Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Kovács István (Kokó)
19364 tétel
2003. szeptember 29.
"Egésznapos ünnepi rendezvénysorozattal emlékeztek meg Torockón a Tóbiás-ház tízéves fennállásáról: a Brassais Véndiák Alapítvány ifjúsági szabadidő központjában egy évtized alatt többezren megfordultak. Egy héttel korábban megnyílt a Székelykő árnyékában című festészeti kiállítás, Kováts Ildikó rajztanár-festőművész képei Torockó mesebeli világát idézték. Ugyanott Felházi Ágnes képzőművészetis diák kiállítása nyílt meg. Többszáz facsemetét ültetett el a Brassai Sámuel Elméleti Líceum tanári karából álló ünneplők csapata. Szabó Zsolt, a Brassais Véndiák Alapítvány elnöke a ház történetét ismertette. Tíz évvel ezelőtti segítségkérő felhívásukra jelentkezett többek között Tóbiás Károly is, akinek nagyapja Torockóról származott el, ő adta a pénzt a telekre és a házra, nekiláthattak az építkezésnek. Tíz esztendeje ünnepelték a házavatót. Rengeteg programot szerveztek gyerekeknek, felnőtteknek. Szép eredményeket mutathat fel az itteni rajztábor, a néptánctábor, közgazdász hallgatók is évente kijönnek, mintegy 11 ezren látogatnak el ide egy évben. Brassai Sámuel Torockószentgyörgyön született, az utolsó magyar polihisztorként szokás számon tartani, az ő szellemében tevékenykednek. Felolvasták Tóbiás Károly özvegye, Vörös Katalin levelét, majd a Brassai-líceum vezetősége, Kósa Mária igazgató és Sebestyén Éva aligazgató is megosztotta ünnepi gondolatait az egybegyűltekkel. Délután a brassais diákok és véndiákok előadása következett. /Sándor Boglárka Ágnes: Tízéves a torockói Tóbiás-ház. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"
2003. szeptember 29.
"A múlt nem lehet a feledésé: tanulságait a jövő érdekében a jelenben kell hasznosítani" - írta Tőkés Elek iskolaigazgató a Báthory István Elméleti Líceum fennállásának 425. évfordulója alkalmával megjelentetett emlékkönyv előszavában. "Az örök iskola. Lapok a kolozsvári Báthory István Gimnázium történetéből" címet viselő könyvben volt tanárok és diákok számolnak be azokról az élményeikről, amelyeket a tanintézmény nyújtott számukra. Az emlékkönyv szept. 27-i bemutatóján Tőkés Elek elmondta: a könyv történelmi forrásanyag azok számára, akiket érdekel a romániai magyarság sorsa, az erdélyi magyar kultúrtörténet. Tőkés Elek iskolaigazgató közölte, az iskola fizikai állapotában teljesen megújult, a külső javításokat a helyi önkormányzat finanszírozta, a belső megújulás saját erőből és a szülők hozzájárulásával történt meg. Az elmúlt két-három évben a tanári kar is teljesen kicserélődött, a generációváltásra most került sor. Az iskola tanári kara jelenleg 101 tagot számlál; 84 tanárnak teljes katedrája van, a többiek betanítanak. Az elmúlt években a számítógépparkot is sikerült kialakítani. /Pap Melinda: "Az örök iskola" Emlékkönyv a 425 éves iskola tiszteletére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./"
2003. szeptember 30.
"A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a bihari és az Arad megyei polgári mozgalmak társszervezésében októberben nagyszabású rendezvénysorozatot szervez az aradi tábornokok emlékére. Tőkés László püspök szept. 29-i nagyváradi sajtótájékoztatóján elmondta: azért van szükség a vértanúk emlékének méltó megünneplésére, mert az RMDSZ-politika erre már nem képes. Az aradi rendezvénysorozat október 1-jén kezdődik: ennek keretében az EMNT kezdeményező testületének tagjai és az erdélyi magyar polgári egyesületek vezetőinek közös tanácskozására is sor kerül. Okt. 5-én az ünneplők mind az aradi Tűzoltó téren lévő üres talapzathoz, mind a Minorita templomban lévő restaurált szoborhoz elmennek. A püspök szerint az RMDSZ-nek várnia kellene a szobor köztéren való elhelyezésével, mivel ezt csak elvtelen politikai megegyezés révén lehetne megoldani. Tőkés úgy véli: az RMDSZ vezetősége meghátrált és meghajolt azon mérhetetlen megaláztatás előtt, amely történelmünket és nemzeti közösségünket érte a szobor újraállítási időpontjának elhalasztásával. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT kezdeményező testületének ügyvivő elnöke szerint azáltal, hogy a román kormány semmibe vette az aradi tanács határozatát, ismételten bebizonyította miként viszonyul az alkotmányos törekvésekhez. /Borbély Tamás: Megemlékezés az aradi tábornokokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"
2003. szeptember 30.
"Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokkal megbízott ügyvezető alelnöke terjedelmes interjúban bizonygatta, hogy az RMDSZ mindig jó úton járt. Vele szemben fellépnek a "különböző okokból az RMDSZ szélére szorultak, netán abból éppen kiszorultak, akik valamiért elégedetlenek, vagy meglehet, csak önös célokból, csoportérdekből" tevékenykednek. Ezek az emberek "arra hivatkoznak, hogy az RMDSZ elárulta a magyarság ügyét, lemondott például az autonómia elvéről." Borbély László szerint ez nem igaz. Az új szerveződésekről is véleményt mondott: "kimondottan káros ennek a szerveződménynek a tevékenysége, ráadásul nem is lehet látni világosan, pontosan mit akarnak." /Gyarmath János: A magunk szabta utat fogjuk járni. Interjú BORBÉLY LÁSZLÓ kormánykapcsolatokkal megbízott ügyvezető alelnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./"
2003. szeptember 30.
"Az erdők jogos tulajdonosainak visszaadása nem halad úgy, ahogy kellene, sem az állami, sem a magánerdők kitermelése nem történik mindenütt a törvényes előírások szerint. Nemrégiben parlamenti kivizsgáló bizottság járta be Hargita megye északi tájainak erdőit. Garda Dezső képviselő, a bizottság tagja összegezte a tapasztalatokat. Jelentősek az erdőlopások. Az egykori tulajdonosoknak legtöbbször nem az ősi helyen osztották ki a fás területeket, hanem kimértek nekik egy csutakos részt, és amikor nem voltak megelégedve mindezzel, a helyi rendőrséggel megfenyegették őket. Ugyanakkor egész erdőrészeket irtottak ki, s e törvénytelenségek fedezésére az állami erdőgazdálkodás számlatömbjeit használták. E vidéken egy szűk csoport tartja kezében a hatalmat, s nemegyszer megtörtént, hogy a fatolvajok kiirtották mások erdeit, s legjobb esetben a tulajdonos az érték alig néhány százalékát, zsebpénzt kapott. És azt állították a kárvallottak, hogy ha mertek emiatt szólni, a kivizsgálást végző intézmények - rendőrség, ügyészség, bíróság - azoknak adtak igazat, akik gazdagabbak és hatalomközelben voltak. Gyergyó vidékén a helyi földosztó bizottság tagjai - többségben RMDSZ-es magyarok - nem akarják birtokba helyezni a jogos tulajdonosokat. Megsokasodtak az erdőlopások.A helyi rendőrparancsnok Garda képviselőről azt állította, hogy szélsőséges nacionalista, fasiszta, ezért a 90 százalékban románokból álló parlamenti bizottság a további kivizsgálást leállította. Garda nem hagyott fel az igazság kiderítésével, az idén újból parlamenti bizottság járhatott a vidéken. Ők újra elkaptuk a fatolvajokat, a rendőrség nem volt képes erre. Azért, hogy eltüntessék a lopás nyomait, meggyújtották a csutakokat. Azonban a friss ültetvények is a lángok martalékaivá lettek az idei tavaszon. A tetteseket a rendőrség nem tudta azonosítani, annak ellenére, hogy az emberek tudják a tolvajok nevét. A helyi vezetők megígérték, hogy egy hónapon belül megoldják azoknak a helyzetét, akik csutakot kaptak vissza. Azóta eltelt több hónap, de eddig minden maradt a régiben, hallani sem akarnak arról, hogy a kárvallottakat kártalanítsák. /Román Győző: Fa helyett csutak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 30./"
2003. szeptember 30.
"Elkezdődött az új egyetemi tanév. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektora tanévnyitó beszédében elmondta: az egyetemen idén mintegy 45 ezer diák tanul, az intézményben román nyelven 88, magyar tagozaton 52, német vonalon pedig 13 szakon folyik az oktatás. Néda Árpád rektor-helyettes a Szabadságnak elmondta: a magyar nyelvű oktatás területén több újítást is megvalósítottak. A Református Teológia Kar keretében beindult a didaktikai teológia - kántorképző szak, ami hiánypótló e téren, és lehetővé teszi, hogy a vallástanárit végzett diákok kántorként is dolgozzanak. Ugyanakkor a Közgazdasági Tudományok Karon és a Jogi Karon tovább nőtt a magyar vonalon tanuló egyetemi hallgatók száma. A BBTE-n jelenleg 9511 magyar anyanyelvű diák tanul, ebből mintegy hatezer a magyar tagozatra járó egyetemi hallgatók száma. A Bölcsészkaron a román hallgatók kérték egy magyar nyelvű előadás beindítását nem magyar anyanyelvű egyetemisták számára. A mester- és doktoranduszképzésre vonatkozóan a rektor-helyettes kifejtette: idén több karon is indult magyar mesterképzés, és az itt oktató tanárok száma is megnőtt. Az elmúlt évben több magyar professzor is megkapta a mester- és doktorandusz vezetés jogát, ami lehetővé teszi, hogy a magyar hallgatók anyanyelvükön vizsgázhassanak, és magyar nyelven írják doktoranduszi téziseiket. /Pap Melinda: Elkezdődött az új egyetemi tanév. Idén mintegy 45 ezer hallgató tanul a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./"
2003. október 1.
"Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány szervezte meg májusban azt a civil fórumot, amelyen létrehozták a Gazdasági Civil Parlamentet. A Gazdasági Civil Parlament székháza Kolozsváron van, költségvetéssel is rendelkeznek, habár nem jogi személyiségként jegyeztették be magukat Ennek első közgyűlésére került sor szept. 26-án Marosvásárhelyen. A találkozón 18 tagszervezet képviseltette magát, amelyen megvitatták és jóváhagyták az érdekvédelmi szervezetként működő "parlament" alapszabályzatát és megfogalmazták céljaikat.. Eszerint: "A Gazdasági Civil Parlament (GCP) olyan önkéntességen alapuló szerveződés, amelynek tagjai lehetnek civil szervezetek, a gazdasági élet bármely területén tevékenykedő, gazdasági kérdések iránt érdeklődő nonprofit közösségek, szövetségek, egyesületek, társaságok, alapítványok, körök, klubok". Döntöttek arról is, hogy a GCP vezetését éves időszakokra osztják fel. Ebben az évben a Romániai Magyar Közgazdász Társaság működteti a GCP- t, jövőben a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros megyei szervezete. Somai József elmondta, hogy a következő években összefogják 150-200 civil szervezet tevékenységét. Ennek érdekében a marosvásárhelyi közgyűlésen határozat született a GCP keretében működő három bizottság megalakításáról: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vidékfejlesztés; gazdasági stratégia; kis- és középvállalkozások fejlesztése. Somai József végezetül bemutatta a Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványát, a Közgazdász Fórumot, amely havonta kétszer jelenik meg. /(kilyén): A Gazdasági Civil Parlament. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./"
2003. október 1.
"Ötven éves az ifjúsági matematikai magyar nyelvű lap. 1953-ban született meg a Matematikai és Fizikai Lapok, kezdetben a román nyelvű folyóirat tükörfordítása volt. A Bolyai Tudományegyetem Matematika és Fizika Karán tanító lelkes tanároknak köszönhetően 1957 és 1962 között önálló magyar szerkesztőbizottság jött létre Kolozsváron. Politikai okokból 1963-tól visszaállították régi formáját. 1964-ben a lap fizikai profilja megszűnt, neve pedig Matematikai Lapok lett. Ugyanebben az évben vette át Néda Ágnes tanárnő a szerkesztését, és idén történt nyugdíjba vonulásáig végezte ezt a munkát. 1974-ben történtek újra lépések az önállósodás felé, a magyar anyanyelvű feladatmegoldók nevei a lapban külön jelenhettek meg. Az 1993-ban megalakult Radó Ferenc Matematikaművelő Társaság segítségével pedig 1997-ben sikerült elszakadni a román laptól és megalapítani a kolozsvári Matematikai Lapok jogutódját, a Matlapot. Dr. Kolumbán József egyetemi tanár a lap jelenlegi főszerkesztője. /Zsombori Gabriella, Csíkszereda: Ötvenéves a Matlap. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./"
2003. október 2.
"A kolozsvári egyetemek többsége okt. 1-jén tartotta a 2003-2004-es tanév hivatalos megnyitóját. A Mezőgazdasági Tudományegyetemnek és az Állatorvosi Egyetemnek immár ötezer diákja van. Érdemoklevelet osztottak ki az egyetem immár nyugdíjas, de zömében ma is aktív, kiemelkedő szakmai karriert befutott tanárainak, közöttük Nagy Zoltánnak is, aki egyetlen magyar oktatóként szerepelt ezen a listán. Az egyetem diákjainak egyharmada magyar, ennek ellenére ezen az egyetemen van a legkevesebb magyar oktató és nem körvonalazódik a magyar oktatásnak semmilyen formája. Példátlanul magas diáklétszámmal kezdte meg az idei tanévet a Gheorghe Dima Konzervatórium is, 1400-ra nőtt a diákok létszáma, emiatt pedig oktatóhiány merült fel. A jelentős számú magyar diákot nevelő konzervatórium ünnepélyes megnyitóján egyetlen magyar szó sem hangzott el. /Borbély Tamás, Makkay József, Pap Melinda: Egyetemi tanévnyitók városszerte. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"
2003. október 2.
"Aradon az okt. 6-i rendezvények bevezető ünnepségeként, a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület és a Reform RMDSZ platform egykori tagjai szavalóversenyt rendeztek okt. 1-jén a Jelen Házban. Az "Arad a magyar Golgota" című versmondó versenyt többek között a Kölcsey Egyesület, a Communitas Alapítvány, az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete, az Aradi Csiky Gergely Iskolacsoport, az Erdélyi Magyar Könyvklub és Bognár Levente alpolgármester támogatta, a 39 versenyzőt tizenöt tanár készítette fel. /(Sólya): Tehetséges diákok léptek a színpadra. Arad a magyar Golgota. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./"
2003. október 2.
"A Magyar Nagylexikon eddig megjelent tizenhat kötetét kapta meg négy kolozsvári oktatási, illetve művelődési intézmény, a Duna Televízió ajándékaként. A karaván tovább halad: Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Marosvásárhelyre visznek könyveket. A Duna TV már tizenegy esztendeje fontos feladatának tartja, hogy könyvekkel segítse a Kárpát-medencében magyar nyelven tanuló diákok szellemi fejlődését. Tevékenységük nyomán rengeteg felajánlást kaptak, magánszemélyek is gyakran hagyományozzák rájuk könyvtárukat, amelyet ők osztanak szét a magyar nyelvterületen. Az Erdélyi Múzeum Egyesület képviseletében dr. Egyed Ákos elnök vette át a lexikon-sorozatot, a Sapientia-EMTE nevében dr. Mócsy Ildikó, a Protestáns Teológiai Intézet képviseletében Kurta József könyvtáros, míg az eseménynek otthont adó Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány nevében az elnök, Pillich László köszönte meg az adományt. /Sándor Boglárka Ágnes: Könyvadományt hozott a Duna Televízió. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./"
2003. október 6.
"Emlékműsorral kezdődött okt. 3-án este Aradon a megemlékezések az RMDSZ helyi szervezetének égisze alatt. Az Aradi Kultúrpalotában a Debreceni Baptista Gyülekezet kórusa után a marosvásárhelyi Tamacisza Társulat adott elő verses összeállítást, majd az Aradi Állami Filharmónia Zenekara megszólaltatta Kodály Zoltán Háry János című zenés játékának egy részletét, illetve Liszt Ferenc Lés Préludes-jét. A műsort követően az RMDSZ helyi szervezete fogadást adott. Ezen a rendezvényen ott volt Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, az Országgyűlés alelnöke, képviseltette magát a vértanúk leszármazottjainak egyesülete. Jelen volt Király András, a Szabadság-szobor Egyesület és az Arad megyei RMDSZ elnöke és több helyi vezetője. Több ezer romániai magyar vonult néma tüntetésre okt. 5-én, vasárnap a fel nem állított aradi Szabadság-szobor talapzatához, hogy ott elhelyezze virágját. Mindebben a tér feltúrt állapota sem zavarta meg őket. A téren nagy árkok tátonganak, betoncsövek hevernek szanaszét. Az RMDSZ által szervezett központi ünnepségre csak okt. 6-án, hétfőn kerül sor. A téren vasárnap nemcsak az RMDSZ által szervezett program résztvevői voltak jelen, de a magyarok e politikai szervezetének irányvonalától elkülönülő Királyhágómelléki Református Egyházkerület, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvivői testülete által szervezett külön emlékezésre érkezettek is. Ez utóbbiak a néma tüntetés után elindultak a vértanúk egykori vesztőhelyén álló obeliszkhez, hogy délután megtartsák külön megemlékezésüket.Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője az MTI-nek Aradon elmondta: sajnos nem sikerült a tervezett időpontra, október 5-re visszaállítani a tizenhárom vértanú emlékét idéző emlékművet. Az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) korábban megállapodásban rögzítette a szobor köztérre helyezésének kötelezettségét. Azokat, akik megakadályozták az emlékmű felállítását, Tokay György "táliboknak", "szűkkeblű fundamentalista nacionalistáknak" nevezte. A program szervezői azért döntöttek különálló ünneplésről, mert úgy vélik, hogy az RMDSZ engedékeny politikája vezette zsákutcába a szobor-ügyet. Beszédet mondott Németh Zsolt, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség külügyi kabinetjének vezetője. /Közös megemlékezés külön utakon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./"
2003. október 6.
"Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete elítélte Ráduly Róbert csíki területi elnök körlevelét, amelyben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tevékenységének támogatására szólított fel. A testület hasonló okokból felfüggesztette széki alelnöki tisztségéből Farkas Csaba székelykeresztúri RMDSZ-elnököt. Ráduly Róbert szerint ez: fokozódó "boszorkányüldözés". /Csinta Samu, Zilahi Imre: Kemény udvarhelyszékiek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./"
2003. október 6.
"Észre kell vennünk, hogy mégiscsak csoda történt. A tervek szerint első körben felépül az egyetem főépülete, s a mintegy ezer diákot befogadó épület több mint 7,5 ezer négyzetméter hasznos területen látja el funkcióit. Távlatilag a campus a kiegészítő rendeltetésre megépítendő két épülettel valamint egy sportpályával is bővülni fog... Itt a helyszínen Hollanda Dénes úr és lelkes csapatának munkáját dicséri a kétéves előkészítést koronázó mai ünnepség" - hangzott el okt. 4-én Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszédében Marosvásárhely és Koronka határában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának helyet adó épület alapkőletétele alkalmával. Az eseményen részt vettek a Sapientia Alapítványt létrehozó erdélyi magyar egyházak vezetői, illetve azok megbízottai, a magyar kormány képviselői, az RMDSZ tisztségviselői, az egyetem oktatói, diákjai, meghívottak és számos érdeklődő. Este a belvárosi Keresztelő Szent János plébániatemplomban tartották meg a marosvásárhelyi karok évnyitó ünnepségét. A magyar kormány üdvözletét tolmácsolva Bálint-Pataki József kijelentette: "Mindannyian egyetértünk abban, hogy az anyanyelvű felsőoktatás kérdésének megoldása olyan, halasztást nem tűrő feladat, amelyet csak közös munkával, összefogással lehet megvalósítani. Ebben aktív szerepet vállalt a mindenkori magyar kormány. Ezért dolgozott több száz értelmiségi Erdély-szerte immár több mint 12 esztendő óta." A Sapientia Kuratóriumának nevében Kató Béla elnök mondotta el, hogy "bár kénytelenek voltunk Marosvásárhely központjából - ahol egykor iskoláink voltak és vannak -, kiköltözni a város végére új bástyát, új falakat, új várat építeni, mégsem lehetünk szomorúak, mert ezen a helyen minden megadatik majd ahhoz, hogy jó körülmények között fejlődhessen tudományos életünk, és tanuljanak diákjaink." Szilágyi Pál, a Sapientia rektora a négy pilléren nyugvó EMTE fejlődését és szerkezetét bemutatva (18 szakon 1500 körüli a diákok száma, a partiumi testvéregyetemen 2500 hallgató tanul), kiemelte, hogy egy egyetem felépítésének fontos szerepe lehet a szellemi élet fellendítésében, a fogyatkozó magyarság kulturális erejének megsokszorozásában. Tempfli József katolikus, Pap Géza és Tőkés László református püspökök, valamint a többi történelmi egyház vezetőinek megbízottai áldásukat adták az épülő egyetemre. Végül Hollanda Dénes dékán helyezte el a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusának alapkövét. A Magyar Köztársaság mindent megtesz, hogy a ma még gyermekcipőben járó egyetem európai színvonalra emelkedjen - hangzott el az ígéret Szabó Vilmos államtitkár beszédében. Végül felolvasták a Duna Televízió értékes könyvajándékáról szóló adományozó levelet. /(bodolai): Elhelyezték a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusának alapkövét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./"
2003. október 7.
"Minden eddiginél több szakkal és hallgatóval kezdi meg az idei évet Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE), jelentette be a tanévnyitó alkalmából Kovács Béla rektor. A 2003/2004-es tanévben 927 hallgatója lesz a PKE-nek, köztük 365 elsőéves, akik 14 szakon tanulnak. Az előző évhez képest a szakok száma hárommal bővült, 2001-hez képest pedig megduplázódott. Idén 122 végzős köszönt el az intézménytől, kiknek túlnyomó többsége becsülettel megállta helyét az államvizsgán. A zenepedagógia és menedzsment szakok hallgatói átlagon felüli teljesítményt nyújtottak, valamennyien sikerrel államvizsgáztak. Az idei tanévben a PKE kezdeményezni fogja az intézmény mint egész, valamint azon belül két szak, a vallástanár-szociális munkás és vallástanár-német nyelv és irodalom végleges akkreditálását. A 2004/2005-ös tanévben további két szak, a zenepedagógia és a menedzsment kaphat végleges akkreditációt. Kovács Béla elmondása szerint 2003-ban a PKE újabb felsőfokú oktatási intézményekkel kötött együttműködési szerződést, legutóbb a Pázmány Péter Katolikus Egyetemmel. Tolnai István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tanügyi előadója arról szólt, újabb telket és ingatlant sikerült megvásárolni a PKE főépületének szomszédságában. Ez utóbbiban diákszállást alakítanak ki, mivel az egyetem jelenlegi kollégiumi kapacitása - mintegy 260 férőhely - nem elégíti ki az igényeket. /Pengő Zoltán: Fejlődő egyetem. Megnyitották a tanévet a PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./ Az anyaországi támogatások megduplázásra volna szüksége a Sapientia-EMTE-PKE erdélyi magyar egyetemi hálózatnak a jelenlegi 1,85 milliárd forint helyett, mert az új tanévben a működési költségek fedezésére sem lesz elegendő az 50 millió forinttal még meg is kurtított támogatás. Az ingatlanberuházások és infrastrukturális fejlesztések nélkül nem tartható fenn a rendszer - hangzott el a tanévnyitón. A három irányban építkező: tanítóképzésre, közgazdaságtanra és művészetekre szakosodott PKE-nak 145 tanára van: 15 professzor, 30 docens és több, mint 40 adjunktus és arra is figyelnek, hogy a fiatal tudományos értelmiségnek teret adjanak. Nagyváradon 2500 diák számára alkalmas Egyházi Művelődési Központot kívánnak idővel létrehozni, amelynek jelentős része az egyetemmel, az Arany János Kollégiummal, az új rektori hivatallal már elkészült. A Lorántffy Zsuzsanna Középiskola eddig használt épületét várhatóan az egyetem kapja meg. /(Balla Tünde): Tanévnyitó a Partiumi Keresztény Egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"
2003. október 7.
"Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE Csíkszeredán. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem diáksága Csíkszeredán az előző évekhez képest szinte megduplázódott: közel kilencszáz diák számára kezdődött el az egyetemi év. A tanévnyitó ünnepségen jelen volt dr. Szilágyi Pál, az EMTE rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az egyetemet fenntartó Magyar Köztársaság képviseletében, Markó Béla, az RMDSZ elnöke valamint Csíkszereda és Hargita megye elöljárói. A köszöntő beszédek mellett dr. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánja diplomákat és emlékérmeket osztott ki az egyetem legjobb diákjainak. A Sapientián tizennyolc szakon, három városban tanulnak a diákok. /(Daczó Dénes): Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Dr. Szilágyi Pál rektor elmondta, hogy a tanév kezdetéig 227 tanári állást k létesítettek, melyből 91-et főállású, 91-et társult, 55-öt pedig óraadó tanárok foglalnak el. Az óraadó tanárok száma ennél sokkal nagyobb, hisz ennyi állás van és sok állást többen helyettesítenek. A szept. 30-i dátummal megjelent Hivatalos Közlönyben mind a 18 szak ideiglenes működési engedéllyel szerepel, tehát törvényesen működik. /Daczó Dénes: Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"
2003. október 7.
"Okt. 6-án Aradon a tizenhárom vértanú kivégzésének 154. évfordulójáról emlékeztek meg az RMDSZ szervezésében. Az aradi Szabadság-szobor nemcsak a magyar, hanem az egyetemes szabadság szimbóluma - mondta a helyi minorita templom udvarán a műemlék előtt rendezett ünnepségen Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. A templomban mintegy 500-800 hívő ünnepi emlékező szentmisén vett részt. A meghívott szónok Csiszér Albert, brassói római katolikus kanonok volt. A szertartáson jelen volt Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Komor Levente honvédelmi államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, valamint az RMDSZ csúcsvezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel. - Az aradi vértanúk emlékétől nem kell félniük a román politika szereplőinek, hiszen az egykor kivégzett tábornokok az oszthatatlan szabadság eszméjéért adták életüket - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Aradon tartott emlékünnepségen. A helyszínen mintegy kétezren gyűltek össze. Markó Béla megállapította: az elmúlt hetekben kiderült, hogy a tizenhárom vértanú tábornoktól még ma is félnek egyesek. "Ki fél ma ezektől a nagyszerű férfiaktól, akik életüket adták a magyar nemzet szabadságáért? A román miniszterelnök? A román államfő? A román politikusok? Úgy tűnik, hogy igen", utalva arra, hogy az elmúlt hetekben román részről éppen azt az érvet lehetett hallani: az aradi Szabadság-szobor felállítása feszültséget kelt, s hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elveszítheti emiatt a választásokat Erdélyben. "Ezek szerint az 1848-as szabadságharc hőseinek még ma is van akkora hatalmuk, hogy meg tudnak buktatni egy román kormánypártot" - mondta ironikus hangon Markó Béla, hozzáfűzve: "Tragikomikus, hogy a huszonegyedik század elején a román hatalmasságok még mindig ennyire rettegnek mártírjainktól." Markó leszögezte: a Szabadság-szobornak állnia kell! "Mi nem örülünk a megbékélési park (román részről felvetett) ötletének, mert a Szabadság-szobor egymagában is kifejezi a megbékélés gondolatát" - fűzte hozzá. "Még nem vagyunk igazán szabadok, nem vagyunk igazán egyenlőek, és távolról sem vagyunk még testvérek" - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Lévai Katalin miniszter beszédében kifejtette: az 1848-as szabadságharc hősei olyan örökséget hagytak ránk, amit ápolni és oltalmazni minden nemzedéknek becsületbeli kötelessége. A szabadság nem lesz kevesebb, ha megosztják, egy nép szabadságát csak erősítheti a többi nép szabadsága. A népeknek szükségük van egymásra, különösen, ha egymás szomszédjai - mondta a szónok. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője felmutatott egy fémcsavart, amely a Szabadság-szobor elemeit tartotta össze több mint száz éven át. Ez a tárgy - mondta - azokat az embereket jelképezi, akik csavarként tartják egybe a szabadság eszméjét. A szeretet és a megértés szavait addig kell ismételni - hangoztatta a magyar honatya -, amíg mindenki meg nem érti azokat. Ha ez így lesz, végül a szobor is a helyére kerül. Románul fordulva az egybegyűltekhez megállapította: a románoknak és a magyaroknak tisztelniük kell egymás mártírjait. Tokay utalva arra, hogy az RMDSZ irányvonalával szembenálló magyar csoportok külön megemlékezést tartottak az előző napon ugyanezen a helyen, hangsúlyozta: "Elegen vagyunk, hogy bízzunk a túlélésünkben, de kevesen ahhoz, hogy hagyjuk magunkat megosztani." /Markó: A Szabadság-szobornak állnia kell! Közel kétezren emlékeztek Aradon a tábornokokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ A vesztőhely bejáratánál maga Gheorghe Tica aradi rendőrfőkapitány fogadta a hazai, illetve külföldről érkező zarándokokat. A parancsnok ellentmondást nem tűrő hangon szólított fel mindenkit, akinél magyar zászlót látott, hogy tegye táskájába a lobogót, ellenkező esetben nem mehet az obeliszkhez. Kijutott a rendőrkapitányi szigorból a Kecskemétről kerékpáron érkező 16 gimnazistának is, akik szintén csak úgy kerekezhettek be a vesztőhelyre, ha elrejtették zászlóikat. A hatósági intézkedésen leginkább Katona Kálmán MDF-alelnök, korábbi közlekedési miniszter lepődött meg, aki a 16 magyarországi gimnazistával együtt tette meg Aradig a 200 kilométeres távolságot. Már csak azért is oka volt az értetlenkedésre, mivel a vesztőhely bejáratától mindössze húsz méterre két magyarországi férfi senkitől sem zavartatva árulhatta - 150 ezer lej vagy ezer forint ellenében - a magyar zászlót. /A "rettegett" mártírok a román hatalomnak üzentek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./"
2003. október 7.
"A szemerkélő eső ellenére szépszámú ünneplősereg gyűlt össze Nagyváradon Nagysándor József szülőházánál, a mártírtábornok emléktáblájának megkoszorúzására. Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ választmányának elnöke hangsúlyozta az aradi Szabadság-szobor visszaállításának szükségességét. Ezt követően Tempfli József római katolikus megyés püspök szólt az egybegyűltekhez, üzenetét a remény gondolata köré szőve. Tőkés László református püspök a tálibok afganisztáni kultúrarombolásához hasonlította az aradi Szabadság- és Kossuth-szobor 1925-ös eltávolítását. "Nincs helye politikai megalkuvásnak, szoborparkosításnak - jelentette ki Tőkés. - Nem lehet egyszerre parolázni a Kempinsky Szállóban és a szobrot védelmezni." A püspök a mártírtábornokok elkötelezettségének, meg nem alkuvásának követésére buzdította a jelenlevőket. /Nagyvárad. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./"
2003. október 7.
"Segesvár a magyarság szempontjából igazi végvárnak mondható. A németek mára alig hatszázan maradtak. Folyamatosan fogy a magyar lakosság is, tíz esztendő alatt ezerrel lettek kevesebben, ma alig érik el a hatezres lélekszámot. Tíz esztendeje, 1993. szeptember 25-én 56 alapító taggal megalakult a Gaudeamus Alapítvány. - Legfőbb célunk - magyarázza Farkas Miklós, az alapítvány elnök-igazgatója - a segesvári és környékbeli szórványban élő magyar nemzetiségű diákok anyanyelvű és keresztény értékrend szerinti nevelésének és oktatásának támogatása, valamint a helyi Mircea Eliade Elméleti Líceumban folyó román és magyar tannyelvű oktatás színvonalának emelése. Segesváron 1960-tól folyik magyar nyelvű középiskolai oktatás. Évtizedekig Erdőszentgyörgytől Székelykeresztúrig, Medgyestől Kőhalomig Segesvár volt az egyetlen település, ahol magyar tannyelvű középiskolai oktatás folyt. A Ceausescu-korszakban csak nagy nehézségek árán lehetett megőrizni, fenntartani a magyar tagozatot. Az alapítvány irigylésre méltó, eredményes munkát végzett. Számítástechnikai laboratóriumot szereltek fel és magyar nyelvű informatikai oktatást indítottak be a Mircea Eliade Líceumban; 1993-tól Kikerics néven középiskolásokból álló néptáncegyüttest működtetnek, amelynek bel- és külföldi fellépések lehetőségét is biztosítják; a 94-95-ös tanévtől anyagi támogatásban, az ingázási költségek teljes vagy részleges megtérítésében részesítik a kiváló tanulmányi eredményeket elérő diákokat; évente ösztöndíjakat, valamint jutalomkirándulásokat biztosítanak az arra érdemeseknek; egy mintegy 3000 kötetes könyvtárat hoztak létre. A legfontosabb megvalósítás a szórványkollégium. A Gaudeamus Alapítvány évekig tartó sikertelen próbálkozások után, az Illyés Közalapítvány és az Iskola Alapítvány hathatós anyagi támogatásával végül sikerült megvásárolni egy álló ingatlant. A tetőtér beépítésével új hálószobák, tanuló- és számítógéptermek kialakítása vált lehetővé. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával befejezték az új épületszárnyat, amelyben modern konyha, étkezde és a tetőtérben újabb hálószobák, valamint két tanári lakás kapott helyet. Már elkészültek egy újabb szárny tervrajzai, amelyben egy színpadot, öltözőket, valamint egy 150-200 férőhelyes előadótermet magában foglaló művelődési központot, közösségi házat szeretnének kialakítani. Ez lenne a Segesváron és vonzáskörzetében élő mintegy 10 ezer magyar művelődési életének központja. A Mircea Eliade Líceum jelenlegi két-két párhuzamos magyar osztálya humán és informatika szakkal működik. A tanulók mintegy egyharmada vidéki, közülük 48-an találtak otthonra a szórványkollégiumban, a Gaudeamus Házban. Az alapítvány a segesvári történelmi magyar egyházakkal egyeztetve az Egy tál meleg étel program beindítását tervezi. /Szentgyörgyi László: Segesvár - végvár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./"
2003. október 7.
"Az Udvarhely Széki RMDSZ elnöksége ülésezett. Az elnökség állást foglalt az alkotmánymódosító népszavazáson az igenszavazattal történő támogatás mellett. Az elnökség nevében Verestóy Attila szenátor közleményt adott ki, ebben elítélte a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete által nyilvánosságra hozott dokumentumokat. A "Felhívás a székelységhez" című dokumentum a székelyföldi választókat megtévesztő, félrevezető, súlyos ferdítéseket és csúsztatásokat tartalmaz. Az elnökség Farkas Csaba keresztúri RMDSZ-elnök, udvarhelyszéki alelnök távollétében hozott döntést, elfogadhatatlannak ítélték Farkas Csaba széki alelnöki és SZNT KT ügyvivői kettős minőségét. Ezért Farkas Csaba széki alelnöki minőségének felfüggesztéséről döntöttek. Ugyanakkor javasolják a székelykeresztúri városi RMDSZ- szervezetnek, hogy döntsenek Farkas Csaba RMDSZ tagságát illetően. Ráduly Róbert Kálmán csíki területi elnök körlevelével az RMDSZ választott tisztségviselőihez, helyi RMDSZ elnökökhöz, polgármesterekhez, alpolgármesterekhez és tanácsosokhoz fordult a Székely Nemzeti Tanács nevű szervezkedés támogatása ügyében. Az elnökség szerint ezen szervezkedés választott RMDSZ tisztségviselők bevonásával történő legitimálása erkölcstelen és alapjaiban veszélyezteti a különböző autonómiaformák megvalósításában ez idáig elért eredményeket. /Az Udvarhely Széki RMDSZ elnöksége nevében Verestóy Attila szenátor: Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./"
2003. október 7.
"Csíkszereda és Marosvásárhely után ünnepélyes keretek között Kolozsváron is megnyitották az idei tanévet a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). A Bocskai ház zsúfolásig megtelt. Szilágyi Pál rektor kifejtette: az egyetem legfontosabb feladatai közé tartozik az egyenlő oktatási esélyek megteremtése az erdélyi magyar diákoknak, akik román társaikhoz képest hátrányban vannak. Beszédében rámutatott, hogy az egyetem jelenleg pénzhiánnyal küszködik. A magyar kormány köszöntését tolmácsoló Ulicsák Szilárd, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) főosztályvezetője felszólalásában az intézmény fontosságáról beszélt. Mócsy Ildikó, a Természettudományi Tanszék vezetője közölte, hogy megnövekedett a kutatási programokban résztvevő diákok száma. Xántus Gábor, a fotó-, filmművészet és médiaszak vezetője a jó szó és a biztatás szükségességét hangsúlyozta. Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) elnöke a médiaszakemberek nevelésének fontosságát, valamint a transszilván tudat újjáébresztésének jelentőségét emelte ki. A Béres Alapítvány 300 kiadványból álló könyvadományt adott át az egyetem vezetőségének. /Borbély Tamás: Megkezdődött az új tanév az EMTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./"
2003. október 8.
"Okt. 7-én Románia Európa Tanácsba (ET) történő felvételének tizedik évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartottak a parlamentben, amelyen jelen volt Ion Iliescu államelnök, Walter Schwimmer, az ET főtitkára, Catherine Lalumière, az Európa Parlament tagja, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság elnökei, a kormány tagjai, valamint a Bukarestbe akkreditált diplomáciai testületek tagjai. Ion Iliescu elnök a helyi autonómiák megerősödését, valamint a decentralizációt is az ET segítsége által megnyert javak közé sorolta , ugyanúgy, mint a Románia és Magyarország között létrejött történelmi megbékélést. Az eljövendő egyesült Európában minden nemzet kisebbségnek számít majd, ennek megfelelően a kisebbségi jogok kérdéskör mélyebb tanulmányozást igényel, mondotta Ion Iliescu. Frunda György RMDSZ-es szenátor rámutatott: az európai elvek "kezdik megtalálni helyüket" a román törvénykezésben is, és Románia a "pozitív trendet" követi, ami a nemzeti kisebbségek jogait illeti. Frunda hangsúlyozta: legfontosabb eredményként a felelős politikai személyek mentalitásának a megváltoztatását lehet elkönyvelni, valamint "egyfajta tolerancia kezdetét" a más kultúrával és más hagyománnyal rendelkezőkkel szemben. "Ennek a tolerancia-kezdetnek a jegyében remélem, hogy a Szabadság-szobor újra elfoglalja méltó helyét Aradon" - hangsúlyozta Frunda György. Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Párti szenátor beszélt Romániának Európában elfoglalt helyéről, a "román zsenialitásról", a tízparancsolatról, valamint az országot sújtó szegénységről és a korrupcióról. Walter Schwimmer, az ET főtitkára szerint Romániának kötelessége teljesíteni az előírt gazdasági és jogi reformokat, ha azt akarja, hogy az Európai Unióhoz csatlakozzék. Ugyan-akkor számos más problémát is meg kell oldania az országnak, mint például a korrupcióval vagy a közigazgatással kapcsolatos kérdéseket. Lalumière asszony kifejezte aggodalmát a Románia külpolitikájában történt néhány "incidenssel" kacsolatban. "Meg kell tanulnunk megismerni önöket, és számon tartani azokat az okokat, amelyek miatt az önök számára annyira fontos a NATO, valamint az Egyesült Államok. Nyugat-Európa viszont nem érti mindig, hogy önök miért reagálnak egyféleképpen vagy másféleképpen, vagy miért tesznek, avagy nem tesznek meg dolgokat. És megfordítva, önöknek is erőfeszítést kell tenniük bennünket megérteni" - mondotta Catherine Lalumière. /Ünnepi parlamenti ülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./"
2003. október 9.
"A Krónika munkatársa interjút készített Adrian Paunescu kormánypárti szenátorral, aki a Realitatea Tv által sugárzott Harc Romániáért című műsort vezeti. Borbély László felületessége és felindultsága rovására tudta be Adrian Paunescu kormánypárti szenátor, hogy az RMDSZ-es képviselő okt. 7-én a képviselőházban politikai nyilatkozatban ítélte el a szenátor vezette tévéműsorok magyarellenes hangvételét. Paunescu szerint nem nevezhető magyarellenességnek, hogy gyilkosoknak tartja az aradi tizenhárom vértanút, akik románokat öltek meg, román falvakat égettek fel. Szerinte nem összeférhetetlen a szenátusban betöltött kulturális bizottsági elnöki tisztség és a műsorvezetői beosztás. "Én könyveket írtam, a román és az európai kultúrában karriert értem el, és a második világháború utáni román irodalom - ha nem is egyetlen, de mindenképpen jelentős - képviselője vagyok." Borbély László képviselő felrótta, hogy a kommunista rezsim idején Paunescu a Ceausescu házaspár "udvari költője" volt. Erre Paunescu válasza: Borbély hülyeségeket beszél. /Salamon Márton László: "Gyilkosok voltak az aradi tábornokok". = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./"
2003. október 10.
"Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete Területi Küldöttek Tanácsának Állandó Bizottsága a csíki RMDSZ-elnökök és RMDSZ-listán megválasztott polgármesterek, alpolgármesterek és tanácsosok figyelmébe ajánlja okt. 9-i ülésén elfogadott állásfoglalását. Ebben felkérik a "címzetteket", hogy ne jelöljenek helyi SZNT-küldötteket mindaddig, amíg érvényes SZKT-, illetve TKT-döntésekre nem kerül sor ez ügyben. "Ezen álláspontunkkal megerősítjük a Ráduly Róbert Kálmán területi RMDSZ-elnök 2003. október 6-án megfogalmazott levelét, miszerint RMDSZ helyi vagy területi, esetleg országos álláspontjának kialakulásáig tartsák magukat távol a Székely Nemzeti Tanács alakulási folyamatától" - olvasható az állásfoglalásban. /Állásfoglalás a Székely Nemzeti Tanács ügyében. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./"
2003. október 10.
"Okt. 11-én készül a marosvásárhelyi Studium Alapítvány a három év alatt épített "birodalom" felavatására. Dr. Jung János egyetemi tanár a Studium kuratóriumának elnöke, dr. Vass Levente egyetemi gyakornok az alapítvány igazgatója, dr.Gergely István egyetemi gyakornok pedig a Studium gazdasági igazgatója. Dr. Jung János professzor emlékezett: már a 90-es évek kezdetén felmerült, hogy szolgálati lakásokat kellene vásárolni az egyetemi oktatók számára. Szükséges volt létrehozni egy olyan jogi státussal rendelkező szervezetet, amely az állami magyar felsőoktatás háttérintézmény- rendszerét kialakítja és működteti, ezért 1999-ben megalakult a Studium Alapítvány. Dr. Vass Levente igazgató hozzátette: a szervezésben fontos lépés volt a Marosvásárhelyen működő oktatással és tudománnyal foglalkozó szervezetek összevonása (Bolyai Társaság, MMDSZ, Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztálya, a Szent Balázs Alapítvány, Prospero Alapítvány, Keresztény Orvosok Szövetsége). A felsorolt szervezeteket egyesítő Studium Alapítvány a Sapientia párjává vált az állami magyar felsőoktatás területén. A legnagyobb projekttel, amelyet az Apáczai Közalapítványnál a tanári lakások - szakkollégium építésére nyertek el, az volt a cél, hogy hozzáférhető áron szolgálati lakást biztosítsanak elsősorban a fiatal oktatóknak, szakképzésen, továbbképzésen részt vevő orvosoknak, gyógyszerészeknek. Felépült az 1065 négyzetméter hasznos felületű 19 szobából és 9 összkomfortos lakóegységből álló épület, amelyben egy 57 négyzetméteres számítógépes és egy 75 négyzetméteres előadóterem is van. Az épületet bebútorozták és a szükséges oktatástechnikai felszerelésekkel látják el. A leendő lakóknak biztosítják a számítógép- használatot, a kábeltévés adásokat, s ha adott lesz az anyagi háttér, az internetre való csatlakozást is. Dr.Gergely István gazdasági igazgató a könyvtárról beszélt. A cél egy modellértékű tudományos műhely létrehozása volt, egy számítógépes hálózattal felszerelt szakkönyvtár. Marosvásárhely központjában egy családi házat vásároltak meg 360 négyzetméter telken 280 négyzetméter hasznos felülettel. Az átalakítás után 100 négyzetméteres könyvtárat és olvasótermet, számítógépes termet, valamint egy társalgást biztosító teakonyhát alakítottak ki. Az olvasóteremben 30-35 személy fér el, s az állomány jelenleg 7000 kötetből, szakfolyóiratokból, CD-kből áll. A könyveket a Studium Alapítványt alkotó szervezetek könyvtárának az egyesítése révén alakították ki, s ezt az anyagot egészítettük ki az 1998 után Magyarországon megjelent értékes szakkönyvekkel. A könyvtár okt. 13-ától kezdi meg működését Ugyanebben az épületben alakították ki a Studium Kiadó székhelyét is. A kiadót 2002 decemberében hozták létre azzal a céllal, hogy a marosvásárhelyi magyar oktatók kéziratait a megfelelő minőségben, egységes arculattal tudjuk megjelentetni. Ez az iroda szolgálná a magyar nyelvű oktatáshoz szükséges különböző anyagok, poszterek, tudományos dolgozatok elkészítését, amihez csúcsteljesítményű személyi számítógép, laptop, digitális kamera és fényképezőgép, nagy teljesítményű fénymásoló, poszternyomtató, CD-író és -másoló áll majd az oktatók és diákok rendelkezésére. Az alapítvány egy nemrégiben megvásárolt területen szeretne felépíteni egy központot oktatásszervezéssel és az egészségügy menedzselésével foglalkozó szakemberek képzésére. /Bodolai Gyöngyi: Jövőalapozó. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 10./"
2003. október 11.
"Magyar Bálint magyar oktatási miniszter négynapos erdélyi körútra indult. Az önálló karok létrehozására vonatkozó fogadókészség nem teljes, ezért nehéz az előrelépés ebben az ügyben - jelentette ki Magyar Bálint magyar oktatási miniszter okt. 10-én Kolozsváron, Andrei Margával, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorával folytatott megbeszélés után. A találkozón Andrei Marga vázolta az önálló magyar karok létrehozása körül kialakult bonyolult politikai és szakmai helyzetet, és felvetette egy új, társadalomtudomány fakultás létrehozásának lehetőségét, mivel - véleménye szerint - sokkal könnyebb egy új kar létrehozása, mint a meglévők megosztása. Magyar Bálint kifejtette, a határon túli magyar nyelvű felsőoktatás csak abban az esetben tud megélni a Magyarországról érkezett állami támogatással, ha az valódi versenyhelyzetben minőségi oktatást tud nyújtani. A magyar kormány az anyaország határain túli magyar nyelven oktatók támogatása és a romániai magyar közoktatás megőrzése érdekében ütemezett kollégiumi program, illetve a romániai magyar oktatási informatikai fejlesztés területén tervez jelentős előrelépést elérni. A miniszter bejelentette, hogy a határon túli politikában újdonságként jövő év szeptemberétől átlagosan 10 ezer forint értékű ösztöndíjjal tervezik támogatni a magyar nyelven tanító oktatókat. Ezzel szeretnék ösztönözni a felsőoktatási rendszerben oktatókat arra, hogy magyar nyelvű kurzusokat indítsanak, magyar nyelven tanuló diákokat - beleértve a nem magyar nemzetiségűeket is - toborozzanak. A kollégiumi program keretében minden évben egy-egy kollégium átadását tervezik, a szórványterületen élő romániai magyarság iskoláink megmaradása érdekében. Emellett a magyar kormány a magyarországi oktatási fejlesztési programhoz kapcsolva Romániában is olyan technikai fejlesztéseket tervez támogatni, amelynek révén a legeldugottabb romániai magyar nyelvű iskolában is hozzáférhetővé válik a magyarországi diákok által elérhető tananyag. Magyar Bálint szerint a magánegyetem szakmai felügyeletének a magyar miniszterelnöki hivataltól az oktatási tárcához kellene átkerülnie. /Borbély Tamás: Nehéz az előrelépés a magyar karok ügyében. Kolozsváron Magyar Bálint oktatási miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
2003. október 14.
"Magyar Bálint oktatásügyi miniszter erdélyi körútját okt. 13-án a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban tett látogatásával zárta. A miniszter megkérdezte, hogy mire lenne szüksége az iskolának. Az iskolában elegendő számítógép található, viszont hiányoznak a magyar nyelvű oktatóprogramok, hangzott a válasz. A vendég elmondta, hogy a magyarországi szakminisztérium az ottani oktatást on line-on elérhető anyagokkal szeretné a jövőben hatékonyabbá tenni, ezeket a programokat reményeik szerint a határon túli iskolák is felhasználhatnák. A digitális tananyag fejlesztésére egymilliárd forintot fordítanak. Kónya László főtanfelügyelő-helyettes megemlítette azt a helyi problémát is, hogy a vidéki diákok elszállásolása a megyeszékhelyen sok esetben nem megoldott, több bennlakásra lenne szükség, ehhez kért támogatást. Magyar Bálint rámutatott, hogy a magyarországi minisztérium határon túli programjában évente egy kollégium átadása szerepel, ám azok a régiók elsőbbséget élveznek, ahol a magyarság már csak szórványban él. Magyar Bálint egy számítógépet ajándékozott az iskolának.. /Tegnap Szatmárnémetiben járt a magyar oktatásügyi miniszter. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./"
2003. október 14.
"Okt. 13-án Bukarestben először ülésezett együttesen a most megalakult Román-Magyar Üzleti Tanács. A magyar befektetők számára elsősorban a nagyipar, az energetika, az infrastruktúra, az olaj- és gázipar, valamint az idegenforgalom területén van lehetőség bekapcsolódni a romániai privatizációs folyamatba - fogalmazódott meg a találkozón és privatizációs konferencián. Tavaly novemberben alakult meg Budapesten Magyar-Román Üzleti Tanács a magyar nagytőke képviselőiből. Hasonló célok jegyében megalakult Bukarestben a Román-Magyar Üzleti Tanács. Bartha Ferenc, a tanács magyar tagozatának elnöke elmondta: kihasználatlan tartalékok vannak még a két ország gazdasági kapcsolataiban. Verestóy Attila, a román tagozat alelnöke kifejtette, hogy a romániai magyar közösségnek is érdeke a gazdasági kapcsolatok elmélyítése. /Magyarok hídszerepben. Megalakult a Román-Magyar Üzleti Tanács. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./"
2003. október 14.
"Egyházmegyei napot szerveztek okt. 11-én Zilahon a Zilahi Esperesi Hivatal és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részvételével. A rendezvény keretében emlékeztek meg a zilahi református Wesselényi Kollégium száz évvel ezelőtti kapunyitásáról, a kollégium első igazgatójáról, Kincs Gyuláról, valamint a Rákóczi szabadságharc háromszáz éves évfordulójáról. A nyolcezer református lelket számláló zilahi gyülekezetekből részt vevő viszonylag kis létszámú ünneplő közösség előtt Tőkés László püspök hirdetett igét. A püspök többek között a közösségi rendezvényeink iránti érdektelenségre is kitért, jelezve, hogy tizenhárom évvel a rendszerváltás után szomorú megtapasztalni az emberek elfásultságát, érdektelenségét, amely egyenes összefüggésbe hozható az RMDSZ rossz politizálásával. Az istentiszteletet követően Tőkés László szólt a készülő népszavazásról is, amely, mint mondotta, rafinált módon egy számunkra látszólag előnyös köntösben próbálja bemutatni a román alkotmányt. Az ünneplő gyülekezet átvonult a továbbra is román líceumként működő egykori Wesselényi Kollégium épületéhez, amit sok más ingatlanhoz hasonlóan nem kapott vissza az egyházkerület, megkoszorúzták az iskola udvarán Ady márvány mellszobrát. Az ünnepség a Kálvineumban folytatódott. Szilágyi Zoltán, a mai Zilahi Református Wesselényi Kollégium lelkésze az iskolán belüli áldatlan állapotokról szólt. Az egyház által el nem ismert igazgatóasszonyt továbbra sem lehet elmozdítani beosztásából. Az egyház és az iskola vezetősége közötti súlyos ellentétekre vall az is, hogy noha a kollégiumban számos meghívót osztottak ki, a diákokat nem engedték el a rendezvényre. /Makkay József: Az egykori Wesselényi kollégiumra emlékeztek. Nem közeledett az iskola és az egyház álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./"
2003. október 15.
"A Székely Nemzeti Tanács nem politikai alakulat, hanem civil szerveződés kíván lenni, megalakításának célja pedig az autonómiaigény kinyilvánítása - hangzott el újra a Székely Nemzeti Tanács háromszéki kezdeményezőinek okt. 14-i sajtótájékoztatóján. Horia Grama Kovászna megyei prefektus elítélte a tanácsok megalakítását. A többségükben magyarok lakta háromszéki települések több mint felében okt. 12-én, vasárnap megalakultak a települési tanácsok. A hét végéig további 10-12 tanács megalakulása várható. Tulit Attila, az SZNT Kezdeményező Tanácsának tagja szerint az okok összetettek, egyes régiókban hatásos ellenkampány is kibontakozott. Orbaiszéken például Bukovinszky Miklós református lelkész összehívta a környék papjait, s igyekezett megfélemlíteni őket. A lelkész kifejtette: visszaüthet, ha részt vesznek a települési tanácsok megalakításában. A pénz és emberhiány miatt a szervezők 80 százalékban a lelkészek segítségére támaszkodtak, Bukovinszky gesztusa viszont sok helyen meghiúsította az alakuló ülések megszervezését. "Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy az RMDSZ ilyen megosztó álláspontra helyezkedik - hangsúlyozta Tulit Attila. Horia Grama prefektus kijelentette: "Figyeltük és figyeljük a történéseket, és ha kiderül, hogy törvénytelen dologról van szó, azonnal jelezzük az ügyészségen, rendőrségen". /L. P., Farkas Réka: Nem politizálni akarnak. Háromszéki kereszttűz a Székely Nemzeti Tanácsra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 15./"