Aug. 1-jétől csökkentik a Kossuth Rádió sugárzási teljesítményét, közölték júl. 13-án a rádió sajtótájékoztatóján, ez a határon túli magyarságot érinti. A csökkentés mellett gazdasági okokból döntöttek és azt átmenetileg, 1996. januárjáig tervezik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16./

Júl. 18-án tartotta soros ülését Kolozsvárott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a főosztályok beszámoltak a helyhatósági választásokkal kapcsolatos tennivalókról. Elhatározták, hogy a következtetéseket ismertetik a területi elnökökkel júl. 23-án sorra kerülő találkozón. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19., 577. sz./

Funar kolozsvári polgármester ismét támadta a Babes-Bolyai Egyetemet, kifogásolva, hogy bizonyos szakokon magyarul tartották az államvizsgát. Andrei Marga rektor visszautasította Funart, mondván, az oktatási kérdések az egyetemre tartoznak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

"Bukarestben nagyszabású kiállítást rendeztek a fasizmus észak-erdélyi áldozataira emlékezve, ugyanakkor a transznisztriai, dorohoi és egyéb deportálásokról, kivégzésekről, a iasi pogromról, a földvári tábor többezer áldozatáról, az 1944-es szárazajtai, csíkszentdomokosi, egeresi, magyarremetei, gyantai gyilkosságok ártatlan magyar áldozatairól nem tettek említést. Sipos János volt politikai fogoly, a LADO vezetőségi tagja a 45 éves diktatúra áldozatairól írt: több mint 200 ezer halottja van a kommunista diktatúrának. Az utóbbi időben igyekeznek csökkenteni a volt szekuritate felelősségét. A Tele ABC tévé adásában Tabacariu vezérőrnagy és Ratiu ezredes, a volt politikai rendőrség tagjai azt bizonygatták, hogy manapság lebecsülik a Securitate "hazafias jellegű megtorlásait". Hazafias megtorlás volt-e, hogy a szovjet megszállás elől Romániába menekült besszarábiai és bukoviniai "testvéreket" Dalgára deportálták, kegyetlenül vallatták, sokat közülük Szibériába vittek. A hazafias dalokat tanító tanárokat a diákokkal együtt véresre verték. Petre Roman a francia televízióban úgy nyilatkozott, hogy "Romániában a múlt rendszerben csak mintegy tízezer politikai foglyot tartottak nyilván." Valójában csak 1949 és 1962 között 100 128 politikai per zajlott. 1962-től a politikai pereket köztörvényesnek álcázták. Sipos Jánosról volt cellatársa a Cuvantul Liber hasábjain így számolt be: 45 napig bilincsben tartották. "Mi segítettünk, hogy vécére tudjon menni, és kanállal etettük, mert a keze hátra volt kötve. Egy és fél hónapig verték őt." Kun András volt szekustiszt rendkívül kegyetlenül vallatott, elektromos árammal, majd gúzsba kötve verte az áldozatokat, a Dobra községbeli Sipos testvéreket halálra kínozta. Most pedig így vall: "A nyugdíjamat megérdemlem. Teohari Georgescu volt belügyminiszter rendeletet adott ki, hogy a politikai foglyok kihallgatását éjjel végezzük. Elképzelhető, hogy milyen nehéz és főleg fárasztó munka volt! Gondolják, hogy könnyű éjjeleken át talpon állni, órák hosszat verni és másnap elviselni a kezek fájdalmát?" /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./"

"Iliescu elnök júl. 24-én aláírta az RMDSZ és az Európa Parlament által vitatott oktatási törvényt, ezt követően rögtönzött sajtóértekezleten jelentette be: "hosszas tanulmányozás után úgy ítélte meg, hogy fenntartás nélkül aláírhatja" az oktatási törvényt, mivel az mélységesen demokratikus. Természetesnek mondta, hogy a magyar diákok románul tanulják az ország földrajzát és történelmét. Az anyanyelvű szakoktatást tiltó cikkely kapcsán kifejtette, hogy ez lehetővé teszi a magyar fiataloknak a szabad mozgást az országban, hogy "ne szigetelődjenek el a magyar enklávékban". A román államfő élesen bírálta Magyarországot, amely a nemzeti kisebbségek asszimilációs politikáját folytatja. Horn Gyula megnyilatkozásairól kifejtette, hogy a magyar állam vezetői nem szólhatnak bele a román törvényhozásba. Az RMDSZ tiltakozásáról, az esetleges polgári engedetlenségi mozgalomról szólva hangsúlyozta, hogy a közrendet mindenkinek meg kell tartania. Iliescu közölte, hogy az általa korszerűnek nevezett törvényt már ősszel alkalmazni fogják. Az RMDSZ továbbra sem tudja elfogadni ezt a törvényt, hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke.. A tiltakozás különböző formáit fogják használni. A legnagyobb megmozdulásokra szeptemberben kerül sor. Ugyanakkor az RMDSZ arra is törekszik, hogy valamilyen módon ellensúlyozza e törvény diszkriminatív hatását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26., Új Magyarország, júl. 25./ Takács Csaba kifejtette a Magyar Hírlapnak, hogy ez a döntés a választási kampánnyal kapcsolatos. Az RMDSZ-nek ki kell dolgozni a magyar nyelvű oktatás alternatív rendszerét. Az a cél, hogy az RMDSZ félmillió aláírással ellátott oktatási törvénytervezete a parlament elé kerüljön. /Magyar Hírlap, júl. 25./ "

Júl. 23-án Kolozsváron tanácskozott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsával. A területi elnökök tolmácsolták az oktatási törvény miatt a magyar közösség fokozódó felháborodását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 26., 582.sz./

Besztercén jún. 10-11-én rendezték meg az I-IV. osztályos tanulók országos versmondó vetélkedőjét. A kisdiákokat és kísérőiket a városban élő magyar családok látták vendégül. A bíráló bizottság elnöke Kötő József, az EMKE országos elnöke volt. A résztvevőket autóbusszal szállították Vicére, ahol megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc szobrát. /Besztercei Híradó (Beszterce), júl./

A tanügyi törvény antidemokratikus, magyar- és nemzetiségellenes, állapította meg Fazekas János volt miniszterelnök-helyettes Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében. Iliescu a Franciaországba bevándorló szenegálival példálózott. Az erdélyi magyarok nem bevándorlók, 1100 éve élnek itt, a románokhoz hasonlóan ősi földjüknek tartják Erdélyt. A magyar szakoktatás megszüntetése nyelvi imperializmus, ezzel még Ceausescun is túltesz. A magyar gyermekek nem tanulhatják történelmüket. Ez is genocídium. Fazekas a nemzetiségi kérdésről szóló televíziós beszélgetésre hívta az elnököt. A románok nem kapták volna vissza Észak-Erdélyt, ha ilyen soviniszta, magyarellenes törvénnyel mennek Párizsba, állapította meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./

Amennyiben a tiltakozó akciók nem hozzák meg a kellő eredményt, akkor a törvény által szűkített oktatási lehetőségeket a törvényesség keretein túl, de az alkotmányosság jegyében ellensúlyozni kell, mondta Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő. Amennyiben nem lehet állami magyar egyetemet indítani, magyar magánegyetemet kell létrehozni. Ugyancsak a magánszférában kell megoldani a magyar nyelvű szakoktatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12-13./

Az RMDSZ összefoglalta fő ellenvetéseit az új oktatási törvénnyel kapcsolatban, ugyanezt, a törvény kisebbségeket érintő szakaszainak elemzését állította össze Fischer Fülöp Ildikó és dr. Cs. Gyimesi Éva RMDSZ ügyvezető alelnöke, sok adattal szemléltetve a zsugorodó magyar nyelvű oktatást. A törvény szerint minden helységben román tannyelvű osztályokat működtetnek, ez az intézkedés elősegíti a magyar nyelvű oktatás felszámolását. A földrajz és a történelem román nyelven való tanításával a tanulók a románok és nem Románia történelmét tanulják. Felsőoktatásban csak tanár- és művészképzést engednek anyanyelven. A törvény kizárja a Bolyai Egyetem visszaállítását azzal, hogy csak tagozatok szervezését engedélyezi. A felvételi vizsgák román nyelven történnek, kivéve azokat a szakokat, ahol anyanyelven folyt a képzés. Ez a kitétel megsérti az esélyegyenlőség elvét. Csökken a magyar egyetemi hallgatók aránya: 1991/92-ben az összes hallgatók 4,5 %-át tették ki, 1993/94-ben már csak a 3,7 %-át. 1948-ban 1300 magyar nyelvű iskolát államosítottak, a törvény ezek visszaadását nem teszi lehetővé. A törvény felszámolja a már létező anyanyelvű szakoktatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17., 19-20./

"Tudományos tanácskozás kezdődött aug. 16-án Déván a román, szerb és szlovák nemzet kongresszusának 100. és a trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából. A négynapos ülésszak témája: "Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségeinek egyenjogúsításukért és nemzeti függetlenségükért folytatott harca". Több történész, kutató, valamint a szlovák nagykövet és a jugoszláv temesvári alkonzul van jelen. A tanácskozáson bemutatták a "Románok, szerbek, szlovákok" című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./"

"Aug. 28-án Bukarestben a bécsi döntésre emlékező szemináriumot tartottak a kormány, a koalíciós pártok és a történészek jelenlétében. Az ünnepi szónokok - Mihai Ungheanu művelődési minisztériumi államtitkár, Valer Suian RNEP-politikus, Gheorghe Buzatu és Florin Constantiniu történészek, Lucian Culda nyugalmazott tábornok - azt akarták elhitetni, hogy lehetséges egy újabb bécsi döntés. Culda tábornok szerint a Nyugat az integrálódás ürügyén gyengíti Romániát, hadiipari termelése 10 %-osra csökkent, médiaháború folyik az ország ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A szemináriumon bemutatták a kormány által kiadott Üldözöttek saját országukban - Tragikus vallomások - 1989. december-1990. március című, kormánytámogatással kiadott könyvet. Ennek angol, német és francia nyelvű változatát 5000 példányban eljuttatták a nagykövetségekre. A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja alelnöke, Mirca Pavlu így összegezte pártja alapdoktrínáját: "Erdély román föld volt és az is marad. Ez nem képezheti vita tárgyát, hiszen a román nép megmutatta, ha kell, fegyverrel és intelligenciával egyaránt megvédi határait." /Magyar Hírlap, aug. 26./"

"A kormány tájékoztatási főosztálya az új tanügyi törvényt, illetve egy azt magyarázó kommentárt tartalmazó angol nyelvű kiadványt adott közre. A The New Education Law in Romania - on of the most democratic in Europe /Az új romániai oktatási törvény - Európa egyik legdemokratikusabb törvénye/ című kiadvány azt állítja, hogy csak az RMDSZ tiltakozott az új tanügyi törvény ellen, és "a többi nemzeti kisebbség vezetői megfelelőnek tekintik azt". Valójában a képviselőházi vitában az örmény és a német kisebbség képviselői is tiltakoztak a törvény ellen, a Német Demokrata Fórum a sajtóban tette közzé tiltakozását, hasonlóan írásban tiltakozott a Szlovákok és Csehek Demokratikus Egyesülete, sőt a kormány mellett működő Nemzeti Kisebbségi Tanács a parlamenthez intézett felhívásában kifogásolta a törvény egyes részeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27., Magyarország, szept. 15./"

Az RMDSZ Operatív Tanácsa aug. 25-én Marosvásárhelyen megvitatta a tanügyi válságbizottság jelentését, megbízta az RMDSZ parlamenti csoportját, hogy kérje az oktatással kapcsolatos lakossági törvénykezdeményezés mielőbbi napirendre tűzését, javasolta, hogy a szept. 2-ra tervezett székelyudvarhelyi tiltakozást kiáltványban fogalmazzák meg, továbbá azt, hogy az új oktatási törvény elleni tiltakozásul az iskolakezdéskor a diákok viseljenek fehér karszalagot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Az Operatív Tanács ülése után Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, hogy a szept. 2-i, Székelyudvarhelyen tartandó tiltakozó nagygyűlésre várják a különböző RMDSZ és civil társadalmi szervezetek képviselőit. Szept. 7-re a magyar egyházak kezdeményeztek egy iskolavasárnapot. Mindezzel a cél a tömegakarat felmutatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

A szegedi magyar-román fórumon mintegy ötvenen jelentek meg, felolvasták magyar és román politikusok üzeneteit. Megválasztották a vezetőséget, a küldöttek tanácsát és az ügyvivő elnökséget. Az elnök továbbra is Iglói Zoltán, alelnökök: Szirtes Gábor /Pécs/, Cozma Mihai /Szeged/, Tascu Iulian /Szlatina/ és Molnár Géza /Nagyenyed/, főtitkár: Szabó Károly. A közvetlen baráti kapcsolatok előmozdítása jótékony hatást gyakorol a közvéleményre, olvasható a szegedi magyar-román fórum aug. 27-én véget ért tanácskozásának zárónyilatkozatában. A jövőben a fórum fellép az olyan megnyilvánulások ellen, amelyek egyoldalú beállítással árthatnak a két nép viszonyának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A résztvevők megfogalmazták a közös határátlépés egyszerűsítésére vonatkozó igényüket. /Népszabadság, aug. 28./

Dr. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Egyetem rektora sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az egyetem új szakokkal bővül. Német nyelven történő oktatás lesz öt szakon /jelentős nyugati támogatással/, magyar nyelven húsz szakon lesznek előadások, új szakok: ortodox teológia, kulturális nemzeti vagyon, közigazgatás, menedzserképzés, könyvtárgazdálkodás-levéltáros. A jelenlegi létszám a személyzettel együtt 21 ezer. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

"Árkoson az alkotótáborban két hétig voltak együtt a marosvásárhelyi magyar és román, valamint a békéscsabai színiakadémiai hallgatók, hogy Shakespeare-vígjátékok erdei színhelyű jeleneteinek szenteljék a közös munkát. Az árkosi kastély és park ideális terepnek bizonyult. "Ha a hagyományos színházlátogatók száma megcsappant, nekünk kell a közönség nyomába erednünk."- mondta Kovács Levente, a marosvásárhelyi színifőiskola magyar tagozatának dékánja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 29./"

Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) főszerkesztője fontosnak tartotta, hogy egy fiatal, Budapesten képzett szerkesztőgárda dolgozzon a folyóiratnál, akik mögött egy szaktekintélyeket felsorakoztató szakmai csoport áll. Borbély Zsolt Attila, az egyik szerkesztő elmondta, hogy az Erdélyből továbbtanulás és hazatérés szándékával érkezett diákokban megvolt az igény egy szakmai fórum létrehozására. Több eszmerendszer híveiből verbuválódott a szerkesztőség, ez azonban nem jelent hátrányt a munka hatékonysága szempontjából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./

Az RMDSZ képviselőházi frakciója az őszi ülésszakra Tokay Györgyöt választotta a frakció elnökének, az alelnökök: Antal István és Márton Árpád, a képviselőház állandó bizottságának titkárául Borbély Lászlót választották, a képviselőház a jelölést elfogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 610. sz./

Legutóbbi találkozóink során azt tapasztaltam, nyilatkozta Markó Béla, hogy Max van der Stoel megérti az RMDSZ álláspontját. Konkrét javaslatok szerepelnek Stoel nyilatkozatában: ki kellene bővíteni a magyar nyelvű oktatás körét az úgynevezett szociális-gazdasági szakokra. A másik, hogy lehetővé kell tenni a szakoktatást magyar nyelven. /Új Magyarország, szept. 5./

"Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa aug. 28-án érkezett Romániába, aug. 31-ig több tárgyalást folytatott. Minden tárgyalása zárt ajtók mögött folyt, újságíróknak nem nyilatkozott, ennek ellenére a román sajtó és tévé olyan kijelentéseket adott a szájába, hogy a tanügyi törvény felülmúlja az európai normákat. A főbiztos végül írásbeli nyilatkozatban foglalta össze véleményét, a "román sajtó ezt a nyilatkozatot is megcsonkítva, torzítva ismertette." Max van dr Stoel elmondta: biztosították arról, hogy a tanügyi törvény sérelmezett cikkelyeit kormányrendeletekkel fogják szabályozni. Ez az ígéret azonban nem nyugtatta meg az RMDSZ-t. A főbiztos elmondta, hogy jelentésében ajánlani fogja: a jövőben a kisebbségek véleményét kérdezzék meg az őket érintő törvényekről. A kisebbségek oktatási igényei időről-időre változnak, olvasható a főbiztos nyilatkozatában, ezért "fontos lenne az új törvény alkalmazásának hatását bizonyos időszakonként felülvizsgálni." Ugyancsak szorgalmazta az anyanyelvű szakoktatást, ajánlotta, hogy a történelem tankönyveinek megírásába vonjanak be kisebbségi történészeket is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 6./"

Szept. 8-án Kolozsváron a Szent Mihály templomban ökumenikus istentisztelettel folytatódott a tanügyi törvény elleni tiltakozó akciósorozat. Dr. Czirják Árpád kanonok megnyitó beszéde után igét hirdetett dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, majd a többi egyházak képviselői fejezték ki tiltakozásukat. A diákok nevében Kali Zoltán, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke, a tanárok nevében dr. Bodor András professzor szólott, Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke zárta a világiak tiltakozását. Ezután a történelmi egyházak képviselői áldásukat adták az ifjúsági kerékpáros karaván Strasbourgba induló résztvevőire. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 614. sz./

A Romániai Szlovákok Demokratikus Szövetségének meghívására Romániába érkezett Eva Slavkovská szlovák oktatási és Ivan Hudec kulturális miniszter. A látogatás során elsősorban a román oktatási tapasztalatokról és a kulturális intézményekről szeretnének pontosabb képet kapni. Útban hazafelé Ivan Hudec találkozik Békéscsabán a magyarországi szlovákok képviselőivel, akikkel a külföldön élő szlovákokról szóló jogszabálytervezetet kívánja megvitatni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

"Szept. 14-én Bécsben a Nemzetközi Erdély Bizottság tartott sajtótájékoztatót. Eva-Maria Barki, a bizottság nevében bejelentette, hogy a Strasbourgba tartó erdélyi diákok nem jelentek meg a sajtótájékoztatón, mert megtorló intézkedéseket helyeztek kilátásba a fiatalok ellen. Felhívta a figyelmet arra, hogy az egy hónappal ezelőtt elfogadott román katonai doktrína lehetőséget nyújt a román hadseregnek a magyar kisebbség elleni fellépésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./ Eva-Maria Barki hangsúlyozta, vezető román, szlovák és jugoszláv politikusok "élénk utazási aktivitásában" a három szomszédos ország magyar kisebbségekkel szembeni politikájának összehangolása rejlik. Mindez egyfajta "új kisantant" alakulásának veszélyét rejtheti magában. /Új Magyarország, szept. 15., Magyar Hírlap, szept. 15./ "

Az új tanügyi törvény minden magyar líceumi diákot érintő egyik hátránya, hogy modern nyelvekből tankönyvet ezután csak románul nyomtatnak, a magyar diákok tehát kétszeres fordításra kényszerülnek. Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Líceumban öt IX. osztály indul, tájékoztatott Szilágyi Ferenc igazgató. A tanteremhiány miatt kénytelenek váltásban tanítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./

Szept. 15-én Aradon tiltakozó ülést tartottak az Arad megyei magyar szülők, pedagógusok, diákok. Hosszú Zoltán szenátor ismertette a tanügyi törvény sérelmes részeit. Cziszter Kálmán, az Arad megyei RMDSZ elnöke fölolvasta a székelyudvarhelyi polgári fórum tiltakozó kiáltványát, majd elmondta, hogy Arad megyéből tiltakozó levelek tucatjai mentek a parlamenti elnököknek és az Európa Tanácshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfalu általános iskolájának magyar tagozatát 1989 őszén megszüntették, 1990 tavaszán azután újraindult. Azonban a faluban alig négy-hat magyar tanuló volt, tehát a környékről ingáztak a magyar diákok az iskolába. A buszbérlet viszont egyre drágább lett, ezért az egyház segítségével iskolabuszt kértek a vidéket felkaroló hollandoktól. A kisbuszt megkapták, azóta is működik. Ismét segélyeket kellett kérni az üzemanyagköltségre. Tőkés László püspök azonnal segítséget nyújtott. Oda kell figyelni a szórványvidék gondjaira is, figyelmeztet a cikkíró, Ferencz L. Imre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

"A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége emléktáblát akar állítani az 1946 tavaszán történtek emlékére, amikor munkások, "kommunista elemek" megtámadták az egyetemi diákotthont. A "történelmi igazság feltárásán" több történész dolgozik, írta Asztalos Lajos, felelevenítve a történteket. A román egyetem 1945-ben visszatért Nagyszebenből Kolozsvárra. A román hallgatók a túlfűtött, türelmetlen légkörben többször megvertek magyarokat, főleg sötétedés után, mellékutcákban. Akkor még a város lakossága túlnyomórészt magyar volt. Egy este munkások megostromolták a diákotthont, hogy móresre tanítsák a kötekedő román diákokat. Másnap páncélkocsik, katonai őrjáratok tűntek fel az utcákon. Ez tehát a története annak az eseménynek, amelyre emléktáblával akarnak emlékezni. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./"

Szept. 21-én, az államtitok védelméről szóló törvénytervezet szenátusi vitája során Szabó Károly szenátor kifogásolta az államtitok kategóriájának parttalan megfogalmazását, az államtitkokká nyilvánítás mechanizmusát. A tervezet ütközik a demokratikus elvekkel és a szabadságjogokkal, nem rendelkezik a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ esetleges visszaéléseinek bírósági úton való megtámadhatóságáról. Végül a törvénytervezetet átdolgozásra visszaküldték a szakbizottsághoz. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 22., 624. sz./

Debreczi Árpád és Murvai László folytatták a magyar nyelvű oktatásról szóló összegzésüket. Az 1994/95-ös tanévben 208 652 tanuló járt magyar iskolákba, közülük óvodában 47 811, elemiben 64 888, gimnáziumban 58 612, középiskolában 30 774, szakiskolában 5 780, szakképzésben 787 fő folytatta tanulmányait. Az országos adatokkal összehasonlítva kitűnik, hogy felfelé haladva egyre csökken a magyarul tanulók létszáma és arányszáma. Az elemit végzettek 47,4 %-a kerül be középiskolába /országos átlag: 56,7 %/. Az előző tanévhez képest Romániában 20 ezerrel nőtt az oktatásban résztvevők száma, a magyar nyelvű oktatás viszont 1757 tanulót vesztett az 1993/94-es évhez viszonyítva. Figyelembe kell venni, hogy az 1994/95-ös tanévben 55 000 magyar tanuló román nyelven tanult, ez a magyar diákok 25 %-át jelenti, a magyar óvodásoknak kb. 10 %-a, az elemistáknak 13 %-a, az általános iskolások 18 %-a, a középiskolások 31 %-a, a szakiskolások 64 %-a tanul románul. A románul tanuló magyar gyermekek számát csak megközelítő pontossággal tudják megadni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ Előzmény: 1888. sz. jegyzet.