Botrány tört ki a Petőfi-emlékmúzeum kulcsa körül a Máramaros megyei Koltón. Incze Zoltán, a település polgármestere szerint a belépőjegyek árából származó bevétel a községet illeti, ezért a múzeum kulcsának is annak alkalmazottjánál kell lennie. Kicserélte az épület bejáratán a lakatot, kulcsot pedig Kádár Emőkének, a múzeum gondnokának sem adott. „A múzeumvezetés nem hatalmi, hanem szívügy” – vélte Kádár Emőke, akinek nagyapja, Sebők Mihály alapította a múzeumot 1960-ban. /Pesek Attila: Botrányos „kulcskérdés” Koltón. Erőszakkal zárták be a Petőfi-emlékmúzeumot. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Április 22-én ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa. Két elnökjelölt indult: Borbély László eddigi elnök és Benedek Imre. Benedek Imrét, a városi tanács RMDSZ frakciójának vezetőjét választották meg a TKT élére. A két alelnök: Nagy András és Szakács János, a TKT titkára Bán Mózes és Török Gáspár lett. Markó Béla politikai tájékoztatójában bejelentette, az autópálya-ügyben a munka megy tovább, igaz, kevesebb pénzzel. Kelemen Atilla megyei elnök elmondta, hogy lezárultak a tárgyalások a megyei tisztségek elosztásáról. Az RMDSZ a 38%-os jelenlét mellett 48%-ot kapott, egyelőre „döcögnek a kinevezések”. Frunda György szerint nem használják ki a jogi lehetőségeket Florea polgármester törvényszegéseivel szemben. Felrótta, hogy a megyei tanács „nem szinkronizál az elnökkel”, hogy a városi tanácsban „egy-kettő mindig másként szavaz”. /Mózes Edith: Benedek Imre a TKT elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára Bukarestbe utazott, április 22-én találkozott Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Mona Musca kulturális és vallásügyi miniszterrel. A kulturális intézményekre vonatkozó kétoldalú egyezményt szeretné módosítani Románia és Magyarország, lehetőséget biztosítva ezáltal mindkét ország kulturális intézetei számára, hogy fiókintézeteket nyithassanak. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának megnyitása régóta várat magára. /Kulturális egyezmény módosításáról tárgyaltak Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Az RMDSZ jó súllyal, aránnyal van jelen a kormányban, kormányfő-helyettese, három további minisztere, kilenc államtitkára van, és több államtitkári rangú vezetője dolgozik különböző országos hivatalok és hatóságok élén. Ezzel az RMDSZ valóra válthatja mindazokat az ígéreteket, amelyeket a választási kampányban tett – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes április 23-án a Marosvásárhelyen rendezett sajtótalálkozón. A találkozóra – amelyet moderátorként Stanik István, a szövetség új kommunikációs tanácsosa vezetett – a hazai magyar írott és elektronikus sajtó képviselőit hívták meg. Az RMDSZ elnöki hivatalának sajtóirodája pedig erre az alkalomra elkészítette a Jelenlét című füzetet, amely – a sajtó munkájának megkönnyítése végett – az RMDSZ valamennyi szervezeti, kormányzati és parlamenti tisztségviselőjének címét és telefon-elérhetőségét is tartalmazza. Markó leszögezte: az erdélyi autópálya építése folytatódik. A kisebbségi törvénytervezetnek a kormány által történt halasztását az elnök a kabineten belüli ellenzéssel magyarázta. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-es médiatalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A kisebbségi törvénytervezetből kikerültek azok a rendelkezések, amelyeket a Velencei Bizottság és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa diszkriminatívnak talált, így az RMDSZ nem látja okát annak, hogy az említett szervezetek ne véleményezzék pozitívan a tervezet szövegét – jelentette ki Márton Árpád képviselő a marosvásárhelyi médiatalálkozón. A változtatás után 15 helyett a kisebbség összlétszáma 10 százalékának kell aláírnia a támogatólistát, illetve a 15 megyés területi megoszlásból kikerült a kötelező bukaresti taglista; a 25 ezres taglétszám felső határként érvényben maradt. A sajtóval fenntartott kapcsolatáról Markó Béla elmondta, politikusi pályafutása alatt soha nem perelt be egyetlen újságírót sem, a replika jogával is mindössze két-három esetben élt. „Szélsőséges pártokhoz közel álló lapoknak nem is replikázom” – jelentette ki Verestóy Attila szenátor, aki szerint nagyon sok alaptalan támadás érte személyét. /Salamon Márton László, Szucher Ervin: Nem diszkriminál a kisebbségi törvény? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Gyalog zarándokol Tatabányáról Csíksomlyóra Bencsik János, a város polgármestere, így tiltakozva a tavaly december 5-i, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás kudarca ellen. A polgármester április 24-én, vasárnap érkezett Nagyváradra. Útjának egyik célja, hogy összefogásra buzdítsa az anyaországiakat és a határon kívül rekedt magyarokat. /Balogh Levente: Engesztelő somlyói zarándoklat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

Április 23. délutánján Miseruhák a századfordulón címmel nyitott kiállítást a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson. A tárlat megnyitóján Hajdó István főesperes üdvözölte a kezdeményezést, majd Várallyay Réka budapesti művészettörténész elmondta, hogy a századforduló egyházi műkincseit számba véve döbbentek rá arra, milyen gazdag anyagot őriznek a plébániák, a már nem használatos miseruhákból, a II. Vatikáni Zsinat ugyanis eltörölte használatukat. Fontos lenne egyháztörténeti és egyházművészeti múzeum létrehozása Erdélyben, hogy az értékek ne kallódjanak el. /Gál Éva Emese: Miseruhák a múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

Április 25-én első fokon emberölési kísérlet miatt öt év börtönbüntetésre ítélték Csibi István csíkszeredai vállalkozót, akinek emellett ötvenmillió lejes erkölcsi kártérítést is fizetnie kell egykori igazgatójának, Magyari Tibornak azért, hogy öt évvel ezelőtt megpróbálta szétverni a sértett fejét. Csibi István ellen őrizetbe vétele óta összesen hét esetben emeltek vádat különböző bűncselekmények miatt, a bírósági eljárások Suceaván, Craiován, Slatinán és Kolozsváron zajlanak. Kolozsváron Magyari Tibor bántalmazása ügyében ítélkeztek. A vádlott tagadta a történteket, mondván: sohasem bántalmazta Magyarit, akivel szerinte „lelki barátok” voltak. Csibit számos csíkszeredai rendőrtiszttel együtt a napokban kihallgatta a korrupcióellenes ügyészség, amely szerint fennáll a gyanú, hogy Csibi bűncselekményeit az általa fizetett csúszópénz és egyéb javak fejében eltussolták a nyomozók. /Rostás Szabolcs: Emberölési kísérletért alapfokon elítélték a csíkszeredai vállalkozót. Öt év börtön Csibi Istvánnak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

Kisebbségvédelem nemzetközi fórumokon címmel rendezett szakmai képzést Budapesten a Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF) a múlt héten, amelyen pályázat útján kiválasztott tizenkét határon túli fiatal vett részt. „Kimondott célunk, hogy a képzésen részt vevők közül minél többen bekapcsolódjanak alapítványunk munkájába, és a határon túli magyar kisebbségek javára kamatoztassák a jövőben az itt szerzett tudást” – mondta Papp Tamás, a HHRF budapesti irodavezetője. A résztvevők meghallgatták Hámos László, a HHRF elnökének üdvözletét, aki videofelvételről jelezte egy Brüsszelben felállítandó nem kormányzati tájékoztató iroda létrehozását a magyar kisebbségek számára. Vizi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének (MTAKI) munkatársa a kisebbségvédelem területén született nemzetközi egyezményeket és dokumentumokat ismertette. Bene Béla, az MTAKI kutatója bemutatta, hogy az intézet által kifejlesztett interetnikus tudásmenedzsment adatbázis hogyan segíti a kisebbségekkel foglalkozó szakemberek mindennapos munkáját az internet útján. /Emberjogi képzés határon túli fiataloknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Erdélyben sokan vannak, akik könyvespolcukon őrzik azokat a köteteket, amelyeket a hetvenes-nyolcvanas években az Országos Széchényi Könyvtárból kaptak, illetve az általuk fizetett vásárlási utalványon vásároltak. A Széchényi Könyvtár Nemzetközi Csereszolgálat osztályán Vekerdi József fogadta a segítségért hozzájuk folyamodókat, és nagy szeretettel látott el könyvvel mindenkit. Vekerdi József igazi szakmája az indológia, a szanszkrit irodalom. S múlt héten a Sapientia Egyetemen tartott előadást Buddháról és Krisnáról. Vekerdi József az egyetemen latin–görög–orosz szakot végzett, emellett elsősorban az indológiával foglalkozott, szanszkritul, majd a szanszkrit „kapcsolt részeit”, a páli nyelvet, Buddha prédikációinak a nyelvét is megtanulta, a mai Indiában a szanszkrit és perzsa keverékéből kialakult urdu nyelvvel is megismerkedett. Elmerült az eredeti ókori indiai szanszkrit nyelvű irodalomban és kultúrában, filozófiában és költészetben. Az 1956-os forradalom után letartóztatták, öt évet töltött börtönben. A börtönből kijövet segédmunkás volt, emellett a Rámájana szanszkrit eposzt fordította. Nyersfordításai alapján készültek Weöres Sándor műfordításai. Később Keresztúry Dezső segítségével bejutott a Széchényi Könyvtár régi könyvek osztályára, 1973-ban pedig a Nemzetközi Csereszolgálat élére került. A történelmi, néprajzi könyveket kicsempészték Erdélybe utazó egyetemistákkal, az idelátogató turisták pedig kaptak vásárlási utalványt, 500 forint erejéig (ami akkor tíz kötetnek az ára volt) vásárolhattak könyvet, ezek kizárólag magyar kultúrával foglalkozó anyagok lehettek. /Takács Éva: Mindenki a maga törvényei szerint éljen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 28./

Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform vezetői tartottak sajtótájékoztatót április 28-án Csíkszeredában a kisebbségi törvénytervezetről. Katona Ádám hangsúlyozta, hogy műhelyként, az RMDSZ belső ellenzékeként kívántak az elmúlt időszakban is tevékenykedni. Több módosító indítványt is kidolgoztak és nyújtottak be a törvénytervezet kapcsán, azonban ezeket a vártnál is kisebb mértékben vette figyelembe az RMDSZ csúcsvezetése. Szerinte az RMDSZ vezetőségében ma is sokan autonómia ellenesek. Katona Ádám a sajtótájékoztatón felsorolta azokat a pontokat, amelyeket az EMK fontosnak tartotta volna, hogy a kisebbségi törvényben helyet kapjanak, ezek szerint a közképviselet és az érdekképviselet kapcsán a politikai, a civil és az egyházak kiemelt szerepét kellett volna rögzíteni, a kulturális autonómia „kifejtését” a kollektív jogok alapján, valamint a szubszidiaritás és a decentralizáció elvének nagyobb mérvű érvényesítését. /(Daczó Dénes): EMK a kisebbségi törvényről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Mintegy ötvenen írták alá azt a Transindex hírportálon is közzétett levelet, amely bírálja a december 5-i népszavazás sikertelensége miatt az erdélyi magyarok megvigasztalását célul kitűző rendezvényeket. A levél elsősorban a magyar állami pénzből 20 millió forinttal támogatott nagyváradi könnyűzene sztárparádéra utal, de Kelemen Attila főszerkesztő szerint az RMDSZ által szervezett Omega koncert is hasonló célt szolgál. A Nagyváradon április 29-re tervezett gálát 19 millió forintos magyar állami támogatásból szervezik , „a népszavazási csalódás feloldására”. Az est sztárvendége a francia Richard Clayderman népszerű zongoraművész lesz. A francia zongorista húsz perces fellépésért 5 millió forintot kap, a színház termét pedig 2 millió forintért bérelték ki. Az Erdélyi Magyar Ifjak Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és kormánypárti képviselőknek címzett levélben kifejtik, „ha valóban nem úgy akarnak bevonulni a történelembe, mint az Erdély által meg nem tűrt magyarországi kormány, ne vagyonokba kerülő zongoraestet szervezzenek a Partiumban, hanem kérdezzék meg az embereket, mire lenne szükségük, hogy boldoguljanak, vagy egyáltalán megmaradjanak a szülőföldjükön.” A szervezet vezetői emlékeztettek a Temes megyei árvizek pusztításaira, ezért azt javasolták, hogy inkább az érintett kilenc magyar település lakóit segítsék a nagyváradi koncerthez hasonló jellegű rendezvények helyett. /B. T.: Tiltakoznak a vigaszkoncertek ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./

Olvasói levél emlékezett Jakabos Ödönre, aki Kőrösi Csoma Sándor nyomában végigjárta a hosszú utat Darzsilingig és onnan vissza Csomakőrösig. Jakabos Ödön. autodidaktaként nyelveket tanult, és több ország városaiban, levelezés útján kapcsolatokat szervezett. Öt dollárral a zsebében, székely harisnyával, váltás fehérneművel és maroknyi földdel Kőrösi Csoma Sándor szobra mellől eljutott Darzsilingbe. Megtakarította eszményképének sírhantját, rászórta szülőfalujának földjét, majd a sírról vett maroknyi rögöt a tudós orientalista szobra mellé helyezte, annak szülőfalujában. Útinaplója 1983-ban jelent meg /Indiai útinapló. Kőrösi Csoma Sándor nyomában, Kriterion Könyvkiadó/. 2001-ben róla nevezték el a nyujtódi általános iskolát. Nevéről és önfeláldozó, nagyszerű tettéről Incze Dénes esperes, tusnádi plébános Erdély katolikus nagyjai / 2003/ című munkájában is megemlékezett. Jakabos Ödönt /Nyujtód, 1940. jan. 25. – Brassó, 1979. okt. 22./ kopjafa illetné meg Csomakőrös templomának fala mellett. Újra ki kellene adni útinaplóját. /Tibád Sándor nyugalmazott történelemtanár, Budapest: Elmegyek, elmegyek, hosszú útra megyek…= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./

Április 25-én Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban megnyílt Gy. Szabó Béla, a jeles erdélyi képzőművész centenáriumi gyűjteményes kiállítása. A művész nevelt fia, Ferenczy Miklós tiszteletes, az örökség kezelője elmondta: csepp ez a tengerből, hiszen az életmű maga mintegy 15 ezer szén- és tusrajzból, 1500 fametszetből, 200 olajképből és csaknem 2000 pasztellből tevődik össze. Erre a vándorkiállításra, amely az előző hónapokban megjárta már Szászrégent, Nagyváradot és Székelyudvarhelyt is, úgy válogatták össze az anyagot, hogy minden korszakából, általa kedvelt műfajból ízelítőt nyújtson. A megnyitón megjelent dr. Kuna Tibor, akit több évtizedes barátság fűzött a száz éve született, s húsz éve elhunyt művészhez. Kuna rendszeresen vásárolt a művész eladásra szánt képeiből, így aztán ma irigylésre méltóan gazdag Gy. Szabó Béla-gyűjtemény birtokosa. Elmondta, hogy ő javasolta a csíki múzeum igazgatójának egy Gy. Szabó-tárlatot a birtokban levő képek segítségével. Az elképzelés azonban terv maradt, és most dr. Kuna az újságból értesült a vándortárlatról. /Cseke Gábor: Ha volna egy pisztolyom. Az elmaradt tárlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

A Marosvásárhelyi Városi Tanács elfogadta a többséget alkotó RMDSZ-frakció javaslatát azzal kapcsolatban, hogy a tanácsosok román és magyar nyelvű hivatali igazolványokat kapjanak. A román tanácsosok szerintük a kétnyelvű igazolványok bevezetése nem rossz ötlet, de hasznosabb lenne, ha a második nyelv a román mellett az angol lenne. /Kétnyelvű igazolványok. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

Megjelent A magyar irodalom szolgálatában. Írások Pomogáts Béláról /Közdok Kiadó, Budapest/ című vaskos kötet, Beke György szerkesztésében. Pomogáts Béla tavaly októberben volt 70 éves, s a hű pályatárs, Beke György ebből az alkalomból gyűjtötte egybe a róla eddig megjelent írások java részét. Juhász Ferenc költő, „a haza közalkalmazottjának” nevezte Pomogáts Béla irodalomtörténészt, kritikust, irodalomszervező mindenest. Pomogáts Béla első könyve Kuncz Aladárról szóló monográfia volt. 2004-ig 66 önálló kötettel jelentkezett, ezenkívül 45 kiadvány szerkesztése, sajtó alá rendelése az ő nevéhez fűződik. Gyakorta beutazza a Kárpát-medencét Pozsonytól Sepsiszentgyörgyig, Marosvásárhelytől Lendváig, Kassától Kolozsvárig, jelen van a szellemi élet fórumain. Pomogáts teljesítményének nem kis hányada erdélyi kötődésű: A transzilvanizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája (1983), Jékely Zoltán. Monográfia (1986), Jelenidő az erdélyi magyar irodalomban (1987), Kisebbség és humánum. Műértelmezések az erdélyi magyar irodalomból (1989), A romániai magyar irodalom (1991), Erdélyi tükör (1995), Épülő hidak (1998), Leletmentés (2000), Műhely Erdélyben (2001), „Transsylvan hősköltemény” (2001), Változó Erdély (2001), Erdély hűségében (2002), Villanófényben (2002), Kulcsok Erdélyhez (2003), Erdélyi tetőn (2004), Erdélyi autonómia – európai integráció (2004)… S mindehhez hozzátehetjük az általa tető alá hozott gyűjteményes köteteket, válogatásokat is, például ezeket: Kuncz Aladár: Tanulmányok, kritikák (1973), Dsida Jenő: Út a Kálváriára (1985), Erdélyi magyar olvasókönyv (1989), Nyirő József: Leánykérés a havason (1989), Erdély jelene és jövője (Beke Györggyel; 1991), Sütő András: Mese és reménység (1991), Erdélyi városképek (1994), Tükör előtt. In memoriam Dsida Jenő (1998), Áprily Lajos emlékezete. A kor falára (2002), Apa és fiú. Áprily Lajos és Jékely Zoltán erdélyi versei (2002), Jelszó és mítosz (2003), Vajúdó idők küszöbén. Erdélyi magyar írók történelmi elbeszélései (2004)… Czine Mihállyal és Ilia Mihállyal együtt Pomogáts Béla tudatosította, hogy az egyetemes magyar irodalomnak nincsenek, nem lehetnek trianoni határai. /Nagy Pál: Méltó köszöntés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

115 évvel ezelőtt, 1890. április 30-án Budapesten született Lakatos Géza vezérezredes, Magyarország 1944. augusztus 29. – október 16. közötti miniszterelnöke. Családjának gyökerei Csíkszentsimonba nyúlnak vissza, ezért csíkszentsimoni előnévvel szerepelt. Pár éve a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére emléktáblát állítottak Lakatos Gézának, méghozzá Csíkbánkfalván, mivel Csíkszentsimonban nem mutatkozott erre fogadókészség. Lakatos Géza 1910-ben végzett a Ludovika Akadémián. 1940 márciusától 1941 augusztusáig a II. hadsereg vezérkari főnöke, 1940 augusztusától 1943 májusáig a VIII. hadtest parancsnoka. 1943 májusától 1944 áprilisáig a keleti fronton a magyar megszálló erők parancsnoka (szovjet területen). Miniszterelnöksége alatt eltávolították a szélsőjobboldal leghíresebb képviselőit, a németek követelése ellenére biztosították a megmaradt zsidó lakosság bántatlanságát. Keresztül vitte, hogy a német megszállás után letartóztatott 3000 politikus egy részét a Gestapo szabadon engedje. Lakatos Gézát a nyilasok letartóztatták. A háború befejezése után a szovjet katonai parancsnokság közel egy évig internálta, ahonnan 1946 januárjában szabadult. Kitelepítették Budapestről, fizikai munkát vállalt, hogy megélhessen. Érden harangozó volt, majd zsebkendőket festett, a nyugdíját megvonták. 1960-ban Ausztráliába távozott, Adelhaidban halt meg 1967. május 21-én 77 éves korában. /Erőss István: 115 éve született Lakatos Géza. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./

Április 30-án Csáky Pál szlovákiai kormányfő-helyettes Nagyváradon találkozott a romániai magyar közélet vezetőivel. – Markó Béla RMDSZ-elnöknek, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspöknek is felajánlottam, hogy Szlovákiában üljenek le tárgyalni egymással – jelentette be Nagyváradon Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke. Csáky Markó Béla miniszterelnök-helyettessel együtt vett részt a Kisebbségek kormányzati szerepvállalása a Kárpát-medencében című fórumon. A felvidéki magyar politikust Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is fogadta hivatalában. A fórumon Csáky kifejtette, a hatalomban való részvétel szempontjából a magyar közösség politikai érdekképviselete Romániában és Szlovákiában azonos helyzetben van. Csáky Pál az egység mellett szállt síkra. Markó Béla leszögezte: fontos a politikai pluralizmusról beszélni, de ennek ma Romániában semmiféle valóságalapja nincs. Tőkés László szerint a felvidéki magyarság példát mutatott a Selye János Egyetem ügyével. „Az EU-integráció most kedvező, kényszerítő helyzetet teremtett, amelyben ki lehetne vívni az állami magyar egyetemet is” – fogalmazott. Tempfli József római katolikus megyés püspökkel a szlovákiai katolikus egyház helyzetéről, illetve az ottani fiatal papok elvándorlása nyomán előállt problémákról tárgyalt a szlovákiai magyar politikus. /Markó–Tőkés-csúcs Szlovákiában? = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

Elhangzott Markó Béla miniszterelnök-helyettes állásfoglalása, amelynek lényege: a túszok sorsától független a román katonák további iraki szerepvállalása. Vajon éppen a romániai magyar nemzeti közösség politikai képviseletének a véleményére kíváncsi ebben a kérdésben a hazai és világközvélemény? – kérdezte Nits Árpás cikkében. Nem csodálkozna, ha a többségiek kikérnék maguknak, hogy a romániai magyarok román nemzeti érdekre hivatkozva hagyjanak román nemzetiségű polgárokat valamely fanatikus csoport martalékául. Színtiszta román megyébe az RMDSZ jelölt kormánymegbízottat. Az RMDSZ ezzel akarja cáfolja a nagyromán vádat, miszerint a kormányba jutva, a magyarok csak saját problémáik megoldásával foglalkoznak. /Nits Árpád: Minden lében előzménytelen kanál. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 3./

A Nagyváradi Állami Színház bejáratánál a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom néhány aktivistája fogadta mindazokat, akik eljöttek A tavasz színei című hétvégi zenés gálára, és szórólapokkal próbálták felhívni a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság nem kér a magyar kormány által – több mint húszmillió forintért szervezett rendezvényből. A tavasz színei című rendezvény megszervezésére a budapesti Eurofilm. Co. Hu produkciós iroda 19 millió 605 ezer forintot pályázott és nyert el az Országos Rádió és Televízió Testülettől (ORTT). A produkció idején nem esett szó arról, amivel korábban beharangozták az eseményt, hogy azt a december ötödikei népszavazás miatti fájdalom enyhítésének céljával rendezték volna. Székely Gabriella az ORTT Műsorszolgáltatási Alapjának igazgatója viszont a Krónikának megerősítette, hogy „a pályázati kérelem tartalmazott olyan hivatkozást, érvet, hogy a népszavazás kudarca miatt érzett fájdalom lenne a támogatás megítélésének alapja”. A legnagyobb ovációt az est sztárvendége, Richard Clayderman kapta, alig több mint húsz percig szórakoztatta a nagyérdeműt. /Balogh Levente: Mégsem enyhítették a népszavazás fájdalmát. = Krónika (Kolozsvár), máj. 3./

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésének mielőbbi összehívását szorgalmazták a határon túli magyarok képviselői az Országgyűlés külügyi bizottságának május 3-i budapesti ülésén. Az ülésen a kormány határon túli magyarságot érintő politikájáról számolt be Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Elmondta, hogy továbbra is a szülőföldön való boldogulást akarják segíteni. Szabó Vilmos szerint a Fidesz felelős azért, hogy a határon túlra kerültek a magyar belpolitikai csatározások. Németh Zsolt (Fidesz), a testület elnöke „válságösszefogást” javasol a határon túli magyarság ügyében. Úgy látja, holtponton vannak a kapcsolatok a magyar kormány és a határon túli szervezetek között. Dudás Károly, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke szomorúnak nevezte a december 5-én történteket. Délvidék kritikus pillanatban van, ezért fontos lenne a kormány határozott kiállása az ott élő magyarok mellett. Úgy látja, Magyarország schengeni állammá válásával a Vajdaság körül bezáródhat a „balkáni kalitka”, ahol mára állami szintre emelkedett a magyarellenesség. Bárdos Gyula, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetője december 5-ét az egész magyar politika csődjeként értékelte, az azt követő kormányzati tevékenységet pedig a tűzoltáshoz hasonlította. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke élesen bírálta a magyar kormány politikáját, mert véleménye szerint beavatkozik a kárpátaljai magyar szervezetek életébe, amikor az „ellen-KMKSZ-t” támogatja. „A magyar kormány miért nem tud visszavonulni”, miután az általa támogatott szervezet vereséget szenvedett a választáson, kérdezte. Szabó Vilmos kifejtette, nem tudja miről beszél Kovács Miklós, mint mondta, „nincs ilyen helyzet”. A határon túli politikusok sérelmezték azt is, hogy az őket érintő döntések előtt a magyar kormány nem kéri ki a véleményüket. /A Máért mielőbbi összehívását szorgalmazzák a határon túli magyar szervezetek. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./

Május 3-án Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes vezetésével eligazító tanácskozásra került sor, amelyre meghívást kaptak a magyar prefektusok, alprefektusok, megyei tanácselnökök, alelnökök, vezérigazgatók és igazgatók. A meghívottak beszámoltak gondjaikról, és választ kaptak a megyékben fölmerülő gyakorlati kérdésekre. Markó Béla összegezte a tanácskozás jelentőségét: arról beszéltek, hogy az RMDSZ elő akar készíteni a kormányon belül egy decentralizációs törvénycsomagot. /(Béres Katalin): Magyar helyi tisztségviselők tanácskozása Bukarestben.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ Áttekintették a koalíciós kormány első négy hónapjának eredményeit. Markó Béla a készülő kisebbségi törvény kormány elé terjesztett tervezetével kapcsolatban elmondta: nagyon nehezen megy a jogszabály elfogadtatása. /Az RMDSZ a közigazgatás decentralizációját szorgalmazza. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

Románia nem tart igényt az árvízi védekezéshez a felajánlott magyar segítségére. Havril András vezérezredes, magyar vezérkari főnök bejelentette, hogy Magyarország felajánlja a Tisza zászlóalj 250 magyar katonájának segítségét és műszaki eszközeit. Románia vezérkari főnöke megköszönte a magyar felajánlást, és közölte: nem élnek vele. A magyar fél által felajánlott élelmiszersegéllyel kapcsolatban közölték: az nem tartozik a román hadsereg hatáskörébe, ezért kormányzati szinten kell a kérdést kezelni. /G. Á.: Nem kell a magyar segítség. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./

Nem utazik kőrösfői küldöttség Tiszavasváriba az Európa Napok rendezvénysorozatra, jelentette ki Antal János, a település polgármestere. Nem kaptak a testvértelepüléstől meghívót, ráadásul konfirmálás lesz Kőrösfőn. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt a kőrösfőiek felhívást intéztek a testvértelepülés polgármesteréhez, hogy szólítsa fel a polgárokat, voksoljanak igennel a referendumon. – Nem válaszoltak. A tiszavasvári polgármester a Magyar Szocialista Párt tagja. /(k. o.): Kőrösfő. Nem mennek a kőrösfőiek Tiszavasváriba. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

A FUEN 50. kongresszusának végén, május 7-én, határozatot fogadtak el az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatosan. Eszerint a FUEN üdvözli a nemzeti kisebbségek védelme és támogatása jogi alapjának megteremtését célzó kezdeményezést. A tervezet ugyanis körvonalazza az egyéni és kollektív jogokat, mindemellett meghatározza a támogatási eszközöket minden olyan területen, amely a nemzeti kisebbségek tagjai önazonosságának megőrzéséhez szükséges. A kulturális autonómia fogalmának a törvénytervezetbe való belefoglalása szavatolja az etnikai kisebbségeknek az állammal szembeni lojalitását, ugyanakkor lehetőséget teremt a nyelvi és kulturális identitásuk megőrzését szolgáló autonómia létrehozására. /Határozattal zárult a FUEN. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

A Stúdium Alapítvány frissen megalakult kiadójának első kiadványát mutatták be Marosvásárhelyen, az alapítvány könyvtárában. A háromkötetes egyetemi jegyzet szerzői a MOGYE Gyógyszerészeti Karának oktatói, dr. Tőkés Béla és dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanárok, valamint dr. Donáth-Nagy Gabriella egyetemi adjunktus. A kémia alapjai /Stúdium Alapítvány Kiadó, Marosvásárhely/ három kötetből – Általános kémia, Szervetlen kémia és Szerves kémia – áll. Mezey Tibor László ügyvezető igazgató ismertette a kiadó célját: a marosvásárhelyi állami felsőoktatás jó minőségű kiadványokkal való támogatása. A három kötetes munka az Arany János Közalapítvány támogatásával készült, a csíkszeredai Alutus Rt. nyomdájában. /(bodolai): A kémia érdekes is lehet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 9./

Az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) múlt héten lezajlott kongresszusa vajon nem pótcselekvés, az említett unió nyolcvan körüli tagszervezetének a tevékenysége vajon nem csupán szemfényvesztés? Mit kezdenek a különböző országok kormányai a FUEN vezetősége által egy-egy kongresszus után megfogalmazott és elküldött nyilatkozatával? – fogalmazódott meg a kérdés Köllő Katalinban, a lap munkatársában. A kisebbségek gondot okoznak a fejlett társadalmakban is. Franciaország például visszautasítja a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának a ratifikálását, a brit kormány elutasítja az úgynevezett cornwalli kelta népcsoport, valamint anyanyelvük a „Cornish-nyelv” elismerését, Ausztria négy év után sem tartja tiszteletben az Alkotmánybíróság által hozott határozatot, amely elismeri a területén élő szlovének anyanyelvét hivatalos nyelvként, valamint a kétnyelvű helységnévtáblákat. A macedón kisebbség „Home of Macedonian Culture” elnevezésű kulturális szervezetének beiktatási kérését 15 éve nem hajlandó jóváhagyni a mindenkori görög kormány. Romedi Arquint, a FUEN elnöke elmondta, hogy a FUEN ugyan csupán egy nemzetközi civil szervezet, de a hangja elhallatszik oda, ahova kell. A kongresszusaikon megtárgyalt problémák egész Európában ismertté válnak. A különböző kormányok a FUEN szakértő csoportjainak a jelentéseire támaszkodnak többnyire, amikor esetleges megoldást keresnek a kisebbségek körül felvetődő problémákra. – A mostani kongresszuson pozitív kép alakult ki a Romániában élő kisebbségek helyzetéről, ezt a képet erősítették maguk a kisebbségek által delegált képviselők is, akik szinte mind elégedetten nyilatkoztak a helyzetükről. A FUEN elnöksége különnyilatkozata szerint az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezet jó alapot képez az ország számára a nemzeti kisebbségek védelmére és támogatására kidolgozandó törvényes kerethez. /Köllő Katalin: Kongresszus utáni gondolatok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Megjelent Dukrét Géza, az Erdélyi Kárpátok Egyesület elnöke Emléktáblák, emlékművek Bihar megyében /Partiumi Füzetek 35. kötete, Nagyvárad/ című munkája. A Partiumi Műemlékvédő Bizottság 2000-ben kezdte el a megye műemlékeinek felmérését. Ennek eredményeként a kötet Bihar megye 52 helységéből 258 emlékhelyet mutat be. Nagyváradon 33 emléktábla van. Legutóbb a Partiumi Keresztény Egyetem belső udvarán létesítettek emlékpanteont. Itt Fényes Eleknek, a magyar statisztika atyjának és a kommunizmus áldozatainak táblája áll. Néhány adalék a könyvből: Hegyközcsatárban emléktábla idézi föl Csokonai Vitéz Mihály legációját. Bihardiószegen Kossuth-szobor áll, valamint az álmosd-diószegi csata emléktáblája és emléksziklája. Bihar községben van Gáspár Sándor honvédtiszt emlékhelye. Belényes városban három kopjafa áll a Belényesi-medence mártírainak tiszteletére. Albison turulmadaras emlékmű és Irinyi József-emléktábla áll. Nagyszalontán 27 emlékhely várja a látogatókat. /F. T.: A könyv ünnepe. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 10./

Nyelves Világ – Nyelvi ábrándozások Európában címmel Miklós József európai utazásai nyelvi szempontból való feldolgozását, a csíksomlyói pünkösdi Mária-búcsú múltjának és jelenének bemutatását tartalmazza a ProPOS Kiadónál megjelent, május 11-én a Csíkszeredában bemutatott könyv. /Könyvbemutató Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./ A csíkszeredai ProPOS Könyvkiadó felvállalta néhai Miklós József nyelvész tanár irodalmi, nyelvészeti, művészettörténeti, helytörténeti, történelmi és földrajzi írott hagyatékának kiadását, közkinccsé tételét. A Nyelves Világ a szerző immár harmadik könyve az Európai nyelvek és a Csíki Lexikon után. /Miklós József: Nyelves Világ – Nyelvi ábrándozások Európában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke aggodalommal állapította meg, hogy a kisebbségi népcsoportok autonómiájának védelmezőjeként közismert Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) bukaresti kongresszusán cinkosságot vállalt az alapjában véve diszkriminatív román kisebbségpolitikával. A püspök közleményben emlékeztetett, hogy a kongresszuson a meghívottak elismerően értékelték Románia kisebbségvédelmi lépéseit. A testület a kisebbségi törvénytervezet kapcsán támogató nyilatkozatot fogadott el. Tőkés szerint „a FUEN eme alapvetően kisebbségellenes megnyilvánulásánál még csak a román többségi hatalmat kiszolgáló RMDSZ-pártvezetőség magatartása elítélendőbb, mely kollaboráns politikájával elérte, hogy Románia csatlakozási tárgyalásai során egyáltalán nem is volt téma a nemzetiségi kérdés.” /Elítéli Tőkés a kisebbségi törvénytervezetet támogató FUEN-nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Román–magyar üzletember-konferenciát rendeztek Debrecenben a székelyföldi befektetési lehetőségekről. Borbély László területrendezési miniszter Befektetési lehetőségek a Székelyföldön címen tartott előadást. Elmondta, míg a 2001 és 2004 közötti időszakban az akkori kormány Erdély számára 98,77 milliárd lejt különített el infrastruktúra-fejlesztésre, a havasalföldi megyék összesen 114,064 milliárd, a moldvaiak 132,318 milliárd, a dobrudzsaiak pedig 267,107 milliárd lejt kaptak hasonló célból. Hangsúlyozta: 2007 és 2013 között jelentős uniós forrásokra lehet majd pályázni Romániában, ahhoz viszont, hogy a pénzek lehívhatók legyenek, pályázni képes befektetőkre lesz szükség. „Ebben számítunk önökre” – zárta előadását Borbély. – Tulajdon-tudás-tranzit-turizmus-tartás – fogalmazta meg az „5T” elvét előadásában Matolcsy György volt gazdasági miniszter, a budapesti Növekedéskutató Intézet igazgatója. Matolcsy hangsúlyozta: a Kárpát-medencei földterületek magyar tulajdonban tartása egyre nehezebb feladat, amióta a főleg olasz befektetők földvásárlása Erdély-szerte elterjedt. A „tranzit” címszó alatt az autópályák építésének fontosságát hangsúlyozta. „Ausztria ma már csak jövedelme 8–10 százalékát köszönheti az idegenforgalomnak, de kezdetben ez az arány magasabb volt. Ezt az utat kell követnie a Székelyföldnek is” – tette hozzá. A „tartás” kapcsán figyelmeztetett: rossz kompromisszumokat nem szabad kötni, a közösségi méltóság pedig olyan célok révén tartható, mint a területi autonómia. Geréb László, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) székelyudvarhelyi képzési központjának ügyvezető igazgatója a belső tényezők – vállalkozóbarát gazdaságpolitika, infrastrukturális fejlesztések, lakossági derűlátás – fontosságát hangsúlyozta. Halász János, az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. romániai hálózatának vezetője igazat adott Matolcsy Györgynek abban, hogy a magyar kormánynak nincs koherens határon túli stratégiája. /Salamon Márton László: Debrecenből kéne jönni… = Krónika (Kolozsvár), máj. 11./