Október 23-án Kézdivásárhelyen a református temetőben a Szoboszlai-perben kivégzett hősök emlékére állított kopjafánál a tanárok és diákok, az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt politikusai, a céhes város vezetői rótták le kegyeletüket. Elsőként Farkas Ferenc történelem szakos tanár, a Református Kollégium igazgatója elevenítette fel a magyarországi és erdélyi forradalom és szabadságharc fontosabb mozzanatait, külön szólva az ötven évvel ezelőtti Szoboszlai-kirakatperben kivégzettekről, majd Olosz Gergely parlamenti képviselő szólt az egybegyűltekhez. Este a kantai Nagy Mózes Elméleti Líceum küldöttei, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és számos polgár emlékezett a forradalom hőseire. /Iochom István: Ezerkilencszázötvenhatra emlékeztek – Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

Olosz Gergely parlamenti képviselő meghívására október 29-én és 30-án Felső-Háromszékre látogatott dr. Semjén Zsolt országgyűlési képviselő, a magyar Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Semjén Kézdiszék római katolikus lelkészeivel találkozott, elsősorban az egyházi ingatlan-visszaszolgáltatások gondjairól tájékozódott. Másnap a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceumot látogatta meg; ott tartott sajtótájékoztatóján elmondta: ,,Mindannyiunk célja, hogy megvédjük a valódi vallásos közösségeket az elburjánzó szektákkal szemben. E tekintetben Románia szerencsésebb, hiszen a történelmi egyházak kevésbé vesztettek erejükből. " Semjén Zsolt megtekintette a Nagy Mózes Elméleti Líceum régi, ötezer kötetes könyvtárát is. Bokor Tibor iskolaigazgató elmondta: a székely furfangos észjárásnak köszönhető, hogy a felbecsülhetetlen értékű, nagyrészt XIX. századi lexikonokat, tankönyveket tartalmazó állomány a kommunista korszakban nem került zúzdába. Az akkori iskolavezetés befalaztatta a könyvtár bejáratát, majd az ajtó helyére egy Ceausescu-képet helyezett el, ahhoz pedig senki nem mert hozzányúlni, így sértetlenül átvészelte az aranykorszakot az értékes könyvtár. /Iochom István: Semjén Zsolt Felső-Háromszéken. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./

November 7-én Molnár István polgármester vezetésével kézdialmási küldöttség indul a két magyarországi testvértelepülésre, Szihalomra és Püspökszilágyra. Az almásiak egy-egy faragott, galambdúcos gyalogkaput visznek ajándékba, melyeket az ottani iskolák bejáratához állítanak fel. A harmadik kapu az új kézdialmási iskola főbejárata elé kerül majd. Mindhárom kaput Tamás Károly iskolaigazgató faragta, s azokra az Őseidnek szent hitéhez, nemzetednek gyökeréhez, testvér, hűtlen ne légy soha szöveget véste. /Iochom István: Székely kapu két testvértelepülésnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./

Új hetilap jelenik meg Székely Újság néven Kézdivásárhelyen, november 6-án. A magát közéleti hetilapként meghatározó új kiadványt a Pro Kézdi Egyesület adja ki. A lapigazgató Sántha Attila költő, író, aki egyben a kiadó egyesület elnöke. Sántha Attila elmondta: független, pártatlan hetilapot kívánnak szerkeszteni, amelyet sem az RMDSZ, sem a Magyar Polgári Párt nem tud majd befolyásolni. Eddig Felső-Háromszék lakossága egyetlen regionális hetilapból, a 12. éve működő Székely Hírmondóból értesülhetett a vidéket érintő hírekről. A kezdetben 5000 példányban megjelenő Székely Újságot Felső-Háromszéken, valamint Orbaiszék és Sepsiszék egyes településein is terjesztenék. A Székely Újság felelős szerkesztője Zs. Ambrus Ágnes magyar szakos tanfelügyelő, szerkesztői Koszti Ildikó, Ferencz Éva, Jancsó Katalin és Salamon Balázs. A lap jogelődje a Kovács J. István által szerkesztett, az 1900-es évek elején megjelent, Kézdivásárhely történelmének leghosszasabb életű hasonló nevű hetilapja, amelyet néhány lelkes helybéli 1989 karácsonyán adott ki újra /1991. márciusáig jelent meg/, a rendszerváltás idején a mostani lapigazgató és felelős szerkesztő is részt vett annak szerkesztésében. /Bartos Lóránt: Új lap, hajlongás nélkül. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./ 2002 márciusában jelent meg a Székely Újság harmadik sorozata, melyből csak kilenc szám látott nyomdafestéket. /Iochom István: Újraindul a Székely Újság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

Megnyílt a kézdivásárhelyi Vigadó kiállítótermében a Szovátán élő és alkotó Kusztos Endre harminckét munkáját, tus- és szénrajzát bemutató tárlat. Az 1925-ben született művész betegsége miatt nem lehetett jelen egyéni kiállítása megnyitóján. /Iochom István: Kusztos Endre grafikái a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

December 12-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban Fekete Vince Piros autó lábnyomai a hóban, valamint Csigabánat című köteteit bemutatva a gyerekversről beszélt. /Iochom István: Verskötetek és főszereplőik. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./

A dr. Bodó Barna által elnökölt Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége a Pro Schola Kulturális Nevelési Egyesületnek ítélte oda Az év civil szervezte díszoklevelet és az ezzel járó ezerlejes pénzjutalmat. A Pro Schola fő célkitűzése a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és a Tanítóképző Főiskola kulturális és nevelési tevékenységének támogatása, a diákok felkészítése a pedagógusi hivatásra. A kolozsvári székhelyű szövetség a Pro Schola nyolcéves eredményes munkásságát jutalmazta, melyet a magyar kultúra ápolása és az egyetemes értékek közvetítése terén fejtett ki. /Iochom István: Az év civil szervezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 20./

Az alsólemhényi Gerontológiai és Rehabilitációs Központ egyik épületében nyílt meg december 20-án Székelyföld első patikamúzeuma. A maga nemében páratlan gyűjtemény létrehozását dr. Boga Olivér ny. főorvos, a Báró Szentkereszty Stephanie Alapítvány örökös elnöke kezdeményezte. Erdélyben csupán két patikamúzeum létezik: a nagyszebeni Bruckenthal Múzeumban 1972 óta működik patikamúzeum, a másik pedig a kolozsvári Gyógyszerésztörténeti Múzeum. Dr. Boga Olivér előadásában a kézdivásárhelyi patikákról is beszélt, és a céhes városban 1784-től napjainkig tevékenykedő patikusok névsorát is felolvasta. A most megnyílt patikamúzeum tárgyainak java része a 2007-ben megszűnt kézdivásárhelyi Aranykígyó Patikából került Lemhénybe, amiért köszönetet mondott az adományozóknak. /Iochom István: Lemhényben patikamúzeumot nyitottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 22./

Január 10-én Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban nyílt meg Székely Géza grafikus-festőművész Színterek nevet viselő huszonkettedik egyéni tárlata. Az Alsócsernátonban született és 1990 óta Kolozsváron élő művész, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum rajz-, illetve a Babes–Bolyai Tudományegyetem Pedagógia Karának rajzmódszertani tanára húsz évvel ezelőtt állított ki utoljára a városban. Mostani, születésének ötvenedik évfordulójára szervezett tárlata egykori tanítványa, Dimény Erika muzeológus kezdeményezésére jött létre. A kiállító művész tárlatát Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese méltatta. /Iochom István: Székely Géza jubileumi kiállítása (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

Január 15-én Kézdivásárhelyen a Vigadóban lakossági fórumon Rácz Károly polgármester /Magyar Polgári Párt/ az elmúlt fél évről számolt be. Sikerként könyvelte el a sport- és kultúrélet terén elért eredményeket, majd az útjavítási és más közérdekű munkálatokról tartott beszámolót. /Iochom István: Lakossági fórum Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 16./

Január 26-án került sor a negyedik és egyben utolsó perújrafelvételi tárgyalásra a bukaresti legfelsőbb bíróságon, melyen a jogorvoslattal élő peres fél ellenfeleként Aurel Dionisie Agache, a néhai őrnagy legidősebb fia is jelen volt. A per tárgya Paizs Ottó és Héjja Dezső erkölcsi rehabilitálása és kárpótlása volt. Agache a tárgyalás elnapolását kérte, azzal érvelve, hogy Filip Orbán Daniella Kamillának 1992, míg Konrád Jánosnak 1991 óta nincs kézdivásárhelyi lakhelye, amit a tárgyaláson jelen levő ügyész elvetett, mondván, kettejüknek nincs semmiféle aktív szerepük a mostani perben, csupán Paizs és Héjja kérte a perújrafelvételt. Ezzel az állásponttal a kilenctagú bírói testület is egyetértett, és a perirat érdembeni tárgyalásáról döntött. Aurel Dionisie Agache azt kérte, hogy csak Paizs Ottó esetében hagyják jóvá a perújrafelvételt, a másik elítéltét pedig utasítsák el. Az ügyész Paizs Ottó kérésének elfogadását, míg Héjja Dezsőé elutasítását javasolta. Ez azt jelenti, hogy csak Paizs Ottó iratcsomóját küldik vissza alapfokú újratárgyalásra, ami gyakorlatilag a bűnügyi per beszüntetését is jelent(he)ti, mivel Paizs Ottó tette mára már elévült. Ugyanakkor a bírói testület Héjja Dezsőt 300 lejes perköltség kifizetésére kötelezi, amiből 200 lej az ügyvédi tiszteletdíj. /Iochom István: Paizs Ottó tette elévült (Agache-per). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./

Január 23-án a Kézdiszentlélek nagyközség Petőfi Sándor nevét viselő művelődési otthonában megalakult a Fiatalok Kézdiszentlélekért Szervezet, rövidítve a FIKSZ. Az alakuló ülésen Balogh Tibor, Kézdiszentlélek polgármestere, Grüman Róbert, a Háromszéki Ifjúsági Tanács (HÁRIT) elnöke is jelen volt. Az elnöki tisztséget Karacsi Barna, az ifjúsági szervezet kigondolója tölti be. /Iochom István: Megmozdultak a kézdiszentléleki fiatalok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./

Kézdivásárhelyen sajtótájékoztatót tartott Fekete Károly és Rácz Károly, az MPP helyi elnöke és a város MPP-s polgármestere, aki többek között az ország új, tervezett közigazgatási felosztásáról beszélt. Fekete Károly kifejtette, időszerűnek találják, hogy az önkormányzatok elfogadják a Székely Nemzeti Tanács autonómia-népszavazásra vonatkozó tervezetét. A regionális újraszervezés időszerű ― fejtette ki Fekete Károly ―, mert ha a közeljövőben bekövetkezik Románia regionális újraszervezése, akkor az MPP úgy látja, ezért most kell cselekedni, és most kell kérni, hogy a Székelyföld önálló régióvá váljék. Kézdivásárhely volt az első székelyföldi település, amely egyhangúan fogadta el az autonómia-népszavazás kiírásáról szóló határozatot. Ezt a határozatot György Ervin akkori prefektus megtámadta, eddig egy tárgyalás volt. /Iochom István: A megyei törvényszéken a kézdivásárhelyi határozat (Autonómia-népszavazás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

2008. április 21-én Aurel Dionisie Agache, a néhai kézdivásárhelyi milicista őrnagy legidősebb fia beperelte a Kovászna megyei rendőrséget, arra hivatkozva, hogy a Kovászna megyei rendőr-főkapitányság személyzeti osztálya nem engedélyezte apja személyi dossziéjának áttanulmányozását. A rendőrség azzal indokolta az iratcsomó zárolását, hogy bizalmasnak minősített dokumentumokat és információkat is tartalmaz. Ifjú Agache meggyőződése, hogy apja személyi dossziéjában olyan adatokra bukkan, amelyek alapján be tudná bizonyítani, tevékenysége során nem vétett az emberi jogok ellen, ahogyan azt állítják, és amiért Kézdivásárhely központjában 1989. december 22-én a népharag áldozata lett. A Kovászna megyei rendőrség szerint a titkosítás feloldása precedenst teremtene. A taláros testület helyt adott a felperes kérésének, és arra kötelezte a Kovászna megyei rendőrséget, hogy oldja fel a titkosítás alól a néhai őrnagy 1968–1989 közötti adatokat, feljegyzéseket, jellemezéseket stb. tartalmazó személyi iratcsomóját. /Iochom István: A felperes javára döntöttek (Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

A kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban megnyílt a gyergyóalfalvi Sövér Elek Alapítvány által szervezett IV. Vadárvácska Képzőművészeti Alkotótábor vándorkiállítása. Húsz művész különböző technikával készített munkáit mutatták be. A tárlatot Gáll Mihály, az alapítvány elnöke és Vetró András szobrász nyitotta meg. A tábor ötlete Gáll Mihály vállalkozótól ered, aki tavaly saját erdei szállását ajánlotta fel a művészek számára, és a tíznapos táborozás idején ő és családja gondoskodik arról, hogy minden feltétel adott legyen az alkotáshoz. /Iochom István: A Vadárvácska Alkotótábor vándorkiállítása a Céhtörténeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 20./

A bukaresti törvényszék 1999. február 15-én meghozott ítéletében arra kötelezte az Agache-per elítéltjeit, Filip Orbán Daniella Kamillát, Paizs Ottót, Héjja Dezsőt, Reiner Antalt és ifj. Konrád Jánost, hogy fizessenek ki egyenként 1000 lej temetkezési költséget, valamint 5000 lejt a néhai őrnagy özvegyének és négy gyermekének. A fejenként követelt összeg 2003-ban az akkori árfolyamon 2098 euró volt. 2003 novemberében a bukaresti törvényszék arra kérte a magyar államot, hogy ismerje el az általuk hozott ítéletet, és hajtsa végre azt saját területén. Magyarországon 2008-ban helyt adtak az Agache család kérésének. Filip Orbán fellebbezett, arra hivatkozott, hogy öt év volt az elévülési idő, és kilenc év után kérték a kényszervégrehajtást. 2008 novemberében Agache dokumentumokkal igazolta, hogy az ügy nem évült el. A bíróság február 9-én kiadta végleges végzését az Agache család által követelt összeg behajtásáról. /Iochom István: Kényszervégrehajtás Budapesten (Agache-ügy). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 26./

Idén Szentkatolnán két szobor felállítását tervezik, az egyiket a település leghíresebb szülöttjének, a nyelvtudós Bálint Gábornak, a másikat pedig a falu védőszentjének, Alexandriai Szent Katalinnak. A Bálint Gábor-szobor gipszváltozatát Petrovits István sepsiszentgyörgyi művész már elkészítette. A polgármester reménykedik abban, hogy a testvértelepülések anyagi támogatásával, valamint alapítványok segítségével sikerül előteremteni az öntéshez szükséges pénzt. Alexandriai Szent Katalin ember nagyságú szobrát fából készítenék el, és a templom előtti térre állítanák. Még nem lehet tudni, hogy ki faragja meg. /Iochom István: Szentkatolnán két szobrot állítanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./

Március 8-án a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban huszadik alkalommal nyílt meg a Kovászna és Brassó megyei képzőművészek immár hagyományos, március 15-ét köszöntő kiállítása, melyen idén harminchárom művész vett részt. /Iochom István: Március 15-ét köszöntő tárlat nyílt Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./

A székelyudvarhelyi Infoprint Kiadó a kézdivásárhelyi Bujdosó vendéglő konferenciatermében bemutatta a Felső-háromszéki Omnibus 2009-es cégkatalógusát. A több mint egy évtizede indított helyi katalóguscsalád legfrissebb, több mint százoldalas kiadványa ezúttal nem csak Kézdivásárhely és Kovászna, hanem egész Kézdi-Orbaiszék vállalkozásainak, intézményeinek, egyházainak, civil szervezeteinek szakszerű, rendszerezett elérhetőségét kínálja. Vass Dénes, a kiadó igazgatója elmondta: a teljességre törekedtek, munkatársai több mint ezer céget, intézményt stb. kerestek fel személyesen, de így is kimaradtak az adatgyűjtés után alakult cégek. /Iochom István: Bemutatták a Felső-háromszéki Omnibust. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

A Zernye Kistérségi Egyesület meghívására – melyet 2007 elején Gelence, Szentkatolna és Zabola alapított –több mint negyven Békés megyei polgár látogatott Felső-Háromszékre. A népes csoportot Domokos László, a Békés megyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő is elkísérte. Albert Zoltán, a Háromszéki Panziók Egyesületének alelnöke, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület turisztikai menedzsere vetített képes előadáson mutatta be a Békés megyeieknek a gelencei Szent Imre-műemlék templomot, majd bemutatkozott a két kistérségi társulás. /Iochom István: Kistérségi társulások találkozója Gelencén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

Tamás Sándor megyei tanácselnök beiktatása óta első alkalommal vett részt a kézdivásárhelyi városi tanács ülésén. Meg akarta cáfolni Rácz Károly polgármesternek a tanügyiek ajándékjegyei kapcsán tett kijelentését, miszerint hiába próbált a megyei tanács elnökétől anyagi támogatást kérni, elutasításban volt része. – Rácz Károly polgármester csúsztat – kezdte mondandóját Tamás Sándor, kijelentve, a polgármester nem kért anyagi támogatást a tanárok ajándékjegyeire. Érdekes módon Kézdivásárhely kivételével a megye minden községe és városa tudott ajándékjegyeket adni a pedagógusoknak, ellenben arra volt pénz, hogy egy székelyudvarhelyi cégnek havi 6000 lejt fizessenek ki tanácsadásért. Rácz replikájában elmondta: a város által fizetett udvarhelyi cégnél nyolc szakember dolgozik, ők tanácsadással állnak a kézdivásárhelyi városháza rendelkezésére. Bármelyik iskolaigazgatónak és a közművek igazgatójának a fizetése sokkal nagyobb, mint a város polgármesteréé – mondotta Rácz. /Iochom István: Tamás–Rácz szócsata (Tanácsülés Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, a Napsugár gyermeklap és a megyei tanfelügyelőség szervezésében Kézdivásárhelyen április 24-én megkezdődtek a magyar nyelv napjai. A megnyitóünnepségen átadták a Sütő András Nyelvőrzés Díjat is, melyet idén a nyelvápolók szövetsége Gazda József kovásznai nyugalmazott tanárnak, művészetkritikusnak és írónak ítélt oda. A laudációt dr. Borcsa János mondotta, méltatva a kitüntetett több mint ötvenéves nyelvápoló tevékenységét. A magyar nyelv a nyelvújítás korától az internetes levelezésig címmel szakmai konferenciát tartottak. Április 25-én lesz az I–IV. osztályosok Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedője, valamint az elemi osztályosok, általános és középiskolások országos mesemondó versenye. /Iochom István: Gazda Józsefé a Sütő András Nyelvőrzés Díj (A Magyar Nyelv Napjai Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./

A kézdivásárhelyi református egyházközség és a Hálaadás Református Dalárda április 25-én szervezte meg a Kézdi-orbaiszéki Református Egyházmegye templomi kórusainak ötödik találkozóját, melyre hét megyebeli református és két római katolikus énekkart, valamint a nagyszebeni Hozsánna Énekkart hívták meg. A dalostalálkozón közel háromszázan vettek részt. /Iochom István: Református kórusok találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./

Elfogadták Kézdivásárhely felterjesztett címertervét. A címer elfogadási procedúráját Rácz Károly polgármester indította be. A végső változatot Szekeres Attila István heraldikus, a lap munkatársa készítette el. /Iochom István: Hamarosan hivatalos címere lesz Kézdivásárhelynek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Idén az immár tizennyolcadik alkalommal Kézdivásárhelyen megszervezett Bod Péter-napok koszorúzással kezdődtek, a névadó szobránál. Fellépett a tanítóképző Gyöngyvirág tánccsoportja és énekkara. Ezt követően az iskola egykori tanárára, az alig harminchét éves korában elhunyt Boér Gézára (1952–1989) emlékezett Zs. Ambrus Ágnes szakfelügyelő, valamint dr. Borcsa János tanár, irodalomkritikus. Felidézték a pedagóguskolléga, irodalmár személyiségét és munkásságát, majd az iskola irodalmi termében László Katalin tanár, a tanítóképző igazgatója leleplezte a Vetró Bodoni András által készített Boér Géza-domborművet. Ez a tanítóképző negyedik domborműve, három évvel ezelőtt néhai Nagy Béla iskolaigazgató, tavalyelőtt néhai Fülöp Kálmán, tavaly pedig néhai Vikol Kálmán tanár emlékplakettjét avatták. A háromnapos rendezvény május 8-án A nyelv manipulációs szerepe című tudományos konferenciával, valamint a kilencedik erdélyi Kossuth-szónokversennyel és irodalmi kávéházzal folytatódott. Május 9-én lesz a szónokverseny döntőjére. /Iochom István: Bod Péter-napok Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

Marosvásárhelyről érkezett Kézdivásárhelyre, az ezer ülőhelyes, zsúfolásig telt főtéri református templomba Tőkés László püspök, a Magyar Összefogás listavezetője és Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, volt miniszterelnök, aki a határok fölötti nemzetegyesítés eszméje jegyében közösen kampányol Tőkés Lászlóval. Eljött Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet is. Tamás Sándor megyei tanácselnök az Egy a nemzet! jelszó fontosságát emelte ki. Orbán Viktor többek között azt hangsúlyozta, milyen fontos az erős magyar képviselet Európa fővárosában. Előrevetítette, hogy a jelenlegi nemzetellenes kormány napjai meg vannak számlálva, és eljön az az idő, amikor ismét Erdély-barát kormánya lesz Magyarországnak. /Iochom István: Egy a nemzet! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 21./

Szentkatolna leghíresebb szülöttjének, a nyelvtudós Bálint Gábornak két szobrot állítanak. A polgármesteri hivatal megbízásából az egész alakos szobrot Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász, a mellszobrot a Bálint Gábor Közművelődési Egyesület megbízásából Vetró András kézdivásárhelyi szobrász készíti el. A nagy nyelvtudós nevét viselő iskola előtti kis parkban június 13-án kerül sor a szoboravatásra. Az egész alakos szobor a főút mellett, a szövetkezeti üzlet előtt kialakítandó parkban fog állni, avatásának időpontjáról még nem született végleges döntés. /Iochom István: Szentkatolnán két Bálint Gábor-szobrot avatnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 26./

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezete június 4-én a kézdiszentkereszti Trianon-emlékműnél emlékezett meg a békediktátum aláírásáról. A gyászos eseményt Rózsa Balázs elevenítette fel. /Iochom István: Vármegyések Kézdiszentkereszten (Trianoni megemlékezés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

A rendszerváltás évében Csíkszeredából kivándorolt, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban élő Franck M. Mihály, a bukaresti tévé és rádió volt műszaki munkatársa nemrég mutatta be szülővárosa, Csíkszereda könyvbarátainak az általa írt betyárkrónikát, mely szervesen kiegészíti a témában eddig megjelent irodalmat. A szerző 1970-ben felkereste az Ozsdola környéki falvakat, valamint Kászonaltízt, hogy a még életben levő kortársaktól adatokat gyűjtsön. Az adatgyűjtésben Tömöry Péter Banditák nyomában című, a Megyei Tükör hasábjain megjelent riportsorozatára alapozott, az győzte meg arról, hogy a három betyár tetteit érdemes megörökíteni az utókor számára. A kortársak vallomásait magnószalagra rögzítve őrizte meg. Harminc év telt el, amikor a szerző New York állam Freeman Post című lapjában megjelentette angol nyelven a betyárok történetének rövidített változatát. Aztán a magyar változat is elkészült /Franck M. Mihály: Székelyföld betyárjai. Dézsi, Pusztai és Jeges. Életük-haláluk riportkrónikája, 1928–1955. Megjelent Csíkszeredában a szerző magánkiadásában, 2009./ A kötet tizenhat fejezete végigköveti a három bátor, vakmerő fiatalember életét születésüktől tragikus halálukig, hű képet festve az ötvenes évekről, a kommunista kiskirályokról. A betyárkrónika huszonkét adatközlő vallomására alapszik. Korábban Iochom István Pusztai, Jeges, Dézsi című, 2006. ban megjelent könyvében írt róluk, ő ötven személy vallomását rögzítette. /Iochom István: Újabb könyv az utolsó székely betyárokról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 6./

Kézdivásárhelyen a közeljövőben a Vigadóban kezdi meg tevékenységét a város első hivatásos színtársulata Gergely László magyarországi rendező igazgatása alatt. A nagy színházi tapasztalattal rendelkező Gergely Lászlóra az a feladat hárul, hogy mondhatni a semmiből egy profi színtársulatot kovácsoljon össze. Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós és Székelyudvarhely után itt alakul meg a két székely megye ötödik hivatásos színháza. Ősszel a Tamási Áron Ábel-trilógiája alapján készült előadással indítanak. /Iochom István: Ábelt keresnek (Hivatásos színház indul Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./