Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Kovács István (Kokó)
19364 tétel
1996. március 8.
Három évvel ezelőtt Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár kezdeményezésére rendezték meg a régió első újság-írótalálkozóját. Mintegy százan összegyűltek Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról és az anyaországból, hogy megbeszéljék a közös gondokat. A következő évi összejövetel elmaradt, anyagi okok miatt. 1995-ben Nyíregyházán a Primon Vállalkozásélénkítő Alapítvány segítségével létrejött a második találkozó. A megjelent előadók között volt Molnár Péter /SZDSZ/ és Bencsik Gábor, a Magyar Újságíró Szövetség főtitkára. Most február végén megtartották a harmadik találkozót, másodízben Nyíregyházán. Ennek meghívóját Lendvai István, a Fimex Fair BT. ügyvezető igazgatója, egyben a legnagyobb magyarországi vásár, a Kelet-Nyugat vásár igazgatója írta alá,a már jelzett Primon Alapítvány vezetőjével együtt. A mostani találkozó témája: Egy nap a médiáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
1996. március 9.
Kisebbségek és egyházaik címmel a Friedrich Naumann Alapítvány szervezésében kétnapos /márc. 7-8./ tanácskozást tartottak Visegrádon. A rendezvényre romániai, szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai, ausztriai és amerikai egyházi személyiségeket és politikusokat hívtak meg. Tabajdi Csaba politikai államtitkár kifejtette: arra kell törekedni, hogy az elvett egyházi ingatlanok visszakerülhessenek az egyházak tulajdonába. A demokráciák kiépítése attól is függ, miként sikerül az egyházak autonómiáját megteremteni. Az egyházaknak a védekezés helyett a helyi autonómia-szigetek kialakítására kell törekedniük. Az anyanyelv őrzésében sok esetben a templomok és egyházak jelentik az utolsó mentsvárat. Tabajdi Csaba elmondta, hogy alaptalan egyes határon túli püspökök aggodalma, hogy a magyar kormány magára hagyná a határon túli egyházalkat, hiszen éppen támogatásukra törekszik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az államtitkár a vallási autonómia megteremtését a kisebbségi politizálás egyik alapvető céljának említette. /Magyar Nemzet, Népszava, márc. 8./ A tanácskozáson Törzsök Erika , a Határon Túli Magyarok Hivatala helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: az elmúlt évtizedekben Közép-Kelet-Európában a különböző egyházak központjai voltak a kommunizmus elleni küzdelemnek, körülöttük szerveződtek a rendszer ellen fellépő liberálisok, zöldek, szociális munkások. 1989 után a kommunizmus megszűnésével ezek az erők különböző oldalakon találták magukat, ám mostanra az átmeneti ellenségeskedést mindinkább felváltja az összefogás igénye. A Szlovákiában élő magyar kisebbség 50 százaléka katolikus ugyan, mégsincs magyar püspök az országban - amit a magyar miniszterelnök a pápának szóvá tett. Romániában az állam az ortodox egyházat támogatja, viszont a magyar anyanyelvű híveket tömörítő református és katolikus egyházak diszkriminációja gyakran egybeesik a kisebbségek háttérbe szorításával. A konferencia jó alkalmat adott a pozitív példák bemutatására is. Az erdélyi Illyésfalván Kató Béla református lelkipásztor munkahelyek teremtésével, tejfeldolgozó és nyomda üzemeltetésével a hívők számára az életfeltételek javítását is megteremtette, Kárpátalján a ferences atyák iskolát hoztak létre, a gyógyításban is kiveszik részüket, ingyenkonyhát működtetnek a nyomor enyhítésére. /Konferencia a magyar kisebbségek egyházairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
1996. március 9.
"Az Egyesült Államok külügyminisztériuma évente jelentést készít az emberi jogokról. Az 1995-ös évről szóló jelentés terjedelmes része Romániával foglalkozik. A jelentés szerint a román kormány általában tiszteletben tartja az emberi jogokat, de számos súlyos jogtiprás továbbra is előfordul. A rendőrségen továbbra is gyakran megverik az őrizetükbe kerülteket. Az igazságszolgáltatás a végrehajtó hatalom befolyása alatt áll. A kormány kinevezte megyefőnökök bírósági eljárás nélkül eltávolíthattak demokratikusan megválasztott polgármestereket. Folytatódott a cigányok elleni megkülönböztetés és erőszak. Politikai gyilkosságot nem jelentettek Romániából. Viszont jan. 23-án Szatmárnémetiben egy perben való tanúskodás ürügyén rendőrök letartóztatták Kiss Istvánt, akit két óra múlva bántalmazási nyomokkal az utcán találtak, majd a kórházban belehalt sérüléseibe. Az eset kivizsgálása még mindig nem zárult le. Az igazságszolgáltatásnak függetlennek kellene lennie a végrehajtó és törvénykező hatalomtól, ennek ellenére a Legfelső Törvényszék 15 tagjából 5 az államfő kinevezte főügyész alárendeltje. A jelentés túl széleskörűen meghatározottnak tartja egy 1992-es törvényben a nemzeti biztonságra leselkedő veszélyeket. A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) lehallgathatja a telefonbeszélgetéseket és felbonthatja a levelezéseket a politikai pártok esetében is, ha a nemzeti biztonság veszélyeztetésétől tart. Az alkotmány biztosítja a szólásszabadságot és tiltja a cenzúrát, gyakorlatilag azonban korlátozza a kifejezés szabadságát azzal, hogy tiltja "az ország becsmérlését". A szélsőséges sajtó folytatta antiszemita hangulatkeltését annak ellenére, hogy az országban már csak 15 ezernél kevesebben vallották magukat zsidónak. Több mint 200 zsidó sírt rongáltak meg kiskorúak, miközben Iliescu elnök elítélte az antiszemitizmust, rasszizmust és idegengyűlöletet. Az ország legnagyobb nemzeti kisebbsége, a magyarság ellen nem követtek el 1995-ben tettleges erőszakot, a Román Nemzeti Egységpárt szélsőséges hangvétele, a kolozsvári Mátyás-szobor körüli ásatások folytatása és más szélsőséges nacionalisták provokációi ellenére. Ellentmondásos tanügyi törvényt fogadtak el, amelyet az európai és nemzetközi normáknak megfelelőnek nyilvánított az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzeti kisebbségi főbiztosa, azonban a törvény korlátozza a magyarul történő egyetemi felvételihez való jogot, és egyes szakiskolákban kizárólagos román tannyelvet rendelt el, ami hátrányos helyzetbe hozza a magyarokat. A törvény alkalmazását 1997-ig elhalasztották, és a kormány elfogadta az EBESZ felülvizsgálatát az alkalmazást tekintően. Továbbra is megkülönböztetés, bántalmazás, verés és más erőszak áldozatai voltak roma nemzetiségű személyek. A hatóságok a roma szervezetek felháborodása ellenére, úgy döntöttek, hogy a romákat hivatalosan a sértő "tigan" névvel illetik. /Amerikai hivatalos jelentés 1995-ről. Románia - sok hiányossággal tiszteletben tartott emberi jogok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./ "
1996. március 11.
A moldovaiak múltjáról közölt adatokat Asztalos Lajos, bemutatva eltérő fejlődésüket. 1812-ben az oroszok legyőzték a törököket, a Kücsük-Kajnardzsi béke alapján a cári birodalom bekebelezte az addig török függőségben levő Moldovának a Dnyeszterig terjedő részét, a Prutig tolta ki határát. Az ottani moldovaiak elszakadtak az erősödő román nemzeti mozgalomtól, amely 1859-ben kivívta a török függőségben maradt Moldva és Havasalföld egyesülését és 1877-ben - orosz segítséggel - a Románia nevet felvett állam függetlenségét is. Az erősödő román öntudat egyik megnyilvánulása volt 1860-ban, hogy az addigi cirill betűs írás helyett bevezették magyarországi románság körében már hosszú évekkel azelőtt használt latin betűs írást. A Pruton túli Moldovában azonban továbbra is cirill betűkkel írtak. A különbséget növelte, hogy ebben az időben a román nyelvújítás során a szláv és török eredetű szavakat elsősorban francia szavakkal helyettesítették, a moldovaiak ebből is kimaradtak. Az első világháború végén Románia jelentős területekkel gyarapodott, köztük Besszarábiával, a Pruton túli Moldovával is. Szovjetunió azonban nem mondott le erről a területről, 1940-ben ultimátumot intéztek Romániához és újból elfoglalták Besszarábiát, visszatértek a cirill betűkhöz. 1941-ben a románok a németek oldalán elfoglalták ezt a területet, visszahozták a latin írást, 1944-ben a szovjet csapatok ismét visszaszerezték Besszarábiát, a moldovaiak visszatértek a cirill írásra. Romániát megdöbbentette, hogy az 1994-es népszavazáson Moldova lakosságának mindössze hét /!/ százaléka kívánta a Romániával való egyesülést. /Asztalos Lajos: Milyen is a moldovaiak románsága? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
1996. március 13.
Az RMDSZ képviselőcsoportja nevében Vida Gyula frakcióvezető márc. 12-én nyilatkozatot olvasott fel a parlamentben márc. 15-e jelentőségéről. A szabadság zászlaja alatt együtt küzdöttek magyarok, románok, németek, szlovákok, lengyelek és más nemzetek fiai, mondta. E nap üzenete az, hogy a népek és nemzeti közösségek szabad fejlődése csak a történelmi megbékélés és demokratikus értékek elismerése révén valósulhat meg. /RMDSZ-felszólalás a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
1996. március 14.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége márc. 14-i ülésén elemezte a Csíkszeredában tartott legutóbbi SZKT-ülés utáni politikai helyzetet. Az Ügyvezető Elnökség márc. 20-án találkozik a Területi Elnökök Konzultatív Tanácsával, melyen jelen lesz Markó Béla elnök és Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Megbízták Birtalan József gazdasági igazgatót, hogy készítse elő a Szőcs Géza-üggyel kapcsolatos dokumentum-csomagot és adja át az Ellenőrző Bizottságnak. Az Ügyvezető Elnökség levélben fordult az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz és a Román Akadémiához, hogy cáfolják meg a márc. 15-én Gheorghe Funar polgármester által Kolozsváron felavatott emléktáblán szereplő, az 1848-as forradalom állítólagos 40 000 román áldozatával kapcsolatos történelemhamisítást. Az Ügyvezető Elnökség fogadta Lábody László címzetes államtitkárt, a HTMH elnökét, akik megszakították útjukat Kolozsváron, kölcsönösen tájékoztatták egymást a politikai helyzetről, az alapszerződés szakértői tanácskozásainak eredményéről, majd továbbutaztak Sepsiszentgyörgyre, a márc. 15-i ünnepségekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 14., 740. sz./
1996. március 19.
Kolozsváron márc. 15-én Funar polgármester felállíttatta a Petőfi-emléktáblát viselő Biasini házra a nagyméretű réztáblát, amely öles betűkkel hirdeti, hogy a magyarok 1848-ban 40 ezer románt öltek meg és 230 román falut dúltak fel. Az ünnepi szónokok sorban elmondták beszédüket, megjelent Mihaila Cofariu is, aki az 1990-es marosvásárhelyi események egyik áldozata. Grigore Zanc megyei prefektus is beszélt, arra utalva, hogy a marosvásárhelyi események okozói is magyarok voltak, erre bizonyíték az itt megjelent Cofariu. Funar beszédében figyelmeztette a magyarokat, nehogy megkoszorúzzák a Petőfi-emléktáblát, mert annak komoly jogi következményei lesznek. A kolozsvári magyarok a Magyar Színházban emlékeztek az évfordulóra, Benkő Samu akadémikus értekezett 1848-ról, majd a volt Petőfi-szobornál megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát, melyen a fenyegetés ellenére sokan megjelentek . Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke utalt a délelőtt folyamán itt elhelyezett történelemhamisító, magyarellenes, uszító emléktáblára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1996. március 20.
A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának márc. 20-i kolozsvári ülésén tisztázó vita folyt, hogy előkészítsék az RMDSZ Operatív Tanácsának márc. 21-i, Marosvásárhelyen tartandó ülését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 21., 744. sz./
1996. március 22.
"Románia lakosságának 12 százaléka beszéli folyékonyan a magyar nyelvet - közölte egy nemrégiben végzett felmérésre utalva a PRO TV. Abban az esetben, ha Románia csökkenőfélben levő lakosságát 22,7 millió fő, akkor ez a 12 százalék 2 731 000 folyékonyan magyarul beszélő román állampolgárt jelent. Körülbelül egymillió százezren vannak tehát Romániában azok, akik nem vallják magyarnak magukat, de igen jól beszélik anyanyelvünket. Ez a 12 százalék Románia egész területére, tehát a Regátra is vonatkozik. Szabó Csaba szerint levonható az egymillió százezerből százezer a Regát számára: így egymillió nem magyar, de magyarul folyékonyan beszélő jut Erdélyre. Ennek zömét a magyar nyelvterületeken születettek-nevelkedettek, valamint az erdélyi gyökerűek adják. Bihar megyében az 1992-es népszámlálás 180 682 magyart talált. Mennyi lehet a nem magyar, de magyarul jól beszélők száma a megyében? Mondjuk, a magyarság fele: kb. 90 000. Így Kolozs megyében - ahol 145 405 magyart tartanak számon - ez a szám 73 000 felé közelítene. A magyarlakta megyéket hasonlóan számba véve mindig hiányzik félmillió! Szabó Csaba szerint a hiányzó félmilliót nem a magyarságukat bizonyos okokból kifolyólag "letagadók" között kell keresni, bár kétségkívül sokan vannak ilyenek is. /Szabó Csaba: Erdélyben hódít a magyar nyelv. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./"
1996. március 27.
Murvai László minisztériumi tanfelügyelő, Dan Maioescu megyei főtanfelügyelő, Kozma Dezső kolozsvári egyetemi tanár és mások jelenlétében márc. 25-én megnyílt Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban a magyar nyelv és irodalom olimpia országos döntője, melyen 173 diák vesz részt. Először vesznek részt a döntőn - fakultatíve - magyarországi diákok is. Szeretnék, ha a következő években az egész magyarság képviselőit bevonnák a vetélkedőbe. A zsűri elnöke, Magyari Lajos költő, szenátor üdvözlőbeszédében kiemelte az anyanyelv megtartásának és ápolásának fontosságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
1996. április 2.
"Marosvásárhelyen márc. 22-én választották meg a nyolc jelölt közül azt, aki az RMDSZ a polgármester-jelöltje lesz. A győztes Fodor Imre mérnök lett. A nyolc jelölt polgármesteri programja a Népújságból /Marosvásárhely/, Máthé Éva beszámolója nyomán. Bartis Árpád 74 éves nyugalmazott közgazdász általában a költségvetés ésszerű felhasználásáról, új pénzforrások kereséséről beszélt. Gaál Márton 63 éves nyugalmazott közgazdász a fiatal vállalkozók támogatását, a város tisztaságának helyreállítását, a testvérvárosi kapcsolatok kialakítását tartotta fontosnak. Csata Ernő 44 éves gépészmérnök közalapítványt hozna létre, melyből a fiatalokat támogatná munkahelyteremtéssel, lakásépítéssel. Csegzi Sándor, 39 éves fizikatanár jelszava: visszaadni a polgároknak az önbecsülést. Állandó kiállítási csarnokot létesítene és a fiataloknak a város üres telkein lakásokat építene. Gondoztatná a történelmi emlékműveket, műemlékeket. Vajda Sándor, 45 éves mezőgépész kitért a csatornahálózatok kiépítésére, fejlesztésére, helyi vállalkozások bevonására a helységgazdálkodásba, helyi jellegű utcanevek visszaállítására, magyar nyelvű magán-inasképzés létesítésére stb. gondolt. Fodor Imre 59 éves energetikai mérnök. Programjában szerepel a helyi bevételek növelése koncesszionálásból, kölcsönökből; parkolóhelyek létesítése; munkanélkülieket átképző központ létrehozása stb. Temesvári István 55 éves közgazdászt nem a körzetek jelölték, hanem saját maga gyűjtött össze annyi támogató aláírást, amennyi elegendő a jelöléshez. A hallgatóság rosszallta, hogy jelöltette sajátmagát. Az utolsó jelölt, Pokorny László, politikai okokra hivatkozva visszalépett a polgármesteri székért folytatott küzdelemből. /Marosvásárhelyi polgármester-jelöltek. Fodor Imrének drukkolhatunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./"
1996. április 3.
A bukaresti ellenzéki 22 című román hetilap ankétot rendezett, amelyen Nicolae Ulieru, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ szóvivője elmondta, hogy noha mintegy százezer dossziét megsemmisítettek a szeku tisztjei, a mostani titkosszolgálat, az SRI mintegy kétmillió dossziét /!/ örökölt, ebből másfél millió az informatív anyag /bizonyos időszakokban megfigyelt személyekről/, félmillió a személyi dosszié. Ez a hatalmas anyag feldolgozatlanul van az SRI levéltárában. Egyes részletek, egyes dossziék anyaga titokzatos módon kiszivárog sajtóba, de az anyag hozzáférhetetlen. Ioan Scurtu, az állami levéltár vezetője kifejtette: büszkék lehetünk arra, hogy nálunk mindössze harminc évre zárolták ezt az anyagot. /Bogdán László: Dossziék kora. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./
1996. április 4.
"Beke György Magyar áfium /Püski, Budapest, 1995/ című könyvének témáját az alcíme jelzi: Trianon fogságában. A szerző Budapesten megismerte a román történelemre vonatkozó dokumentumokat. Ennek köszönhetően megváltoztatta azt az értékelést, hogy az osztrákok eszközként használták fel az erdélyi románságot a szabadságharc leverésére. "A dunai fejedelemségek románjai testvéreiket vak féltékenységgel lázították a magyarok ellen" - írta annak idején Teleki László. Moldva és Havasalföld értelmiségi körei az osztrákokkal egyeztetve alakították ki politikájukat a magyar szabadságharccal szemben. A románság szívós tudatossággal készült a Dnyeszter és a Tisza közti régiók megszerzésére, addig a magyar nemzetet készületlenül érte Trianon traumája. Beke a második Trianon előkészítésében a Magyar Népi Szövetség gyászos szerepét is feltárta /százas bizottság marosvásárhelyi ülése, 1945 novembere/. Beke dr. Takács Lajost és Bányai Lászlót nemzetgyalázó kollaboránsoknak minősítette. Egyetlen példa: Bányai ügyködése révén Észak-Erdélyben 481 "háborús bűnöst" ítéltek el, ebből 100 halálos ítélet, 16 életfogytiglan. Az elítéltek közül 372 magyar, 83 német és 26 román. Ez a szám - az ország lakosságát figyelembe véve - hússzorosa a dél-erdélyi, moldvai és havasalföldi elítélteknek. Dr. Petru Groza alakját is más színben tüntette fel: asszisztált Márton Áron elítélésénél, hagyta, hogy volt barátai /Kurkó Gyárfás, Balogh Edgár/ börtönbe kerüljenek. /Sylvester Lajos: Egy szókimondó könyv. Magyar áfium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./ "
1996. április 16.
Ápr. 12-én Kolozsváron tanácskoztak a romániai magyar történelemtanárok az 1996 szeptemberétől bevezetendő új tantárgy, a magyarság története tankönyvéről és a tanítás módszertani kérdéseiről az RMDSZ oktatási főosztálya valamint az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében. A találkozó fő célja az volt, hogy megszülessenek azok a munkacsoportok, amelyek a magyarságtörténet tanterves, módszertani, tankönyvi változatait kidolgozzák. Megjelentek az Oktatásügyi Minisztérium, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, az Erdélyi-Múzeum Egyesület /EME/ és az Erdélyi Tankönyvtanács képviselői is. Benkő Samu, az EME elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy egységes magyar történelemszemléletre van szükség. Azáltal, fejtette ki dr. Murvai László oktatási minisztériumi osztályvezető, hogy a román történelemkönyvekben a kisebbségi kérdés is jelen lesz, talán sikerül az egyes népeket megbélyegző előítéleteket megszüntetni. Így a magyarokról nemcsak azt fogják tanítani, hogy nyilaiktól egykor fél Európa rettegett. Az új tanügyi törvény csak az V - VIII. osztályban engedélyezi a kisebbségek nyelvén oktatni külön tantárgyként a kisebbségek történelmét, hagyományát. Egyed Ákos professzor bemutatta a készülő tankönyv szerzőit. Létrejöttek a tantervet kidolgozó munkacsoportok, amelyek máj. 1-ig átadják lektorálásra javaslataikat, lektorálás után továbbítják a minisztériumnak. Így a magyarokról nem csak azt fogják tudni, hogy nyilaiktól egykoron fél Európa rettegett, és a törökökről sem csak azt, hogy leigáztak egykoron bennünket. A román nyelvű történelemkönyvek kisebbségtörténeti oldalainak megszerkesztése a kisebbségi szakemberekre vár. Úgy tűnik, hogy a hatodik osztályba vezetik be elsőként az új tantárgyat, melyet heti egy vagy két órában fognak tanítani. /Szabó Csaba: Õsztől új tantárgy az iskolákban: magyarságtörténet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr.13., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 76. sz./
1996. április 19.
"Czegő Zoltánnal készített interjút Bíró Béla. Czegő Zoltán székely vándormunkás család gyermekeként született Bukarestben /1938. jún. 18./, hamarosan visszatért a család Székelyföldre, Sepsiszentgyörgyön érettségizett, 1962-ben végzett Kolozsváron, a bölcsészkaron, 1968-tól az akkor induló Megyei Tükör /Sepsiszentgyörgy/ napilap egyik alapító szerkesztője, 1983-ban politikai okokból eltávolították a sajtóból, 1988-ban áttelepült Magyarországra. Itteni tapasztalatairól elmondta, hogy az SZDSZ már a kezdetben kimutatta foga fehérjét, hogy kozmopolita és legyint a magyarságra. Kezdetben, 1989-ben divat volt Erdély. "Mára oda jutottunk, hogy Beke Gyurit, magamat s Molnár Gusztávot leszámítva senki sem ír. Mi írtunk akkor is, amikor mindenütt lehetett a témáról írni, és ma is írunk, amikor össze-vissza két helyt lehet, a Magyar Fórumban és hellyel-közzel az Új Magyarországban." Erre Bíró Béla megjegyezte, hogy ő is ír a Magyar Hírlapban, Neumann Ottó és Bodor Pál is. A sokat hangoztatott megbékélésről Czegő Zoltán kifejtette: amikor elveszik az iskolát a gyermekem elől, akkor nem mulat, hanem kiált az ember. "Nem tudom azt mondani, mint te is teszed, hogy Trianon óta már vártunk hetvenöt évet, még várjunk egy picit. Nincs mit várni." "Ha bárki türelemre int bennünket, én csak azt mondhatom, nézze meg, milyen türelmesen tépi minden szomszéd-államokbeli rezsim a magyart." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 19-25./ Bíró Béla a Magyar Hírlapban közölte több cikkét, Neumann Ottó a Magyar Hírlap munkatársa, Bodor pedig a Népszabadságé."
1996. április 22.
"Az RMDSZ Szabadelvű Kör platformja ápr. 20-án tartotta tisztújító országos gyűlését, melyen jelen volt több külföldi és belföldi liberális párt és szervezet küldöttsége. Eckstein-Kovács Péter elnök beszámolója alapján elemezték a Szabadelvű Kör tevékenységét. Elfogadták az új alapszabályt és megválasztották az elnökséget: továbbra is Eckstein-Kovács Péter az elnök, alelnökök: Egyed Péter, Kolumbán Gábor, a titkár pedig András Péter. A Szabadelvű Kör helyzete az RMDSZ-en belül kényes, jelentette ki az újraválasztott elnök. A Szabadelvű Kör sokszor kritizálta az RMDSZ jelenlegi politizálási gyakorlatát, elsősorban azzal kapcsolatban, ahogyan az RMDSZ az önkormányzati modellt megvalósítani kívánja, de e jelenlegi vita tőlük nagyon idegen. A jelenlegi vezetőség és az őket támadók, a két tábor prioritási rendje más, mint a Szabadelvű Köré, mondta Kolumbán Gábor. "Mi a szakmai szempontokat, a civil társadalmat és az önkormányzati problémát tartottuk mindig elsőrendűnek" - folytatta. A Szabadelvű Kör nem kíván a belső hatalmi harcokban részt venni. A közgyűlésen meghívottként jelen volt dr. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese és Smaranda Enache, a Pro Europa Liga elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 764. /"
1996. április 24.
Ápr. 22-én rendkívüli ülést tartott Kolozsváron az RMDSZ Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa, a helyhatósági választásokkal kapcsolatos legsürgősebb teendőkről volt szó. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 24., 766. sz./
1996. április 26-27.
"Demeter Béla személye szinte ismeretlen maradt az erdélyi magyarság múltja iránt érdeklődők előtt, ugyanis Demeter Jánosnak, Jancsó Elemérnek, Jancsó Bélának, Venczel Józsefnek vagy László Dezsőnek előbb-utóbb megjelentek visszaemlékezései, válogatott írásai, ezért munkásságuk jobban beépült a köztudatba, mint az övé. Demeter Béla /sz. Somkerék, 1910/ Bukarestben 1928-1931 között az Államtudományi /Közgazdasági/ Főiskolát végezte. Még főiskolás korában bátyjával, Jánossal közösen írt munkája 1930-ban jelent meg: Románia gazdasági válsága /Kolozsvár/. Testvére, Demeter János 1975-ben megjelent visszaemlékezésében /Századunk sodrában, Kriterion, Bukarest/ nem sok szót vesztegetett öccsére. János ugyanis marxista lett. 1933-ban az Erdélyi Fiatalok folyóirat kizárta soraiból az alapító tag Demeter Jánost és ezt a döntést öccse is támogatta. Demeter Béla teremtette meg a gyakorlati falukutatást, ő adta közre azt a kérdőívet, amely abban az időben a falukutatás fontos metodológiai kézikönyve volt. Részt vett faluszociológiai felmérésekben, így született meg Az erdélyi falu és a szellemi áramlatok című könyve. 1932-től a Keleti Újságnak, 1936-tól az Erdélyi Gazdának a munkatársa, 1941-től a kolozsvári Esti Lap felelős szerkesztője. 1944-ben Teleki Bélával részt vett az Erdélyi Pártnak az észak-erdélyi magyarság megmentését célzó szervezkedésében. Kolozsvár elfoglalása után a románok feljelentésére a szovjet katonák elhurcolták őt Teleki Bélával és Vita Sándorral együtt, mindhármukat Magyarországra vitték. Kiderült, hogy semmi bűnt nem követtek el, ezért szabadon engedték őket. Demeter Béla visszatért Erdélybe, az EMGE vezetőinek megbízásából bejárta szinte egész Észak-Erdélyt, a mezőgazdaság helyzetét vizsgálta. Részletes jelentése felbecsülhetetlen forrása az akkori, észak-erdélyi önkormányzati időszaknak. Visszatért Magyarországra, 1945. júniusában megalakult a Béke-előkészítő Osztály, ahol Románia-szakértőként működött. 1945. aug. 1-jén vetette papírra nézeteit /Hozzászólás a béke-előkészítő elgondolásokhoz/ az elkövetkezendő feladatokról. Ebben figyelmeztetett: "Magyarország önszántából játssza a bűnbak szerepét, minden bűnt magára vállal... Szomszédai örömmel látják ebben a szerepben és még jobban belelovalják". Törekeni kell arra, hogy a politikai és etnikai határok egybeessenek, vallotta. Az új határ mellett olyan kisebbségvédelmi rendszert, nemzetiségi törvényt tartott fontosnak, melyet nemzetközi biztosítékok garantálnak. 1945-ben többször járt Erdélyben, adatokat gyűjtött az erdélyi magyarság sérelmeiről, a magyarellenes törvényekről, a magyar kisebbség ellen elkövetett atrocitások jegyzőkönyvi ismertetését végezte. Õ készítette el Nagy Ferenc miniszterelnök 1946 tavaszán történt moszkvai útjára az Erdélyre vonatkozó határterveket, amikor pedig kiderült, hogy a határmódosítást nem támogatják a nagyhatalmak, akkor részt vett egy kisebbségvédelmi szerződéstervezet kidolgozásában, melyet a Romániával megkötendő békeszerződésbe akartak belefoglalni. 1946. aug. 29-én Gyöngyösi János a nagyhatalmak elé terjesztette a törvénytervezetet, de a szövetségesek ezt is elutasították. Demeter Béla részt vett egy székely autonómia-tervezet előkészítésében is, azonban ez nem került ki a béketárgyalásokra. Több nagy tanulmányban elemezte az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetét, rávilágítva arra, milyen nagy az eltérés a Groza-kormány sokat hangoztatott magyar-barát politikája és a gyakorlat között. Szinte egyedüliként figyelmeztetett: a békedelegációba be kell vonni az erdélyi magyar szakértőket is, mert az erdélyi magyarság következetes álláspontja, hogy róluk nélkülük ne döntsenek. Demeter Béla jelen volt Párizsban a béketárgyalásokon, az autentikus erdélyi magyar vezetőket próbálta képviselni, cáfolva a felszólaló Tatarescu külügyminisztert, aki szerint az erdélyi magyarság a határok megváltoztathatatlanságának híve. /Tatarescu éppen a hírhedett 1945. novemberi Magyar Népi Szövetség /MNSZ/-kiáltványra hivatkozott./ Demeter Bélának volt köszönhető, hogy a Márton Áron, Lakatos István, Vásárhelyi János, Korparich Ede által 1946. ápr. 29-én aláírt Memorandumot - melyben tiltakoznak az MNSZ-kiáltvány ellen, a párizsi béketárgyalásokon felhasználták.- A Kisgazdapárt szétverése, Nagy Ferenc 1947. májusi lemondása, Gyöngyösi János külügyminiszter bukása után Demeter Bélát is lefogták és kínzással a "reakciós körök" békeelőkészítő szerepére akartak belőle vallomást kicsikarni. Az AVH négyhónapos vallatással sem tudott kiverni belőle semmit. Végül szabadon engedték. Vidéken élt egészen addig, amíg 1951. márc. 15-én az ÁVH elhurcolta és ápr. 18-án kiadta a román hatóságoknak. Demeter Bélát az akkor már lefogott Márton Áron-Lakatos István-Korparich Ede-Venczel József-perben akarták felhasználni. Õ lett volna a koronatanúja annak a vádnak, hogy Venczelék "bizalmas" adatokat szolgáltattak ki Magyarországnak, azzal a céllal, hogy Erdélyt elszakítsák Romániától. Demeter Bélából azonban semmit sem tudtak kiszedni és 1952. dec. 24-én a kínzásokba belehalt. /Békési Gábor: Demeter Béla emlékezete /1910-1952/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26-27./"
1996. április 27-28.
Románia ET-megfigyelőinek újabb jelentését vitatta meg ápr. 25-én Strasbourgban az Európa Tanács jogi bizottsága. A tagok máj. 20-ig tanulmányozzák a szöveget. Adrian Severin képviselő a BBC-nek nyilatkozott: úgy döntöttek, hogy titkokban tartják a jelentés szövegét, hogy a nacionalista-xenofób mozgalmak ne használhassák föl a választási kampányban. A bizottsági döntés ellenére az Adevarul ápr. 26-i száma ismertette a jelentés tartalmát. A dokumentumban negatívumként szerepel a 133 polgármester leváltása, akik szinte mind ellenzékiek voltak, továbbá: az egyetlen papírgyárnak kiszolgáltatottak a lapok, ez gazdasági cenzúrát jelent, nincs haladás a jogtalanul elvett javak visszaadásában, az egyházügyi törvény elkészítésében. A tanügyi törvényt úgy kellene módosítani, hogy a magyar és a többi kisebbség megkapja mindazon jogokat, melyeket a törvény életbelépése előtt élvezett. /Az ET szeme továbbra is rajtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./
1996. május 6.
Máj. 4-én a düsseldorfi Hans Böcker Alapítvány a bukaresti Goethe Intézetben kerekasztal-beszélgetést szervezett A kelet-európai kisebbségpolitika - a demokrácia fokmérője címmel. A rendezvényen német diákok tettek fel kérdéseket. A beszélgetésen az RMDSZ-t Nemes Árpád, a Szövetségi Elnöki Hivatal külpolitikai tanácsosa képviselte, a roma szervezeteket Nicolae Gheorghe. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6, 773. sz./
1996. május 9.
Nicolae Vacaroiu miniszterelnök több minisztere és üzletemberek társaságában máj. 7-én Hollandiába érkezett, hogy a kétoldalú kapcsolatoktól és az euroatlanti integrációról tárgyaljon. Wim Kok holland miniszterelnök a romániai kisebbségek helyzetéről, az emberi jogok tiszteletben tartásáról, a büntetőtörvénykönyv előírásairól érdeklődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./
1996. május 10.
Hatéves a Védelmi Õrszolgálat, egyszerűen: testőrtestület, közismert nevén: SPP. Ebből az alkalomból Mijea Ioan ezredes, szóvivő és Fainin Florian alezredes, jogász találkozott kolozsvári újságírókkal. 1990. máj. 7-én alakult meg az új testőrtestület. A testőrség az államelnököt, a kormányfőt, minisztereket, parlamenti elnököket és alelnököket és az országban tartózkodó külföldi kollégáikat, valamint azokat a felsoroltak ingatlanait védelmezik. A sajtótájékoztatón cáfolták, hogy az SPP különleges hírszerző szolgálat lenne. A testőrség kizárólag olyan információkat gyűjt, amelyek a védelmében lévő személyek elleni esetleges ellenséges akciókra utalhatnak. /N. Á.: Boldog születésnapot. A testőröknek sem könnyű. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ Valójában a román titkosszolgálatokkal foglalkozó felsorolásokban mindig szerepel a SPP.
1996. május 12.
Máj. 12-én zárult Nagyváradon a Varadinum ünnepségsorozat: ünnepi istentisztelettel, valamint református püspöki palotában helyreállított Sulyok István emléktábla felavatásával ér véget. Az igehirdetés után Tőkés László és Tempfli József püspökök, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke, Markó Béla RMDSZ-elnök és dr. Csapó József szenátor szólt a megjelentekhez. Ezt követően került sor a Varga Gábor, Bihar megyei RMDSZ-elnök által vezetett fórumra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 14., 779. sz./
1996. május 21.
Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban megkezdődött a 27. Brassai-hét. A rendezvénysorozatot Cucu Imola igazgató, majd Erdő János unitárius püspök beszéde nyitotta, majd a debreceni Brassai Sámuel Műszaki Középiskola igazgatója, Németh Lajos méltatta a két iskola kapcsolatát. A diákok megkoszorúzták az előcsarnok Brassai Sámuel, illetve Berde Mózes mellszobrát, majd a Házsongárdi temetőben Brassai sírját. Vetélkedőre került sor, ahol a Brassai Líceum, az Unitárius Kollégium és a debreceni iskola diákjai mérték össze tudásukat. A következő napokon lesz a Kriza János Önképző Kör napja tudományos előadásokkal, továbbá irodalmi műsor is szerepel a programban. A tudományos ülésszak keretében dr. Garda Dezső tart előadást A székelyek Erdélyben címmel. /Sz. Cs.: Megkezdődött a Brassai-hét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
1996. május 22.
Máj. 21-én nyílt meg Bukarestben az első román-magyar vegyesbank, a Pater Bank, elnök-vezérigazgatója Péter László, a román ügyvezető igazgató Emanuel Odobescu. A megnyitás alkalmából a bukaresti Intercontinental Szállodában ünnepi fogadást rendeztek, melyen megjelent a román és magyar bankvilág, a gazdasági, kulturális és politikai élet többszáz képviselője. A bank megnyitásának jelentőségét méltatta - többek között - Oliviu Gherman, a román szenátus elnöke is. A fogadáson megjelent Melescanu külügyminiszter, számos román bank vezetője, az RMDSZ képviselői, továbbá üzletemberek voltak jelen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ Az első magyar-román vegyesbank, a bukaresti székhelyű Pater Hitelbank 99,99 százalékban a Budapest Bank tulajdonában áll. Az új bank mindenekelőtt a két ország között erőteljesen fejlődő kereskedelmi kapcsolatokat, a Romániában működő mintegy ezerhétszáz magyar-román vegyes vállalatot hivatott szolgáltatásaival ellátni. A jövőben új fiókok létrehozását tervezik Marosvásárhelyen és Nagyváradon is. /Megnyílt a Pater Hitelbank. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
1996. május 24.
Megérkezett Bukarestbe, az egyetem hungarológiai tanszékére a Magyar Hírlap kezdeményezésére elindult gyűjtés eredménye, 33 ezer kötet. Az átadási ünnepség máj. 23-án volt. A könyveket ideiglenesen a magyar Kulturális Intézet alagsorában helyezték el, a diákok cipelték le a hatalmas gyűjteményt. Számítógépes feldolgozás és szelektálás következik. Nem minden könyv jut a tanszéki könyvtárba, hangsúlyozta Stivu Stoica, a bukaresti Egyetemi Könyvtár igazgatója, egyes kötetek inkább egy-egy kisváros könyvtárába kerülnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26., Magyar Hírlap, máj. 24./
1996. május 26.
"Székesfehérváron megtartották az Új magyar paradigma újabb tanácskozását a temesvári Interconfessio, a svájci SMIKK /Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Társaság/, valamint a székesfehérvári Vörösmarty Társaság szervezésében. A máj. 26-án befejezett tanácskozáson megállapították, hogy a mai Európában vívott konkurenciaharcban a magyarság számára a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Ezt az új magyar paradigmát, a magyarság számára tartalmas, mozgósító jövőképet dolgozzák ki a tanácskozásokon. A szellemi folyamat elindítója, Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke az MTI-nek elmondta: fontosnak tartják, hogy az új magyar alkotmány megalkotásánál vegyék figyelembe: a Magyar Köztársaság a magyar állampolgárok és a határon kívül élő magyarság hazája. Hasonló cikkelyre van példa Németország, Horvátország, Spanyolország és Olaszország alkotmányában. Ez a gyakorlatban egy felsőházban valósulhatna meg, melynek munkájában részt vehetnének a határon túli magyar népcsoportok legitim képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az első tanácskozást Kolozsváron tartották, 1994. nov. 19-én. Az új magyar paradigma gondolatkörét megtárgyaló rendezvénysorozat első fázisának lezárásaként a székesfehérvári konferencia az eddigi tanácskozások összegezését célozta. A rendezvény a Magyarok Világtalálkozójának nemzetstratégiai kérdésekben való dokumentációját is szolgálta, csakúgy, mint a konferencián bemutatott Magyar jövőkép. Egy minőségi paradigma című tanulmánykötet bemutatása, amely a kolozsvári, székesfehérvári és zentai konferenciákon elhangzott előadások gyűjteménye. Az első napon a Borbély Imre által felvázolt paradigma-elképzelés első "támpontja", a tudásközpontú nemzetfejlesztés témakörben Tőkéczki László, Vass Csaba és Lázár Imre tartott előadást. A második nap témáját a szubszidiáris /önálló-együttműködő/ nemzetstruktúra és a szervesítő algoritmusok képezték. szubszidiáris nemzetstruktúra a minél nagyobb önállósági fokon élő magyar nemzetrészek modellje, melyekben azonban a magyarság egységét biztosító összekötő szálakkal, úgynevezett szervesítő algoritmusokkal kell megtartani szellemi és sorsközösségtudatát. Duray Miklós nem tudott eljönni, felajánlotta Önrendelkezés a Szlovákiában élő magyarság törekvéseiben című tanulmányát. A kárpátaljai magyarság önrendelkezési törekvéseiről Kovács Miklós történész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ frissen megválasztott elnöke beszélt. Hódi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ alelnöke a nemzeti tábor pesszimizmusának indokolatlanságára hívta fel a figyelmet. Az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek problémáiról Borbély Imre tartott előadást. Legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve programban szerepel a magyarság önmegszámlálása, az erdélyi magyar kataszter felállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, valamint a választói névjegyzékül szolgálná. A belső választások viszont a mára bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetnék. Bakos István, az Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkára az egyes magyar nemzetrészeket összekötni képes szálak és intézményi struktúrák témájában az MVSZ integráló szerepét hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./ A védnökök között volt Csoóri Sándor, a MVSZ elnöke. A témakörök: tudásközpontú nemzetfejlesztés, szubszidiáris nemzetstruktúra /ezen belül: a kisebbségbe szorult nemzetrészek önrendelkezési törekvései az egyes nemzetrészeket összekötő szálak/, végül a nemzetstratégia. /Meghívó alapján/"
1996. május 27.
Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet először látogatotta meg a zsil-völgyi magyarokat. Lélekszámukat 21 ezerre teszik. Ebből Lupényban mintegy 3 ezren, a közeli Vulkánban 4 ezren élnek, Petrozsényban pedig a legutóbbi népszámláláson, 1992-ben 5 500-an vallották magukat magyarnak. A lupényi RMDSZ-szervezet székhelye egy kopott volt munkásszállás emeletén három szoba: itt gyűltek össze a diplomata fogadására. Petrozsényban működik a szerény, 1500 kötetes kölcsönkönyvtár is. Létrehozták a saját zsebszínházukat, előadásokat tartanak, időnként bált rendeznek. A legnagyobb változást a Duna Televízió megjelenése hozta. Lupényben valaha önálló magyar iskola volt, de azt, akárcsak a többit a bányavidéken, az ötvenes évek végén megszüntették. Egy ideig két iskolában működött magyar tagozat, jelenleg már csak egyben van az elsőtől a nyolcadik osztályig, ahová mintegy 120 gyerek jár. A középiskolások Petrozsényba mennek, ahol valaha szintén önálló magyar középiskola volt, ma már csak sorvadó magyar tagozat van, sőt vegyes osztályok is léteznek. Pongrácz Gábor lelkész a közösség egyik szellemi vezetője. Vulkán városban a gondok hasonlók, itt már csak száz körül jár a magyar kisiskolások száma. Petrozsényban pedig, ahol a legtöbb a magyar, már csak vagy ötven, a középiskolai magyar tagozaton tavaly ősszel nem is indult osztály. Elfogynak a diákok, elfogynak a tanárok is. /Baracs Dénes: A végek végén. Zsilvölgyi magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
1996. május 30.
Az RMDSZ parlamenti csoportja összefoglalót adott tevékenységéről, részletezve, hogy milyen módosításokat sikerült elérniük a törvényalkotás során, mit tettek az egyes bizottságokban. ebben szerepel - többek között - az, hogy a külügyi bizottságban sikerült elérni, hogy az ET-raportőrök minden egyes romániai látogatása során találkozzanak az erdélyi magyar püspökökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./
1996. június 3.
Szovátán Közös folyóink tisztasága címmel jól sikerült nemzetközi konferencia zajlott az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ és a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége /MMÉV/ szervezésében. A konferencia két nyelven folyt. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./