöke úgy jellemezte, hogy tevékenységük megkerülhetetlen fejezete lesz az erdélyi magyar közösség 1989 utáni intézménytörténetének, a magyar élet végvárait építették fel. 1992-ben megalapították a Kaláka néptánc-együttest, 1995-ben már beköltözhettek a Téka Művelődési Központba, amelyet 1997-ben hivatalosan is felavattak; 2000-ben csatlakoztak a Mezőségi Szórványprogramhoz; 2002-ben létrejött a Téka Szórványkollégium; 2004 és 2006 között megépült az új kollégium; 2006-ban és 2008-ban Feketelakon házakat vásároltak tájház berendezése céljából. 2006–2008-ban beindult a Magyariskola Projekt. A Téka-alapítvány képviselettel rendelkezik a Kárpát-medencei Szórvány Tanácsban. Tavaly az alapítvány az anyaországban megkapta a nemzeti jelentőségű intézményi státust. Az ünnepi közgyűlésen tisztújítást is tartottak, Balázs-Bécsi Attila maradt az elnöki funkcióban, az elnökségi tagok pedig a következők: Póka Enikő, Kulcsár Ildikó, Fodor Zoltán és Marha Tibor. Külön szakosztályt alapítottak középiskolás diákok számára. /Tizenöt éves a Téka Művelődési és Oktatási Központ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

Polgárháború és vérengzések Alsó-Fehér vármegyében 1848–49-ben című háromnapos rendezvénysorozattal emlékeztek Nagyenyeden az 1849. januári vérengzésekre. Előadásokkal, könyvbemutatóval, kiállítással elevenítették fel az 1849. január 8-án történteket, amikor Axente Sever Csombordnál, a befagyott Maros jegén feleskette embereit, mindent megtesznek, hogy kő kövön ne maradjon Nagyenyeden. A város magyarságának nagy része, körülbelül nyolcszázan estek áldozatul a vérengzésnek, amely tovább folytatódott Fehér megye magyarlakta településein. „Nem két fegyveres erő állt itt egymással szemben, a befagyott Maroson átkelő portyázók etnikai tisztogatást végeztek” – fogalmazott Rácz Levente megyei RMDSZ-elnök. Sógor Csaba európai parlamenti képviselő is szólt az egybegyűltekhez, feltette a kérdést, hogy miért nincs jelen a román nép képviseletében senki, hiszen együtt kellene szembenézni a múlttal a közös jövőért. Az ünnepi istentisztelet után az egybegyűltek kopjafát helyeztek el Nagyenyeden. /Tamás András: Kopjafát állítottak Enyeden. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./ Bemutatták Domonkos László Nagyenyedi ördögszekér című, a témát feldolgozó könyvét. Az előadók kitértek az Alsó-Fehér vármegyében történt magyarellenes vérengzésekre. Sógor Csaba hangsúlyozta: „1849. január 8. Fehér megye magyarságának a holokausztja, hiszen ekkor vesztette életét többek között Nagyenyed, Magyarigen, Boroskrakkó, Sárd magyar lakosságának nagy része. ” „Az örmények, zsidók nagyobb tragédiák után talpra álltak, úgyszintén a világháborúk vesztesei: japánok, törökök, németek. Meg kell tanulnunk összefogni, a múlt hibáiból tanulni, hogy szellemiekben, lelkiekben, anyagiakban és számszerűen gyarapodhassunk. Ma a forradalom nem karddal zajlik, a gazdasági verseny, az európai uniós buktatók és lehetőségek között kell hősi túlélőknek lennünk” – tette hozzá Sógor Csaba EP-képviselő. /Sógor: nekünk hősi túlélőknek kell lennünk. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

A hetvenötödik életévüket betöltő megyéspüspökök kötelesek benyújtani hivatalból való lemondásukat a pápának – aki ügyükben az összes körülmények figyelembevételével hozza meg döntését. Ezt tette Tempfli József /sz. Csanálos, 1931. ápr. 9./, az 1990-ben újrainduló nagyváradi római katolikus egyházmegye első megyéspüspöke is. Tudomásul véve lemondását, az Apostoli Szentszék felkérte feladatköre további betöltésére az új főpásztor kinevezéséig. XVI. Benedek pápa a temesvári egyházmegye általános püspöki helynökét, Böcskei László pápai prelátust, székeskáptalani kanonokot nevezte ki nagyváradi megyéspüspöknek. Böcskei László a romániai katolikus püspöki kar legfiatalabb tagja, 1965. július 11-én született a Temes megyei Gátalján. Temesváron szentelték pappá, 1990. június 24-én. Előbb Temesváron volt segédlelkész, majd 1991 elején Kräuter Sebestyén megyéspüspök titkára lett. Roos Márton, a jelenlegi temesvári főpásztor közvetlenül püspökké szentelése után, 1999. augusztus 28-án, Böcskei Lászlót általános helynökévé és irodai igazgatóvá nevezte ki. Feladatait hűségesen, nagy hozzáértéssel, odaadással, pontossággal és hűségesen végezte – hangsúlyozta a kinevezett püspök jellemzésében eddigi főpásztora, Roos Márton. A Szent István király alapította bihari (nagyváradi) egyházmegye történelmi sorrendben 82. püspökét 2009. március 7-én szentelik püspökké a nagyváradi székesegyházban. /Fodor György piarista confrater: XVI. Benedek pápa kinevezte az új nagyváradi megyéspüspököt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Drasztikus megoldásokra késztette a sepsiszentgyörgyi szülőket a Kovászna megyei tanfelügyelőségnek az iskolák körzetesítéséről szóló határozata. Az idéntől érvényes új beíratási módszer szerint az iskolák vezetőségének a beíratásnál köteles előnyben részesítenie azt a gyereket, akinek az intézmény közelében van a lakóhelye, és csak a szabadon maradt helyekre fogadhatják a távolabb lakókat. A körzetesítés révén megakadályozható a lakótelepi iskolák elnéptelenedése, érvelt a módszer mellett Keresztély Irma főtanfelügyelő. Sepsiszentgyörgyön ugyanis két éve be kellett zárni az egyik iskolát, mivel 15 év alatt kevesebb mint tíz százalékra csökkent a diákok száma. A régi Szemerja negyedbeli Kiss Árpád Iskola a város legrégebbi tanintézménye volt, de ez sem menthette meg a bezárástól. A belvárosi iskolákban viszont túljelentkezés volt. A szülők éjféltől sorba álltak, hogy helyet biztosítsanak csemetéjüknek a Székely Mikó Kollégiumban vagy a Mikes Kelemen Főgimnáziumban. /Bíró Blanka: Iskolaválasztási diszkrimináció? = Krónika (Kolozsvár), jan. 13./

Felfüggesztették azt a programot, amelynek keretében minden középiskolás diáknak számítógépet biztosított volna tanulmányai idejére a kormány. A november végén az iskoláknak átadott gépeket sem vehették át a diákok. A tervek szerint december folyamán Hargita megyébe még 481 számítógépnek kellett volna érkeznie, de nem jött egy sem. /Takács Éva: Egyelőre nem kapnak számítógépet az iskolások. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./

Alig fél éve polgármestere Sepsiszentgyörgynek Antal Árpád, a városon máris meglátszik a változás. Antal Árpád elmondta, a város vezetését kiürült kasszával vette át, elkészített tervek sem nagyon sorakoztak a polcokon. Lendületet vitt a hivatalba, hatékonyabban és gyorsabban kezdtek el dolgozni. Jobban kell gazdálkodni a saját vagyonnal. Eddig aránytalanul kapott pénzt a Tamási Áron Színház és az Andrei Muresanu Színház, Antal Árpád kiszámolta, hogy az Andrei Muresanu Színház költségvetése soha nem lehet több, mint a Tamási Áronnak az egyharmada. Népszerűtlen intézkedés volt a butikháború, le kellett bontani a butikokat, felháborodást váltott ki a Petrom benzinkút mögötti disznópajtasor lebontása is. A polgármester szerint veszélyben van a székelység, megpróbálnak bennünket egymásnak ugrasztani, mondta. Közben létrehozták a székely városok szövetségét, elég jó együttműködés alakult ki a székely városok polgármesterei és a két megyei önkormányzati vezető között. /Váry O. Péter: Városépítés ellenzékből (Év elején a városgazdák) Beszélgetés Antal Árpád Andrással. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 14./

Zsúfolásig telt népdalkedvelő fiatalokkal az úgynevezett folkkocsma, amely a kolozsvári Heltai táncházban nyitotta meg kapuit január 13-án, a Harmadik zenekar közreműködésével. Pillich Balázs elmondta, a fiatalok, a népzenét kedvelő emberek ezentúl minden kedden este „folkkocsmázhatnak”. Az egyetemi vizsgaidőszak után táncházakat is szerveznek. „Emellett szórakoztató jellegű játékokat, néphagyományok felelevenítését is tervezzük” – mondta Pillich. /Varga Melinda: Folkkocsma nyílt Kolozsváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

Az oktatási intézmények őrzését a szülőkre is rá lehetne bízni – jelentette ki Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, az intézményvezetők azon kérésére reagálva, mely szerint meg kellene erősíteni az iskolák felügyeletét. Az oktatók az ígért 50 százalékos béremelés kérdését is felvetették Andronescunak, aki azonban elkerülte a válaszadást. Az oktatási intézmények biztonságával a belügyminiszteri tisztséget ideiglenes jelleggel betöltő Dan Nica is foglalkozott „A rendőrségnek az iskolák biztonsága kell az első fokú prioritás legyen” – mondta a miniszter, arra szólítva fel a hatóságokat, hogy fokozottan figyeljenek az oktatási intézmények biztonságára. Hangsúlyozta: olyan iskolákról is tud, ahol a diákokat szervezett bűnbandák zsarolják és bántalmazzák. /Szülőkkel felügyeltetné az iskolákat az oktatási miniszter. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

Németh Géza 1995-ben elhunyt református lelkészt és a nagyváradi Premontrei Öregdiákok Egyesületét díjazta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) újévi fogadásán. A KREK székhelyén megtartott fogadáson hagyománnyá vált a fontos egyházi és közéleti szerepet vállaló személyek és szervezetek díjazása. Idén január 11-én a Premontrei Öregdiákok Egyesülete kapta meg A Közjó Szolgálatában díjat. A laudációt Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke olvasta fel, ebben ismertette az egyesület történetét. Az oklevelet Tőkés püspöktől Pásztai Ottó egyesületi elnök vette át. A Pro Ecclesia Militans (Harcoló egyház) díjat post mortem Németh Géza református lelkésznek ítélték oda. Az 1995-ben elhunyt lelkipásztor ellenzékinek számított az akkori egyházi vezetés szemében, mutatott rá laudációjában Tőkés László püspök. Például bibliákat csempészett, segítette a nagycsaládos lelkipásztorokat. Németh Géza alapította meg Budapesten az Erdélyi Gyülekezetet, amely később a KREK-hez csatlakozott. A díj átvétele után az elhunyt lelkipásztor fia, Németh Zsolt elmondta, édesapja élete pedig azt példázza, hogy nincs reménytelen helyzet. /Fried Noémi Lujza: Elismerés az egyházi tevékenységért. = Krónika (Kolozsvár), jan. 16./

Január 14-én Kolozsváron a Phoenix Könyvesboltban Asztalos Lajos Kolozsvár épített kincsei /Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 2008/ című épített öröksége című kötetét Tőkés Elek, a Stúdium Könyvkiadó igazgatója mutatta be. Az igényes kiadvány az itt élők és az elszármazottak számára egyaránt szívet melengető alkotás. A kötet eleget tesz a tudománynépszerűsítésnek és a nyelvi igényességnek. Bármely Kolozsvárról szóló könyv képes valami újat nyújtani az olvasónak. Asztalos Lajosban a lelkes helytörténész tiltakozott a kötet terjedelmi korlátai miatt. Többek között ezért nem sikerült beszerkesztenie egy térképvázlatot, ami pedig nagyon hasznosnak bizonyult volna. /Ö. I. B. : Újabb kötet a kincses városról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./ „Már több mint negyven éve Kolozsváron élek, és elmondhatom magamról, hogy ismerem a várost, ez a könyv mégis rengeteg újat tartalmaz” – fejtette ki véleményét Tőkés Elek Asztalos Lajos Kolozsvár épített kincsei című könyvének kolozsvári bemutatóján. A kötet a város legszebb és legjellegzetesebb épületeit mutatja be történeti és művészettörténeti szempontból. „Asztalos Lajos nyitott szemmel figyeli a csaknem ezer éves város kincseit, észrevesz olyan apróságokat, amelyeken mások átsiklanak. A könyv végigköveti az építészeti alkotások állapotának alakulását a történelem során. Érdemes felfigyelni ezekre az alkotásokra, hiszen az épített kincsek a városlakók szellemi és műveltségi szintjét, illetve igényességét is tükrözik” – mutatott rá Tőkés Elek. Szerinte a szerző elismerésre méltó nyelvi igényességgel alkotta meg a szövegeket, a Rohonyi D. Iván által készített fényképek pedig valósághűen tárják az olvasók elé a város díszeit. /Hideg Bernadette: Kolozsvár épített kincsei. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

Két rangos kiadvánnyal állt elő az elmúlt esztendő végén Fodor József pápai prelátus, kanonok, szentimrei címzetes apát, a nagyváradi egyházmegye püspöki helynöke. Alapos egyháztörténelmi, s ugyanakkor kortörténeti mű A nagyváradi egyházmegye ideiglenes főpásztorai a XX. században című, a Szent László Könyvek sorozat immár harmadik kötete, melynek alcíme: Joghatósági vita egy váradi pap szemével. Ebben több püspökről, apostoli kormányzóról, illetve ordináriusról ír az 1927–1990 közötti időszakból. Bemutatja Mayer Antal és Szabó István apostoli kormányzók, Márton Áron és dr. Scheffler János püspökök és egyben nagyváradi apostoli kormányzók, Napholcz Pál SJ kinevezett püspök, dr. Pop József káptalani helynök, Bélteky Ferenc és dr. Hosszú László vikárius-ordináriusok, valamint dr. Dászkál István ordinárius ad nutum Sanctae Sedis (közvetlenül a Szentszéknek alárendelt) életútját és munkásságát. Dr. Scheffler János szatmári püspökről és nagyváradi apostoli kormányzó nem volt hajlandó együttműködni a békepapsággal. 1948. szeptemberében a kommunista kormány megszüntette a nagyváradi püspökséget, Scheffler János püspöki jogait felfüggesztette. A püspököt 1950. május 20-tól két éven át a körösbányai ferences rendházban tartották kényszerlakhelyen. 1952. május 11-én letartóztatták, a hírhedt zsilavai földalatti börtön embertelen körülményei végeztek vele 1952. december elején. 1983. májusában jött az értesítés, hogy a Szentszék szétválasztotta a szatmár-váradi egyházmegyéket, dr. Jakab Antal gyulafehérvári püspököt bízta meg a szétválasztás végrehajtásával. A másik új kiadvány A nagyváradi székesegyház története bővített, illusztrált változata. Az első kiadás szintén Fodor József tollából származott. /Fodor György: Két jelentős nagyváradi könyvvel gazdagodtunk. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 18./