Az üzbég menekültek csoportja július 29-én megérkezett a temesvári repülőtérre. Az üzbégek a májusi, andizsáni vérengzés idején hagyták el országukat és Kirgizisztánba menekültek. A menekültek ideiglenes befogadását Antonio Guterres, az ENSZ menekültügyi főbiztosa kérte Bukaresttől. Az üzbégek legfennebb hat hónapig tartózkodnak Romániában, ez idő alatt az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Nemzetközi Migrációs Szervezet közbenjár, hogy a menekültek állandó tartózkodási engedélyt kapjanak más országokban. /Megérkeztek Temesvárra az üzbég menekültek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./

Számítógépek döntik el, ahelyett, hogy pályázatok, esetleg személyes beszélgetés alapján a tanintézetek vezetősége döntene arról, hogy kikből álljon a tantestület. A gép döntése pedig szent és sérthetetlen, derült ki, amikor néhány sikeresen vizsgázott marosvásárhelyi pedagógus hiába kereste a listákon a nevét. A magyar nyelv és irodalom katedrára pályázók közül éppen az első két legjobb általánost elért pedagógusról derült ki, hogy nem juthatnak címzetes álláshoz. Állítólag azért, mert a tanárok által aláírt ellenőrző kérdőívben úgy szerepelt, hogy „román vonalon” végezték tanulmányaikat. Reggel nyolc órától este nyolcig tartó várakozás, kérelmezés során sem sikerült elérniük a változtatást. Végül Dáné Károlyhoz fordultak, s a Tankönyvkiadó igazgatójának beavatkozása oldotta meg a két magyar szakos tanár helyzetét. Változatlan maradt viszont annak a francia szakos tanárnőnek az elutasítása, akinél az úgynevezett magyar vonal került a kitöltött személyi lapra. Annak ellenére, hogy a francia főszakot románul tanulta, hisz azt nem oktatták sohasem magyarul, de elmulasztott nyelvvizsgára jelentkezni. Így nem juthat címzetes katedrához a vegyes általános iskolákban, mivel az órákat csak a román tagozatot feltüntetve hirdették meg. /(bodolai): Fő a pontosság (?) = Népújság (Marosvásárhely), júl. 30./

Hétfőtől magyar nyelvű telefontudakozó szolgálat indul, amelyet az ország bármely megyéjéből el lehet érni – jelentette be Nagy Zsolt hírközlési miniszter, aki augusztus 2-án a marosvásárhelyi bemutatón elsőként tárcsázza a 932-es telefonszámot, amelyen ezentúl magyar nyelven kaphatják meg az érdeklődők a telefon-előfizetők hívószámára vonatkozó információt. A tudakozó központja Brassóban lesz. Az új szolgáltatás mindennap reggel hét és este tíz óra között igényelhető, hétköznap és hétvégén egyaránt. Külföldről és mobiltelefonról is hívható lesz a tudakozó. Ehhez külföldről Románia hívószáma (40) után Bukarest távolsági hívószámát (021) kell tárcsázni, ha a RomTelecom magyar nyelvű tudakozójának 932-es számát akarja felhívni a telefonáló. /Magyar nyelvű telefontudakozót indít a RomTelecom. = Krónika (Kolozsvár), aug. 1./

A csíkkozmási falunapok az 1848–49-es szabadságharc nyergestetői csatájának 156. évfordulója megünneplését is zászlajára tűzte. A nyergestetői ütközet egyike volt a szabadságharc legutolsó csatáinak, ahol egy maroknyi, szülőföldjéhez ragaszkodó honfi életét áldozta, szembeszegülve a hatalmas sereggel, az osztrák császár által behívott cári haddal. Ökumenikus istentisztelet után megáldották a hősök temetőjét, a belgiumi Horváth Vilmos Julianus-díjas által állíttatott kopjafát, majd a kegyelet koszorúit, virágcsokrait is elhelyezték az emlékműnél. /Ferencz Imre: Megemlékezés Nyergestetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség kifejtette, hogy összmagyar előválasztásokat kell sürgetni. Pártként kell felkínálni egy jobbközép értékeket hordozó alternatívát a posztkommunista RMDSZ-szel szemben. Szász Jenő nem zárkózna el a román pártokkal való együttműködéstől sem. Nem azt mondja, hogy román pártok színeiben induljanak, hanem konstruktív párbeszédet kell kezdeni a román politikai elit jobbik felével. Ezzel az RMDSZ-ből kikényszerítik a párbeszédet. /Bagoly Zsolt: Szász Jenő: építkezni kell, nem kritizálni! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 2./

Kelementelke kicsiny falu, de egyszer nagy esemény színhelye volt: 1605. májusában itt tartották a székely nemzetgyűlést, amely jóváhagyta a Bocskai István vezetése alatti felkelést. Kelementelke május 30-31-én szervezte első falunapját. A 400 éve itt tartott országgyűlésre és az 1848/49-es szabadságharc hőseire emlékeztek. A kilencszáz alatti lélekszámú települést zömmel református magyarok lakják. Az alkalomra felújított templomot megáldotta és igét hirdetett dr. Pap Géza püspök. Bocskai fejedelemről szólt dr. Egyed Ákos professzor előadása. Bocskai háborújának legnagyobb eredménye a református vallás szabadságának kivívása volt. Dr. Pál-Antal Sándor előadásában vázolta Kelementelke történetét. A falu monográfiájának ez az alapos kutatási eredmény kell az alapját képezze. Felállítottak a templom oldalában kopjafát, mely a 400 éve történt eseményre emlékeztet. Mester Zoltán, a szovátai Bernády György Egylet elnöke szavalt. Szép sikernek örvendett a szőttes-kiállítás és Sándor János székelyszentistváni faragó címerkiállítása. /B. D.: Falunap Kelementelkén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

Szépkenyerűszentmártonban a gyermekek egyheti kézműves munkájának bizonyítékaival díszítették ki az ifjúsági tábor deszkakerítését. A táborba budapesti, érdi, kolozsvári, szamosújvári és dési gyermekek jöttek el. A résztvevők megismerkedtek a mezőségi hagyományokkal, népdalokat és népi gyermekjátékokat tanultak. /Stanik Bence: Szépkenyerűszentmárton. Ifjúsági tábor és Hagyományőrző Falunapok a Mezőségen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

Ha a magyar kormány attól tart, hogy a kettős állampolgárság választójoggal is járna, „akkor el kell mondani, hogy egyetlen határon túli magyar szervezet sem kívánja, hogy a választóit bevonják a (magyarországi) belpolitikai csatározásokba” – nyilatkozta augusztus 3-án Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a Pozsonyban megjelenő Új Szóban. Az MKP korábban sérelmezte, amiért a külhoni magyarok képviselőit nem hívták meg a múlt hét végén Budapesten megtartott nemzetközi konferenciára, ahol szakértők vizsgálták a kettős állampolgárság intézményét érintő kérdéseket. Budapest ismét a „rólunk, nélkülünk” elvet alkalmazta: azon gondolkodnak, hogy nézzen ki a kettős állampolgárság, vagy az azt helyettesítő intézmény, de az érintetteket nem hívják meg. Ez rossz módszer – mondta a vezető szlovákiai magyar politikus, és emlékeztetett rá, hogy a meghívás nem először maradt el. /Bugár nem igényelne magyarországi választójogot. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./

Egyezményt írt alá a kettős állampolgárság megadásáról augusztus 4-én Zágrábban Adnan Terzic boszniai és Ivo Sanader horvát kormányfő. Az államközi egyezmény aláírásával a két miniszterelnök lényegében a Horvátország és Bosznia között meglévő gyakorlatot törvényesítette, Szarajevó ugyanis eddig sem gördített akadályt az elé, hogy boszniai horvátok horvát állampolgárságot kapjanak. Zágráb az 1992–95 közötti háború alatt tömegesen adta meg a horvát állampolgárságot a boszniai horvát közösség tagjainak. /Horvát és bosnyák egyezség a kettős állampolgárságról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Végvár névvel megjelent Székelyderzs és Székelymuzsna ingyenes havilapjának első száma. A lapot az önkormányzat és a Viharsarok Egyesület /Székelymuzsna/ közösen adja ki, a helyi unitárius lelkészi hivatal, Demeter Sándor Loránd lelkész és Újvárosi Katalin tiszteletes asszony hatékony közreműködésével. Farkas Wellmann Endre a főszerkesztő. A Végvár politikai irányzatoktól függetlenül a civil szféra, az önkormányzat és a két település kulturális, ünnepi és hétköznapi eseményeiről, valamint egyházi életéről tájékoztat. /bágyi: Két falu havilapja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./

Marosfőn július 10–16-a között zajlott a román történelemnek és civilizációnak szentelt VIII. Nyári Egyetem. Itt néhány nap alatt tisztáznak szaktekintélyek által kétszáz éve vitatott kérdéseket. Példának okáért A román történelem és civilizáció a Kárpát-kanyarban témájú eszmecsere szereplői visszamentek a történelem előtti időkbe, és megállapították: a román földet – beleértve Hargita és Kovászna tájait – a Cucuteni, vagyis a korai Európa legelőrehaladottabb kultúrája uralta, ebből fejlődött ki a dák, majd a román civilizáció, amelynek szószólói most Marosfőn találkoztak. A román nemzet kialakulására dr. Dorinel Ichim bákói muzeológus dolgozott ki elméletet: erdélyi, moldvai, havasalföldi románok a régmúlt idők folyamán vásárokban, majálisokon találkoztak, ismerkedtek, majd házasodtak, apa-, illetve anyatársakká váltak, és kész, így alakult ki Európának egy magas kultúrájú népe! Dr. Ioan Lacatus egykori sepsiszentgyörgyi pártaktivista, jelenleg a hangzatos elnevezésű Kovászna–Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója határozottan elvetette Székelyföld autonómiájának gondolatát. A felszólalók súlyos hibának tartották a magyar iskolák különválását. Különösen súlyos a helyzet Udvarhely – Székelykeresztúr vidékén – jelezték a marosfői tudósok: itt a román gyermekek magyarul beszélnek. Gheorghe Bejan mérnök, a Moldvai Katolikusok Egyesületének elnöke felháborodva közölte, hogy Moldvában újra indulnak magyar osztályok. Egyetlen magyar szakember sem kapott meghívást Marosfőre, ahol mindenki mindenkivel egyetértett. Codrin Munteanu, az újszülött Hargita–Kovásznai Románok Társadalmi Fórumának elnöke kifejtette: „A román államnak tizenöt éve nincs stratégiája az itteni románság számára.” /Barabás István: Elemista egyetem. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 6./

Molnár Tünde orgonaművész a bukaresti Ciprian Porumbescu Zeneakadémia elvégzése óta számtalan hazai és külföldi fellépést tudhat maga mögött. A művésznő július 7-től Marosvásárhelyen nyáresti hangversenyekkel lép fel. Kiváló elődjének, Kozma Mátyásnak, a Marosvásárhelyi Filharmónia egykori orgonistájának köszönhető, hogy sikerült az orgonát restaurálni. – Molnár Tünde szerint Terényi Ede a huszadik század egyik legjelentősebb erdélyi zeneszerzője, szívesen játszik műveiből. Legjobban azokra az ősbemutatókra büszke, melyeken itthon vagy külföldön a neki dedikált műveket játszotta. Molnár Tünde nemrég doktorált, doktori tézisének témája: A huszadik századi orgona Erdélyben. Két könyve megjelent, most készül harmadik kötete. Molnár Tünde Nagyváradon, a Partium Egyetemen orgonát tanít, de az előadóművészet sohasem fog háttérbe szorulni életében. /Mészely Réka: A marosvásárhelyi orgona lelke tartotta itt – interjú Molnár Tünde orgonaművésszel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

Szabó Gy. László, a nagyapa orgonaépítő mester volt, 40 évig űzött mestersége alatt legalább 32 orgonát épített Erdélyben, legalább 150 orgonát javított Székelyföldön, Csángóföldön, Partiumban. A Romániában fellelhető több mint 1100 orgonából legalább ezer hangszer Erdélyben található. Az unokák, a három testvér, hűek maradtak az orgonához: Molnár Csaba és Molnár József orgonaépítő, Molnár Tünde pedig orgonaművész Marosvásárhelyen, a Zeneakadémián doktorált, itthon és külföldön koncertezik sikerrel. Apjuk református lelkész Misztótfaluban, a Misztótfalusi Kis Miklós Múzeum alapítója. Marosvásárhelyen Molnár József megjavította a Keresztelő Szent János plébániatemplom orgonáját, ő hozta rendbe a ferencesek templomának orgonáját, az unitáriusokét, s most kezdi el a marosvásárhelyi Vártemplom orgonájának felújítását. A Vártemplom ugyanis új orgonát kapott Németországból, a régit Molnár a szentélybe viszi, az újat a karzaton építi fel. Molnár József már több mint száz orgonát javított, s újakat is épített Tasnádszántón, Bálványoson. Kiemelkedőbb teljesítménye a kolozsmonostori apátság orgonájának a javítása volt. A kolozsmonostori munka három évig tartott. Az eredmény: az Európai Unió a felújított apátsági templomot és felújított orgonáját európai örökségként Europa Nostra díjjal jutalmazta. /Lokodi Imre: Molnár József tenyere. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 7./

Bereck művelődési központjában Illyés Kinga halálának első évfordulóján a szentmisét követően emlékeztek arra a nagy művészre, aki 1940-ben itt, Gábor Áron szülőfalujában látta meg a napvilágot, és innen indult művészi pályafutása. Az emlékműsor keretében felidézték a néhai művész életútjának főbb állomásait. Balogh András, a művelődési központ igazgatója közölte, hogy a közeljövőben Illyés Kinga-emlékszobát fognak avatni, és egy majdani közművelődési egyesület is az ő nevét fogja viselni. /(Iochom): Illyés Kinga emlékére (Bereck). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 9./

A magyarországi Gyomaendrőd Nagyenyeddel 1993-ban kötött testvérvárosi szerződést. A gyomaendrődiek amikor csak lehetett, mindig segítettek. Így történt ez augusztus 8-án is, Dávid Imre gyomaendrődi polgármester a testvérváros nevében 1 millió forint, azaz 4000 eurónyi segéllyel érkezett, mely összeget a város infrastruktúrájának rehabilitációjára és főleg a központi, néhány héttel ezelőtt beszakadt híd felújítására szántak. /T. A.: Gyomaendrődtől 4000 euró. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 10./

Ötödször rendezték meg Kisiratoson a képzőművészek nemzetközi táborát a Máltai Segélyszolgálat helyi fiókjának támogatásával. A tábor házigazdái dr. Almási Béla és felesége, Olga asszony voltak. Az érdeklődők megtekintették az alkotótáborban részt vett 15 festő és két szobrász munkáit. /Regéczy Szabina-Perle: Nemzetközi tábort zártak Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 11./

Hetvenöt éve, 1930. augusztus 12-én született Budapesten Soros György magyar–amerikai pénzember. Zsidó családjának nagy része a náci népirtás áldozata lett. Soros 1947-ben hagyta el az országot, s a londoni közgazdaság-tudományi egyetemre iratkozott be. 1956-ban New Yorkba költözött, itt európai értékpapírok szakértőjévé vált. 1973-ban indította el saját befektetési alapját, amely a kezdő 12 millió dollárról 13 milliárd dollárra növekedett. Vagyona harmadát egy 1987-es tőzsdekrach nyomán napok alatt elvesztette, de öt év múlva javított: 1992-ben az angol font kiválására játszott az európai valuták árfolyamrendszeréből, s igaza lett – a nemzetközi valutaválságban 1,5 milliárd dollárt nyert. Soros számos országban létrejött alapítványainak célja a nyitott társadalom. 1980-tól adott a Nyitott Társadalom Alapítvány kelet-európai ellenzékieknek is ösztöndíjat. Magyarországi alapítványa 1984-ben született, a kommunista hatóságokkal létrejött megállapodás alapján ezt eleinte az MTA és a New York-i Soros Alapítvány közös bizottsága irányította, s évi 3 millió dollárral rendelkezett. Az Alapítvány vezetője Vásárhelyi Miklós lett. 1989 után a Soros Alapítvány a civil szervezetek létrejöttét támogatta. A Soros Alapítvány a magyar kultúra támogatására 31 millió dollárt és 763 millió forintot költött 1984-92 közt. 1994-től főleg az oktatás és az egészségügy reformjában vett részt, a század végén a hátrányos helyzetűeket, az esélyegyenlőséget s az EU-csatlakozást támogatták. Soros a század végén 50-nél több országban működtetett alapítványt. A globalizáció szerinte megakadályozza az államokat abban, hogy visszaéljenek a hatalmukkal, s a szabadság olyan fokát nyújtja, amelyre egyetlen állam sem képes. Árnyoldalának tartja, hogy a szabad verseny egyenlőtlenségeket szül országon belül és országok között. Fő alkotásának a budapesti Közép-európai Egyetemet tartja, itt 40 ország majdnem ezer diákja hallgat posztgraduálisan társadalomtudományokat. Tőzsdei manővereit s a nyitott társadalmat szolgáló alapítványait ma is sokan vitatják. (MTI–Panoráma) /Az egyetlen magánszemély, akinek saját külpolitikája van. Soros György 75 éves. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 13./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) nem mond le a Székelyföld autonómiájáról, az erről szóló törvénytervezetet pedig egyszer, kétszer, százszor kell benyújtani a parlamentben – jelentette ki augusztus 13-án Marosvásárhelyen Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó a Marosszéki Székely Tanács tagjai előtt kifejtette, Székelyföld autonómia-statútumának másodszori benyújtása június végén a parlamentben fontos volt. /Csapó következetes. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 15./ A Székely Nemzet Tanácsnak Székelyföld területi autonómiájának elnyerése érdekében a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz kell fordulnia – tanácsolta Csapó I. József azoknak a helyi tanácsoknak, amelyek az autonómia eléréséért népszavazás kiírásáról határoztak, azonban döntésüket a román igazságszolgáltatás megvétózta. Az SZNT nem ért egyet az RMDSZ azon véleményével, mely szerint először a Székelyföld gazdasági fejlesztését kell elérni, és csak ezután lehet tárgyalni az autonómiáról. /Strasbourgba az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Augusztus 14-én, vasárnap tartották Holtmaroson a tizedik Gyöngykoszorú-találkozót, közel harminc hazai és magyarországi település tánccsoportjának részvételével. A találkozó falunap is volt egyben, amelyre a hétszáz lelkes település lakosságánál sokkal több vendég érkezett. Lovas fiatalemberek, mazsorettek vezették a felvonulást, amely bejárta a falut, majd a református templomban tartott istentiszteleten pihent meg. – Legtöbben az idén jöttek el – jelezte Papp György, a rendezvény lelke, a kultúrotthon vezetője. /(bodolai): És eljöttek a fiatalok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

Augusztus 14-én a Maros megyei település Somosd hármas ünnepségre várta haza fiait. A falutalálkozón a település első írásos említésének ötszázadik, a református templom építésének kétszázadik évfordulóját ünnepelték és – a tanfelügyelőség dacolása ellenére – iskolát neveztek el Kovásznai Sándorról, a nyárádmenti település egyik kiemelkedő személyiségéről. Kovásznai Sándorról és a viharos múltra visszatekintő Somosdról a falu jelenlegi lelkésze, Botos Csaba írt könyvet. Az ünnepségen bemutatott monográfiájában a református lelkipásztor nemcsak a települést és annak egyházát ismertette, hanem külön alfejezeteteket szentelt a nőszövetségnek, a templom orgonájának és toronyórájának, de a somosdi humornak és közmondásoknak, szájhagyományoknak is. A monográfia tételesen tárgyalja mindazt, amiért a helyiek büszkék szülőfalujukra. Az ünnepélyt Miholcsa Gyulának a falu központjában felállított műalkotása koronázta meg. A hármas évfordulót szimbolizáló, kopjafákat idéző obeliszket Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke és a község polgármestere leplezték le. /Szucher Ervin: Hármas ünnep Somosdon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 15./

Gyurcsány Ferenc, Kóka János és Kuncze Gábor szocdem és balliberális koalíciója kétségbeesett gesztusokhoz folyamodik a hatalom megtartása érdekében, egyszerűen kiárusítják a nemzeti vagyon maradékát, például az orosz maffia kezére készülnek átjátszani a Malévet, a nemzeti légi szállítási vállalatot. Köztudott, hogy még a jobboldali kormányzás idején is baloldali médiacézárok uralkodtak, de most – úgy néz ki – eljött az ideje számukra a médiapiac teljes letarolására, illetve birtoklására. Időnap előtt évekre garantálták az RTL Klub és a TV2 televíziós magáncsatornák működtetését, szemet vetettek a Magyar Rádióra is, mely azért egy cseppecskét mindmáig megmaradhatott az objektív tömegtájékoztatás eszközének. A magyar médiatörvény azt mondja ki, hogy minden közszolgálati hír- és véleményközlő szervnek a tökéletes pártatlanság talaján kell állnia, erre ők kitalálták, hogy a vélekedés joga egyharmad részben a kormányt, egy másik egyharmadban a kormánypártokat s a maradékban az ellenzéket illeti meg. Ennek szegült ellene Kondor Katalin, a rádió elnöknője, de mandátumának lejártával Gyurcsány Ferenc és Kóka János elérkezettnek látják az időt, hogy leszámoljanak mindenfajta ellenvélekedéssel, írta Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Iszapbirkózás Budapesten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 16./

A nagyajtai unitárius erődített vártemplom északnyugati sarokbástyájának felújítását 2000-ben kezdték el, de egy év múlva pénzhiány miatt kénytelenek voltak abbahagyni a munkálatokat. Idén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál nyert pályázatnak köszönhetően a hónap végére befejezik. A felújítást követően a bástyában a falu kulturális és ipartörténeti múltját bemutató, valamint kézműves-kiállítótermet alakítanak ki. Sürgős lenne a délkeleti sarokbástya restaurálása is. /(hecser): Megújul a sarokbástya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 19./

Gyergyószentmiklósra látogatott Markó Béla miniszterelnök-helyettes, valamint Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter. A régió RMDSZ-es tisztségviselőivel tartott találkozón kiemelték: elsősorban az RMDSZ munkájának köszönhető az évek óta járhatatlan Bucsin-tetőn áthaladó országút teljes felújítása, ami várhatóan lendületet adhat a környék idegenforgalmának, valamint a gyergyói-medence gazdasági fejlődésének is. A rekordidő – alig egy hónap – alatt lezajlott felújítás 500 milliárd lejbe került. Borbély László hozzátette: hamarosan következik a Csíkszereda–Balavásár útvonal felújítása. Szeptemberben folytatódik a földgázvezetékek lefektetése, és ha az idén nem is, de jövőre bevezetik a gázt Gyergyószentmiklóson. A városban egyébként a közeljövőben megkezdődik egy 150 férőhelyes sportcsarnok építése, Gyergyóditróban pedig tornaterem épül. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ számára elsődleges cél Erdély és ezen belül a Székelyföld infrastrukturális fejlesztése. /Gergely Imre: Borbély László szerint az RMDSZ érdeme a bucsini útjavítás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

A törvénykezésbe való beavatkozásnak ítélte Haller István, a Pro Europa Liga Emberjogi Irodájának elnöke a román külügyminisztérium azon átiratát, amelyben a tárca arra hívja fel a figyelmet, hogy a strasbourgi Emberjogi Bíróságon hozott döntések következtében nem kötelezhetők további kártérítés fizetésére a hadrévi pogromban vétkesnek ítélt személyek. Hadréven az 1993. szeptember 20–21-én kirobbant etnikai konfliktusban egy román és három roma nemzetiségű lakos vesztette életét, a többségi lakosok felgyújtották a faluban élő cigány családok házait, és elkergették őket a településről. 1997-ben egy 22 fős roma csoport a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult, amely most ítéletében jóváhagyta 15 személy peren kívüli egyezségét a román állammal, mely szerint összesen 262 ezer eurót kapnak. Július 12-én a bíróság elmarasztalta Romániát hét roma állampolgárával szembeni rossz bánásmód és hátrányos megkülönböztetés miatt, és kötelezte a román államot, hogy a hét kérelmezőnek fizessen összesen 238 ezer eurót az őket ért anyagi és erkölcsi kár megtérítésére. /Külügyminisztérium–PEL-ellentét Hadrév-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./

„Gyurcsány Ferenc és a hozzá hasonló politikusok kövessék meg a nemzetet, amiért december 5-én a kettős állampolgárság ellen mozgósítottak” – mondta Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke augusztus 21-én Hódmezővásárhelyen sajtótájékoztatóján. A kettős állampolgárság ügyében nagy szükség volna arra, hogy a magyar kormány vizsgálja felül eddigi politikáját – közölte a püspök. Tőkés László emlékeztetve Sólyom László szavaira, akit „lélekben tizenötmillió magyar államelnökének” nevezett, kijelentette: lehetséges a kettős magyar állampolgárság, a határon túli magyarok igénylik ezt, nem lehet sem félbehagyni, sem visszatáncolni, ezt a kérdést rendezni kell. A püspök a szükséges párbeszéd másik fontos területének az autonómia kérdését nevezte, amely szavai szerint „korlátozott nemzeti önrendelkezést jelent a határok megváltoztatása nélkül”. Olyan autonómiacsomagra lenne szükség, amelyet a magyar kormány támogatásával egységesen tudnának képviselni az erdélyi magyar politikai pártok, civil szervezetek és az egyházak – hangsúlyozta Tőkés László. „Soha ilyen alkalmas pillanat nem volt, hogy az államelnöktől kezdve, a határon túli szervezetekig, a civilszféra és az egyházi élet területei összefogjanak és kialakítsák közös álláspontjukat ebben a két fontos nemzetpolitikai ügyben” – mondta a püspök. Az EMNT elnöke közölte, elfogadta Cselényi László, a Duna Televízió elnökének meghívását, hogy augusztus végén, szeptember elején élő adásban beszélgessen Markó Bélával. /Nemzetpolitikai kérdésekről nyilatkozott Tőkés László. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./ Tőkés László püspök jelezte, levélben kereste meg a romániai magyar politikai és civil szervezetek, valamint az egyházak vezetőit, hogy a kettős állampolgárság, az autonómia és az erdélyi magyar közképviselet ügyében önálló és egyenrangú partneri minőségben kezdjenek igazi párbeszédet. Markó Béla azonban kizárta a tévévita lehetőségét. „Erdélyben van elég hely ahhoz, hogy találkozzunk. Nem kell elmennünk máshová azért, hogy párbeszédet folytassunk, és főleg nem kell színházat csinálni ebből a párbeszédből” – mondta az RMDSZ szövetségi elnöke az MTI-nek. /Tőkés László: a miniszterelnök kérjen bocsánatot. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

Húsz kártérítési igénylés gyűlt össze a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal operatív csoportjánál – az árvíz által érintett lakóházak és cégek tulajdonosai még jelentkezhetnek. Az árvíz közel kétszáz székelyudvarhelyi házba hatolt be, összesen mintegy két és fél milliárd régi lejre becsült kárt okozva. A város területén levő utakon körülbelül 600 milliónyi, a városi könyvtárban kétszázmilliós a kár Arról még nincs pontos számadat, hogy a városban hány kút vize vált ihatatlanná. Az áradás elvonulta után megkezdett takarítás folytatódik. /Katona Zoltán: Milliárdos nagyságrendűek az udvarhelyi árvízkárok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 23./

Temesváron Nóti Károly–Pankl Tibor a Vakablak avagy szerepek és szerelmek kabaréjának bemutatója közönségsiker volt. A Temesvári Csiky Gergely Színház a nagyváradi Varázshegy Színházi Műhellyel közös produkcióban, Demeter András István igazgató rendezésében vitték színre. /Szekernyés Irén: Mit láttunk a Vakablakban? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

Megjelent két patinás kolozsvári tanintézmény, a Báthory-, illetve a Brassai-líceum évkönyve. „Báthory István skólájának a 425. esztendejéről számol be ez az évkönyv, amelyben minden megemlített esemény, név és eredmény egyénekre vonatkozik úgy, hogy kikerekedik egész közösségünk munkája, értékteremtő ereje, a gazdag múltra alapozó, jövőbe vetett hite” – írta a kötet bevezetőjében Tőkés Elek igazgató. A Stúdium Kft. gondozásában napvilágot látott kötetet Tőkés Elek szerkesztette. A Brassai Sámuel Líceum évkönyvét Gaal György írása nyitja. A neves művelődéstörténész az 1500-as évek közepétől, az alapítástól napjainkig követte nyomon az iskola fejlődéstörténetét. A Brassai, a szanszkrit nyelv tanára című írásnak is ő a szerzője. Az iskolai rajztanítás múltját elevenítette fel Kováts Ildikó rajztanárnő. Az iskola irodalmi köri tevékenységének eredménye az az értékes gyűjtemény, amely neves íróknak és költőknek a Brassai-líceum felkérésére írt leveleit, verseit tartalmazza. /N. J.: Báthory- és Brassai-évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

Pest megyében építkezik a román titkosszolgálatokkal hírbe hozott erdélyi házaspár. A Szatmári házaspár cáfolja az ellene felhozott vádakat. A Magyar Nemzet Sz. I. monogramját közölte, az Index című internetes újság írta meg, hogy Szatmári Tiborról, az RMDSZ volt magas rangú tisztségviselőjéről, valamint nejéről, Ildikóról van szó. Szatmári Tibor és felesége már évek óta Magyarországon él, egyikük sem szándékozik visszatérni Romániába. A Krónika úgy értesült, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök korábban felháborodott hangon kérte számon Verestóy Attila szenátoron: „miért nem tájékozódott időben arról, hogy Szatmári Tibor a hírszerzés embere?” Verestóy ugyanis annak a bizottságnak az RMDSZ-es tagja, amely a szenátus és a képviselőház nevében gyakorolja az ellenőrzést a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) fölött. Szepessy László, az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalának igazgatója, Szatmári Tibor sajtóiroda-vezető egykori felettese elmondta, a sajtóból értesült a magyarországi kémtörténetről, a házaspár állítólagos szerepéről. Gorka Sebestyén budapesti nemzetbiztonsági elemző a Krónikának elmondta, a román titkosszolgálatok roppant aktívak a térségben, beleértve Magyarországot. Markó Béla szövetségi elnök 1999. június 15-én nevezte ki Szatmári Tibort az RMDSZ sajtóirodájának vezetőjévé. Szatmári aránylag hamar, 2000. március 10-én lemondott tisztségéről, távozása okaként ellenben eltérő érveket sorolt fel a nyilvánosság, illetve Markó Béla előtt. A sajtónak szétküldött nyílt levelében azt írta: az utóbbi félév politikai történéseit figyelembe véve úgy érzi, képtelen egy olyan szervezet sajtókapcsolataiért és médiastratégiájáért felelni, amely nem ért egyet saját magával. „Nem tudom elfogadni, hogy miért állítja az RMDSZ-t az alapszabály szerint képviselő tiszteletbeli elnök, hogy kommunista és totalitarista módszerekkel vezetik a szervezetet. Nem tudom elfogadni, hogy most, a parlamenti választások előtt az RMDSZ egyik vezető testülete sem határolódott el a tiszteletbeli elnök azon kijelentésétől, hogy nem lenne nagy kár, ha a parlamentbe sem jutna be az RMDSZ.” – írta Szatmári. Markó Bélának címzett másik, bizalmas feljegyzése más magyarázatot rejt. Szatmári Tibor ebben azt írja: mivel meggyőződése, hogy jelen pillanatban (vagyis 2000 tavaszán) az RMDSZ és vezetősége a romániai magyarság érdekeit képviseli, nincs szándékában ártani a szövetségnek. „Nem fogom említeni az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalában használatos titkosszolgálati és kommunista módszereket, a mindennapi megaláztatást és az alkalmazottak iránti krónikus bizalmatlanságot.” Szatmári Tibor 1992-ben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform több dokumentumának is aláírója, a neve mellett vagy a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt (RMKDP), vagy az RMDSZ Kolozs megyei szervezete szerepel. 1994. április 18-án a Kolozs megyei szervezet ügyvezető testületének titkárává választották, 1995. júniusától szerkesztette az Ügyvezető Elnökség Sajtófigyelőjét. 1995-től az SZKT, ezen belül a Kelemen Kálmán vezette RMKDP tagja. 1996-ban aktívan részt vesz az RMDSZ választási kampányában, elsősorban a rádiós szerepléseket szervezte; 1997. október 3–4-én az RMDSZ elnökének tanácsadójaként számolt be a marosvásárhelyi kongresszuson a szövetség külpolitikai tevékenységéről. 1999. június 15-től Markó Béla kinevezte Szatmári Tibort az RMDSZ sajtóirodájának vezetőjévé, funkciójáról 2000 márciusában lemondott. 2001. szeptember 29-én az SZKT ülésén Szatmári azt kérdezte Markó Bélától, meddig tesz még elvtelen engedményeket a szövetség egységét fenyegető Reform Tömörülésnek és Tőkés Lászlónak. Arra is rákérdezett, hogy az RMDSZ miért nem teszi szóvá a nemzetközi fórumokon a Fidesz „négyéves aknamunkáját”, mely az RMDSZ legitim vezetőségének a megdöntésére irányul. 2002. november 5-én Szatmári Tibor bekerült a kongresszusára készülő RMDSZ programmódosító bizottságába. Szatmári Ildikó (lánykori neve Bajkó) a kilencvenes évek közepén Kötő József oktatásügyi államtitkár kabinetfőnöke volt, 2002 szeptemberében a magyar Oktatásügyi Minisztérium politikai államtitkárának határon túli oktatási tanácsadójává nevezték ki. 2004-ben a HTMH-hoz került, ahol az év áprilisában a hivatal főosztályvezetője lett, és az oktatásért, fejlesztésért, egyházi kapcsolatokért és művelődésért felelt. Emellett tagja az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának, amelynek alapító okirata kimondja: a testület elnökét akadályoztatása esetén Szatmári Ildikó helyettesíti, és ebben az esetben őt teljes körűen megilleti az elnök jogköre. A kuratórium mandátuma – így a Szatmári Ildikóé is – idén május 31-én lejárt, de a kormány még nem nevezte ki az újabb kuratóriumot. Szatmári Ildikó a HTMH-ban 2005. április végéig dolgozott. /Szatmáriék tagadják a kémkedést. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

A Sapientia – EMTE csíkszeredai karainak végzős közgazdászai közül többen tudják már, hogy melyik cégnél fognak dolgozni. A szociológia szakos hallgatók már több kutatásba is bekapcsolódtak, to­vábbi kutatásokat szeretnének végezni, és ezek eredményei alapján Székelyföld fejlesztési terveit kidolgozni. A megkérdezettek közül páran egy pályázatíró cégnél dolgoznak. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem nyelv szakán tanuló diákok körében észlelhető a legnagyobb bizonytalanság. Legtöbben Nyugatra szeretnének menni, hogy nyelvet tanuljanak. A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium megkérdezett diákjai felnőtt emberek, akiknek már van munkahelyük. A Csíkszeredában tanuló leendő kommunikációs és PR-szakembereknél magabiztosságból nincs hiány. Észrevehető, hogy a kisebb egyetemek közösségeket formálnak, és ennek köszönhetően sokkal több magabiztos szakembert bocsátanak útjára. /Kádár Beáta: Mi leszel, ha nagy leszel? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 24./