A Magyar Polgári Szövetség bemutatkozó ülést tartott ápr. 5-én Csíkszeredában. Szabó Soós Klára, az országos elnökség tagja az MPSZ csíkszeredai vezetőségét mutatta be, Szondy Zoltán elnököt, Szikszay László és Papp Előd alelnököket. Szabó Soós Klára hangsúlyozta, hogy nem Bukarest, hanem Erdély centrikus politikát szeretnének folytatni. Az MPSZ indulni fog a választásokon és Csíkszeredában is teljes listát szeretnének állítani. Bencze Tibor, az országos kampánystáb tagja elmondta: eddig 22700 (Hargita megyében 5700, Háromszéken 7400 ) aláírás gyűlt össze. /(Daczó Dénes): Bemutatkozó beszélgetést tartott az MPSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

Kolozsváron rendezték meg ápr. 3-án az Atlantisz harangoz című országos versmondó-vetélkedőt. A rendezvényre a Koós Ferenc Alapítvány, a Phoenix és Gaudeamus könyvesházak, valamint a vetélkedőnek otthont adó János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében került sor. Az idei verseny tematikája a kisebbségi lét irodalma volt. Közel 50 középiskolás mérhette össze tudását és előadói tehetségét. A díjazottak az oklevelek mellett értékes könyvajándékokat, CD-t, valamint emlékplakettet vehettek át. /Tóth Ibolya: Újra felcsendült Atlantisz harangja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./ Magyari Eszter, a kolozsvári Phoenix Könyvesbolt vezetője társaival együtt negyedik alkalommal szervezte meg az Atlantisz harangoz című szavalóversenyt. Erdély legeldugottabb településeiről jönnek ilyenkor ide a fiatalok. Az Erdélyi Vitézi Rend lovagjai Magyari Esztert nemrégiben maguk közé választották. /Szabó Csaba: Atlantisz, a biztos szárazföld. Jelenség lett a Phoenix könyvesbolt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

Nyárádszeredában immár 11 éve működik a budapesti Szent István Egyetem Kertészeti Karának távoktatási tagozata. Az itt végzett diákok létrehozták a nemrég hivatalosan is bejegyzett Magyar Kertésztársaságot, melynek elnöke dr. Jakab Sámuel, alelnöke Seprődi József, titkára Kentelky Endre. Célkitűzései között szerepelt többek között az időszerű kertészeti kultúra terjesztése, a kertészeti oktatás támogatása, a magyar kertészeti szaknyelv megőrzése és fejlesztése, szakinformációs hálózat kialakítása, zöldség-, gyümölcs-, dísznövénytermesztők szakszövetségeinek létrehozása, országos kertészeti hálózat kialakítása, piackutatás, kertészeti szaktanfolyamok szervezése. /(Bögözi Attila): Magyar Kertésztársaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

    Czikó Árpád közgazdász-bankigazgató könyvet ír Háromszék gazdasági sorsának alakulásáról. A térség gazdaságtörténetét az 1867-es osztrák–magyar kiegyezéstől indítja, és az 1989-es fordulatig követi nyomon. Czikó Árpád kitér arra is, hogy 1945-től a kommunisták hogyan nyomulnak előre. A Maniu-gárda kivonulása után próbálnak minden kulcspozíciót megszerezni. Kitakarodásuk után a székelyföldi lakosság fellélegzett.   Azután az első népgyűlések. Kezdetben mindennap népgyűlés volt. Minden kizsákmányolót, földbirtokost és nagytőkést fel akartak akasztani, erről beszéltek a szónokok. Pila marsall éjjeliőr volt a kovásznai erdőiparnál, 1945 után meg tábornoki egyenruhában masírozott a népőrség élén. Ez a népőrség különálló alakulat volt, Pilának alárendelve. Az egyik alakulat parancsnoka Elephant József festő és mázoló, egy Péter nevű suszter volt a másik parancsnok, és egy harmadik szabó volt.  Az első megyefőnöknek Demeter Andrást, egy bölöni gazdálkodót neveztek ki. Akkor a megyei párttitkár Csoboth Imre nevezetű kászonújfalusi férfi, előbb bukaresti szabómester volt, és illegális kommunista.  Apor báró után Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter Szentiványi Gábort kinevezte főispánnak. Ő 1945 áprilisában jött haza, jelentkezett a népőrségnél és közölte, ő doktor Szentiványi Gábor, Háromszék vármegye főispánja.  Abban a pillanatban letartóztatták.  /Sylvester Lajos: Gazdálkodás Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

Ápr. 7-én megalakult a Magyar Polgári Szövetség Máramaros megyei szervezete. Az alakulatot a nagybányai, máramarosszigeti, felsőbányai, koltói és hosszúmezői küldöttek alapították. Az elnökség összetétele: – elnök: Cziple Aurél János, a nagybányai szervezet elnöke, – alelnökök: Lemák Rudolf – Máramarossziget, Dénes András – Nagybánya, Keisz Robert Zoltán – Felsőbánya, Jenei Jenő – Koltó. /Megyei MPSZ alakult. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 9./

Maguk az ortodoxok is tiltakoznak Nagyváradon az egyház terjeszkedése miatt. Az emberek szeretnék megakadályozni egy újabb ortodox templom építését, mondván, a templom a környék egyetlen játszóterét és parkolóhelyeket foglalja majd el. Feldühödött környékbeli lakók egy csoportja részben lerombolta a drótkerítést, amely a templom számára kijelölt telket vette körül. A templomépítés leghangosabb ellenzői szinte kivétel nélkül ortodoxok. „Semmi szükség itt templomra, van a környéken elég. Játszótér viszont egyetlenegy van, és ha templom épül a helyére, nem lesz hova kiengednünk a gyermekeinket.” – véli az egyik tiltakozó. /Pengő Zoltán: Templom épül a játszótérre? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

Megnyílt több mint ötszáz képeslap és háromszázötven tojás gyűjteményes kiállítása a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola bentlakásában. Burus János tanár diákjai rendszeresen gyűjtenek, tanulnak, és létrehozták a Nagybükki Néprajzi Társaságot. Az iskola mintegy ötven diákja a választható tantárgy keretében – immár öt éve – helytörténetet, népismeretet és néprajzot tanul. A diákok gyűjtötték össze a kiállítás anyagát. Elsőként Erdélyben, diákok számára Kútfő névvel saját kiadvány megjelentetésére is készülnek. A kis magyar néprajz diákoknak alcímet viselő, negyven oldalas kiadványt első alkalommal májusban szeretnék megjelentetni. Minden számban tervezik szakember dolgozatának közlését. /(Daczó Dénes): Húsvéti színvarázs az iskolában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Kilencvenedik évében elhunyt Metz József /Elek, 1914. nov. 24. – Nagybánya, 2004. ápr. 8./ Tanári oklevelet (történelemből, magyarból és földrajzból) Kolozsvárott szerzett, 1938-ban. 1940-ben Nagybányán kapott tanári állást. 1946-48 között gimnáziumi igazgató, 1948-54-ben vegyipari középiskolai tanárként, 1954-59 között pedig gimnáziumi tanárként dolgozott. 1959 októberében politikai okok miatt letartóztatták. Fél év után szabadlábra helyezték, de eltiltották az ifjúsággal való foglalkozástól, építőtelepi dolgozóként kereste kenyerét. Csak 1970-ben „fogadta vissza" a tanügy. 1976-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig földrajzot tanított. Munkásságát 1998-ban az EMKE Kun Kocsárd-díjával jutalmazták. A környék helytörténészeként tartották számon. Az általa kezdeményezett EMKE Füzetek sorozatban a Bányavidéket mutatták be. Lakása ajtaja nyitva áll mindenki előtt, aki részesülni akart művelődési, irodalmi búvárlásainak eredményeiben. /(Dávid Lajos): In memoriam Metz József. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 9./

A tízéves múltra visszatekintő kolozsvári Tinivár Könyvkiadó gondozásában megjelent a Maturandusok 2004–es kiadvány, az erdélyi magyar ballagó diákok X. évkönyve. A Szent Korona tanáról, eredetéről, gyakorlati jelentőségéről és az országcímerről szóló könyvet /dr. Molnárfi Tibor: A Korona (Regnum Marianum)/ a magyarországi kiadás után a Tinivár is megjelentette. /(anikó): A Tinivár kiadásában megjelent a Maturandusok és A Korona. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 9./

Beköltöztetés előtt leégett a szovátai gyermekotthon. Hegyi Mihály alpolgármester elmondta, a nagy nehézségek árán, összekunyerált pénzekből, Böjte atya kezdeményezésére felépített gyermekotthon már fogadhatta volna a kis bentlakókat. Az épület feltehetően a villanyvezeték meghibásodása miatt kigyúlt. /Nagy Botond: Leégett az újonnan felépített szovátai gyermekotthon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./

Ápr. 8-án Kolozsváron, a Györkös-Mányi Albert Emlékházban kiosztották az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány kritika-pályázatának díjait. Az alapítvány kilenc éve Székelyudvarhelyen azzal a szándékkal alakult, hogy a hazai tollforgatók számára kiírt pályázatokkal tehetségeket részesítsen kitüntetésekben, ezzel szolgálva az erdélyi magyar irodalom fejlődését. Eddig kisregények, esszék és novellák szerzői számára hirdettek pályázatokat, tavaly viszont a kritikaírás következett. Lőrincz György alapítványi elnök elmondta: a pályázat szülőatyjai Kántor Lajos és Pomogáts Béla. A díjazottak – valamennyien fiatal tanárok, diákok, reményteljes művészetrajongók – a következők: 1. Végh Balázs, 2. Vári Csaba, 3-4. Gál Andrea és Petres László. /Ö. I. B.: Fiatal kritikusok elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

A másként gondolkodók Tőkés László (akkori) tiszteletbeli elnök védnöksége alatt megszervezték az Alsócsernátoni Fórumot /1998. szept. 12./, amelyre hivatalos volt Markó Béla szövetségi elnök is. Azonban az RMDSZ csúcsvezetősége nem jelent meg a fórumon, ehelyett Kolozsvárra összehívták az országos választmányt, és bejelentették, hogy ha a kormány nem engedélyezi az önálló magyar Bolyai Tudományegyetemet, az RMDSZ kilép a kormányból. Markó Béla elnök a marosvásárhelyi Bernády-házba értekezletet hívott össze, amelyen részt vettek az RMDSZ szenátorai, képviselői, az államtitkárok, a magyar prefektusok és alprefektusok, valamint a megyei elnökök. Gaál Márton jelen volt akkor ezen a tanácskozáson, most beszámolt erről. Markó Béla feltette a kérdést, hogy kinek-kinek a területén milyen gazdasági, politikai és személyi következményekkel jár a kilépés.  Toró Tibor, a Reform Tömörülés elnöke kifejtette: a kilépésre vonatkozó határozatot be kell tartani. Toró beszéde alatt Verestóy Attila szenátor nevetett, végül röhögött. Utána indulatosan ezt mondta Torónak: „Gondolkodnék a szavaidon, ha embernek tartanálak, de a szememben nem vagy ember!” Durva kijelentéséért a gyűlésvezetőnek rá kellett szólnia Verestóyra. Gaál Márton hozzászólásában kifejtette a Verestóy szavaival kapcsolatos véleményét, mire Verestóy kimondta: „Vegyék tudomásul, azért jelentettük be, hogy kilépünk a kormányból, hogy benne maradhassunk.” /Gaál Márton, Marosvásárhely: párbeszéd RMDSZ módra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 13./

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör, a SEIK, 1962 óta tartja összejöveteleit. Önképzőköri jellegű, tagjai száma 12–20 között ingadozik, de voltak időszakok, amikor 35–50 irodalombarát is látogatta üléseit, s tagjai között olyan irodalmárokkal büszkélkedhetett, mint Györffi Kálmán, Szávai Géza, Gál Éva Emese vagy az orvosként is köztiszteletnek örvendő Kercsó Attila és Panigay Róbert. A kör tagjai között tarthatták számon a történész Garda Dezsőt is. Az idei rendezvények közül Ambrus Lajos költő, meseíró, Rokaly József helytörténész, Komán János költő felolvasóestje emelkedik ki. E hónapban Tüzes Bálint nagyváradi költő lesz a vendég, májusban Kozma János budapesti költő, előtte a Helikon szerkesztőségéből Szilágyi István, Sigmond István és Király László látogat Gyergyószentmiklósra felolvasni. Júniusban a beregszászi Füzesi Magdolnát várják estjükre. /Bajna György: Túl a negyvenen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

Kóka Rozália előadóművész, érdi néprajzi gyűjtő meséket, mondákat, anekdotákat tartalmazó kötetének /Mátyás király rózsát nyitó ostornyele. Mesék, mondák, anekdoták. Timp Kiadó, Budapest, 2003/ második kiadása is napvilágot látott. Megjelent Kós Károly kis munkája /Mátyás király születési háza, Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2004/ is. Kós Károly tanulmánya élethű képet fest a királyról, családjáról és koráról. /Sarány István: Mátyás király fényből és mesékből. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke törvényesnek tartja a Communitas pénzosztási gyakorlatát és politikai indítékú feljelentésnek tekinti a Krónikának a Communitas Alapítvány pénzügyeit vizsgáló tényfeltáró írásait. Takács Csaba az alapítvány alelnöki tisztségét is betölti. Gazda Árpád újságíró közbevetette, hogy az erdélyi magyarság három éve nem kapott részletes tájékoztatást a számára kiutalt román költségvetési támogatások sorsáról. Takács erre azt mondta, hogy a Communitas Alapítvány a közösség intézményépítését segítő programokat is működtet és a támogatási összeget nem az erdélyi magyarságra, hanem erre az alapítványra bízza a jogszabály. A Communitas fizetési listáin három RMDSZ-alelnök és számos RMDSZ-szolgálatban álló személy szerepel, jelezte az újságíró. Takács szerint ők nem ügyvezető alelnökökként, hanem a Communitas Alapítvány programvezetőiként, programkoordinátoraiként szerepelnek a fizetési listán. Milyen Communitas-feladatokat hajt végre Barabási Győző, a Markó Béla közszerepléseinek a filmezésével megbízott tévés szakember? Takács válasza: Milyen jogon próbálja a Krónika megkérdőjelezni azt, hogy tisztességes, becsületes munkáért kapnak fizetést a Communitas Alapítvány munkatársai? A tavalyi Communitas-jelentésből az derül ki, hogy az alapítvány rendelkezésére álló keret 27 százalékát osztották ki nyilvános pályázati rendszeren keresztül. Mi lett a többi 73 százalékkal? Takács válasza: A pénz felhasználásáról többször is összegszerű tájékoztatást nyújtott az alapítvány. További kérdésfeltevések: a művelődési szaktestület a tavaly 2,5 milliárd lej fölött rendelkezett, a végső kimutatásban viszont több mint 7 milliárd lej szerepel a művelődési kiadások fejezetében. A sajtó szaktestület által kiosztott 2,7 milliárd helyett a kimutatásban 5,4 milliárd lej szerepel a sajtó fejezetben. Mi ennek a magyarázata? Takács szerint vannak olyan programok, amelyek további támogatást nyernek el, amit szintén pályázatok alapján ítélnek meg. Az egyes tevékenységeknél a támogatási összegek nem szerepelnek, jegyezet meg az újságíró. Takács közölte: bárki megkérdezhető, aki támogatást kapott. A személyre szóló összegszerinti támogatásokat csak a kedvezményezett hozzájárulásával közölhető. Takács szerint a Krónika állításai rosszindulatúak és azok a Communitas Alapítvány és valamennyi munkatársa megbélyegzését, lejáratását célozzák. /Gazda Árpád: Takács: nincs kettős finanszírozás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 19./

Megjelent Nyírő József: Néma küzdelem /Nyírő József Művei sorozat, 2. /Pallas–Akadémia, Csíkszereda/ című regénye. A 19. század végén játszódó cselekmény egy erdélyi magyar szórványtelepülés lakóinak hősies küzdelmét jeleníti meg a puszta túlélésért, miközben a magyar és a román bankok egyaránt becsapják őket, így válva a banki ügyletek a magyarság elnemzetlenítésének és a románság térnyerésének hatékony eszközévé. A kötet utószavát Pomogáts Béla irodalomtörténész írta. /A Pallas–Akadémia új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

Az Európai Parlament Információs Hivatala adta ki az Európa ma és holnap című nagy alakú, igényes kivitelű brosúrát – olvasható a www.dominium.hu elektronikus portál március 20-i kiadásában Kenéz Endre Zoltán A hazaárulás minősített esete című jegyzete. Az Európa ma és holnap Magyarországra vonatkozó részének szerzője a magyarság ellensége lehet.  A füzet több nyelven 28 mai és jövendő EU-tagország bemutatkozását tartalmazza. Az egyes országok maguk állították össze a szöveg- és képanyagot, az előszóban a kiadó a szövegek tartalmáért nem is vállal felelősséget.  A bemutatkozásnál a többség reális történelmi és kulturális tényanyaggal szolgál. Néhány, az Európai Unióba igyekvő ország nemzeti legendáit is a képbe illeszti. Magyarország 1990-ig terjedő 14 megemlítendő történelmi eseményt idézett, a románok ugyanerre az időszakra 34-et. Magyarország ismertetésében a szerző 1000 előtt nem talál semmi említésre méltót. Nem volt honfoglalás, 1000 előtt nem volt magyar történelem, sőt a Kárpát-medencében sem történt semmi 896 és 1000 között, az Árpád-házi uralkodók nem léteztek, 1000-ben jött Szent István és megalapította a keresztény államot.  Ezzel szemben a szlovákok és a románok ősi európai kultúrnemzetként mutatkoznak be.  Szlovákia az egzakt módon soha nem azonosított Nagy-Morva Birodalommal kezdett, majd Bratislava első nyomaként említette Árpád csatájának (szintén nem azonosított) helyszínét.   Románia továbbment: Kr. e. VI. sz.: a románok őseinek, a dákoknak első említése Homérosz és a nagy antik mesélők által. Kr. e. I. sz.: a rómaiak elfoglalják Dacia területét. A romanizálási folyamat kezdete. A románok tudomást sem vesznek arról, hogy Constantin Daicoviciu, a dákoromán folytonosság elméletének atyja 1973-ban, halála előtt maga ismerte el kutatásai hazug voltát.    A magyar történelemre visszatérve: nem volt korszakalkotó politika- és jogtörténeti dokumentum az Aranybulla, nem volt tatárjárás, nem volt Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Margit, Szent Kinga, Szent Erzsébet. Nem említik 1456-ot, holott az egész világban harangoznak a nándorfehérvári diadallal végződő keresztes hadjárat emlékére. Mátyás humanista birodalma említésre sem méltó.  Hol marad a sok évszázados, a magyarságot őrlő keresztyénség-pajzsa küzdelem?   Mohácsot a szlovákok említik csak a saját történelmi eseménysorukban. Nem jelenik meg továbbá a vallásszabadságot világelsőként deklaráló tordai országgyűlés sem (1568). Nem szerepel az összefoglalóban a török kiűzetése (1686, Buda, 1697, Zenta), Thököly, II. Rákóczi Ferenc sem, hiányzik a magyar reformkor, az 1848/49-es szabadságharcról sincs egy árva szó sem. A románok viszont saját forradalmukként szerepeltették. /Sylvester Lajos: A hazaárulás minősített esete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 21./

Ápr. 21-én az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tanácstermében ülésezett a Felsőoktatási Tanács Kolozsváron. A megbeszélés fő témája: a magyar anyanyelvű felsőoktatás jövőképe az egyetemi reform folyamatában. A meghívottak a Felsőoktatási Tanács tagjai: egyetemi rektorok, rektor-helyettesek, professzorok, intézményi képviselők, személyiségek. Az ülés minisztériumi meghívottja, dr. Floare Macris ismertette a szaktárca és az egyetemi szakértők által kidolgozott felsőoktatási törvény-tervezetet, a Románia által is aláírt Bolognai Egyezmény alkalmazására vonatkozóan. Dr. Péntek János egyetemi tanár elemezte a romániai magyar felsőoktatás helyzetét. Péntek János kifejtette: az elkövetkezőkben egy stratégiai döntés-előkészítő bizottságot kell létrehozni, amely a konkrét szakmai tapasztalatokra építve megoldási alternatívákat javasolhat majd. Dr. Nagy László rektor-helyettes a Babes-Bolyai Tudományegyetemen bekövetkező struktúraváltásáról, ennek előnyeiről és hátrányairól beszélt. Dr. Szilágyi Pál rektor a magánegyetemekről, az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szakok jövőbeni perspektíváiról szólt. A résztvevők abban állapodtak meg, hogy létrehoznak egy operatív koordinációs testületet, amely folyamatosan ajánlatokat tesz a bolognai elvek alkalmazásának gyakorlatára, állandó kapcsolatot tart a magyar anyanyelvű felsőoktatás szervezőivel és vezetőivel, júniusig kidolgozzák az erdélyi magyar nyelvű felsőoktatás általános stratégiáját, megvitatják a Babes-Bolyai Tudományegyetemen folyó magyar nyelvű oktatás autonómiáját szavatoló struktúrák kialakítási tervezetét. /Ülésezett a Felsőoktatási Tanács. = RMDSZ Tájékoztató, ápr. 22., 2700. sz./

Tulit Attila Szász Jenővel, az országos szervezet elnökével Bukaresten benyújtotta az Országos Választási Irodának (OVI) nyújtotta be a Magyar Polgári Szövetség által országos szinten összegyűjtött és hitelesített 54 115 támogató tag aláírását. – Ha mégsem engedik meg az MPSZ-nek, hogy részt vegyen a választásokon, akkor újabb négy évig szervezetépítéssel foglalkoznak – jelentette ki Gazda Zoltán. Megnevezték Sepsiszentgyörgy MPSZ-polgármesterjelöltjét: Tulit Attila vállalkozó. Sepsiszentgyörgy önkormányzati képviselőjének jelölték: dr. Antal Álmos orvost, dr. Bíró István orvost, Fazekas Ágnes tanárt, Ferencz Csaba újságírót, Fodor László közgazdászt, Gazda Zoltán színészt, György Ignác kertészmérnököt, Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgatót, Kovács István unitárius lelkészt, Krecht Gyöngyvér tanárt, Majos Attila vállalkozót, Már István tanárt, Nagy Gábor tanárt, dr. Nemes Tibor orvost, Ősz Erőss Péter nyugalmazott tanárt, Pethő István villamosmérnököt, Szőcs Levente szociológust, Torró Attila képzőművészt, Tulit Attila vállalkozót, Újfalvi István tanárt, Váncsa Albert tanárt. Az MPSZ a roma közösség képviselőjének helyet kíván biztosítani listáján. A megyei tanács jelöltlistája nem készült még el. Képviselőjelölteket indítanak Sepsiszentgyörgyön, Barátoson, Illyefalván, Kommmandón, Kökösben (még mindig nem biztos), Dálnokban, Málnáson, Uzonban, Zabolán, Baróton, Vargyason, Kézdivásárhelyen. /(s): Az MPSZ jelöltje polgármesternek Tulit Attila. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

A szűkös költségvetés ellenére a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) teljesíti a vállalt feladatokat, a 2004–2005-ös tanévben ugyanazokkal a szakokkal, változatlan kerettel működik majd; a marosvásárhelyi egyetemi campus főépülete a betervezett ütemben épül, s október 1-jétől a hallgatók már ott folytathatják tanulmányaikat – hangzott el ápr. 22-én a Sapientia marosvásárhelyi kirendeltségén tartott sajtótájékoztatón. Megjelent a 2004-es felvételi tájékoztató füzet. Dr. Bakacsi Gyula, a csíkszeredai karokért felelős rektor-helyettes, magyarországi professzor rámutatott: idén az egyetem az előirányzott költségvetési keretnek csupán 70 százalékával rendelkezik, ezért jelenleg a lehetséges pénzügyi források felkutatásán dolgoznak. A 2004-es beiskolázási számok még nem véglegesek, előreláthatólag a csíkszeredai karokon összesen 425 helyet, Marosvásárhelyen, a Műszaki és Humán Tudományok Karon 275 helyet, míg Kolozsváron, a Természettudományi és Művészeti Karon 45 helyet hirdetnek meg. /Megjelent az EMTE 2004-es felvételi tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Az érsemlyéni Kazinczy Ferenc Általános Iskolába 70 kisdiák ingázik rendszeresen a környező falvakból, az elemi osztályok elvégzése után. Legtöbbjük hét, tíz kilométernyire fekvő településeikről érkezik. A bihari sajtó legalább már egy évtizede cikkezett a nehéz körülmények között ingázó kisdiákokról. Most a Bihar Megyei Tanács rendkívüli segélyként 300 millió lejt utalt ki autóbuszvásárlásra. A 33 férőhelyes iskolajáratot az önkormányzat saját büdzséjéből tartja fenn, gépkocsivezetőt alkalmazott, így márciustól elejétől 50 gyermek már autóbusszal közlekedhet Érkenézből és Érseléndről, a tanyasiakat pedig egy korábban hasonló céllal vásárolt Aro gépkocsi szállítja iskolába. – Érsemlyéni Hírmondó néven jelent meg folyóirat az érmelléki községben. Az újság szerkesztői helybeli pedagógusok, Taar Erzsébet és Varga József. /Balla Tünde: Megoldódott a messziről gyalogló iskolások gondja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Vajdasági turnéról érkezett haza a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes. Az újvidéki Petőfi Egyesület meghívására – egyedüli erdélyi csapatként – részt vettek a Petőfi Emléknapok – Kárpát-medencei Találkozón. Felléptek Nyikincében és Mitrovicában. A mára már kevés számú magyar lakossal rendelkező településeken nagy szeretettel fogadták a csoportot. Az idén ötödik életévébe lépő Ördögtérgye együttes ősszel születésnapi fesztivált szervez. /(Rostás-Péter Emese): Erdélyi diákok a vajdasági szórványban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Formai okokra hivatkozva a Központi Választási Iroda (KVI) nem tekintette érvényesnek a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) által benyújtott aláírásokat. Jóllehet az MPSZ aláírásgyűjtő ívein a kormány által kijelölt szabványnyomtatványon előforduló valamennyi adat szerepelt, az a mód, ahogy az MPSZ az aláírást gyűjtő személy nyilatkozatát csatolta a felvett adatok hitelességéről, elfogadhatatlan. Pécsi Ferenc képviselőnek, az MPSZ szatmárnémeti polgármesterjelöltjének tudomása szerint a legvehemensebben a bizottság RMDSZ-es tagja, Péter Zsuzsa jogász, parlamenti szakértő tiltakozott az MPSZ gyűjtőíveinek elfogadása ellen, kérve a választásokon való részvételhez szükséges támogató aláírások visszautasítását. Pécsi Ferenc szerint az MPSZ 48 órán belül benyújtja fellebbezését. Amennyiben negatív lesz a KVI válasza, és az MPSZ nem indulhat a választásokon, a nemzetközi szervek tudomására hozzák, hogy Romániában olyan demokrácia működik, amelyben 54000 ember akaratát figyelmen kívül lehet hagyni. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint az MPSZ esetében egyértelmű szabálysértésről van szó. Szász Jenő, az MPSZ elnöke is úgy értesült: egyedül az RMDSZ képviselője volt az, aki az aláírások érvénytelennek tekintését kérte. /Sz. K.: Érvénytelennek tekintették az MPSZ-aláírásokat. Formai okokra hivatkozott a Központi Választási Iroda. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./

A Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójának nagyenyedi eseményeire, többek között az akkor hősi halált halt diákokra emlékeztek a hét végén a Bethlen Gábor Kollégiumban. A díszbeszédek sorát Szabó Hajnal kollégiumi igazgatóhelyettes nyitotta meg. Mádl Ferenc köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke üzenetének tolmácsolása után Kötő József, az EMKE főjegyzője emelkedett szólásra. Az emlékünnepségen felavatták a magyarországi Siklós település támogatásával újraöntött iskolacsengőt, majd ismertették a diákok és tanárok tudományos dolgozatait. Bemutatták az I. György angol király mellszobrát, a budapesti Mikó Diana szobrászművész munkáját. A király a 300 évvel ezelőtti labanc pusztításokat követően oroszlánrészt vállalt a kollégium újjáépítésében. Az avatások sorát a kollégium véndiákjának, Barabás Miklós festőművésznek emléket állító dombormű leleplezése zárta (Lőrinc Lehel műve). A kollégiumokban kiállítások nyíltak meg, tárlatok fogadták az érdeklődőket. A rendezvényt az ápr. 25-i ünnepi istentisztelet és a "nagyenyedi két fűzfa" újraültetése zárta. /Szabó Csaba: Emlékünnep a nagyenyedi két fűzfa árnyékában. Felavatták I. György angol király mellszobrát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Romániában az Oktatásügyi Minisztérium megtiltotta, hogy az egyetem előtti oktatásban kizárólag vagy túlnyomórészt roma diákokból álló csoportokat vagy osztályokat hozzanak létre, mivel ez a szegregáció egyik módja. A megyei tanfelügyelőségek máj. 28–ig tájékoztatják a szaktárcát a megyékben tapasztalható szegregáció méreteiről és ennek megszüntetésére kidolgozott terveikről. /(bor): Megszüntetik a cigányiskolákat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./

A Naturland Alapítvány 10. születésnapját ünnepelte ápr. 21-én Gyergyószentmiklós. Filmvetítéssel idézték föl az eltelt tíz év tevékenységeit, facsemete ültetés a Csíky-kertben, Föld- napi rendezvények, tájékozódási versenyek, takarítás a Gyilkos-tónál, víztisztaság- mérések, játszótérépítés, természetjárás stb. Pál Árpád polgármester, a Naturland tiszteletbeli elnöke értékelte a szervezet munkáját. Ápr. 22-én a helyi Salamon Ernő Líceumban dolgozataikat mutatták be a diákok. Ugyanitt állították ki az eltelt tíz év diákkutatásaiból, dolgozataiból válogatott füzetet, amelyet erre az alkalomra kinyomtattak. /Gál Éva Emese: Egy alapítvány tíz éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Ápr. 26-án Aradon a Jelen Házban bemutatták Dinyés László magyarországi szerző Ismeretlen 1848–49-es dokumentumok című könyvét. A munkát a felelős kiadó, Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke mutatta be. Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke kiemelte: a kiadvány Aradhoz, a tábornokokhoz kötődik. “Dinyés Lászlót eddig képzőművészként tiszteltük, aztán kiderült, hogy költő, s most egy dokumentumokat kutató embert is megismerhetünk benne” – mondta. Dinyés László elárulta: további két könyve jelenik meg október 6-ra, amelyeket szintén a Szabadság-szobor Egyesület felkérésére készít el Az aradi rabok, illetve Virág Gedeon őrnagy életrajza címmel. /(nagyálmos): Dinyés ismeretlen dokumentumai. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

Páskándiné Sebők Anna szerkesztő, Páskándi Géza író özvegye a Duna Televízió csapatával járja Erdélyt, volt politikai foglyokat keres föl az 1956–65-ös időszakból. A napokban meglátogatta Gyergyószárhegyen Ferencz Ervin atyát, a Szoboszlay-per volt elítéltjét, Gyergyószentmiklóson pedig Salamon László volt 56-os elítéltet, majd Csíkszereda felé vette útját. Páskándiné Sebők Anna rámutatott, nemcsak a fiatalok, de az idősek sem ismerik azt az eseménysorozatot, amely 1956 és 65 között végbement Erdélyben, a borzalmas meghurcoltatásokat és az egymást követő pereket. Több mint négy és fél éve kutatja az erdélyi 56-os eseményeket, és azt kellett tapasztalnia, hogy az embereknek az egészről fogalmuk sincs. Mostani munkájukkal tizennyolc pert dolgoznak fel, körülbelül négy és fél, ötórás film lesz, amely feldolgozza az 56 utáni temesvári pert, a Szoboszlay-féle pert, az érmihályfalvi pert, a váradi Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetének perét, a kolozsvári képzőművészekét, a Bolyai 1-es, 2-es és 3-as pert, mert itt három per következett egymás után 56 őszétől 58 végéig, a ferencrendi szerzetesek és Csiha Kálmán perét, a teológusok perét, a Küküllő menti röpcédulásokét, a Fekete Kéz, valamint a csíkszeredai tanárok és diákok perét, azon 56-os elítéltek pereit, akik a forradalom idején Magyarországon küzdöttek, majd itt ítélték el őket és a 65-ös „államellenes ügy" perét. Ezek a perek 11–12 ezer embert érintenek, és eddig nem készült róluk komoly felmérés, s nem tudják az összes elítélt számát sem. Megkérdezhető, mit csinálnak a fiatal történészek? Most dolgozó csapatukban az operatőr Sára Balázs, a hang Alföldi Jenő, a gyártásvezető Sarudi Gábor. Az egyik fő támogató a Duna Televízió. A filmben sok lesz a dokumentum, eddig ismeretlen dokumentumok is, mint a Szoboszlay-perben kimondott halálos ítéletek, a kivégzések jegyzőkönyvei, tehát olyan dokumentumok, amelyek eddig nem jelentek meg. /Gál Éva Emese: Filmszalag örökíti meg az emlékezetnek. Meghurcoltatások, perek Erdélyben 1956–65 között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Az Igazlátó Napok című rendezvénnyel kíván a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) hozzájárulni az egyetemeken a tanárok és diákok közötti konfliktusok megoldásához. Sükösd Erika főszervező elmondta: útjára indították a következő négy hetet felölelő érdekvédelmi programot. /Igazlátás a KMDSZ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

Azonnali hatállyal leváltották Hargita megye rendőrkapitányságának nyolc vezetőjét, miután a Csibi-ügy néven elhíresült eset kapcsán kiderült, hogy törvénybe ütköző cselekedetek elkövetését elősegítő súlyos hivatali mulasztásokat követtek el. Az "egészségügyi okokból" néhány nappal korábban nyugdíjazott megyei rendőrfőkapitány után menesztették az intézmény összes számottevő vezetőjét és felelős beosztású tisztségviselőjét. Az ügyész nem ért egyet Csibi vizsgálati fogsága idejének csökkentésével. /Menesztették a Hargita megyei rendőrség vezetőit. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./