A legnagyobb átlagfizetéseket áprilisban a pénzintézetek, bankok alkalmazottai kapták: 828 690 lej, a legkisebbet az egészségügyben: 207 101 lej. Az országos átlag 301 558 lej. /Brassói Lapok (Brassó), jún. 7./

Jún. 7-én Budapesten, az Országház kongresszusi termében megkezdődött az európai parlamenti elnökök kétnapos konferenciája. A kétévenként sorra kerülő találkozó központi problémája a parlamentarizmus, demokrácia és a gazdaság fejlődése. Az értekezleten Romániát Oliviu Gherman képviseli. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

Jún. 11-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa. Markó Béla helyzetértékelésében megállapította, hogy a választás első fordulójában az RMDSZ országos összesítésben jó eredményt ért el, megőrizte súlyát a politikai mezőnyben. Azonban a magyar közösség választási részvétele sok kulcsfontosságú helyen at általános részvételi arány alatt maradt. Takács Csaba szerint a visszaesés okainak elemzését, a felelősség megállapítását szorgalmazta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12., 800. sz./

Jún. 6-8-a között tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya újraindulása óta a hatodik ülésszakát, a mostanit Sepsiszentgyörgyön. Benkő Samu, az EME elnöke és Pap Zoltán orvosprofesszor, szakosztályi elnök köszöntötte a megjelenteket. A felkért előadók között marosvásárhelyi, budapesti, szegedi, bostoni professzorok voltak.A záróülésen Pap Zoltán hangsúlyozta, hogy az ülésszakok nyújtanak egyedül lehetőséget a romániai orvosoknak szakmai-tudományos anyanyelvük gyakorlására. A társasvacsorán a 80 éves Obál Ferenc Szegeden nyugalomba vonult professzort ünnepelték, aki a marosvásárhelyi kórélettani tanszék megalapításában játszott szerepet 1953-as távozásáig. Az ülésszakra látott napvilágot az EME kiadásában megjelenő Orvostudományi Értesítő 68. száma. A 496 lapos kötet az 1995. szept. 14-16-án tartott marosvásárhelyi orvoskongresszuson elhangzott 120 dolgozatot tartalmazza Pap Zoltán, Benedek István és Kürti Miklós szerkesztésében. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

A Magyarok IV. Világkongresszusához kapcsolódva jún. 16-án Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke több püspök részvételével celebrál ünnepi szentmisét. Ezzel egyidőben közös református-evangélikus istentiszteletet tartanak a Kálvin téri református templomban, valamint a Dohány utcai zsinagógában. A mise és az istentiszteletek helyszínéről 19 órára a Nemzeti Múzeum elé vonulnak a részvevők, ahol a Szent Jobb és a Szent Korona lesz kivetítve. Itt a püspökök rövid beszédeket mondanak. /Új Magyarország, jún. 12./

Jún. 18-án Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor javaslatára tárgyalták az 1945 után politikai okokból üldözött, külföldre deportált, illetve hadifogságba esett személyek jogaira vonatkozó 118/1990-es törvényrendeletet. A megszavazott módosítás értelmében a jogosultak, akik még nem tudták beszerezni igazoló irataikat, további, 1997. dec. 1-jéig tartó haladékot kaptak erre. A képviselőházban már előzőleg elfogadták ezt a módosítást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 18./

A Bihari Napló (Nagyvárad) beszámolt arról, hogy a Bihar megyei tanfelügyelőség aug. 1-jei hatállyal felmentette tisztségéből Kapalay Józsefet és Nagy Zoltánt, a nagyváradi Ady Endre Líceum igazgatóját és aligazgatóját. A tanfelügyelőség mondvacsinált okokra hivatkozott, ezek között szerepelt az, hogy a tanfelügyelőség engedélyezése nélkül kirándulást szerveztek Magyarországra. Az ügynek politikai háttere van: az iskolában tanító Csáky házaspár. Egyikük, Viorica diákokat fizikailag bántalmazott, ezért az iskolatanács megrovásban részesítette őket, ezt a megrovást a tanfelügyelőség megsemmisítette, Csáky Francisc pedig a Román Nemzeti Egységpárt színeiben indult, ezért beszélgetésekben utalt is rá, hogy ő lesz az igazgató. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Háromszék újonnan választott önkormányzata jún. 21-én ülésezett először, a 37 tagú megyei tanácsból 27-en az RMDSZ színeiben kerültek be a tanácsba. Az RMDSZ egyedül választhatott volna alelnököt, azonban - előzékenyen - a Szociáldemokrata Liberális Koalícióval együtt tettek javaslatot Riti Olivér műépítész személyében. Háromszéken újraválasztották Orbán Árpád elnököt, az alelnökök: László Gyula és Ritti Olivér. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

"Napok óta tiltakozik az ortodox egyház feje, illetve az ortodox diákok egyesülete a Bukarestben július közepén megtartandó nemzetközi jehovista kongresszus ellen, fő érvük: egy ilyen rendezvény "támadás" az ortodox kereszténység, az egész román nép lelkülete ellen. A bukaresti diákszövetségek is tiltakoznak, mert az egyetemi hatóságok a kongresszus idejére bérbe adták a diákszállásokat a Jehova Tanúi rendezvényének. A diákok szerint a bentlakásokban nincs keresnivalójuk a hívőknek. A tanügyminiszter visszavonta a már megkötött szerződést. Bukarestet ellepték a jehovista-ellenes röpcédulák, amelyek felszólítják az igaz keresztényeket, hogy akadályozzák meg a jehovisták behatolását Romániába. A kongresszusra mintegy 40 ezer résztvevőt várnak Bukarest legnagyobb stadionjába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

"A Román Akadémia égisze alatt működő, etnikai kérdéseket tanulmányozó központ, a Manfred Wörner Alapítvány, a csíkszeredai hegyivadász alakulat a múlt héten elindította Csíkszeredában az Open Windows /Nyitott Ablakok/ elnevezésű kutató és gyakorlati programját. Carmen Dumitru Seuleanu, az említett akadémiai központ vezetője elmondta, hogy elsődleges céljuk a helyi közösségeken belüli kommunikáció elősegítése. A katonaság részt vesz a programban, mert a hadsereg "az interkulturális kapcsolatok színtere is". Gheorghe Tinca hadügyminiszter ismételten az együttélés földjének nevezte Erdélyt, úgy vélte, hogy hosszú távon szükséges a román hadsereg civil ellenőrzésére, ugyancsak hosszú távon szerződéses katonai szolgálat bevezetéséről beszélt. Nicolae Cajal akadémikus, a romániai zsidó közösségek szövetségének elnöke szerint Romániában nincs antiszemitizmus, de léteznek antiszemiták és antiszemita nézetek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./"

"A külföldön szerzett felsőoktatási oklevelek romániai honosítása jelenleg az 1979. dec. 21-én Párizsban megkötött, az "Európai régió államaiban felsőoktatással összefüggő tanulmányok, oklevelek és fokozatok elismeréséről" szóló egyezmény alapján történik, amelyet Románia 1990. máj. 11-én a 222-es számú rendeletével ratifikált. Románia ez egyezményben foglalt elveket követi, de maga a honosítás nehézkes, hosszadalmas és azáltal, hogy a honosítással a külföldön szerzett szakképesítést a hazaival azonos, legfeljebb hasonló szakképesítéssel egyenértékesíti, az új szakképesítések elismerését megakadályozza. - A Magyarországon kiadott diplomák, oklevelek tartalmi és formai szempontból nem felelnek meg a romániai elvárásoknak, a minisztérium ugyanis a leckekönyv fordítása helyett a hitelesített tanulmányi kivonatot és tantárgyi programcsomagot, ezek hitelesített román fordítását írja elő. A magyarországi egyetemek/főiskolák - többszöri kérés ellenére - a szükséges anyagoknak csak 40 %-át küldték meg, ezzel nehezítve a honosítás hosszú útját. - A két ország oktatási rendszere közötti különbség is nehezíti a honosítást. Romániában a tanárképzés egyetemi szintű, a főiskolai szintű képzést megszüntették, hasonló a helyzet az agrárképzéssel is. - Körülményes a nem azonos szakok elismertetése is, szociálpedagógiai képzés például nincs az országban, hasonlóan nincs, ezért nem fogadják el a művelődésszervező, néptánc-tanár szakokat. Romániában a tanítóképzés középfokú, tehát a Magyarországon főiskolai tanítóképzőt végzettek csak középfokú végzettségűeknek számítanak. - Annak ellenére, hogy sokan nem térnek haza Magyarországról egyetemi, főiskolai tanulmányaik befejezése után, mégis 235 végzett kérte az RMDSZ segítségét a diploma honosításánál. Közülük a legtöbben /70 fő/ tanító- és óvónőképző főiskolát végeztek, a tanárképző főiskolát 53-an /egyetemet kilencen/, agrártudományi főiskolát 34-en, egyetemet 27-en. /Fischer Fülöp Ildikó: Diplomahonosítás: hosszú az út hazáig. /Szövetség (Az RMDSZ lapja, Kolozsvár), június./"

A moldvai csángók erdélyi iskolákban történő tanítása 1990-ben indult be. Megfelelő felkészülés nélkül indult ez a képzés, írja készülő tanulmányában Pálffy M. Zoltán, aki ebből egy részletet közölt. A beilleszkedési nehézségeket nem mérték fel előre. Összesen 155 csángó tanításáról van szó, közülük 148-an a székelyföldi iskolákban tanul. Szükség lett volna külön nevelőszemélyzetre a csángó kisdiákok részére, de erre nem került sor. A végzősök helyzete nehéz: otthon nem taníthatnak magyarul, ezt a lészpedi Fehér Katalin sorsa bizonyítja. A tanulmány szerzője borúlátó képet fest és azt érzékelteti, hogy nem gondolták át alaposan, mi lesz a végzett csángó fiatalokkal. /Szövetség (Az RMDSZ lapja, Kolozsvár), június./

Júl. 1-jén Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ Külpolitikai Tanácsadó Testülete. Jelen voltak: Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Szabó Károly szenátor és Vida Gyula parlamenti frakcióvezetők, több parlamenti RMDSZ-szenátor és képviselő, Kötő József és Nagy Zsolt ügyvezető alelnökök, Tőkés László tiszteletbeli elnök levélben fejtette ki álláspontját. A megbeszélésen a Budapesten júl. 4-5-én sorra kerülő, Magyarország és a határon túli magyarság című tanácskozáson képviselendő RMDSZ-álláspont, és az ott előterjesztendő javaslatok kidolgozása volt. Az RMDSZ-t a budapesti tanácskozáson Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán, az SZKT Állandó Bizottságának elnöke, Niculescu Antal tanácsos és Székely István szakértő képviseli. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 814. sz./

Egyed Albert /1994 óta a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője/ nyilatkozott a határon túli magyar kultúra támogatásáról. A főosztály támogatja a határon túli magyar diákok és pedagógusok képzését, a tankönyv- és könyvkiadást, a hivatásos magyar színházakat és közművelődést. Ezekre a célokra 1996-ban a költségvetés 422,5 millió forintot utalt ki. Elsősorban a részképzést és a továbbképzést támogatják. A minisztériumi ösztöndíjtanács állandóan egyeztet az Ösztöndíj Alapítvánnyal - ez magánalapítvány - és a Kemény Zsigmond Alapítvánnyal, amely a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítványhoz tartozik. Az egyeztetés célja, hogy ugyanaz a pályázó ne élvezzen több támogatást egyszerre. Léteznek más források is, egyházi és civil szervezetek, amelyek tőlük függetlenül segítik a diákokat. A minisztériumi ösztöndíj- tanácsba bevonják a kárpát-medencei régió képviselőit, a Határon Túli Magyarok Hivatalát /HTMH/, a Magyarok Világszövetségét, a rektori konferenciát, a főiskolai igazgatók konferenciáját és a diákszervezeteket. Az erdélyi ösztöndíjtanácsnak 25 tagja van - egyetemek, EME, Bolyai Társaság, RMDSZ, egyházak, diákszervezetek. - Kiemelten támogatják a partiumi főiskolai képzést, csatlakozva a már működő Sulyok István Főiskolához., részt vesznek a székelyföldi főiskolai hálózat kialakításában. Már működnek kihelyezett tagozatok. Az az elképzelés, hogy a céltámogatást a székelyföldi felsőoktatási szervezeteknek Egy évig adnak támogatást, addig ki kell alakítani Székelyföldön a főiskolai vezetőséget. - Táborozásra idén négymillió jut, ezt az Illyés Alapítvány még két és félmillió forinttal kibővíti. - A Bolyai Akadémia keretében a továbbképzést jórészt Székelyföldön tartják a kárpát-medencei pedagógusok részére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 3./

Székelyudvarhelyen hatezer unitárius él, ebből a Bethlen-negyedben közel háromezer. Ezért elhatározták, hogy a negyedben megszervezik a második unitárius gyülekezetet, számukra új templomot is építenek. Rüsz Domokos lelkész elmondta, hogy szegény a gyülekezet, lassan épül a templom, külföldről kaptak segítséget, az Illyés Közalapítvány segítségével ajtókat-ablakokat vettek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Kolozsváron a lutheránus templomban ünnepi istentiszteleten emlékeztek meg az önálló Romániai Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyházkerület megalakulásának 75. évfordulójáról, ez alkalomból emléktáblát is elhelyeztek. A külföldi evangélikus testvéregyházak képviselői is megjelentek a kétnapos ünnepségen. Trianon után püspökök és vezetők nélkül maradtak az erdélyi evangélikusok, ezért 1921. júl. 7-9-e között ugyanebben a templomban összeült zsinatuk kimondta az önálló egyházkerület megalakulását. Az erdélyi magyar történelmi egyházak közül az evangélikus a legkisebb, negyvenezer hívőt számlál. Sok megpróbáltatást kellett elviselniük. 1944-ben Kolozsvárról Kirchnoph Gusztáv püspököt és Járosi Andor esperest szovjet lágerba hurcolták, mindketten odavesztek, 1956 után a jelenlegi püspököt, Mózes Árpádot, Kiss Béla püspök-helyettest, a később emigrációba kényszerült Dani Péter és a nemrég meghalt Antal László lelkészeket bebörtönözték, csak az 1964-es amnesztiával szabadulhattak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13-14./

Harmadik ülését tartotta júl. 18-án Csíkszeredában az a kezdeményező csoport, amely újra szeretné alakítani az RMDSZ-t. Eddig több mint ötezer csíkszeredai RMDSZ-tag fejezte ki aláírásával egyetértését az újjáalakítással kapcsolatban. A kezdeményezők újból megcáfolták a román lapokban megjelent, csíkszeredai keltezésű álhírt, hogy párhuzamos RMDSZ-szervezetet alakítanak. A kezdeményezők készek tárgyalni az RMDSZ jelenlegi városi vezetőivel, Borbély Ernő, a Csíki RMDSZ elnöke szintén készségét fejezte ki a tárgyalásokat illetően. Azt tervezik, hogy a város RMDSZ-tagjai maguk válasszák meg az elnököt és a körzeti elnököket, titkos szavazással, tudósított Székedi Ferenc. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

Fodor Sándor ragaszkodik a Magyarok Világszövetségéhez, vezetőivel jó a viszonya, ennek ellenére Tibori Szabó Zoltán mellé állt, mert megdöbbentette az, hogy a püspökök elítélték. A romániai magyarság legnagyobb erkölcsi tekintélyét megtestesítő püspököknek nem kellett volna elítélni a főszerkesztőt, Fodor szerint Tibori nem ellenséges szándékkal írt az MVSZ-ről. /Fodor Sándor: Önként - a sarokba. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190. sz. jegyzet

Az erdélyi magyar református, unitárius és evangélikus püspökök közös megbízólevelével - jún. 23-a és júl. 2-a között - a kolozsvári Protestáns Intézet 30 hallgatója nyári missziós munkán vett részt Havasalföldön. Giurgiutól Szörénytornyáig /Turnu Severinig/ mintegy tíz megyében családokat látogattak, házi istentiszteleteket tartottak, összeírást végeztek, valamint a gyermekekkel foglalkoztak. Az 1992-es népszámlálás szerint Havasalföldön 14 810-en vallották magukat római katolikusnak, 1884-en reformátusnak, 261-en evangélikusnak és 129-en unitáriusnak. Havasalföldön szinte teljesen feltérképezetlen a magyarság helyzete, az itt végzett munka lélekmentő misszió. A hajdani Ungro-Valachiát még nevében is őrizte a 80-as évekig a bukaresti ortodox érsekség, annak az időnek elfelejtett emlékeként, hogy amikor még magyar királyok vazallusi területe volt ez a vidék. A hallgatók telefonkönyveket, tömbházak lakóinak névsorát böngésztek, de az utcákon is érdeklődtek. Közel százötven családot sikerült így felfedezni. Román házastársak örömmel fogadták őket házaikba. Sokan megfogalmazták: későn jöttek, áttértünk. A havasalföldi misszió adatait feldolgozzák és részletes tervet készítenek a munka további megszervezésére. /Vetési László: Kolozsvári teológusok havasalföldi misszióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

Tibori Szabó Zoltán kifejtette, hogy az 52-ek nyilatkozatát ma is vállalja, olyan világszervezetre van szükség, amelyet minden egyes magyar magáénak érezhet Szerinte a püspökök reagálása a szabad véleménynyilvánítás útját próbálja elállni. /Népszava, júl. 29./

A Bolyai Nyári Akadémia ezelőtt négy évvel kezdte el tevékenységét, az ünnepi megnyitó Szentegyházán volt. Célja a Kárpát-medence magyar pedagógusainak továbbképzése, szervezője a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége. Kirulyfürdőn a tanítók, Csíkszeredában a magyar, francia, testnevelés szakosok és az osztályfőnökök, Szovátán a biológia, földrajz szakosok, Székelyudvarhelyen az ének-zene, Nagyváradon a történelem szakosok, Gyergyószentmiklóson a lélektan és Szentegyházán a műszaki tanárok /mérnökök, mesterek/ továbbképzése folyik. A Szentegyházán folyó előadások idején ellátogatott a városba Kányádi Sándor, aki előadást is tartott. /Máthé István, a Gábor Áron Líceum igazgatója: Bolyai Nyári Akadémia Szentegyházán. /Szentegyházi Hírlap (Szentegyháza), júl. /V. évf. 7. sz./ A Gábor Áron Líceum Szentegyházán működik.

"Kántor Lajos is állást foglal a Tibori Szabó Zoltán cikkével kapcsolatos vitában. Adyt idézi: "ha jól tudnánk ünnepelni", meg azt, hogy a milleneum után így írt: "Mi komolyan vettük az Időt, mi 1896-ban komolyan 1896-ot írtunk, ti nem, ti csak 896-ot éreztetek akkor is." Képzeljük bele Adyt egy 1996-os helyzetbe, írja. "Vajon hogyan reagálna az ő cikkeire a Magyarok Világszövetségének némely vezetője, illetve a VET tisztségviselője? Mondjuk Borbély Imre vagy Patrubány Miklós? És mit szólna Ady a VET /a Világszövetség Erdélyi Társasága/ által mozgósított püspököknek, a VET védnökségének egy újságírói véleményt (akár vitatható véleményt) és magát az újságírót, az újságot, a sajtót megbélyegző levelére?" És arra figyelmezteti a "köztiszteletben álló képviselőinket", hogy őrizzék meg jobban megszerzett hírnevüket, tekintélyüket. /Kántor Lajos: Ha Ady élen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273. sz. jegyzet."

A Magyar Reformátusok Világszövetsége tisztújító közgyűlésén Tőkés László püspököt választották a szervezet elnökévé, alelnökök lettek: Erdélyi Géza, Felvidék újonnan választott püspöke, Márkus Mihály dunántúli püspök, Szabó Dániel tiszáninneni főgondnok és Vitéz Ferenc, az amerikai Krisztus Egyesült Egyháza Kálvin egyházkerületének püspöke, a szervezet új főtitkára Bodnár Ákos, a Tiszántúli Egyházkerület főgondnoka. /Magyar Nemzet, aug. 2./

Ötödik alkalommal tartja az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos vándortáborozását, ezúttal Málnásfürdőn. A négynapos táborozáson megjelennek a társegyesületek képviselői is. Aug. 3-án a Kárpát-koszorú expedíció beszámolóját hallgatják meg. A táborozás során tartja a vezetőség a számadását, majd tisztújítás is lesz. /Málnásfürdő vendégei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./ Az EKE tisztújítást tartott, ennek eredménye: országos elnök Dukrét Géza /Nagyvárad/, alelnökök: Máthé Gyula /Kolozsvár/, Dukrét Lajos /Sepsiszentgyörgy/, titkár Behabecz Magda /Kolozsvár/ lett. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 9./

"Aug. 4-én zárta kapuit a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson az Irodalmi Tábor, résztvevői szegedi és kolozsvári diákok voltak. Szó volt a modern magyar irodalom olyan irányzatairól, mint a hermeneutikai irányzat vagy a dekonstruktivizmus. A megjelentek "meghaladva megőrizni" kívánják az irodalmat alkotó művek szellemiségét. A tábort a szegedi József Attila Tudományegyetem és a kolozsvári egyetem filológia karán működő csoportok szervezték. A két csoport között együttműködési szerződés van, adott tájékoztatót Sántha Attila, a táborozás gondolatának egyik támogatója, ennek keretében az Előretolt Helyőrség szerzői Szegeden léptek fel, ugyanakkor április elején a szegediek jöttek Kolozsvárra. Most a hermeneutikai iskola hívei voltak jelen és a "dekonosok", vagyis a dekonstruktivisták és a konstruktivista irodalomszakértők együtt, ez az Odorics iskola. Egyébként Odorics Ferenc lesz a legközelebbi meghívott. A táborban volt egy másik kapcsolódási pont, a szegedi posztmagyar irodalomírás és az erdélyi "transzközép" közötti párbeszéd. /Kisgyörgy Réka. Híd Árkoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17-18./ aug. 5."

"Az egykori Magyarország szétdarabolásával a magyar történettudomány addigi sok évszázados egysége is fokozatosan megbomlott. Ennek természetes következményeként az egyes országcsonkok magyar történetkutatása az anyaországétól, de egymásétól is eltérő útra kényszerült. Ezek az eltérések azonban a kisebbségi lét első évtizedeiben alig voltak észlelhetők, de a második világháború után, a kommunista diktatúrák kiépülése során mindenütt felgyorsultak, és 1989-re végzetes következményekkel fenyegető, veszedelmes méreteket öltöttek. - írta Jakó Zsigmond kolozsvári professzor, majd az erdélyi fejlődést részletezte. "1918 és 1940 között Erdély magyar történetkutatása még nem érzékelte igazán helyzete gyökeres megváltozását." A gyökeres változás a kommunizmus egyeduralomra jutása után következett be. Ebben a folyamatban "gyászos szerepet játszott a magyarországi párt is azzal, hogy érdektelenséget nyilvánított a kisebbségi nemzetrészek sorsát illetően." "A kisebbségi magyar történetkutatók tehát két tűz közé kerültek. saját országuk tudománya" elzárkózott befogadásuktól, a magyarországi tudománypolitika pedig "kirekesztette őket a magyar tudomány művelői közül". "Egyedül a magyar história érdekelt abban, hogy továbbra is egységként foglalkozzék az egész Kárpát-medence múltjával, hiszen az 1918-ig egyben Magyarország történetével azonos." A magyar történettudománynak alapfeladatokat kell vállalnia: kézikönyvek, összefoglalások, monográfiák, országos jellegű források, a középkori országos oklevélkorpusz, a magyar országgyűlési emlékek, a magyar kormányzattörténet, egyháztörténet, történeti földrajz, stb. elkészítése szükséges. /Jakó Zsigmond: A határon túli magyar történetírás küldetése. Összekötő kapocs a Kárpát-medencében. = Magyar Nemzet, aug. 6./ Jakó Zsigmondnak a magyar történészkonferencián elmondott beszéde."

"A 168 Óra hetilap is /a Nyilvánosság Klub után/, Tibori Szabó Zoltán mellé állt, hevesen elutasítva a Magyarok Világszövetségét /MVSZ/. Bartus László, a lap munkatársa éles kirohanásokat intézett az MVSZ ellen, szerinte a Szabadság főszerkesztője nem is írta le, milyen súlyos a helyzet. Érdekelne bennünket, adófizetőket, írja, hogy a nemzetmentők mire költötték a sok százmillió forintot? A 168 Óra munkatársa szerint Tibori cikkében "nyoma sincs annak, hogy az MVSZ - fontos értelmiségi körökben - már jó ideje antidemokratikus és hitelét vesztett szervezet hírében áll az anyaországban." - állította Bartus László, majd Tőkés László ellen kelt ki, aki szintén kiállt az MVSZ mellett. Tibori Szabó Zoltán kifejtette: "A püspökök nyilatkozatával a hisztériához közeli állapotok alakultak ki a szerkesztőségben és a városban. Erdélyben olyan helyzetben élünk, hogy hat püspöknek akkor is igaza kell hogy legyen, ha nincs." Elmagyarázta: a püspökök jobboldaliak, a jobboldali politika mellé állnak. A Duna Tv-t is elmarasztalta: "Miért nem lehet rendes programot fellőni a műholdra? Miért kell nekünk mást néznünk, mint az otthoni magyaroknak? Előnyeivel és hátrányaival együtt. ne féltsenek bennünket annyira." /Bartus László: Erdélyi vihar. = 168 Óra, aug. 6./

"Aug. 8-án két budapesti lapban siettek Tibori Szabó Zoltán védelmére és támadták az erdélyi püspököket, amiért kiálltak a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ előtt, egy harmadik lap pedig Tőkés Lászlót támadta: a/ az egyik Nagy Csaba, aki már korábban is kitűnt az MVSZ elleni kirohanásban, most dühödten támadta a püspököket, akik ökumenikus exkommunikációt alkalmaztak Tibori Szabó Zoltán ellen. A püspökök nem a valóságnak megfelelően tájékoztattak, hazudtak. Nagy Csaba szerint a Tibori Szabó Zoltán elleni támadásokat az MVSZ szította és indította. Nagy Csaba a régi kommunista korszakra jellemző hevességgel támadja a püspököket: "AZ egyházi méltóságok presszionálják a sajtót, nem tartják tiszteletben a sajtószabadságot és általában a demokrácia elveit. Ez önmagában nem meglepetés, hiszen a katolikus egyházban nem demokrácia, hanem hierarchikus rend uralkodik, és a magyar protestáns egyházak is sokkal többet megtartottak a katolikus jellegű hierarchiából, mint nyugat-európai hittestvéreik. A Magyar Narancs a cikkből kiemeli, vastagon szedi ezt a mondatát: "Az alsó papság vagy a világi zsinati /presbitériumi/ vezetés Erdélyben nemigen lett volna hajlandó ilyen megbélyegzésre." Ez az érvelés, a püspökök és az alsópapság szembeállítása szintén a kommunista idők gyakorlata volt. Hozzátehető, hogy Erdélyben nem volt még példa erre a szembenállásra. Nagy Csaba csatlakozik a román nacionalisták dühödt Tőkés László elleni kirohanásaihoz: megállapítja ugyanis, hogy Tőkés László áll mindezek mögött. A püspök ugyanis az SZKT júl. 2-i tisztújító közgyűlésén Tibori Szabó Zoltán elítélésére szólította fel az RMDSZ-t. Ez nem történt meg. Kézenfekvő, állítja Nagy Csaba, hogy Tőkés László "lehetett az, aki rábeszélte a püspököket az állásfoglalás aláírására." Nagy Csaba mérlegre teszi Tőkés László működését. Megállapítja, hogy magatartása 1989-ig, üldöztetése során példaértékű volt. Most ő csatlakozik az üldözőkhöz. Hogyan egyeztethető ez össze a krisztusi szeretettel? - teszi fel a kérdést a cikkíró. /Nagy Csaba: Üldözöttből üldöző. = Magyar Narancs, aug. 8./ b/ Bodor Pál a Magyar Hírlapban áll ki Tibori Szabó Zoltán mellett. Amíg Nagy Csaba Tőkést támadja, Bodor Pál Borbély Imre ellen kel ki. Az erdélyi püspökök ráripakodnak a Szabadság főszerkesztőjére, ugyanakkor hallgattak, amikor Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége VIB /Választmányi Intéző Bizottsága/ elnöke nemzetietlennek nevezett egy magyar kormánypártot, a másik kormánypárt politikusát, Kovács László külügyminisztert pedig "nemzetellenesnek" nevezte a Duna Tv-ben, a Demokratában, Erdélyben. Bodor Pál felteszi a kérdést, mit szól ehhez az MVSZ és az RMDSZ? /Bodor Pál: Dadogó dialektus. = Magyar Hírlap, aug. 8./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321. sz. jegyzet c/ A Népszavában Kepecs Ferenc intézett kirohanást Tőkés László püspök ellen, idézve a püspököt, hogy nagy károkat okozott "az ateizmus és az államosítások jellemezte korszak értékvesztése", ezzel kevesebb tiszteletet mutatott nem hívő embertársainak érzékenysége iránt. Nem minden ateista kommunista, magyarázta el az újságíró. Ugyancsak kifogásolta, hogy a hegyközi napokon Csurka István tartott ünnepi beszédet. /Népszava, aug. 8./"

Aug. 8-án ülésezett az RMDSZ Csíkszereda városi szervezete újraalakítására létesült kezdeményező bizottság. Kijelölték a választási bizottságot /elnöke Ráduly Róbert/. A javaslatoknak megfelelően a város RMDSZ-elnökét, a körzeti elnököket, valamint a városi küldötteket Csíkszereda lakossága általános, titkos és közvetlen szavazással választja meg aug. 19-e és 23-a között, amikor a kijelölt szavazóbizottságok mozgóurnákkal keresik fel a lakosságot, illetve aug. 24-én a város különböző pontjain felállított urnáknál szavazhatnak Csíkszereda polgárai. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 12., 842. sz./

"A Népszava napirenden tartja a Tibori Szabó Zoltán-vitát. Kolozsvári tudósítója, Gál Mária Czirják Árpád érseki helynök véleményét kérte, a nyilatkozat az egyházakat képviselte? Czirják Árpád kifejtette, hogy Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője nem volt tárgyilagos. A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ hiányosságait "mindnyájan ismerjük", de mindezt "kizárólag negatív értékelésben tálalni, egész közösségünkre nézve bántó. A svihák jelző használata" provokatív. Az egyházak képviselői személyes méltatlankodásukat fejezték ki. Eckstein Kovács Péter jogászként állapította meg, hogy a püspökök nyilatkozata nem sértette a sajtószabadságot. A püspököknek, mint az MVSZ védnökségi tagjainak, "feladatuk is volt a védnökségük alá helyezett szervezet melletti kiállás." Szerinte partikuláris ügyben testületileg fellépni nem szerencsés dolog. /Népszava, aug. 14./ Előzmény: 1053, 1070, 1099, 1124, 1125, 1141, 1176, 1183, 1186, 1190, 1244, 1256, 1257,1258, 1273, 1286, 1306, 1321, 1331, 1347. sz. jegyzet"