Szeptember 30-a és október 7-e között Berecken negyedik alkalommal szervezték meg a nemzetközi fotóművészeti alkotótábort, melyen tizenöt hazai és magyarországi fotós vett részt. A múlt évi táborozás során készített művészfotókból nyílt közös tárlat. Balogh András, a berecki művelődési központ igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd felkérte Gazda József kovásznai műkritikust, hogy mutassa be a kiállítást. /Iochom István: Véget ért a negyedik nemzetközi alkotótábor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 10./

Az Őszi Közművelődési Napok első kézdivásárhelyi rendezvénye Kiss Iringó Márta nagyméretű textíliát bemutató tárlata volt. A sepsiszentgyörgyi fiatal képzőművész édesapja, Kiss Béla festőművész nyomdokaiba lépve 2003-ban fejezte be a temesvári képzőművészeti főiskola textil szakát, majd kétéves mesterképzésen vett részt. /Iochom István: Kiss Iringó Márta harmadik egyéni tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./

Október 15-én számos hazai és Németországból érkezett meghívott jelenlétében emlékeztek meg Kézdiszentléleken a tíz évvel ezelőtt alapított öregotthon születésnapjáról. Megjelent dr. Jakubinyi György római katolikus érsek és Potyó Ferenc általános érseki helynök is. A tizennyolc idős személyt befogadó otthonból a meghívottak a műemlék erődtemplomba vonultak, ahol a hálaadó ünnepi szentmisét Jakubinyi érsek celebrálta, magyar és német nyelven mondott köszönetet a malersdorfi ferences nővéreknek áldozatos munkájukért. /Iochom István: Tízéves a Szent Klára Öregotthon (Kézdiszentlélek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

Október 23-án Kézdivásárhely a református temetőben álló ’56-os kopjafánál több mint százfős tömeg gyűlt össze emlékezni. Az ünnepségen Farkas Ferenc tanár, a Református Kollégium igazgatója méltatta a mártírok tetteit, emlékezett a Szoboszlay-összeesküvés háromszéki áldozataira. A Református Kollégium tanulói ’56-os összeállítással tisztelegtek. /Iochom István: Főhajtás a mártírok kopjafájánál (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./

A Petőfi-emléknapok Kézdivásárhelyen a Vigadóban az I–IV. osztályosok műsorával kezdődtek. A Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán álló mellszobornál koszorúzásra került sor, majd sportvetélkedő következett. Október 29-én az iskola tanulói és tanárai Fehéregyházára és Segesvárra látogatnak. /Iochom István: Petőfi-emléknapok (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

Október 31-én, vasárnap Feltorja kis református közösségében a reformáció napját és az újjávarázsolt gyülekezeti ház átadását ünnepelték meg. Egyed László helybeli református lelkész elmondta: az ajtó feletti faragott táblára azért került fel a Székely ház név, mert a korabeli jegyzőkönyvek tanúsága szerint ez volt az épület eredeti neve. Az egyházi tulajdonban lévő épületet a kommunista időben elvették, iskolaként, óvodaként és gabonaraktárként használták, amíg sikerült használhatatlanná tenni. Közadakozásból és holland segítséggel nekifogtak a helyreállításhoz. /Iochom István: Gyülekezeti házat avattak (Feltorja). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

Elcsendesedett az élet Csernátonban, a Haszmann Pál Múzeum udvarán, véget ért a táborozási idény. Haszmann Pál, a múzeum és népfőiskola vezetője elmondta: elkészült a tavasztól késő őszig tartó táboraik számvetése, s idén több mint négyszázötven fiatal kapcsolódott be a népfőiskola tevékenységébe. A táborlakók a történelmi Magyarország minden vidékéről érkeztek, zömében erdélyiek voltak, de a Nyugatra szakadt magyarok leszármazottjai is eljöttek, elsajátítani elődeik népművészetét, megismerkedni a székely fafaragással, bútorfestéssel. A táborban két emlékjel készült el: a Nyergestetőn felállított nagyméretű fejfát a Magyarok Világszövetsége megrendelésére készítették el, a másik a rodostói székely kapu. Időközben a rádió-, mezőgazdaságigép- és kályhagyűjtemény is tovább gazdagodott, több száz régi tárgy került a múzeum tulajdonába. A Csernátoni Füzetek újabb számai is megjelentek. /Iochom István: Táborzárás a népfőiskolán (Csernáton). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 2./

Az idén júniusban Budapesten a Kapu Kiadó és Magyar a Magyarért Alapítvány gondozásában megjelent 728 oldalas A székely gesta után a kilencvenhárom éves Orbán Dezső újabb kötete: a szerző kiadásában, Kocsis Károly szerkesztésében Kézdivásárhelyen látott nyomdafestéket a Samel úr – Egy székely család a történelem forgószelében című regényes családtörténet. A szerző, akárcsak első könyvében, a Samel úrban is anekdotázó, az ízes székely tréfák hangvételét sem mellőzve mutatja be a márkosfalvi Orbán család életét a huszadik század történelmi eseményeibe ágyazva, oly módon, hogy az olvasó korhű betekintést nyerhet Márkosfalva, Csernáton, Albis, Dálnok, Torja, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely akkori hétköznapjaiba. A könyvet Orbán Dezső az időközben elhunyt Zoltán bátyjával közösen írta. /Iochom István: Samel úr – Egy székely család a történelem forgószelében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./

November 12-én Kézdivásárhelyen az Apor Péter Iskolaközpont szervezésében tudományos ülésszakkal emlékeztek a felső-háromszéki mezőgazdasági oktatás 75. évfordulójára. Előadást tartottak debreceni, mezőhegyesi, kolozsvári és háromszéki mezőgazdasági szakemberek, egyetemi tanárok. Kezdetben a tanfolyamokat a felső-háromszéki falvak kultúrotthonaiban szervezték. 1934-ben kaptak állandó székhelyet Kézdivásárhelyen, a kantai római katolikus templom melletti épületben, ahol a következő tanévtől már Téli Mezőgazdasági Iskola néven működtek. Az Apor Péter Iskolaközpontban jelenleg 1158 diák tanul. Dr. Jávor András az iskola könyvtárának kétszázezer forintos könyvadományt, a mezőgazdasági oktatásban részesülő legjobb tanulónak pedig harmincezer forintot ajánlott fel. Dezső Vencel igazgató bemutatta a tanintézmény ünnepi alkalomra szerkesztett monográfiáját. Az Apor Péter Iskolaközpont udvarán az évforduló emlékére három méter magas kopjafát avattak. /Iochom István: A mezőgazdasági oktatást ünnepelték. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 14./

November 18-án Kézdiszentléleken bemutatkozott dr. Borcsa János irodalomkritikus és kiadóvezető. Iochom István ismertette az idén megjelent Irodalmi horizontok című tanulmánykötetét, valamint az Ambrózia Kiadó /Kézdivásárhely/ eddig megjelent könyveit. A szerző elmondta: Kézdi­vásárhelyen született, de mindig kézdi­szent­lélekinek vallotta magát, itt éltek felmenői, ide kötik gyermekkori élményei. Borcsa Kézdiszent­lélekhez fűződő önélet­­­­rajzi töprengéseiből olvasott fel egy rövid részletet, majd azt javasolta, hogy a helyi könyvtár vegye fel Kemény Zsigmond nevét, hiszen az író Özvegy és leánya című regényének köszönhetően vált ismerté Kézdiszentlélek neve, és a Tarnócziak ma már romokban álló kastélya. Az Ambrózia Kiadó tizedik, a közeljövőben megjelenő kötete kézdiszentléleki kötődésű lesz, a 86 esztendős Ráduly Béla háborús visszaemlékezéseit jelenteti meg. /Iochom István: Találkozó Borcsa Jánossal (Kézdiszentlélek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készített villáminterjúban leszögezte, a kisebbségi törvénytervezet lényege a kulturális autonómia megteremtése. Enélkül nincs szükség a törvényre. A törvény révén a magyar közösség jogot kapna arra, hogy válasszon magának egy autonómiatanácsot, mely bizonyos értelemben hatósági hatáskörökkel is rendelkezne. Markó a Magyar Polgári Szövetségnek nem tulajdonít túl nagy jelentőséget. Tudja, hogy vannak elégedetlenek. Nekik azt üzeni, hogy keressék meg a helyüket az RMDSZ ernyője alatt. A vitákat az RMDSZ-en belül kell lefolytatni. Markó a tanügyi sztrájkkal kapcsolatban kifejtette, annál lényegesen többet, mint amit eddig is megígért a kormány, nem lehet megadni. /Iochom István: Kulturális autonómia nélkül nincs szükségünk kisebbségi törvényre. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./

A kézdivásárhelyi református egyházközség meghívására december 11-én vendégük volt dr. Csiha Kálmán nyugalmazott püspök, aki hétszáz hívő előtt hirdette Isten igéjét. A vele készült villáminterjúban leszögezte, ki kell terjeszteni a református iskolahálózatot. A szórványvidéken óriási kérdés a felekezeti óvoda, mert ha a gyermek nem magyar óvodába, elemi iskolába jár, akkor a nemzet, az egyház számára már gyakorlatilag elveszett. Az Erdélyi Református Egyházkerület alig negyedrészt kapta vissza a kommunisták által elkobzott ingatlanjait, s a visszaszolgáltatás üteme rendkívül lassú. Csiha Kálmán Fény a rácsokon és A börtöntől a püspökségig című önéletrajzi könyvei után hamarosan Harangszó az elsüllyedt világról címmel adja ki gyermekkori emlékeit. /Iochom István: A felekezeti oktatást vissza kell állítani. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

Tamás Sándor parlamenti képviselő az elmúlt esztendőről kifejtette, hogy az a politikai iszapbirkózás éve volt. Rosszul ­esett, hogy a jelenlegi magyar kormány érzelmileg és a támogatások szempontjából is eltávolított, sőt, éket vert a magyarországiak és a határon túliak közé. – Nem a magyar állampolgárok a vétkesek a nemzetrészek eltávolításában, hanem a jelenlegi budapesti kurzus. Nekünk azt kell tennünk, hogy, rokonainkat, barátainkat, ismerőseinket arra biztassuk, hogy a jobbközép politikusait támogassák a választásokon, jelentette ki Tamás Sándor. Romániában a nacionalistáktól nem várhatnak szeretetet, de a demokratikus pártoktól legalább a tisztelet jólesne, állapította meg. Kevés kivételtől eltekintve, balkáni gondolkodású személyekkel állnak szemben. /Iochom István: Az iszapbirkózás éve volt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 9./

Január 15-én Esztelneken az író-olvasó találkozó meghívottja dr. Borcsa János, az Ambrózia Kiadó igazgatója, dr. Tüdős S. Kinga művészettörténész, a bukaresti Nicolae Iorga Történelemtudományi Intézet Nemzetiségtörténeti Osztályának tudományos kutatója és Gligor Zoltán fotóművész volt. A találkozón bemutatták a kézdi­vásárhelyi Ambrózia Kiadót, majd dr. Borcsa János és dr. Tüdős S. Kinga az Ambrózia Kiadó gondozásában tavaly meg­jelent Esztelnek műemlékei, ferences kolostor és kerített templom című, két tanulmányt tartalmazó könyvet ismertették. /Iochom István: Új község első könyvbemutatója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 17./

A 2006/2007-es tanévtől megszűnik a középiskolai szintű tanítóképzés Kézdivásárhelyen, csak a főiskolai szintű marad meg, adta tudtul Bajcsi Ildikó matematika szakos tanár, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző igazgatója. Kézdivásárhelyen hetvenegy éves hagyománya van a tanítóképzésnek, amit az 1999-ben indított főiskolai szintű oktatással szeretnének folytatni. A Bod Péter Tanítóképzőben az elmúlt tizenhat évben 771-en szereztek pedagógusi oklevelet. A 90-es években egy évfolyamon három osztály is indult, ezek száma egyre csökkent, mert az iskolák megteltek tanítókkal. A kézdivásárhelyi tanítóképző főiskolát eddig 241-en végezték el. Jelenleg hetvenkilenc egyetemista tanul a nappali és mintegy száz a látogatás nélküli tagozaton. A Bod Péter Tanítóképzőt nem érinti az átalakulás, idejében felkészültek a változásra: a már beindított osztályokat végigviszik, és fokozatosan számolják fel a középiskolai szintű tanítóképzőt. Felháborodással vették tudomásul, hogy, a megyei tanfelügyelőség úgy döntött, nem kapnak a tanítóképzős osztály helyett más profilú osztályt. A képző újabb kéréssel fordult a tanfelügyelőséghez. Hargita, Fehér és Maros megyében a képzős osztályok helyett engedélyezték más profilú osztály indítását. A főiskola szakképzett, címzetes tanári karral rendelkezik, az iskola alapítványa tábort működtet. A képző akkreditált angol- és németnyelvvizsga-, illetve dokumentációs-információs központ. /Iochom István: Megszűnik a középfokú tanítóképzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 24./

Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeum egész esztendőre be van táblázva, idén kilenc tárlatnak biztosítanak helyet. Az év első kiállítása, a Korong mesterei című január 12-én nyílt meg, tájékoztatott Dimény Attila, a múzeum vezetője. Márciusban nyílik a megye képzőművészeinek közös tárlata, ezt követi áprilisban Kosztándi B. Katalin helybeli festőművész egyéni tárlata, majd májusban Tamás Sándor parlamenti képviselő térképgyűjteményét mutatják be. /Iochom István: Kiállítások a múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./

Kézdivásárhelyen február 24-én a Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár és a Báró Wesselényi Miklós Könyvtár Egyesület szervezésében mutatták be dr. Borcsa János legújabb könyvét /Irodalmi horizontok/. Az est házigazdája Vántsa Judit könyvtárvezető volt.   A Reflexiók, tanulmányok, interjúk, 1995–2004 alcímet viselő kötet a kolozsvári Komp-Press Kiadó, a Korunk Baráti Társaság kiadásában jelent meg az Ariadné Könyvek sorozatban. A tanulmánykötet java része Borcsa János hazai és határon túl élő kortársairól írt könyvkritikáit öleli fel, melyeket két, a szerzővel készített interjú egészít ki. /Iochom István: Dr. Borcsa reflexiói. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 25./

Február 25-én Bálványos­fürdőn megrendezték az első nemzetközi disznótorfesztivált, melyen tíz hazai, három magyarországi csapat volt jelen. A rendezvényen dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul és Pálosi Ferenc konstancai magyar tiszteletbeli konzul is megjelent. Az egész napos rendezvény tábortűzzel, a telet jelképező bábu elégetésével és tűzijátékkal ért véget. /Iochom István Az első nemzetközi disznótorfesztivál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./

Március 25-én nyílt meg Kézdivásárhelyen a pályakezdő Koszta Ervin egyéni tárlata, melyen a fiatal művész, a Nagy Mózes Elméleti Líceum rajztanára tizenkét munkája látható. A megnyitón közreműködött a Salamon Kata–Forró Tímea fuvola­duett. /Iochom István:   Koszta Ervin festészeti tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 27./

Itthoni és külhoni támogatók jelenlé­tében 2004. augusztus 14-én avatták fel Lem­hényen a gerontológiai központot. A maga nemében egyedülálló egészségügyi létesítmény teljes mértékben elkészült, de a megnyitás még várat magára. Dr. Boga Olivér ny. kórházigazgató, a Báró Szentkereszty Stefánia Kórházalapítvány elnöke kifejtette, a szükséges hivatalos engedélyek megvannak, készen állnak az indulásra. Nem számítottak arra, hogy az RMDSZ-től nem kapnak segítséget. Markó Bélával is beszélt. Markó szánt rá három vagy négy percet. Elvette Bogától a papírokat, és odaadta egyik beosztottjának. Azóta semmi nem történt. Készek az indulásra, de a működtetéshez nem biztosított a pénzforrás. Az állam nem ad ilyesmire pénzt. Akkredi­tációt és támogatást csak akkor kaphatnak, ha már beindultak. Ez csapdahelyzet. Fő céljuk az, hogy a központ az idősek problémáival foglalkozó metodológiai intézetté váljék. /Iochom István:   Nyitásra kész Székelyföld első gerontológiai központja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

A múlt hét végén Kézdiszentkereszten a falunapok legkiemelkedőbb mozzanatára május 7-én került sor. Kosztándi Géza RMDSZ-elnök kezdeményezésére az első világháborús hősök emlékműve mellé visszakerült az a zászlótartó, amely hatvan évig az emlékmű mögött földbe ásva rejtőzködött. A zászlótartó első avatására 1940-ben került sor. A vörös terror idején az emlékművet ledöntötték és darabokra törték. A magyar címerrel díszített zászlótartót korabeli fényképek alapján id. és ifjú Papp Sándor helybeli kőfaragók állították vissza, talapzatán az 1848/49-ben elesett 17 po­lyáni hős nevét is feltüntették. A felújított emlékművet Vatány Gábor római katolikus plébános áldotta meg. /Iochom István:   Az 1848/49-es hősöknek is emléket állítottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./

Május 23-án mutatták be Kézdi­vásárhelyen a Vigadó kiállítótermében Beke Ernő legújabb, Üdvözlet Orbaiszékről című, képeslapokat tartalmazó albumát. A megszállott gyűjtő második köny­vét – az első, Üdvözlet Kézdi­vásárhelyről 2004-ben az Amb­rózia Kiadó gondozásában je­lent meg – 2005-ben mutatták be első ízben. Bevezetőt mondott Kisgyörgy Tamás grafikusművész, a kötetet megjelentető Charta Kiadó igazgatója. Az orbaiszéki képeslapokat magyar nyelven bemutató kötet hamarosan német, angol és román nyelven is megjelenik. A képeslapgyűjtő jelenleg az Üdvözlet Sepsiszékről című kiadvány összeállításán dolgozik, majd a Kézdiszéket és Miklósvár­széket bemutató album következik. A nem mindennapos vállalkozást egy vaskos, Üdvözlet Háromszékről című album megjelentetése zárná. /Iochom István: Üdvözlet Orbaiszékről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

Május 26-án számos hazai és külföldi meghívott jelenlétében az egykori Erzsébet Árvalánynevelő Intézet udvarán báró Szent­kereszty Stefánia halálának századik évfordulójára emlékeztek. Elsőként Bálint Olga, a Szent­kereszty Stefánia Egyesület elnöke köszöntötte a segítőkész barátokat: az osztrákokat. /Iochom István: Báró Szentkereszty Stefánia halálának centenáriuma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./

Kézdiszentléleken, a Perkő alatti településen második alkalommal szervezték meg az Erdélyi Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttesek Találkozóját. A kedvezőtlen időjárás miatt az ideit nem a Perkőn, hanem a művelődési otthonban tartották meg. A találkozón tíz csoport, két határon túli – komáromi és szentgáli – és nyolc erdélyi – táncegyüttes volt jelen. A művelődési otthon előtt népi mesterek állították ki szebbnél szebb munkáikat. A délutáni fellépést megelőzően nyolc kézdivásárhelyi és környékbeli iskoláscsapat helytörténeti témákból és népszokásokból mérte össze tudását. /Iochom István: Néptánctalálkozó Kézdiszentléleken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

Hosszú szünet után Borbély László miniszter, valamint Tamás Sándor parlamenti képviselő szorgalmazására a közelmúltban a vasúti társaság Maksá­tól Berec­kig felszerelte a kétnyelvű helységtáblákat a vasútállomások homlokzatára. 2003-ban indult meg a kétnyelvű táblák felszerelése azon településeken, ahol a lakosság számaránya eléri a húsz százalékot. Összesen háromszáz állomásra szerelnek román–magyar helységnévtáblát.  Kézdi­vá­sárhelyen is van már kétnyelvű tábla. /Iochom István: Kétnyelvű vasúti táblák Maksától Bereckig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 22./

Magyar rendőraltiszt volt alig két hónapig Kézdiszék egyik községében. A megyei rendőrség által meghirdetett versenyvizsgán ötvenketten jelentkeztek, de csak kettőnek sikerült továbbjutnia. Eltelt két hónap, s már nem rendőr az illető. Június 18-án vasárnap szülőfalujában ittas állapotban cirkuszt rendezett, csendháborítást követett el. A megyei rendőrség azonnal intézkedett: villámgyorsan elbocsátotta őt a rendőrség kötelékéből. Az eset kapcsán az áramtolvaj rendőrök jutnak az újságíró eszébe, akiknek a példás büntetése csupán az áthelyezés volt. A megyei rendőrség tehát nem egyforma mércét használ, amikor magyar vagy román rendőr vét a törvény ellen. /Iochom István: Mit ér a rend őre, ha magyar?! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban Vetró András szobrász és Weisz Attila, Kolozsváron élő kézdivásárhelyi művészettörténész, egyetemi tanár nyitotta meg az UdvARTér művészeti csoportosulás által rendezett Tanár-diák (tanítvány) kiállítást, mely rendhagyó és példaértékű a maga nemében. Kosztándi Jenő, Kosztándi B. Katalin, Vetró András, Vetró Bodoni Zsuzsa, Bartos Gabriella és Sárosi Csaba művésztanárok mellett az Amerikai Egyesült Államokban, Írországban, Magyarországon és romániai városokban élő és alkotó tanítványaik közül huszonnégyen állítottak ki egykori tanáraikkal együtt. Sepsiszentgyörgyről B. Hajdú Enikő és Vargha Mihály, Kézdi­vásárhelyről Ráduly Imre, Lázár Levente, Szabó Kriszta, Zöldes Sándor és Vetró Bo­doni Barnabás, Brassóból Olsefszkyné Jakabos Imola és Vetró Bodoni Sebestyén András munkái láthatók. /Iochom István: Tanár-tanítvány kiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 24./

A Csiporkázó Játszóház Egyesület és a Petőfi Sándor Művelődési Otthon június 24-én a művelődési napok keretében hatodik alkalommal szervezte meg a gyermek-néptánc­ta­lálkozót Alsócsernátonban, melyen kézdiszentlé­leki és csernátoni gyermekegyüttesek vettek részt.  A néptánc-találkozón Csernáton egyik magyarországi testvértelepülésének, Bolynak a gyermekegyüttese is részt vett. Június 25-én a rendezvény az Ika-vár alá költözött, ahol megtartották az ötödik Ika-vári néptánc-találkozót. A szabadtéri színpadon sepsiszentgyörgyi, kézdiszentléleki, kovásznai és csernátoni felnőttegyüttesek léptek fel. /Iochom István: Gyermek-néptánctalálkozó – hatodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 26./

Az idén első alkalom szerveztek falunapokat Szentkatolnán, melyen könyvbemutatót is tartottak. Szentkatolnai Bálint Gábor Válogatott írások című, Zágoni Jenő szerkesztésében és kiadásában a múlt évben Budapesten megjelent könyvet Jakab Jolán történelemtanár ismertette, majd dr. Borcsa János irodalomkritikus átadta a kovásznai születésű Zágoni Jenő által a nagy nyelvész szülőfalujának küldött köteteket. Több példányt kapott a Bálint Gábor Általános Iskola, a községi könyvtár, a római katolikus egyház, és magánszemélyek is átvehették a kiadó adományát. /Iochom István: Könyvadomány Bálint Gábor szülőfalujának. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

Július 1-jétől az ikafalvi iskola egykori kántortanítójának, Szabó Lajosnak a nevét viseli. Erre az első alkalommal megszervezett művelődési napok keretében került sor Ikafalván. Nagyoláh Ilona tanítónő a neves iskolamester életét és munkásságát, valamint a nagy múltú iskola történetét ismertette. Az iskolakeresztelőn Szabó Lajos (1863–1920) leszármazottjai is jelen voltak. Az összevont elemi iskola tanulói verssel és énekszóval köszöntötték a meghívottakat. Az iskola falán elhelyezett, Szabó Lajost ábrázoló domborművet – Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrász alkotását – Nagyoláh Ilona és dr. Krizbai Adorján, Szabó Lajos unokája leplezte le. Ezután a csernátoni Csiporkázó Játszóház Egyesület szervezésében játszóházat tartottak, megnyílt a Szász Barna testnevelő tanár művészfotóit bemutató kiállítás és a gyermekrajztárlat az iskolában, bemutatták Mátis Izabella hitoktató Ikafalva című falumonográfiáját, majd fellépett a csernátoni néptáncegyüttes és a csernátoni furulyás diákok csoportja, valamint az illyefalvi színjátszó csoport. Július 2-án falutalálkozót tartottak. Fellépett a kézdivásárhelyi református egyházközség dalárdája és az Üzenet együttes. Az istentiszteletet követően a temetőkertben megkoszorúzták Ikafalva hősi halottainak emlékművét. /Iochom István: Az öreg skóla keresztelője. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./