Székelyek a gáton
Mint már hírül adtuk, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) felhívására a múlt hét végén két autóbusznyi, hetven székelyföldi önkéntes vett részt gátépítésen Magyarországon a Duna által veszélyeztetett településeken.
Sepsiszentgyörgyről heten, Kézdivásárhelyről pedig öten jelentkeztek. A legidősebb önkéntes a hatvanhét éves kézdivásárhelyi Sólyom Vince volt, a többiek zömében fiatalok. Tegnap Balázs Attila, az EMNP városi elnöke résztvevőként sajtótájékoztatón számolt be élményeiről. Elmondta: a székelyeket a katasztrófavédelem Esztergomba irányította, ahová szombaton érkeztek meg, és azonnal a gátra indultak, ahol homokzsákokat töltöttek és vittek a Duna partjára.
Két olyan kritikus pont volt, ahol a Duna vízállása meghaladta az út szintjét egy méterrel, ott zsákolni kellett keményen. Egy másik helyen is dolgoztak tízen, egy zsilipet nem tudtak lezárni, és ezért a Duna vize egy gyárat veszélyeztetett. Elmondása szerint a gátépítési akciót nagyon jól meszervezték, a vízügyi szakemberek állandóan a helyszínen voltak. A székelyek tíz perc alatt megtanulták, mi a teendőjük a zsákolással – hangsúlyozta. Hazafelé tartva mindenki büszke volt arra, hogy segíteni tudtak bajba jutott nemzettársaikon. A gátépítésen szintén jelen levő Péter Taierling arról számolt be, hogy az esztergomi önkéntesek tapssal fogadták a székelyeket, nem románozta le őket senki. A székely zászlót a gátra is magukkal vitték – fűzte hozzá Balázs Attila, aki szerint Esztergomban példaértékű összefogás tanúi lehettek.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Turulmadaras emlékművet avattak Gelencén
A tizennegyedik gelencei falunapok legkiemelkedőbb eseményére, a Bodor György Művelődési Otthon előtt felállított turulmadár-avatásra tegnap került sor a Bereczi István plébános által a Szent Imre-templomban celebrált ünnepi szentmise után.
Az ünnepségen Gelence két anyaországi testvértelepülése, Encs és Várvölgy küldöttei is jelen voltak. Magyarországot Partl Alexandra Petra konzul, a Csíkszeredai Főkonzulátus munkatársa képviselte. A bronzszobrot Gáspár Géza szobrász készítette, kőtalapzata Gráncsa László (Putyi) munkáját dicséri. Az emlékmű talapzatán Gelence címere és a község bejáratánál található székely kapu mása látható, továbbá egy Jancsó Benedek-idézet olvasható.
Cseh József polgármester köszöntötte a nagy számban megjelenteket, és bejelentette: a faluközösség régóta dédelgetett álma vált valóra a magyarság ősi szimbólumának, nemzeti azonosságunk jelképének felavatásával. Köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a szobor elkészítéséhez, a hazai és határon túli támogatóknak.
Fehér Róbert ötödik osztályos tanuló szavalata után a Jancsó Benedek-iskola énekkara Khell Gabriella karnagy vezényletével A Kárpátokon című dalt adta elő. Fejér László Ödön parlamenti képviselő beszéde után Finta Karina hatodik osztályos tanuló szavalt.
Az emlékművet Fejér László Ödön és Cseh József leplezte le, és Bereczi István plébános áldotta meg. Tamás Ferenc vőfély az Ott, ahol zúg az a négy folyó című dalt énekelte el. A turulmadárról Szakács Gabriella történelem szakos tanár tartott rövid ismertetőt, majd Lukács Mihály Erkel Ferenc Bánk bán című operájából a Hazám, hazám című dalt adta elő Lukács Attila kíséretében. A magyar és a székely himnusz eléneklésével és koszorúzással zárult a rendezvény. Közreműködött a kézdivásárhelyi Tanulók Klubjának fúvószenekara.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székely sziget családi nap
Elsősorban azért, mert a katrosai táborhelyet nem vehették bérbe, másodsorban a hatóságok állandó zaklatása miatt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete idén lemondott az V. Székely sziget megszervezéséről, s helyette – úgymond kárpótlásként – Székely sziget családi napot tartottak szombaton a kézdivásárhelyi sportcsarnokban. A látogatók a nap folyamán megtekinthették a két lemhényi régiséggyűjtő, Bene Zoltán és Bíró Attila hadtörténeti kiállítását, helyi termelők portékáiból válogathattak, részt vehettek rovásírás-oktatáson, míg a kicsiknek a gyereksarokban kézműves-foglalkozásokat szerveztek. A Határőrség rádióműsor élő adásban hangzott el Szőcs Zoltán, Tóth Bálint, Kiss Zsófia, Szőcs Csongor és Bartos Géza szerkesztésében, majd ifj. Tompó László budapesti irodalomtörténész Székely sors Nyirő József műveiben címmel tartott előadást, Zagyva György Gyula, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője a nemzeti ellenállásról beszélt. A zabolai Gyöngyharmat Néptáncegyüttes után a Kárpátia, majd a Romantikus Erőszak nemzetirock-együttes csapott a húrok közé. Napközben a vártnál kevesebben fordultak meg a rendezvény helyszínén, ám estére megtelt rockzenerajongókkal a sportcsarnok.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Negyvenéves a Haszmann Pál Múzeum
A csernátoni Haszmann Pál Múzeum alapításának negyvenedik évfordulóját ünnepli, idei rendezvényei – kiállítások, könyvbemutatók, múzeumpedagógiai tevékenységek, koncertek – mind ennek jegyében zajlanak.
D. Haszmann Orsolya múzeumvezető tájékoztatása szerint télen sem állt meg az élet az intézményben, a helyi és környékbeli iskolák, óvodák bevonásával többnapos kézműves-tevékenységeket szerveztek. Februárban a Maszkások múzeumpedagógiai foglalkozással indult az év, márciusban kokárdakészítést, illetve tojásíró-tanfolyamot tartottak kicsiknek és nagyoknak. Május utolsó napján a Végh Antal Általános Iskolával közösen rendezték meg a hagyományossá vált múzeumkerti gyermeknapot.
A tavasz és nyár folyamán három időszakos kiállítást is megtekinthettek az érdeklődők a múzeumban, elsőként a Háromszéki írott tojások vándorkiállítást, melyet a csernátoni múzeum hímestojás-gyűjteményének legszebb darabjai egészítettek ki. Áprilisban Kiss Mátyás mezőkövesdi, Pro Urbe-díjas népi iparművész, fafaragó Ez is matyó örökség című kiállítását, majd májustól az Édes uram, itthon légy, itthon nem csíp meg a légy! – Feliratos falvédők a Haszmann Pál Múzeum gyűjteményéből című időszakos kiállítást lehetett megnézni.
Könyvbemutatók sora színesítette a múzeumi programot, megfordult Csernátonban a kézdivásárhelyi származású, Csíkszépvízen élő Muszka Sándor költő Sanyi bá című kötetével, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztője, Lövétei Lázár László és helyettese, Fekete Vince a Székely Könyvtár-sorozattal. Ezt követte néhai Sylvester Lajos Charta Kiadónál megjelent köteteinek bemutatója, Deáky Zita néprajzkutató Gyermek és család a változó időben című vetített képes előadása, majd Czegő Zoltán író, költő legújabb verseskötetét és új regényét mutatta be. A negyvenedik évfordulóhoz kapcsolódóan a Bod Péter Megyei Könyvtárral közösen pályázatot is kiírt az intézmény háromszéki 1–8. osztályosok számára Az én múzeumom címmel, melyre 56 diák jelentkezett. A díjazottak olvasó és kézműves jutalomtábora júliusban zajlott Gombos Péternek, a magyar olvasástársaság elnökének részvételével.
Szeptember is színesnek ígérkezik: a 21–22-én tartandó évfordulós ünnepség előtt, szeptember 8-án a múzeum bekapcsolódik a Család és egészség hete rendezvénybe, az utolsó nap, a vakációbúcsúztató helyszíne a skanzen lesz. Szeptember harmadik hetében Sebő Ferenc koncertkörútjának egyik állomáshelye a múzeumkert. A jubileumi ünnepség kiemelt mozzanata a Csernátoni burrogtató gépésztalálkozó lesz, melynek előzményeként júniusban magyarországi szakemberek, a Mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum és Lévay Sándor gyöngyösi vállalkozó gépészei segítségével a múzeum munkatársainak sikerült működőképesé tenniük a gyűjteményből egy 1920-as évekbeli McCormick traktort, és előkészíteni az őszi seregszemlére egy Fordsont és egy HSCS Hofherr R-30–35-ös traktort. A Burrogtató mellett lesz még könyvbemutató, fotókiállítás, vetítés a múzeum archív filmanyagából, családi program. Az intézmény munkatársai szeretettel várnak minden múzeumbarátot és érdeklődőt – fogalmazott D. Haszmann Orsolya, a Haszmann Pál Közművelődési Egyesület alelnöke, programszervező.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Itt a zászló, hol a zászló (Ozsdola)
A múlt kedden vagy szerdán éjszaka az ozsdolai községháza és a vele szemben lévő Zsögön Zoltán Művelődési Otthon homlokzatáról eltűnt a két székely zászló.
A lobogók hiányát csütörtök reggel Csíki Dávid alpolgármester vette észre. Minden valószínűség szerint levételüket a térfigyelő kamera is rögzítette, ha be volt kapcsolva. Erre tegnapig nem derült fény. Annyit sikerült megtudnunk: nem kizárt, hogy összefüggés lehet a zászlók eltűn(tet)ése és a prefektúráról érkezett hivatalnokok látogatása között. Tegnap reggel Csíki Dávid alpolgármester otthonról bevitte a hivatalba a saját zászlóját, és kitűzte a községházára. Ha ez is eltűnik, újat teszünk a helyére – mondotta érdeklődésünkre az alpolgármester, aki még fontolóra veszi, tegyen-e vagy sem feljelentést a rendőrőrsön ismeretlen tettes ellen. A művelődési otthonon egyelőre nincs székely zászló. Kovács Imre, az Ozsdolai Székely Tanács elnöke tőlünk értesült a két székely zászló eltűnéséről. A Hősök emlékművénél július 21-én felavatott, nagyméretű székely zászló és a Láros Közbirtokosság előtti a helyén van.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kelemen Didák Napközi Otthon Kézdialmáson – Böjte Csaba új napközi otthona
Vasárnap délután Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője jelenlétében avatták fel Kézdialmáson a római katolikus egyház tulajdonában levő régi, 1826-ban átadott iskolaépület egyik osztálytermében a Kelemen Didák Napközi Otthont, amely tizenöt iskolás gyermek befogadására alkalmas. A helyiséget a községháza újította fel. Az avatóünnepségen a jelenlevőket óriástortával és süteménnyel kínálták meg. A szegény sorsú családokból kikerült gyermekekkel Bertalan Ibolya nevelő foglalkozik.
Ugyanaznap az általa celebrált ünnepi szentmisét követően Csaba testvér Torján Daragus Attila polgármesterrel tárgyalt egy hasonló napközi otthon beindításáról, melynek a községháza udvarán levő új épületben biztosítanának helyet.
Iochom István
Háromszék
Erdély.ma

Kevesebb osztály a Bod Péter Tanítóképzőben (Kézdivásárhely)
Tizenegy osztályban 295 tanulóval kezdte az új tanévet tegnap a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző. Harminc-harminc tanulóval két kilencedik, egy óvó-tanító képzős és egy filológia–nyelv osztály indult. Tíz osztály középiskolai, egy pedig technikumi. Az előző tanévhez viszonyítva idén egy líceumi és egy technikumi osztállyal indult kevesebb.
A tanévnyitó Beder Imre református lelkipásztor áldásával kezdődött, majd Len Rita iskolaigazgató szólt az egybegyűltekhez, köszöntötte a gólyákat és az iskola többi tanulóját, illetve a pedagógusokat. Külön megköszönte eddigi munkáját a nyáron nyugdíjba vonult László Katalin volt iskolaigazgatónak. A megyei tanfelügyelőség üdvözletét Kőmíves Noémi magyar szakos tanfelügyelő, a polgárközeli rendőrség üzenetét pedig Szőcs Tibor tolmácsolta. Ezt követően az iskola tanulói tanévnyitó műsort mutattak be.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Újjáéled a Hangya
A Kárpát-medencei Megújuló Hangya 2010 Szövetkezet vérkeringésébe szeretnék bekapcsolni Székelyudvarhelyt és Kézdivásárhelyt – hétfőn a Hargita megyei városban, tegnap a háromszéki településen tartottak tanácskozással egybekötött konferenciát Faragó László és Bozsik István, Kézdivásárhely testvérvárosa, Gyöngyös polgármestere, illetve alpolgármestere, valamint Mészáros István, a Megújuló Hangya 2010 Szövetkezet programvezetője részvételével.
Az eseményen Thiesz János, Kovászna polgármestere, a céhes város önkormányzatának képviselői, a gazdasági bizottság tagjai, Papp Zoltán, az Asimcov helyi elnöke, valamint vállalkozók voltak jelen. Ha erős Székelyföldet és autonómiát akarunk, ennek egyik feltétele az, hogy gazdasági szempontból erősek legyünk – hangsúlyozta Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármester. Faragó László elmondta: Mészáros Istvánnal több mint egy évvel ezelőtt kezdték el a Megújuló Hangya 2010 Szövetkezet felépítését, az idő pedig sürget, mivel készülőben a 2014–20-as EU-s vidékfejlesztési költségvetés, ahová majd pályázni szándékoznak. Mint mondta, ehhez az önfenntartó, termelő iskola és termékház projekthez több Heves megyei város csatlakozott. Mészáros István az önfenntartó kreatív térség létrehozásáról és ezek hálózatáról tartott előadást. A tanácskozás az első lépés volt, a gyöngyösi képviselet hosszabb ismertetőt, valamint ütemtervet küld a jövő hét folyamán, majd újabb tárgyalást tartanak a helyi vállalkozókkal.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyek Nagy Menetelése – Tét: a Székelyföld sorsa, jövője
A székelyek nagy menetelésével kapcsolatosan tartottak sajtótájékoztatót tegnap este a Kézdiszéki Székely Tanács ülése után a szervezet kantai székházában. Biró Levente széki elnök elmondta: történelmi esemény tanúi leszünk október 27-én, amikor százötvenezer székely Kököstől Bereckig kinyilvánítja akaratát, hitet tesz Székelyföld területi autonómiája mellett és a román kormány közigazatási átszervezési terve ellen.
Mint fogalmazott, a menetelés a szabad véleménynyilvánítás egy szokatlan formája mifelénk, de a katalánok négyszáz kilométeres élőláncot alkottak autonómiájuk érdekében. Hangsúlyozta: az emberek egy részét félrevezetik, szó sincs arról, hogy Berecktől Kökösig gyalog kell megtenni az 53 kilométeres útszakaszt. Gyülekezési pontokat alakítanak ki, ahová összegyűlnek a környező települések lakói, illetve a történelmi Székelyföld székeiből érkezők. A gyülekezés 11 órakor lesz minden település központjában, a templom közelében, ahol ökumenikus istentiszteletet tartanak. A menetoszlopok 12 órakor indulnak minden gyülekezési pontból két irányba, a szomszédos települések felé. Például Lemhényből Bereck és Nyujtód felé. Amikor a csoportok találkoznak, a résztvevők eléneklik a himnuszt, és mindenki visszatér oda, ahonnan elindult.
A széki elnök a felső-háromszéki gyülekezési pontokat is ismertette: Bereck, Lemhény, Nyujtód, Kézdisárfalva, Kézdivásárhely és Csernáton. Bereckbe a helybeliek mellett Ojtozból és Kézdimartonosból, valamint a Nyárád mentéről érkeznek menetelők, ahonnan csak egy menetoszlop indul Lemhény irányába. Lemhényben gyülekeznek a „Szentföld” falvai: Kézdiszentkereszt, Bélafalva, Kurtapatak, Csomortán, Esztelnek és Kézdialmás lakói. Nyujtódra érkeznek Kézdiszentlélek, Kézdikővár, Kézdiszárazpatak, Kiskászon képviselői és az udvarhelyszékiek nagy része.
A következő gyülekezési pont Kézdisárfalva, ahová az ozsdolaiak, a hilibiek, a szentkatolnaiak és az imecsfalviak, valamint az udvarhelyszékeik érkeznek. A céhes városba érkeznek Gelence, Haraly, Páva, Zabola és Marosszék menetelői. A futásfalvi letérőnél gyülekeznek a torjaiak, a futásfalviak, az ikafalviak, valamint a marosszékiek egy része. Csernátonban gyülekeznek a helyiek mellett a hatolykaiak, a kézdimartonfalviak, a kézdimárkosfalviak és a marosszékiek többi része. Az elnök rendkívül fontos tényezőnek nevezte, hogy sikerült megvalósítani a teljes összefogást.
Mészáros Ágoston, a Kézdiszéki Székely Tanács alelnöke a kézdivásárhelyi programot ismertette. Elmondása szerint mindkét magyar történelmi egyház a saját templomában tartja meg a szentmisét, illetve az istentiszteletet, ahonnan a Gábor Áron térre vonulnak, ahol egy liturgikus ökumenikus imára kerül sor, majd 12 órakor indulnak a gyárak irányába a Petőfi Sándor és a Dózsa György utcán. Innen a csoport két irányba megy: egyik Kézdioroszfalu felé, a másik a futásfalvi letérőig. Fekete Miklós, a Kézdiszéki Székely Tanács jegyzője hozzáfűzte: Biró Levente elnökkel együtt több kézdiszéki települést kerestek fel, ahol polgármesterekkel, iskolaigazgatókkal és lelkészekkel beszéltek és egyeztettek.
Lovasok és lovas szekerek is érkeznek a gyülekezési pontokra, a szekerekre azért gondoltak, hogy az idős embereket legyen, mivel szállítani. Azt tapasztalták – vélekedett –, hogy a hozzáállás a meneteléshez rendkívüli, mindenki támogatja a rendezvényt. Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke arról beszélt, hogy a menetelésen részt lehet venni gyalog vagy közlekedési eszközzel: biciklivel, autóval, szekérrel vagy lóháton. A Székely Nemzeti Tanács tagjai közül rendfenntartókat neveznek ki, akik majd irányítják a résztvevőket.
Élő rádió- és televíziós közvetítéseket is terveznek, két magánrepülőről filmezik majd a Berecktől Kökösig tartó útszakaszt. Felkérést is intézett a lakossághoz: minden résztvevő vigyen magával székely és magyar zászlót, illetve helységnévtáblákat. Akkor lesz sikeres a negyvennyolcas hagyományokra épülő nagy menetelés, ha nagyon sok háromszéki is jelen lesz – mondotta összegzésként Biró Levente.
Iochom István
Háromszék
Erdély.ma

Botcsinálta kalandorokról (B. Kovács András kilencedik könyve)
B. Kovács András, lapunk munkatársa tegnap este a kézdivásárhelyi Vigadóban mutatta be az érdeklődőknek a marosvásárhelyi Mentor Kiadó gondozásában az Emberek – életek sorozatban megjelent legújabb, Botcsinálta kalandorok című könyvét.
Az Erdélyi vendégmunkások szerte a nagyvilágban alcímet viselő kötet a szerző 1986 és 2011 között, zömében székelyföldi vendégmunkásokkal készített vallomásos, mélyinterjúit tartalmazza. A tegnapi eseményen a szerző – bevezetőként – harmincöt éves riporteri pályafutását foglalta össze, majd könyvét ismertette. Elmondta, igyekszik mindig fajsúlyos témákra összpontosítani, s könyvének címéül azért választotta a Botcsinálta kalandorokat, mivel szerinte riportalanyai nem kalandra vágytak, hanem pénzt akartak keresni. B. Kovács András interjúkötetét legolvasmányosabb könyvének nevezte. Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Hazatért az orgonakészítő (Kézdivásárhely)
Újabb köztéri szoborral gazdagodott Kézdivásárhely: november 16-án, szombaton a főtéri református templom bejáratánál kialakított téren felavatták Kolonics István (1826–1892), Erdély egyik leghíresebb orgonakészítő mesterének bronz mellszobrát, Vargha Mihály szobrász alkotását.
A szoborállítást Fórika Balázs római katolikus kántor, a Pro Cantus Egyesület elnöke kezdeményezte, Kolonics István ugyanis harminchét évig lakott Kézdivásárhelyen, a szobrához közeli templomban található Kézdiszék egyik legnagyobb Kolonics-orgonája. Vargha Mihály mellszobrát Sántha Csaba szovátai szobrász öntötte bronzba, talapzatát a csíksomlyói Dóczi András készítette. A szombati ünnepség a református templomban ökumenikus istentisztelettel kezdődött, melyen a reformátusok mellett római katolikusok is nagy számban részt vettek, a környékbeli magyar történelmi egyházak lelkészeivel együtt. Csíkcsatószegről is érkeztek megemlékezők, a mester 121 évvel ezelőtt falujukban, 199. orgonája készítése közben hunyt el, sírja a csíkcsatószegi temetőben található. Isten igéjét Tamás József gyulafehérvári püspök és házigazdaként Beder Imre református lelkész hirdette, felidézve a neves orgonakészítő mester életét és munkásságát. A püspök az orgona szerelmesének nevezte Kolonics Istvánt, aki az orgonaépítésnek szentelte életét, és készítette el az erdélyi orgonák legmegbízhatóbb darabjait. Munkásságát Szőcs László, a kézdi-orbaiszéki református egyházkerület főjegyzője is méltatta, Fórika Balázs pedig köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik felkarolták, támogatták kezdményezését. A gondviselésnek köszönhetően 120 esztendő után Kolonics István visszaköltözött Kézdivásárhelyre – mondotta Fórika Balázs. Az ökumenikus istentisztelet után a tömeg a szoborhoz vonult, azt Fórika Balázs felkérésére Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke és Bokor Tibor polgármester leplezte le. A Kolonics-szobrot Tamás József püspök és Szőcs László református főjegyző áldotta meg. A szobor talapzatára elsőként a kegyelet virágait a mester unokája, Borcsa Julianna helyezte el, majd önkormányzatok, civil szervezetek és magánszemélyek koszorúztak.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kórházi kápolnát szenteltek
Kis kápolnát avattak a hétvégén Tamás József segédpüspök jelenlétében a kézdivásárhelyi kórház udvarán, melyet Szent Kamill, a betegek, kórházak és betegápolók védőszentjének a nevére kereszteltek. A kápolnaszentelést és az ünnepi szentmisét megelőzően Vargha Béla kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes elmondta: Kerekes László atyával, a Boldog Özséb-templom plébánosával már régóta terveztek egy állandó kórházi kápolnát. Elképzelésükkel megkeresték Kelemen András szülész-nőgyógyász főorvost, a kórház főigazgatóját, aki örömmel fogadta kérésüket. A kis kápolnát a két testvéregyházközség újította fel és rendezte be. A lelki és testi egészség szorosan összefügg, sokkal könnyebben és gyorsabban gyógyulnak a betegek, ha lelkileg is egészségesek – hangsúlyozta a főesperes. Rövid beszéde után felkérte a püspököt, áldja meg a kápolnát, és mutassa be az első szentmisét.
A főpap kifejtette: nagy öröm számára az ilyen alkalom, hiszen vidékünkön ritka eseménynek számít kórházi kápolna szentelése, és köszönetét fejezi ki a kórház vezetőségének, hogy a lehetőséget megteremtették. Ezekkel a gondolatokkal áldotta meg a kis kápolnát, majd több kézdiszéki plébánossal közösen megtartotta az első szentmisét.
Iochom István
Erdély.ma

Egy falatnyi Erdély...
A kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza adott otthont csütörtökön este az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány Egy falatnyi Erdély... (A Bit of Transylvania) kulturális vándorrendezvényének. Az egyórás előadás ízelítőt nyújtott az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetéről, valamint a közhasznú alapítvány szerteagázó tevékenységéről. A vándorkiállítás fotói és festményei pedig Erdély szépséges tájaira kalauzolták el a jelenlevőket.
A rendezvény házigazdája Beke Ernő volt, aki maga is társszerzője az alapítvány által idén februárban megjelentetett Egy falatnyi Erdély… című kortárs erdélyi antológiának, melyet eddig Németországban, Svédországban, Finnországban, Hollandiában, Ausztriában és Magyarországon, majd Erdély több városában mutattak be. A kézdivásárhelyi bemutatón Beke Ernő mellett három sepsiszentgyörgyi társszerző, M. Simon Katalin, Szente Csaba János és Ruszka Zsolt is jelen volt. A kötet születéséről Bálint László alapítványi elnök számolt be a nagyszámú érdeklődőnek. Az erdelyimagyarok.com közösségi portál 2009 végén jött létre azzal a szándékkal, hogy összehozza, összefogja az erdélyi magyarokat, bármerre is éljenek a világban. „Olyan hely ez, amely összeköt minket, és megerősít abban, hogy a határok ellenére együtt lehetünk, és nemcsak múltunk, de jelenünk és jövőnk is lehet közös. Oldalainkon folyamatosan jelennek meg a jobbnál jobb írások a közösség tagjainak tollából. Ez a könyv ennek az alkotómunkának az első gyümölcse” – hangsúlyozta az elnök. Azt is elmondta, hogy európai uniós pályázat révén az alapítvány márciusban háromhetes vándorrendezvényen, és -kiállításon mutatkozhatott be, vihetett magával falatnyit Erdélyről Nyugat-Európa magyar közösségeinek megtéve több mint tízezer kilométert szárazföldön, ezerötszáz kilométert pedig hajón. A könyv mellett válogatást mutattak be Bálint Zsigmond marosvásárhelyi fotóművész székelyföldi felvételeiből. A nemzetközileg is ismert és elismert fotóművész negyven fotója villantotta fel a mai székely falu, a hagyományőrző közösségek életét, szokásait, értékeit. Ugyanakkor a tíz éve működő mezőbergenyei alkotótábor munkáiból is magukkal hoztak és állítottak ki festményeket.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Felmentették Rácz Károlyt (Végleges ítélet született)
Felmentette a korrupció vádja alól Rácz Károly volt kézdivásárhelyi polgármestert a bukaresti Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék.
A bírói testület december 9-én nem adott helyt a Korrupcióellenes Ügyészség brassói területi kirendeltsége július 8-án iktatott fellebbezési keresetének, melyet a vádhatóság a brassói táblabíróság április 24-én hozott felmentő ítélete ellen nyújtott be Rácz Károly ügyében. A legfelsőbb bíróságon született ítélet jogerős, ezzel lezárult a 2011. március 11-e óta zajló per. Emlékeztetjük olvasóinkat, hogy 2011-ben legnagyobb nemzeti ünnepünk előtt pár nappal, március 11-én az ügyészek tettenérést szerveztek, melynek során állításuk szerint rajtakapták Rácz Károly akkori polgármestert, amint pénzt – tízezer lejt – fogadott el egy helyi vállalkozótól, Áda Józseftől. Kenőpénz elfogadásának gyanújával előzetes letartóztatásba helyezték az elöljárót. A tettenérést házkutatás követte, azzal egy időben lepecsételték a polgármester irodáját, illetve ott is foglaltak le iratokat, és hordozható számítógépét is magukkal vitték. Délután 3 óra előtt néhány perccel bukaresti ügyvédje társaságában még megjelent a városházán – két órával később azonban huszonnégy órára őrizetbe vették. Március 12-én este zárt tárgyalás után a Kovászna Megyei Törvényszék elrendelte a 29 napos előzetes letartóztatást, majd megbilincselve kísérték a megyei rendőrség fogdájába. A Magyar Polgári Párt alelnöki tisztségét is betöltő Rácz őrizetbe vétele miatt nem került sor az MPP kézdivásárhelyi országos kongresszusára, melyre Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét is várták, aki a kialakult kényes helyzet miatt le is mondta kézdivásárhelyi útját. Az MPP kezdetektől az RMDSZ-t gyanította Rácz őrizetbe vétele mögött, a szövetség helyi vezetői viszont a polgármester korrupciógyanús ügye miatt támadták a polgáriakat. „A Magyar Polgári Párt az időzítés miatt az RMDSZ kezét látta Rácz Károly őrizetbe vétele mögött. Kézdivásárhelyen, a Magyar Polgári Párt március 14–15-ei rendezvényeinek helyszínén rendkívüli és váratlan helyzet állt elő Rácz Károly polgármester előzetes letartóztatása következtében. Az ártatlanság vélelme alapvető emberi jog, a Magyar Polgári Párt bízik Rácz Károly ártatlanságában. Bízunk az igazságszolgáltatás objektív munkájában, melyre azonban árnyékot vet, hogy az ügyészség akciója olyan időpontban következett be, amikor Rácz Károly két fontos rendezvénynek lenne a házigazdája. Ugyanakkor, mivel a feljelentés egy RMDSZ-hez közel álló vállalkozótól származik, a Magyar Polgári Párt nem lepődne meg, ha az RMDSZ állna Rácz Károly letartóztatása mögött. Kézdivásárhely polgármestere iránti együttérzésből és szolidaritásból a Magyar Polgári Párt úgy döntött, hogy rendezvényei házigazdájának hiányában lemondja, illetve nem tartja meg azokat” – állt a párt akkor kiadott sajtóközleményében. Tamás Sándor megyeitanács-elnök, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke viszont azt mondta: a céhes várost 605 éve, megalapítása óta nem érte ekkora szégyen, mint a polgármester kenőpénzügyével. Rácz első perctől mindvégig ártatlannak vallotta magát, és azt hangoztatta, hogy csapdába csalták, politikai játékot látott letartóztatása mögött. Bevallása szerint a barátjától, Áda Józseftől kölcsönt kért, hogy törlessze bajban levő cége adósságát. Ügyvédjén keresztül Rácz fellebbezett előzetes letartóztatása ellen, de a brassói ítélőtábla nem adott helyt kérésének. Március 21-én másodszor is kérte ideiglenes szabadlábra helyezését jogi felügyelet alatt, ezúttal a Kovászna Megyei Törvényszéken, de ezt a fellebbezését is elutasították. A brassói táblabíróságon március 25-én Rácz Károly ügyvédjei harmadszor is fellebbeztek, ezúttal a Kovászna Megyei Törvényszék március 22-i elutasító döntése ellen, azt kérve, védencüket helyezzék ideiglenesen szabadlábra jogi felügyelet alatt. Harmadszor is elutasító ítélet született. Időközben a Korrupcióellenes Ügyészség korrupció alapos gyanúja miatt vádat emelt ellene. Április 8-án a brassói ítélőtábla végül helyt adott Rácz Károly kérésének, és úgy döntött, szabadlábon védekezhet, nem hosszabbította meg a másnap lejáró huszonkilenc napos vizsgálati fogságot. Rácz nem hagyhatta el Kézdivásárhely területét, de már szabadlábon védekezhetett a korrupcióellenes ügyészség brassói kirendeltségének vádjaival szemben. A döntés nyomán Kézdivásárhely tisztségéből felfüggesztett polgármestere április 8-án 16 óra 2 perckor hagyta el a Kovászna megyei rendőrség fogdáját, a kijáratnál családtagjai és néhány párttársa várta. A korrupcióellenes ügyészség április 6-i sajtóközleménye arról tájékoztatott, hogy elkészült a vádirat, és csúszópénz elfogadása miatt emeltek vádat a kézdivásárhelyi városatya ellen, zárolták ingatlanjainak egy részét. Rácz Károly újabb védőügyvédje a brassói Ioan Adam egyetemi tanár, a Szociáldemokrata Párt volt parlamenti képviselője lett. Szabadulása után Rácz visszatért hivatalába. A 2011/119/1399-es számot viselő bűnvádi perben az első tárgyalásra április 18-án a Kovászna Megyei Törvényszéken került volna sor, de védőügyvédje halasztást kért és kapott. A következő tárgyaláson, május 18-án Áda Józsefet is kihallgatták. Időközben lezajlottak az önkormányzati választások, a második polgármesteri tisztségre pályázó Rácz Károly nem szerzett újabb mandátumot – 25 százalék körüli eredményt ért el –, a céhes város vezetője az RMDSZ színeiben indult Bokor Tibor lett, aki a választók mintegy 47 százalékának bizalmát nyerte el. Rácz tanácstagi mandátumot nyert, de erről is lemondott 2013 januárjában. Ezt megelőzően, több mint tíz tárgyalás és többszöri halasztás után 2012. december 14-én alapfokú ítélet született: a Kovászna Megyei Törvényszék kenőpénz többszöri elfogadásáért négyévi börtönre ítélte Rácz Károlyt – ezt azonban nem kellett letöltenie, büntetését hat évre feltételesen felfüggesztették. December 20-án Rácz megfellebbezte az alapfokú döntést. A brassói táblabíróságon március 12-ére tűzték ki az első fellebbezési tárgyalását. A taláros testület helyt adott a kérésnek, és április 9-én 12 órára halasztotta a fellebbezés érdembeni tárgyalását. A brassói táblabíróság április 24-én hozott ítélete felmentette Rácz Károlyt, még a Kovászna Megyei Törvényszék által megszabott 41 000 lejt sem kellett visszafizetnie az őt feljelentő Áda József vállalkozónak. Az ítéletet a Korrupcióellenes Ügyészség ez év július 8-án fellebbezte meg a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszéken – december 9-én a azonban a legfelsőbb bíróság jogerős ítéletben mentette fel Rácz Károlyt.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ajándék Orbán Viktornak Kézdivásárhelyről
A hetvenhat éves Nagy József nyugdíjas kézdivásárhelyi villanyszerelő októberben állította ki makettjeit a Vigadóban, többek között a Gábor Áron tér kicsinyített mását.
Azóta sem ül tétlenül, délutántól éjszaka 2-ig dolgozik naponta. Befejezte a budapesti Országház-makettet, amit elmondása szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek készített karácsonyi ajándékként. Erre a legbüszkébb, égőkkel is felszerelte. Ezen kívül az egyik Károlyi-kastély, a gyulafehérvári görög katolikus templom és a Nádasy–Ladányi-kastély kicsinyített mását is megépítette, jelenleg pedig a szinajai Peleş-kastély miniatűrjén dolgozik. Kovászna főterének makettjét jövő év március 15-ig szeretné elkészíteni, ekkor szervezne kiállítást legújabb alkotásaiból a Vigadóban, igény esetén a fürdőváros főterének makettjét Kovásznára is elviszi. De nem pihen jövőben sem, újabb kastélyok és templomok kicsinyített mását tervezi, legnagyobb problémája a megfelelő karton beszerzése, amihez nehezen jut hozzá.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Vármegyés ajándék rendőri kísérettel
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének angyala december 24-én Kommandón járt. A vármegyéseket a Horn Dávid-iskola tornatermében 114 gyermek énekszóval és karácsonyi versekkel fogadta.
Az ünnepi műsort követően a jelen levő óvodások és iskolások átvették a vármegyések karácsonyi ajándékát. Az iskola vezetősége egy székely zászlót kapott, továbbá a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes-iskolának köszönhetően az iskola könyvtára néhány könyvvel gyarapodott. A vármegyések beszámolója szerint az iskolát éppen velük egy időben látogatta meg a téli pihenőszabadságát töltő kovásznai rendőrfőnök és egy csendőrosztag. Aznap is zajlott a fúráshoz szükséges felszerelések szállítása Kommandóra. Amikor a rendőrfőnök tudomására jutott a vármegyések látogatása, azonnal a helyszínre sietett. A rendőrfőnök érdeklődésére a vármegyések a Mennyből az angyalt kezdték énekelni. Nem történt semmiféle incidens.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Új ferences szerzetesek Esztelneken
A betegeskedése és idős kora miatt Csíksomlyóra áthelyezett 85 esztendős páter Tarziciusz helyére a provinciális atya előterjesztésére november 16-tól fráter Szilveszter és Sebestyén testvér, valamint Zoltán terciárius került az esztelneki ferences kolostorba. Szilveszter testvért, a kolostor elöljáróját a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség templomigazgatói tisztségbe is kinevezte. Esztelneken vele beszélgettünk.
A ferences barát elmondta: Kakucs Bélaként született Marosvásárhelyen 1961-ben, Nyárádremetén nőtt fel, ahol az első tíz osztályt is végezte. A tizenegy-tizenkettediket a gyulafehérvári kántoriskolában fejezte be. Rövid katonai szolgálat után 1981–87 között a Hittudományi Főiskola növendéke volt. Kérdésünkre, hogy miként lett Szilveszter testvér, elmesélte: régen a ferences rendben sokan voltak, és meg kellett különböztetniük egymástól a rend tagjait. A rendszerváltás után, amikor feltámadt a rend, már nem volt kötelező új nevet választani, a keresztnevet is megtarthatták szerzetesnévként. Kakucs Bélának a bérmaneve Szilveszter volt, ezért esett a választása erre, amikor belépett a ferences rendbe. Teológiai tanulmányai befejezése után Gyulafehérváron szentelte pappá 1987. június 21-én Jakab Antal püspök, majd kilenc évig egyházmegyés papként teljesített szolgálatot. Első állomáshelye Zetelaka volt, majd Sepsiszentgyörgy és Szászmedgyes következett. Itt kérte felvételét az érsekségtől a szerzetesrendbe 1994-ben. Az érsek kérésére két évig még egyházmegyés papként szolgált, majd 1996. szeptember 1-jén lépett a rendbe.
Szilveszter testvért már a teológiai évek alatt foglalkoztatta a szerzetesi élet, de abban az időben a rend nem működhetett. Elsőéves volt a teológián, a mostani segédpüspök, Tamás József volt a lelki vezetője, aki egyszer azt a kérdést intézte a papnövendékekhez, hogy mit tennének, ha a lottón megnyernék a főnyereményt. Ő válaszában azt írta, építtetne egy kolostort, és kérné felvételét oda. Miután egyik egyházmegyés paptársával, János atyával belépett a ferences rendbe, egy hónapig Szászvárosban volt, akkor ott tartózkodott a rend tartományfőnöke, majd a noviciátust Magyarországon, Szécsényben folytatták. 1997-ben tette le egyszerű fogadalmát, ami a rendi életben való elkötelezettséget jelenti, de nem véglegeset. Ezt a fajta fogadalomtételt háromszor kell megismételni, a kifutási idő kilenc év. Ennyi idő áll rendelkezésre, hogy valaki eldöntse, örökre el akarja-e kötelezni magát.
Szécsény után Szegeden töltött két évet, onnan ismét Erdélybe került, előbb Désen, majd Marosvásárhelyen, Vajdahunyadon, Kolozsváron és Brassóban szolgált. Brassóból négy évig a szatmári egyházmegyébe, Kaplonyba került, ahol 2008-ban kapták vissza kolostorukat a ferencesek. Mielőtt november 16-án Esztelnekre került, Csíksomlyón szolgált Sebestyén testvérrel és hat másik rendtársával együtt. Idehelyezése előtt már járt Esztelneken, 2000-ben, a jubileumi esztendőben tartott itt missziót. 2001-ben három hetet töltött az esztelneki kolostorban. A szerzetes templomban november 17-én celebrálta első szentmiséjét, s aznap mindkét szentmisén meglepően sokan voltak – válaszolta arra a kérdésünkre, hogy miként fogadták a hívek. Azóta túlzottan nem esett vissza a templomba járók száma, és tudomása szerint többen járnak, mint régebb. Terveit illetően Szilveszter testvér arról számolt be, hogy a kolostort szeretné tataroztatni, a munkálat el is kezdődött. A 21. század követelményeinek megfelelő körülményeket szándékszik biztosítani korszerű illemhelyek kialakításával, majd a villanyhálózat felújítása következik. Már pályáztak a megyei önkormányzatnál a cserepek átforgatására. Hosszú távon a teljes kolostor felújítását tervezi. Jelmondatát újmisés korában választotta, amit szerzetesként is megőrzött – Szent János evangélistától származik, és így hangzik: „Értük szentelem magamat, hogy ők is szentek legyenek az igazságban.” (17, 19).
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Lassul a népfogyatkozás? (Többen kötöttek házasságot)
A házasságkötések számának elmúlt években tapasztalt csökkenése megfordulni látszik: tavaly több pár fogadott örök hűséget Háromszék városaiban, mint egy évvel korábban. S bár a gyermekvállalási kedv nem mutat egyértelmű növekedést, úgy tűnik, a mélyponton túlléptünk – Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Barót és Kovászna anyakönyvi hivatalainak adataiból nagyjából ezeket a következtetéseket vonhatjuk le.
Többen kötnek házasságot, de többen is válnak, a születési és az elhalálozási számok az elmúlt években viszonylag állandóak – derül ki a sepsiszentgyörgyi önkormányzat anyakönyvi hivatalának nyilvántartásából. A megyeszékhelyen ötödével kevesebb kisbaba születését jegyezték 2013-ban, mint tíz esztendővel ezelőtt, de ez nem jelenti feltétlenül a helyi és a környékbeli kismamák által világra hozott gyermekek számának csökkenését az adott időszakban, mivel az újszülöttet annak a községnek, városnak a polgármesteri hivatalánál veszik nyilvántartásba, amelynek területén működik az adott szülészet. A háromszéki megyeközpontban 2003-ban 1347 újszülöttnek állítottak ki születési bizonyítványt, 2013-ban pedig 1088-nak, 27-tel kevesebbnek, mint egy esztendővel azelőtt. A Sepsiszentgyörggyel szomszédos sepsiszentkirályi Semper Sanitas magánkórházban tavaly hatvannyolc kisbaba született, akiket Sepsiillyefalván anyakönyveztek. Az elhalálozások száma viszonylag állandó az elmúlt évtizedben, 2003-ban 763 halotti bizonyítványt állítottak ki Sepsiszentgyörgyön, 2013-ban pedig 755-öt. A házasságkötések gyakorisága 2012-ben érte el a mélypontot, akkor a tíz évvel ezelőtti 440-hez képest csupán 260-an mondták ki a boldogító igent Sepsiszentgyörgyön, tavaly 325 esketés történt a városházán. Megnövekedett az egyszerűsített, bíróságinál rövidebb lefutású válást igény-lők száma, egy évvel korábban 11 házasságot bontottak fel a felek kérésére a helyi polgármesteri hivatalban, 2013-ban 17-et. Ennek feltétele, hogy a házastársak közötti megegyezéssel történjék, ne legyen kiskorú a családban és az igénylők fizessék ki az 500 lejes válási illetéket. A válások száma ellenben ennél sokkal több, kevesen veszik igénybe az önkormányzati, illetve a közjegyzői irodák ilyen jellegű fizetős szolgáltatásait, legtöbben az olcsó bírósági utat választják. Országosan évente átlagban százezer házasságot kötnek és harmincezret bontanak fel.
Nőtt a születések száma
A kézdivásárhelyi polgármesteri hivatal anyakönyvi irodájában az elmúlt esztendőben 553 újszülöttet, 234 elhalálozást és 96 házasságkötést vettek nyilvántartásba – tájékoztatott Kovács Mária irodavezető, akitől azt is megtudtuk, hogy az előző évhez viszonyítva, ha nem is látványosan, de nőtt az újszülöttek száma: 2012-ben ugyanis 502-en születtek. Az elhalálozások száma majdnem változatlan, tavalyelőtt 239-en hunytak el. 2012-ben százegy pár mondta ki a boldogító igent, tavaly 96. Hogy hányan váltak el, arról az anyakönyvi hivatalban nincs pontos kimutatás. A születések száma egyébként azért ilyen magas, mert a Felső-Háromszéken világra jött babákat a céhes városban veszik nyilvántartásba.
Pozitív mutatók Baróton
Az elmúlt évekhez képest igen pozitív értékeket mutat a baróti anyakönyvi nyilvántartás. A polgármesteri hivatalban tavaly jóval több születést jegyeztek, mint korábban, a házasságkötések száma szintén nőtt, a haláleseteteké csökkent, s egyszerűsített válás nem történt – tudtuk meg Toma Éva anyakönyvvezetőtől. Az utóbbi öt év statisztikájából kiderül: 2009-ben 93-an, 2010-ben 67-en, 2011-ben 98-an, 2012-ben 121-en, tavaly 143-an születtek. Az elhalálozások száma: 109, 102, 109, 100, illetve tavaly 94, a házasságkötéseké 54, 38, 29, ismét 29, s tavaly 44. Az elmúlt esztendőben nem bontottak házasságot a baróti városházán. Mióta az egyszerűsített válást lehetővé tették, két esetben éltek ezzel Baróton, még 2012-ben.
Negatív mérleg Kovásznán
Fordult a kerék Kovásznán, míg 2012-ben 197 születést és ennél kevesebb, csupán 117 halálesetet jegyeztek, a tavalyi mérleg negatív: 95 személy hunyt el, és 56 születést iktattak (az újonnan világra érkezettek nemcsak kovásznaiak, egész Orbaiszékről jöttek a fürdővárosba a szülő nők). Közülük 12-en külföldön jöttek világra, de szüleik fontosnak tartották, hogy a kovásznai anyakönyvi hivatalnál is beírják – tudtuk meg Dancs Ibolya anyakönyvvezetőtől. Összehasonlításként egy másik adattal is szolgálunk: 2011-ben 250-en születtek a kovásznai szülészeten. Növekedett viszont a házasságkötések száma: tavaly 51 pár esküdött a kovásznai anyakönyvi hivatalnál – egy évvel korábban 45-en fogadtak örök hűséget. Igaz, a 2012-es esztendő mélypontnak számított, 2010-ben ugyanis 57 fiatal pár kötött házasságot . Tavaly négy házaspár kérte a válást – tudtuk meg Dancs Ibolyától. Összeállításunk szerzői: BOKOR GÁBOR, FEKETE RÉKA, IOCHOM ISTVÁN, SZEKERES ATTILA
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Átcsoportosították a tanügyi intézményeket (Tanácsülés Kézdivásárhelyen)
A céhes város önkormányzata tegnap délután tartott idei első ülésén elfogadták a 2014–15-ös tanévre vonatkozó, kézdivásárhelyi tanügyi intézmények működését szabályozó határozattervezet, illetve visszavontak egy decemberi, két iskolát érintő határozatot.
Bokor Tibor polgármester arról számolt be, hogy miután decemberben a képviselő-testület jóváhagyta a Bod Péter Tanítóképző (felvételünk) és a Református Kollégium 300-nál kevesebb diákkal való működését, a megyei tanfelügyelőség december 17-én értesítette az önkormányzatot, hogy nem értenek egyet az elfogadott határozattal. Azóta több alkalommal is egyeztetett a főtanfelügyelővel, illetve a tanintézmények vezetőivel, és közösen próbáltak jó megoldást találni. Elmondta: a Csipkerózsika pénzügyi központot – nem az óvodát – felszámolják, az eddig ide tartozó intézményeket pedig átcsoportosítják. A Bod Péter Tanítóképzőhöz kerül a Vackor Napközi Otthon, így biztosítják a háromszáz fölötti létszámot, a 2. számú óvoda átkerül a Református Kollégiumhoz, s így itt is biztosított a háromszáz fölötti létszám. A Csipkerózsika óvoda a Manócskához kerül, ahová a város többi óvodája is tartozik. Bokor azt is hangsúlyozta, hogy a háromszáznál kevesebb létszámú tanintézmények további műödését a tanügyminisztériumnak is jóvá kell hagynia, ami nagy rizikóval járhat, ha nem kapják meg a szükséges engedélyt. Arra a kérdésre, hogy az átszervezés hány munkahely megszűnését jelenti, Bokor nem tudott pontos választ adni, annyit ellenben megjegyzett, hogy az igazgatói állás biztosan megszűnik, de a tanügyi és kisegítő személyzetet nem az önkormányzat, hanem a megyei tanfelügyelőség hagyja jóvá, amibe nincs beleszólásuk.
A két határozattervezetet többségi szavazattal, három néppárti tartózkodás mellett fogadták el.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Huszárakadémia hetedszer (Bálványosfürdő)
Szombaton és vasárnap Bálványosfürdőn és Torján tartották a hetedik Huszárakadémiát, melynek immár harmadik alkalommal volt a házigazdája Daragus Attila torjai polgármester, hagyományőrző kapitány.
Az erdélyi katonai hagyományőrzők idei kétnapos elméleti képzésén százhetvenkét erdélyi, partiumi és anyaországi huszár, gyalogos és huszárjelölt, valamint a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöksége vett részt.
Szombaton a Vár Panzióban szakmai előadások hangzottak el zömében magyarországi történészek, lelkészek és hagyományőrző huszárok előadásában a madéfalvi veszedelemről, a magyar hadviseletekről, a székely határőrségről a 17. századi Európában, a székely katonák szerepéről a napóleoni háborúkban, a marosvásárhelyi 23. Tábori Vadász Zászlóaljról és az Úz-völgyi csatákról. Tegnap reggel a csikónevelésről, a fiatal hátasló alapkiképzéséről és a gyalogosok számára tartott alaki foglalkozásról szóló előadásokat követően a résztvevők Altorjára utaztak, ahol a felvonulás után a zsúfolásig telt Szent Miklós-templomban a Hatos Mihály plébános, tábori lelkész, hagyományőrző főhadnagy által celebrált ünnepi szentmisén vettek részt. A szentmiseáldozat bemutatása után Daragus Attila szólt az egybegyűltekhez, és felsorolta azokat a településeket, ahonnan huszárok érkeztek. Megyénket a házigazdákon kívül sepsiszentgyörgyi, gidófalvi, uzoni, baróti, árkosi, málnásfürdői, kézdivásárhelyi, kőröspataki, gelencei, rétyi és feldobolyi hagyományőrzők képviselték. A legtávolabbi helység, ahonnan huszárok érkeztek, 950 kilométerre fekszik Torjától. Daragus bejelentette: a következő Huszárakadémián felavatják a torjai huszárbandérium harci zászlóját, majd a huszárok nevében díszkardot nyújtott át Tamás Sándor megyeitanács-elnöknek, akit felszólított, hogy jövőre már huszáregyenruhában jelenjen meg közöttük. A megyei önkormányzat elnöke bejelentette: az idén ötödik alkalommal sorra kerülő huszártoborzót május végén, június elején ismét Felső-Háromszéken tartják meg, és a kiindulópont Torja lesz. A szentmisén a tavaly elhunyt Györffy Árpád hagyományőrző huszár őrnagyról, a székelyudvarhelyi Mátyás-huszárok egykori vezetőjéről is megemlékeztek. Himnuszaink közös eléneklése után Fülöp Zoltán Bulcsú és zenészei a Mag Rend-Szer zenés-verses előadást mutatták be a magyar feltámadásról. Ezt követően a templomkertben a huszárok együtt énekelték el a Gábor Áron rézágyúja című negyvennyolcas dalt, majd a múlt év szeptemberében felavatott huszárszoborhoz vonultak, ahol elsőként Kozsik József marosvásárhelyi színművész az alkalomhoz illő verseket szavalt, majd a hagyományőrzők megkoszorúzták a huszárszobrot. Miholcsa József hagyományőrző alezredes a Bethlen Gergely Érdemérem létrehozásáról szólt. Elmondása szerint Bethlen Gergely ezredes volt, aki Mikes Kelemennel együtt Kolozsváron háromszáz Mátyás-huszárt toborzott és képzett ki. Ugyanakkor Bethlen az erdélyi hadjáratban Bem apó jobbkeze volt – hangzott el. Az érmet Daragus Attila, Kádár László, a gyergyói Parászka Géza és a szegedi Vass László vehette át. Vass László hagyományőrző alezredes, a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség ügyvezető alelnöke és vezérkari főnöke két gyalogos csapatparancsnokot, az új székely tüzércsapat tisztjét, Igyártó Andort hadnaggyá, Sala Zsoltot pedig főhadnaggyá léptette elő. Altorjáról a hagyományőrzők visszamentek Bálványosra, ahol Bárdi Nándor kisebbségkutató előadása és egy hármas könyvbemutató után véget ért a hetedik Huszárakadémia.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Szent Benedek Napközi Otthont avattak (Felsőlemhény)
Ünnepi szentmisén, Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke jelenlétében avatták fel és áldották meg Felsőlemhényben a Szent Benedek Napközi Otthont a régi óvoda épületében, amelyet az önkormányzat anyagi támogatásával újítottak fel. Kézdiszéken az esztelneki Szent Rita, a kézdiszentléleki Bartók Albert és a kézdialmási Kelemen Didák után a tegnap felavatott a negyedik napközi otthon, amelyet a Dévai Szent Ferenc Alapítvány működtet.
A zsúfolásig telt felsőlemhényi római katolikus templomban a szentmisét Csaba testvér tartotta Sántha Pál helybeli plébános koncelebrálásával. A plébános és Gergely Erika, az otthon nevelője köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy létrejöhessen a napközi otthon. Böjte Csaba a kovásznai Boldog Apor Vilmos Gyermekotthon gondozottjainak egy részét is meghívta a szentmisére, akik latin nyelvű énekeket adtak elő. A ferences szerzetes elmagyarázta: az általa vezetett alapítvány kétféle otthont működtet, a napközit átlagban 15–20 óvodás és kisiskolás látogatja a tanórák után, ahol megebédelnek és elkészítik a másnapi házi feladatokat, majd este hazamennek (ilyen a felsőlemhényi is), a másik a bentlakó otthon, ahonnan a gondozottak nem mennek naponta haza. Csaba testvér azt kívánta, alakuljon ki élő kapcsolat a faluközösség és a napközi otthon között. A szentmise végén a Szent Benedek Napközi Otthon lakói rövid műsort adtak elő, majd a helybeliek és a meghívottak a régi óvoda épületéhez vonultak, ahol Böjte Csaba megáldotta a napközi otthont (felvételünkön). Az avatóünnepség közös imával ért véget.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Ozsdola politikai elítéltjei (Szígyártó Domokos és öt társa)
Pusztai és Dézsi halála után sem ért véget az ozsdolai nép zaklatása, a hatóságok folytatták a boszorkányüldözést a két betyár feltételezett cinkostársai, segítői kézre kerítése érdekében. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc vérbefojtása után Erdélyben is elkezdődött a hajtóvadászat, s ez alól Ozsdola sem képezett kivételt. A kommunista hatóságok Ozsdolán példát akartak statuálni, nehogy valakinek ismét eszébe jusson fellázadni a vörös terror ellen. Ezért kapóra jött a Szígyártó Domokos-ügy.
Kivégzés és sokéves börtönbüntetés
1957 nyarán Szígyártó Domokos molnár elhatározta, hogy megbosszulja Pusztai Ferenc és Dézsi Dénes halálát, megöli Boros Lajost, a mindenki által gyűlölt párttitkárt. 1957. június 16-ról 17-re virradó éjszaka Szígyártó Domokos egy Mauser márkájú katonai fegyverrel az ablakon keresztül rálőtt Borosra. Nem találta el. A golyó áthaladt az ablakon, s a falba csapódott 130 centiméter magasságban. Az év decemberében 28-áról 29-ére virradóra ismét belőtt az ablakon, de ezúttal sem találta el Borost. Ezt követően 1958. február 16-án este egy kővel fejbe verte Fetés Zoltánt, a községi néptanács titkárát. Árulás nyomán az akkori milícia és Securitate azonosította a tettest. Szígyártót 1958. augusztus 22-én reggel 8 órakor tartóztatták le és szállították egy fekete színű zárt kocsival a marosvásárhelyi Securitatéra, a Rigó utcába. A vád ellene: „terrorista bűncselekmény és a társadalmi rend elleni összeesküvés”. A lakásán végzett házkutatás során megtalálták a katonai fegyvert, és jelentős mennyiségű lőszer is előkerült. Boros Lajos meggyilkolási szándékán kívül az ellene felhozott másik súlyos vád, hogy 1951 és 1955 között kapcsolatban állt Pusztaival és Dézsivel, akikkel a saját lakásán találkozott, nekik lőszert és élelmet adott. Később „bűntársait, felbujtóit” is őrizetbe vették: Finna Dávidot szepember 7-én, Tibesz Ágostont október 26-án, László Andrásné Bodoki Annát pedig november 26-án tartóztatták le. A vizsgálati fogságban kegyetlenül bántak velük, megkínozták őket. Szígyártót és társait a Kolozsvári III. Katonai Bíróság Marosvásárhelyen tartott tárgyaláson ítélte el. Szígyártó Domokost (1933–1959) halálra ítélték, Szamosújváron kivégezték és teljes vagyonát elkobozták. Finna Dávidot (1933-1995) életfogytiglani börtönre ítélték (elméje a börtönben elborult, a Dolj megyei Poiana Marén hunyt el), László Anna (született 1907. augusztus 26-án a Brassó megyei Bodolán – elhunyt 1983. június 15-én Ozsdolán) tizenöt év börtönbüntetést kapott, amiből kényszermunkán hat évet és nyolc hónapot töltött. Tibesz Ágostont (1902–1990) tíz év kényszermunkára ítélték, László András, Anna férje (1895–1960) hat hónap múlva súlyos betegség miatt szabadult ki, három hónap múlva pedig elhunyt. Ha nem is közvetlenül Dézsi és Pusztai miatt, de koholt vádak alapján 1958-ban Kósza Józsefet (1912–1997), a falu római katolikus plébánosát is letartóztatták, és tíz év börtönbüntetésre ítélték. Kósza József 1948–1958 és 1964–1976 között szolgált az egyházközség plébánosaként. Róla a mai napig is nagy tisztelettel és szeretettel beszélnek az ozsdolaiak. A szülőfalu nem csak Dézsinek és Pusztainak maradt adós egy emlékjellel a rendszerváltás után huszonöt évvel, hanem Szígyártó Domokosnak és ártatlanul elítélt társainak is. Remélhetőleg a Kovászna Megyei Volt Politikai Foglyok Szövetsége támogatásával idén törleszti régi adósságát a faluközösség.
László Ödön emlékezik
A minap László Ödön, hetvenhét esztendős ozsdolai pálinkafőzőt kerestük fel, és arra kértük, meséljen Pusztairól és Dézsiről, illetve szülei, László András és Anna kálváriájáról. – Az ötvenes évek elején itt, Ozsdolán B. Mihályné volt a néptanács alelnöke. Dézsi Dénes összejött vele, habár sokkal idősebb volt nála. Boros Lajos féltékenykedett Dézsire, ezért munkaszolgálatra küldte. Boros az én édesanyámmal volt egyidős, 1907-beli születésű. Dézsi nem volt rossz fiú, ellenben Pusztai agresszív, verekedős természetű volt. Bálban a bicskát feldobta a mennyezetbe. Ők ketten nagyon jó barátok és kortársak voltak. A Zsil völgyéből megszöktek a nehéz fizikai munka miatt. Dézsit egyszer el is kapták, de az ablakon keresztül megszökött a kézdivásárhelyi milíciáról. A hegyekben találkozott Pusztaival. Addig, amíg nem lőtték meg a két milicistát Bélafalván, nem is nagyon keresték őket. 1954. augusztus 22-én nekünk, az 1936-belieknek regrutabálunk volt a kultúrotthonban. Pusztai és Dézsi Hilibből érkezett Borosékhoz. Bementek hozzájuk 21 óra körül, és el akarták vinni magukkal „kirándulni” az erdőbe. Ekkor lőtték meg Dénest. Mancika leszaladt a milíciára, és elmesélte, hogy mi történt náluk. Pusztainak akkor sikerült elmenekülnie. A temetőből éjfélkor jelt adott Lukács Lajosnak, hogy él. Neki a barátja volt. Miután mindkettőt meglőtték, Szigyártó Domokos kétszer belőtt Boroshoz, de nem találta el. Domi nekem igen jó barátom volt, ő magánmolnár volt. Édesanyámnál, néhai László Annánál pálinkafőző működött abban az időben. Édesanyám családjában a bodolai gróf két gyermeket keresztelt. Édesanyám, Bodoki Anna is keresztgyermekük volt a gróféknak. A bodolai Nemes András gróf szülei adták át édesanyámnak az ozsdolai birtokot, hogy jöjjünk át, vegyük azt át. Édesapám árkosi székely ember volt. Amikor mi Bodolán voltunk, akkor ott román világ volt. Boros nálunk evett-ivott ingyen, soha nem fizetett, és más aktivista cimborákat is hozzánk hozott potyázni. Éjjel-nappal kellett etetni-itatni az aktivistákat. Még azt sem mondták, hogy köszönöm. Egyszer édesanyám megemlítette Borosnak, hogy néhanapján fizethetne is, mert mi éjjel-nappal dolgozunk. Boros azt mondta anyámnak: „vén kulákné, fogd bé a szád, mert máma vagy és holnap nem”. Ezt vetette oda édesanyámnak. Édesanyámat is megvádolta azzal, hogy kapcsolatban állt a betyárokkal, és ő biztatta fel Szigyártó Domit, hogy lőjön be hozzá. Nálunk tanácskozták meg az ügyet a pálinkafőzőben. Boros miatt kapott édesanyám tizenöt évet, édesapámat szintén elvitték, de hat hónap múlva súlyos betegsége miatt hazaengedték. Még három hónapot élt, majd elhunyt 1960-ban. Sokat kínozták a beteges embert. Édesanyám hat évet és nyolc hónapot ült le a börtönben tiszta ártatlanul. Nem tudtuk, hogy él-e, és hol van. Amikor elvitték, volt tizenkét süldőnk, azokat eladtuk, és az árából fellebbeztünk Marosvásárhelyen. Az ügyvéd, akit megfogadtunk, felállt, de szóhoz sem jutott, leültették. Akkor tudtam meg azt, hogy Domokost halálra ítélték. Édesanyám több börtönben is raboskodott. A vagyonunkat elkobozták, mindent elvettek, a malmunkat és a cséplőgépünket is beleértve. Csak a rendszerváltás után tudtuk visszaperelni vagyonunk egy részét. A pálinkafőzőbe Dézsi és Pusztai is el-eljött, de ők mindig kifizették a pálinkát, nem nálunk ittak, hanem elvitték az italt. Velünk szemben rendesek voltak, de gyűlölték a kommunista rendszert és annak hűséges kiszolgálóit.
Megverte az erdőpásztort
László Ödönt arra kértük, meséljen el egy Pusztaival vagy Dézsivel kapcsolatos esetet. Rövid gondolkozás után Ödi bácsi az alábbi történetet mesélte el.
– Amikor 1955-ben csemetét kapáltunk, egyik este hat óra körül bejött Pusztai egyedül a barakkba, erdészruhában volt, és elkiáltotta magát: Fel a kezekkel, a kutya istenit! Velem volt Szígyártó Domi és Tóth Mihály is, voltunk vagy nyolcvanan. Zölde Ilonka édesapja volt a brigádos. Pusztai azt mondta: „Nekem egyetlen emberrel van dolgom, Czibakkal. Azzal, aki a medve bőrére előre ivott.” Czibak Jóska bácsit nagyon elverte, azt mondta, hogy ő mást senkit nem bánt, neki csak egy emberrel van baja. Azt mondta neki, hogy vegye le az állam tulajdonát képező ruhát magáról. Ruhát cserélt vele, a sajátját pedig a tűzbe dobta. Czibakot gatyásan hagyta, majd jól elverte, mivel megtudta: Czibak azzal dicsekedett, hogy kézhez keríti őket. Késő este kellett énekeljük Pusztaival az Internacionálét és a székely himnuszt. Ő adta meg a hangot. Tisztán emlékszem az esetre. Pusztaiék csak azokat verték meg, akik árulkodtak felőlük, vagy sanyargatták a népet. A szegény embereket mindig segítették. A sok szenvedés miatt a mai napig megoszlanak a vélemények Pusztairól és Dézsiről
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Ott sem volt, mégis büntetik Vetró Andrást (Bírságolják a Marosvásárhelyi felvonulókat)
Tegnap nagy meglepetésére ajánlott levelet kézbesített a posta Vetró András kézdivásárhelyi szobrász, rajztanár nevére.
A Maros Megyei Csendőr-felügyelőség fejlécét viselő és egyik őrmestere által március 14-én kitöltött büntető jegyzőkönyvben az áll, hogy az újraközölt 1991/60-as törvény 26. cikkelyének e betűje alapján 3000 lejes pénzbüntetést kell kifizetnie. A jegyzőkönyvben még az olvasható, hogy Vetró András „március 10-én 19.30 órakor Marosvásárhelyen, miközben menetelésen vett részt, erőszakos cselekedetek elkövetésére buzdított, tüntető magatartást tanúsított, veszélyeztette a közrendet, provokatív magatartása abban is megnyilvánult, hogy egy hüvelyéből kivont karddal hadonászott, és a környezetében lévő tüntetőket bujtogatta”. A jegyzőkönyv alján, a megjegyzéseknél még az olvasható, hogy a megbüntetett nem volt jelen a jegyzőkönyv kitöltésekor, a pénzbírságot a videofelvételek alapján állapították meg. Igen ám, de Vetró András egy időben két helyen nem lehetett, március 10-én nem volt Marosvásárhelyen, a Nagy Mózes Elméleti Líceumban tanított 14 óráig, majd hazament, és azóta is ágyban fekvő beteg. Tegnap elmondta: amikor felbontotta a borítékot, előbb nevetségesnek tartotta annak tartalmát, hiszen összetévesztették egy másik hagyományőrzővel, de később rájött, hogy fele sem tréfa, hisz tőle akarják behajtani a pénzbüntetést. Azt is elmesélte, hogy hasonló eset már előfordult vele pár évvel ezelőtt, amikor egy tévéadásban került Corneliu Vadim Tudor feketelistájára, aki azt állította róla név szerint, hogy Vetró a székely hadsereg aktív parancsnoka. A román nacionalisták nem tudják lenyelni, hogy egy hagyományőrző egyesület, a 15. Székely Határőr Gyalogezred vezetője – hangsúlyozta –, pedig ők nem tesznek egyebet, csak tisztelik hagyományainkat, és méltóságteljesen próbálnak minden megemlékező rendezvényen jelen lenni, díszőrséget állni ünnepeinken és felvonulni március 15-én. Azt is elmondta, hogy idén betegsége miatt nem tudott felvonulni szombaton a Gábor Áron téren sem. Alattomos támadásnak tartja a csendőrség eljárását, és azon is csodálkozik, hogy a csendőrségnek honnan voltak meg a pontos személyi adatai. Vetró azt is közölte, hogy ma felkeresi a városi rendőrfőnököt és a főügyészt, hisz most furcsa módon neki kell bizonyítania, hogy március 10-én nem volt Marosvásárhelyen. Ugyancsak tegnap a székely szabadság napján jelen levő Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezetének hat tagja összesen 12 000 lejes pénzbírságról szóló büntető jegyzőkönyvet kapott. Őket is a csendőrség által készített videofelvételek alapján azonosították. Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Viharos székely sorsról (Földi István-könyvbemutató a szülővárosban)
A kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum időszakos kiállítási termében csütörtökön számos érdeklődő és Földi István fia, Földi Imre és unokája, Sántha Péter jelenlétében dr. Szőcs Géza ny. egyetemi tanár, közíró bemutatta Földi István Székelynek születtem című posztumusz könyvét, mely a Földi család magánkiadásában jelent meg.
Az est házigazdája, Dimény Attila, a múzeum vezetője bejelentette: idén, a Gábor Áron-emlékévben ismét kiadják Földi István Gábor Áronról írt színművét. A 111 évvel ezelőtt Kézdivásárhelyen született Földi István (1903–1967) életpályáját és frissen megjelent könyvét dr. Szőcs Géza mutatta be. „Székely magyar ember volt az első román világban, székely magyar volt a magyar világban és székely magyar maradt magyarhonban is. Sorsa a viharos székely sors, annak örömeivel és keserveivel. Irodalmi műveiben ezekről számol be hitelesen, és állít maradandó emléket a székely sorsnak” – hangsúlyozta a kötet szerkesztője. Arról is szólt, hogy a családtól kapott kézirat a Visszaemlékezések címet viselte, de a családdal közösen a Székelynek születtem címet választották. A könyv borítóját ifj. Szőcs Géza készítette. Szőcs Géza javasolta, hogy Kézdivásárhely és Sepsiszentgyörgy tanácsa a Gábor Áron-emlékévben adományozzon post mortem díszpolgári címet Földi Istvánnak. Őt követően dr. Földi Imre sebész főorvos és unokája, Sántha Péter közgazdász köszönte meg az egybegyűlteknek, hogy ilyen szép számban eljöttek a könyvbemutatóra. A találkozó végén a kötet szerkesztője és a szerző fia dedikált. Tegnap este a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatták be a Földi-könyvet.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Napirenden a fellebbezések (A Székely Szabadság Napja)
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi tagjait, akik részt vettek március 10-én, a székely szabadság napján a „polgári sétán”, a Maros Megyei Csendőr-felügyelőség 21 500 lejes pénzbírsággal sújtotta.
A vármegyések nem fizették ki a büntetést, hanem fellebbeztek a marosvásárhelyi bíróságon. Vetró András szobrász, aki ott sem volt Marosvásárhelyen, március 20-án óvta meg a nevére kiállított 3000 lejes büntető jegyzőkönyvet. Az első tárgyalást június 4-ére tűzték ki. Értesülésünk szerint Vetró András nem utazik Marosvásárhelyre, a tárgyaláson Laczkó-Dávid Géza védőügyvéd fogja képviselni. A kilenc, pénzbírsággal sújtott vármegyés közül egyelőre három fellebbezését tűzték ki, a Hodor Istvánét június 10-én, a Demeter Dénesét június 20-án, a Szőcs Csongorét pedig szeptember 4-én tárgyalják.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ballagás a tanítóképzőben (Kézdivásárhely)
Szombat délelőtt ballagtak el a Bod Péter Tanítóképző végzősei, huszonnyolcan a matematika–fizika, harmincan az óvodapedagógia szakról, tizenketten pedig a titkársági munkakör szakos posztlíceumi osztályból. A hetven ballagót Deák Magdolna nevelési igazgató, a megyei tanfelügyelőség képviseletében Kőmíves Noémi, az iskolai szülői bizottság nevében Lénárt László búcsúztatta el. Áldást mondott Beder Imre református lelkipásztor.
Az ünnepi beszédeket követően a Gyöngyvirág Táncegyüttes végzősei eljárták búcsútáncukat, majd az iskolazászló és az aranykönyv átadására, illetve a végzősök díjazására került sor. A két líceumi osztály évfolyamelsője Pénzes Janka, akinek a négyéves általánosa 9,92, a posztlicis osztály legjobb tanulója Ráduly Emőke. Az évfolyamelsőnek a városi tanács ajándékát Babos Botond önkormányzati képviselő nyújtotta át, és több tucat végzős különdíjban részesült. A végzősök nevében Tálas Eszter mondott búcsúbeszédet. A ballagást az iskola énekkarának a fellépése tette ünnepélyesebbé. Ugyancsak szombaton ballagtak el a Gábor Áron Szakképző Líceum végzős osztályai.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Félezren tüntettek Kézdivásárhelyen a székely zászlók védelmében
Mintegy ötszázan vettek részt tegnap este a székely zászlók védelmében zajlott tüntetésen Kézdivásárhely főterén, a város lakói mellett Felső-Háromszék községeiből is érkeztek tiltakozók. A szervező vármegyések mellett az Erdélyi Magyar Ifjak, a Minta, a Kézdiszéki Székely Tanács, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács, az Erdélyi Magyar Néppárt tagjai és szimpatizánsai voltak jelen, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt, valamint a városvezetés távol maradt a tüntetéstől.
A főtéri tüntetést megelőzően a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének tagjai a Kézdiszéki Székely Tanáccsal közösen ötven székely zászlót helyeztek el a Gábor Áron téren álló épületek homlokzatára. A zászlókat és zászlótartókat ingyen adták azon magánszemélyeknek, akik beleegyeztek, hogy a vármegyések kitűzzék ingatlanjaikra a székely jelképet. A tüntetők egy része székely zászlót is vitt magával a megmozdulásra. A Gábor Áron-szobor talapzatára kifeszítették a Székelyföld nem Románia! molinót. Két táblán a Területi autonómiát Székelyföldnek! és a Nem, nem, soha! Szabadságot Székelyföldnek! szöveget lehetett olvasni.
A székely lobogó védelmében tartott tiltakozó megmozduláson elsőként Beke István szólt a tömeghez a vármegyések képviseletében, azt hangsúlyozva, hogy „az lesz a miénk, amit ki tudunk harcolni magunknak”. „E zászlónak lobognia kell, és fog is lobogni. A levételre ítélt három lobogó helyett ma ötvenet tűztünk ki a Gábor Áron térre, és ha kell, akár ötszázat is kitűzünk” – mondotta a tömeg tapsa közepette a vármegyések szónoka. Bejelentette: a kézdivásárhelyi akcióval egy időben Nyíregyházán is tüntetnek a székely zászló eltávolítása ellen.
Felszólalását követően Tóth Bálint, a HVIM erdélyi szóvivője kemény hangú beszédben ítélte el a román hatalom és igazságszolgáltatás hadjáratát a székely szimbólumok ellen. Az ifjúság nevében Incze Johanna EMI-elnök, a Minta nevében annak országos elnöke, a csíkszeredai Tőke Ervin mondott beszédet. A Székely Nemzeti Tanács üzenetét Péter János alelnök tolmácsolta, felkérve a város lakóit, tűzzék ki lakásaik homlokzatára a székely zászlót. Mike Bernadett Wass Albert A láthatatlan lobogó című versét, Sebestyén Rita pedig Székely a Golgotán című saját költeményét szavalta el.
A beszédek után a tömeg percekig skandálta az Autonómiát! jelmondatot. Beke István arra kérte a jelenlevőket, tekintsenek a múzeum melletti épület homlokzatára, ahol abban a pillanatban egy hatméteres székely lobogót húztak ki. A negyven percig tartó rendezvény a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. A csendőrség, a rendőrség és a titkosszolgálat diszkréten, de nagy erőkkel volt jelen a Gábor Áron téren, filmezték és fényképezték a résztvevőket. A rendezvényen rendbontás nem történt.
Iochom István
Háromszék. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Levették a főtéri székely zászlókat Kézdivásárhelyen
Levesszük, de más helyszínen ismét felvonjuk lobogóinkat – jelentette be péntek reggeli sajtótájékoztatóján Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere.
Mint mondta, akárcsak 2013. március 15-én, idén nyáron, július 21. és 25. között – minden valószínűség szerint a Tusványosi Nyári Szabadegyetem időszakában – ismét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel fogják felvonni az egykori hadapródiskola előtti Hősök emlékművénél a nagyméretű székely lobogókat.
A székely zászlókat a március 30-án született végleges és visszavonhatatlan táblabírósági döntés nyomán kénytelenek eltávolítani a városháza homlokzatáról és a Gábor Áron-szobortól. Az ítélet csak a főtérre vonatkozik, ezért más helyszínen vonják majd fel a zászlót. „Tetszik nekem, ahogy kinéz a főtér az ötven székely zászlóval – hangsúlyozta a céhes város első embere –, gratulálok mindazoknak, akik a lobogókat kitűzték, és gondolom, sokan megértik a mondást, mely szerint, aki szelet vet, vihart arat.” A Háromszék kérdésére, miszerint a főtéren a zászlótartók a helyükön maradnak-e, a polgármester azt válaszolta, hogy igen, mivel minden városi rendezvény – őszi sokadalom, március 15. – alkalmával, ha rövid időre is, de ismét felhúzzák a székely lobogókat.
A Brassói Táblabíróságon egyébként május 29-én tárgyalták le a kézdivásárhelyi önkormányzat rendkívüli jogorvoslati semmisségi panaszát a prefektúra által a Városháza felirat levételéért kezdeményezett perben, és elutasították a fellebbezést. Így végleges és visszavonhatatlan döntés született a felirat eltávolításáról.
A polgármesteri hivatal munkatársai tegnap előbb a Városháza feliratot szerelték le, majd a déli harangszó után a három zászlót vették le (felvételünkön).
Iochom István
Háromszék. Erdély.ma

Beismeri tévedését a csendőrség (Vetró-ügy)
A Sabin Motora ezredes nevét viselő Maros Megyei Csendőr-Felügyelőség április 28-án keltezett beadványában arra kérte a Marosvásárhelyi Bíróságot, hogy tekintsék semmisnek Vetró-Bodoni András nevére általuk március 14-én kibocsátott büntető jegyzőkönyvet.
A hatóság ugyanakkor azt is kérte, a csendőr-felügyelőség képviselőjének jelenléte nélkül is hozzanak döntést a június 4-i tárgyaláson. Vetró-Bodoni András szobrász tegnap lapunknak elmondta: minden valószínűség szerint a csendőrség rájött, hogy tévedett, amikor olyan személy nevére állította ki a 3000 lejről szóló büntető jegyzőkönyvet, aki nem volt jelen a március 10-i marosvásárhelyi „polgári sétán”. Azt is közölte, nem kíván tovább pereskedni, habár megtehetné, hiszen zaklatásért erkölcsi kártérítést is kérhetne a csendőrségtől.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Meghiúsult zászló-újrafelvonás Kézdivásárhelyen
Tegnap a Kézdiszéki és Kézdivásárhelyi Székely Tanács vezetői megkísérelték, hogy székely lobogókat vonjanak fel a Gábor Áron-szobor melletti tartórudakra. A végleges táblabírósági ítélettel eltávolított székely zászlók helyére ugyanakkorákat szándékoztak felhúzni Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke jelenlétében, ám kísérletük kudarcot vallott.
Péter János, az SZNT alelnöke elmondása szerint Szima Csabával, a Kézdivásárhelyi Székely Tanács elnökével keresték fel Bokor Tibor polgármestert, vele egyeztettek szándékukról. A városvezető azonban cáfolta állításukat, szerinte valaki nem mond igazat. Az SZNT helyi képviselői szerint arról volt szó, hogy a városháza munkatársai segítenek nekik, és visszaszerelik a zászlórudakra a drótokat.
Tegnap Izsák Balázs és kísérete Kézdiszentléleken értesült arról, hogy a polgármesteri hivatal munkatársai leszerelték a tartórudakat. Visszatérésükkor látták, a hír igaz, meghiúsult a zászló-újrafelvonás, csupán egy percig lobogtatta azokat a Nemere szele a szobor előtt, amíg a fotó elkészült. Bokor Tibor polgármester véleményét is kikértük. Az elöljáró elmondta: azért szerelték le a Gábor Áron téren álló rudakat, hogy azokat ismét felállítsák az egykori kaszárnya előtt levő világháborús emlékműnél. Nem kell elfelejteni, hogy végleges táblabírósági döntés született a székely zászlók eltávolításáról – hangsúlyozta a céhes város polgármestere.
A sikertelen zászló-újrafelvonási kísérlet után Izsák Balázs lapunknak az alábbiakat nyilatkozta: a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság negyedik, Romániáról szóló jelentésének székely zászlóra vonatkozó passzusát Kézdivásárhelyen is érvényesíteni kell. „Ma már nyilvánvaló, hogy nem csak mi mondjuk azt, hogy jogtalan a román hatóságok minden, székely zászlók eltávolítására irányuló lépése. Ezt egy európai független fórum is megállapította, és fel is szólította Romániát, hogy fejezze be a székely zászlók elleni hadjáratot” – fogalmazott az SZNT elnöke.
Elmondta, maga ajánlotta a Kézdiszéki Székely Tanácsnak, hogy szívesen részt vesz a székely zászlók ismételt kitűzésén a város főterén, ám az a kellemetlen meglepetés érte, hogy érkezése napján előbb csak a zászlótartó kellékek tűntek el a két zászlótartó oszlopról, majd rövid időn belül a két oszlop is. „A zászlótartók leszerelése sem az autonómiatörekvést, sem a székely zászló terjedését nem fogja megállítani. Ma nem került sor a lobogók újrafelvonására, de én bízom a kézdivásárhelyiekben, bízom a Kézdivásárhelyi Székely Tanácsban, és meggyőződésem, hogy előbb-utóbb visszakerül a helyére a két székely zászló” – fogalmazott Izsák Balázs.
Lukács Lóránt, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke megkeresésünkre az alábbiakat nyilatkozta: azt üzenem székely testvéreimnek, hogy bátran emeljék a magasba a székely szimbólumokat, hiszen ezeket senki nem veheti el tőlünk, ez a mi örökségünk, amit őseink hagytak ránk. Az volt a szándékunk, hogy ismét lobogjon a székely zászló a város főterén, de erre nem kerülhetett sor, sajnos, nem tudtuk megvalósítani tervünket. Mi, székelyek fogjunk össze, hogy őrizzük meg, védjük meg jelképeinket, és próbáljunk közösen fellépni a Székelyföld területi autonómiájának megteremtése érdekében.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)