Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Iochom István
797 tétel
1990. január 22.
Kézdivásárhelyen több évtizedes szünet után újra magyar lap jelent meg, karácsonykor látott napvilágot a Székely Újság hetilap első száma, ötezer példányban, másnap a nyomda előtt a tömeg követelte az utánnyomást. A második szám tizenötezer példányban elkelt, a harmadikat már huszonötezerben nyomták. A lapot ifj. Dénes László, Sántha Atttila és Fekete Vince alapította, azóta csatlakozott hozzájuk Ambrus Ágnes, Dévai Iochom István és Nemes Enikő, ők alkotják a szerkesztőséget. /Fekete Vince, a Székely Újság szerkesztője: Székely újság Kézdivásárhelyen. = Magyar Nemzet (Budapest), jan. 22./
1990. március 31.
"Márc. 4-én Gyulafehérváron megalakult a Vatra Romaneasca /Román Tűzhely/, amelynek sok esetben fasisztoid, magyarellenes megnyilvánulásai voltak. Programja szerint nem rendeli alá magát egyetlen pártnak sem, de azt kívánja, hogy bármely kérdésben, amely Erdély kulturális életét érinti, "előzetesen kérjék ki véleményét". Azért harcolnak, hogy a román legyen az egyetlen hivatalos nyelv. A Vatra Romaneasca megalakulása után elindult a nyílt magyarellenes kampány, majd jött a pogrom. Erdélyszerte megalakultak a Vatra helyi szervezetei. Sepsiszentgyörgyön márc. 7-én jött létre a Kovászna megyei szervezete. /Dévai Iochom István: Román Tűzhely. = Székely Újság (Kézdivásárhely), márc. 31. ? 15. sz./"
1990. december 21.
"A kézdivásárhelyi bíróság nov. 5-én hirdetett ítéletet az ún. "Komsa-ügyben". M. B. /akit az egész város "Komsa Sanyiként" ismer/ 1989. dec. 25-a óta van őrizetben. 1989. dec. 22-én Kézdivásárhelyen a tömeg a milícia épületének megtámadására készülődött, Komsa időben figyelmeztette a milicistákat és segítette őket, hogy elszökjenek. A tömeg a gyűlölt és szadista I. G. századost akarta meglincselni, akit nem találtak otthon, lakását feldúlták. Komsa, pontosabban M. G. magához vette a milícia gazdátlanul maradt kutyáját. Ezzel vádolva került a bíróság elé, ugyanis "eltulajdonította a milícia leltárában szereplő kutyát, tette közvagyon ellen elkövetett lopásnak minősül". M. G. dec. 25-én önként jelentkezett a rendőrségen. Később M. G.-t a rendőrségen kegyetlenül megkínozták. A bíróság pedig nov. 5-én M. G.-t egy évi börtönre ítélte. /Dévai Iochom István: "Komsa-ügy". = Székely Újság (Kézdivásárhely), dec. 21./"
1991. április 4.
Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache zsarolással, megfélemlítéssel ékszereket és pénzt vett el emberektől. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában, a múlt évben /Háromszék, 1990. jan. 5. és febr. 3./. Simon Irén elmondta, mit csinált családjukkal Agache: törvénytelen házkutatás, napokon át kihallgatásra berendelés, az asszonyt megfenyegette, megöli, ha nem mondja meg, hol az ékszer. /Incze Ibolya: Milyen ember is volt? Adalékok az Agache-ügyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./ A cikk megjelenése után huszonhárom személy jelentkezett: Agache tőlük is ékszert, pénzt, élelmiszert vett el zsarolással, megfélemlítéssel. Közülük csak hárman mertek névvel nyilatkozni, a többi még mindig fél a megtorlástól. /Iochom István: (Hiányos) kézdivásárhelyi adalékok az Agache-ügyhöz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
1991. december 7.
Nov. 26-án letartóztatták Kézdivásárhelyen Héjja Dezsőt, majd nov. 29-én Filip Orban Danielát. Héjja Dezső huga, Könczey Emilia mondta el, hogyan történt a letartóztatás. Héjja Dezső idézést kapott, hogy jelenjen meg a rendőrségen. Ennek eleget tett, majd üzentek a feleségének, hogy vigyen be a férjének váltó fehérneműt. A feleség és Héjja Dezső huga bement a rendőrségre, akkor tudták meg, hogy az Agache-ügyben történt a letartóztatás. Fényképeket mutogattak nekik, hogy kit ismernek fel. A rendőrségen közölték velük, a hozzátartozókkal, hogy segíteniük kell a többi személy azonosításában. Ha nem kerülnek elő a bűntársak, akkor Héjja Dezső 15-20 évet is kaphat, de ha segítenek, akkor másfél évre csökkenhet a büntetése. A rendőrségen közölték velük, ne mondják el senkinek, hogy az Agache-ügyben történt a letartóztatás. /Iochom István: Az Agache-ügy fejleményei. Egy letartóztatás története. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7./
1991. december 13.
"Az Agache-ügyben történt letartóztatásokról többen nyilatkoztak a lapban. Király Károly leszögezte: "a népítéleteket nem szabad semmiféle joggyakorlatban közönséges bűncselekménynek tekinteni, s törvény elé állítani a tetteseket. Ezen a vidéken, ahol mi élünk, az eseményeket visszamenőleg ellenforradalomként kezelik, tehát a mostani letartóztatásokból arra következtethetünk, hogy nekünk a kommunista diktatúrát nem lett volna szabad megdöntenünk." Bajcsi Ákos képviselő: "Meg kell találnunk a módot arra, hogy leleplezzük az ellenünk irányuló aljas támadásokat." Bokor Zoltán, Kézdivásárhely polgármestere: "Nekünk, kézdivásárhelyi polgároknak, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy kimozdítsuk a holtpontról az Agache-ügyet! Tiltakoznunk kell, minden formában. " /Iochom István: Közeledünk vagy távolodunk a demokráciától? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 13./"
1992. november 28.
A Transinfo megkésve jelenti, hogy Hídvég faluban B. milicista fényes nappal megvert egy lakost. Iochom István, a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap munkatársa a rendőrséggel együtt kiszállt a helyszínre, beigazolódott, hogy a helyi rendőrparancsnok visszaélt hatalmával. Nemsokára a megyei rendőrségre hívatták az esetről hírt adó Iochom Istvánt, és arra akarták kényszeríteni, hogy írjon alá egy előre elkészített nyilatkozatot: a lap bocsánatot kér B. rendőrparancsnoktól. Ezen a kihallgatáson jelen volt B. is. A Háromszék felháborodottan tiltakozott ezen eljárás ellen. /Pesti Hírlap, nov. 28./
1993. március 11.
"Sepsiszentgyörgyre látogatott Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, találkozott az RMDSZ háromszéki és sepsiszentgyörgyi választmányával és parlamenti képviselőkkel. Székelyföld az összmagyarság kiemelt, kiváltságos letéteményese, jelezte a püspök. A tömbmagyarságnak nagyobb szerepet kell kapnia az RMDSZ-ben. /Benkő Levente: Nagyobb szerepet a tömbmagyarságnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 9./ Márc. 6-án Kovásznára és Kézdivásárhelyre látogatott Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke és Markó Béla szövetségi elnök. Kézdivásárhelyen a látogatás idején feltűnően sok rendőr és csendőr volt, a rendőrség épület előtt pedig páncélautó állt. Tőkés László arról beszélt, hogy a székely-magyar tömb bázisa az RMDSZ, az egész magyarság túlélésének és jövőjének letéteményese. A hatalom el akarja szigetelni Székelyföldet, ezért is vették össztűz alá a Har-Kov jelentés idején. Megengedhetetlen, hogy ellenséges érzelmű tanfelügyelők döntsenek arról, hogy hány iskola kell Székelyföldön. Markó Béla azzal kezdte, hogy nehéz neki Kézdivásárhelyen, szülővárosában beszélni, majd az RMDSZ küldetéséről beszélt az egybegyűltekhez. A látogatás alkalmával a helybeliek kérdéseire is válaszoltak. Tőkés László püspök értelmezte vitát kavaró kijelentését az etnikai tisztogatással kapcsolatban. "nem véres folyamat ez, hanem magyartalanítás, több mint hetven éve tartó fokozatos kiszorításunk." "Az adminisztrációban alig vagyunk jelen. Olyan városokban, mint Kolozsvár, Marosvásárhely, Szatmár, magyar vállalatigazgató, de még aligazgató is alig van." "...a posta, a vasút területén alig dolgozik magyar, de a külügyminisztériumban sem találunk egyetlen becsületes magyar diplomatát sem." /Iochom István: Magunknak kell dönteni. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./ "
1993. augusztus 6.
Július 28-án Kézdivásárhelyen rendőrök és csendőrök összeverték Bajcsi Jánost és öccsét, Bajcsi Tibort, mert ittasan kötekedtek a vendégekkel a helyi bárban. A két férfit bevitték a rendőrségre, de már útközben olyan erővel verték, hogy egyikük elájult. A rendőrségen a megbilincselt embereket többen megverték. Bajcsi János eszméletlenül feküdt a lépcsőn, de még akkor is belerúgtak. A mentő a sebészetre vitte, de olyan súlyos volt az állapota, hogy kórházba kellett vinni, ahol megállapították, hogy betörték az oldalbordáját, a borda átszakította a tüdejét, eltörték a karját, az egész testét ütésnyomok borítják. /Iochom István: Június 28-án Kézdivásárhelyen a rend őrei verőgéppé váltak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 6./
1993. november 27.
"A nyugati sajtó világgá röpítette a hírt, hogy Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek Kézdivásárhelyen született, a város a gyulafehérvári érsekséghez tartozik, ő pedig a iasi érsekséget tüntette fel, tehát hamisított. Robu hevesen tiltakozott a "vád" ellen. Iochom István utánanézett: valóban Kézdivásárhelyen született, 1944, nov. 6-án, a római katolikus plébánia anyakönyvében megtalálható a bejegyzés: "Joannes rom. cath. Kézdivásárhely, Kanta utca 6.", apja Petrus Robu rendőr. II. János Pál pápa a tiltakozások ellenére nevezte ki őt a moldvai csángók főpapjává. /Iochom István: Ioan Robu érsek Kézdivásárhelyen született. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./"
1996. november 8.
Nov. 2-ra virradó éjjel Berecken, a rendőrség épületében bestiálisan összeverték Andorkó Gábor 53 esztendős ojtozi lakost. Aznap eltűnt egy diplomatatáska 17 millió lejjel, őt gyanúsították. Gumibottal verték egy órán át, majd rugdosták. Másnap kiderült, hogy nem ő a tettes, akkor elengedték. Andorkó Mihály a kórházban fekszik, bal lábát eltörték, testén látszanak a gumibot nyomai. /Iochom István: Eltörték a gyanúsított bal lábát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./
1998. december 30.
A hetvenéves Incze László /sz. Barót, 1928. dec. 14./ a kézdivásárhelyi múzeum alapítója, vezető muzeológusa 1953-ban költözött Kézdivásárhelyre. Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen végezte a filozófia-történelem szakot, iskolai tanár volt, majd 1970 szeptemberében kinevezték két emlékkiállítás, az 1969 júniusában megnyílt 1848-as, illetve a céhes emlékeket tartalmazó kiállítás vezetőjének. Ekkor kezdte el a helytörténeti múzeum szervezését. A lakosság önként ajánlotta fel a létesítendő múzeumnak a régi céhek és ipartársulatok emléktárgyait. A nemrég megjelent Emlékkönyvben erről Incze László beszámolt. A múzeum nem jöhetett volna létre Sylvester Lajos akkori megyei művelődési elnök, Király Károly megyei tanácselnök és a helybeli polgármesterek, Márton Albert és Makó Árpád segítsége nélkül. /Iochom István: Kézdivásárhelyi múzeumalapító. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 30./
1999. június 7.
Jún. 4-én Kézdivásárhelyen mutatták be Iochom István: Kísért a múlt a Székelyföldön (Az úgynevezett Agache-ügy története) című tényfeltáró- oknyomozó riporter krónikává terebélyesedett kötetét. Az 1989-es események forradalmi légkörében elkövetett rendőrlincselést változtatták később etnikai összetűzéssé. A kiadvány Tamás Sándor parlamenti képviselő és Kocsis Károly kiadásában, illetve szerkesztésében látott napvilágot.- A Legfelső Törvényszék éppen a könyvbemutató napjára tűzte ki, fellebbezés nyomán, az Agache-per tárgyalását. /Flóra Gábor: Agache-ügy tényközelből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./
1999. augusztus 13.
1989 decemberében Kézdivásárhelyen a népharag áldozata lett az emberekkel kegyetlenkedő, Aurel Agache milicista. Emiatt eljárást indítottak több helyi lakos ellen. Iochom István Kísért a múlt Székelyföldön. Az úgynevezett Agache-ügy címen könyvben foglalta össze a történteket. Agache családja perelni akarja a szerzőt könyvéért. Török Sándor, az RMDSZ kézdivásárhelyi elnöke elítélte a per gondolatát, mondván, mindenki előtt ismeretes az évek óta húzódó koncepciós per. A helyi RMDSZ, de Kézdivásárhely lakossága is ki fog állni Iochom mellett. /Az RMDSZ állást foglalt. Támogatja Iochom Istvánt. = Székely Hírmondó (Független hetilap, Kézdivásárhely), aug. 13. - IV. évf. 32. sz./
1999. augusztus folyamán
A Kádár Gyula szerkesztésében megjelenő Történelmi Magazin minden számában sok történelmi adattal, könyvismertetéssel segíteni akar a tájékozódásban. A folyóirat felhívta a figyelmet arra, hogy következő számától újra fogja közölni a magyarság történetét, hogy növelje az iskolások ismereteit. A kiadvány sokoldalúságát jelzi a mostani számból vett néhány cím: A csíkrákosi Pogányvár, Sepsiszentgyörgy népessége az 1614-es összeírás tükrében, Magyar földrajzi felfedezők, A Szent Korona, Egy szenzációs könyv /Iochom István: Kísért a múlt Székelyföldön. Az úgynevezett Agache-ügy története/. /Történelmi Magazin (Sepsiszentgyörgy), július-augusztus/
1999. október 20.
Két riportkötet is napvilágot látott Háromszéken. A két szerző a Háromszék című megyei lap erdővidéki, illetve kézdivásárhelyi tudósítója. Benkő Levente Hová mennek a bányászok? című könyve a változó hegyi övezet munkavilágát átalakító kihívásokra keresi a választ, mutat fel lehetséges opciókat. Iochom István könyve (Pisztoly az Olt vízében) különböző történések hátterét vizsgálja, azok mozgatórugóit tárja fel. Nem érdektelen megemlítenünk, hogy mindkét újságíró az idén már másodszor jelentkezett kötettel: Benkő Levente a földvári haláltábor túlélőinek visszaemlékezéseit, a fellelhető dokumentumokat adta közre, míg Iochom István az elhíresült Agache-ügy valós történéseit összegezte kötetben. /Riportkötetekkel gazdagodva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./
1999. december 22.
Iochom István, a Háromszék napilap Kézdivásárhelyen élő munkatársa dec. 20-án lehallgatókészüléket fedezett fel lakásában. Ennek előzménye az, hogy Iochom István 1989 után az azóta megszűnt Székely Újságban cikksorozatot közölt a Securitate felépítéséről, módszereiről. A szerzőt telefonon többször megfenyegették. 1994. dec. 14-én két ismeretlen betört az újságíró lakásába, ahonnan több kilónyi iratot vittek magukkal. Semmi mást nem vittel el, csak a szekuval kapcsolatos dokumentumokat. Iochom István idén két könyvet jelentetett meg, amelyek felkelthették az illetékesek figyelmét. Az egyik: Kísért a múlt Székelyföldön - Az Ageche-ügy története /Székely Hírmondó kiadása/, a másik: Pisztoly az Olt vizében . Ez a könyv a szeku, illetve a jelenlegi titkosszolgálat /SRI/ ügyeivel, továbbá a rendőri visszaélésekkel foglalkozott. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem tud a lehallgatásról. /Gazda Árpád, Kocsis Károly: Lehallgatókészüléket találtak egy kézdivásárhelyi újságíró lakásán. Jogtalan lehallgatás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./
2000. március 27.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kétnapos látogatást tett Hargita megyében. Márc. 24-én Kovásznán a lakossági fórumon kifejtette, hogy az RMDSZ eltért eredeti célkitűzéseitől. Nem szabad az RMDSZ-t magára hagyni. Össztársadalmi összefogás szükséges. Leszögezte: "Székelyföld a romániai magyar politizálás háttérországa, legkomolyabb tartalékaink itt találhatók. De a Székelyföld nem tölt be a súlyának, erejének, hagyományainak megfelelően fontos szerepet a romániai összmagyarság életében, pedig ez elvárható volna, s erre minden adottsága megvan. Amint az köztudott: Trianon után két tömbmagyar terület volt, az egyik a partiumi, a Királyhágó-melléki rész, a másik a székelység. A köztünk feszülő hidat, sajnos, nyolcvan év alatt szinte teljesen lebontották, elszigetelődött egymástól ez a két tömb, meggyengült a köztes magyar területek magyarsága, megcsappant, elszórványosodott, elcsángósodott. Szükség van tehát a híd két tartópillérének megerősítésére." Tőkés László úgy értékelte, hogy az RMDSZ monolitikus párttá vált. Szükséges lenne, hogy az RMDSZ-ben legyenek alternatívák. "Ezért örvendek például a Reform Tömörülés székelyföldi felfutásának vagy általában a kibontakozásának." A kormányban való részvételről elmondta: "Nemhogy az ország helyzetén nem tudott javítani, hanem még saját sorsunkon sem tudtunk úgy fordítani, ahogy megéri egy kormányzatban részt vevő politikai erőnek. Tehát még a saját elnyomásunkon is asszisztáltunk." A helyhatósági választásokon "össze kellene szednünk az erőnket", hangsúlyozta. /Össze kellene szednünk az erőnket. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./ Márc. 25-én Tőkés László püspök Kézdivásárhelyen, a református templomban "Kelj fel és járj" szavakkal kezdte igehirdetését. Ezután lakossági fórumon vett részt, melyen polgármestereken, alpolgármestereken kívül megjelent Orbán Árpád, a megyei tanács elnöke is. Tőkés László az RMDSZ-szel kapcsolatosan elmondta: ő nem a szövetség ellen, hanem érte haragszik, és soha nem lesz hűtlenné iránta. "Nem az az egységbontó, aki kimondja a bajt, hanem az, aki előidézi azt, aki előidézi az egység megbontását" - vélekedett a püspök, beszédében az RMDSZ megújulását sürgette. A fórumon annyira elszabadultak az indulatok, hogy a püspök keserű szájízzel bejelentette: "Itt rám már nincs is szükség, a felmerült problémákra válaszoljanak az illetékesek". Tamás Sándor képviselő, Németh Csaba szenátor és Szigethy István polgármester egymás után kértek szót, és megpróbálták megcáfolni az őket, illetve az RMDSZ területi vagy városi szervezetét ért megalapozott vagy alaptalan vádakat. /Iochom István: Tőkés László Kézdivásárhelyen és Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./
2000. június 3.
Kézdivásárhelyen a helyi Szentkereszty Stefánia Kórházalapítvány kuratóriuma bővített közgyűlésen ünnepelte az alapítvány fennállásának tizedik évfordulóját. Az alapítvány egy évtizedes történetét dr. Boga Olivér ny. főorvos, az alapítvány elnöke ismertette. 1991-ben restaurálták a Szentkereszty-kápolnát. 1992-ben átadták az ötszáz négyzetméteren fekvő új élelmezési komplexumot, 1993-ban korszerűsítették a belgyógyászat kétszáz éves épületét, intenzív részleggel gazdagodott az egység, új szárnnyal bővítették az épületet. Leleplezték a kórházalapító báró Szentkereszty Stefánia bronzplakettjét is, és Lemhényben Szentkereszty-emlékszobát avattak. A kórház fiatal orvosai az anyaországban, Németországban és Franciaországban vettek részt továbbképző tanfolyamokon. 1994-ben műveseközpont indult be. 1995-ben egy rehabilitációs öregotthon felépítését határozták el, mostanra az épület tető alá került. Sok támogatójuk volt, köztük a Mocsáry Lajos Alapítvány. A bajor szeretetszolgálat irodavezetője elmondta, három célt követtek: a kórház, az öregotthon és a gyermekek támogatását. Tíz esztendő alatt 121 teherautónyi segélyt hoztak Kézdivásárhelyre. /Iochom István: Tízéves a kézdivásárhelyi Szentkereszty Stefánia Kórházalapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./
2001. április 25.
"Ápr. 24-én tartották a felsőháromszéki polgármesterek találkozóját Kézdiszentkereszten, a községháza felújított tanácskozótermében. A tanácskozáson Kézdivásárhely, Lemhény, Torja, Maksa, Kökös, Szentkatolna, Csernáton, Gelence, Kézdiszentlélek első embere vett részt, továbbá meghívottként több megyei vezető. Elsőként a perkői millenniumi kereszt ügyét vitatták meg. A talapzattal együtt hat méter magas kereszt 60 millió lejbe kerül, felállítását augusztus 20-ára tervezik. A polgármesterek öt-ötmillió lejes hozzájárulást javasoltak. /Iochom István: Millenniumi keresztet állítanak a Perkőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 25./"
2001. július 3.
"Júl. 2-án Futásfalva ünnepi díszben várta a Sarlós Boldogasszony-búcsúra ide zarándokoló, ezernél is több kézdiszéki, sepsiszéki, erdővidéki, barcasági, székelyvarsági, korondi, moldvai csángómagyar és anyaországi római katolikus hívőt. Szűz Mária, oltalmazd Háromszék népét! - állt a templom előtti székely kapu közelében kifeszített transzparensen. A zarándokok egyházi zászlók alatt, énekszóval vonultak a szentmise színhelyére. Az egyházi méltóságok mellett RMDSZ-es politikusok - Puskás Bálint Zoltán szenátor, Birtalan Ákos és Tamás Sándor képviselők - is megjelentek. A szentmise után Tamás József segédpüspök millenniumi és országzászlót nyújtott át Tifán Lajos plébánosnak. A püspöki áldást követően az eddigi hagyományokhoz híven az engesztelő körmenet a Golgota felé indult. A közel egy kilométeres útszakaszt egyházi zászlók alatt, énekszóval és imádkozva tették meg a zarándokok. A futásfalvi székely ruhás fiatalok a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal egy virágokkal feldíszített talapzaton. A Szent István-éneket a hagyomány szerint idén is a moldvai csángómagyarok énekelték el. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony fogadalmi búcsú Futásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./"
2001. október 29.
"A torjai Apor Péter Művelődési Egyesület szervezésében okt. 27-én ökumenikus istentisztelettel kezdődött az 1848/49-es forradalom és szabadságharc, az első és második világháború, valamint az 1956-os forradalom torjai hősei emlékművének avatóünnepsége. A középtorjai Kicsi Antal Általános Iskola kertjében leleplezték Vetró András kézdivásárhelyi szobrász által tervezett emlékművet. A magyar himnusz akkordjaira felvonták a piros-fehér-zöld zászlót, majd felolvasták mindazon hősi halottak nevét, akik neve az emlékműre is felkerült. A jelenlevőket Bokor Béla alpolgármester, az Apor Péter Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte. Ünnepi beszédet Baka Mátyás, a megyei tanács alelnöke, Prozlik László, Gádoros község polgármestere, Németh Csaba szenátor, Tamás Sándor parlamenti képviselő mondott, míg az események történelmi hátteréről Coroi Artúr, Budapesten élő egykori torjai történelemtanár értekezett. Az ünnepségen a kézdivásárhelyi tanulók klubja fúvószenekara, a kolozsmonostori egyházközség énekkara és a Kicsi Antal Általános Iskola szavalócsoportja is közreműködött. Az ünnepség a székely himnusz eléneklésével ért véget. /Iochom István: Torja. Emlékmű a hősi halottaknak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./"
2002. január 19.
A Kézdivásárhelyen levő Céhtörténeti Múzeum munkaközössége idén ünnepli fennállásának 30. évét. Dimény Attila, az intézmény vezetője ismertette helyzetüket. A múzeum jelenleg hét állással rendelkezik, ebből négy muzeológus. Tavaly tízezer látogatójuk volt, 68,9 százalékuk hazai, többnyire diák, 31,1 százalék külföldről érkezett:, közülük Magyarországról 3016személy. Tavaly tizenkét képzőművészeti kiállítást nyitottak meg. Az előző években a céhtörténeti múzeumban átlagban évi tíz-tizenkét időszakos tárlatot rendeztek. Idénre tizenegyet terveznek. /Iochom István: Harmincéves a céhtörténeti múzeum. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./
2002. március 20.
Márc. 18-án, 253 napos börtönbüntetés letöltése után Héjja Dezső előtt megnyílt a csíkszeredai börtön kapuja. Az Agache-perben négy évre elítélt Héjja a múlt év augusztusában nyújtotta be kegyelmi kérését Ion Iliescu államfőhöz. Iliescu most elnöki kegyelemben részesítette Héjja Dezsőt. 56 évesen ártatlanul a rács mögé került, nyilatkozta. Idegileg és lelkileg teljesen kikészült. Lába sem javult, csak mankóval tud járni. /Iochom István: Agache-ügy. Elnöki kegyelem Héjja Dezsőnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./
2002. március 25.
A román nyelvű újságok a Héjja Dezsőnek adott elnöki kegyelem ellen foglaltak állást. Aurel Dionisie Agache /Agache fia/ azzal vádolta meg az államfőt, hogy erkölcsi bűnrészességet vállalt apja gyilkosaival, akinek ezért soha nem fog megbocsátani. Mexikói hivatalos látogatásán Ion Iliescu államelnök Héjja Dezső kapcsán román újságírók kérdésére válaszolva elmondta: Héjja nem bírja ki a börtönbüntetést, tehát normális gesztus volt részemről, hogy megkegyelmeztem neki. Iliescu közölte, hogy döntése végleges és visszavonhatatlan. /Iochom István: Agache-ügy. Iliescu nem vonja vissza az elnöki kegyelmet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 25./
2002. április 16.
Ápr. 7-én Torján a diszkóban a huszonegy éves Váradi Emil összeszólalkozott Czell Kálmán református kántorral, akit megvert. Másnap Váradi felkereste Czellt, hogy béküljenek ki, de addig az eset már a rendőrőrs altisztjeinek is tudomására jutott, ezért a kántor nem békült, hanem azt mondta, hogy másnap találkoznak az őrsön. Váradit ápr. 9-re beidézték a rendőrségre, ahol Cristian Petru altiszt kézzel, majd gumibottal agyba-főbe verte Váradit. Váradit az altiszt a verés mellett verekedésért 2,8 millió lejjel is megbírságolta. Cristian Petru aznap Fejér Csabát szintén bántalmazta. Váradi Emil ápr. 9-én járt a törvényszéki orvosnál, az orvos sebeinek gyógyulására hét napot állapított meg. Mihai Alexa őrsparancsnok a verés miatt elnézést kért a családtól. Váradi Emil testvérét, Andrást 1997. jan. 14-én verték meg ugyancsak a torjai őrsön, a verőlegény akkor Dorel Cojocaru volt. Váradi Emil a brassói katonai ügyészségen emel panaszt a verekedő rendőraltiszt ellen. /Iochom István: Ami a rendőrségi sajtótájékoztatóból kimaradt. A verőlegény: Cristian Petru torjai altiszt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 16./
2002. május 7.
Máj. 5-én Kézdivásárhelyen a kantai Szentháromság római katolikus templomból gyertyás körmenet indult a Márton Áron püspök nevét viselő utca felé. A székely ruhás gyermekek után dr. Jakubinyi György érsek, a környék papsága és a hívek haladtak. A körmenet az eredeti formájában újjáépített kápolnához vonult, ahol Jakubinyi György érsek megszentelte Nepomuki Szent János szobrát és a kápolnát. Bodó Imre kézdiorbai-széki főesperes köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak az 1740-ben emelt és 1974-ben lebontott kápolna újraépítéséhez. A szent szobrát Petrovits István képzőművész restaurálta, Kosztándi Jenő festőművész pedig újrafestette. /Iochom István: Kápolnaszentelés Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./
2002. május 7.
Kézdiszentkereszten első alkalommal szerveztek máj. 3-5-e között. Csavar Károly Attila polgármester díszpolgári oklevelet nyújtott át Bernt Karlsson svéd állampolgárnak, aki 1991-től önzetlenül támogatja az iskolát. A szavalatok és táncok bemutatása után mulatságot tartottak az iskola udvarán. Volt még minifoci-bajnokság, népi táncok bemutatása, sportrendezvény és bál. /Iochom István: Kézdiszentkereszti Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 7./
2002. június 10.
Jún. 8-án Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban az intézmény fennállásának 30. évfordulójára emlékeztek, amit a Mezőváros és vidéke című tudományos konferencia követett. A rendezvényt Dimény Attila, a múzeum vezetője nyitotta meg. Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum ny. igazgatója, Cserey Zoltán, a múzeum aligazgatója, Haszmann Pál, a csernátoni múzeum vezetője, Jánó Mihály művészettörténész személyes emlékeit elevenítette fel. Haszmann Pál egy évig, Jánó Mihály pedig tizenegy évig volt a kézdivásárhelyi múzeum munkatársa. Incze László ny. főmuzeológus azt hangsúlyozta, hogy a múzeum megszületése nem az ő érdeme, az közös munkával született, a város akkori vezetői, néhai Márton Albert és Makó Árpád polgármesterek, Sylvester Lajos, a megyei művelődési tanács akkori elnöke, Király Károly megyei első titkár és sok névtelen adományozó nélkül a múzeum nem jöhetett volna létre. A Mezőváros és vidéke című tudományos ülésszakon dr. Vofkori László, dr. Pál Judit, Incze László, Beján András, Cserey Zoltán, Kónya Ádám, Haszmann Pál, Jánó Mihály, Róth András Lajos, Bakk Pál, Szabó Judit és Dimény Attila dolgozatai a mezőváros témára összpontosítottak. /Iochom István: A múzeum születésnapja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./ Török Sándor polgármester megköszönte Incze László muzeológusnak hagyományőrző és értékápoló tevékenységét. /(dimény): Mezőváros és vidéke tudományos konferencia. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jún. 7-15./
2002. június 10.
Jún. 9-én ballagott az 1994-ben indított Református Kollégium /Kézdivásárhely/ ötödik végzős évfolyamának tizenöt diákja. Az ünnepséget Farkas Ferenc iskolaigazgató nyitotta meg. /Iochom István: Ballagás a kézdivásárhelyi Református Kollégiumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./