A bukaresti magyarság előbb a Calvineum református templomban, majd a Petőfi Házban ünnepelte meg márc. 15-ét. Másnap a román sajtó beszámolt az országszerte lezajlott rendezvényekről. Legnagyobb terjedelmet – fél újságoldalt – az Adevarul szentelt a megemlékezéseknek. Kiemelte, hogy Vajda Borbála szenátor Magyarország zászlajának kokárdáját viselte a mellén a Parlamentben. Ezt „az ellenzék vagy nem vett észre, vagy csak azért nem tette szóvá, nehogy Vajdát kínos helyzetbe hozza" – írta az Adevarul. Barabás István újságíró megjegyezte, a román parlament történetében első ízben fordult elő magyar kokárdás jelenlét a testület ülésén. Ugyanígy rendhagyó esemény a kolozsvári: a városi tanács magyar tagjai kokárdával jelentek meg a délutáni soros munkaülésen. Gheorghe Funar ideges lett és követelte, hogy mivel „idegen ország" jelképe, vegyék le. Nem vették le. Barabás megjegyezte, 14 év alatt is milyen sokat változott a világ! Felidézte a néhai Tineretul Liber 1990. márc. 17-i számát, amelyben Ioan Gavra A tolerancia nem jelenti, hogy toleránsak legyünk az intolerancia iránt címmel írt helyeslően arról, hogy a Vatra Romaneasca tiltakozott az RMDSZ terve ellen, hogy márc. 15-én ünnepi rendezvényekre kerüljön sor Romániában. /Barabás István: Március – fény és árnyék. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

"A Magyar Polgári Szövetség Maros megyében már megkezdte az aláírásgyűjtést, amire a leendő választási törvény kényszerít. Eddig mintegy 1.200-an váltak a szervezet támogató tagjává, csak Szovátáról másfél nap alatt több mint 500-an írták alá az íveket" – jelentette ki Tőkés András, a MPSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke a márc. 18-án első alkalommal megtartott sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta: a vádakkal ellentétben nem az MPSZ osztotta meg a magyarságot, hanem ellenkezőleg, a megosztott erdélyi magyarság miatt alakult meg a szervezetük. Mintegy 15-20 százalékra becsülte azon magyarok arányát, akik a helyhatósági választásokon semmiképpen nem szavaznának az RMDSZ-re, és akiknek szavazatai az MPSZ felé "áramolhatnának". Ily módon – érvelt tovább – az RMDSZ-szel a személyes vagy másmilyen okok miatt "elégedetlen magyarok" szavazatai sem vesznének el. Dónáth Adél, az MPSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje 30 százalékos esélyt ad magának. A marosvásárhelyi MPSZ az urnás előválasztásokat szorgalmazza, amin az RMDSZ jelöltjével, de más, független magyar jelölttel is összeméri erejét. Dónáth Adél csak abban az esetben lép vissza, ha az előválasztáson a lakosság többsége Kelemen Atilla mellett voksol. /Antalfi Imola: 1.200 tagot toboroztak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 19./

Megjelent Kozma Mária Vérkápolna /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete, melyben az 1694-es csíki tatárbetörés története és jelen fonódik regénnyé úgy, hogy a különböző idősíkokban létező szereplőknek van egy közös érintkezési pontjuk: a Vérkápolna látomása. /Új könyv: a Vérkápolna. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Nincs két egyforma autonómiaforma Európában, a baszkok, a katalánok és a dél-tiroliak autonómiája is eltér egymástól – hangoztatta az autonómia témájában tartott hét végi nagyszalontai lakossági fórumon Székely Ervin parlamenti képviselő. Leszögezte, autonómiát kizárólag tárgyalásos úton lehet kivívni. A képviselő újfent bírálta a Csapó I. József SZNT-elnök által kidolgozott székelyföldi autonómiakoncepciót, mivel ez szerinte kizárná a nem székely nemzetiségűeket a különböző apparátusokból. Székely Ervin közölte, az RMDSZ a választások után terjeszti elő programjába 1993-ban belefoglalt autonómiatervezetét, amelyen jelenleg szakértők dolgoznak. /R. Sz.: Nincs két egyforma autonómia. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

Újratárgyalják az 1989-es temesvári forradalom vérbefojtása miatt elítélt Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac perét – döntötte el márc. 22-én a Semmítőszék, helyt adva az egykori főügyész, Tanase Joita fellebbezésének, aki procedurális okokra hivatkozva folyamodott a testülethez. Az újratárgyalásra azért kerül sor, mert a Legfelsőbb Bíróság három ügyésze 1999-ben megsértette a vádlottak védelemhez való jogát. 1999 júliusában Stanculescu és Chitac tábornokokat 15 év szabadságvesztésre ítélték rendkívül súlyos emberölés vádjával. Chitac és Stanculescu elítélése váratlan volt, hiszen addig valamennyi, az 1989-es véres események vérbefojtásával vádolt magas rangú katonatiszt esetében azért ejtették a vádat, merthogy parancsot, Nicolae Ceausescu utasítását teljesítették. A szemtanúk vallomása szerint mindkét tábornok személyesen is részt vett a temesvári ortodox katedrális előtti népi megmozdulás elfojtásában. /Újratárgyalják Chitac és Stanculescu perét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

A Bolyai Társaság választmányi tagjai – Wanek Ferenc, Péntek János, Kása Zoltán, Juhász Tamás,Vallasek István – közleményükben hangsúlyozták, szükség van a Babes–Bolyai Egyetemen a két önálló magyar karra, ez nem lehet alku tárgya. Egyes magyar kollégák elodázzák vagy éppen ellenzik a két önálló kar kialakítását. Az igénytelen távoktatási és kihelyezett szakokkal az a látszat alakult ki, hogy a magyar "vonal" látványosan fejlődött, a valóság azonban az, hogy színvonalában inkább stagnál, és fontos szakok tekintetében inkább leépül, nincs önálló fejlesztési stratégiája. Látványosan csak az a két kar erősödött meg, a református és a római katolikus tanárképző kar, amely önálló karként jött létre az elmúlt évtizedben. /Vélemények, érvek és érdekek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének vezetősége sikeresnek tartja Biró Rozália nagyváradi alpolgármester két és fél éves mandátumát. Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke Tőkés László református püspök kijelentéseire reagálva, miszerint a szövetség olyan trikolór-háborút folytat, mint Funar Kolozsváron, elmondta: az egyházi méltóság valószínűleg fizikai és lelki fájdalmat érez, ha másnak van jó ötlete. Biró Rozália jelentős eredményeket ért el a környezetvédelem, szociális ügyek, civil szervezetek, valamint testvérvárosi kapcsolatok területén. Tőkés László korábban azt kifogásolta, hogy a megyei szervezet idén márc. 15-ét megelőzően tizenötezer nagyváradi magyar családnak küldött kokárdás meghívót. A Bihar megyei Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület állásfoglalása szerint mintegy 15 ezres tömegjelenlétről beszéltek, miközben valójában még ötezren sem voltak. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő a Bihar megyei MPSZ polgármesterjelöltje. Lakatos úgy vélte, hogy Szilágyinak az RMDSZ által szervezett előválasztáson lett volna a helye. /Borbély Tamás: Bemutatkozott Nagyvárad magyar polgármesterjelöltje. Irigységgel vádolták Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Évekkel ezelőtt, amikor a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanárai nevében helyzetelemző írások jelentek meg az erdélyi magyar napilapokban, kisebbfajta felzúdulás keletkezett. Akkor a sajtóvita kezdeményezői az önálló magyar egyetem újraindításának gondolatát kérdőjelezték meg. S tették ezt a valamikori Bolyai lejáratásával, és a diákok, illetve a felsőoktatásban dolgozó magyar tanárok sorában végzett felmérésre hivatkozva. Az akkori vita előzménye a multikulturális egyetemi modell, a sebtében beindított "magyar és német vonal" volt. A lap munkatársa, Németh Júlia leszögezte: a magyar egyetem kérdése nem a felsőoktatás berkeiben eldöntendő dolog, hanem kifejezetten politikai ügy, amely a magyar kisebbség egészét érinti. Az RMDSZ azóta jó néhány csapdába belesétált (lásd Petőfi-Schiller Egyetem, spanyolfalként használt multikulturalitás, egyetemi autonómia stb.), de nem szűnt meg hangoztatni azt a jogot, hogy az anyanyelvi oktatás kérdésében kizárólagos döntési jogra és számarányának megfelelő költségvetési intézményrendszerre tart igényt. A magyar intézményrendszer ügyében semmi előrelépés nem történt. A döntést nem lehet azokra hárítani, akik nem hajlandók, vagy nem merik véleményüket nyilvánosan vállalni. A politikai nyomásgyakorlás, a megfélemlítés még nem szűnt meg. /Németh Júlia: Személyes érdek kontra közügy. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./ 1997. elején indult vitában többen megkérdőjelezték az önálló magyar egyetemet, elsősorban a Szabadelvű Kör tagjai. Cs. Gyimesi Éva szerint a magyar egyetem "egy szabadalmazott, és a bevált modellekkel nem törődő, helyi gyártmányú, barkácsolt torzszülöttet és egyfajta szellemi gettót: bezárkózást a nyelvi-nemzeti sajátosságba". Ehelyett két- vagy akár többnyelvű egyetem szükséges, vallotta Cs. Gyimesi Éva. /Cs. Gyimesi Éva: Erdélyi tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 12./ Magyari Nándor László szerint "az egész egyetem-tradíció: mítosz és szent tehén". "Az egyetemreform főáramától eltérő törekvésnek tűnik" hangsúlyozta, "az etnikai alapon elkülönített egyetem létrehozásának kizárólagossága is." /Magyari Nándor László: Universitas és környezete. A magyar egyetem-eszme beágyazottsága a kisebbségi elitek diszkurzusába. = Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 10./ A közelmúltban autonómiát, önálló egyetemet követelt "boldog-boldogtalan". /Törzsök Erika: Ellenségkép nélkül. = Magyar Hírlap, 1997. jan. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), 1997. febr. 3./

Szabó Dezső író születésének 125. évfordulója tiszteletére a Szabó Dezső Egyesület /Kolozsvár/ és a Református Kollégium igazgatósága ünnepséget szervez Kolozsváron, márc. 25-én. Az ünnepségen a diákok bemutatják pályamunkájukat. /Krónika. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

Tőkés Elek, aki tizennégy esztendeje tanintézetek szervezésével, vezetésével, működésével foglalkozik, kifejtette véleményét a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről. 1999 augusztusában az Országgyűlés jóváhagyott kétmilliárd Ft költségvetési támogatást az erdélyi magyar egyetem létrehozására. A Fidesz-kormány egyházi hátterű alapítvány létrehozása mellett döntött. Tőkés Elek akkoriban az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa és a bukaresti Vallásügyi Államtitkárság osztályvezetője volt, az egyházi vezetők felkérésére 2000 februárjáig elkészítette a Sapientia Alapítvány statútumtervezetét. Az egyházi hátérre azért volt szükség, hogy az erdélyi magyarság közintézménye biztonságos legyen. 2000-ben az alapítók közgyűlésén közmegegyezéssel, az adományozók jelenlétében kinevezték a kuratórium tagjait. Tőkés Eleket beválasztottak az alapítvány vezető testületébe. 2000 márciusában–áprilisában feláll a kuratóriumi iroda Kolozsváron. A HTMH képviselői minden ülésen jelen voltak, sokszor vezető szerepet töltöttek be a vitákban, mindig több szakértővel, anyaországi intézményvezetővel, kutatóval érkeztek. 2000 május-júniusában Tőkés értesült arról is, hogy Erdély különböző városainak tudós emberei, közösségei, civil szervezetei pályázni fognak az alapítványnál, hogy hol és milyen szakokat, karokat indítanának az eljövendő egyetemen. Tőkés Elek javasolta, hogy részletes egyetemtervet kell kidolgozni a megvalósíthatósági ütemtervvel együtt. Ezeket a terveket kell elfogadtatni a közvéleménnyel. Egyetemterv nem volt – kivéve Tonk Sándor, azóta elhunyt professzor, kuratóriumi elnök és rektor vázlatos tervét –, de megvalósíthatósági ütemterv nem született. 2000. aug. 31-én Tőkés Elek levélben fordult az egyházi vezetőkhöz, amelyben jelezte, hogy rossz irányba haladnak az ügyek. A kormányváltás után, 2002 novemberében minden kurátort Budapestre hívott Bálint-Pataki József HTMH-elnök. Tőkés Elek nem ment el. Tonk Sándort megfélemlítették, mindig szorongott. Tőkés szerint erre ment rá az egészsége, ezért kellett meghalnia! Tőkés Elek nem érti, miért kell annyi vendégtanár, amikor van erdélyi tanár is, miért kell szakvéleményezéseket drágán elvégeztetni Magyarországon, miért kell a pénzügyi átvilágítását elvégezni az alapítványnak több tízezer dollárért? Tőkés Elek mindezek miatt lemondott 2002. december 31-i hatállyal. /Tőkés Elek: Szegény Sapientia…. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24., folyt.: márc. 25./

Magyar nemzetismereti tankönyv böngészhető a világhálón. A Balassi Bálint Intézet gondozásában, a HTMH egymillió forintos támogatásával kelt életre a www.nemzetismeret.hu interaktív honlap, mely a lakiteleki Antológia Kiadó által 2002 karácsonyára kiadott kétkötetes, Haza a magasban – Magyar nemzetismeret című, a nyugati világ országaiban, szórványban élő, a magyarul tudó és tanuló diákok és tanítóik számára készült tankönyvre épül. Szerzői Alföldy Jenő irodalomtörténész, Bakos István művelődéskutató, Hámori Péter történész és Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, szerkesztői Bakos István és J. Király István. Nyolc tantárgycsoportra tagolódik a képekben és illusztrációkban gazdag honlap: Magyar népismeret, nemzeti jelképek, őstörténet; Magyar történelem; Magyar nyelvismeret; Magyar irodalom; Magyar művészek panteonja; Kárpát-medencei földrajz és honismeret; Külhoni magyar diaszpóra; Magyar nevelés panteonja, nemzeti intézményeink. A honlap tartalmát folyamatosan bővítik, jelezte Ujváry Gábor, a Balassi Bálint Intézet főigazgatója, dolgoznak az angol nyelvű változaton. /Guther M. Ilona: Anyaországi, határon túli és külhoni magyarokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Ráduly János folklorista régóta foglalkozik rovásírással, az utóbbi években meglátásait rendszeresen közölte is. Ezekből állt össze Titkok a rovásírásban című kötete. A kötet alcíme: Adalékok rovásírásunk ismeretéhez. A Romániai Magyar Szóban, a marosvásárhelyi Népújságban, a Művelődésben és a korondi Hazanézőben közölt cikkek több olyan felirattal foglalkoznak, amelyek az utóbbi években kerültek a kutatók figyelmébe. A szerző kiemelte, hogy 1990 előtt 14 rovásfeliratról tudtak Erdélyben, 14 év alatt számuk több mint negyvenre emelkedett. Több felirat (alsószentmihályi, vargyasi, székelydályai, berekeresztúri) olvasatát is megadja, illetve másokat ismertet: 1998-ban Székelykeresztúron egy kályhacsempén felfedezett vegyes (latin és rovásjeles) feliratot, a berekeresztúri torony jeleit, a vadasdi lőporszarun és egy istállóajtón felfedezettet, a szolokmai faedényre, a makfalvi fakulacsra, a kibédi rovásjeles lőporszarura és körzőre stb. vésetteket. /(pbá): Rovásírásos emlékeinkről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 26./

Bakacsi Gyula, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem előadótanára lett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektor-helyettese. A magyar professzor mellett Dávid László, az EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara villamosmérnöki tanszékének oktatója is rektor-helyettesi tisztséget tölt be. Az egyetem szenátusa márc. 26-án választotta meg az új vezetőket. Bakacsi Gyula 1959-ben született, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanít. Kutatási területe a szervezeti és nemzeti kultúrák és a vezetés. Több éves kapcsolat fűzi a határon túli felsőoktatási intézményekhez. A csíkszeredai születésű Dávid László okleveles villamosmérnök, a marosvásárhelyi Petru Maior Műegyetemen tanít. A Transindex internetes portál nyilvánosságra hozta az egyetem átvilágítását elvégző jelentés tartalmát. A dokumentum megállapította, hogy az egyetem nem érte el a kezdeti célkitűzést, miszerint több forrásból finanszírozzák működését. A jelentés szerint az EMTE szerződései közül többet nem zártak le. A leszerződött összegek egyharmadát nem költötték el, az így keletkezett pénzmaradványt sem számolták el. Jelentős mértékben felhalmozódtak a pénzeszközök, mivel az egyetemet működtető alapítvány bankszámláin elköltetlen támogatások maradtak. Az sem tekinthető át, hogy az egyetem gazdasági társaságai és a Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működő karok kinek számolnak el. A vezető beosztással járó fizetések és extrapótlékok aránytalanul nagyok. A lap úgy tudja, hogy az EMTE a karok és a tudományos kutatási tevékenység költségeinek fedezésére rendszerint nem nyújt be pályázatokat. Ez a helyzet némileg pozitívabb a szintén az alapítvány hatáskörébe tartozó Partiumi Keresztény Egyetemen. A stratégiai tervezésben teljes a lemaradás. Az egyetem vezető testületei nem követik, hogy az egyes döntések mikor és milyen mértékben valósulnak meg a gyakorlatban. A Transindex szerint az egyetem oktatói, vezetői körében halmozzák a tisztségeket, sok a rokoni kapcsolat és jellemző az összefonódás. /B. T.: Rektor-helyetteseket választottak az EMTE-n. Nyilvánosságra hozták az átvilágítási jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Márc. 26-án Szatmárnémetiben dr. Köllő Gábor egy hónapja megválasztott országos elnök és Dr. Csibi Vencel József alelnök részvételével tartott közgyűlésen újraalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Szatmár megyei fiókszervezete. A szatmári fiókszervezet új elnöke Molnár Csaba lett, társelnöknek Boga Ferencet, alelnöknek pedig Czine Szabolcsot választották. Megalakult a nyolc szakmai bizottság is. A villamosmérnököket Lakatos Klára fogja össze, az építészeket Juhász Zsolt, a gépészeket Molnár Csaba, a vegyészeket Fülöp Gizella, a bányász–kohász–földtanban jártas tagokat Bende László, a fizikusokat Boga Katalin, az informatikus– rendszerszervezőket Nagy Zoltán, a földmérőket pedig Suba Sándor. /(princz): Újraalakult az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság Szatmár megyei fiókszervezete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 27./

Szabó Dezső író születésének 125. évfordulóját többek között egy diákoknak szóló pályázat kiírásával ünnepelte márc. 25-én a Szabó Dezső Egyesület /Kolozsvár/ és a kolozsvári Református Kollégium. Ennek keretében Szabó Dezső élete és az én életem a kollégiumban címmel a mai kollégisták közül néhányan vállalták, hogy az író Életeim című önéletírása alapján felvázolják az egykori és mai diákélet közötti különbségeket és hasonlóságokat. Makkai Ferenc elnök a Szabó Dezső Egyesület nevében megemlékezett a nemrég elhunyt dr. Zsemlyei János alelnökről, akinek hiányát még most is érzi az egyesület és az RMDSZ Hajnal-negyedi választmánya. /Sándor Boglárka Ágnes: Szabó Dezső diákszemmel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Nehézséget okoz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek a Draskovics Tibor pénzügyminiszter nevével fémjelzett takarékossági intézkedések bevezetése. A Népújság munkatársa, Bálint Zsombor a kiapadhatatlannak tekintett csap elzárásáról beszélt. A hallgatók a helyzetért a sajtót és a magyar kormányt próbálták meg felelőssé tenni. Az újságíró elutasította a sajtó bírálatát. A diákok úgy gondolják, az adományt elfogadó félnek joga volna megszabni az adományozónak, hogy mennyit juttat. /Bálint Zsombor: A gyertyás virrasztásról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./ Kali István, a Sapientia hallgatói önkormányzatának külügyi kifejtette: „Nem tartom szerencsésnek, hogy nyilvánosan tüntessünk a magyar kormány ellen, nem ez a célunk, a rendezvény célja inkább a figyelemfelkeltés, hogy 1500 diák sorsáról felelőtlenül ne döntsön senki”. /Antal Erika, Lepedus Péter: Pesti rektor-helyettes a Sapientián. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Exkluzív interjút adott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a Romániai Magyar Szónak. A kormánypárttal megkötött megállapodás szerinte áttörés volt. A szoborállítás valósággá vált, a megosztani akaróknak, akik tagadják azt, hogy a magyarság helyzetét politikai eszközökkel rendezni lehet, nem volt igazuk. Markó bízik abban, hogy április 18-án leplezik a Szabadság-szobrot. „Március 15-én az ellenkampány, a tiltások ellenére nagy tömegek vettek részt az RMDSZ által szervezett rendezvényeken, mintegy demonstrálva azt is, hogy egyetértenek annak építő politikájával.” Az előválasztásokon a magyarság, a vártnál nagyobb számban jelent meg. Van egy bizonyos szigorítás a kisebbségek esetében, de azt nem az RMDSZ terjesztette be. Egyes szervezetek a kettős állampolgárság megszerzésével kötik össze a tagtoborzást, lényegében becsapva az embereket. Markó kiemelte: a „tájainkon is előforduló erőszakkal való példálózást” erkölcstelennek tartja. Ezért elítéli azokat a magyarországi szónokokat, akik Erdélyben ilyesfajta ötletekkel állnak elő. /Gyarmath János: Felelős ember ma nem példálózhat erőszakkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Merjünk kicsik lenni, biztatta magát Kovács László, az MSZP elnöke. Ez pártja vezérfonal-féléje lett, az MSZP ennek alapján cselekszik. Azzal kezdődött, hogy miután kormányfő lett, Medgyessy Péter kijelentette, az előző kormány túlszerette a határon túliakat. Tavaly a túlszeretés ellensúlyozásaképpen a kedvezménytörvény kedvezményezettjei nem kapták meg a számukra törvényben biztosított kedvezményt. Böjte Csaba, dévai ferences atya, hogy a mundér, vagyis a magyar kormány becsületét valamelyest mentse, jótét lelkektől 300 gyermek számára az ígért 20000 Ft felének megfelelő támogatást kalapozott össze. Azután a kedvezménytörvény alkalmazását újratárgyalták, a törvényből kikerült a magyar nemzetre vonatkozó rész, az igazolványról pedig levakarják a koronát. Magyarország EU-s csatlakozása miatt ismét fölvetődött a kettős állampolgárság. Kovács Lászlóék ezt elhárították, mondván, az illetők hol fizetnek majd adót, hol teljesítenek katonai szolgálatot, hol szavaznak? Kovács László 1996-ban, a magyar–román alapszerződés előkészítésekor még csupán két, most egyből – három, sőt három és fél millió határon túli magyarról beszélt, akik elözönlik Magyarországot. Mi lesz a magyar társadalombiztosítással? Az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) létrejötte előtt Kovács László arról szólt, hogy mennyire támogatja az önkormányzatot, majd most óvott mindenkit az EMNT-s önkormányzati elképzelésektől, amelyek, úgymond, veszélyesek lehetnek. Kövér Lászlónak Kolozsvárt, az EMNT alakuló ülésén elhangzott beszéde után Kovácsék azt mondták, hogy Kövér László nyilván az északírekre, a baszkokra, a korzikaiakra utalt, akik terrorista módszerekkel akarják elérni céljaikat, és ezzel nyilván hasonló cselekedetekre bujtogatja az erdélyi magyarságot. /Asztalos Lajos: Merjünk kicsik lenni. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Magyar iskola hiányában elesnek a magyar állami oktatási-nevelési támogatástól a mezőségi kisdiákok. A pusztakamarási és a mezőzáhi gyermekeket a református templomban hetente vallás- és bibliaórák után tanítják magyar betűvetésre a lelkészek. Pusztakamaráson 2000-ben szűnt meg a magyar nyelvű oktatás, mert nem volt annyi gyermek, hogy működtetni lehessen a magyar tagozatot. A 2800 lelkes községben 140 magyar él; a 14 magyar gyermek pedig román osztályokban tanul román nyelven. Kulcsár János Levente református lelkész megpróbálta összegyűjteni a gyermekeket, hogy a magyar oktatás újraindulhasson, azonban a magyar szülők inkább román iskolába íratják gyermekeiket. A 3600 lelkes Mezőzáh községben 250 magyar él. Barát István református lelkész elmondta, hogy tavaly ősszel a faluból elméletileg öt, a Záhon működő gyermekotthonból pedig további öt magyar gyermeket írathattak volna a szülők a magyar első osztályba, gyakorlatilag azonban csak két gyermek szülei vállalták ezt. A gyermekotthonban azt válaszolták, hogy egyetlen magyar sincs a kicsik között, holott legkevesebb öt magyar gyermeket gondoznak az otthonban. Mezőzáhon 2003 őszéig (a teljes megszűnésig) is csak I–IV. osztályos magyar oktatás működött. /Benkő Levente, Lukács János: Magyarnak lenni Pusztakamaráson. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./ Egyelőre valóban nincs arra lehetőség, hogy a mezőségi magyar gyerekek, akik a református lelkészektől tanulják a magyar betűvetést, részesüljenek a támogatásból, ez ugyanis nemcsak tőlünk függ – nyilatkozta Kelemen Hunor, a támogatások elosztását felügyelő Iskola Alapítvány elnöke. „A szabályok alól az egyetlen kivételt mindeddig a csángók jelentették, speciális helyzetükre való tekintettel. Remélem, hogy sikerül találni egy megoldást a mezőségiek problémájára is, talán már ebben a tanévben” – fejtette ki az alapítvány elnöke. /L. J.: Kelemen Hunor: megpróbálunk megoldást találni. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Számos érdeklődőt vonzott Kolozsváron márc. 27-én a VII. Ifjúsági Néptánctalálkozó: a Kolozs megyei hagyományőrző és hagyományápoló néptáncegyüttesek seregszemléjének közönségében minden korosztály képviseltette magát. „Az volt a célunk, hogy a megyében működő összes néptáncegyüttes itt legyen. Objektív okok miatt mindössze két csoport nem tudott eljönni” – jelezte Lax Csongor, az aranyosegerbegyi néptánccsoport vezetője. A műsor a néptánccsoportok fellépésével kezdődött, majd a csoportvezetők kerekasztal-beszélgetésével folytatódott. A rendezvényt gálaműsor zárta. /Fülöp Noémi: Telt ház előtt ropták a táncot. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./

Hétfőn van a Román Televízió magyar nyelvű adása, idén márc. 15-e hétfői napra esett. Ünnepi műsor, egyáltalán magyar nyelvű adás helyett futballmeccset közvetített a tévé! Nem nemzetközi labdarúgó-mérkőzést, hanem az országos bajnokság egyik találkozóját. Sokadjára történik meg, hogy ilyen-olyan okokból elmarad a magyar nyelvű adás. Elnézést senki nem kér. László Attila egyetemi tanár arra nem számított, hogy az Országos Audiovizuális Tanács fog tiltakozni, de várta, hogy a magyar nemzetiséget képviselni hivatott tisztségviselők közül valaki szóvá teszi a dolgot. Azonban nem történt semmi. A márc. 15-i ünnepségek alkalmából a magyar nemzetiségű román állampolgárokhoz intézett üzenetében Nastase miniszterelnök kiemelte, hogy „...módosítottuk Románia alkotmányát, amely jelentős mértékben kibővíti és megerősíti a kisebbségi jogok körét...", és hangoztatta, hogy „...a kormány továbbra is kitart saját programja mellett, és a kisebbségi jogok életbe ültetését változatlanul kiemelkedő feladatának tekinti". /László Attila egyetemi tanár: Ha hétfő – akkor magyar adás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Márc. 28-án Tordán az Állami Színház zsúfolásig megtelt a magyar kulturális napon. A közel háromórás műsorban a város és a környék apraja-nagyja képviseltette magát. A szervező Petőfi Társaság és a helyi RMDSZ nevében Ádámosy Klára köszöntötte az egybegyűlteket. Az előadást a tordai Ioan Opris Általános Iskola legkisebbjei nyitották meg, lakodalmas jelenettel, majd a Tordai Ifjak könnyűzenei együttes után a várfalvi Aranyosvidék táncegyüttes legkisebbjei népi gyermekjátékokat mutattak be. A várfalvi gyerekek adták a legsikerültebb műsorszámot, A dzsungel könyve című színdarabot. A tordai néptánccsoport is kitett magáért, meg a három kórus – a Tordai Magyar Dalkör, a Tordaszentmihályi Vegyeskórus, valamint az Aranyosgyéresi Vegyeskórus. /Ladányi Emese Kinga: Néptánctól a Dzsungel könyvéig. Vasárnap szervezték a magyar kisebbség kulturális napját. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

A kolozsvári székhelyű Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány idén Marosvásárhelyen szervezte meg Reményik-rendezvényét. Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomkritikus emlékeztetett: az ötvenes évek elején Kolozsváron, amikor az egyetemen tanársegéd volt, az irodalomtörténeti tanszéken Nagy István mint friss sütetű, négy elemivel rendelkező irodalomtörténet-professzor Tamási Áront, Bánffy Miklóst, Nyírő Józsefet, Makkai Sándort a szó szoros értelmében száműzte az erdélyi irodalomból. Reményik szerinte a magyar polgárság nacionalista költője volt. Ez a kiátkozás rányomta a bélyegét a Reményik-költészet utóéletére. Még 1958-ban is elítélték az Utunk hasábjain. Ezért is szükségesek az ilyen rendezvények. Nagyon sok erdélyi íróról, költőről a diákság alig tud valamit. Nagy Pálnak komoly fenntartásai vannak a jelenlegi iskolai magyar irodalom oktatásról. Az idei minisztériumi érettségi programban /Érettségi követelményrendszer/ ilyen kifejezések vannak: imitációelv, intertextualitás, narrációs eljárások, deduktív és induktív érvelés stb. Az írókról, művekről, irodalmi folyamatokról, amelyek a nemzeti kultúra szellemi meghatározói voltak a különböző korszakokban, nem esik szó ebben a követelményrendszerben. Az iskolában valami elvont, posztmodern esztétizálás folyik, az írók, a művek csak illusztrációk bizonyos esztétikai tételeknek a magyarázatára. A program szerint az iskolában nem esik szó Reményik Sándorról, Bánffy Miklósról, Makkai Sándorról, Kuncz Aladárról, Nyírő Józsefről, de még Kós Károlyról sem. A huszadik századi magyar irodalomból sem szerepelnek olyanok, mint Kassák Lajos, Szabó Dezső, Illyés Gyula vagy Németh László. A köztudatba mindenképpen vissza kell hozni a méltatlanul elfeledett erdélyi magyar írókat. A magyar irodalomtörténeti oktatásról vitát kell indítani, bevonva a minisztériumot, a kolozsvári egyetem magyar irodalmi tanszékét és az irodalomtörténészeket. A diákokat a kultúrához, a szellemi élet értékeihez, elsősorban a magyar nemzeti kultúra értékeihez kell közel vinni. /Máthé Éva: Egy irodalmi rendezvény margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Márc. 27-én tartották Aranyosgyéresen, az Avram Iancu Általános Iskolában a Csinom Palkó, Csinom Jankó honismereti vetélkedőt, amelyen az aranyosegerbegyi, aranyosgyéresi és tordai diákok mérték össze tudásukat. Az Aranyosgyéresi Vegyeskórus előadta a Rákóczi-indulót és a Dana-dana kórusműveket., majd fellépett a házigazda iskola Pacsirta gyermekkórusa. Dumitriu Anna a tordai Petőfi Társaság nevében emlékeztetett: az ilyen jellegű honismereti és nyelvápoló versenyeket már 1990 óta szervezik. A Petőfi Társaság 1999 óta patronálja ezt a tordai Mihai Viteazul Kollégiumban működő Balázs Ferenc Önképzőkör diákjainak segítségével. /Ladányi Emese Kinga: 14 éve szervezik Aranyosvidéken a honismereti vetélkedőket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Bella Zoltánt és mennyasszonya, Kovács Hajnal tanítónő a kisiratosi cserkészmozgalom lelke. Játékos programokat, vetélkedőket szerveznek a 7-14 éves gyermekeknek kultúra, hagyományőrzés, népdalok, turisztikai játékok és más témában. Kisiratoson 30 gyermek jelentkezett a cserkészcsapatba. Szombat délutánonként találkoznak. /Balta János: Cserkészmozgalom Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

Farkas Árpád /sz. Siménfalva, 1944, ápr. 3/ író, költő és műfordító hatvanéves. Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen végzett magyar nyelv és irodalom szakon. Tanulmányai után 1968-ig Vajnafalván tanított, majd 1971-ig a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör munkatársa, később az Igaz Szó szerkesztőségi tagja, 1975–1989 között pedig ugyanitt félállású munkatárs volt. A Látó irodalmi folyóirat szerkesztője lett 1990-ben, 1993-tól pedig a Háromszék napilap főszerkesztője. 1968-ban jelent meg első verseskötete, a Másnapos ének, ezt követte 1971-ben a Jegenyekör című. Fordított Ana Blandianától, Marin Sorescutól, Adrian Popescu műveiből. Prózában, de a tényfeltáró újságírásban is elismerést szerzett (a Bővizű patakok mentén című riportkötet társszerzője, 1972). A vásárhelyi írói egyesület díját vehette át (1972, 1979), majd a Román Írószövetség prózadíját 1985-ben, a Magyar Művészetért Alapítvány díját 1991-ben, József Attila-díjat 1993-ban, Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat 1995-ben. A költő születésnapjára kiadták díszkiadású Határátkelés című verseskötetét. /(barabás): Hatvan évet tölt Farkas Árpád. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 2./ A 60 éves Farkas Árpád költőt köszöntötte a lap. /Orbán Kinga: Farkas Árpád 60 éves. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./ A lap közölte Szemlér Ferenc Farkas Árpád és Csiki László Farkas Árpádnak című versét, végül Farkas Árpád annak idején nagyhatású Avaron című versét.

Románia egész területén sürgősségi kormányrendelettel kijelölt szabadnappal, zászlófelvonással, tudományos ülésszakokkal, konferenciákkal ünnepelték Románia NATO-csatlakozását. Az állami intézményekben munkaszüneti napot tartottak, de a magánvállalatok túlnyomó többségében dolgoztak az alkalmazottak. A parlament épületénél felvonták Románia és a NATO zászlóját, a ceremónián részt vett Ion Iliescu elnök, Adrian Nastase kormányfő, a képviselőház elnöke, az állami intézmények és a diplomáciai testület képviselői, egykori és jelenlegi miniszterek, Emil Constantinescu volt államfő és az egyházak képviselői is. Iliescu elnök hangsúlyozta a román hadsereg, a rendőrség és a csendőrség szerepét, a polgárok és a politikai pártok, a civil társadalom támogatását. /(k. o.): Országszerte ünnepelték a NATO-csatlakozást. Tudományos ülésszak és konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Gyertyás néma virrasztással fejezte ki aggodalmát a magyar kormány költségvetési megvonásai nyomán a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemnek (EMTE) nyújtott pénzbeli támogatás csökkentése miatt az intézmény csíkszeredai részlegének mintegy százötven hallgatója a hét végén. A diákok hangoztatták: nem követelőznek, és nem a magyar kormány ellen tüntetnek, hanem így akarják kifejezésre juttatni, hogy ragaszkodnak az erdélyi magyarok számára létrehozott egyetemükhöz, amelynek sorsáért aggódnak. A virrasztás résztvevői Wass Albert és Radnóti Miklós verseiből szavaltak, majd Győrfi Jenő dékánnal együtt gyertyafényes néma menetben megkerülték az egyetem épületét, amelyben aztán ápr. 3-ra virradóan virrasztottak. A diákönkormányzat akcióját az váltotta ki, hogy a magyar kormány az EMTE-nek nyújtott 1,8 millió forintos támogatást a magyar költségvetési megszorítások miatt 360 ezer forinttal csökkentette. /Diákok virrasztottak a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett kétnapos szovátafürdői tanácskozáson Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy fogalmazott: a nemzeti kisebbségi kérdés rendezésének legígéretesebb formája a közösségi autonómia. A státustörvény eredeti formájában kedvező hatású volt – mondta. A Medgyessy-kormány által végrehajtott módosítások miatt viszont a kisebbségi magyarok elbizonytalanodtak abban a tekintetben, hogy Magyarország hatékonyan tudja-e támogatni őket szülőföldjükön. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke emlékeztetett: Romániában a decentralizáció még nem kezdődött el, mert az alkotmány szerint Románia "egységes nemzetállam", egyedüliként az Európai Unióhoz csatlakozó országok közül. A regionalizmus és az autonómia kérdését eddig csak erdélyi értelmiségiek és politikai szervezetek vetették fel – mondta. Nem véletlenül – tette hozzá –, hiszen az agyonközpontosított Romániával szemben Erdélyben az autonómiáknak évszázados hagyományai vannak (mócok, besztercei románok, szászok, székelyek). Eberhard-Wolfgang Wittstock, a Romániai Német Demokrata Fórum parlamenti képviselője szerint az erdélyi szászok évszázadokon át működő autonómiája mutatja, hogy ezeken a területeken hagyománya van az önrendelkezésnek. Szilágyi Zsolt a szervezők nevében úgy fogalmazott: "Sikerült bemutatni a működő nyugat-európai autonómiamodelleket, áttekintettük az eddigi munkánkat, és megfogalmaztunk továbblépési lehetőségeket, bátran mondhatjuk, tanácskozásunk sikeres volt". Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke elmondta: 1989 után a romániai magyar közösség felsorakozott a közösségi autonómia mellett. /Célunk a közösségi autonómia intézményrendszere. A nemzetállam a szegénységet konzerválja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ Németh Zsolt így kezdte hozzászólását: Nem hallgathatjuk el, hogy a magyarság a Kárpát-medencei népek között folyó “fennmaradási” versenyben nem áll jól: demográfiai pozíciói romlanak, nyelvterülete zsugorodik. “E folyamatok feltartóztatása és megfordítása érdekében el kell érni, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén maradjon, hogy nemcsak jó, de érdemes is legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében.” Összegzésként Németh Zsolt hangsúlyozta, hogy a közösségi autonómia a Kárpát-medencei magyarság jövőjének megkerülhetetlen előfeltétele. Toró T. Tibor kijelentette: “mi az autonómiában ismertük fel és képviseljük a nemzeti gondolatot”. Az autonomisták előtt álló teendőket összefoglalva azt emelte ki, hogy az elméleti megalapozás szakaszán lassan túljutva, az intézményépítés és -működtetés közel sem könnyű feladata következik. A konferencia végén felolvasták a különböző okok miatt távol maradt Gabriel Andreescunak és Eva Maria Barkinak a jelenlévőkhöz intézett levelét. /Makkay József, Szentgyörgyi László: A magyar közösség autonómiájának nincs alternatívája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 6./

A Kovászna Megyei Rendőrfelügyelőség elmarasztalta a bodoki és a zágoni rendőrőrs-parancsnokokat, akik a települések polgármestereinek kérésére vizsgálatot folytattak annak kapcsán, hogy az MPSZ aláírásgyűjtő akciókat indított a szervezet helyhatósági választásokon való részvételének támogatására. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ titkára a múlt héten elmondta, hogy három településen megfélemlítik a szervezet aláírásgyűjtő képviselőit, akiknek a rendőrségen kell nyilatkozatot tenniük. Zágonban a vizsgálat annak alapján indult, hogy Kiss József zágoni polgármester a rendőrséghez fordult az ügyben. Gazda közölte: Komandón az beszélik az emberek, hogy ha csatlakoznak az MPSZ-hez, munkahelyük nélkül maradnak, vagy nem kapnak szociális támogatást. "Ez az ellenpropaganda pánikhangulatot keltett a lakosság körében", mondta Gazda Zoltán. Hozzátette, az MPSZ lépni fog, ha a megfélemlítő akciók folytatódnak. A Szilágy megyei Magyar Polgári Szövetség helyi szervezte alakult Zilahon és Szilágysomlyón. /Elmarasztalták a vizsgálatot indító rendőröket. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./