Két magyar bizottsági elnök a tanácsban
A Bihar Megyei Tanács keddi rendkívüli ülésén megalakultak a testület szakbizottságai. A hat bizottság közül kettőnek magyar elnöke, másik kettőnek pedig magyar titkára lett.
Egyetlen napirendi pontja volt a kedden lezajlott megyei tanácsülésnek, méghozzá a testület szakbizottságainak megalakítása a június 5-én megtartott önkormányzati választások nyomán. Elöljáróban Ionel Avrigeanu, a tanács nemzeti liberális ( PNL) frakciójának vezetője bejelentette, hogy bíróságon támadják meg a megyei tanács elnökségének megválasztásáról szóló tanácsi döntéseket, és amíg a bíróság nem mond ítéletet, addig a megyei tanács összetételét törvényesnek, a testület vezetőségét azonban törvénytelennek tekintik. Mindazonáltal a PNL részt vett a bizottságok megalakításának eljárásában. Ionel Avrigeanu javasolta továbbá, hogy a bizottságokban minden pártnak egy tanácsosa legyen. Ezt a javaslatot az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt ( PSD), valamint a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) alkotta többség elvetette, ehelyett megszavazták Ioan Mang, a megyei tanács alelnöke által bejelentett javaslatot, miszerint a korábbi ciklusokhoz hasonlóan az elkövetkező négy évben is hat szakbizottság működjön, illetve hogy ezek közül háromnak kilenc, háromnak pedig öt tagja legyen. Ennek nyomán a gazdasági-pénzügyi, az urbanisztikai és a szociális bizottságoknak kilenc, míg az oktatási, a környezetvédelmi és a jogi bizottságoknak öt-öt tagja lesz.
Bizottsági tagok
Mivel a bizottságokat úgy kell kialakítani, hogy azok tükrözzék a pártoknak a megyei tanácsban szerzett súlyát, ezért a kilenctagú bizottságokban a PNL-nek négy, a PSD-nek három, az RMDSZ-nek pedig két tagja foglal helyet, az öttagú bizottságokban pedig a PNL-nek és a PSD-ALDE szövetségnek kettő-kettő, az RMDSZ-nek pedig egy tagja van. Megjegyzendő, hogy a PSD-ALDE átadott egy helyet az RMDSZ-nek az oktatási bizottságban, cserébe az RMDSZ átadott egy helyet a PSD-ALDE-nak a szociális bizottságban. Miután megalakultak a szakbizottságok, következett a bizottsági elnökök és titkárok megválasztása, aminek kapcsán mintegy tíz percnyi tanácskozás után dűlőre jutottak a bizottságok tagjai.
A Bihar megyei magyarság számára kiemelten fontos bizottságokat RMDSZ-es tanácsosok irányítják majd: a gazdasági bizottság élére Grim Andrást választották, az okatatási és kulturális bizottság élére pedig Kéry Hajnal, megyei főtanfelügyelő-helyettes került. Továbbá Péter I. Zoltán lett az urbanisztikai bizottság titkára, Szoboszlai Gáspár pedig a jogi bizottság titkára.
Pap István
erdon.ro

Megújuló hagyomány
Három hónapon át szerveznek Ady-délelőttöket és irodalmi délutánokat a korszerű magyarságszemlélet kialakítása céljából.
A Szatmár Megyei Múzeum Ady-karaván címmel három hónapos tájolást szervez szerte a megyében. A diákok számára „Ady-délelőttöket”, az idősebb korosztály számára irodalmi délutánokat tartanak. Az alábbiakban az eseménysorozat kezdeményezőjét Kereskényi Sándor muzeológust kérdeztük:
- Honnan származik az ötlet?
Az ötletet egy Ady-vers, illetve annak utolsó sora adta. A szétszóródás előtt című emblematikus költemény így fejeződik be: „Elveszünk, mert elvesztettük magunkat”. Ennek a tragikus gondolatnak ellentmond egy másik Ady-sor:„Isten ne hagyj elveszni minket”. Az Ady-hagyomány ellentmondásos és összetett, lényege az, hogy állásfoglalásra késztet. Ismét Adyval: „Akarom, hogy tisztán lássatok”! Ennek jegyében szeretnénk eljárni, vagyis egy kritikus és önkritikus magyarságtudat jegyében.
- Mennyiben köthető ez Ady Endréhez és a magyar modernizációhoz?
— Ha csupán Ady Nagykárolyi barátaira gondolok (Jászi Oszkár, Kaffka Margit, Kabos Ede, Marchis Otília, Pop Aurél), már akkor érződik, hogy micsoda korona volt ő a XX. század eleji magyar megújulásnak. Egy olyan megújulásnak, amely román és zsidó elemeket egyaránt szerzett. Hadd említsem ebben az összefüggésben Krúdy Gyula nevét is, akiről tudjuk, hogy notórius Ady kedvelő volt. Igen, Ady körül kristályosodtak ki a magyar és a szatmári értékek és Ady jelenti számukra a hidat bármiféle etnokulturális probléma tudatosításában. Ezért az Ady-karaván állomásainak állandó szereplője lesz az Ady-vers Nagy Orbán színművész előadásában.
- Rajta kívül kik szerepelnek még a rendezvényeken?
Olyanok, akik évek óta foglalkoznak magyar sorskérdésekkel és a térség mentalitástörténeti problémáival. Az ismertebbeket említeném: Egyed Péter filozófus, Jánosi Zoltán, Nagy Éva, Végh-Balázs Béla irodalomtörténészek, Takács Péter történész, Telegdi Zsolt szociológus és természetesen Felician Pop múzeumigazgató.
— Milyen útvonala lesz a „karavánnak”?
— Természetesen Érmindszentről indul és oda is érkezik meg. Lesz állomás Nagykárolyban, Szatmárnémetiben, Tasnádon. Avasfelsőfaluban román közösségnek románul fog üzenni. Mikolában például Gellért Sándor Ady-képéről fogunk beszélgetni, nyilván magyarul.
— Ez a program nem ütközik-e más jelentős és immár nagy hagyományú rendezvényekkel? Gondolok itt az Érmindszenti Zarándoklatra vagy a Mikolában készülő Gellért-évfordulóra?
— Nem hiszem, hogy az Ady-életmű nagy kérdését tematizáló helyi rendezvények egy percig is zavarhatnák Muzsnay Árpád immár Kárpát-medencei súlyú Ady-megemlékezését. Ami pedig Gellért százéves születésnapjának mikolai megünneplését illeti, nos annak valóban az Ady-kapcsolat az egyik fő motívuma, azaz a gellérti életmű elhelyezése irodalmunk és kultúránk hagyományrendszerében, pontosan ennek mérvadó tudatosítása. A Gellért-ünnepre van igény, de az nem elég. Meg kell találnunk azokat az értékelési szempontokat, amelyek révén Gellért Sándor végre méltó helyére kerülhet.
— Ebben tehát még segíthet is az Ady-karaván?
— Feltétlenül. Annál is inkább, mert egy korszerű magyarságszemlélet kialakítása nélkül — és az Ady-karaván célja éppen ez — még egy jó szándékú és nagyszabású Gellért-megemlékezés is belefuthat a nosztalgiázó szentimentalizmus csapdájába, az önünneplő fesztivizmusba.
Elek György
frissujsag.ro

Fiatal Néprajzkutatók Szemináriuma
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Néprajzi és Antropológia Intézete a zabolai Csángó Néprajzi Múzeummal együtt július 2–16. között ebben az évben is megszervezte a Fiatal Néprajzkutatók Szemináriumát.
A rendezvényen hazai és külföldi néprajz szakos diákok, fiatal muzeológusok vettek részt, akiknek Dimény Attila, Kinda István, Szőcsné Gazda Enikő és Nyisztor Tinka tartott kutatómunkába bevezető szakmai előadást. A pályakezdő fiatalok ebben az évben orbaiszéki és moldvai falvakban családi fotókat gyűjtöttek össze, azokat digitalizálták és adatolták, interjúkat készítettek, hogy a csángó és a székely famíliák hogyan élték meg a huszadik század legjelentősebb fordulatait.
Szakmai kirándulás keretében megtekintették a borzești-i, csernátoni, Kézdivásárhelyi és a zabolai múzeum kiállításait, valamint a csomakőrösi, zágoni és a Vargyasi emlékházak tárlatait. A Csángó Néprajzi Múzeumban megrendezték a Zabolai hozomány című kiállítást, melynek megnyitójára szombaton került sor a Szent Illés-napi ünnepségsorozat keretében. A rendezvényt a Communitas Alapítvány támogatta.
(közlemény)
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

R. Fekete Lajos: megelégelték a semmittevést a hosszúmezői magyarok
A Máramaros megyei Hosszúmező lakosságának 71 százaléka magyar nemzetiségű, mégis az elmúlt 12 év során a község lakói román polgármestert választottak. Az idei helyhatósági választásokat az RMDSZ-es R. Fekete Lajos nyerte, aki nagy hangsúlyt fektetne változásra, a település infrastrukturális fejlődésére. Interjúnk az új magyar polgármestereket és alpolgármestereket bemutató cikksorozatunk része.
Minek köszönhető az, hogy 12 év után sikerült újra magyar jelöltnek nyernie a 71 százalékban magyar lakta községben?
Hosszúmező közössége kicsit elhanyagolt volt. Az elmúlt 12 év során mindig olyan jelöltjei voltak a magyar pártoknak, akik kevés eséllyel indultak. Sajnos a község sosem az igazán befutóra szavazott eddig. Úgy gondolom, hogy idén a hosszúmezőiek jól választottak – ebben sok munka is volt –, hiszen egy olyan választási programot állítottunk össze, amely a község fejlődését szolgálja a következő évek során.
Mivel magyarázza azt, hogy 12 évig nem sikerült magyar polgármestert megválasztani? Mennyire tehetnek erről a magyar pártok ellenjelöltjei?
Természetesen ebben nagyban közrejátszottak a magyar ellenjelöltek, akik teljesen megosztották a község lakóit, másrészről azt is fontos kiemelni, hogy a volt polgármestert is a magyar lakosság választotta meg, hiszen a román anyanyelvű lakosok aránya kicsi. Talán sokan belefásultak a volt polgármester, Pop Valentin 12 évig tartó mandátumaiba, függetlenül attól, hogy tett, vagy nem tett valamit a közösségért, csak rá szavaztak. Lehet, hogy tett valamit Hosszúmezőért, csak mi nem tudunk róla, viszont tény, hogy a lehetőségek sokkal nagyobbak voltak, mint amennyire ezeket kihasználta.
Ha a választásokon ennyire nagy volt az ellentét és a megosztottság, mennyire akadályozta ez a magyar többségű helyi tanács működését?
A tanács mondhatni működött, egy cél irányába próbáltunk haladni, szem előtt tartva a község fejlődését. Valójában az előző polgármesterben nem volt meg a tenni akarás, hogy a település gyarapodjon és fejlődjön és az európai mércék felé vegyük az irányt, ezért más községhez viszonyítva alulmAradtunk.
Milyen jelenleg a helyi tanács politikai összetétele? Megvan-e a község zökkenőmentes irányításához szükséges politikai többség?
Megvannak a feltételek a zökkenőmentes irányításhoz. A tanács összetétele a következőképpen alakult: öt RMDSZ-es tanácsos, egy MPP-s, aki egyben az alpolgármesteri tisztséget is betölti, van egy tanácsosa az Erdélyi Magyar Néppártnak, továbbá négy tanácsossal rendelkezik a Szociáldemokrata Párt ( PSD).
Mit tart a község legégetőbb problémainak és melyek lesznek a legelső intézkedései polgármesterként?
A legfontosabb szerintünk, hogy ne csússzunk ki az időből, hiszen szeretnénk egy jelentősebb összeget megpályázni a víz- és csatornarendszer kialakításához. Reméljük, hogy idén elnyerjük a szükséges összeget, mivel pályáztunk már 2009-ben és 2011-ben is erre. Ez egy jelentős beruházás lenne a község számára.
Milyen a település viszonya a Máramaros Megyei Tanáccsal?
Szerencsére eddig is jó viszonyt ápoltunk a megyei önkormányzattal, és én a jövőre nézve is bizakodó vagyok. A megyei tanácsban két RMDSZ-es képviselőnk van, Böndi Gyöngyi és Kökényesdi István, akik mindig készségesen segítettek. Bízunk abban, hogy a nyertes pályázataikhoz a Máramaros Megyei Tanács biztosítani tudja majd az önrészt.
Milyen a magyar közösségi élet a községben? Vannak-e kulturális, civil magyar szervezetek?
Szerencsére vannak működőképes ifjúsági kulturális és sportszervezetek, illetve a település Búzavirág női kórusának értékteremtő tevékenysége is felbecsülhetetlen a közösségben. Szeretnénk őket a továbbiakban is támogatni, hiszen nagy szükség van az ő tevékenységükre is Hosszúmezőn.
Hogyan fogadták a községben a választási eredményeket, azt hogy most újra magyar polgármestere van a településnek?
Van, akik még mindig nem hiszi el, hogy ez sikerült, mert annyira bíztak az előző polgármester győzelmében. Úgy látszik, hogy az emberek megelégelték semmittevést, és elegendő volt 17 szavazat, hogy új korszak kezdődjön, amely változást fog hozni.
Barakonyi Gergő
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Egyre közelebb az álom megvalósulása: jövő tavasszal várhatóan felszentelhetik a décsfalvi templomot. A Bögöz községhez tartozó kis udvarhelyszéki falunak sosem volt temploma, bár története több száz évre nyúlik vissza. A 80 férőhelyes istenházát már befödték, és elkészült a harang is.
A közel 200 lelket számláló Décsfalva a 137-es megyei út mentén, a Nagy-Küküllő közelében terül el. Sokak szerint az egész országban az egyetlen olyan település, amelyiknek nincs temploma. Pedig neve már 1566-ban felbukkan a korabeli feljegyzésekben, sőt Orbán Balázs egy jóval korábbi dátumot is említ, ami szerinte Décsfalvához köthető. 150-200 évvel ezelőtt is legalább ennyien lakták, mint manapság, temploma mégsem volt soha.
Osztályteremben imádkoznak
A reformáció idején katolikusból reformátussá vált lakosság sokáig Agyagfalvára járt templomba, viszont néhány éve – amióta megszűnt a helyi iskola – egy osztályteremben tartják az istentiszteleteket. A helyiek elsüllyedt falurészről, annak templomáról mesélnek legendákat, Orbán Balázs nyomán Vofkori László is megemlíti az Utazások Székelyföldön című könyvében az egykori Sárdcs falut mint Décsfalva elődjét, amely lakói erkölcstelensége miatt elsüllyedt a Feneketlen tónak nevezett mocsaras területen, ezen a helyen ma is forrás buzog fel, és – a legenda szerint – még sokáig fel-felzúgtak az eltűnt falu harangjai.
2013-ban végre elkezdődött egy templom építésének megtervezése. 2014 májusában ünnepélyesen le is tették az alapkövet. Határidőnek 2017-et szabták meg, ezt tartani is tudják, mert nagyon jól haladnak a munkával – számolt be Farkas Mózes, Bögöz község polgármestere, aki egyébként egyik kezdeményezője is volt a megvalósításnak. A templomot ravatalozóval együtt tervezték, a temető közelében találtak neki helyet. Farkas Mózestől megtudtuk, hogy az agyagfalvi lelkészi hivatallal közösen nyújtott be pályázatot az illetékes minisztériumhoz a bögözi önkormányzat, amit meg is nyertek, így nagyobbrészt kormánypénzből, illetve helyi forrásokból és Hargita Megye Tanácsának többrendbeli támogatásából finanszírozzák a templom építését.
A hitélet fellendülését várják
A 80 férőhelyes egyházi épület terve a Székelyudvarhelyi Urban Design Kft.-nél készült, a beruházás összértéke 250 000 lej körül van.
– Az épületet már befedtük, a szigetelés és vakolás a következő lépés. Az ajtók és ablakok elkészítésére már szerződött a bögözi tanács, és a belső munkákat is elkezdik. A legfrissebb hír az, hogy megöntötték a harangot, mi megvásároltuk a felszereléshez szükséges alapanyagokat, szeptemberben a helyére is kerül, és az automatizálását is megoldjuk. Egy hónapon belül elkészül a kerítés, hogy megóvja az ősszel elültetett gyümölcsfákat, amelyek mind megfogantak. A megyei tanácsnál nyert pályázatnak köszönhetően a templom előtti teret már letérköveztük. Most már látszik, hogy a területnek gazdája van – foglalta össze a templomépítés aktuális állását Farkas Mózes. Décsfalva az agyagfalvi református egyházközséghez tartozik. Lakóinak lelkigondozását az ottani református lelkipásztor látja el. Fosztó József is elégedett az építkezés ütemével, a hitélet és a közösségi élet fellendülését várja a templom elkészültétől. Mint mondta, az elmúlt években már nem is jártak át Agyagfalvára a décsfalviak, és megjelentek a szekták a településen, ezen a helyzeten próbált változtatni azzal, hogy ő ment át a szomszéd faluba, és a megürült osztályteremben kéthetente találkozott a hívekkel.
– Számuk 130-ra tehető, ünnepnapokon 30-40-en vesznek részt az istentiszteleten – mondta a lelkész. Ha saját templomuk lesz, amit a közösségnek kell rendben tartania, és élettel megöltenie, hátha többen lesznek… – fejezte ki reményét Fosztó József.
Asztalos Ágnes
Hargita Népe (Csíkszereda)

Eredménnyel járt a szokatlan tiltakozási akció
Nem sokkal azután, hogy a lakók Berek-parti néven tiltakozó megmozdulást szerveztek, a Marosvásárhelyi Berek utcában megjelentek a munkagépek, és lekezdték az utca felújítását.
A megyeszékhelyi Berek utcában egy éve tartanak a víz- és csatornahálózat felújítási munkálatai, s azóta a lakók nem tudnak gépkocsijukkal házuk elé hajtani, de a kis utca házait nem tudják megközelíteni a szemetes- és mentőautók sem.
A lakók tiltakozásképp vasárnap múlt egy hete ún. Berek-partit szerveztek, amelynek során kiültek házaik elé, felhúzták a napernyőt, s üdítőt kortyolgatva nosztalgiáztak azokról az időkről, amikor még normálisan lehetett közlekedni az utcában. A parti szervezője, Ferencz Zsombor elmondta, hogy a szakminisztériumhoz is tiltakozó levelet küldenek, beszámolva arról az áldatlan állapotról, amely az utcájukban van. Az állapotokat ugyanis részben annak is „köszönhették” a lakók, hogy Aquaserv által a felújítás kivitelezésével megbízott cég munkatársai rosszul helyezték el a csöveket, így többször újra kellett kezdeni a munkálatot, s ezért egy éve felfordulás van az utcában.
A Berek utcai parti elég nagy sajtónyilvánosságot kapott, s feltehetően ennek következménye, hogy a múlt héten megjelentek a munkagépek az utcában, s elkezdték a helyreállítást. Kavicsréteget szórtak az útra, elhelyezték a csatornafedőket, és nekifogtak az aszfaltozásnak. Hétfőn az út mintegy egyharmada volt leaszfaltozva, a munkások arra vártak, hogy folytathassák a rétegezést, de az időjárás nem kedvezett a munkálatoknak.
A lakók remélik, hogy az alig kétszáz méteres utcában a járdákat is rendbe teszik, s hogy a föld alatt elvégzett munkálat kiállja az idő próbáját, s az elkövetkező évtizedben nem kell újra átélniük az elmúlt egy év kálváriáját.
Simon Virág
Székelyhon.ro

Iskolaigazgatók: van, aki már lemondott, és van, aki fontolgatja
Két Csíkszeredai tanintézet vezetője is leköszön ősztől, egy iskolában pedig még kérdéses, hogy a jelenlegi igazgató folytatja-e a munkát a 2016–2017-es tanévben – tudtuk meg Görbe Pétertől, Hargita megye főtanfelügyelőjétől.
Görbe kifejtette, a Nagy Imre Általános Iskolában egy év igazgatói munka után mond le Forró Gerda Mária, a helyét pedig valószínűleg Dávid Zoltán, az iskola földrajz szakos tanára veszi át. A Xántus János Általános Iskolában szintén egy év munka után lesz igazgatóváltás: Kovásznai Ágnes gyermeknevelési szabadságra megy. Ebben az iskolában még nem nyilvános, hogy kit neveznek ki igazgatónak – közölte a főtanfelügyelő.
A Kós Károly Építőipari Szakközépiskolában egyelőre kérdéses az igazgatói, illetve az aligazgatói szék sorsa. A tanintézet vezetői személyes okokra hivatkozva még nem döntötték el, hogy folytatják-e munkájukat a következő tanévben – nyilatkozta Görbe. Hozzátette, a megyében nem a tanfelügyelőség, hanem az iskolaközösség tantestülete javasolja az új igazgatót és igazgatóhelyettest, csak ezt követően nevezi ki a tanfelügyelőség az új vezetőt. Idén is így döntenek azon vezetői tisztségek betöltéséről, amelyek nyugdíjazás, lemondás vagy egyéb okok miatt megüresednek.
Személyes okokra hivatkozva mond le Forró Gerda Mária, a Nagy Imre Általános Iskola igazgatója. Érdeklődésünkre elmondta, hogy következő tanévtől visszatér a tanári tevékenységhez, továbbá osztályfőnök lesz. A Kós Károly Szakközépiskola igazgatója és aligazgatója is személyes okok miatt fontolgatja lemondását – közölte velünk Szén János igazgató. „Igyekszünk minél hamarabb eldönteni, hogy folytatjuk-e tovább. Egyelőre még nem mondtunk le, csak nem adtuk beleegyezésünket a további folytatáshoz” – szögezte le. Ennél többet azonban nem kívánt hozzátenni.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

Megrohamozták az egyetemeket a felvételizők
Javában tart a beiratkozási időszak a felsőoktatási intézményekben. A Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemet már első nap megrohamozták a jelentkezők, az alapképzési szakokra hétfőn közel 1400 fiatal nyújtotta be dossziéját. Várják a jelentkezőket a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen is, míg a Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem két karán hétfőig meghosszabbították a határidőt..
Nagyobb érdeklődés mutatkozik idén a fiatalok körében a Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) iránt, ahol a beiratkozás első napján csaknem ezerrel többen jelentkeztek, mint tavaly. A felsőoktatási intézmény sajtóosztályának közleménye szerint a Kolozsvári egyetemen meghirdetett alapképzési szakokra hétfőn közel 1400 jelentkező nyújtotta be felvételi dossziéját.
A legtöbb iratcsomót, több mint 200-at a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karon regisztrálták, ahol 659 tandíjmentes hely várja a nappali, alaptagozatos szakok iránt érdeklődőket. Nagy az igény a Pszichológia és Neveléstudományok Kar képzései iránt is, ahol szintén mintegy 200-an iratkoztak be az első napon, itt 351 tandíjmentes hely van, míg a Bölcsészettudományi Karon 174 jelentkezőt regisztráltak első nap a 414 tandíjmentes helyre. Kedden a Matematika és Informatika Karon is elkezdődött a beiratkozás, az ide jelentkezőknek felvételizniük is kell matematikából vagy informatikából.
Karonként változnak a díjak
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem 21 karán szombaton, július 23-án zárul a beiratkozás, a felvételi vizsgák végleges eredményét július 31-én függesztik ki. A Kolozsvári felsőoktatási intézményben a 2016–2017-es tanévre 4915 tandíjmentes helyet, több mint 9000 tandíjas helyet, illetve 2700 távoktatásos, illetve csökkentett látogatású helyet hirdetett meg alapképzésen. A korábbi évektől eltérően sok karon írásbeli és szóbeli vizsgát is bevezettek a jelentkezők ismereteinek felmérésére, az érettségi átlagot eltérő módon veszik figyelembe a pontozáskor.
A felvételi díjakat az egyes karok szabják meg, így karonként különböznek. A legtöbb szakon 30–50 lejt kell fizetni, a népszerűbb szakokra jelentkezőktől, mint az informatika, pszichológia, politológia, kommunikáció 120–170 lej közötti összeget is elkérnek. A tandíj összege szintén karonként módosul, átlagosan 2000 és 3600 lej közötti összeget kell fizetni évente, utóbbit a nagy népszerűségnek örvendő informatika szakon. De vannak szakok, ahol az átlagos tandíj kétszeresét is elkérik a fizetéses helyre bejutott diákoktól: a film, fotó, média szakosoknak például 5500 lejt kell lepengetni évente.
Hétfőn kezdődött és két hétig tart a jelentkezési időszak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári karán is, ahol 185 helyet hirdettek meg a 2016–2017-es tanévre, 120-at alapképzésen, 65-öt pedig magiszterin. A helyek fele-fele arányban ingyenesek, illetve tandíjkötelesek, a tandíj értéke szaktól függően évi 250 és 450 euró között mozog. Az egyetem Marosvásárhelyi karán tizenkét alapképzéses és négy magiszteri szakra várják az érdeklődőket, Csíkszeredában az új tanévben alapképzésen tizenöt, magiszterin öt szakon folyik az oktatás. A felvételi díj karonként változik, a hargitai megyeszékhelyen például egységesen 50 lejt, míg Kolozsváron szaktól függően 70–100 lejt kell fizetni.
Hosszabbítottak Nagyváradon
A Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) már múlt hétfőn elkezdődött a jelentkezés, azonban a Bölcsészettudomány Karon, illetve a Közgazdaságtudományi Kar alapképzésein meghosszabbították a beiratkozási időszakot, hétfő, július 25-e 15 óráig várják az érdeklődőket. A Művészeti Karon ellenben az eredetileg megszabott dátumon, azaz szerdán zárul a beiratkozási időszak.
A Nagyváradi felsőoktatási intézményben alapképzésen 279 tandíjmentes és 261 tandíjas helyet hirdettek meg, míg magiszteri képzésen 347 tandíjmentes, illetve 400 tandíjas helyre lehetett jelentkezni. Az egyetemistajelölteknek 50 lejes beiratkozási díjat kell fizetni, ami sikeres felvételi esetén 120 lejes beiskolázási díjjal egészül ki.
Pap Melinda
Székelyhon.ro

Tusványos – Nemzetpolitikáról, a keresztény Európáról, a kommunizmus bűneiről vitáztak a szabadegyetem nyitónapján
A kormány nemzetpolitikájáról, Közép-Kelet-Európa keresztény jövőképéről, a határon túli anyanyelvű felsőoktatásról, a regionális öntudatok erősödéséről és a kommunizmus bűneiről rendeztek pódiumbeszélgetéseket és vitafórumokat szerdán Tusnádfürdőn, a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor nyitónapján.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, a bálványosi folyamat egyik alapítója a megnyitón az idei mottó – Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában – jelentését részletezve elmondta: a magyar identitás európai, nem kell a magyarságot kioktatni európaiságból, és ahhoz is joga van, hogy ne értsen egyet azokkal az önkényeskedő, rossz válaszokkal, amelyeket az Európai Bizottság ad a mostani válságokra. Szerinte a magyarok nem euroszkeptikusok, hanem eurokritikusok, hiszen nem rombolni akarnak, hanem építő módon részt venni a közös jövő kialakításában. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Kárpát-medence egyik legfontosabb nemzetpolitikai műhelyének nevezte Tusványost. Nyitóelőadásában kifejtette: míg 2010-14 között a nemzetpolitikai intézkedések a magyar nemzet közjogi egyesítésének keretét teremtették meg, az utóbbi években a kormány a szülőföldön való boldogulásra helyezi a hangsúlyt. „Gazdaságilag kell megerősíteni a magyar közösségeket, a magyar családokat ahhoz, hogy a magyar gyerekeknek jövőjük legyen, odahaza tudjanak munkát vállalni, magyar embereket foglalkoztatni" – mutatott rá.
Később egy másik fórumon a nemzetpolitikai államtitkár részletesebben is beszámolt arról, hogy eddig mintegy 1400 külhoni magyar fiatal vállalkozót szólítottak meg a vonatkozó tematikus év keretében, a meghirdetett 525 milliós pályázati keretre 964-en jelentkeztek. Az államtitkár arra számít, hogy 110-130 között lesz a nyertesek száma, ezek fele Erdélyből kerülhet ki, létszámarányosan. Van és kell is lennie közép-európai keresztény víziónak Európa számára, a kontinensnek keresztény alapokon kell állnia – állapították meg a szabadegyetem egy másik kerekasztal-beszélgetésének résztevői. Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség Európai Uniós ügyekért felelős államtitkára Robert Schumant, az Európai Unió egyik alapítóját idézve leszögezte: a demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Ugyanakkor a törésvonal az alapító tagállamok és a közép-európai politikai elit között egyre inkább egyértelmű – jegyezte meg.
Gulyás Gergely ( Fidesz), az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke azt mondta: a kereszténységnek mint alapértéknek meg kell nyilvánulnia a társadalompolitikai kérdésekben, nemzetpolitikában egyaránt. Az Európai Unión belül azonban ma már nem csak közös értékeink vannak, a családpolitika, társadalompolitika terén például nem biztos, hogy a skandináv államokkal vannak még közös értékeink – jegyezte meg.
A Tusványoson a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek jövőképéről külön fórumot is rendeztek, amelynek flamand, baszk, bajor, a dél-angliai Cornwall régióbeli korni és magyar előadói a regionális öntudatok európai erősödéséről beszéltek.
Günther Dauwen, az Európai Szabad Szövetség (EFA) pártigazgatója úgy vélte: az Európai Unióból történő kilépésről tartott brit népszavazás felgyorsíthatja az önállósodási folyamatokat. Valószínűsítette, hogy 2017-ben újabb népszavazást tartanak Skóciában a függetlenedésről, és az Egyesült Királyságnak egy időben kell az elszakadásról tárgyalnia Brüsszellel és Edinburgh-val. A flamand politikus azt sem tartotta kizártnak, hogy Észak-Írország is kiválik az Egyesült Királyságból, és egyesül Írországgal.
Az európai helyi identitások megerősödését nyugtázta Jose Mari Etxebarria, a spanyolországi Baszk Nemzeti Párt külügyi bizottságának a tagja is előadásában. A politikus a globalizmusra adott válaszként megjelenő populizmust is veszélyesnek tartotta. Úgy vélte, Európa minden nemzetének, népcsoportjának büszkének kell lennie a kultúrájára, és harcolnia kell a jogaiért. Hozzátette, az erdélyi magyarok a baszkok szolidaritását élvezhetik jogköveteléseikben.
Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke szerint az Európai Uniónak, és tagállamainak azt kellene felismerniük, hogy mindenki erősebb lesz a közösségek és a régiók megerősödése által. „Európa akkor lehet erős, ha erős országok, erős nemzetek erős régiók szövetségeként működik. Nem lesz erős, ha egyik nemzet a másik nemzet elnyomása révén akarja céljait elérni"- jelentette ki a politikus.
A Kárpát-medencei felsőoktatásról rendezett pódiumbeszélgetésen Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa szerint a fogyó diáklétszámmal küzdő egyetemek a felnőttoktatás felé történő nyitással javíthatnának egyre nehezebb gazdasági helyzetükön. Szerinte nem kérdés, hogy Magyarországnak támogatnia kell a Kárpát-medencei felsőoktatást.
A Tusványos fősátrának utolsó szerdai vitáján a kommunizmus bűneinek feltárását és a felelősök büntetőjogi elszámoltatását sürgették az Igazságtétel 2.0 című pódiumbeszélgetésének résztvevői.
Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke szerint a történészek számára egyértelmű, kiket terhel a felelősség a kommunizmus bűnlajstromáért, de a politikai döntéshozók büntetőjogi felelősségre vonása még mindig késik.
Neela Winkelmanova, az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platform igazgatója elmondta: eddig tíz európai ország csatlakozott ahhoz az észtországi kezdeményezéshez, amely – a fasiszta háborús bűnösök elszámoltatásának mintájára – nemzetközi büntető törvényszéket hozna létre, hogy a kommunizmus emberiesség elleni bűncselekményeinek felelősei felett ítélkezzen.
Csütörtökön egyebek mellett a gazdaságfejlesztési stratégiákról és a visszahonosított magyarok népszavazáson való részvételének módjáról lesz szó a Tusványoson.
MTI
Erdély.ma

A lelkész, aki képekkel prédikált (Tusványos kulturális nyitánya)
Transzcendencia címmel nyílt tegnap képzőművészeti kiállítás a Sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK). A rangos tárlat a Németh–Kriza „összmagyar” gyűjteményből mutat be válogatást, számos erdélyi magyar képzőművész műve látható. A megnyitón beszélők méltatták Németh Géza néhai református lelkészt, kiemelve: nemcsak abban segített, hogy a diktatúra elől menekülő erdélyi magyar emberek otthonra találjanak Magyarországon, hanem határon túli műalkotások befogadását is támogatta.
A kiállítás-megnyitó egyben az idei Tusványos kulturális nyitóeseménye, azon Németh Géza fia, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke mellett több táborozó, politikus is részt vett. A házigazda Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész köszöntője után Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere megjegyezte: egy gyűjtemény egy személy, egy család eszmei névjegykártyája. „Látva ezt a gyűjteményt, jobban megértem – hangsúlyozta Antal Árpád –, miért képviseli Németh Zsolt azt az eszmeiséget, amit képvisel, hiszen olyan családban nevelkedett, ahol a Kis-Magyarországon túli világ, Erdély és az erdélyi művészet jelen volt a mindennapokban. Innen származhat cselekvési kényszere az erdélyi magyarok érdekében, mint például a számunkra oly jelentős bálványosi, tusványosi folyamat elindítása is. Németh Zsolt egyike azon kevés magyarországi politikusoknak, akik az értéket teremtő, szülőföldjükön mAradó, megmAradó erdélyi magyar politikát támogatták és támogatják. Tevékenysége során a politika és a képzőművészet kéz a kézben jár, az első pillanattól támogatta az EMŰK létrehozását Sepsiszentgyörgyön, egyetértve velünk abban, hogy a művészet terén mi itt összerdélyi feladatokat kell felvállaljunk. Köszönöm szépen mindazt, amit tett a művészet és a nemzetpolitika terén”.
A kiállítást először Szentendrén mutatták be, onnan érkezett Sepsiszentgyörgyre – közölte Hóvári János, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kiemelte: Németh Géza és felesége, Kriza Judit sorsa, élete példázza az értelmiség felelősségét a Kárpát-medenceében. Németh Gézáék nemcsak embereket menekítettek, hanem értékes alkotásokat is befogadtak – tette hozzá. A mintegy négyszáz alkotásból álló gyűjteményből kiállított nyolcvan művet Szepes Hédi kurátor válogatta, s mint fogalmazott, egy gyűjtemény is önálló alkotás, élete pedig olyan, mint a szivárványé, megszületik, tündököl és elenyészik, ha hagyjuk. „De nem hagyjuk” – nyomatékosított a művészettörténész. Németh Zsolt felolvasta Somogyi Győző festőművész sorait a tárlatról, majd édesanyjával és édesapjával kapcsolatos emlékeiről, keresztény művészeti gyűjteményük születéséről szólt. Somogyi írásában azt körvonalazta, miként találta meg a templomból kitiltott, rézkarc terjesztővé lett lelkipásztor az apostoli hivatás új lehetőségeit, azaz kálvinista lelkészként Németh Géza „képekkel prédikált”. Németh Zsolt megjegyezte, ő maga is megismerte azokat a romantikus körülményeket, amint az országhatáron átcsempészték a festményeket, s most nagyon örül, hogy a tavaszi szentendrei kiállítás után az áramlat iránya visszafelé is mutat. Ez a gyűjtemény szerinte nagyon jól tükrözi a művészet területén a nemzeti integráció tartalmát, jelentőségét, mely nemzeti integrációt az elmúlt huszonvalahány esztendőben a politikában egyelőre elégtelen eredményekkel próbáltak megvalósítani. Szülei halála óta a három Németh testvér gyarapítja a gyűjteményt, egy későbbi szerzemény pedig maga a csoda, Németh Zsolt kedvence: Plugor Sándor hat kiállított grafikája, a Stáció című tusrajz sorozat részei, melyeket most mutatnak be először. Németh Zsolt az EMŰK szükségessége kapcsán kijelentette: közgyűjteményeink életében is filmszakadás történt, teljes hagyatékok várnak feltárásra és bemutatásra.
Mózes László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Itthon Európában (Tusványos huszonhetedszer)
A zavaros európai és világpolitikai helyzet szolgáltatott alaptémát az idei Tusványosnak, melynek mottója: Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában. Nem véletlen, hogy a legnagyobb erdélyi diáktábor és szabadegyetem elsősorban a bevándorláspolitikára, a közép-európai térség szerepére és lehetőségeire koncentrál, számos előadásban latolgatják majd az Európai Unió jövőjét, esélyeit.
Tegnap délután huszonhetedik alkalommal nyitotta meg kapuit a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor – igaz, a keddi nulladik nap elsősorban a szórakozásról szólt, a bulizni vágyók népesítették be a sportcsarnok melletti teret és a távolabbról érkezők foglalták el szálláshelyeiket. Ma a tíz órakor sorra kerülő megnyitó után majd kéttucatnyi helyszínen indul be a négynapos programfolyam. Legtöbb előadás a már említett témákról szól, a migránsválságról, hatásairól, az európai jövőről, de nem hiányoznak a napirendről a „klasszikus” tusványosi témák: a nemzeti önrendelkezés, a régiók szerepe, a kisebbségi jogok érvényesülésének helyzete, az autonómiaküzdelem, és képet kaphatunk a Kárpát-medencei magyarság általános és régiónkénti helyzetéről, a különböző térségekből érkezett politikusok több alkalommal is szót kapnak. Szombaton, a már ismert és megszokott forgatókönyv szerint Orbán Viktor és Tőkés László tart előadást Itthon, Európában! címmel. Évek óta nagy hiányzói Tusványosnak a román politikusok, véleményformálók, pedig indulásakor a bálványosi szabadegyetem a román–magyar párbeszéd egyik legfontosabb fóruma volt. Idén is alig ketten-hárman tettek eleget a meghívásnak, és akárcsak az elmúlt néhány esztendőben, érdemi magyar–magyar párbeszédre sem számíthatunk, kevesebb szó esik idén az erdélyi magyar politikáról, nem lesz pártközi vita, és a helyzetelemzések is inkább az önkormányzati választások eredményeire koncentrálnak. De nemcsak a politika uralja Tusványos programját, szó lesz gazdaságról, oktatásról, környezetvédelemről is, számos alternatív program kínál majd szórakozást a színház-, illetve irodalmi sátorban, lesznek kicsiknek és nagyoknak szóló játékok, vetélkedők is, esténként pedig sok-sok buli és zene.
A táborban idén is mAradtak a tavaly szigorított beléptetési szabályok, minden látogató karszalagot kap, délután négy óra előtt ingyen, ezt követően tíz lejért, a kiskorúak más színűt, hogy könnyebben elkerülhető legyen alkohollal való kiszolgálásuk a tábor területén. A szervezők szerint ez a megoldás tavaly bevált, sokkal kevesebb dolguk akadt a mentősöknek, orvosoknak, mint korábban. Igyekeznek a medvéket is távol tartani, hat vadőr teljesít szolgálatot, kettesével dolgoznak, és 24 óránként váltják egymást.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Mi történik az elhagyott gyerekekkel
A hónap elején Oltszemen rendezte meg a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság a hivatásos nevelőszülők napját, pár héttel azelőtt pedig az örökbefogadó családok tartották éves találkozójukat a Benedek-mezei táborban. Mindkét eseményen részt vett Szász Katalin Melinda (felvételünkön), az intézmény aligazgatója, akit az elhagyott gyerekekről, a nevelőszülők munkájáról, az örökbefogadásról és egyéb hasonló témákról kérdeztünk.
– Mi a legjellemzőbb módja annak, ahogy egy elhagyott gyerek eljut az örökbefogadásig? – Általában úgy kezdődik, hogy szülés után az anyuka lelép a kórházból, ezután a kórházak szociális munkásai megszerzik az elérhetőségét, jobb esetben beszélnek is vele, de nem valószínű, hogy meg tudják győzni, hogy menjen vissza a gyerekéért. Ekkor jelentik nekünk az ügyet, mi pedig első körben ismét megkeressük az édesanyát, hogy kiderítsük, milyen okok miatt hagyta el gyermekét. Ha úgy látjuk, hogy az otthoni körülményei megfelelőek a gyermekneveléshez, mi is megpróbáljuk jobb belátásra bírni, adott esetben segítséget is nyújtunk neki, hogy visszafogadhassa gyermekét. Ha nem lehet hazavinni a csecsemőt (a szülőknek nincs otthonuk, jövedelmük, víz, áram, fűtési lehetőségek...), akkor minél hamarabb helyet keresünk neki a hivatásos nevelőszülőknél. Most jó a helyzet ilyen szempontból, de bizony, voltak időszakok, amikor nem volt szabad nevelőszülőnk, és hónapokig mAradtak kórházban a gyerekek, ami fejlődésük szempontjából nagyon káros, életre szóló sérülésekkel is járhat. A megfelelő nevelőszülő kiválasztása is fontos, ilyenkor figyelembe vesszük a gyerek anyanyelvét, azt, hogy vannak-e már testvérei a rendszerben, hogy lehetőleg azok mellé helyezzük el stb. Persze, a nevelőszülőnél való elhelyezés is csak időszakos védelem, amíg ott van a gyerek, továbbra is arra törekszünk, hogy végleges védelmet találjunk számára, aminek két útja lehet: vagy hazagondozzuk a szüleihez, vagy – ha a szülő lemond róla – keresünk neki egy örökbefogadó családot. – Sok olyan esetről hallottam, hogy felnőtt koráig nevelőszülőnél mAradt a gyerek...
– Ez azért van, mert sajnos, nem mindenki válik örökbe fogadhatóvá. Ha a szülő nem mond le róla, ha azt mondja, hogy egyelőre nem tudja hazavinni, de nemsokára jobb körülményei lesznek, és akkor majd elviszi, akkor a gyereket nem lehet örökbe adni, és a nevelőszülőnél mArad. Előfordul, hogy amikorra lemond róla az anyja, és örökbe adható lenne, már olyan nagy, hogy ezért nem veszik örökbe – kevés az olyan pár, amely ne pici kortól szeretné a gyermeket nevelni. Általában minél kisebb, egészséges gyereket igényelnek, legtöbben azt is meghatározzák, hogy kisfiút vagy kislányt szeretnének. – Mi szükséges ahhoz, hogy örökbe fogadhasson valaki? – Először is erős motiváció, aztán megfelelő anyagi feltételei és képességei kell hogy legyenek a szülőnek a gyermekneveléshez, amit szakembereink mérnek fel. Az életkor is fontos, meg kell lennie az egészséges korkülönbségnek közte és a gyerek között. Ha a vizsgákon sikeresen átmegy valaki, kap egy elismervényt, amely bizonyítja az alkalmasságát, és csak ezután kereshetünk neki gyereket az elvárásai alapján. Minél több az elvárása, általában annál többet kell várnia a gyerekre. – Miért nem kerül egyből örökbefogadásra a gyerek, ha az jobb neki, mint a nevelőszülőnél? – Mivel az elsődleges cél az, hogy saját szülei neveljék fel, felkutatásuk és a velük való tárgyalás pedig néha nagyon hosszú folyamat. Ha a kórházból egyből örökbe venne valaki egy gyereket, és pár hónap múlva kiderülne, hogy az édesanya mégsem mond le róla, az komoly trauma lenne az új szülőknek, akik a legtöbbször csak több- évi várakozás után szánják rá magukat az örökbefogadásra, és első perctől sajátjukként szeretik a kisbabát... Ez gyakran előfordulna, mivel a statisztika szerint a kórházban hagyott gyerekek felét visszafogadja a családjuk, és a továbbiak fele is nevelőszülőknél mArad, tehát azokról sem mondanak le teljesen biológiai szüleik. A nevelőszülő tűnik tehát a legjobb ideiglenes megoldásnak, aki adott esetben ugyanúgy megszereti és felnőtt koráig neveli a gyereket, mint az örökbefogadó. Persze az is gyakran előfordul, hogy több nevelőszülőnél nevelkedik a gyerek, mert az első nyugdíjba megy, lebetegszik, beadja a felmondását, vagy egyszerűen lemond a kamaszodó gyerekről, miután nem tudja már fegyelmezni, és végleg zátonyra fut a kapcsolatuk. Ilyenkor gyakran megtörténik, hogy a nevelőszülők közül senki nem vállalja a gyereket, és kénytelenek leszünk gyerekotthonban elhelyezni. Ezeknek a gyerekeknek a nagy része eleve sérült lelkileg, így egyesek tényleg kezelhetetlenné válnak, amikor fel nem dolgozott sérelmeikkel elérik a kamaszkort. – Az előfordulhat-e, hogy a nevelőszülő nem bánik jól a gyerekkel? – Ritkán, de sajnos, ilyenre is volt példa. Az egyik irodánk állandó jelleggel ellenőrzi a nevelőszülők tevékenységét és a náluk elhelyezett gyerekek ellátását, így hamar rájövünk, ha gondok vannak. Bizony volt olyan eset, hogy a nevelőszülő fizikailag bántalmazta, vagy úgy próbálta fegyelmezni a gyereket, hogy azzal fizikai sérüléseket okozott neki. Ha kiderül, hogy nem véletlen esetről van szó, elvehetjük tőle a gyereket, súlyosabb esetben pedig szerződésbontásig, rendőrségi eljárásig is fajulhat a dolog. – Hogyan válhat valaki nevelőszülővé? – Miután az igazgatóság munkatársai felmérik az illetők családjait, a lakhatási körülményeket – mert bár csak egy személlyel van munkaszerződésünk, a gyerek családba megy, amit nagyjából ismernünk kell –, készítenek egy elsődleges vizsgálatot, amely kizárja az esetleges pszichés devianciákat. Ha úgy tűnik, hogy egészséges a jelentkező, felkérik egy iratcsomó összeállítására (dokumentumok a lakásról, jövedelmi és orvosi igazolások stb.), ezt követi egy komolyabb felmérési időszak alapos pszichológiai vizsgálatokkal, beszélgetésekkel, ugyanakkor kötelessége a nevelőszülőnek részt venni egy minimum 60 órás ingyenes alapképzésen, ahol betekintést nyerhet a gyermek lelki fejlődésével, nevelésével, jogaival kapcsolatos kérdésekbe. Ha a képzés után sikeresen vizsgázik, akkor válik nevelőszülővé, mi pedig csak azután alkalmazhatjuk, miután megkapta erről a bizonylatot. Az illető nem lehet büntetett előéletű, krónikus fertőző beteg, nem lehet nyugdíjas, de 25 évnél fiatalabb sem, tehát azoknak a követelményeknek kell megfelelnie, amelyek egy átlagos egészséges szülőt jellemeznek. – Mi a különbség a nevelőszülő és örökbefogadó szülő között? – A legfontosabb különbség, hogy a nevelőszülőség munkaviszony, a nevelőszülő azért neveli a gyermeket, mert rábízták, ezért megkapja a fizetését és a gyermeknek járó juttatásokat is. Az örökbefogadó szülő nem alkalmazott, ő sajátjaként neveli a gyereket, akárcsak a biológiai szülő, és ezért nem kap semmiféle juttatást. A gyermek szempontjából az örökbefogadó család jelent végleges biztonságot, onnan már sem nevelőotthonba, sem a biológiai családjába nem kerülhet vissza. – Mit jelent a családban elhelyezés? – A legfontosabb az elhagyott gyereknek vagy annak, akit valamilyen ok miatt el kell venni a szüleitől, hogy családban nevelkedjék, mi pedig elsősorban olyan családban próbáljuk elhelyezni, ahol ismerik, ahol már kialakultak bizonyos kötődései. Tehát elsősorban azt vizsgáljuk meg, hogy a rokonságában, a nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, keresztszülők között van-e valaki, aki fel tudná vállalni a nevelését. Ha van ilyen, a gyerek oda megy. Nemrég bevezették, hogy a családi elhelyezésben levő gyerekek is kapnak 600 lejes havi támogatást, ugyanúgy, mint a nevelőszülőknél nevelkedők, ami adott esetben ösztönzi is a rokonokat arra, hogy befogadják a gyereket. – Mennyi a nevelőszülők fizetése? – A nevelt gyerekek száma és a régiség szerint is változik ez az összeg, de az átlag 1200 lej körül mozog, ehhez hozzájön a már említett 600 lej, ami minden gyereknek jár, és az állami gyerekpénz. Nem nagy fizetés, de azt tapasztaljuk, hogy főként a falun élők – akik nem költenek sokat élelemre – jól megélnek belőle. – Hány gyereket nevelhet egy nevelőszülő? – Ez valahogy úgy alakult ki nálunk, hogy ha egészségügyi problémákkal küszködő vagy fogyatékos gyereket gondoz a nevelő, akkor csak egyet nevelhet, különben két gyermeket adunk neki. Olyan családjaink is vannak, ahol a körülmények megengedték, hogy akár négy gyereket is elhelyezzünk. A törvény szerint a nevelőszülő nevelhet egy vagy több gyereket. A felső határ nincs megszabva, tehát a lehetőségek függvényében több kiskorút is kaphat egy nevelő. – Meddig nevelhet egy gyereket a nevelőszülő? – Tizennyolc éves koráig. Tovább csak akkor mAradhat nála, ha még nem végezte el a tizenkét osztályt, vagy ha folytatja tanulmányait. Mindezek kitolhatják a rendszerben való mAradást 26 éves korig, annál tovább nevelőszülőnél és nevelőotthonban sem mAradhatnak a fiatalok, akkor sem, ha egyetemre járnak. Nevelőszülőknél levő gyerekeknél elég gyakran előfordul, hogy bár kikerültek a rendszerből, a családban mAradnak, mert időközben annyira beilleszkedtek, hogy családtagként kezelik őket, és nincs lehetőségük elköltözni. Tehát már nem kap fizetést érte a nevelő, de továbbra is gondját viseli, amíg munkahelyet kap, vagy amíg el tud költözni. Amolyan saját gyerekké válik. – Jelenleg hány gyerek van a rendszerben Kovászna megyében? – Olyan 1100 gyerekkel számolunk, de ez a szám folyamatosan változik. Közülük 300 körüli azok száma, akiket nevelőszülők gondoznak, ennél valamivel többen vannak családi elhelyezésben és ugyanennyien gyerekotthonokban. És még ott vannak azok a gyerekek, akik különböző más szolgáltatásainkban részesülnek, például bejárnak nappali központjainkba vagy rehabilitációs fejlesztéseinken vesznek részt. A nyilvántartásban ők is szerepelnek, mert nekik is szakemberekre van szükségük. Tehát van munka minden szinten, elég sok a betöltetlen állásunk is, várjuk az érdeklődőket.
Nagy B. Sándor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egyetemi felvételi
Megkezdődött a visszaszámlálás
A jövő hét az egyetemi felvételi vizsgák ideje, amelyekre ezen a héten lehet iratkozni. Összefoglalónkban azt vesszük számba, hogy milyen szakokon hány helyet hirdettek a két Marosvásárhelyi felsőoktatási intézményben, ahol magyar illetve román nyelven is folyik egyetemi oktatás.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán
12 szakra lehet iratkozni július 18-tól 23-ával bezárólag, naponta 9 és 16 óra között, a kar székhelyén, beleértve a Sepsiszentgyörgyön működő agrármérnöki szakot is.
A közegészségügyi szolgáltatások és politikák szakon 50 helyre várják a jelentkezőket, ebből 15 tandíjmentes, 35 tandíjas (400 euró/év).
A kommunikáció és közkapcsolatok szakon 40 hely van, ebből 15 tandíjmentes, 25 tandíjköteles (15- nél 400 euró/év, 10-nél 750 euró/év). A fordító-tolmács szakra 50 jelentkezőt vesznek fel, 20-at tandíjmentes, 30-at tandíjas helyre (750 euró/év).
Az informatika szakon 50 hely van, 25 tandíjmentes, 25 tandíjköteles (400 euró/év). A mechatronika szakon ugyanez az arány (tandíj: 400 euró/év). A számítástechnika szakon 45 helyet hirdettek meg, 20 tandíjmentes és 25 tandíjkötelest (400euró/év). Azautomatika és alkalmazott informatika szakon 40 hely van, 20 tandíjmentes, 20 tandíjköteles (400 euró/év). A távközlésszakon 40 hely van, 15 tandíjmentes és 25 tandíjköteles (15-nél 400 euró/év és 10-nél 750 euró/év). A gépészmérnöki szakon 40 hely van, 15 tandíjmentes és 25 tandíjas (400 euró/év).
A kertészmérnöki szakon 50 hely van, 15 tandíjmentes és 35 tandíjköteles (20-nál 400 euró/év, 15-nél 750 euró/év). Atájépítészet szakon 40 hely van, 5 tandíjmentes és 35 tandíjköteles (30-nél 400 euró/év, 5-nél 750 euró/év). A Sepsiszentgyörgyiagrármérnöki szakra 30 helyet hirdettek meg, 25 tandíjmentest és 5 tandíjast (400 euró/év).
Az idén néhány szakból felvételi vizsgát is tartanak, amely július 25- én, hétfőn 10 órakor kezdődik. Az automatika és alkalmazott informatika, informatika, számítástechnika és távközlés szakokra jelentkezők matematikából, informatikából vagy fizikából kell vizsgázzanak. A mechatronika és gépészmérnöki szakra jelentkezők, akik nem érettségiztek a felsorolt tantárgyakból, azok számára írásbeli vizsga lesz.
A fordító-tolmács szakra jelentkezőknek szintén vizsgázniuk kell a felvételi jegy 2. és/vagy 3. összetevőjéből, ha azok nem szerepelnek az érettségi tantárgyak között.
A vizsgajegyeket még aznap közlik, óvást benyújtani a közléstől számított 24 órán belül lehet.
A vizsgára jelentkezhetnek romániai vagy külföldi érettségi vizsgával rendelkező személyek, a megszabott feltételek alapján.
A Sapientia EMTE négy szakon hirdet felvételit mesteri programokra: szoftverfejlesztés 30 (15 tandíjmentes és 15 tandíjas, 500 euró/év), növényorvos 15 (10 – 5, 500 euró/év), számítógépes irányítási rendszerek 30 (15 – 15, 700 euró/év), fejlett mechatronikai rendszerek 30 (15 tandíjmentes és 15 tandíjköteles, 700 euró/év).
Az írásbeli vizsga minden szakon szombaton 10 órától lesz.
A személyes meghallgatást a fejlett mechatronikai rendszerek és növényorvos szakokra az előzetes ütemezés alapján szombaton 14 órától tartják, és még aznap eredményt hirdetnek.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
minden szakára 2016. július 25-én lesz a felvételi vizsga.
Az általános orvosi szakon 135 helyet hirdettek meg a román és 135-öt a magyar diákok számára, akik az elért általános függvényében foglalhatják el a 80 tandíjas helyet (8.000 lej/év). Az angol nyelvű képzésen 100 hely van, a tandíj évi 5.000 euró.
Az általános nővérképző szakon 15 (román) – 15 (magyar) tandíjmentes hely van, és 70 tandíjköteles az elért jegy függvényében (4.000 lej/év). A csak román tannyelvű balneofizio- kinetoterápia és rehabilitáció, valamint a táplálkozástan és dietetika szakokon 15–15 tandíjmentes és 35 tandíjköteles hely van, a testnevelés és sportszakon 15 tandíjmentes és 25 tandíjköteles hely.
A fogorvosi szakon 35–35 helyre felvételizhetnek a román és a magyar diákok is, tandíjköteles hely 30 van (8.000 lej/év). Az angol nyelvű képzésen 30 hely van (5.000 euró/év). Fogtechnikát csak román nyelven lehet tanulni 15 tandíjmentes és 15 tandíjas (4.000 lej/év) helyen.
A gyógyszerészeti szakon 40 helyet hirdettek meg a román és 40-et a magyar diákok számára, a jegyek függvényében 80 tandíjas hely van (évi 8.000 lej). Kozmetikát csak román nyelven lehet tanulni 10 tandíjmentes és 30 tandíjköteles (évi 4.000 lej) helyen.
Az orvosi és fogorvosi szakokon a írásbeli vizsgát rácsteszt képezi, választás szerint biológiából vagy szerves kémiából. Biológiából az Anatómia és élettan az orvosi szakokra való felvételi vizsgához – University Press Kiadó, 2014, valamint a Pontosítások az ember anatómiája és élettana az orvosi szakokra való felvételi vizsgához című kiadványokból. 25 kérdést az egyes fejezetek végén levő (feleletválasztós) kérdések közül adnak, 75 (feleletválasztós) kérdést a felvételi bizottság helyben állít össze a könyv teljes anyagából (a 7. és 9. fejezetek kivételével). Minden kérdés esetében négy lehetséges válasz közül kell kijelölni az egy vagy két helyes megoldást.
Szerves kémiából, ami a gyógyszerészet szakra való felvételi anyaga is, a Szerves kémia – tesztgyűjtemény az orvosi és gyógyszerészeti felsőoktatásba felvételizők számára, University Press Kiadó, 2014 (I, III, IV és V. fejezetek), valamint az egyetem honlapján megtalálható középiskolai kémia tankönyvekből adják a rácsteszt 100 kérdését fele-fele arányban mindkét forrásból. A tankönyvekben levő tananyagból helyben állítják össze a kérdéseket, amelyekre öt válasz közül kell kiválasztani a helyes megoldásokat.
A végső felvételi jegy 90%-át az írásbeli vizsgán elért eredmény, míg 10%-át az érettségi jegyek átlaga képezi.
A felvételi vizsgára való beiratkozás minden szak esetében július 18., 8 óra – július 22., 12 óra között zajlik, az egyetem honlapjának főoldaláról (www.umftgm.ro) napi 24 órában elérhető online regisztrációs portálon keresztül. Akik nehézségekbe ütköznek az online portál használatakor, július 20–21-én, naponta 8-14 óra között igénybe vehetik az egyetem által rendelkezésre bocsátott, az online beiratkozáshoz szükséges felszereléssel ellátott termet, ahol lehetőségük nyílik a beiratkozásra, és ahol segítséget kaphatnak a titkárság személyzetétől is. Akik az egyetemen helyben iratkoznak be, 100 lej pótdíjat kell fizessenek az iratkozási terembe való belépéskor.
A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) július 20-án 11 órától próbafelvételit szervez a MOGYE dísztermében és 1-es előadótermében biológiából és kémiából, előzetes regisztráció alapján, ami hétfőn este 8-kor zárult. A részvételi díj 20 lej, amit a próbafelvételi helyszínén kell majd kifizetni.
Mesteri képzésre 11 szakon hirdettek meg tandíjas helyeket a MOGYE-n, ebből mindössze az orvosi biotechnológia szak öt tandíjmentes helyén lesz magyar nyelvű képzés, ezenkívül 20 tandíjas hely várja a jelentkezőket (3.000 lej/év). A doktori iskolában a román nyelvű képzésre 26 hely van.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Rendhagyó történelemóra
Európa meghatározó hatalma Berlin lesz
Európa és a migráció kapcsolata, a törökországi puccs utáni politikai helyzet, a NATO- bővítés, a Brexit voltak a fő témái Dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő Egy új Európa című, ezúttal is telt házas előadásának. A Rendhagyó történelemóra keretében megtartott 10. rendkívüli előadásra hétfőn este a Sapientia egyetemen került sor, szervező a Regeneráció Egyesület és Magyarország Csíkszeredai főkonzulátusa voltak.
Egy évvel korábban ugyancsak a Rendhagyó történelemóra keretében Nógrádi György a világpolitika helyzetét elemezte, a hétfői előadásán elsősorban az Európában bekövetkezett változásokra, politikai eseményekre összpontosított. A várakozásoknak megfelelően a migrációs kérdés volt a fő téma, ezt létfontosságúnak nevezte, amelynek kapcsán az európai nemzetek szembekerültek egymással, és Európa képtelen egységes álláspontot kialakítani. A migránsok által választható négy útvonal (Ausztrália, USA, a gazdag arab országok és Európa) közül Európa az elérhető úti cél, hiszen az EU határainál nincsen érvényben sem tűzparancs, sem éves bevándorlási kvóta, tehát Európa gyakorlatilag tehetetlen az emberáradattal szemben. Tavaly mintegy 1,4 millió migráns érkezett Németországba, és további tömegek érkezésére lehet számítani. 2020-ig a migránsok fogadásával járó költségek elérhetik a 93 milliárd eurót – jelentette ki Nógrádi György. E probléma kezelésére, úgy látja, továbbra sincsenek egységes koncepciók, a merkeli integrációs politika megbukott, de hangsúlyozta: "úgy tűnik, hogy Európa egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy a schengeni határok védelme a cél". Ennek a megerősítését segítené a magyar kormány által képviselt gyakorlat, aminek a támogatása szempontjából kiemelt jelentősége lesz az őszi népszavazásnak. Míg az USA szemszögéből a biztonság fontosabb, mint az emberi jogok, Európa az emberi jogokat helyezi a biztonság elé – állapította meg az előadó.
A törökországi puccskísérletet szerencsétlennek és ostobának nevezte, amelynek következményeként teljes tisztogatást végeztek a hadsereg vezérkarában, mintegy hatezer személyt letartóztattak és háromezer bírót bocsátottak el. Nógrádi György szerint Törökországban Recep Tayyip Erdogan török államfő egyszemélyes diktatúrájának bevezetése a cél. "Erdogan célja megállítani a migránsokat, vízummentességet kialkudni a törököknek és az országot bevinni az EU-ba. Amikor Erdogan megérti, hogy Európa nem teljesíti kívánságait, Oroszország felé fog közeledni" – jelentette ki a szakértő, aki úgy véli, a nagyhatalomként viselkedni próbáló Törökország egyre inkább szembekerül az USA-val.
A NATO-bővítésre Nógrádi György szerint nem kerül sor, de a szervezet módosulására lehet számítani, az Amerikai Egyesült Államokat illetően pedig "minden alfa és ómegája az őszi választás", addig is Amerika kivár. "Az elnökválasztásokig telik az idő, és ezalatt erősödik az Iszlám Állam" – tette hozzá. Sajnálatosnak nevezte a "jelenlegi bizonytalan, nem túl rózsás helyzetet", azt, hogy a NATO és az EU "megosztott". A nizzai terrorcselekmény kapcsán a biztonsági szakértő kijelentette: a merényletekkel Európát tönkretenni nem lehet, de kultúrákat szembe lehet állítani egymással. Beszélt a szír kérdés megoldási lehetőségeiről, a visegrádi négyek szerepének lehetséges felértékelődéséről, a Brexit következményeiről Skócia, Wales és Észak- Írország, de az EU szempontjából is.
Az előadást követően a Népújság elsősorban a nagy-britanniai népszavazás várható következményeiről, a Brexit nyomán kialakult helyzetről kérdezte a biztonságpolitikai szakértőt.
– Minek a kezdetét és minek a végét jelenti ön szerint a Brexit?
– Gyakorlatilag az EU bővülési folyamatának a végét és annak kezdetét, hogy Európa vagy képes megtalálni önmagát és a jelenlegi, valóban komoly világpolitikai kérdésekre komoly választ adni, vagy Európa széthullása előtt állunk.
– Milyen területeket érintenek elsősorban a Brexit hatásai, és megfordítható-e a folyamat?
– Részint Nagy-Britannia kiesik az európai biztonságpolitikából, másrészt az új brit törvények szerint a Kelet-Európából érkezők számára rendkívül nehéz lesz a bevándorlás. Hogy Nagy-Britannia kiválása konkrétan mit jelent, senki nem tudja, hiszen még hivatalosan be sem jelentették, és a kilépési tárgyalások két évig fognak folyni. Ami a folyamat megfordítását illeti, Nagy-Britannia gyakorlatilag nem teheti meg, hogy visszakozzon. Az új miniszterelnök, Theresa May első nyilatkozata az volt, hogy "Brexit is Brexit", tehát a kilépés kilépést jelent. Európa döntő része sajnálja a brit kilépést, ezen mind Európa, mind az angolok veszíteni fognak, de a népszavazást visszacsinálni nem lehet. Theresa May természetesen nem siet a tárgyalásokkal, föl kell készülnie a brit pozíciók kialakítására, és mellesleg Brüsszel sem tudja még, mik lesznek az EU-pozíciók.
– Mi lehet az, amiben Anglia, illetve Európa nem enged majd a tárgyalások során?
– A britek szeretnék megkapni azokat a kedvezményeket, amelyekkel eddig rendelkeztek, az európai álláspont pedig az, hogy a Nagy-Britanniában levő EU-s állampolgárok ugyanazokat a lehetőségeket kapják meg, mint eddig. Úgy néz ki, hogy a brit miniszterelnök számára ez elfogadhatatlan, tehát kőkemény tárgyalások várhatók. A szabad mozgásnak vége, a Kelet- Európából érkezők szabad mozgását a jövőben drasztikusan csökkenteni akarják és fogják.
– Milyen időtávban áll vissza az egyensúly – főleg gazdasági téren? Gondolok itt a banki intézményrendszerre, azárfolyamváltozásra, a multi cégek helyváltoztatására.
– Gyakorlatilag az egyensúly nem fog visszaállni, hanem teljesen új helyzetek lesznek. Az angol font meggyengült, az arany ára felment, a dollár felerősödött, az euró válságban van, a schengeni határok válságban vannak, tehát ami volt, azt visszahozni sajnos már nem lehet.
– Mi várható a továbbiakban a francia–angol, illetve német erőviszonyok alakulása mentén?
– Gyakorlatilag Európa meghatározó hatalma Berlin lesz, a franciák alárendelt szerepben vannak, az olaszok messze le vannak mAradva. Ettől kezdve Európa német Európát jelent. Szinte mindenik tagállam kapcsolatot keres Berlinnel, azt nézi, hogyan tudná pozícióit javítani, és rendkívül félő, hogy kétsebességes Európa jön, ahol az államok döntő része a második kategóriába fog kerülni.
– Mi jelenti az EU számára a legnagyobb kihívásokat rövid, közép- és hosszú távon?
– Rövid és középtávon a migráció problémájának megoldása, amire jelenleg nincs válasz, középtávon az ukrán válság, amire Európa egyelőre szintén nem tud válaszolni, és hosszú távon Európa térvesztése sajnos folytatódik.
– A kulturális szembeállítódást említette előadásában a merényletek kapcsán. Meddig mehet el a kultúrák egymásnak feszülése?
– Bármeddig. Gyakorlatilag Európa ma, mint az EU28-ak, a működésképtelenség szélén van. Európa rövid és középtávon bármikor széteshet, a brit kilépés csak felgyorsítja ezt.
*
Nógrádi György 1949. május 22- én született Budapesten. Egyetemi tanulmányait nemzetközi szakon végezte, 1974-ben írta meg doktori értekezését Az NSZK gazdaságpolitikája címmel. 1997-ben lett egyetemi tanár. A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, a Közgazdaságtudományi Egyetemen, 1981-ben pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen oktatott. 1989-től a Honvédelmi Minisztérium Közgazdasági és Pénzügyi Ügynökségénél dolgozik. 1989-ben jelentette meg Az NSZK biztonságpolitikája a ’80- as években c. könyvét. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Nógrádi György találkozott már szinte minden európai és észak-amerikai vezető politikussal. Azonban arra a legbüszkébb, hogy a NATOba is meghívták: tartson tájékoztatót a szövetség vezetői számára.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely)

Temesvár 1716
Egy európai város kezdetei
Temesvár az idei, 2016-os esztendőben ünnepli a török uralom alóli felszabadulás 300. évfordulóját.
A város vezető intézményei, és jelenlegi lakói fontosnak tartják, hogy erről a Temesvár történelmének szempontjából kiemelkedő eseményről a Temesvár 1716. Egy európai város kezdetei elnevezésű kiállítás keretében is megemlékezzenek, amelyre meghívást kapnak mindazok, helybeliek és vendégek, akik szeretnék megismerni a várost és annak múltját.
A 300. évfordulónak szentelt kiállítás bemutatja a török oszmán jelenlétet a Bega-parti városban, a vár ostromát és visszafoglalását a Savoyai Jenő herceg vezette osztrák csapatok által, bepillantást enged az osztrák közigazgatás első évtizedeibe csakúgy, mint az adott kor változatos kulturális és vallási életébe. Mindezek harmonikus egységet alkotnak, és egy fejlődő európai város képét tükrözik. Leküzdve a kezdeti nehézségeket, Temesvár kialakítja a maga évszázadokon át vezető szerepét, amelyet a sokszínűségből fakadó európaiság és egyben erős helyi öntudat, kötődés jellemez.
Az osztrák közigazgatás által hozott intézkedések, mint például a városrendezés, új erődítmények építése, az utcák felújítása, valamint a Bega-csatorna hajózhatóvá tétele, a nyugati fejlődés pályájára állították a várost. Az osztrákok már az első évektől megkönnyítették a városban a vegyes nemzetiségű lakosság létrejöttét, a különböző népek jellegzetes kultúrája pedig új, külön színt hozott, erősítve a tolerancia és többnyelvűség szellemiségét. Így alakult kiTemesváron egy románok, szerbek, zsidók, magyarok, németek, bolgárok, olaszok, csehek, spanyolok alkotta soknemzetiségű közösség ex toto orbe austriaca.
A Temesvári Római Katolikus Püspökség és a Banatul Múzeum közös kezdeményezésére létrejött jubileumi kiállítás méltó megszervezéséhez hozzájárultak: Temes megyei tanács, Temesvári Polgármesteri Hivatal, Szerb Ortodox Püspökség, Bánsági Ortodox Érsekség, Román Nemzeti Levéltár Temesvári részlege, Temes megyei könyvtár, Lugosi Görög Katolikus Püspökség, Román Televízió Temesvári területi stúdiója, Temesvári Művelődés Háza, Bánsági Svábok Egyesülete (Landsmannschaft der Banater Schwaben), Romániai Szerbek Szövetsége(Савез Срба у Румунији), Bánsági Svábok Segélyszervezete (Hilfswerk der Banater Schwaben e.V.),Temesvári Izraelita Közösség. Technikai és szaktanácsadás: dr. Rodica Vârtaciu, Mihai Botescu építész, Stevan Bugarski.
A kiállítás július 19–szeptember 20. között a Banatul Múzeum ideiglenes székhelyén minden héten keddtől vasárnapig 10–20 óra között tekinthető meg.
Október 12-től december 10-ig a kiállítás a Temesvári Római Katolikus Püspökség székhelyén (A. Pacha utca 4-es szám) lesz látható.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A Temesvári Római Katolikus Püspökség sajtóirodája
Nyugati Jelen (Arad)

Képes történetek
Kezdődik a csernátoni olvasótábor
A Sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár a csernátoni Haszmann Pál Múzeummal közösen negyedik éve szervez olvasó- és kézművestábort 5–8. osztályos tanulóknak. Képes történetek címmel ma indul a tábor, melyen a hasonló címmel szervezett vetélkedő első nyolc csapata vesz részt.
Az olvasótábori műhelyfoglalkozást, Szövegek, világok, szövegvilágok címmel, Gombos Péter, a Magyar Olvasástársaság elnöke és Gombosné Szabó Sára, a Kaposvári Egyetemi Könyvtár munkatársa vezetik, míg a kézműves-tevékenységeket a múzeum munkatársai biztosítják a táborlakóknak. A programot filmvetítések, beszélgetések, találkozók színesítik, olyan meghívottakkal, mint Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese, majd Kispál Attila és Kispál Ágnes Evelin, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér munkatársai, akik interaktív foglalkozást tartanak a táborlakóknak. Idén is lesz színész és zenész meghívottja a tábornak, pénteken Kolcsár Józseffel, a Tamási Áron Színház színművészével zenés beszélgetés lesz a színészélet dolgairól, külön meghívott Lőfi Gellért zeneművész, a Sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum igazgatója. Szombat este Zsidó Ferenc prózaíróval, az Eirodalom erdélyi irodalmi portál szerkesztőjével Laska Lajos világában kalandozhatnak az érdeklődők.
A kevés szabadidőt játékkal, Ika-vári túrával töltik a táborlakók, valamint Dimény H. Árpád költővel, a Székely Hírmondó napilap szerkesztőjével az immár hagyományos táborilap-szerkesztéssel foglalatoskodhatnak. A tábor ma délután kezdődik Müller Henrietta csapatösszerázó játékaival. A műhelyekbe, beszélgetésekbe bárki bekapcsolódhat.
A tábort a Nemzeti Kulturális Alap, a Sepsiszentgyörgyi Bertis Kft. és a Bukaresti Valvis Holding támogatja.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Az európai értékek és az erdélyiség jegyében startolt kedden Tusványos
A hagyományokhoz híven alapító tagjai és főszervezői részvételével nyitották meg a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort Tusnádfürdőn. Az idei rendezvény mottója: Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában! A szerda délelőtti megnyitón az említett jelmondat mentén fogalmazták meg gondolataikat az erdélyi és magyarországi felszólalók.
Pótápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a több mint negyed évszázados múltra visszatekintő fesztivál legfőbb szerepét abban látja, hogy az évek során itt elhangzott eszmecserék, következtetések törvények, alkotmányos jogok formájában köszönnek vissza a mindennapi életünkben. Ezek közül a külhoni magyarságot is érintő, a Tusványoson is megfogant gondolatok eredményeként emelte ki a státusztörvényt, a kettős állampolgárságot, valamint az oktatási támogatások elérhetővé tételét.
„2014 óta egyre inkább előtérbe került a szülőföldön való boldogulás kérdése. A már működő keretrendszer mellett tavaly meghirdettük a szakoktatás évét, ugyanakkor arra törekszünk, hogy gazdaságpolitikai szempontból erősítsük a szülőföldön mAradási kedvet, hiszen jelen pillanatban a legfőbb problémát az elvándorlás és a demográfiai csökkenés jelenti. Idén kiemelt figyelmet szentelünk a kárpátaljai, valamint a horvátországi, muravidéki magyarságnak” – jelentette ki az államtitkár.
Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke mint Tusványos egyik alapítóatyja szólalt fel a nyári szabadegyetem megnyitóján. Beszédét a fesztivál idei mottójára építette.
„A voltunk azt jelenti, hogy történelmi és keresztény hagyományaival a magyarság az európai kultúrkör szerves részét képezte. A vagyunk jelentése elsősorban az, hogy nekünk, akik részesei vagyunk ennek a közösségnek, nincs szükségünk kioktatásra arról, hogy mit jelent az európaiság. Jogunk van egyet nem érteni azzal, ami most Európában zajlik. Az intézményrendszer válságának lecsapódása a Brexit, az Egyesült Királyság kilépése Európai Unióból” – reflektált az aktuális nemzetközi politikai helyzetre Németh Zsolt.
Meglátása szerint az az álláspont, amelyet jelenleg Magyarország képvisel az európai porondon, semmiképp sem nevezhető euroszkepticizmusnak, sokkal inkább eurokiritikának: a szkepticizmus rombol, a kritika viszont épít.
„Leszünk: tehát rendelkezünk jövőképpel, tudjuk, hogy milyennek kellene lennie a Kárpát-medenceének, ezen belül Magyarországnak. Fontos, hogy a külhoni magyarságnak is meglegyen a helye. Ezt nevezzük mi munkacímen keresztény Európa 2.0-nak” – fejtette ki Németh Zsolt.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke, a Tusványos másik alapító tagja nyitóbeszédében szintén Európa válságára tért ki. Mint mondta, a nyári szabadegyetem állandó értékei között tartja számon azt, hogy napirenden van mind európai, mind pedig nemzetpolitikai szinten. Székelyföld autonómiáját továbbra is a legjobb megoldásként tartja számon. Ugyanakkor az újfajta transzilvanizmus jegyében szorgalmazta a párbeszédet a román és az erdélyi magyar politikusok között. Mint mondta, pAradigmaváltásnak kell bekövetkeznie, ehhez pedig a párbeszéd elengedhetetlen, még akkor is, ha választási évben a román politikusoknak nem fűlik a foguk a fesztiválon zajló eszmecserében való részvételhez.
A Tusványos tegnap, július 19-én indult a nulladik nappal, és 24-ig tart.
Kovács Boglárka
maszol.ro

Könyv a megmAradásról
Mikes Zsigmonddal, Bánffy Farkassal, Teleki Kálmánnal és Horváth Tholdy Péterrel beszélgetett Oláh-Gál Elvira a tusványosi Janus Pannonius irodalmi kávéházban szerda délután. A beszélgetés apropóját a nemrégiben megjelent Nobile Officium – Az erdélyi magyar történelmi családok XX. századi sorsa című interjúkötet bemutatása adta.
Oláh-Gál Elvira interjúinak nagy része a Székelyföld folyóiratban jelentek meg, a 19 beszélgetést tartalmazó könyvet a Székelyföld Alapítvány adta ki. A kötet húsz család történetét mutatja be. Oláh-Gál Elvira elmondta, igyekezett a családoknak azokat az idősebb képviselőit megszólítani, akik egyfelől a két világháború közötti időszakról is mesélni tudnak, illetve a szüleik, nagyszüleik révén közvetlenül tudnak beszélni a történetről, azért, hogy a huszadik századot be tudják mutatni.
„A könyv előszavát Molnár Vilmos, a Székelyföld folyóirat szerkesztője jegyezte, ő volt a sorozat szerkesztője is. Ő úgy fogalmaz akkor amikor az interjúalanyok sorsát jellemzi, hogy az 1990 után külföldről hazatelepültek, elődeik visszaigényelt és csak részben visszakapott földjére jöttek vissza nagyon sokan közülük. Van olyan is, aki ősei anyanyelvét meg kellett tanulja, de a lényeg, hogy próbálják összeragasztani a múltat a jövővel ott, ahol a történelem elszakította” – magyarázta a szerző, majd arról kérdezte beszélgetőtársait, hogy „hol szakadt el a múlt és ki hol kezdte újra”.
A résztvevők többsége úgy véli, hogy egyfajta folytonosság mindig volt. Mikes Zsigmond rámutatott, hogy nem szakadt meg a történelem, mert a nagyszülei és a szülei szóbeli átadásában megmAradt bizonyos kontinuitás. „Én sem mondanám, hogy véget ért, van folytonosság. De attól is függ, hogy miben nézzük. Ha birtokokban nézzük, javakban, akkor mindenképp egyértelmű, hogy ez mikor ért véget, illetve, hogy a restitúciós törvényekkel próbál mindenki újrakezdeni. De nem ez a lényege az arisztokráciának, sokkal inkább egy mentalitás, vagy egy értékrend, gondolkodásmód. Amiben elbukott a kommunizmus, az az, hogy ők is azt gondolták, hogy ezeknek a családoknak a vagyonuk az, ami naggyá teszi őket. De nem. Sokkal inkább az őket jellemző értékrend volt az ami őket azzá tette akik. Ezt megkaptuk mi a nagyszülőktől, nagynéniktől. Ez abszolút folytonos. Ezt nem tudták elvenni soha, sőt erősíteni tudták. Van akiben a romantika, van akiben egyszerű küldetéstudat miatt” – hangsúlyozta Bánffy Farkas.
Teleki Kálmán elmondta, neki szerencséje volt, mert ő első kézből kapott meg mindent. „Lehet mondani, hogy megszakadt a vagyon, de nem szakadt meg a folytonosság. Mi ebben éltünk és ebben nőttünk fel.” Horváth Toldy Péter kiemelte, azért is értékes ez a kötet, mert nagyon alapos munka van mögötte. „Ezt referenciamunkának lehet tekinteni, amit ebben találunk, annak tényleg alaposan utánanézett a szerző minden szempontból.”
Péter Beáta
Oláh-Gál Elvira: Nobile Officium – Az erdélyi magyar történelmi családok XX. századi sorsa /Székelyföld Alapítvány, Csíkszereda, 2016/
Székelyhon.ro

Tusványos: kiterjesztenék a kisebbségi oktatást Szlovákiában
A bálványosi szabadegyetem meghívottjaként Peter Krajňák, a szlovák kormány oktatási minisztériumának államtitkára a keresztény Európa víziójáról szóló előadáson szólalt fel. Az államtitkárt a szlovákiai kisebbségi oktatásról kérdeztük.
– Milyen kihívásokra kell megoldást találjon a kisebbségi oktatás Szlovákiában?
– Nálunk a magyar tannyelvű oktatás képviseli a legerőteljesebben a kisebbségi oktatást, több mint 260 magyar iskola van Szlovákiában. A többi nemzetiségnek kevés és kis létszámú iskolái vannak. Az iskolarendszerünkben öt nemzetiségi nyelv szerepel: magyar, ruszin, roma, ukrán és német. Természetesen arra törekszünk, hogy megmAradjanak a tanintézetek. Egy törvénymódosítással segítettük a kis létszámú osztályok, iskolák megmAradását. Korábban az erre vonatkozó jogszabály előírta, hogy ha tíz alá csökken egy osztály létszáma, akkor azt fel kell számolni. Emiatt egész iskolák kerültek veszélybe, az alacsony létszám az intézet fennmAradását veszélyeztette. Ezt eltöröltük, nincs alsó határérték. Időközben a minisztériumunkban létrejött a nemzetiségi oktatással foglalkozó osztály, amelyet Prékop Mária vezet. Örvendünk, hogy egy elég hosszú várakozási időszak után ez a kormány zöld utat adott ennek a területnek is. Az említett minisztériumi osztály is garantálja, hogy továbbra is kellő figyelem irányuljon a kisebbségi oktatásra.
– Mennyire jellemző, hogy a diákok nem anyanyelven folytatják a tanulmányaikat a felsőbb tagozatokon?
– Százalékarányban nem tudom kifejezni. Ami a magyar nemzetiséget illeti, elég jó a helyzet. Például Pozsonyban is van magyar nyelvű gimnázium, tehát a gyermekek magyar nyelven tudják folytatni a tanulmányaikat. A problémásabb helyzet például a ruszinoknál van, ők első osztálytól negyedik osztályig, tehát alsó tagozaton tudnak ruszin nyelven tanulni, ezt követően nincs anyanyelvi oktatás a számukra. Ezen a téren rengeteg feladat hárul a nemzetiségi oktatással foglalkozó osztályra, hogy hálózatot építsen ki. Az a célunk, hogy a többi nemzeti kisebbségekhez tartozó gyerekek is anyanyelven folytathassák a tanulást.
– Szerepet kap a tanrendben a kisebbségek történelme, kultúrája?
– Természetesen, sőt át akarjuk teljesen dolgozni az egész programot, egy teljesen új dolgot akarunk bevezetni, mégpedig a regionális oktatást. Ez azt is magával hordozná, hogy az adott nemzetiség a saját területi egységében az adott régió történelmét fogja tanulni. Ezt az alapiskola második fokozatának szánjuk, ezt is természetesen az említett minisztériumi osztállyal együttműködve fogjuk végezni. Ez lenne a legnagyobb változás, de sok tervünk van még ezzel kapcsolatban.
– Hogyan biztosítható a minőségi oktatás a kisebbségi gyerekek számára?
– Az a célunk, hogy a gyermekek anyanyelvükön az óvodás kortól legalább az alapiskola kilencedik osztályáig tudjanak tanulni. Rozsnyón például ez már így működik. Arra törekszünk, hogy ez Szlovákia minden régiójában létre jöjjön. Az oktatás minősége a konkrét iskola igazgatójának ütemtervétől, elképzeléseitől, lehetőségeitől, ügyességétől függ. Mi ebbe nem nagyon tudunk beleszólni. Téma van rengeteg, a konkrét vezetőtől függ, hogy mire összpontosít jobban az adott iskola, de célunk természetesen az, hogy tovább javítsuk az oktatás színvonalát.
Péter Beáta |
Székelyhon.ro

Önrendelkezési törekvések földrészünkön
Nem volt mentes az ellentmondásoktól az a beszélgetés, amelynek központi témája az európai regionális öntudat megerősödése, a különböző önrendelkezési törekvések bemutatása volt. A meghívottak, az Európai Szabad Szövetség képviselői általános kép vázolásával és saját nemzeteik helyzetének bemutatásával szóltak Európa jelenéről, jövőjéről. Amint a moderátor Sándor Krisztina összegezte: többnyire olyanok szólaltak fel, akik szeretnék, ha az unió a régiók Európájává válna, nemzetállamokon belüli autonómiákkal, olykor függetlenedési törekvésekkel, de ugyanakkor szeretnének erősebb, egységesebb Európát is. Ez ellentmondásos is lehet, sokat kell még árnyalni az álláspontokat, mindkét oldalon – fogalmazott.
Szeklerland – under construction (Székelyföld – fejlesztés alatt) feliratú pólóval ült a pódiumra Günther Dauwen, az EFA igazgatója, ezzel kívánta jelezni, nem vagyunk egyedül, Európa számos régiója törekszik nagyobb önállóságra, és meglátása szerint a brexit Nagy-Britanniában legalábbis felgyorsítja ezeket a folyamatokat. A nemzetek önrendelkezésére alapozott Európát kell építeni, és jobban oda kell figyelni nemcsak az anyaállammal rendelkező közösségekre, de az állam nélküli népcsoportok hangjára is, Európának számukra is védelmet kell nyújtania – hangsúlyozta. A globalizmusra adott válaszként erősödőben a populizmus Európában, és ez rendkívül veszélyes – állapította meg a Baszk Nemzeti Párt külügyi bizottsági tagja, Jose Mari Etxebarria. Erősödnek az európai helyi identitások, és ezt jónak is lehet tekinteni, de olyan kihívásokkal kell szembenézni, melyekkel az államok egymagukban nem tudnak megbirkózni, ezért sokkal erősebb Európára van szükség – mondotta. A baszkok támogatják a székelység követeléseit, a román államnak, ha lojalitást vár polgáraitól, akkor el kell ismernie a magyar közösség elvárásainak jogosságát. Arra is figyelmeztetett, hogy céljaink eléréséhez elengedhetetlen az összefogás, a magyar politikai erők együttműködése és a kitartó, következetes küzdelem. Minden eszközt ki kell használni, hogy különböző szinteken, fórumokon bemutassuk a jogtiprásokat – vélekedett. Joanie Willett, az angliai Cornwallből érkezett egyetemi tanár saját nemzete, a korni közösség öntudatra ébredésének folyamatáról mesélt. A bányák bezárása után szegénységbe sodródott régiónak az EU-s támogatások jelentettek kiutat a nyomorból, és ezeket könnyebben megpályázhatták saját kultúrájukat, külön identitásukat felmutatva. Sikeresek lettek nemcsak azért, mert jelentős összegeket tudtak lehívni, de hatalmas kulturális, politikai energiákat sikerült felszabadítaniuk, autonómiát nyertek, saját intézményeik lettek és jobban láthatóvá váltak Londonban is. Teljesen még nem értek célt, a brit kormány intézményeiket elismeri, de önálló nemzetként még nem hajlandó tudomást venni róluk, pedig 2014-ben az Európa Tanács is elfogadta őket nemzeti közösségként. Az azonban mindenképpen előrelépés, hogy míg gyermekkorában, a 80–90-es években még saját zászlójukat sem ismerték, ma büszkék rá, ugyanúgy, mint helyi termékeikre, nyelvükre. Tapasztalata szerint a kulturális identitás megerősödésével jobban érvényesültek a gazdasági érdekek is. A másik oldal képviselőjeként mutatták be Pablo Nuevo Lopez spanyol alkotmányjogászt, és ő már felszólalása elején leszögezte, a magyar közösség helyzete más, mint a katalánoké vagy a baszkoké, hisz Spanyolország határai az elmúlt négyszáz évben nem változtak, míg Közép-Kelet Európában ez többször is megtörtént az elmúlt száz-százötven évben. Az európai kihívások erős államokat igényelnek, az egyéneknek kellene több joguk legyen, számukra kellene lehetővé tenni a fejlődést, és ez csak akkor lehetséges, ha az EU-ban biztosítják az alapvető jogokat minden állampolgár számára – mondotta. A Bajorország függetlenedéséért harcoló Bajorország Párt sajtófőnöke, Harold Amann kifejtette, a nagy államok nem alkalmasak a demokrácia kiteljesedésére, birodalmi törekvéseik vannak, ezt tapasztalják Németországban is, ezért szeretnének különválni. Bűnnek nevezte a nemzetállamok kulturális uniformizálását célzó törekvéseket, a régiók Európájának kialakítására kell törekedni, arra, hogy a döntések minél alacsonyabb szinten szülessenek, de falak és kerítések nélküli együttműködésre van szükség – fejtette ki.
Európa akkor lehet erős, ha erős országok, erős nemzetek, erős régiók szövetségeként működik – ismertette saját és pártja álláspontját Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. Nem lesz erős Európa, ha egyik nemzet saját szabadságát a másik elnyomása által akarja vagy tudja megvalósítani – utalt a romániai helyzetre. „Nem lesz erősebb a román nemzet, ha a székely, a magyar önrendelkezés jogát tagadja, és az erőszakszervezetek, a titkosszolgálatok által üldözi azokat, akik különböző rendezvények, megmozdulások szervezése által szeretnék megélni a szabadságot, a döntés, az önrendelkezés szabadságát” – fogalmazott. Egy erős, autonóm magyar közösség Erdélyben, egy erős, parlamenttel és kormánnyal rendelkező Székelyföld egy erősebb Romániát és erősebb Európát eredményezne – hangsúlyozta –, békét, biztonságot, jólétet akarunk, megértést a románok és magyarok között, de nem akarunk eltűnni Európa térképéről. Románia politikai modernitásának fokmérője az is, hogy mennyire lehet beszélni a székely önrendelkezési törekvésekről. Az a tény, hogy az elmúlt 90 évben a román parlamentben erre mindössze 15 percnyi idő adatott, jól mutatja, mennyire képtelen megújulni ez az ország. Az unió felelőssége is, hogy a tagállamokat segítse a megújulásban – hangsúlyozta Szilágyi Zsolt.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bolyai Nyári Akadémia Nagyváradon is
Huszonnegyedik alkalommal rendezi meg idén a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) Erdélyben a Bolyai Nyári Akadémiát (BNYA). „A modern pedagógus – megváltozott szerepek és készségek. A változtatás módszerei” fő témában zajló háromhetes képzésről Pöllnitz Ilona programkoordinátor beszélt lapunknak.
Az idén fennállásának 25. évfordulóját ünneplő RMPSZ alapítóinak jóvoltából megszülető BNYA július 11-én indult, hogy Erdély különböző helyszínein képezzen tovább hazai oktatókat és pedagógusokat. Az akadémia sikerességét hosszú élete, a megrendezése iránt tanúsított igényt pedig a túljelentkezések bizonyítják.
A július 31-ig tartó képzés első hetében (július 11-16) óvónők és tanítónők számára öt szekció működött (Csíkszeredán, Szovátan, Nagyenyeden, Szatmárnémetiben és Szörényváron). A most zajló második hét (július 18-23) általános és középiskolai tanárokat tömörít Válaszúton, Szovátan, Csíkszeredában, Nagyváradon, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen, míg a harmadik héten (július 25-31) szintén általános és középiskolai tanárokat Nagykárolyban, Szovátan, Nagyváradon, Gyulafehérváron és Kolozsváron. A szakok szerint leosztott programok várhatóan közel 600 pedagógust mozgatnak meg az országban, és évről évre egyre többen iratkoznak be. A résztvevők, akik oklevéllel távoznak, az évente kiválasztott témában megírt záródolgozatuk és a szükséges dokumentáció leadásával lehetőséget kapnak arra, hogy az elvégzett képzést akkreditálják számukra. Az Oktatási Minisztériummal való megegyezésnek köszönhetően az RMPSZ negyedik alkalommal teszi lehetővé, hogy a BNYA dolgozatai – körülbelül 500-550 leadott munkáról van szó – minősítésük után tíz kreditpontban részesüljenek. Pöllnitz elmondása szerint „az Akadémia az alternatív, a hagyományostól eltérő oldalát használja ki a képzési lehetőségnek, hozzájárulva ahhoz, hogy a tanárok ötévente összegyűjtendő 90 akkreditált pontszámához pótoljanak valamicskét, és a számukra kötelező továbbképzésben ennélfogva nagyon hasznosnak bizonyul.”
A képzés idejére vendégül látott 93 oktatói kar idén fele-fele arányban magyarországi és hazai képzőintézmények és egyetemek előadóiból áll.
Szamos Mariann
Reggeli Újság (Nagyvárad)

Tusványos: több együttműködést szorgalmaznak a Székelyföldi települések és megyék
Székelyföldi helyi önkormányzati képviselők tanácskoztak a 27. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban a csütörtökön megszervezett, Választások után a Székelyföldi önkormányzatokban című panelbeszélgetésen. A résztvevők Hargita és Kovászna megye önkormányzati testületének elnökei, valamint régi és új polgármesterek voltak.
A választások utáni helyzetről, a jövőről alkotott képükről számoltak be a települések vezetői. Három új polgármester is bemutatkozott. Elsőként Molnár Tibor, Szentegyháza új polgármestere szólalt fel, aki reményét fejezte ki, hogy újult erővel tudnak dolgozni a közösségért. Gálfi Árpád, Székelyudvarhely új polgármestere a települések közötti párbeszéd megkezdését is szorgalmazta.
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós újdonsült polgármestere elsőként hívta fel a figyelmet arra, hogy a decemberi parlamenti választásokon vízválasztóhoz érkezik a romániai magyarság, hiszen a parlamenti képviselet nem garantált. Ezek után télen esedékes választásokra terelődött a beszélgetés medre.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke már konkrét párhuzamot állított fel a parlamentben való részvétel és különböző erdélyi magyar pártok összefogása között. Erre pozitív példaként hozta az önkormányzati választásokon Kovászna megye több települését, ahol közös megegyezéssel az RMDSZ támogatta az MPP színeiben induló polgármester-jelöltet.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda választott polgármestere ennél markánsabb álláspontot képviselt. Ő elvi alapon nem támogatja az RMDSZ részvételét a kormányban. „A jogelv Romániában nem az, hogy mindent szabad, amit a törvény nem tilt, hanem csak azt szabad, amit a törvény megenged. A székely autonómia hiányát az önkormányzatok kell hogy ellensúlyozzák. A probléma csak az, hogy a Bukarestből irányított intézményrendszer ellehetetleníti a munkánkat” – fejtette ki a kényszerszabadságát töltő polgármester.
Ráduly kiemelte, hogy Szentegyházán és Székelyudvarhelyen az önkormányzati választásokon katartikus élményben volt része a győzteseknek, hiszen ők megbuktatták ellenfeleiket. Az igazi katartikus élményt azonban Marosvásárhely polgármesteri székének megszerzése jelentette volna egész Erdély számára. Soós Zoltán, aki Marosvásárhely polgármester-jelöltje volt, és hajszálon múlt a győzelme, erre úgy reagált, hogy Vásárhelyről teljesen más a Székelyföldre tekinteni, mint a többi Székelyföldi településről.
„Marosvásárhelyen a 60-as években elindult az a betelepítési, elrománosítási hullám, amely többi Székelyföldi várost nem érintette annyira hangsúlyosan. Ebben az a legrosszabb, hogy a helyzet szinte semmit sem változott: a jelenlegi polgármester javára elcsalták a választást, és sajnos a Marosvásárhely-táblánál megáll a törvény. Az a rendszer, amely bent tartotta Dorin Floreat, annak továbbra is ugyanez az érdeke” – értékelt Soós Zoltán.
Közös stratégiákra lenne szükség
A felek egyetértettek, hogy az önkormányzatiságnak abban van igazán fontos szerepe, hogy a települések közös stratégiákat állítsanak fel. Megegyeztek: azon dolgoznak, hogy az autonómiát helyi szinten hozzák létre. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy értékelte az elmúlt nyolc évet, hogy többet is tehettek volna, viszont kiemelte, hogy a jövőben ennek úgy érdemes igazán nekifogni, ha együttműködnek a helyi önkormányzatok Székelyföld-szinten.
A megbeszélés végén Gálfi Árpád megtette az együttműködéshez szükséges első lépést: első körben meghívta Hargita megye településeink polgármestereit egy egyeztetésre, második körben pedig a Székelyföldi városok polgármestereit, valamint megyei tanácselnökök találkozását szorgalmazta. A felek kivétel nélkül nyitottak voltak a felvetésre.
Kovács Boglárka
maszol.ro

A jövőképépítés nem kívánságműsor
Lehet-e az egyes Székelyföldi önkormányzatoknak olyan „összefűzhető” fejlesztési stratégiája, amely választási ciklusokon átívelve jövőképet nyújt? – tevődött fel a kérdés az önkormányzati vezetők csütörtöki tusványosi előadásán. Kiderült, igény van rá, de rengeteg a „zavaró tényező” ahhoz, hogy megvalósulhasson.
Az erdélyi magyar politikai alakulatok összefogásra kihegyezett előadásának második „felvonásában” egy leendő át- és összefogó egységes Székelyföldi stratégia létrehozásának lehetőségei kerültek előtérbe.
Soós Zoltán Marosvásárhelyi múzeumigazgató, a június 5-ei helyhatósági választások független magyar polgármesterjelöltje az önkormányzatiság egyik legfontosabb elemének tartja a stratégia megvalósítását. „Marosvásárhely Székelyföld kulcsa, ha a város fellendül, az képes fellendíteni az egész Székelyföldet” – osztotta meg véleményét. Hatalmas lehetőséget lát például a Vásárhely melletti repülőtérben, amely „Székelyföld kapuja lehetne”.
Régiósítás mint rémálom
A stratégia megvalósítása elé jókora akadályt gördít, hogy jövőre minden bizonnyal ismét középpontba kerül a régiósítás kérdése – folytatta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsa elnöke. „Ez reális veszély, kérdés, hogy beszélhetünk-e majd egyáltalán Székelyföldről. Kétszer már keresztbe álltunk ez ügyben, de ismét fel fogják vetni a megyék megszüntetését, és ha véghezviszik, 25 százalékra csökken az új régióban a magyarság aránya. Biztosak lehetünk benne, hogy akkor lassan felszámolják a magyar szellemi műhelyeket is” – nyújtott borús képet a Háromszéki önkormányzat elnöke. Úgy látja, a magyar parlamenti képviselet segíthet ezt megakadályozni. „A kormányra kerülés nem cél, hanem eszköz, amellyel megtarthatjuk Székelyföldet” – vélte. Ha ez sikerül, utána elkezdhetnek a stratégián gondolkodni – tette hozzá.
További negatívumként Antal Árpád Sepsiszentgyörgyi polgármester „Marosvásárhely »hiányát« és Székelyföld fővárosmentességét” említette. „Nyolc éve vezetjük a városokat és megyéket. Ideje megnézni, hogy mit tettünk – és főleg hogy mit nem. Sokkal többet kellett volna együtt gondolkozzunk és dolgozzunk” – vallotta be. Rossz példaként említette az egymással versengő Székelyföldi szakiskolákat is: meglátása szerint tucatjával termelődnek ki a „rossz szakemberek” annak következtében, hogy a szomszédos városokban ugyanazt tanítják. A megoldást a szakoktatást végző intézmények „felosztásában” látja Antal, hiszen „Székelyföldnek jó szakemberekre van szüksége”.
Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester szerint „a stratégia fontos, de egyelőre fontosabb egy önkormányzati hálózat kiépítése”. Egyetértett szentmiklósi kollégájával Gálfi Árpád Székelyudvarhelyi városvezető, aki a kampányban „új időszámítást ígért”, és biztos benne, hogy ez nemcsak saját városában, hanem Kovászna, Hargita és Maros megyeben is megvalósul.
A stratégia szempontjából először „a jogi háttérbázis kiépítése szükséges”, utána lehet csak Székelyföld jövőjéről beszélni – osztotta meg véleményét Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Molnár Tibor szentegyházi elöljáró úgy véli, a majdani stratégia „egy pontosan leírt program kell legyen, amelyet az összes Székelyföldi vezető együtt dolgoz ki”. Zakariás Zoltán, az EMNP alelnöke elmondta, „hogy lesz-e stratégia, az az asztalnál ülőkön múlik”.
Ne legyen önámítás
Akárcsak az előadás első blokkjában, ezúttal is elkülönült a többiekétől Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere véleménye. „Akkor érdemes például tíz évre előre tervezni, ha az elmúlt tíz év ezt érdemessé teszi. Ha rosszak a tapasztalatok, akkor nem biztos, hogy ugyanazoknak kell jövőt tervezniük” – vélekedett. Kitért arra, hogy Csíkszeredában „jelentős többletforrásokat fordítottak arra, hogy a megszálló román hatalmat ellensúlyozzák”. Hozzátette, ettől függetlenül „a tudással is nagy gondok vannak”. „Az érettségi eredményekből nem azt látjuk, hogy a kisebbségben lévő fiataljaink ki akarnak törni, és ezért rádolgoznak a tanulásra, hanem pont az ellenkezőjét – és ez nincs rendben” – méltatlankodott. Többek között ezért is gondolja Ráduly úgy, hogy „stratégiáról akkor érdemes beszélni, ha tudod, mire vagy képes – hanem mindez csak önámítás. A jövőképépítés nem kívánságműsor”.
Pinti Attila |
Székelyhon.ro

Berszán Lajos, az iskolaépítő
Ötven éve szentelte pappá Márton Áron püspök Berszán Lajos kanonokot, aki több évtizedes szolgálat, példamutató, közösségépítő munka után aranymiséjét mutathatta be ebben az évben. Az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium alapítója több kitérő után érkezett Gyimesfelsőlokra, ahol igazi otthonra talált. Azt mondta, számára az a legnagyobb elégtétel, ha egykori tanítványai megállják a helyüket.
Berszán Lajos 1943-ban született a Háromszéki Zágonban. „A gyermekkorom nagyon szép volt, ezt édesanyámnak köszönhetem, mert édesapám sajnos ötéves koromban meghalt. Emlékszem, az óvodában huzakodni kezdtek velem a fiúk, és az óvó néni azzal szüntette meg ezt, hogy azt mondta, ne bántsátok, mert szegény árva. Akkor hallottam először ezt a szót. Nemsokára megértettem, amikor hazaengedtek, és a templom sarkánál összefutottam édesanyámmal, aki sírt, és azt mondta: fiam, nincs édesapád. Akkor értettem meg, mi az, hogy árva, és kezdtem én is sírni” – emlékezett. Mivel az óvodában hamar tanult, úgy tűnt, az iskola sem jelent gondot neki, de mint mondta, annyira auditív típus lett, hogy nem érdekelte az, amit a tanító néni a táblára írt. Aztán mikor kihirdették, hogy aki a legjobb lesz az olvasási versenyen, az ingyen mehet moziba, a versenyt megnyerte.
Márton Áron tanítványa
„Hiányzott az apa az életemből, de szerencsére volt apapótlék, a falubeli plébános. Buszek Lászlónak hívták, jó pásztora volt a falunak. Benne kerestem az apaképet, láttam a férfiideált, viselkedése, magatartása tetszett, kedvelt is, én is szívesen voltam nála, elkísértem a szórványfalvakba, és közben sok mindent tudtam kérdezni tőle, lelkileg is kötődtem hozzá. Az ő életmodellje tetszett nekem” – elevenítette fel. Rendszeresen járt hittanra, amiért az akkori rendszerben szidás járt az iskolában, de amikor a Gyulafehérvári katolikus középiskolába jelentkezett, a korábban kötelességből őt elmarasztaló osztályfőnöke azt mondta, jól választott.
A Gyulafehérvári középiskola elvégzése után ugyanott a teológia következett, ahol a házi őrizetét töltő Márton Áron püspök is tanára volt Berszán Lajosnak. „Mivel szobafogságban volt, ő nem jöhetett a teológiára, csak a püspöki palotában és a székesegyházban tartózkodhatott. Mi mentünk át hozzá, ott hallgattuk meg az óráit. Szociológiát és egy teológiai tárgyat tanított nekünk – arra nevelte a jövendőbeli papokat, hogy bizonyos helyzetekben hogyan foglaljanak állást, és hogyan pasztorálják a híveket. Csodálatosak voltak az órái, kétségbeesve tanultunk, mert amikor feleltetett, szégyen lett volna, hogy a püspöknek nem tudunk válaszolni. Úgy tudott előadni, hogy emlékeztünk az egész anyagra” – mesélte.
Berszán Lajost Márton Áron püspök szentelte pappá 1966-ban. Édesanyja sírva jött el az eseményre, mert attól félt, hogy kidobják az állásából. A szentelés után a püspök is fogadta a vendégeket, édesanyjának is megköszönte, hogy özvegyen az egyházmegyének papot nevelt. „Ő ettől boldog volt, többet nem félt, hogy mi lesz. Mikor hazament, végighallgatta a szemrehányást, de őt már nem érdekelte, mert őt Márton Áron püspök megdicsérte. A temetésére is eljött, a ravatalon megsimogatta a kezét, és ez nagyon boldoggá tette. Még halálában is ajándékozni tudott ez a püspök” – emlékezett a nyugalmazott plébános.
Magyarul és románul is misézett
Pappá szentelése után először Görgényüvegcsűrön, majd Uzonban, Zabolán helyettesített, Csíkszentgyörgy volt az első település, ahol kinevezett káplánként dolgozott. „Az ifjúság összegyűlt hittanórákra, énekkart is szerveztem, akik akkor odajártak, többen küldték iskolába hozzám a gyerekeiket. Először csángókkal Csinódban és Egerszéken találkoztam” – mondta.
Magyarszarvaskend következett Kolozs megyeben, majd Torja, ahol nyolc évig volt plébános. Onnan Beszterce-Naszód megyébe, Tekére került, ahol román nyelvű hívek is jártak a katolikus templomba. „Két nyelven folyt a szentmise, én azért miséztem szívesen, mert amikor magyarul kezdtek énekelni, akkor a románok is énekelték a magyar szent éneket, amikor románul énekeltek, a magyarok is bekapcsolódtak. Nevem napján egy román leányka virágcsokorral magyarul köszöntött, a könnyem kiesett. Mondtam, köszönöm, hogy megbecsülték a nyelvet, amelyen édesanyám megtanított imádkozni, és ez volt a legszebb névnapom” – magyarázta Berszán Lajos.
A csángó viselet
1981-ben került Gyimesfelsőlokra, ahol megismerkedett a csángó viselettel, és kezdeményezte, hogy az elsőáldozók ezt viseljék. „Az elején nem értették meg, zúgolódtak, amikor felkészítőt tartottam a gyerekeknek, meg is jelent egy anyuka. Azt mondta, plébános úr, mi szegény emberek vagyunk, ezt a ruhát nem tudjuk előállítani, nincs pénz rá, lehet-e a gyermek elsőáldozó vagy nem? Mondom neki, megértem a szegény embert, megkérem, csináltassa meg, mondja meg mennyibe került a ruha, és kifizetem, mert a maga gyermeke is lesz elsőáldozó. Az anyuka elment, a következő alkalommal már nem kérdezték, hogy miért, és büszkén kezdték a hordani a ruhát. 413 bérmálkozó volt az első bérmáláson, amit szerveztem, két püspök úr jött, a templom lépcsőjén egy pillanatra megálltak, s végignéztek rajtuk, mert olyan szép volt, mint egy virágos mező. Ezt a viseletet meg tudtam menteni, most felveszik ünnepekre, az iskolában is. Már három éve, hogy a ballagási ünnepségre a tablójukat is csángó viseletben készítik el a gimnázium diákjai és az egész tanári kar, és népviseletben végiglovagolnak a falun” – említette.
Jó szándékkal az iskoláért
Berszán atya szerint az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnázium létrehozása előtt, az egyik tanévzárón két nyolcadikos kislány sírva fakadt. „Mondták, azért sírnak, mert nem tudnak tovább tanulni, a szülőknek nincs pénzük, s akkor kezdett bennem felébredni a gondolat, hogy itt iskolának kellene lennie. Talán az volt a jó, hogy én nem is tudtam, milyen nehézségekkel kell megküzdjek. Én hiszem, hogy a jó szándékot Isten megáldja. Az öregjeink azt mondták, hogy ha olyan templomban jársz, ahol addig nem jártál, imádkozz egy becsületes szándékra, és Isten megadja. 1994-ben jártam a Szentföldön, templom volt elég, miséztünk is, minden templomban ezt a dolgot kértem csak, hogy itt katolikus iskola legyen. Amikor hazajöttem, hivatalosan is elindítottam a folyamatot, a főtanfelügyelő – aki akkor Beder Tibor volt – teljes mellszélességgel támogatott, belátta, hogy ott szükséges az iskola.
A tanfelügyelőség is jóindulattal fogadta a kezdeményezést, az akkori prefektus, Doru Vosloban is ajánlást írt, mielőtt Bukarestbe a minisztériumba mentem. Az elején mintha nem volt elég érdeklődés az illetékes részéről, és feltettem a kérdést, hogy keresztény ember-e. Kijelentette, hogy meggyőződéses keresztény. Kérdeztem, akkor mi választ el minket, hogy úgy beszéljünk, mint két keresztény? Mutattam az ajánlást, de ekkor már mosolygott. Négyszer jártam Bukarestbe, negyedik alkalommal hoztam az engedélyt” – emlékezett.
Nem hiába tette, amit tett
1994. szeptember 15-én indult az első tanév, akkor a templomban tartották a tanévnyitót, mert más épület nem volt, és a község klubtermében kezdődött az oktatás. Tanári karra is szükség volt, a gyimesi települések iskolaigazgatóit kérte fel betanításra Berszán Lajos. „Szerencsére mindeniknek más volt a szakképesítése, így minden tantárgyat tudtak tanítani. A diákok huncutságból azt mondták, pap bácsi, ilyen középiskola Európában nincs, ahol mindenkit igazgató úrnak vagy igazgatónőnek szólítanak. Aztán Németországból jött egy fiú, aki németet és angolt tanított, majd Angliából egy apáca, aki szintén angolt tanított” – elevenítette fel. Elkezdték az építkezést, számos támogatás, felajánlás érkezett, a magyar kormány is segített, alapítványi támogatásokat is kapott az iskola.
„Hálás vagyok a médiának, különösen a Duna Televíziónak, amely minden esztendőben bemutatta, mi történik, és így tudták az emberek, akik segíteni akartak, adományok is érkeztek. Isten megjutalmazza mindazokat, akik jószívűen segítettek” – mondta Berszán atya. Büszkén újságolta, hogy volt tanítványaik közül azóta három orvos, gyógyszerész, színész került ki, kémiából ketten szereztek doktorátust, és sokan ápolóként dolgoznak a kórházakban. „A korona az egészen, hogy négyen nálunk tanítanak a volt diákok közül, a korona keresztje, hogy három papot is adtunk az egyháznak, hármuk közül egy Rómában végzett, és Márton Áron püspök úr boldoggá avatási ügyének a viceposztulátora” – mesélte.
Berszán Lajos azóta több hazai és külföldi díjat, kitüntetést vehetett át, de mint mondta, az esik a legjobban, amikor volt tanítványokkal találkozva látja, hogy megállják a helyüket. Egy alkalommal egy esés miatt került be a kórházba, ahol szintén ott dolgozó volt tanítványa kereste meg. „Van az embernek ilyen sikere, öröme, hogy nem hiába tette, amit tett. Ez a legnagyobb elégtétel” – zárta a beszélgetést.
Kovács Attila
|
Székelyhon.ro

Tusványos – Válaszút előtt az erdélyi magyarság
Válaszút előtt áll az erdélyi magyar közösség, és csak úgy tudja megtartani képviseletét a törvényhozásban, ha létrejön a gyakran emlegetett, valós összefogás – hangzott el többek között azon a csütörtöki beszélgetésen a Tusványoson, melynek keretében a Székelyföldi elöljárók a helyhatósági választások utáni helyzetet boncolgatták – számol be Pinti Attila a kronika.ro-n.
A zsúfolásig megtelt Kós Károly-sátorban zajló Tusnádfürdői előadáson Ráduly Róbert, Csíkszereda újraválasztott polgármesterének felszólalása adta meg az alaphangulatot. Mint mondta, Romániában ma aljas centralizáció zajlik, az RMDSZ honatyái pedig „végig ott szerepeltek a parlamentben, míg ezek a megfélemlítő folyamatok végbementek, és csendben tűrtek”.
Ráduly bírálta a választási törvény módosítását is, amely szerint már nem közvetlenül választják a megyei tanácselnököket, mint négy évvel korábban. „Olyan húzás volt ez, amellyel ezek a vezetők bármikor lecserélhetők” – jegyezte meg. Az RMDSZ-es Ráduly szerint most a polgármesterek kerültek a román hatalom célkeresztjébe, mivel a megyei vezetőket egyik napról a másikra el lehet távolítani.
Az őszi választások kapcsán Ráduly azt mondta, nem az lesz a kérdés, hogy lesz-e magyarul beszélő politikus a parlamentben, hanem az, hogy a megfelelő emberek kerülnek-e döntéshozó pozícióba. „Ha az RMDSZ – vagy az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) alkotta koalíció – kormányra lép, akkor én kilépek a szervezetből, függetlenedem” – jelentette ki a Csíkszeredai elöljáró.
Ráduly kijelentéseire Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere reagált elsőként. „Nem a magyar politikai szervezetekben kell ellenséget látni, és nem jó, ha innen üzengetünk a politikusainknak, képviselőinknek, szenátorainknak. Ha változást akarunk, ott kell hagyni az önkormányzatot, és menjünk mi Bukarestbe, vegyük át a tisztségüket” – mondta a Sepsiszentgyörgyi polgármester kollégája felé fordulva. Antal Árpád szerint a következő önkormányzati ciklusnak a bizalomról, a szolidaritásról és az eredményességről kell szólnia.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke emlékeztetett, az RMDSZ-t az erdélyi magyarság több mint 80 százaléka támogatta az önkormányzati választáson, „ami azt mutatja, hogy a legnagyobb felelősség ma is a szövetség vállát nyomja”. A Háromszéki politikus különutasnak nevezte az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP), majd megjegyezte, „aki nincs döntéshozó pozícióban, nagyobbakat tud ígérni, mint amiket meg tudna valósítani”.
A megyei tanácselnök nem ért egyet azzal, hogy az EMNP a parlamenti választáson önállóan akar megméretkezni. „Nem tartom valószínűnek, hogy bejussanak, azt viszont igen, hogy ezzel lenyomják a körvonalazódó összefogás listáját a bejutást jelentő öt százalék alá” – jelentette ki Tamás Sándor. A magyar-magyar összefogás szükségességéről beszélt Nagy Zoltán gyergyószentmiklósi polgármester is. Véleménye szerint rendkívül nehéz lesz ősszel bejutni a parlamentbe, s mint mondta, talán „pont erre a félelemre van szükség, hogy valóban megvalósuljon ez az összefogás”.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke az önrendelkezési törekvésekről szólva megjegyezte, olyan törvényeket vár, amelyek mentén lehet majd autonómiáról beszélni. „Fontos jogszabályi szinten a helyi önrendelkezés feltételeinek megteremtése. Azt várom, hogy amit Románia vállalt száz évvel ezelőtt, majd később az Európai Unióval szemben, azt tartsa be” – mondta.
Soós Zoltán múzeumigazgató – aki a vásárhelyi magyarság polgármesterjelöltje volt június 5-én – arról beszélt, hogy Marosvásárhelyen nem a magyarság vesztett a polgármester-választáson, hanem csalás történt. „Bizonyítékainkat, feljelentéseinket sikeresen félresöpörték. Hiába láttuk, hogy meg lehet nyerni a választást, egyértelmű, hogy a törvények a város határát jelző táblánál megállnak” – fogalmazott Soós. Mint mondta, Maros megye székhelyén már az őszi választásokra készülnek. „Nálunk példaértékű összefogás jött létre, megköttetett a partnerség, ezt kell folytatni ősszel is. A hangsúly a választási részvételen van, nem azon, hogy hányan szavaznak az RMDSZ-re” – tette hozzá Soós Zoltán.
Erdély.ma

Tusványos – Székelyek a bizánci krónikákban
A kora középkori bizánci krónikák székelyekre vonatkoztatható feljegyzéseit, adatait és ezekkel kapcsolatos véleményét ismertette Sántha Attila költő, nyelvész, közíró, az összehasonlító tudományok doktora szerda délután, a Tusnádon 27. alkalommal megrendezett Bálványosi Szabadegyetem Jannus Pannonius sátrában.
A kutatóval Molnár Vilmos író, szerkesztő beszélgetett, aki nehezményezte, hogy nincs átjárás az egyes résztudományok között, ugyanis saját tapasztalatai igazolják, hogy egy régész vagy történész nem követi például a nyelvészek kutatásainak eredményeit. Így viszont a már egyszer megfogalmazott következtetések felhasználása is elmArad.
Beszélgetőtársa kérdésére válaszolva Sántha Attila elmondta, hogy a Székely Szótár évek óta folytatott összeállítása kezdetén került a történelem vonzásába, és kezdte tanulmányozni a különböző forrásokat, különösen a székelyek őstörténetére vonatkozókat. Mély meggyőződése szerint ugyanis, a nyelv és a történelem szorosan összefügg, ezért, ha megfejtjük például a székely nyelvjárásban fellelhető, azonban a magyarból hiányzó szavak eredetét, származásunkról és történelmünk még homályos részeiről is sokat megtudhatunk. Ezt saját kutatásainak az eredményei is igazolták, melyeknek még csak az elején tart, de azért annyit máris kijelenthet, hogy ezek ismeretében nyelvészeti szempontból sorra megdőlnek a székelyekről és eredetükről eddig alkotott elméletek. Összeillenek viszont az idők során alaptalanul megbélyegzett Csíki Székely Krónikában leírtakkal.
Ez utóbbi szerint például, a székelyek egykor Dacia Alpestris-ben laktak, mely terület Havasalfölddel és Dél-Moldvával azonosítható. Ezt igazolják a Sántha által tanulmányozott bizánci feljegyzések is, melyek 453-tól, vagyis Attila halálától, folyamatosan említik az ott lakókat, azonban 1073-ig nem székely, hanem szkíta néven. Ekkor ez a népcsoport szövetséget köt a besenyőkkel, és hozzájuk társul, ezért ettől kezdve a szerzők túlnyomó többsége 1091-ig inkább „a szkíták, akiket besenyőnek mondanak” meghatározással szólnak a viselt dolgaikról. A besenyők felszívódása után pedig ismét szkítaként emlegetik őket.
A múlt század elején különben Nicolae Iorga és Bănescu román történészek is határozottan kijelentik, hogy a szkíta és besenyő két külön nép. Ugyancsak a bizánci krónikák részletesen írnak az általuk szkítának nevezett al-dunai nép szokásairól, harcmodoráról, társadalmi berendezkedéséről, melyek mind tökéletesen megegyeznek a székelyekével. Megtudhatjuk például, hogy katonai demokráciában éltek, ami a térségben csak kimondottan a székelyek jellemzője volt. Ugyanakkor ennek a térségnek a helyneveit vizsgálva, Sántha Attila sok magyar eredetű, vagy jelenleg is magyar csengésűre bukkant. Állítását igazolandó, többek között az Almás és Halmágy neveket említette.
Végezetül az előadó kiemelte, hogy a Csíki Székely Krónika, valamint a bizánci források egybecsengő leírása szerint, 1091-ben a székely és besenyő hadak a bizánci seregektől csúnya vereséget szenvedtek. Ennek következményeként pedig a térségben hadai élén megjelenik a moldvai legendákban különben a mai napig sűrűn emlegetett Szent László király, akinek az utasítására a székelyek a jelenlegi szülőföldjükre költöztek.
Bedő Zoltán
hirmondo.ro
Erdély.ma

Kell a bizalom és az együttműködés (Székelyföld jövője)
A Választások után a Székelyföldi önkormányzatokban címmel szervezett tegnapi tusványosi beszélgetésen Demeter Szilárd, a Századvég Alapítvány elemzője moderátorként két kérdéskörben faggatta a meghívott önkormányzati vezetőket: mi várható az őszi parlamenti választások után, valamint van-e, lesz-e a Székelyföldi önkormányzatoknak olyan gazdasági, társadalmi, kulturális fejlesztési stratégiájuk, amelyek összefűzhetők egy egységes Székelyföld-stratégiává?
Jelen volt Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy, Gálfi Árpád, Székelyudvarhely, Molnár Tibor, Szentegyháza, Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós és Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, Borboly Csaba és Tamás Sándor, Hargita, illetve Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Soós Zoltán Marosvásárhelyi polgármesterjelölt és Zakariás Zoltán önkormányzati tanácstag, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) alelnöke.
Antal Árpád jelezte, nagyon furcsa geopolitikai helyzetben van Székelyföld az Ankara–Moszkva–Brüsszel–Washington négyszögben, és meg kell nézni, mi lesz vele. Ma a világban mindent biztonságpolitikai szempontból vizsgálnak. Úgy érzi, Székelyföld felértékelődik a következő évtizedekben, de csak akkor fogjuk tudni érdekeinket képviselni, ha okosan és egységesen lépünk fel. Ehhez bizalomra és szolidaritásra van szükség, és akkor lesz eredmény. Háromszéken ezt megvalósították, felmutatták annak erejét, ezt ajánlják a többieknek is. A következő év egyik kihívása a közigazgatási átszervezés. Azt vagy meg kell akadályozni, vagy oda kell hatni, hogy az új szerkezet nekünk is jó legyen. A másik kérdés Székelyföld versenyképessége, harmadik: milyen válaszokat adunk a hatósági zaklatásokra, megyünk tovább az úton, vagy meghátrálunk – magyarázta Antal.
Tamás Sándor kifejtette, igenis, összefüggenek a helyhatósági és parlamenti választások. Hármas szintről beszélt: települési, megyei és országos, mely utóbbi a kormányzásba való beleszólás lehetőségét jelentheti. Ha ebből valamelyik hiányzik, akkor megbicsaklik a magyar közösség jövője, mondotta. A Székelyföldi hangulat elsősorban azok felelőssége, akik pozícióban vannak, tehát az RMDSZ tisztségviselőinek magatartásán, tevékenységén, nyilatkozatain múlik. Az is felelősségük, milyen a viszonyuk más politikai szereplőkkel és a Székelyföldi emberekkel – tette hozzá. A parlamenti választásnak összefogással kell elébe menni, Antal Árpádot idézte: okosan és egységesen. Ennek keretét és előfeltételét megteremtették, elsősorban Háromszéken, ahol azt nézték, hogyan tudnak olyan elöljárókat indítani, akik megfelelőek településfejlesztés és közösségépítés szempontjából. Ahol azt látták, hogy az MPP jelöltje tudja ezt jobban felvállalni, melléálltak. Így kell látni a parlamenti választásokat is, jegyezte meg. A közösségi összefogás a legfontosabb, és ezt elsősorban a politikusoknak kell megvalósítaniuk. Nem ért egyet azzal, hogy az EMNP az ősszel önállóan szeretne indulni; helyhatósági választáson, ahol nem okoznak gondot, van logikája a magyar–magyar versenynek, de a parlamentin nincs. Tamás Sándor bejelentette, Háromszéken felajánlottak egy befutó képviselői helyet az MPP-nek. Politikai súlypontáthelyezés kell
Ráduly Róbert, Csíkszereda megválasztott polgármestere (a hivatali esküt még nem tette le) azzal kezdte, mindegy, hogy milyen virágot ültetünk a sírra, ha azt már alulról szagoljuk, ezért most ne boncolgassuk, ki milyen pártszínekben került tisztségbe. Elmondta, bő három év alatt igen kevés törvény változott, és keményedett a központosítás Romániában. Egyetlen törvény változott, a megyei vezetők gyengítését célzó választási törvény: nem közvetlenül, hanem közvetve választják meg a tanácselnököt, ha valakiknek nem tetszik, többséggel le lehet cserélni. Ehhez a rendkívül aljas centralizációhoz, ami tovább folytatódik, három szék volt szükséges – de nem a Tamás Sándor vezette Háromszék, pontosított azonnal –, hanem a számvevőszék, törvényszék és szekusszék. Ezek együttes munkálkodása eredményeképpen jöhetett létre az az átrendeződés, amit az emberek nem is éreztek, most kezdik érezni, amikor már a polgármesteri hivatalon nem írja, hogy városháza vagy községháza. Vagy a szekuszsék dönti el, hogy ki vezeti Csíkszeredát, Gyergyószentmiklóst, Sepsiszentgyörgyöt vagy akár Konstancát, Brassót stb. Ez a folyamat zajlik. A jogelv azt mondja, amit a törvény nem tilt, azt szabad, ezzel szemben Romániában ez úgy hangzik, amit a törvény tételesen nem ír elő, az minden tilos, mert jön a számvevőszék, és mindenből balhét csinál. Jó néhányan próbálták megvalósítani azt, hogy a székely állam hiányát az önkormányzatok többletvállalásával igyekeztek ellensúlyozni. Ez nagyon nehéz feladat volt, mert nem egy semleges román államot, hanem az 1920 óta megszálló hatalmi filozófiát követő román államot kellett ellensúlyozni. Ő ezt tizenegy évig próbálta. Erről világosan kell beszélni, mondotta Ráduly Róbert. Hozzátette, a parlamentben jelen levő magyar csapat ezt elég csendben tűrte. Nem mondja, hogy nem volt egy-két ember részéről próbálkozás. De amikor valaki miniszter vagy államtitkár volt, rezgett a gatyája, hogy mikor viszik el, ezért inkább hallgatott a parlamentben. Mert okos ember a más kárán tanul, s azt nem lehet elmondani képviselőinkről, hogy nem lennének okos emberek, jegyezte meg. A Székelyföldi összefogást nemcsak a Borboly–Ráduly ellentét hátráltatta, hanem az is, hogy nem mindenki vállalt szerepet abban.
Az nem kérdés, hogy lesz-e magyarul beszélő képviselő a román parlamentben, mert lesz, mint ahogyan eddig is volt. A kérdés az, hogy lesz-e és mikor lesz székely-magyar arculatot képviselő csoport a parlamentben – folytatta Ráduly Róbert. Abból lassan elegünk van, hogy a legfontosabb ténykedés a kormányra kerülési délibáb kergetése. Nem hatásköröket akarunk kiszakítani a megszálló államtól, hanem tisztségeket vadászunk. A közbeszédünk sem egy sajátos arculatról szól már. A fordulópont 1996 volt, amikor úgy döntött az RMDSZ, hogy belép a kormányba, gyakorlatilag semmiért. A mostani nagy kérdés az, az eddigi csendes hallgatás, tájba simulás megy tovább, vagy kemény, új arculatot tudunk felmutatni. A politikában súlypontáthelyezésre van szükség, és végre el kellene jutni oda, hogy az önkormányzati jelenlét, erő, hatalom, fontosabb legyen, mint a parlamenti. Ráduly Róbert azt mondta: ha nem lesz arculatváltás, tovább megy a tájba simulás, és az ősszel az RMDSZ–MPP közös csapata belép a kormányba, ő kilép az RMDSZ-ből. Ez a lényeg, mindegy, hogy tulipán, fenyőfa vagy éppen csillag van az ember sírján, addig kell cselekedni, amíg az embert nem temetik el – szögezte le.
Jól kigondolt jövőképet
A Székelyföld jövőjéről szóló második körben Ráduly Róbert kifejtette: akkor érdemes a következő tíz évet tervezni, ha ezt az elmúlt tíz év érdemessé teszi. Elmondta, identitásmegőrzés terén rengeteg többletterhet vállalnak, és ezt viszonylag jól csinálják. Többletforrásokat szánnak arra, hogy a megszálló román hatalmat ellensúlyozni tudják. Ami a legaggasztóbb, az a tudás, hívta fel a figyelmet. Ezen a téren nagyon rosszul állunk. Ha megnézzük az érettségi eredményeket, hogyan teljesítenek fiataljaink, nem azt látjuk, hogy a kisebbségi sorban levő magyar ifjú keményen küzd azért, hogy kiváljon, hanem pont az ellenkezőjét, hogy a magyar ajkú oktatási rendszer besimult a román oktatási rendszerbe, ami nincs rendben. Az a tény, hogy sok ágazatban nincs helyi munkaerő, annak is betudható, hogy baj van a képzéssel, általában a tudással. Ez ördögi kör. Azért vannak alacsony bérek a Székelyföldön, mert a versenyhelyzet nem enged többet, e téren nagyon rosszul állunk. Stratégiát olyat írnak, amilyet akarnak, csak nem álmodozni kell jövőképről, hanem megnézni, mire vagyunk képesek, és ahhoz mérni. Másképp önámítás az, amiben nem szeretne részt venni. Összefogással Tamás Sándor feltette a kérdést, hogy egyáltalán lesz-e Székelyföld? A parlamenti képviselet szerepe fontos, fűzte hozzá. Jó ideje hallatszik, hogy jövőben újra felvetik a régiósítás kérdését, a mostani fejlesztési régiókat közigazgatási régiókká akarják alakítani, megszüntetve a megyéket. Ez reális veszély jövő évben, különösen, ha nagykoalíció lesz. Jelenleg Kovászna megyében 75 százalék a magyarság, Hargita megyében 85 százalék, és a döntéshozás ennek megfelelően alakul. Maros megyében, ahol 40 százalék a magyarság, úgy alakult most a politikai helyzet, hogy az RMDSZ a legnagyobb frakció, és a tanácselnök is magyar. Ha a Központi Fejlesztési Régióból nagy megyét csinálnak, ott 25 százalékos lesz a magyarság. Felszámolják a megyei önkormányzatokat, azt az intézményes hátteret, amely magyar szellemi műhelyeket tud működtetni. Az a legfontosabb feladata az elkövetkező parlamenti frakciónak, hogy ezt megakadályozza, vagy úgy alakítsa, hogy Székelyföldnek jó legyen. Tamás Sándor kifejtette, hogy ő kormányzáspárti. Mindegy, hogy kivel, a szociáldemokratákkal vagy a liberálisokkal, a kérdés az, hogy mire szerződnek. Ott a katalánok példája, mutatott rá. Ők, akár baloldali, akár jobboldali volt a kormány, oda álltak – igaz, olyan feltételeket szabtak, ami nekik jó. Nincs az jól, hogy többször voltunk kormányon, miközben Marosvásárhelyen a főtéren nincs kiírva, hogy Rózsák tere, vetette fel, hozzátéve: igen, kormányra kell kerülni, de nem ez a cél, hanem ez az eszköz. A cél az, hogy Székelyföldet lehessen legalább ebben a formában megtartani, vagy ha összejön a régiósítás, elérni azt, hogy Székelyföld jövője jól alakuljon. Hisz abban, hogy ez lehetséges megoldás, mert kormányzati pozícióban lehet döntéseket befolyásolni és konkrétumokat elérni, hangoztatta.
A Székelyföldi együttműködés példájaként említette a székely termék mozgalmat, amit Borboly Csaba karolt fel, és ennek eredményeként felváltva szombatonként Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen helyi termékek vására van. Sikerült összefogással székelykeresztúriakkal, csíkszépvíziekkel, és most már kézdiszékiekkel részben megoldani a tejfelvásárlást. Minden munka közül a legnagyobb eredménynek a szövetkezeti mozgalom elindítását tartja Tamás Sándor. A tejtermelő kisgazdák egy részének megélhetést tudtak biztosítani. Ez olyan együttműködés, amelynek gazdasági vonzata van. Közösséget építeni vassal és betonnal nem lehet. Életminőséget javítani igen, közösséget építeni értelmes és eredményes összefogással lehet, szögezte le.
Az autonómia a megoldás
Antal Árpád kifejtette, nagyon fontos, hogy legyen együttműködés és stratégia. Úgy érzi, sokkal többet kellett volna együtt gondolkodnunk és cselekednünk. Egyenlő partnerségben kell a Székelyföldi közpolitikát megfogalmazni. Felelevenítette, hogy amikor 2008-ban Tamás Sándorral együtt hazajöttek, Kovászna megye 40. helyen állt a munkanélküliség statisztikájában, de közpolitikák eredményeként most a 17. helyre lépett elő. Elmondta, mindenki a maga kis szemétdombján próbálja a maximumot kihozni, ám össze kell hangolni a munkát. Szét kell osztani a szakterületeket, és kerüljenek ki a profik mind a szakoktatásban, mind kulturális intézmények terén, mind vállalkozásokban. Ezért össze kell hangolni Székelyföldön a tevékenységet. A rendszer egészének szempontjából nem mindegy, hogy mi történik a nagyvilágban. Megoldhatjuk apró dolgainkat itthon, de ha nem tudjuk a közösségi képviseletet biztosítani, nem tudjuk Székelyföld kérdését a következő években a kedvező irányba vinni. A rendszer egészének lényege, hogy legyen jövőkép, világosan ki kell mondani, nincs más választás, mint az autonómia, hangsúlyozta Antal Árpád.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Küküllő egyházköri unitáriusok harmadik találkozója
Közösségben erősödik az összetartozás érzése
Július 16-án, szombaton délelőtt 10 órakor kezdődött a Küküllő-köri unitáriusok harmadik találkozója. Múlt évben Magyarsároson, a Ravaszlyuk dombtetőn zajlott a második találkozó, idén a Bethlenszentmiklósi Unitárius Egyházközség vállalta a házigazda szerepet, a helyszín pedig az Érsek család (Lőrinc és felesége, Irma) tulajdonábanlevő Tekenyős-tanya volt.
A Kis-Küküllő jobb partján fekvő falu lakói mellett Ádámos, Désfalva, Magyarsáros, Küküllődombó, Dicsőszentmárton és Medgyes gyülekezeteiből érkeztek az összetartozás érzését ismét megízlelni akarók, természetesen nem csak unitárius vallásúak. A szabadtéri istentisztelet kezdete előtt Szentgyörgyi Sándor Küküllő-köri unitárius esperes köszöntötte a közel négyszáz lélek alkotta ökumenikus gyülekezetet, melyben a reformátusok, a görög és római katolikusok, valamint a román ajkú ortodoxok vallásos óhaja az Élő Isten, egybegyűltünk,/ Te előtted megjelentünk…, továbbá a Szívemet hozzád emelem,/ És benned bízom Uram kezdetű egyházi énekekkel fonódott egybe. A tűző napon a tanyabeli fák árnyékát választották a résztvevők.
A szolgálattevők és a szervezők a fedett színpadon foglaltak helyet. Villanyorgonán Jenei Ildikó magyarsárosi énekvezér játszott, a közösségi imádkozást Fülöp Dezső Alpár ádámosi lelkész vezette, aki a hordozható pulpitustól Lukács evangéliuma 24. része 17. verse alapján mondott alkalomra szabott, továbbgondolásra késztető prédikációt. A lelki táplálék a testi eledellel válhat teljessé, tudták ezt a szervezők: perceken belül megkezdődött a meghívóban jelzett gulyásfőző verseny. Eközben átrendezték a színpadot, és Veress Ferenc László házigazda lelkész a Csillagszeműek néptánccsoport szereplését jelentette be. A színpadi koreográfia Varga Attila és Bényi Delinke (mindketten a dicsőszentmártoni Kökényes néptáncegyüttes tagjai), valamint Miklós Judit és Miklós Erzsébet tanítónők hozzáállását tükrözte: a bethlenszentmiklósi és magyarbényei gyermekek felkészülten, örömmel ropták a táncot, teljesítményüket tapssal jutalmazta a közönség. Mindezt a helyi magyar iskola munkaközössége sikerének is nevezhetjük. Tánc után a gyermekek a szomjukat oltották a zöld lombok alatt, a minőségi kézműves-termékeket vásárolni vágyó felnőttek a nőszövetségi sátorban énekeskönyv- borítókat, varrottasokat és vésett-festett Házi áldást vehettek kézbe, a selfie-t készítő tizen- és huszonévesek képeket osztottak meg világhálós közösségi oldalakon.
A bográcsok alatt javában égett a tűz, a főzőcsapatok véleményvezérei omlós húsú gulyásról, laktató, finom ebédről beszéltek. A désfalviak szépen terített asztaláról falapítóról házi juhsajtot és szalonnát, ordát, főtt krumplit, kenyeret és vöröshagymát lehetett kérni és kapni. Egy vállalkozó kedvű férfi magához ragadta a mikrofont, majd nagy átéléssel szavalt (nem is egyszer!). A tanya tulajdonosa is színpadra lépett, és megmutatta, hogy nemcsak a közösség javára képes tenni, de szájharmonikázni is tud.
A kézmozdulatokban és a szavakban, a kínálásban és a mosolyban ott volt az emberi vallomás: örömmel vannak együtt, e közösségben jól érzik magukat. Ebben az érzésben még az sem tudta megzavarni, hogy a lemezlovasok időnként "száguldó" zenét szolgáltattak. A héttagú zsűri körútra indult, gulyáskóstolás után pontszámokat jegyeztek a papírra. A fiúgyermekek labdarúgó- edzőmérkőzése javában zajlott, amikor Szentgyörgyi Sándor esperes bejelentette, hogy eredményhirdetés következik.
A gulyásfőző vetélkedő harmadik díját Bethlenszentmiklós és Küküllő- dombó csapata kapta, a házigazdák emellett szervezői díjban részesültek. Ádámos második díjat kapott, míg Dicsőszentmárton és Magyarsáros egyaránt első díjnak örvendhetett. A désfalvi csapat a fődíjat vihette haza. Kiemelt különdíjat a medgyesi csapat kapott.
A zsűri elnöke Nagy Rozália dicsőszentmártoni énekvezér, lelkészfeleség volt.
Kőrösi Viktor Dávid Csíkszeredai magyar konzul magánszemélyként vett részt a találkozón (Bethlenszentmiklós a Kolozsvári Magyar Főkonzulátushoz tartozik), beszédében értékelte a szervezők munkáját, kiemelve a nemzeti összetartozás fontosságát. A konzul láthatóan jól érezte magát a rendezvényen, több emberrel is szóba elegyedett, és figyelemmel követte mondandójukat. A találkozó közös nótázással és tánccal zárult. A szervezők örömmel nyugtázták: megérte a fáradságot, az összetartozás érzését e rendezvény által is sikerült erősíteni. A hálaadás és köszönet mellett felmerül a kérdés: hol fogják megtartani a Küküllő-köri unitáriusok negyedik találkozóját?
(Megjegyzés: A beszámoló szerzője társadalmi kommunikáció és közkapcsolatok mesterképzéssel rendelkező unitárius lelkész.)
Pálffy Tamás Szabolcs
Népújság (Marosvásárhely)

V. Kengyeltói Katolikus Tábor
Immár ötödik alkalommal szervezte meg július 11–15. között a Temesvár-józsefvárosi plébánia a Katolikus Tábort magyar nyelvű V–VIII. osztályos diákok számára. A tábor hagyományos helyszíne a Krassó-Szörény megyei horvátok lakta kis falucska, Kengyeltó, vagy ahogy a helyiek mondják Ravnik. Az idei tábor témáiról, élményeiről és hangulatról egy segítődiák vall.
„Az elmúlt évek hagyományához híven, idén is csodálatos katolikus táborban volt részük a gimnazista diákoknak. Türelmetlenül várta minden résztvevő ezt a tábort, hiszen tapasztalatból vagy hallomásból tudták, hogy lelkiekben, barátságokban, kapcsolatokban meggazdagodva térhetnek haza.
Kengyeltó a Karas-völgyi hét horvát település egyike, alig 700 lelket számláló falucska, ahol az emberek még őrzik hagyományaikat, nyelvüket és nagyon-nagyon vendégszeretőek. Ebben a barátságos környezetben töltöttünk el egy felejthetetlen és rengeteg élményben gazdag hetet. Számomra ez volt az első alkalom, hogy segítődiákként vehettem részt. A segítődiákok nagyobb osztályos tanulók. Szerepük sokoldalú. A kiscsoportos beszélgetéseket vezetik, a vetélkedőket szervezik, segítenek ott és akkor, ahol és amikor szükség van rájuk.
A gondosan kialakított program lehetőséget nyújtott ara, hogy mindenki a saját tudása, érdeklődési köre szerint érvényesüljön, megtalálja önmagát, közelebb kerüljön Istenhez. A tábor mottója Lukács evangéliumából Péter apostol egyik mondata: „A Te szavadra…” (vö. Lk 5, 6). Ebből bontakoztak ki a napi témák, amelyeket kiscsoportokban is elmélyítettünk. A tartalmilag koncentrikus felépítésű témakör előbb a személyből, önismeret és öntudat fogalmából indult ki. Erre épült a felebaráti, az emberközi kapcsolatok témája, majd a gondolatot Isten felé fordulva teljesítettük ki. A beszélgetések, a játékok, a szabadidős foglalkozások mind-mind arra vezettek rá, hogy odafigyeljünk egymásra, hallgassuk meg egymást, segítsük és tiszteljük egymást, és mindezt Isten legnagyobb dicsőségére tegyük. A napi szentmisében visszatértünk, összefoglaltuk a tanult témákat. Felejthetetlen élmény nyújtottak a csapatépítő játékok, kirándulások, a pancsolás, a számháború.
Ebben az évben más szemszögből tapasztaltam meg a tábori élményeket. Segítődiákként rájöttem, hogy óriási munka az 54 gimnazista összekovácsolása és irányítása. Köszönöm a táborozók nevében Szilvágyi Zsolt pap bácsinak, Albert Etelka, Kis-Pataki Adél, Varga Ildikó és Zsombori Orsolya tanárnőknek a szervezést, Zsombori Norbertnek az énektanulás lehetőségét, Babu néninek pedig a szeretettel elővarázsolt finomságokat. Türelmetlenül várom az augusztusi katolikus tábort, melyet középiskolás diákoknak szerveznek.”
Pál Tímea-Anna
X. osztály, segítődiák
Nyugati Jelen (Arad)

Erdélyi szórványoktatás: 130 iskola komoly veszélyben van
Az erdélyi szórványoktatás problémájának témakörét járták körül Tusványoson azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet Veszélyeztetett iskolák – veszélyeztetett oktatás Erdélyben címmel szerveztek.
Az eszmecserén Barna Gergő, Kapitány Balázs, Kiss Tamás, Márton János, Toró Tibor közös szerkesztésében megjelent Iskolák veszélyben. Tanulmányok a Székelyföldön kívüli magyar oktatás helyzetéről című kötetben található kutatások eredményeit ismertették.
Kapitány Balázs demográfus, a Népességtudományi Intézet tudományos titkára a kutatás módszerét mutatta be. A kötet megírásának legkézzelfoghatóbb oka a gyors népességfogyás az erdélyi magyar szórványban. Mintegy 300 iskolát kerestek fel, és a körút során arra a következtetésre jutottak, hogy a legnagyobb gondot nem a felső szintekről érkező negatív hozzáállás képezi, hanem sokkal inkább a rendszerszintű, valamint az egyéni problémákban kell keresni az okot.
Márton János, az Omnibusz ügyvezetője elmondta: főként olyan településekre koncentráltak, ahol egyetlen intézményben folyik magyar oktatás. Összesen 290 iskolát kerestek fel, 280 személlyel 320 interjút készítettek.
130 iskola van jelenleg komoly veszélyben
Az összegyűjtött adatok alapján sikerült felvázolni, hogy a demográfiai helyzet, létszámadatok, ingázási lehetőségek, valamint a román nyelvű osztályokkal való kapcsolat mind-mind befolyásolja a jövőképet. 130 oktatási intézmény van jelenleg komoly veszélyben, a magyar nyelven is oktató iskolák 15 százaléka, mintegy 3500 tanulóval. 40 helyszínen a közelmúltban szűnt meg a magyar tannyelvű oktatás, és évente 8-10 újabb bezárás, összevonás nehezíti a helyzetet.
Papp Z. Attila, a Magyar Tudományos Akadémia TK Kisebbségkutató Intézetének igazgatója a Mckinsey-jelentés eredményeire hivatkozva kijelentette, hogy Romániában nem beszélhetünk működő oktatási rendszerről: nem vizsgálják az oktatási intézményeket, nincs külső szemmel készített jelentés, iskolastatisztikák, elérhető adatok. Hozzátette, két fajta iskolaigazgató létezik: a tanügyi káder, aki csupán a jelenben mozog, valamint a menedzser típusú igazgató, aki a jövőre koncentrál, átfogó megoldásokat keres.
A testvérkapcsolatok megoldást jelenthetnek
Erdei Ildikó, a Temesvári Bartók Béla Líceum igazgatója a problémát testközelből ismerő, annak megoldására törekvő minőségében szólalt fel a beszélgetésen. Mint mondta, 1997 óta foglalkozik oktatásszervezéssel Temes megyeben. Az elszigetelten működő pedagóguscsoportok sem közösségileg, sem szakmailag nem tudnak megerősödni külső behatás nélkül – véli. Ezért a Bartók Béla Líceum osztályai testvérkapcsolatot építenek ki a megye többi településein található összevont osztályokkal. Ugyanakkor a szülőknek is jól működő fórumát hívtak életre. Minden ilyen kezdeményezés a csoportélményt erősíti. Sokat foglalkoznak ugyanakkor tehetséggondozással, illetve a szakoktatás lehetőségeivel. Ezek a törekvések fenntarthatóvá és javíthatóvá teszik a rendszert – összegzett az iskolaigazgató.
Kovács Boglárka
maszol.ro