Június 17-én a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban Miniatűr történelem az őskortól az 1848–49-es szabadságharcig címmel ólomkatona-kiállítás nyílik. A tahitótfalusi Homoki Gyula gyűjteményéből származó, kézi festésű miniatűr ólomkatonákat vitrinekben és terepasztalon láthatja a közönség, történelmünk híres csatáit megjelenítve. A tárlatot Demeter László történész, Erdővidék Múzeumának vezetője nyitja meg. /Iochom István: Ólomkatonák a Céhtörténeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

Márton Áron, a neves erdélyi római katolikus püspök szobrát avatták fel június 14-én Kovásznán, a szintén háromszéki Szentkatolnán Bálint Gábor orientalista büsztjét leplezték le június 13-án. Kovásznán Márton Áron 2,2 méter magas, egész alakos szobrát, a dombóvári Varga Gábor szobrászművész alkotását a római katolikus templom előtt állították fel. Szentkatolnán a helyi Bálint Gábor Egyesület kezdeményezte a település szülöttjének, a 17 nyelven beszélő Bálint Gábor nyelvtudós szobrának felállítását. A mellszobor Vetró András kézdivásárhelyi képzőművész munkája. Az avatóünnepségen Bakk Pál nyugalmazott tanító, helytörténész és Jakab Jolán tanárnő elevenítette fel az orientalista életútjának legfontosabb állomásait. Bálint Gábor fontos munkái: A honfoglalás revíziója vagyis a hun, székely, magyar, besenyő, kun kérdés tisztázása (1901), továbbá a Lexikon cabardico–hungarico–latinum (1904). /Bíró Blanka, Bartos Lóránt: Nagy emberek szobrai Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), jún. 15./ Június 13-án szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskola leleplezték le a névadó mellszobrát, Vetró András alkotását. Szőcs Kölcze Ervin iskolaigazgató, a Bálint Gábor Egyesület elnöke szólt az egybegyűltekhez, majd a nagy nyelvtudós munkásságának legavatottabb ismerője, Bakk Pál ny. tanító, helytörténész mutatta be a település leghíresebb szülöttjét. A tudományos konferencia keretében dr. Obrusánszky Borbála budapesti történész-orientalista Bálint Gábor és a Székely Nemzeti Múzeum kapcsolatáról szóló előadását dr. Borcsa János olvasta fel. Ezt követően a Bálint-emlékkiállítást tekintették meg az érdeklődők. /Iochom István: A nyelvtudós hazatért szülőfalujába (Szoboravatás Szentkatolnán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 15./

A XVII. Incitato művésztábor, miután hét esztendővel ezelőtt Fortyogófürdőt bezárták, Bálványosra költözött, idén június 27-től várja az alkotókat. 1993 óta Kelet-Európában ez az egyetlen művésztábor, melynek témája lovakhoz kötődik. Néhai Tóth Ferenc mérnök, a művésztábor szellemi atyja már több mint egy éve eltávozott az élők sorából, de az általa megálmodott művésztábort özvegye és lányai tovább éltetik. Az idei téma a sportló. A tábor művészeti irányítója a brassói Dimény András. /Iochom István: Incitato művésztábor Bálványosfürdőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 27./

Tíz évvel ezelőtt indult a magyar nyelvű főiskolai óvópedagógus- és tanítóképzés Kézdivásárhelyen. Azóta a főiskola egyetemmé alakult. Az idei ballagást ennek jegyében szervezték. Június 27-én a Bod Péter Tanítóképzőben Borcsa Mária és Kovács Katalin pszichológia szakos tanárok az óvodapedagógus- és tanítóképzés sajátos kérdéseiről, Ambrus Ágnes magyartanár pedig az anyanyelv óvodai és elemi iskolai oktatásáról beszéltek az érdeklődőknek. Délután búcsúztak az alma matertől a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem kézdivásárhelyi tagozata eddigi legnépesebb nappali és távoktatási csoportjainak hallgatói, szám szerint száztíz végzős. Bajcsi Ildikó, a kihelyezett tagozat tanulmányi igazgatója köszöntötte a ballagókat, majd Rácz Károly polgármester, dr. Kása Zoltán egyetemi tanár és Ambrus Ágnes szakfelügyelő szólt az egybegyűltekhez. /Iochom István: Elballagtak a kézdivásárhelyi tanítóképzős egyetemisták. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 29./

Rácz Károly polgármester a beiktatása óta eltelt esztendő során nagy hangsúlyt fektetett a céhes város idegenforgalmi népszerűsítésére. A városnak sikerült megnyernie egy közel kétszázezer eurós értékű európai uniós pályázatot, melynek önrésze csupán kétszázalékos. A megnyert összegből egyrészt reklámanyagokat, kiadványokat nyomtatnak, illetve az írott és elektronikus médiában népszerűsítik a város turisztikai nevezetességeit, másrészt turisztikai irodát is létesítenek. A pályázat a szerződéskötés előtti szakaszban áll. /Iochom István: Kézdivásárhely turisztikai pályázatot nyert. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

Július 2-án Futásfalván a kegyhelyen Sarlós Boldogasszony napján fogadalmi nagy búcsút tartottak. Sok településről, több moldvai csángómagyar faluból, valamint a határon túlról érkeztek zarándokok. A népviseletbe öltözött csángómagyarok szokás szerint egy nappal a búcsús szentmise előtt dr. Jáki Teodóz Sándor győri bencés paptanár vezetésével érkeztek Futásfalvára. Az ünnepi szentmise a kegytemplom kertjében, szabadtéri oltárnál kezdődött. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek a környékbeli papság részvételével celebrálta. Tizenhetedik alkalommal működött közre a Kelemen Antal által vezényelt rétyi Kováts András Egyesület fúvószenekara. Az ünnepi szentmise után a több száz fős tömeg Mária-énekeket zengve elindult a tizennégy stációs, egy kilométer hosszú útszakaszon a Golgota felé. A futásfalvi székely ruhás fiatalok a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal. Az idei fogadalmi búcsú a pusztinai Nyisztor Ilona által előadott, Ó, Szent István dicsértessék kezdetű ősi csángó énekkel ért véget. /Iochom István: Tizenhetedszer a kegyhelyen (Sarlós Boldogasszony-napi fogadalmi nagy búcsú Futásfalván). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

A berecki Gábor Áron Kulturális Alapítvány kuratóriuma az ágyúöntő őrnagy halálának 160. évfordulója alkalmából július 5-én, vasárnap ünnepi megemlékezést szervezett. A tömeg a főtéren álló Gábor Áron-szoborhoz vonult, ahol gidófalvi és gelencei hagyományőrzők álltak díszőrséget. A Kelemen Antal karnagy által vezényelt harmincéves rétyi fúvószenekar akkordjaira elsőként Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet és Dimény Zoltán polgármester koszorúzott. Ezután a Gábor Áron-emlékháznál vitéz Khell Ödön, az alapítvány elnöke köszöntötte a határon innen és túlról érkezett vendégeket. Füzes Oszkár nagykövet hangsúlyozta: Amit a székelyek adtak a magyar nemzetnek, az felsorolhatatlan, végeláthatatlan, legyőzhetetlen és halhatatlan, s habár ezek nagy szavaknak hangzanak, de a székelység történetében ez maga a valóság. S ennek a valóságnak egyik bizonyítéka az az életút és az a hősi halál, melyet Gábor Áron felmutatott. Felmutatta, hogy a nemzet a legreménytelenebbnek látszó helyzetben is tudott hitet menteni magának, másoknak, képes volt ellenállni a sokkal nagyobb túlerőnek, és képes volt a vereséget is túlélni. A székelyeket a tisztelet és szeretet veszi körül a nem székelymagyarok részéről. Dr. Gőgh Gábor budapesti hadtörténész felidézte Háromszék önvédelmi harcát, az ágyúöntést és Gábor Áron alakját, majd az 1992. július 4-i szoboravatásról szólt, amikor – mint mondta – a berecki forradalmár szobrát egy másik forradalmár, Tőkés László püspök leplezte le. A hadtörténész beszéde végén bocsánatot kért a székelységtől a 2004. évi gyalázatos december ötödikéért. /Iochom István: Gábor Áron emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

Dr. Fekete Károly, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, kézdivásárhelyi elnök sajtótájékoztatón ismertette az MPP álláspontját több aktuális kérdés kapcsán. A sajtóban az utóbbi időben gyakran felmerült, hogy az MPP-t egy személy, Szász Jenő vezeti. Ezzel Fekete nem ért egyet, hiszen az MPP-nek már megalakulásakor az volt a célkitűzése, hogy az önkormányzati választásokon önállóan lépjen fel, politikai ellenfélként méretkezzék meg, de a parlamenti, EP- és elnökválasztásokon közösen, együttműködve az RMDSZ-szel és más politikai szervezetekkel. Sokan azt állítják, hogy az elnök egyeduralma miatt nem valósulhatott meg a tényleges magyar összefogás. Ez nem igaz – mondotta –, az MPP-nek van egy országos elnöksége, amely a döntéseket meghozza a többség szavazata alapján, ennek aláveti magát minden helyi és megyei szervezet. A párt működési szabályzatát javítandó Gyergyószentmiklóson az a határozat született, hogy bővítik az országos vezetőséget, a politikai elnökség mellett létrehozzák a megyei szervezetek egyeztető fórumát, valamint az országos önkormányzati testületet. Az MPP egyik hangsúlyos javaslata az asszimetrikus regionalizmus, mely a Székelyföld területi autonómiája kifejezést foglalja magában oly módon, ahogy azt az MPP programjában megfogalmazták. /Iochom István: Megalakul az MPP megyei szervezeteinek egyeztető fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 11./

Július 13-án Bereckben, a Szent Miklós római katolikus templomban felszentelték a plébánia kerítésébe beépített Mária-szobrot. A szobor a medjugorjei Béke Királynője szobrának hű és kisebb méretű változata, és Kovácsné Dimény Ibolya adományozta az egyházközségnek. /Iochom István: Bereckben Mária-szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./

A múlt hét végén negyedik alkalommal megszervezett kézdialmási falunapok legkiemelkedőbb eseménye az augusztus 8-án, vasárnap történt emléktábla-avatás volt. A székelyudvarhelyi Leonárd ferences atya páter Kelemen Didák minorita szerzetes, a falu legnagyobb szülöttje életét ismertette, majd Leonárd atya megszentelte a Kelemen Didák szülőháza helyén álló telken levő ház homlokzatára felszerelt fekete márványtáblát, melyen ,,Ami jót Isten segítségével cselekszünk, annak hasznát mind világi, mind mennyei jutalmazásban nekünk engedi az Isten. P. Kelemen Didák, 1683–1744” szöveg olvasható. /Iochom István: Emléktáblát avattak (Falunapok Kézdialmáson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 10./

A múlt hét végén első alkalommal szerveztek háromnapos, búcsúval egybekötött falunapokat a közigazgatásilag Kézdiszentlélekhez tartozó Kézdikőváron. A három nap fő eseménye augusztus 10-én, a falu búcsúnapján – amikor a római katolikus templom felszentelésének 180. évfordulójáról is megemlékeztek –, a szentmisét követően a település védőszentje tiszteletére állított Szent Lőrinc-szobor leleplezése volt. A kőszobrot a kézdiszentkereszti Winkler Imre készítette, az alapzatot pedig Bartalis Béla. /Iochom István: Szent Lőrinc-szobrot avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 11./

Perkőn a faluünnep augusztus 20-án a községközpontban kezdődik, az országalapító Szent István király egész alakos kőszobrának leleplezésével. A 2,40 méter magas, perkői kőből készült szobor a székelyudvarhelyi Zavaczki Walter Levente szobrász alkotása. /Iochom István: Szent István-szoboravatás (Perkői búcsú). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./

Augusztus 17-én a tíz gyermek jelentkező közül négyet választottak ki a Tamási Áron nyomán készülő Ábel-előadásban való fellépésre. A hivatásos színház, a Kézdivásárhelyi Városi Színház első bemutatója október 23-án lesz, amikor a Tamási Áron Ábel című trilógiájából Pozsgay Zsolt által színpadra vitt előadást mutatják be. Gergely László a társulat igazgatója. /Iochom István: Indulásra kész a Kézdivásárhelyi Városi Színház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 27./

Augusztus 28-án az őszi sokadalom egyik fő eseményeként nyílt meg a Kézdivásárhelyen a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége által szervezett vállalkozói napok keretében a nyolcadik termékkiállítás és -vásár. Első alkalommal mutatkozott be a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint öt ásványvízpalackozó cég saját standdal. Rácz Károly polgármester mondott ünnepi beszédet. A Vigadóban Georgius-hangversennyel kezdődött a sokadalom. A szervezők a százezer eurós nagyságrendű költségvetést elsősorban támogatóktól gyűjtötték össze. /Iochom István: Megkezdődött az őszi sokadalom Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

A negyedik alkalommal megszervezett szentkatolnai falunapok legkiemelkedőbb eseménye volt augusztus 30-án az ünnepi szentmisét követően a falu legnagyobb szülötte, a harminchárom nyelvet beszélő Bálint Gábor orientalista nyelvtudós egész alakos szobrának leleplezésére. A Petrovits István sepsiszentgyörgyi képzőművész alkotta szobrot a polgármesteri hivatal állíttatta a főtéren kialakított kis parkban. A százhatvanöt évvel ezelőtt született nyelvész életét és munkásságát Jakab Jolán történelem szakos tanár és Bakk Pál helytörténész, nyugalmazott tanító ismertette. Mindketten azt emelték ki, hogy a hosszú évtizedeken át méltatlanul elfelejtett és mellőzött nyelvtudós emléke él és élni fog a szülőfaluban, hiszen szebb bizonyíték nincs erre, mint az idén felállított két szobor. (Június 13-án az iskola udvarán avatták fel Vetró András Bálint Gábor-mellszobrát.) /Iochom István: Felavatták a nyelvzseni egész alakos szobrát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

Erdély legfiatalabb hivatásos magyar színtársulata, a Kézdivásárhelyi Városi Színház indulásra kész. Gergely László, az új színház vezetője és rendezője bemutatkozott. Budapesten született, 1984-ben végzett a Színművészeti Akadémia rendezői szakán. Több színházban rendezett, két évig a Budapesten a Nemzeti Színház rendezője volt. Azután több magyarországi és határon túli színháznál, főleg a Vajdaságban és Erdélyben dolgozott. Székelyudvarhelyen és Nagyváradon több éven át rendezett. Családi kötődések is ide fűzik, Martini Yvette díszlettervező, a felesége itt született. Kézdivásárhelyen egy évvel ezelőtt Rácz Károly polgármester kezdeményezte a hivatásos színházalapítást. A cél olyan projektszínház létesítése, amelyben az alapstábon kívül a színházi produkciókra színészeket szerződtetnek. Ez egyelőre Erdélyben és Romániában újdonságnak számít. A színház beindítása, sajátos arculatának kialakítása több évet fog igénybe venni. Első előadásuk az Ábel lesz. Ábel szerepére a Kolozsvárott végzett Bartos Csabát szerződték. Tamási Áron Pozsgay Zsolt által színpadra vitt darabját még nem mutatták be eddig erdélyi színpadon. A másik önálló nagy előadásunk a Presser Gábor–Sztevanovity Dusán A padlás című darab lesz. /Iochom István: Hamarosan indulnak a próbák – Interjú Gergely Lászlóval, a Kézdivásárhelyi Városi Színház rendezőjével. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./

A nyári idényt és az intézmény tevékenységét értékelte Haszmann Pál, a csernátoni múzeum és népfőiskola vezetője. A gazdasági válság itt is éreztette hatását, idén elmaradtak a nagyobb autóbuszok, de helyettük kisebb járművekkel kevesebben, tíz-húsz fős csoportok érkeztek. Szeptember és október folyamán még várnak vendégeket. Ha csökken is a turisták száma, a múzeum látogatottsága folyamatos. A nyáron a nagyvilág minden tájáról érkeztek látogatók, és idén már sokkal több román nemzetiségű érdeklődő kereste fel a csernátoni múzeumot, mint egy vagy két évvel ezelőtt. Ez is fontos, hiszen a románságnak is meg kell mutatni, mije van a székelymagyarságnak – hangsúlyozta Haszmann Pál. Az alkotótábor egy hét múlva zárja kapuit, tizenhét szervezett alkotótábornak adtak otthont idén, ami összesen 675 fiatalt és tizenhét időszakos népművészeti kiállítást is jelent. /Iochom István: Tizenhét alkotótábor Csernátonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

Kézdivásárhely Református Kollégiuma fennállásának tizenötödik évfordulóján szervezte meg az immár hagyományossá vált református kollégiumok – a szatmári, nagyváradi, kolozsvári, zilahi, marosvásárhelyi, enyedi, székelyudvarhelyi, sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi – közös egyházi tanévnyitóját. A református kollégiumok képviselői szeptember 20-án, vasárnap ünnepi istentiszteleten vettek részt, melyen László Margit kolozsvári tanár átvette az idei Bethlen-díjat, illetve a házigazda iskola vezetősége díjazta azokat, akik az elmúlt tizenöt esztendőben sokat tettek a kollégiumért, annak fejlődéséért. Díszoklevelet kapott Szentgyörgyi Zsombor lelkész, Baka Mátyás, Papp Anna és Egyed Mária Magdolna ny. tanár, Papp Zsolt és Tamás Orsolya volt iskolalelkész, valamint Török Sándor volt polgármester. Az évforduló alkalmából a kézdivásárhelyi iskola évkönyve is megjelent. Kézdivásárhelyen a Református Kollégium nyolc osztályában 189 tanuló kezdte meg az új iskolai évet. /Iochom István: Ünnepelt a kézdivásárhelyi Református Kollégium. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem pszichológia és neveléstudományi kara alkalmazott pszichológia az oktatásban tanszékének Kézdivásárhelyre kihelyezett tagozatán a Bod Péter Tanítóképzőben – mely két évvel ezelőtt egyetemi rangot kapott – szeptember 28-án a Gaudeamus közös eléneklésével tizenegyedik alkalommal nyitották meg az egyetemi évet. Bajcsi Ildikó igazgató elmondta: a három évfolyamon összesen 227 pedagógus és pedagógusjelölt kezdi meg a tanévet. Közülük az első év nappali tagozatára 36-an, a távoktatásra pedig 60-an iratkoztak be. A nappali tagozatra 69-en, a különbözeti évfolyamra 20-an, a távoktatásra pedig 138-an jelentkeztek. Bajcsi Ildikó után dr. Zsigmond Ambrus Ágnes magyartanár mondott ünnepi beszédet. /Iochom István: Tanévnyitó a tanítóképzőben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Szeptember 26-án a kézdivásárhelyi Vigadó adott otthont a Benedek Elek emlékére szervezett Többsincs Kárpát-medencei mesemondó verseny gálaestjének. Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke köszöntötte az erdélyi, magyarországi, felvidéki és vajdasági mesemondókat. A gálaestet követően a magyarországi Makám együttes lépett színpadra. /Iochom István: A Kárpát-medence legjobb mesemondói Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

Október 6-án Kézdivásárhelyen, az egykori Székely Katonanevelde előtti téren az 1848–49-es, valamint a két világháború hősi halottainak felállított emlékműnél a polgármester az önkormányzat és a Magyar Polgári Párt vezetősége virágkoszorúval adózott az aradi tizenhárom vértanú tábornok emléke előtt. Ezt követően megnyitották a Céhtörténeti Múzeumban Vetró András szobrász Vértanúk című dombormű-kiállítását. A tizenöt, zömében az aradi vértanúkat megörökítő Vetró-dombormű egy kisebb teremben kapott helyet, mivel az Umling festő-asztalos család örökségét bemutató tárlat foglalja el a nagytermet. /Iochom István: Dombormű-kiállítás Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

A Hatvannégy Varmegye Ifjúsági Mozgalom kézdivásárhelyi szervezete szeptember 10-től gyűjtést szervezett rászoruló magyar családok megsegítésére. Szőcs Zoltán HVIM-elnök elmondása szerint igen szép számban érkeztek a csomagok. A csomagok kiosztására október 4-én, vasárnap került sor. Kézdiszentléleken tíz, Kézdiszárazpatakon hat, Kiskászonban pedig egy családot ajándékoztak meg. Végül a vármegyések kézdivásárhelyen a hétgyermekes Dobra családhoz is ellátogattak. /Iochom István: Szeretetcsomagokat osztottak a vármegyések. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 7./

Október 16-án a szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskolában nyolcadik alkalommal megtartott nyílt iskolanap legkiemelkedőbb mozzanataként az első magyar eszperantista, Bálint Gábor születésének 165. évfordulója alkalmából a tanintézet falán emléktáblát avattak. A háromnyelvű – magyar, román, eszperantó – fekete márványtábla a dombóvári G. Nagy Róbertnek, a Dél-Dunántúli Regionális Eszperantó Alapítvány kuratóriumi elnökének köszönhető. Idén a nagy nyelvtudós szülőfalujában két szobrot is avattak. /Iochom István: A szülőfaluban Bálint Gábor-emléktáblát avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

Október 23-án tartja első bemutatóját Erdély legfiatalabb hivatásos magyar színtársulata, a Kézdivásárhelyi Városi Színház Tamási Áron Ábel című regényének színpadi változatával, rendezője Gergely László megbízott színházvezető. /Iochom István: Színházavatás Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

Október 23-án a kézdivásárhelyi Református Kollégium tanárai és tanulói megkoszorúzták a református temetőben álló ‘56-os kopjafát, melyet a Szoboszlay-kirakatper áldozatai emlékére állítottak 1996-ban. Délután a Függetlenség utca előtti kis parkba vonultak, a céhes város önkormányzata, a Volt Politikai Foglyok Háromszéki Szervezete és az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság által a felső-háromszéki mártíroknak állított emlékműhöz. A kétfelé hasított női fejet ábrázoló szobor Vetró András munkája, talapzatát Dóczy András csíkszeredai szobrász készítette. Rácz Károly polgármester mondott ünnepi beszédet, méltatta az ‘56-os hősök tetteit. Dr. Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetség sajtó- és kulturális attaséja a magyar forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó emlékeit elevenítette fel, az erdélyi események méltatására is kitérve. A szobrot Rácz Károly polgármester és dr. Kiss Tamás, a magyarországi Volt Politikai Foglyok Országos Szövetségének alelnöke leplezte le. /Iochom István: Emlékmű a kézdiszéki ‘56-os mártíroknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

Október 23-án a szoboravatást követően a kézdivásárhelyi ünneplők a Céhtörténeti Múzeumba vonultak, ahol megnyitották Lehel Jenő Törött rácsok című fotókiállítását. Lehel Jenő (1917–1997) mérnök amatőr fotográfus volt. 1956-ban, a harcok lecsendesedése utáni, az utcán heverő halottak eltemetése előtti időszakban, október végén, november elején készített felvételeket. Negatívjai az Egyesült Államokból kerültek haza, a róluk készült nagyításokat első ízben 2006 októberében állították ki Budapesten. /Iochom István: Törött rácsok – a forradalom képei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

Varga Gabriella budapesti újságíró, dr. Jakab Antal püspök unokahúga és dr. Vencser László, a Gyergyóditróból elszármazott teológusprofesszor, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola volt tanára, jelenleg az Ausztriában működő Idegen Nyelvű Pasztoráció országos igazgatója könyvet adott ki Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal címmel. A szerzőpáros Kézdivásárhelyen a Jakab Antal-emlékév keretében huszonegyedik alkalommal mutatta be a nagy püspök életéről és munkásságáról írt könyvét. /Iochom István: Megalkuvás nélkül (Száz éve született Jakab Antal). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

A legutóbbi tanácsülésen a városatyák egyhangú szavazattal jóváhagyták a Kézdivásárhely új zászlójáról szóló határozattervezetet. Ezt megelőzően a lakosságot is megkérdezték: a Vetró András szobrász, tanácstag által tervezett négy változat közül melyik legyen a céhes város új zászlója, melynek végleges formáját Szekeres Attila István címergrafikus készítette el. /Iochom István: Elfogadták Kézdivásárhely zászlóját. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./

November 4-én a kézdivásárhelyi Vigadóban mutatták be Borcsa János hetedik önálló kötetét, a Merítést, mely áprilisban a kolozsvári Kriterion Könyvkiadónál jelent meg, s a szerző 2005 és 2008 között írt irodalomkritikáit, tanulmányait és jegyzeteit tartalmazza. A könyvet Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese méltatta. A Kézdivásárhelyen élő és alkotó szerző legújabb kötete zömében kortárs hazai és magyarországi szerzőkről írt könyvkritikáit tartalmazza, melyek első alkalommal nem szaklapokban, hanem az aradi Irodalmi Jelen, a Székelyföld és/vagy a Háromszék hasábjain láttak nyomdafestéket. /Iochom István: Irodalomkritika – nem csak vájtfülűeknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./

Bölöni Dávid, Csernáton község polgármestere betartotta ígéretét: a nyáron Alsó- és Felsőcsernátonban felavatott két székely kapu után a közigazgatásilag Csernátonhoz tartozó Albis és Ikafalva bejáratához is székely kaput állítottak. Az albisi díszkapu Haszmann József szakavatott irányítása alatt a csernátoni múzeumkertben készült. Ezzel immár tizenháromra emelkedett a Felső-Háromszék településeinek bejáratánál állított díszkapuk száma. /Iochom István: Újabb két székely kaput állítottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./