"Kevesebb dolgozattal, de több szekcióüléssel zajlik a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által szervezett VI. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia (ETDK). A dec. 5-6-án rendezett konferencián idén először román anyanyelvű hallgatók is beneveztek, akik egyes idegen nyelv szekciókon meghaladták a magyar diákok számát. Változásra számítanak, mert eddig a román szaktárca nem támogatta a rendezvényt. Az alapszabályzat szerint a KMDSZ-nek ezentúl a Babes-Bolyai Tudományegyetem, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Illyés Közalapítvány, az Iskola Alapítvány, a magyar oktatási minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Magyar Diákszövetség, a magyar Országos Tudományos Diákköri Tanács, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) lesznek a partnerintézményei. Legtöbben a biológia és néprajz szekción vesznek részt, ezzel szemben az olyan hagyományos szakokon, mint például a matematika, állatorvosi vagy német nyelv és irodalom, a legalacsonyabb részvételt jegyezték. /Borbély Tamás: Rajtolt az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"

"Csiszér Albert brassói plébános szerzőtársával, Bodó Györggyel, öt pásztorjátékot jelentetett meg a brassói Phoenix Könyvkiadó gondozásában. /Pásztorjátékok. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 7./"

"Nem nyerte el a parlament mellett működő törvényhozási testület tetszését az a Márton Árpád által - az RMDSZ-frakció támogatásával - benyújtott módosító-indítványtervezet, amely a majdani hivatásos hadsereg létrehozásáig terjedő "átmeneti" időszakban a sorkatonai szolgálat mikéntjét kívánta szabályozni. A törvényhozói testület gyakorlatában nem ritka, hogy kedvezőtlenül minősíti az RMDSZ felől érkező törvényhozási kezdeményezéseket. Időközben a PD mellett a belügyi tárca is letette a katonai szolgálatra vonatkozó törvénymódosítási javaslatát. Az alternatív katonai szolgálatot a belügyi tárca csak lelkiismereti, tehát a felekezeti okokból fegyver nélküli szolgálatot igénylők számára engedélyezné, az RMDSZ tervezete viszont ezt minden berukkoló fiatal számára lehetővé tenné. Márton Árpád a csendőrség szervezésére vonatkozó törvény megváltoztatását is indítványozta. Annak kapcsán, hogy a bevonuló fiatalok meghatározó hányada most már nem a hadsereg kötelékében, hanem a csendőrségi állomány, illetve a tűzoltó alakulatoknál teljesít szolgálatot. /Flóra Gábor: Márton Árpád törvénymódosító kezdeményezése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./"

"Immár harmadszor kerül sor a Zene és Építészet elnevezésű rendezvényre Kolozsváron. Idén az 1853-ban született Pákei Lajos építészre és Bachra emlékeztek a Belvárosi Unitárius Egyházközség, az Amaryllis Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság közös rendezvényén. Dec. 7-én a Házsongárdi temetőben dr. Gaal György beszélt Pákei életéről. Pákei Lajos tervezte többek között az egykori New York (ma Continental) Szállót, a Mátyás-szobor talapzatát, a Sétatér csónakházát, a kioszkot, az Unitárius Kollégium épületét. Pákai tervezett több mint 50 középület, 20 templomot, 5 kastélyt, ezenkívül számos emlékművet, emléktáblát és síremléket. Kolozsvár vízvezeték- és csatornahálózatát is kidolgozta, szabályozta az utcák frontvonalát, új utcákat nyitott, mederbe szorította a városon átfolyó patakokat. Délután elhangzott dr. Angi István zeneesztétikai előadása, dr. Murádin Katalin pedig Pákei építészetéről beszélt. László Bakk Anikó, az Amaryllis csoport vezetője és Bálint Benczédi Ferenc unitárius lelkész elmondták: három éve volt az első Zene és Építészet rendezvény. /Farkas Imola: Százötven éve született Kolozsvár nagy építésze. Pákei Lajosra emlékeztek a Zene és Építészet rendezvény résztvevői. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./"

"Aradon megtartotta tisztújító közgyűlését az Alma Mater Alapítvány, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Bognár Levente, Arad alpolgármestere örömét fejezte ki, mert az aradi magyarságnak sikerült összefogni a bentlakás érdekében és megvalósítani azt, amit lelkes emberek egy csoportja tűzött ki célul. Hadnagy Éva ismertette a Wieser Tibor Alap évi jelentését, elmondva, hogy az elmúlt évben számos rendezvényt (véndiák-találkozó, atlétikai verseny, kirándulás) sikerült támogatni és a Szövétnek kiadására is jutott pénz. A bentlakásul szolgáló épület helyrehozása 12 év küzdelembe, négy év munkába és 300 ezer dollárba került. Az utolsó simítások még hátravannak. Balta János, a Nyugati Jelen vezérigazgatója a magyar diákok felkutatásának és a vidéki magyar bentlakások létrehozásának jelentőségéről beszélt. Kovács Árpád felajánlotta az alapítványnak ménesi telkét, ahol a csikys diákok táborozhatnak majd. /Karácsonyi Zsolt: Küzdelem, munka, pénz. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./"

"Kalotaszegen mondják, hogy a régi szép népviseletet már csak a románoktól lehet venni.1945-ben ugyanis vásár ivolt Bánffyhunyadon. A közeli hegyekből románok jöttek. A vásár általános fosztogatássá fajult. A hegylakók megrakott szekereivel volt tele a havasok felé vezető út. Alig több mint egy évtized múltán, amikor 1956-ban tűzvész puszított Bánffyhunyadon. A kétségbeesett az égő házakból az udvarokra vitték évszázadok alatt összegyűjtött javaikat. A románok újra megjelentek, most is azok a szekérsorokkal vitték el az értékeket. Az erdélyi románság büszkeségei a máramarosi román fatemplomok. Ősiségük és fejlett kultúrájuk legfontosabb bizonyítékai között tartják azokat számon. Egy elfelejtett erdélyi restaurátor, Bágyuj Lajos, amikor e templomok felújítására kérték fel, összegyűjtötte azok valamennyi mesterjegyét. Egytől egyig kalotaszegi magyar ácsok mesterjegyei voltak. /Szász István Tas: A hullarablás formáiról és tanulságairól. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 9./"

"Frunda György RMDSZ-szenátor, az Európa Tanács jogi bizottságának alelnöke jelentést készít a nemzet, állampolgár, nemzeti, etnikai és vallási kisebbségek meghatározásáról. A tanulmány részeként kérdőívet juttatnak el az ET 45 tagállamához, azért, hogy felmérjék, mi módon kezelik alkotmányos és jogi szinten a nemzeti, illetve kisebbségi problémákat. Frunda György szenátor elmondta, célja olyan átfogó tanulmány, hogy ezeket a terminológiákat próbálja egyformán értelmezni és alkalmazni az Európa Tanács 45 tagállama. A cél minimális standardok felállítása a kisebbségi jogok védelmére. Mindegyik ország a saját modelljét tekinti követendő példának, például a törökök vagy a franciák, akik nem ismerik el a nemzeti kisebbségek létét, és nem is írták alá a kisebbségi keretegyezményt, a saját megoldásaikat tekintik modellértékűnek. A franciáknak van a legnagyobb arab közösségük egész Európában. És ott vannak a bretonok, akik tiltakoznak az ellen, hogy őket franciáknak nevezzék. Ezt kell feltérképezni. A második lépés egy szakértői találkozó lesz, utána Frunda kidolgozza a tervezetet. Az európai alkotmány tervezetében nincs szó a nemzeti közösségekről. Ugyanakkor a magyar kormány kidolgozott egy olyan módosító javaslatot, amely a kisebbségeknek biztosítaná a kollektív és egyéb jogokat. Azonban ezt a tagországok, de a jelöltek sem fogadták kellő megértéssel. Az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményében, mind az Európai Emberjogi Bíróság joggyakorlatában elismeri mind a kollektív jogokat, mind az egyéni jogokat. Az Európai Unióban nem fogadják ezt el. /Mózes Edith: Röntgenkép az Európa Tanács tagállamairól. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./"

"Három éve működik a Domokos Pál Péter Hagyományőrző Egyesület Gyergyóalfaluban. Előadásokat hangzanak el, lelkes tagjai pedig folyamatosan gyűjtik a faluban a szólásmondásokat, hiedelmeket, újabban a ragadványneveket is, jelezte Hunyady Irén tanítónő, az egyesület elnöké és fő szervezője. Az egyesület minden szombaton citeraoktatást szervez a gyermekeknek, van fafaragásra oktatás is, népi gyermekjátékokat és népdalokat tanulnak, de van táncház is. A programokat 120-130 gyermek látogatja minden héten. A felnőttek havonta Rongyvágó Kalákára gyűlnek össze, körbejárnak egy témát. Decemberi témájuk a Mikuláshoz és Karácsonyhoz fűződő népi szokások, közmondások, mondókák gyűjtése. A ragadványnevek nyelvi játékosságról, leleményességről tanúskodnak. /Gál Éva Emese: "A kultúra biztonságot ad a benne élőknek".= Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./"

"Félórás beszélgetésen ismertették a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó elképzeléseiket a Székely Nemzeti Tanács vezetői Ioan Solcanuval, a Szociáldemokrata Párt szenátusi frakcióvezetőjével. Ioan Solcanu a Krónikának elmondta, azt hitte, RMDSZ-küldöttséggel ül le tárgyalni. A megbeszélésen Csapó József elnök részletesen bemutatta az SZNT-t, ismertette felépítését, célkitűzéseit, átadta a tanács dokumentumainak és az autonómia-statútum tervezetének román nyelvű fordítását. "Ioan Solcanu nem fogadta ugyan el az SZNT szándékát, de tudomást szerzett róla - foglalta össze a találkozó tanulságait Ferencz Csaba. Ioan Solcanu kijelentette, nem sikerült még áttanulmányoznia a dokumentumokat, de véleménye megegyezik a pártja véleményével: elfogadhatatlannak tartják a székelyföldi területi autonómia tervét. Az SZNT állandó bizottsága a múlt heti marosvásárhelyi ülésén döntött arról, hogy levélben kérnek személyes találkozót a román és a magyar parlamenti pártok frakcióvezetőitől, az államelnököktől és miniszterelnököktől, hogy tájékoztassák őket az SZNT célkitűzéseiről. Elsőként és eddig egyedül Ioan Solcanu jelzett vissza, és dec. 10-én fogadta a Csapó József, Ferencz Csaba és Bán István alkotta SZNT-küldöttséget. /Farkas Réka, Gazda Árpád: Átadták az autonómiatervet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./"

"Dec. 10-én Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere, a Nagy-Románia Párt (NRP) főtitkára, valamint Ioan Aurel Rus és Valentin Dinescu, az NRP két szenátora (a szenátus emberjogi, illetve a visszaélésekkel foglalkozó bizottságának tagjai) sajtóértekezletet tartott Balogh Béla, a Kolozsvár-belvárosi református egyházközség volt parókus lelkésze ügyében. A nagy-romániás szenátorok és a polgármester védelmükbe vették a református lelkipásztort. A sajtó rendelkezésére bocsátották Balogh Béla 2003. jún. 17-én a szenátushoz írt levelét, amelyben a volt parókus lelkész eltávolításának törvénytelensége, az esetleges kilakoltatás miatt panaszkodott kérve, hogy a román felsőház emberjogi bizottsága hallgassa ki őt. Az ügyet a visszaélésekkel foglalkozó bizottság vette át. /K. O.: Nagy-romániások Balogh Béla védelmében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./ Balogh Béla lelkész ellen 2001-ben egyházi fegyelmi eljárás indult, majd rövidesen megfosztották lelkészi hivatalának gyakorlásától. Balogh úgy véli, ezen intézkedéssel tulajdonképpen Pap Géza erdélyi és Tőkés László királyhágómelléki püspök akar bosszút állni rajta azért, mert bírálni merte egyes egyházi vezetők tevékenységét, és tagadta, hogy ő lenne az apja Tőkés Eszter (Tőkés László nővére) jelenleg kilencéves kislányának. A lelkész egykor pszichiátriai kezelésben is részesült. A két nagy-romániás szenátor - Ioan Aurel Rus és Valentin Dinescu -sajtótájékoztatóján kijelentette: szorgalmazni fogják Pap Géza püspök leváltását.DNS-vizsgálata bizonyította: nem Balogh Béla a Tőkés Eszter kislányának apja. A lelkész 1998 októberében Tőkés László újraválasztása ellen is tiltakozott, majd böjtöt hirdetett újraválasztott püspöke, Tőkés László ellen. Balogh Béla ellen ezek után egyházi fegyelmi eljárást indítottak. Az egyház fegyelmi bizottsága áthelyezésre ítélte a lelkészt, de ő ezt nem fogadta el. Ezért 2001 decemberétől fizetést sem folyósítottak részére. Balogh Béla. A közigazgatási bírósághoz fordult semmisségi keresettel a szerinte megalapozatlan fegyelmi határozat ellen. Ennek első tárgyalása december 5-én volt, amikor az egyházkerület nem képviselte magát. /Lázár Lehel: A Nagy-Románia Párttal a püspökök ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./"

"Évek óta halogatja az Oktatási, Kutatási és Ifjúsági Minisztérium a magánkézben levő oktatási intézmények akkreditációs feltételeinek és az engedélyeztetési folyamat módszertanának kidolgozását. A szaktárcának jelentős anyagi többletterhet jelentene, ha az elnyert akkreditáció alapján a magántanintézetek állami támogatásért folyamodnának. Biharban 28 magánóvoda, elemi iskola, gimnázium és posztliceális intézmény működik ideiglenes engedéllyel. Ezek közül mintegy tucatnyinál befejezte már tanulmányait a megfelelő számú végzős generáció (óvodáknál ez egy, míg gimnáziumoknál és felsőfokú oktatási intézményeknél három nemzedéket jelent), így kezdeményezhetnék az akkreditációs folyamat elindítását. "Mi minden évben felterjesztjük a minisztériumba az akkreditálás kezdeményezésére jogosult intézmények listáját, ám választ még nem kaptunk" - mondja Florian Mielut szaktanfelügyelő. Jelenleg egész Romániában nincs egyetlen, végleges akkreditációt elnyert magániskola vagy óvoda sem, mert nem léteznek akkreditálási kritériumok és nincs akkreditálási módszertan sem. Bihar megye magánóvodáiban ötszáz gyermekkel, a magániskolákban pedig ezernél is több fiatallal foglalkozik több mint száz pedagógus. Az intézmények éves fenntartási költségei sok milliárd lejre rúgnak, melyek egy részét az alapítók szívesen áthárítanák a minisztériumra vagy az önkormányzatokra. A váradréti református egyházközség által 2002-ben alapított Csillagocska az egyik legnívósabb nagyváradi óvoda. Az intézmény jelenleg három csoporttal működik, melyeket hetven gyermek látogat, akiket igyekeznek keresztény szellemben nevelni, és emellett a zenei anyanyelvvel is megismertetni. Pálfi József lelkész elmondása szerint a nagy érdeklődés miatt az idei tanévben szerettek volna párhuzamos csoportokat is indítani, de anyagi okok miatt ez nem volt lehetséges. /Pengő Zoltán: Szabotálják az akkreditációt? = Krónika (Kolozsvár), dec. 11./"

"Napvilágot látott Kovács Kiss Gyöngy Álló- és mozgóképek. Vázlat az erdélyi főnemességről című könyve. Emlékirat-részletek, visszaemlékezések, feljegyzések, amelyek a Trianon utáni Erdély helyzetéről, illetve a szocializmus évtizedeiről számolnak be. A vörös terror olyan hagyományrendszert és életformát pusztított el, amelyeket mindaddig a történelem támaszpontjaiként szolgáltak. A történelmi családok, az erdélyi arisztokrácia (mágnások) és a székely nemesség tagjait hosszú évszázadok minden bűnéért felelősségre vonták. Elhurcoltatások, kényszerlakhelyek, kitelepítések - amelyek egy egész társadalmi kategóriát érintenek. A megsemmisítés azonban mégsem járt a várt sikerrel. Az arisztokrácia átmentődött a jelenbe. A 20. század második felében meghurcoltak vagy ezek utódai, ha nem is a régi vagyoni lehetőségekkel, de nem feledkeztek meg arról, amit elődeik közül a jelesebbek erkölcsei kategorikus imperatívusznak tartottak: közösségük társadalmi, szellemi és tudományos-művelődési életének támogatását. A meghurcoltatás éveiről, illetve a továbbélés és -lépés lehetőségeiről szólnak elsősorban a szerzők - az Apor, Bánffy, Bethlen, Degenfeld-Schonburg, Haller, Kálnoky, Korris, Kún, Lázár, Mikes, Toldalagi, Wass család leszármazottainak írásai, illetve azok az irodalom-, művészet- és családtörténeti adalékok, amelyek az összképet még relevánsabbá teszik. /Álló- és mozgóképek. Vázlat az erdélyi főnemességről. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./"

"Az Apáczai Közalapítvány szervezésében dec. 12-én kezdődött Budapesten a második Apáczai Konferencia. A kétnapos rendezvényen a határon túli magyar nyelvű oktatás helyzetéről és a támogatási lehetőségekről tárgyalnak. A konferencián közel kétszáz résztvevő van jelen, akik az Apáczai Közalapítványtól 2003-ban támogatást nyert pályázatoknak a szerzői, lebonyolítói. A rendezvény fővédnökei Glatz Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Történelemtudományi Intézetének igazgatója és Szabados Tamás, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. A kuratórium döntése alapján idén az Apáczai Éremben részesült dr. Gáll Tibor, a nyitrai főiskolán tanuló magyar diákoknak szánt kollégium létrehozásáért, Vass Levente pedig a marosvásárhelyi tanári lakások és szakkollégium létrehozásának a koordinálásáért. A rendezvényen bemutatják a "Ki Kicsoda Adatbázis"-t is, amely a határon túli magyar nyelvű oktatásban tevékenykedő pedagógusok, intézményvezetők, programvezetők adatait tartalmazza. A szekcióülések témái: a határon túli magyar tannyelvű közoktatás, a középfokú szakképzés és felnőttképzés, valamint felsőoktatás fejlesztése. /P. M.: Oktatási támogatásokról tárgyalnak. Második Apáczai Konferencia Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"Bárki fordulhat a Kolozsváron működő Filantrop Humanitárius Alapítványhoz, felekezeti hovatartozástól, nemzetiségtől függetlenül, tájékoztatott dr. Fábián András vezető főorvos. Általános orvosi vizsgálatokat végeznek, és a lehetőségekhez mérten gyógyszert adnak a betegeknek. Egy dán humanitárius alapítvány segíti őket, biztosít számukra gyógyászati segédeszközöket: mankókat, járókereteket, tolókocsikat is. Az alapítványnál hat orvos, két gyógyszerésznő, egy pszichológus és két asszisztens dolgozik. Minden munkatárs díjmentesen végzi feladatát. Az alapítvány keretén belül működik a Segítő Jobb nevű nemzetközi alapítvány is, amely segít abban, hogy indokolt esetben a beteget magyarországi kezelésre küldhetik. A Segítő Jobb székhelye Magyarországon van azonban mind kevesebb és kevesebb pénzzel rendelkeznek. A kolozsvári alapítvány keretén belül működik az Asztmaklub. A Filantrop Humanitárius Alapítvány körülbelül 10 évvel ezelőtt szerveződött, értelmi szerzője Czirják Árpád érseki helynök volt, ő bocsátotta rendelkezésükre a Szentegyház utca 6. szám alatti helyiségeket. Az alapítvány megszervezésében fontos szerepe volt dr. Molnár Géza főorvosnak is. /Antal Ildikó: A segítő kezet nyújtó Filantrop. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 14./"

"A szakma és az RMDSZ tervei szerint az erdélyi magyar televízió kereskedelmi jellegű lesz. A tévét alapítvány és kft működteti majd, de mindezek elfogadásához szükség van Budapest rábólintására is - tájékoztatott Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Több nem hivatalos megbeszélést tartottak, egyrészt a szakma és az RMDSZ, másrészt közte és a magyar kormány képviselői között. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke elmondta, hogy a MÚRE által működtetett, Krenner Miklósról, a két világháború közötti erdélyi magyar újságíró szignójáról elnevezett Spectator Alapítvány a televízió lehetséges központjaként felajánlotta a kolozsvári Rákóczi úton lévő Sajtóházat a körülötte lévő 1500 négyzetméteres területtel együtt. A Romániai Református Egyház Zsinati Állandó Tanácsa javasolta, hogy a romániai magyar történelmi egyházak, a civil és a politikai szférával együtt azonos mértékben, meghatározó szerepet kapjanak a televízióállomás működtetésében. Ennek elérése érdekében a református egyház előzetes konzultációt tart az erdélyi egyházakkal. A Tőkés László és Pap Géza református püspökök által aláírt nyilatkozat megjegyezte, hogy amennyiben a civil, egyházi és politikai hármas pilléren nyugvó rendszer megbomlik, minden nemes szándék ellenére a televízió az erdélyi magyarság újabb megosztásához vezetne. /Borbély Tamás: Kereskedelmi televíziónk is lesz. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./"

"A Communitas Alapítvány támogatásával, az EMKE besztercei szervezete, valamint az Andrei Muresanu Főgimnázium magyar tagozatának tanári kara közös szervezésében tizenegyedik alkalommal tartották meg dec. 13-án A nyelv csak élve tündököl című, az V-VIII. osztályos diákok megyei vers- és prózamondó vetélkedőjét. Több mint 90 diák vett részt a megmérettetésen. Minden résztvevő emléklapot, a díjazottak könyvjutalmat kaptak ajándékba a besztercei EMKE-től. /A nyelv csak élve tündököl. XI. vers- és prózamondó vetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./"

"Váratlanul elhunyt dr. Török István /sz. Szatmárnémeti, 1951. júl. 29./ fogszakorvos helytörténész, tudományos kutató. Az egyetem elvégzése után kihelyezték Jászvásárra (Iasi), majd Avasújvárosba, 1989-től élt Szatmárnémetiben. A Szent-Györgyi Albert Társaság aktív tagja volt. Megírta Szatmár megye fogászatának történetét. Elkészítette az Irgalmas rend szatmári kórházának történetét. Számos szakdolgozat szerzője, melyek egy része szaklapokban jelent meg, illetve tudományos ülésszakokon mutatta be azokat. A helyi könyvtárak és levéltárak mellett kutatott a kolozsvári, nagybányai, debreceni, szentendrei, budapesti intézményekben is. Évtizedes munkával összehordott hatalmas orvostörténeti kötete kéziratban készen áll. Címe: Szatmári orvosok az évszázadok folyamán. Ebben az anyagban fellelhető a megye területén 1948-ig tevékenykedő összes orvos és a róluk összegyűjtött minden adat. A szerző tervei szerint jövőre lett volna a közel ötszáz oldalas könyv bemutatója, így tervezte ezt, alig egy hónapja. /Csirák Csaba: Búcsú dr. Török Istvántól. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 16./"

"Péter Miklós lelkész-professzort 1959. márc. 22-én tartóztatták le és 1964. aug. 2-án szabadult. Az egész időt a szamosújvári börtönben töltötte. A többi börtönben embertelenebbek voltak a körülmények. Olyanokat hoztak vissza Szamosújvárra, akik vagy sárgaságba vagy tífuszba estek. Az utókezelésüket itt tudták megoldani. Péter Miklósnak letartóztatása után egy évig szintén része volt a borzalmas nyomorúságban, például hetekig nem láttak vizet. Nemcsak mosakodásra, de ivásra sem jutott. A börtönben a papokat elkülönítették, így ők valóságos intézetet hoztak létre. A különféle felekezetű lelkészek majdnem másfél évig voltak együtt. Külön csoportban voltak az ortodox lelkészek, de köztük is külön a szerzetesek. A másik csoportot a görög katolikusok képezték, köztük is külön csoportot, akik engedve a nyomásnak, áttértek ortodoxnak. ők valahol a kettő között voltak - egyik közösség sem fogadta be teljesen őket. Aztán voltak a római katolikusok és a protestánsok abban az ökumenében, ahogy a teológián voltak együtt. Mindenki a saját hite szerinti imádsággal, áhítattal, igehirdetéssel kezdte és zárta a napot. Napközben voltak kis csoportos foglalkozásaik is közös ülések is, amikor közös volt a téma. Az egyháztörténelmi előadásokat egy ortodox pap tartotta. A világirodalom történetével egy szász evangélikus lelkész foglalkozott. Voltak nyelvkurzusok, angolt, németet, franciát lehetett tanulni. A cellában megismétlődött az egyháztörténet: kirobbant egyik oldalon a reformátusok-evangélikusok, másik oldalon az unitáriusok részéről a vita. Később a református közösségen belül kezdődtek el a súrlódások, a hagyományos kálvinisták és a pietista irányzat követői között. A görög katolikusokat azért ítélték el, mert 1948 óta tiltott volt számukra az egyházi tevékenység, amelyet ők lelkiismeretük, meggyőződésük szerint titokban, illegálisan is folytattak. Az ortodox papok közül főleg azok kerültek be, akik az üldözött partizánoknak lelki vagy egyéb segítséget nyújtottak. Voltak akik a háború után hosszú-hosszú ideig bujkáltak a hegyekben. Időnként be-bementek egy-egy közeli faluba orvosi segítséget kérni. Az őket ellátó orvosok is börtönbe kerültek emiatt és a papok is, akik meggyóntatták őket. A katolikus és protestáns lelkipásztorokat, magyarokat és szászokat a lehető legkülönfélébb indoklással ítélték el. A cél talán fontosabb volt, mint az ok: "megverni a pásztort, és szétszéledjen a nyáj". Visky Ferenc könyvében megállapította, hogy szinte minden egyházból voltak börtönbe zárt püspökök, csak éppen a református egyházból nem. Péter Miklós szerint ennek az az oka, hogy két püspökük közül az egyiket már az a rendszer "teremtette", a másiknak, Vásárhelyi Jánosnak pedig akkora volt a tekintélye, emellett idős volt, hogy nem volt tanácsos "hozzányúlni". A papokkal való bánásmódban 1960-ban éreztek változást. Egy Párizsban tartott nemzetközi kongresszusnak volt erre hatása, és a Szovjetunió Kommunista Pártja akkori kongresszusának is. Péter Miklós azon mérhette le a változást, hogy volt egy őr, aki pusztán azért, mert ő pap, minden alkalommal, amikor szolgálatban volt, megverte. Ennek 1960-ban lett vége. Akkor civilizáltabb körülményeket teremtettek a börtönben. Az ellátástól kezdve minden javult és emberségesebben viselkedtek velünk. A börtönben a magyar nyelv használatát igyekeztek korlátozni.Péter Miklóst szabadulása után Nagyváradon Buti Sándor püspök fogadta, az a Buti Sándor, aki annak idején személyzeti előadóként éppen az ő a letartóztatását segítette a szekusoknak megszervezni. Péter Miklóst Belényesre nevezték ki, ahol nagy szeretettel fogadták. Miután megtudták, hogy börtönből jött, a tenyerükön hordták és igyekeztek minden elképzelhető testvéri szeretettel kárpótolni őt. A börtönből szabadulásukkor a börtönparancsnok elmondta, hogy nagyon kiéleződik a nemzetiségi kérdés, és ha vitákba merülnek, könnyen visszakerülhetnek ide.A börtönből szabadultak minden lépését figyelték. /Fábián Tibor: Börtönévek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 16./ "

"A gyergyószentmiklósi Gépgyártóipari Iskolaközpont két XII. osztályos diákja, Gál Csongor és Gyulai Arthúr I. díjat nyertek Tekerőpatak monográfiája című, közösen írt dolgozatukkal Nagyenyeden, a nov. 21-23-a között rendezett II. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencián. Eredményüknek köszönhetően 2004 március végén, április elején a diákok Szegeden, egy Kárpát-medence szintű tudományos diákköri versenyen fogják képviselni iskolájukat. A két diák tagja az Unicornis Diákkörnek, amelyet az idén januárban alakítottak meg András Szabolcs tanár vezetésével. A kör tagjai havonta jönnek össze. Jelenlegi témájuk Gyergyó története a második világháború idején, különös tekintettel arra az időszakra, amikor Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz, és magyar volt az adminisztráció. /Gál Éva Emese: Díjazott gyergyói diákok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./"

"Bár Marosvásárhelyen már mindenki arról beszél, hogy dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ szervezet elnöke, parlamenti képviselő lesz a szövetség marosvásárhelyi polgármester-jelöltje, az RMDSZ bújócskát játszik a sajtóval. A hét elején a Körzeti Elnökök Konzultatív Tanácsa összeült, és tagjai közölték egymással, hogy kit jelöltek kerületenként. A helyi RMDSZ folyton zárt üléseket tart, így a lap csak azt írhatja, hogy "meg nem erősített hírek szerint" 12 körzet Kelemen Atillát jelölte, s csak egy körzet volt renitens, de hírforrásunk azt nem árulta el, hogy ki volt az ellenjelölt. Dec. 18-án a városi szervezet bővített választmányi ülésén /szintén zárt ülés volt/, csak arról döntöttek, hogy majd dec. 19-én, a Területi Képviselők Tanácsának ülésén lesz végleges határozat. /(Máthé Éva): Jelölt-bújócska. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./"

"Az RMDSZ Maros Területi Képviselők Tanácsa (TKT) dec. 19-én egyhangú szavazattal megerősítette a szervezet választmányának határozatát: Kelemen Atilla, a megyei szervezet elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László, a TKT elnöke és Kelemen Atilla megyei elnök közös sajtótájékoztatón jelentette be a hírt. Ugyancsak dec. 19-én tartotta alakuló ülését a Maros megyei Területi Egyeztető Tanács (TET), amelyen új vezetőséget választottak. Elnök: Valkay Ferenc vállalkozó, alelnökök: Szász Zoltán református esperes és Nagy Örs, az OGYE rektor-helyettese, titkár Szász Rózsa, a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület képviselője. Borbély szerint a TET felajánlotta tudását, tapasztalatát és támogatását az RMDSZ-nek. A továbbiakban elmondta, hogy az RMDSZ a továbbiakban is monitorizálja Florea jelenlegi polgármester nyilatkozatait és tetteit. Markó Béla szerint az, hogy a fontosabb városok közül elsőként Marosvásárhelyen állítottak polgármester-jelöltet, jelképes döntés: azt mutatja, hogy az RMDSZ nagy súlyt fektet az önkormányzati választásokra. Kelemen Atilla kifejtette, nem a nyilatkozatok szintjén dől el a polgármester-választás. Régi marosvásárhelyi család sarjaként meg tudja szólítani a vásárhelyi közösséget, románokat, magyarokat egyaránt. /Mózes Edith: Kelemen Atilla az RMDSZ marosvásárhelyi polgármester-jelöltje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"

"Több mint 100 millió eurót kaptak munkájukért Románia külföldön dolgozó polgárai, derült ki a Munkaerő-vándorlási Hivatal 2003-as jelentéséből. 2002-ben 22 ezer román állampolgár vállalt munkát külföldön a hivatal révén, az idén a határon túl munkát vállalók száma 40 ezerre nőtt. A legtöbben, mintegy 23 ezren Németországban dolgoztak, főként mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, négy hónapos szerződéssel vidámparkokban, illetve 18 hónapos munkaszerződéssel egészségügyben vállaltak munkát, az egyetemisták három hónapos munkaszerződéssel mezőgazdaságban, valamint vendéglátóiparban dolgoztak. További 15 ezren december 8-ig dolgoztak Spanyolországban. /100 millió eurót hoztak a külföldön dolgozó románok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

"Kolozsváron a Phoenix könyvesház munkaközössége elhatározta, hogy idén először olyan anyagi körülmények között levő kolozsvári gyermekeknek készítenek el ajándékcsomagot, akik egyébként anyagi okokból kifolyólag nem kapnának könyvet karácsonyra. Megkeresték a történelmi egyházakat azzal a szándékkal, hogy ajánljanak érdeklődő, szegényebb gyermekeket. Dr. Cseh Áronnak kolozsvári főkonzul felesége is hozzájárul ehhez a karitatív akcióhoz. /(Csomafáy Ferenc): A Phoenix karácsonyi könyves ajándéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./"

"Borbáth Erzsébet a Domokos Pál Péter Alapítvány alelnöke a vele készült beszélgetésben elmondta, hogy 1992. decembere óta az alapítvány mindenese. A moldvai csángó gyermekek százai jöttek a Székelyföldre magyar nyelven tanulni. Nagyon sok türelemre, megértésre, szeretetre volt szükségük. 2000 novemberében Hegyeli Attila kezdeményezésére Klézsén a Csángószövetség hazatért fiatal értelmiségi vezetői az RMDSZ, az EMKE és a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem szakembereinek segítségével kidolgoztak egy cselekvési tervet. Az oktatási fejezetet az erdélyi és moldvai tapasztalatok alapján Hegyeli Attila és Borbáth Erzsébet együtt készítette el. 1992-től 2003. szeptemberéig a Domokos Pál Péter Alapítvány gondoskodott az Erdélyben tanuló moldvai csángó diákok teljes bentlakási ellátásáról és a gyermekek felzárkóztató-nevelési programjáról. Olyan év is volt, hogy 134 diák költségeit kellett fedezni, ebből csak Csíkszeredában 104 diákét. A román kormány nem gátolt, de nem is támogatott. A magyar kormányok az első kormányváltás után fokozatosan csökkentették a támogatást. Nagyon nehéz volt összegyűjteni a pénzt. Sok-sok amerikai, kanadai, nyugat-európai, magyarországi, erdélyi magánszemélynek, civil szervezetnek is köszönhetik a csángó diákok, hogy magyarul tanulhattak, tanulhatnak. Végre a 2003-2004-es tanévre sikerült kidolgozni egy átfogó, egységes csángó oktatási programot. Ennek a részévé vált az erdélyi képzés is. A DPPA továbbra is felelősen hozzájárul a program megvalósításához, de a felelősséget átadta a megerősödött Moldvai Csángómagyarok Szövetségének. /D. L.: Gyermekek százai jöttek a Székelyföldre tanulni. Beszélgetés Borbáth Erzsébettel, a Domokos Pál Péter Alapítvány alelnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 23./A csíkszeredai székhelyű Domokos Pál Péter Alapítvány - elnöke Ferenczes István költő, szerkesztő, alelnöke Borbáth Erzsébet tanárnő - idén szeptember 30-án tájékoztatót tett közzé az alapítvány hozzájárulásáról a moldvai csángómagyar diákok erdélyi, magyar nyelvű képzéséhez a 2003-2004-es tanévben. Eszerint a 2002-2003-as tanévben 71 moldvai csángó diák tanult Erdélyben és a bukaresti Ady Endre Líceumban a DPPA támogatásával. - Kitűnő eredménnyel diplomázott a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakán Füstös Gabriella, aki sikeres versenyvizsgával Csíkszeredában dolgozik, és az ott tanuló 45 csángó diák pszichopedagógusa is. Lujzikalagorban tartotta első magyar nyelvű miséjét a Gyulafehérváron végzett Palkó Ágoston, illetve Magyarfaluban a Veszprémben végzett Polgár Róbert. Megjelent a Budapesten tanuló Iancu Laura Johófiú Jankó. Magyarfalusi csángó népmesék és más beszédek című gyűjteménye. Azonban egyre kevesebben folytatják tanulmányaikat elméleti líceumokban, kevesen jutnak be főiskolára, egyetemekre. A Csíkszeredában tanuló moldvai csángó diákok felzárkóztató, nevelési programjának megvalósításához létfontosságú volt az Erdélyi Fiatalokért Alapítvány tulajdonában lévő, a DPPA által működtetett csángó bentlakás, amely a csángó gyermekek számára létesült 1993-ban. /Beszédes számok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 23./"

"A Pro Media Alapítvány által októberben Nagyváradon megszervezett Szerzői és szerkesztői szándékok az etnikumközi kérdések megjelenítésében témájú vitafórumon elhangzott Balló Áronnak, a Szabadság főszerkesztőjének előadása. Ennek szövegét hozta az Erdélyi Napló. Balló Áron leszögezte: Romániában valójában nem létezik országos magyar sajtó a szó klasszikus értelmében. A magukat országosnak tekintő napi-, heti- és más lapok az ország negyven megyéjéből lényegében az erdélyi tizenhatban támaszkodhatnak magyarul tudó olvasóközönségre, s ez még akkor is regionális médiát jelent, ha egyes sajtótermékek kis mértékben eljutnak Bukarestbe, netán egy-két más nagyobb regáti városba, esetleg a csángóvidékre is. A szó hagyományos értelmében vett helyi lapok egy része tehát "helyi-regionális" lap, mert sokszor nemcsak egy megyehatáron belül érhető el. Mindaz a nyolc napilap, amelyet Aradtól Sepsiszentgyörgyig egy-egy megyében, esetenként pedig a szomszéd megyékben is terjesztenek, javarészt általános kitekintésű. Jól elkülönül ezeknek a lapoknak a jellege Erdély három nagyobb térsége közti különbségek tükrözésében is. Több rokon vonás tapasztalható a partiumi lapok között, de talán még markánsabb a helyzet a székelyföldi újságok csoportján belül, és szépen kirajzolódik a belső-erdélyi magyar sajtó arcvonala is. A gyenge vásárlóerő, a bizonyos fokú érdektelenség, a nem megfelelő terjesztés stb. miatt a hatás is szerényebb. A hét erdélyi magyar napilap közül hat piacvezető, azaz ott, ahol kiadják, a legnagyobb példányszámot képviseli, nyelvtől függetlenül. A kolozsvári Szabadság például hiába a legnagyobb példányszámú és legolvasottabb helyi-regionális napilap Kolozsváron, a román hirdetők nem veszik igénybe. A helyi magyar napilapoknak olvasható internetes változata, a Szabadságnak mindenhez képest legrégebb időktől, 1995. márc. 15-étől. Egy nap ne kerüljön fel valami műszaki hiba miatt, vagy csak késve az aznapi szám, reggel tele a levelesláda stockholmi, ausztráliai vagy kanadai kérdőre vonásokkal. Fontos az is, hogy nemcsak a román kormány és a Határon Túli Magyarok Hivatala, no meg számos magyarországi hírügynökség és médium szemlézi rendszeresen, de a New York-i Magyar Emberjogi Alapítványtól az európai kisebbségi napilapok szövetségén (MIDAS) és a brüsszeli Eurolang kisebbségi nyelvi hírügynökségen keresztül az amerikai külügyig többen is elsődleges forrásnak tekintik az erdélyi magyar helyi lapokat. /Balló Áron: A helyi sajtó egyre inkább nemzetközi? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 23./"

"Markó Béla RMDSZ szövetségi elnökkel Gyarmath János készített interjút. Markó Béla rámutatott, a 2003-as év volt a harmadik esztendő, amelynek során a szövetség együttműködött a kormánypárttal. A megkötött egyezmények alapján rendszeresen egyeztettek, elsősorban a magyarságot érintő kérdésekben. Markó úgy látja, az együttműködésről eredményes is lett volna, ha nem áll elő a válságos helyzet a Szabadságszobor felállítása kapcsán. Akkor kiderült: az RMDSZ és a román pártok közötti együttműködést, még nagyon törékeny. Markó szerint ennek ellenére a 2003-as év az előzőekhez képest kiemelkedő eredményeket hozott. A legfontosabb az alkotmány módosítása, sikerült az alkotmányos garancia szintjére emelni anyanyelvhasználati jogokat /az anyanyelv használata az igazságszolgáltatásban/. A föld- és erdőtulajdon visszajuttatása idén nagyjából befejeződött. Székelyföldön több mint 250 ezer hektár közbirtokossági erdő került vissza egykori tulajdonosaihoz. Megkezdődött az egyházi ingatlanok visszajuttatása is. Rendeződik a brassói Áprily Lajos, a szatmárnémeti Hám János Líceum helyzete, ugyanakkor a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen végre a magyar szakok esetében stabilitás alakulhat ki a kötelező beiskolázási számokkal. A vasúti állomásokra is felkerülhettek a román mellé a magyar feliratok. Markó közölte, az észak-erdélyi autópálya megépítésével kapcsolatos kormányhatározat meghozatalában az RMDSZ-nek kiemelkedő szerepe volt. Markó szerint a román sajtó örömmel üdvözölte a különböző nemzeti tanácsok megalakulását. /!/ Hangsúlyozta, vannak olyan magyar politikusok, akik egyebet nem tesznek, mint áskálódnak, az egység megbontásán fáradoznak. /Gyarmath János: Sorsunk alakítását nem engedhetjük ki kezünkből. Esztendőfordulói interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./"

"A Székely Nemzeti Tanács (SZNT), majd az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megalakulása miatt a kormánypárt és ellenzék soraiban nagy a felhördülés. Ügyészségi kivizsgálást, rendőrségi beavatkozást követelnek, mert sérti az alkotmányt, mert etnikai szeparatizmusnak, etnikai enklávénak, etnikai tisztogatásnak, az utóbbi tizennégy év alatt kialakult etnikai egyensúly felbomlásának a veszélye fenyeget, hangoztatják, állapította meg Asztalos Lajos. Iliescu elnök kimondta, "az európai intézmények semmiképpen nem fogadnak el ilyesmit", a Székelyföld létrehozását célzó törekvés "etnikai-területi önkormányzat eszméjén alapul", ez pedig egyáltalán nincs összhangban az európai szellemmel. Szerinte "nálunk nincsenek tiszta etnikai enklávék, s ez az etnikai tisztogatás gondolata felé mutat". De az ügyészség résen van, nyolc hónapja figyeli a folyamatot, az EMNT dec.13-i létrejötte pedig elegendő arra, hogy a Legfelsőbb Ügyészség vizsgálatot indítson ellene. Valójában a Gyulafehérvári Nyilatkozat önkormányzatot ígért minden erdélyi népnek. Európa nem egy országában területi önkormányzatok működnek. Az Európai Unió igenis támogatja a területi önkormányzatokat. Iliescu szerint a Székelyföldet létre akarják hozni. Szükségtelen, mert századok óta létezik. "Székelyföldnek nevezik magukat, de az ottani románok kik és kihez tartoznak?" - tette föl a kérdést az aggódó államelnök. Nos, például a spanyolországi területi önkormányzatokban a katalánok, baszkok, galegók mellett spanyolok is élnek. Az iskolában anyanyelvükön tanulnak, e nyelven beszélnek, ebben senki sem gátolja őket, spanyolságuk miatt nem űzik el őket lakóhelyükről. Emellett gazdasági föllendüléssel jár a területi önkormányzatok kialakítása. Az 1978. évi spanyol alkotmány szerint: "2. cikkely. Az Alkotmány a spanyol nemzet, minden spanyol közös és oszthatatlan hazája megbonthatatlan egységén alapszik, és elismeri és szavatolja az országot alkotó nemzetiségek és tartományok önkormányzathoz való jogát és a valamennyiük közti összetartást." A nemzetiségek - katalánok, galegók, baszkok - által lakott önkormányzati közösségek (Katalónia, Valencia, Baleári-szigetek - katalánok, Galicia - galegók, Baszkföld, Navarra - baszkok) parlamentje nyelvtörvényt is kidolgozott, amelyik az illető kisebbség nemzeti azonosságának megőrzéséhez minden részletre kiterjedő jogi keretet nyújt. Ahol szükségesnek mutatkozott, más, kiegészítő törvényeket, rendeleteket is hoztak. 1994-ben János Károly király joggal jelenthette ki, hogy "Az önkormányzatok létrehozása nagymértékben hozzájárult Spanyolország területi, nemzetiségi, nyelvi gazdagságának a fejlesztéséhez és ez nemhogy nem veszélyezteti, hanem épp ellenkezőleg, szilárdítja az ország egységét." Spanyolországban is vannak, akik ellenzik a területi önkormányzatokat, ők a fasiszta párt, a Falange tagjai! Ők, amint mondják, a "szeparatista nacionalizmusok" ellenében meg akarják védeni Spanyolország nemzeti egységét, szuverenitását és függetlenségét. /Asztalos Lajos: Területi önkormányzat, mint végveszély? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./"

"Bodó Barna szerkesztésében (munkatársai: Bakk Miklós és Somai József) negyedik alkalommal látott napvilágot a temesvári Szórvány Alapítvány kiadványa, a Romániai Magyar Évkönyv. A 2003-as kötet újdonságai közé tartozik, hogy a szerkesztők műfajilag kevésbé voltak szigorúak, mint korábban. A kötetben helyet kapott több fiatal kutató munkája. Előszavában Bodó Barna a hiányosságokat sem hallgatja el: "... sok mindenről le kellett mondanunk. Főleg az egyetemi oktatás vonatkozásában szerettünk volna szélesebb sávban vizsgálódni, fél tucat potenciális szerző mondott nemet felkérésünkre." Az évkönyv öt fejezetre oszlik: A demokrácia útján; Adatok és folyamatok; Magyar nyelvű oktatás és művelődés; Tanulmányok; Kronológiák, dokumentumok. Néhány írás már címével felkelti az érdeklődést: A román alkotmány módosításának 2002-es feltételei (Bakk Miklós); Legitimitás és érvényesség a rendszerváltás után (D. Lőrincz József); Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása (Markó Attila); Történések a romániai magyar civil szférában (Szenkovics Dezső); Egyház és szórványosodás (Kató Béla ); A többpólusú magyar felsőoktatás (Péntek János); Az erdélyi magyar gazdasági szakoktatás helyzete (Somai József); Az erdélyi magyar műszaki felsőoktatás (Hollanda Dénes); A háromszéki sajtó 1989 után (Váry O. P éter); Erdélyi magyarok a 90-es évek Amerikájában (Fekete Kálmán); 2001 kisebbségpolitikailag fontos eseményei (Bodó Mária); A regionalizmus kronológiája Romániában (Bakk Miklós); EU-jelentés Romániáról. /Ö. I. B.: Romániai Magyar Évkönyv 2003. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./"

"Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója támadta azokat a magyarországi jobboldaliakat, akik Erdélyben megszólaltak. Mindegyiknek hozta előéletét, régi munkahelyét. 1. Bayer Zsolt, Orbán Viktor volt magyar kormányfő barátja és tanácsadója, a Duna Televíziónak a Fidesz által kinevezett egykori kulturális igazgatóhelyettese, volt Népszabadság-munkatárs, jelenlegi Magyar Nemzet-cikkíró, május 31-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi lakossági fórumán azt sürgette, hogy az erdélyi magyarok ezrei lépjenek fel "Bizánc", "az idióta román sovinizmus", "a helyi hülye román rendőr" ellen. "El tudjátok képzelni, hogy mit tennének az írek, a baszkok, a katalánok, a dél-tiroliak, a korzikaiak, ha megpróbálnák megtiltani nekik, hogy azt írjanak szobraikra, amit akarnak? Ha fenyegetnék őket, amiért saját nyelvüket tanulják? Akkor ott kő kövön nem maradna. Mi pedig hallgatunk és tűrünk, de meddig még? Egyszer egy ír ismerősömmel beszélgettünk az erdélyi helyzetről, és megkérdezte: hányan vagytok ti ott magyarok? Mondtam, sajnos már csak úgy másfél millióan. Az ír megdöbbent: másfél millióan? Akkor hogy létezik, hogy nem rólatok szól az egész világsajtó? Hát igen. Nem rólunk szól, mert tűrünk, gyáván és önfeladóan." 2. Kövér László magyar országgyűlési képviselő, a Fidesz országos választmányának elnöke, aki a nyolcvanas évek végén, egyetemi tanulmányai után a még Kádár János vezette Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában dolgozott, majd 1987-1988-ban az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasaként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatta. Kövér az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács december 13-i kolozsvári alakuló ülésén kijelentette: "Több mint 80 éve tűrjük, viseljük a megaláztatásokat, a nemzeti létünkre törő folyamatos támadásokat, és mindig csak alkotmányos, békés eszközökkel küzdöttünk, a nekünk emberi mivoltunkból fakadóan eleve járó jogokért, és azt látjuk, hogy akik nem voltak restek fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, sokkal rövidebb idő alatt, sokkal többet is el tudtak érni, mint mi. S mi pedig tűrünk. Megint csak: Megérte? Miért?" Kövér hozzátette: "Az autonómia a határon túli magyarság számára a lét vagy a nemlét kérdése. Aki ezt szűklátókörűség okán nem képes, vagy önös érdekektől vezettetve nem akarja felismerni, illetve elismerni, az alkalmatlan illetve méltatlan arra, hogy a magyarságot bármely fórumon képviselje." Ezután következtek Tibori Szabó Zoltán megjegyzései: "Ezek az urak csak a pofánkba vágták, hogy bezzeg az írek, a baszkok és mások nem tűrnék..." stb. Maga Tőkés László református püspök egyetlen alkalommal sem utasította rendre az erőszakra biztatókat. /Tibori Szabó Zoltán: Vérünkre megy a játék. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Tibori Szabó Zoltánhoz hasonlóan Kolozsváry Zoltán is elítélte a magyarországi politikusokat,akik autonómia ürügyén fegyveres harcot javasolnak az erdélyieknek "néhány önnön nagyságától és határtalan hatalomvágyától elvakult politikusunk segítségével". Ezek a magyarországi politikusok elfelejtik, "hogy a történelem e két nemzetet, a magyart és a románt arra ítélte, hogy együtt éljenek és próbáljanak egy európaibb, biztosabb jövőt kikínlódni." Kolozsváry megmagyarázta: "Az autonómia tényleg létkérdés, de ezt csak a többségi nemzettel lehet megalkotni és nem ellenében." /Kolozsváry Zoltán: Lármafa avagy nyílt levél magyarországi politikusoknak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 30./"

"Hans Matthias Just, azaz Juszt Mátyás János temesvári író Az illúziók zsibvására /Mirton Könyvkiadó, Temesvár/ című könyve jövő év első negyedében jelenik meg, méghozzá négy nyelven - németül, magyarul, románul és szerbül. Az elbeszéléskötet hőse Dagobert Stieglitz, a város polgára, a kishivatalnok és kultúraktivista, aki elmeséli élete történetét. Bemutatja a bürokrácia útvesztőit, a kiskirályként trónoló főnökök, pártaktivisták életvitelét. Az elmúlt három évtized története során felelevenednek Temesvár múltjának emlékképei is. Átkeresztelt utcák, lebontott műemlékek között bolyong a főhős. Régen Temesváron a gyermekek játszva, mondhatni az utcán tanulták meg az említett nyelveket. Hans Matthias Just német író, de magyar könyveket, magyar sajtót is olvas. /Pongrácz P. Mária: Illúziók zsibvására. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./"