"Ápr. 11-én a moldvai csángók küldöttségével találkozott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A küldöttséget Bartha András, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének elnöke vezette. Jelen volt még Bilibók János és Hegyeli Attila, akik a klézsei, illetve a pusztinai iskolában tanítanak magyar nyelvet. A találkozón a 2003/2004- es tanévre vonatkozó újabb magyar nyelvű iskolai csoportok elindításának lehetőségeiről, a helyhatósági és országos választások Bákó megyei megszervezéséről, valamint a csángó gyerekek részére iskolán kívüli oktatási program támogatásról tárgyaltak. A találkozót követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta, körülbelül egy éve, hogy az RMDSZ vezetői Bákóba látogattak, ahol megbeszéléseket folytattak a csángó szövetséggel, amely nyomán szeptembertől két iskolában - Klézsén és Pusztinán - beindult az anyanyelvi oktatás. A román sajtó képviselőit nem igazán érdekelte a csángómagyarok helyzete, inkább a szövetségi elnöknek a szovátai privatizáció, illetve a Legfelsőbb Bíróság minapi döntéséről, az SZDP-nek a székelyföldi régióról kiadott nyilatkozatáról, az erdélyi református egyház körleveléről alkotott véleményére voltak kíváncsiak. Markó Béla kijelentette: a Legfelsőbb Bíróság döntése negatívan befolyásolja Románia külföldi megítélését, hiszen, ha egy évek óta lezárt privatizációt akarnak semmissé tenni. A találkozó végén Bartha András, a Csángómagyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta, hogy elégedett az RMDSZ-szel való együttműködéssel, és hogy bővíteni szeretnék a magyar nyelvű oktatást. Ilyenszerű igényt máris megfogalmaztak Frumoszán, Somoskán, Külsőrekecsényben, Lészpeden és Magyarfaluban is. Elmondta azt is, hogy a külsőrekecsényi pap az oktatási támogatást nemrég "júdáspénznek" nevezte a templomban. /Mózes Edith: Markó Béla a moldvai csángómagyarok képviselőivel találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./"

"Ápr. 11-én Marosvásárhelyen a Bernády Házban a tizedik születésnapját ünneplő Mentor Könyvkiadó rendezvénysorozatának első könyvbemutatóján Káli Király István és Spielmann Mihály mutatta be Pál-Antal Sándor A Székelyföld és városai, valamint Szabó Miklós Művelődés és gazdálkodás az újkori Erdélyben című hiánypótló történelmi munkáit. /Lokodi Imre: Évfordulót ünnepel a Mentor Kiadó. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 12./"

"A Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete elbírálta a beérkezett 182 pályázatot, ebből az alábbi 118 sajtóterméknek ítélték meg pozitívan a kérelmét: A HÉT, A Romániai Magyar Sajtó Értesítője, Ady Endre Sajtókollégium, Arany Koszorú, Armenia - magyarörmény szemle, Az Út, BeMonDó, Besztercei Híradó, Bioterra, Brassói Lapok, Bukaresti Magyar Közlöny, Cimbora, Cipó Diáklap, Cserevirág, Csernátoni füzetek, Csigalépcső, Csíkvidéki Ifjúsági Tudósító, Csillagszem , Dalbimbó, Diákabrak, Ébresztő, Egyházi Tudósító, Eklézsia, Erdélyi Féniks, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Erdélyi Kórus, Erdélyi Múzeum, Erdélyi Riport, Erdélyi Társadalom, Erdővidék - Regionális hetilap, Erdővidéki Lapok, Érted Szól , Felsőbányai Hírlap, Filmtett, FIRKA - Fizika, Informatika, Kémia Alapok, Frissen Festve, Gátaljai Helyzetkép, Géniusz, Güzü, Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola, Háromszék Roma Szombat c. melléklete, Helikon, Hepehupa - Szilágysági művelődési folyóirat, Hétfalu, Hifa-Ro Info, Hírhordó, Hírlap - A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség információs lapja, Hunyad Megyei Hírmondó , Ifirka, Irodalmi Jelen, Iskolaudvar , Kalotaszeg - kulturális közéleti napilap, KEDD - ifjúsági lap, Kellék - filozófiai folyóirat, Keresztény Szó, Keresztmetszet, Kis Küküllő, Korunk, Közbirtokossági Hírvivő, Közgazdász Fórum, Közmag (Közgazdasági Diáklap), Kraszna melléklet 2003, Kraszna Újság, Kulturális Figyelő L.K.K.T., Látó, Levél, Lugosi Hírmondó, Magropress, Magyar Kisebbség, Matlap, MI, Moldvai Magyarság, Mondd, Miért, Múzeumi Füzetek, Múzsa, Műszaki Szemle, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Nagyszeben és Vidéke, Napsugár - gyermekirodalmi lap, Nyelvvédő, Orvostudományi Értesítő, Osteo Info, Perspektíva, PONT.lap - pályázatfigyelő, Pulzus, Református Család, Református Szemle, Romániai Magyar Jogtudományi Közlöny, Romániai Magyar Szó, Rügyek - Muguri (Kraszna), Studia Universitatis Babes-Bolyai, Symbolon, Szabadság, Szászrégen Vidéke, Szebeni Újság, Széhelyhídi Figyelő, Székely Hírmondó, Székelyföld, Szempont, Szevasz Szavisz, Szigeti Turmix, Szilágyság, Szivárvány, Szövétnek - Aradi kulturális szemle, Tábortűz, Tálentum, Tasnádi Tükör, Transindex - a napos oldal, Új Kelet, Unitárius Közlöny, Üzenet, Várad - Irodalom, művészet, társadalom, WEB - Szociológiai folyóirat, Zarnádi Zarándok. /Ülésezett a Communitas Alapítvány Sajtó Szaktestülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./"

"Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből."

"49 milliót sikerült elnyernie pályázat útján Arad megye magyar közösségének a Communitas Alapítvány művelődési szaktestületétől. A 15 beküldött pályázat közül hetet bírált el pozitívan a kuratórium. A csernakeresztúri Hagyományőrző Egylet 10 millió lejt kapott az idei bukovinai székely találkozókon való részvételre, hasonló összeget nyert el az EMKE vajdahunyadi szervezete a Hunyadi Kultúrnapok megrendezésére. A Geszthy Ferenc Társaságnak 6 millió lejt ítéltek oda, a Segesvári Miklós Pál Egyletnek pedig 7 millió lejt a Dévai Magyar Napok megrendezésére. A szászvárosi magyar közösség nevében a helyi református egyházközség nyújtott be pályázatot a gróf Kun Kocsárd születésének 200. évfordulója alkalmából rendezendő szoboravatásra és emlékünnepségre. A kuratórium 5 millió lejt ítélt e rendezvény lebonyolítására. A lupényi római katolikus egyházközség szintén 5 millió lejt nyert el egy vetélkedő megszervezésére, a Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia pedig 6 millió lejt kap táncház beindítására./49 millió lej elnyerése a magyar művelődésre. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./"

"Heves vitát váltott ki az Izsák Márton által készített szoborcsoport talapzatának felirata a marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű felavatása előtt alig egy héttel. A nézeteltérés oka a talapzatra írandó "magyar fasiszták" kifejezés. A Pro Europa Liga emberjogi szervezet levélben kérte a szöveg megváltoztatását, miután Spielmann Mihály RMDSZ-es városi tanácsos, a marosvásárhelyi zsidó hitközség tagja beadvánnyal fordult a szervezethez. Érvelése szerint az emlékmű hivatása az áldozatokra való emlékeztetés, nem pedig az elkövetőkre. "Vétkesek minden országban voltak, és nem tesz jót sem a marosvásárhelyi magyarságnak, sem az együttélésnek, ha az emlékmű talapzatán az egyetlen kifejezés, amely a magyarokra vonatkozik a fasizmussal párosul" - fejtette ki Spielmann. Razvan Theodorescu művelődésügyi miniszter a következő szöveget javasolta: "A magyar fasiszta rendszer által 1944 őszén Marosvásárhelyről és környékéről deportált zsidók emlékére." Egy kerekasztal-megbeszélésen - amelyen Ovidiu Natea prefektus, Dorin Florea polgármester, Virág György megyei tanácselnök, Nicolae Baciut, a Maros megyei Művelődési Felügyelőség főfelügyelője és Ausch Sándor, a Zsidó Hitközség titkára vettek részt - a miniszter megerősítette, hogy az emlékmű finanszírozójaként ragaszkodik az általa javasolt változathoz. A Pro Európa Liga emberjogi szervezet vezetője, Haller István levélben fordult Sauber Bernát hitközségi elnökhöz a szöveg megváltoztatása érdekében. Haller diszkriminatívnak nevezte a magyar fasizmusra vonatkozó kifejezésnek az emlékmű talapzatán való hangsúlyozását. Az Izsák Márton marosvásárhelyi szobrász által készített emlékmű felállítása egyébként visszatetszést keltett az RMDSZ soraiban is. Az elsők között szállt síkra a szoborcsoport elhelyezése ellen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Grün László, a marosvásárhelyi zsidó hitközség titkára hangsúlyozta, nem áll szándékukban megnevezni az áldozatok gyilkosainak nemzetiségi hovatartozását. Ebből a megfontolásból a hitközség vezetősége a Remember Holocaust szöveget szándékozik a szoborcsoportra felkerülő emléktáblára feliratozni. Fodor Imre alpolgármester szerint a miniszter által megfogalmazott szöveg ugyan nem számít történelemhamisításnak, de sértő a magyarságra nézve. Fodor két javaslatot tett a hitközség asztalára. Az elsőben az eredeti szövegből a magyar szó mellőzése mellett szólt. A második tulajdonképpen egy ettől kissé eltérő szöveg volna, amely azonban mit sem változtat a lényegen: "A Magyarország elfoglalása után hatalomra került fasiszta rendszer által 1944 tavaszán Marosvásárhelyről és környékéről deportált és a náci lágerekben kivégzett zsidók emlékére." /Antal Erika, Szucher Ervin: Holokausztszobor-vita. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./"

"Ápr. 25-én Marosvásárhelyen leleplezték azt a táblát, amelyet a prefektúra tornya oldalán helyeztek el, és amely annak a 35 személynek a nevét tartalmazza, akiket a táblán levő felirat szerint a közigazgatási palota pincéjébe zártak, mert "hűek maradtak hitükhöz és nyelvükhöz". Beszédet mondott Zeno Opris, a Vatra Romaneasca elnöke és Ovidiu Natea prefektus. Előbbi szerint ez az akció igazságtétel volt azokkal szemben, akik "egy szomszédos agresszor állam" áldozatai voltak. Nem hagyhatta ki 1990 márciusának az említését sem, s bejelentette, hogy a jövőben fognak még hasonló akciókat szervezni, hogy bebizonyítsák Európának, hogy "ez az ő hazájuk, nem pedig egy régió". A prefektus azt hangsúlyozta, hogy a történelmet meg kell ismerni, hogy ne ismétlődhessenek meg szomorú események. Úgy gondolta, az ortodox nagypéntek a legmegfelelőbb nap erre az ünnepségre, hiszen a táblán felsorolt személyek is "szenvedtek" amiatt, hogy vállalták nemzetiségüket. A Vatra Romaneasca alelnöke, Florin Oproiescu megköszönte a prefektusnak, hogy hozzásegítette az emléktábla kitételéhez. A Gheorghe Sincan esperes által megáldott és megszentelt táblát a Háborús Veteránok és a Hősök Kultusza elnevezésű egyesület megkoszorúzta. Arról a tábláról van szó, amelyet nemrégiben Pop Dumitru nagyromániás szenátor az épület előcsarnokában levő Bernády György-emlékplakett helyére csavart fel négy hatalmas szöggel. Akkor kijelentette: amíg ő Románia szenátora, Bernádynak nincs keresnivalója az egyébként általa épített palota előcsarnokában, bár a valamikori városépítő polgármester arcmását az RMDSZ és a Bernády Alapítvány az összes törvényes dokumentum birtokában tette ki a hall falára. Az akció törvénytelen volt, a pérémés táblát levették, Bernády is visszakerült a helyére. A nagyromániások is tanultak valamit, mert utólag saját táblájukhoz is megszerezték a szükséges engedélyeket. /m.e.: Táblaavató, prefektusi védnökséggel. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./"

"Ovidiu Pecican Aradon született, Kolozsváron szerzett történészi diplomát. Az erdélyi középkorral kezdett foglalkozni, az írott források értelmezését tartja elsődlegesnek.Az Árpád- és Anjou-kori románokkal foglalkozó könyvében kulturális kérdésként foglalkozott a románok erdélyi jelenlétével. A román történelemtudomány "a hazafiság és a romantika egy nagyon nehezen emészthető keveréke" - vallja Pecican. A románok későn tettek meg dolgokat, ez történt a nemzetállammal is. "Az első egyesülésre, mint tudjuk, csak 1859-ben került sor, akkor is a szabadkőművesek hathatós együttműködésével." Szerinte a magyar-román ellentét megmarad a történelemtudományban, a nézetkülönbségek még fokozódnak is, abban az értelemben, hogy egyre több nézőpont, megközelítésmód alakul ki. E kérdésnek a magyar történelemtudományban négy-öt megközelítése is van. Pecican harcolt az alternatív történelemkönyvekért. Elmondta, hogy néhány szenátor Goebbelsként e könyvek nyilvános elégetését javasolta, akkor elkötelezettjévé vált az ügynek. Szerinte lejárt az etnikai határok ideje, s a globalizáció, az internet világában nincs értelme szétválasztó modellről beszélni. A magyar egyetem kérdésében nem látja okát annak, hogy a román állam miért ne finanszírozzon egy ilyen egyetemet, ha a magyarok ezt akarják. Csupán néhány minimálfeltételnek kell eleget tenni. Ezek a következők: az emberek legyenek jóhiszeműek, a terv irányuljon egy közös célra, és a kapcsolatok legyenek korrektek. A regionális szolidaritás ilyen tervből lett fontos fogalommá. /Ami fontos: legyenek közös terveink. Beszélgetés Ovidiu Pecican kolozsvári történésszel, a Provincia-csoport tagjával. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./"

"Tőkés László püspök Észrevételek a Márciusi Fórummal kapcsolatban címmel tette közzé megjegyzéseit. A március 14-i, kolozsvári Márciusi Fórum mind román, mind magyar részről súlyos elmarasztalásban részesült. Román részről Mircea Geoana külügyminiszter szerint: "Egyre csökken a szélsőségesek száma, már csak ezren maradtak." Sajnálatos, hogy a Markó-féle RMDSZ-es vezetőség nem látta szükségesnek elhatárolódni ettől a durva támadástól. Magyarországi részről Alföldi László főkonzult letiltották nemzeti ünnepünknek a kolozsvári Szent Mihály-templomban megtartott központi rendezvényéről. A Határon Túli Magyarok Hivatala a Fórum Farkas-utcai megrendezését próbálta - közvetett módon - akadályozni. Az RMDSZ mind Bukarestet, mind Budapestet a Márciusi Fórum ellehetetlenítésére igyekezett felhasználni. A román Kultuszminisztérium révén az Erdélyi Református Egyházkerületre gyakorolt nyomást a fórum betiltása végett. Eckstein-Kovács Péter révén pedig kolozsvári magyar iskoláink részvételét próbálta megakadályozni a Szent Mihály-templomi ünnepségén. Mircea Geoana külügyminiszter találóan mondotta, hogy a román és a magyar miniszterelnökök a román nemzeti ünnepen Budapesten - a Kempinski szállóban -, a külügyminiszterek viszont a magyar nemzeti ünnepen Marosvásárhelyen koccintottak a két nemzet jó viszonyára. Valójában a román Gyulafehérvári Nemzetgyűlés, valamint a magyar március 15-e közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. Elítéljük a hivatalos RMDSZ-vezetőséget nemzeti ünnepünk előbbiek szerinti eltorzításáért. Tisztességtelennek tartjuk Március 15-e politikai célokra történő ilyetén felhasználását. Sajnálatos, hogy ezen politikai kisajátítási törekvések miatt Erdély több településén alternatív ünnepi rendezvények megtartása vált szükségessé. - A hazai magyar sajtó egy része a Márciusi Fórum kárhoztatása terén még a román testvérlapoknál is messzebb ment. /Erdélyi Riport , márc. 20., ápr. 10. és 15-16., valamint az Romániai Magyar Szó márc. 28. Tőkés László felvázolta az inkriminált cikkek szerzőinek életrajzát. Stanik István (sz. 1954. dec. 17.) a Stefan Gheorghiu Akadémia újságíró szakán végzett 1985-ben, és ettől kezdve a nagyváradi Fáklya ifjúsági rovatának vezetője volt. Jelenleg az Erdélyi Riport című "bérlap" főszerkesztője. Barabás István (sz. 1939. febr. 26-án) 1963-83 között az Előre riportere, rovatvezetője, főszerkesztő helyettese és főmunkatársa volt. 1983-1990-ben magyar nyelvet és irodalmat tanított a Stefan Gheorghiu Akadémia újságíró szakán. Az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsa méltán jelezte ápr. 8-i nyilatkozatában, hogy az Erdélyi Riport és az RMSZ hivatkozott cikkei "részét képezik egy olyan egyházellenes hangulatkeltésnek, rosszindulatú lejáratásnak, amely egyházi elöljáróink személyén keresztül is a református egyházat veszi célba" (RMSZ, 2003. április 11.). Tőkés László különösképpen elítélésre méltónak találta Markó Béla RMDSZ-elnök, illetve Stanik István Pap Géza erdélyi református püspök elleni minősíthetetlen megnyilatkozásait, amelyekben nevezettek attól sem riadnak vissza, hogy a református egyházon belül gerjesszenek megoszlást (lásd: Erdélyi Riport, 2003. márc. 20.). /Tőkés László, püspök: Észrevételek a Márciusi Fórummal kapcsolatban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./ "

"Ápr. 26-án Marosvásárhelyen az RMDSZ Maros megyei szervezetének küldöttgyűlésén választották meg a Szövetségi Képviselők Tanácsa Maros megyei képviselőit. A küldöttek meghallgatták és elfogadták a megyei elnök beszámolóját, a Területi Képviselők Tanácsa, az etikai, ellenőrző és szabályzat-felügyelő bizottságok jelentéseit, megválasztották a TKT-tagokat és elfogadták a megyei alapszabályzatot és programot. Kelemen Atilla megyei elnök beszámolójában az önkormányzatiságról beszélt, kijelentve, hogy a megyei szervezet kritikusan foglalkozott ezzel a kérdéssel, és megállapította, hogy "a Maros megyei önkormányzatok az átlagon felül működtek". Eredményeket értek el a kormánypárttal kötött megyei protokollummal, a Bolyai Líceum magyar tannyelvű oktatási intézménnyé való visszaállítását említette. Virág György, a megyei önkormányzati tanács elnöke kijelentette: a 215-ös törvény "hangsúlyosan megerősítette a helyi önkormányzatok hatáskörét, de egy költségvetési buktatóval járt együtt. " A hatáskörökhöz a kormány nem adta a szükséges pénzalapokat. Markó Béla szerint az RMDSZ által választott útnak nincs alternatívája. Az erdélyi magyarság számára az egyetlen út: megkeresni az együttműködés lehetőségeit a belpolitikában, valamint a mindenkori magyar kormánnyal és Európával. Azonban Szász Jenő "felvilágosította", hogy van alternatíva. Szász szerint "lehet, hogy fontosabb a több évtizedes magyar jövő Erdélyben, mint az idei krumplitermés". Markó kijelentette: ezek szerint a fórumozók tulajdonképpen a magyar jövő érdekében tesznek, míg a többiek krumplit termesztenek. "Mi a közbirtokossági erdőkért harcolunk, mások a magyar jövőért, mi erdélyi autópályáért, a Sapientia Egyetem bővítéséért, kétnyelvű feliratokért harcolunk, mások magyar jövőt építenek". Végkövetkeztetésként fogalmazta meg, hogy mégsincs alternatíva. Az egyetlen lehetséges út: együtt harcolni a magyar jövőért. Egységre van szükség, hangsúlyozta Markó. A következő négy évben, az úgynevezett alanyi jogon tagságot szerzők mellett Csegzi Sándor, Dáné Károly, Dávid Csaba, Illés Kálmán, Kelemen Kálmán, Péter Ferenc, Benedek Imre, Iszlay Árpád, Gáll Ernő, Náznán Jenő, Balogh József, Kakassy Sándor és Brassai Zsombor képviseli a megyét a Szövetségi Képviselők Tanácsában. /Mózes Edith: Küldöttgyűlést tartott az RMDSZ megyei szervezete. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./ Nem került fel az RMDSZ területi képviselőinek listájára Fodor Imre, Marosvásárhely egykori polgármestere, jelenlegi alpolgármestere. Fodor - akit egy hónappal korábban kizártak a Területi Képviselők Tanácsából is - úgy vélekedett, hogy áldozatul esett az RMDSZ jelenlegi vezetősége által folytatott politikának, amely a kényelmetlen személyek kizárásán alapul. Elmondta: azt követően érzi magát holtvágányon, hogy az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán szót emelt Tőkés László tiszteletbeli elnöki tisztségének megvonása ellen. ,,Noha Tőkés Lászlónak sokszor igaza van, én nem vagyok az általa folytatott politika híve, de nem érthetek egyet az RMDSZ éléről történő eltávolításával sem. Ez a lépés megosztotta a romániai magyarságot" - szögezte le Fodor Imre. /Fodort is ejtették. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./"

"Az autonómia gondolatának még az írmagja is indulatot vált ki a román hatalomban - kommentálta a Krónikának Tőkés László püspök Adrian Nastase kormányfő utasítását: a főügyész indítson vizsgálatot a Székelyudvarhelyi Fórum ügyében. A Székelyudvarhelyi Fórumon részt vevő magyar nemzetiségű parlamenti képviselők készek segítséget nyújtani Románia főügyészének a fórum ügyében indított törvényességi vizsgálathoz - közölte a Toró T. Tibor, aki közleményében leszögezte: "Biztosak vagyunk abban, hogy sem a fórumon részt vett embereket, sem a Kezdeményező Bizottság tagjait nem fogják zaklatni a vizsgálat ürügyén"."Adrian Nastase gesztusáról nekem két esemény jut eszembe - nyilatkozta Tőkés László püspök. - Az egyik 1996-ban történt, amikor az alsócsernátoni fórumunk után Gheorghe Funar polgármester követelte, hogy az ügyészek indítsanak vizsgálatot a szervezők ellen. A másik tavaly történt, amikor Nastase Tusnádfürdőn arra kérte az RMDSZ vezetőségét, büntessen meg engem, mert az autonómia fontosságát hangsúlyozom." Tőkés László úgy véli, azzal, hogy az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán leváltották tiszteletbeli elnöki tisztségéből, a szövetség tulajdonképpen eleget tett a román kormányfő kérésének. Az Adevarul meg nem nevezett igazságügyi forrásokat idézett, amelyek szerint Székelyudvarhelyen megsértették a román alkotmányt, a fórum a román nemzetbiztonságot veszélyeztette. /Cseke Péter Tamás: Tőkés: a hatalmat riasztja az autonómia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./"

"Ötödik évfolyamánál tart a Szászrégen és Vidéke. 1999 márciusában jelent meg először , az idei áprilisi száma a félszázadik a sorrendben. A lap állandó rovatai között - oktatás-nevelés, történelmi-nemzeti tudat, településeink, hitvilág, kultúra, alkotóműhely, közéleti visszapillantó - a nyelvművelésnek szentelt is megtalálható. A hétszáz példányban nyomtatott folyóirat a Felső-Maros mente 13 településére jut el, a terjesztés feladatát elsősorban az egyházak vállalják. A lap kiadója a Kolping Családi Társulás, helyi elnökének, Madaras Péternek köszönhetően az interneten is olvasható. A főszerkesztői teendőket ellátó Csernátoni József nyugdíjas tanár, újságíró, valamint a szerkesztőbizottság tagjai: Bartha József, Darvas Ignác, Fábián András, dr. Horváth Erzsébet és Pakó Benedek plébános mindannyian önkéntesen végzik munkájukat. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./"

"Markó Béla RMDSZ-elnök máj. 2-án a Kolozsváron zajló 5. Magyar Civil Fórumon kijelentette: a Székelyudvarhelyi Fórum egyszerű szabad véleménynyilvánítási gyakorlat volt, az ott kifejtett gondolatok pedig nem újak. Hozzátette: a Fórumon kísérlet történt egy politikai alakulat létrehozására, amely azonban nem képes alternatívát képviselni a szövetséggel szemben. Markó úgy véli, a Székelyudvarhelyi Fórum nem érinti az RMDSZ és az SZDP viszonyát, de hiányolta, hogy Adrian Nastase kormányfő nem konzultált vele a főügyészség értesítését megelőzően. Somai József, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke szerint túl korai lenne vita tárgyává tenni a Székelyudvarhelyen megfogalmazott területi és kulturális autonómia kérdését. Az RMDSZ támogatni fogja az alapítványok bejegyzését és működését szabályozó törvényrendszer módosítását és egyszerűsítését - jelentette ki Markó Béla.Az RMDSZ elnöke elmondta: a magyar civil szervezetek vezetőivel folytatott megbeszélések során kiderült, a romániai magyar közösség keretében konzultációs mechanizmusokat kell teremteni a szövetség által képviselt politikai szféra és a nem-kormányzati szervezetekből álló civil szféra között. Somai József, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke szerint az RMDSZ vezetése növekvő érdeklődést tanúsít a magyar civil társadalom iránt. Somai hiányolta az erdélyi magyar és a román civil társadalom egymáshoz való közeledését. /Magyar Civil Fórum Kolozsváron. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 3./"

"Gyermekek tucatjai kerülnek utcára, ha bezárják a dévai Szent Ferenc Alapítvány intézményét Június végéig kapott haladékot a Hunyad Megyei Gyermekjogvédő Igazgatóságtól a dévai Szent Ferenc Alapítvány Szászvárosban működő napközi otthona: ha nem tesz eleget az állami hivatal követelményeinek, a napközit bezárják, az itt gondozott több mint 80 gyermek pedig újra az utcára kerülhet. Decemberben még sátorban laktak -mesélte Böjte Csaba ferences szerzetes, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke azoknak a szászvárosi gyermekeknek a történetét, akiknek ma az alapítvány által működtetett Szent Bernadett napközi otthon nyújt meleg szállást, ételt és tanulási lehetőséget. Csupán az elmúlt hónapban nyolc különböző állami hivatal, köztük a megyei gyermekjogvédő igazgatóság, a tisztiorvosi szolgálat, a prefektúra, a tűzoltóság, a tanfelügyelőség tett látogatást a Déván, illetve Szászvároson működő intézményekben. A tanfelügyelőség harmincfős küldöttséggel vizsgálta végig a gyermekek hálószobáit, az ebédlőt, a tantermeket. "Becsületükre legyen mondva, az ellenőrzés végén kiváló minősítést adtak a Magyarok Nagyasszonya Iskolának" - mondta Csaba atya. Ezzel szemben a tisztiorvosi szolgálat nagypénteken ötmillió lejre büntette az alapítványt, mert a kamrában három olyan szalámirudat találtak, amelynek néhány napja lejárt a szavatossága. "Ajándékba hozták, senki nem ellenőrizte a szavatosságot a szalámin" - magyarázta Csaba atya. Az intézmény épületét, egy 14 szobás szász házat norvégiai támogatásból vásárolták meg, a szükséges engedélyek kiváltásának hosszadalmas volta miatt Csaba atya ezek hiányában is beindította működését. "Nem várhattam addig, amíg minden engedélyt megadnak, mert számtalan gyerek megfagyott volna a város szélén felállított sátrakban" - jegyezte meg a szerzetes. Florea Sav, a Hunyad Megyei Gyermekjogvédő Igazgatóság igazgatóhelyettese szerint problémát jelent, hogy az alapítvány olyan gyermekeket is gondoz, akik más megyéből származnak. Az alapítványok által működtetett szociális központokról semmilyen törvény nem rendelkezik. Böjte Csaba keserűen jegyezte meg, hogy számtalan RMDSZ-képviselőnek is szóvá tette a jogi szabályozás hiányosságait, de ők az ígéreteken kívül semmit nem tettek. Az ellenőrzések rohama azután indult meg, hogy a szászvárosi helyi lap azzal vádolta meg a Szent Ferenc Alapítványt: elmagyarosítja az odakerülő kiskorúakat. /Lukács János: Két hónap haladékot kapott a szászvárosi napközi. = Krónika (Kolozsvár), máj. 6./"

"Nem veszélyeztetik Románia nemzetbiztonságát a székelyföldi fórumon megfogalmazott autonómia törekvések - jelentette ki a Szabadságnak Szabó Károly, a szenátus és Toró T. Tibor, a képviselőház honvédelmi és nemzetbiztonsági szakbizottságának tagja. Hasonlóképpen vélekedett a kérdésről Tőkés László református püspök is, a fórummozgalom fő kezdeményezője. Szabó Károly úgy fogalmazott: a szólásszabadság nem veszélyeztetheti a nemzetbiztonságot, hozzáfűzve, hogy a székelyudvarhelyi fórummal kapcsolatos ügyészségi kivizsgálás, "nyilvánvaló, hogy egy olcsó reklám, amit hatósági segítséggel csinálnak a fórum résztvevői". A képviselőház illetékes szakbizottságában most van az új nemzetbiztonsági törvény vitája, a napokban tárgyalták a nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezők felsorolását. A kormány által előterjesztett és a titkosszolgálatok által is szakvéleményezett tervezetben megjelenik, hogy többek között az autonómia is nemzetbiztonságot veszélyeztető tényező. Toró T. Tibor az RMDSZ nevében javasolta ennek a résznek a törlését, mert számtalan európai modell bebizonyította azt, hogy a kisebbségi közösségi autonómiák semmiképpen sem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra. A képviselő reméli, hogy sikerül végre jobb belátásra bírni egyrészt a bizottság tagjait, másrészt pedig a kormánypárti többséget. Toró T. Tibor bízik abban: az ügyészség belátja majd azt, hogy egy kisebbségi nemzeti közösség legitim kéréseinek megfogalmazása nem veszélyezteti az ország nemzetbiztonságát. Tőkés László úgy vélekedett, a jelenlegi helyzet az alsócsernátoni fórumra emlékeztet, amelynek kapcsán Gheorghe Funar polgármester panaszára ügyészségi vizsgálatot indítottak el. Szerinte ide sorolható Mircea Geoana külügyminiszternek a Márciusi Fórumot megbélyegző nyilatkozata is, amikor ezer szélsőségesről beszélt. Ugyanezt tette tavaly Adrian Nastase kormányfő, amikor felszólította Markó Béla szövetségi elnököt, hogy Tőkés Lászlót mentsék fel az RMDSZ éléről, ami meg is történt az RMDSZ legutóbbi kongresszusán. - "A nemzetbiztonságra hivatkozó, megbélyegző, elítélő és igazságszolgáltatást igénybe vevő magatartások mögött egyszerűen az húzódik, hogy a román nacionalizmus elveti a kisebbségi önkormányzatot, elutasítja a közösségi autonómiának bármely formáját, megtagadja a gyulafehérvári nemzetgyűlés kisebbségi autonómiára vonatkozó előírásait, mert be akarja olvasztani a romániai magyar nemzeti közösséget. Ugyanis jól tudja, hogy az autonómia lehetne az az intézmény, amely feltartóztathatná a nyolcvan valahány év óta folyó beolvasztásunkat, térvesztésünket és ellehetetlenítésünket. Ez a valós magyarázat erre a kérdésre, a nemzetbiztonság pedig csak hivatkozási alap. A nyugati demokráciák példáját tekintve láthatjuk, hogy az autonómia nemhogy veszélyeztette volna a nemzetbiztonságot, hanem éppenséggel stabilitást és megoldást hozott. Úgyhogy merő szemfényvesztés és teljes mértékben valótlan állítás az, hogy Románia nemzetbiztonságát veszélyeztetnénk " - hangsúlyozta Tőkés László. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerinte a székelyudvarhelyi fórum nem a román nemzetállam, hanem az RMDSZ egységét veszélyezteti. Eckstein-Kovács leszögezte: a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozni rendőri, ügyészségi módszerekkel, egyszerűen elképzelhetetlen. /Papp Annamária: Nincs veszélyben Románia nemzetbiztonsága. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./"

",,Engem már az sem érdekel, ha meggyalázzák, elég volt nekem az, ami az utóbbi négy napban történt." - fakadt ki Sauber Bernat, a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség elnöke a máj. 4-én, felavatott holokauszt-emlékmű körül kirobbant botrány kapcsán. Razvan Theodorescu kulturális miniszter a Marosvásárhelyi Zsidó Hitközség képviselői által elfogadott Remember Holocaust felirattal nem elégedett meg, hanem egy román nyelvű szöveg társítását kezdeményezte, és ebben kérik számon ,,a magyar fasiszta kormányon" a 6000 marosvásárhelyi zsidó elpusztítását. Ez nem a miniszter magánvéleménye, hanem az egykori román állam és a román kormány zsidók ellen elkövetett történelmi bűneinek az áthárítása a köztudatban a magyarsággal azonosítható magyar kormányra, szögezte le Sylvester Lajos. Tény, hogy magyar kiugrási kísérletet megakadályozó szándékkal a németek által megszállt Magyarországon Észak-Erdélyből 1944 májusában és júniusában 151 180 zsidót deportáltak, akiket a németek Auschwitzba szállítottak, és közülük mintegy 16 000 élte túl a haláltábor borzalmait. Romániában viszont már 1941-ben hozzáláttak a zsidók tömeges kiirtásához - egy évvel korábban, mint ahogyan a náci Németországban hivatalosan is elfogadták a ,,végső megoldást", a zsidóság teljes elpusztításának ördögi tervét. 1941 és 1942-ben sor került az észak-moldvai (Iasi, Dorohoi) és a bukaresti pogromokra, a transznisztriai térségben a bukovinai és a besszarábiai zsidókkal végeztek, a teljességében még fel nem göngyölített tömeges zsidógyilkosságoknak mintegy 300 000 személy esett áldozatául. Az akkori Románia területén elkövetett háborús bűnökért az ország vezetőjének, Ion Antonescu marsallnak halállal kellett bűnhődnie, akire Marosvásárhelyen még ma is a nevét viselő utca emlékeztet. Egyesek még mindig úgy gondolják, hogy az elődeik által elkövetett bűnöket teljes mértékben a romániai magyar kisebbség nyakába lehet varrni, kegyeleti megemlékezés és emlékműállítás ürügyén Marosvásárhelyen a románságot újra a magyar lakosság ellen hergelik. Sylvester összegezte: A marosvásárhelyi holokauszt-emlékmű román nyelvű feliratozása, a zsidóüldözés teljes felelősségének az akkori magyar kormányra hárítása és Wass Albert két, nem is köztérre állított szobra, a székelyföldi régió vagy a székelyföldi autonómia ellen indított hisztériakampány, a Székelyudvarhelyi Fórum ellen kezdett hatósági eljárás között az összefüggést nem nehéz észrevenni. /Sylvester Lajos: ,,Az sem érdekel, ha meggyalázzák..." = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./ "

"Idén egyszerre zajlik Tusványos és a marosvásárhelyi diáktábor .Júl. 19. és 23. között ifjúsági és diákfesztivált tervez Marosvásárhelyre a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Magyar Ifjúsági Értekezlet. Júl. 20-án kezdődik a már hagyományosnak számító, 14. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Bár a Tusványos időpontját már márciusban nyilvánosságra hozták a szervezők, a KMDSZ és a Miért ugyanakkorra ütemezte rendezvényét. A tusnádi tábor mindhárom támogatási kérelmét kerethiányra hivatkozva visszautasította a Communitas Közalapítvány. A Tusványos néven ismertté vált nyári táborban idén az Együtt vagy külön utakon? Integráció és nemzeti érdek kérdések jegyében zajlanak majd előadások és viták. Biztosnak látszik Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, Németh Zsolt Fidesz-alelnök, a magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke és Szilágyi Zsolt képviselő, a Reform Mozgalom elnökének részvétele. A táborban idén erős lesz a kulturális vonal, a színház, író-olvasó találkozók és a szakmai kínálat is: kerekasztal-beszélgetések, vitafórumok, előadások követik egymást. A tábor szervezői a budapesti Pro Minoritate és a bukaresti Horia Rusu Alapítvány, valamint a Reform, Alternatíva és ErGo Egyesület, a szabadegyetem partnere pedig a Babes-Bolyai Tudományegyetem. Az Alternatíva és az ErGo Egyesület három pályázatot nyújtott be a tábor költségeinek részleges fedezésére a Communitas Közalapítványhoz, de mindhármat elutasították. Az elmúlt évekkel ellentétben a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) nem vesz részt a Tusványos megszervezésében, viszont az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlettel, a Miérttel közösen szervez ifjúsági és diákfesztivált Marosvásárhelyen, július 19-e és 23-a között. A marosvásárhelyi rendezvénynek nincs politikai célja, közölte a Krónikával Kovács Péter Miért-elnök. "A felállítandó tematikus sátrak közül csupán egyben zajlanak majd közéleti témájú viták, előadások, ezen részt vehetnek politikusok" - mondta Kovács. A fesztiválnak nincs ellentábor jellege, állította a Miért elnöke. Ilyés Szabolcs, a szabadegyetem és diáktábor főszervezője elmondta, kifejezetten kérte, hogy a másik rendezvényt ne szervezzék a Tusványoséval azonos időpontban. /Lepedus Péter: Ellenrendezvény vagy figyelmetlenség? = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./"

"Máj. 9-én megállapodást írt alá Marosvásárhelyen a Bernády György Közművelődési Központban Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Ebben többek között az áll, hogy a kistérségi együttműködés keretében ösztönzik az informatika és a hírközlés terén tevékenykedő vállalkozások közötti kapcsoltfelvételt, a magyarországi illetve a romániai magyar oktatási, kulturális intézmények együttműködésének fejlesztését. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) digitális tudományos adattárat hoz létre, amelyet elérhetővé tesz a határon túli magyarok számára. Az RMDSZ vállalja, hogy részt vesz ennek az adattárnak a tartalommal való feltöltésében. Kovács Kálmán miniszter hangsúlyozta, hogy ez az első együttműködési egyezmény, amelyet egy magyar miniszter az RMDSZ-szel aláír. Körülbelül egy hónap múlva a magyar oktatási miniszter érkezik majd Erdélybe, hogy kidolgozzák azt a programot, melynek keretében majd 300 határon túli iskola kapcsolódik be a magyar kormány által támogatott Sulinet programba, amihez az IHM infrastruktúrát és szakembereket biztosít majd. Az aláírt megállapodás értelmében Erdélyben klubok, szervezetek jönnek létre az informatika oktatás és kutatás fejlesztése érdekében, az első ilyen csoportot Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem keretében létesítik. /(Máthé Éva): Kovács Kálmán Székelyföldön járt. IHM-RMDSZ megállapodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"A Bod Péter-rendezvénysorozat szerves részeként Felsőcsernátonban a tanítóképző Pro Schola táborának avatóünnepségére került sor máj. 10-én. A tábor létrehozásának célja az volt, hogy anyanyelvi, idegen nyelvi, olvasó-, pedagógiai, nép- és társaságitánc-, környezetvédelmi, honismereti, népi mesterségek, zene- és sporttáborokat szervezhessenek. Az avatóünnepségen Bajcsi Ildikó igazgató szólt a meghívottakhoz. /Tábort avattak (Bod Péter-napok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 12./"

"Távolodás érzékelhető az RMDSZ és a közösségek között. Az érdektelenség viszont arra ösztönöz, hogy a szervezési munkát megsokszorozva próbáljuk befogadó szövetséggé alakítani az RMDSZ-t helyi szinten - állította Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács /EMNT/ Kezdeményező Testületének soros ügyvivő elnöke. Az EMNT nem alternatív szerveződés, nem indul a választásokon, nem az RMDSZ helyét akarja átvenni. Kizárólag nemzetpolitikai célokat követ: területi autonómia a tömbben élő magyarok, elsősorban a székelyföldiek számára; kulturális autonómia, s ennek törvényes háttere az Erdély bármely régiójában élő magyaroknak; Kárpát-medencei kitekintésű nemzeti integrációs program, amelyet még a magyar polgári kormány hirdetett meg. Az általános, titkos és közvetlen választások megszervezéséhez léteznie kell egy erős, anyagi forrásokkal rendelkező központi és helyi adminisztrációnak, amely lebonyolítja azt. Azonban ezek a feltételek nem teljesültek. /Pataky Lehel Zsolt: "Össze kell hogy szedje magát az RMDSZ" . = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./"

"Tőkés László püspök máj. 6-án kelt nyilatkozatában megállapította, hogy Adrian Nastase miniszterelnök meglepő gyorsasággal, kormányközleményben mondott ítéletet az április 26-ai székelyudvarhelyi fórum felett. Téves információból kiindulva, egyenesen a még meg sem alakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot vette célba. Gyorsan engedelmeskedett a kormányfői "utasításnak" az önkormányzati kezdeményezés kivizsgálására felszólított Legfőbb Ügyészség, mely közleményben tudatta, hogy a vizsgálatot máris beindították. Mindez az 1996-ban megtartott alsócsernátoni fórumot követő ügyészségi eljárás rossz emlékét idézi, melyet annak idején Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kezdeményezett. "isebbségpolitikai kérdésekben, íme, mennyire azonos álláspontot képvisel a magát demokratikusnak valló Szociáldemokrata Párt, valamint a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt." Az eset felidézi a román miniszterelnök 2002 nyarán, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének tusnádfürdői beszéde elleni kirohanását, melyben Tőkés László tisztségéből való eltávolítását szorgalmazta. A hatalmi "utasításnak" az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán meg is lett a foganatja. A "kisebbségellenes román hatalom és az őt legitimáló RMDSZ-csúcsvezetőség közötti összefonódás megtermi gyümölcsét. Az erdélyi magyar önkormányzati kezdeményezés egyszerre találja magát szemben a többségi igazságszolgáltatással és saját - magyar - kirekesztő érdekszövetségével." Markó Béla ugyan, mint a múlt nyáron tette, ez alkalommal is elítélte Nastase igazságszolgáltatással való fenyegetőzését. Markó Béla elhallgatja, hogy az önkormányzati kezdeményezés, vagyis az erdélyi magyar autonómia az RMDSZ programján alapul; ráadásul a Székelyföldi Fórumot ő maga is elítélte. Az erdélyi fórummozgalom, valamint a nyomában felálló Önkormányzati Kezdeményező Testület viszont nemhogy az RMDSZ ellen volna, hanem az RMDSZ programját kívánja maradéktalanul megvalósítani. Ezt a célt szolgálja az Erdélyi Monitor néven megalakuló, erdélyi magyar figyelőszolgálat. /Tőkés László püspök: Nyilatkozat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./"

"Szociológusok felmérése arról tanúskodik, hogy tíz romániai magyar közül három úgy gondolja, csak akkor érvényesülhet, ha tanulmányait román nyelven folytatja. Ezt az utóbbi évtizedekben kialakult szemléletet igyekeznek cáfolni azok a szórványban élő magyarok, akik 1989 óta folyamatosan építik az anyanyelvű oktatás bástyáit. A Brassó megyei Kőhalom környékén a magyar gyermekek számára csak rövid ideig létezett anyanyelvű iskola a hatvanas években. Az 1990 óta működő magyar tagozat létjogosultságát igazolja, hogy az iskola rég túlnőtte a vidék határait. Kőhalomban az óvodától a tizenkettedik osztályig ma 171 gyermek tanul magyarul szakképzett tanítók és tanárok irányításával. A gyermekek egyharmada kőhalmi, egyharmada a környező falvakból ingázik, egyharmada pedig a református gyülekezet által létrehozott és működtetett bentlakásban lakik. A 6300 lelkes településen idén a hetedik évfolyam végez a magyar tagozaton. Eddig valamennyi évfolyamon akadt egy-két végzős, aki tovább tanult, jelezte Szegedi László kőhalmi református lelkész, a szórványbentlakást létrehozó és működtető református gyülekezet lelkipásztora. Jelenleg 27 település öt különböző felekezetéhez tartozó 65 gyermek lakik a parókia udvarán működő, önellátó internátusban. Közel 300 filmből álló videotéka gyűlt össze, a Pro Hungaris és az Apáczai alapítványok, valamint magánemberek adományainak jóvoltából immáron közel 9000 kötetesre gyarapodott a bentlakás könyvtára. A kőhalmi magyar tagozatra és bentlakásba olyan vidékekről is érkeznek gyermekek, ahol régen megszűnt a magyar nyelvű oktatás. A Fogarasi-havasokban lévő Kóboron például 18-20 éve már csak román nyelven folyik a tanítás, az elnéptelenedett faluban összesen 140 magyar él. /Benkő Levente: Felnőttként is magyarok lesznek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./"

"A megyei önkormányzatok szűkös költségvetése a hatáskörükbe tartozó könyvtárak működésére is kihat. A Szatmár megyei intézmény költözés előtt áll, mivel az épület tulajdonosa megemelte a székház bérét. A 360 ezres állományt így más épületben kell elhelyezni, erre alkalmas ingatlant azonban egyelőre nem sikerült találni. A könyvek közel kétharmada román nyelvű, több mint egynegyede magyar, öt százaléka pedig más nyelvű. A Hargita megyei könyvtárban szintén a házbér törlesztése jelenti a legnagyobb gondot: a két hónapos elmaradás miatt a művelődési ház a szolgáltatások felfüggesztését mérlegeli. A két intézmény között 2000. novemberében jött létre bérleti szerződés. A könyvtár éves működésére 4,3 milliárd lejt igényelt, de csak 2,8 milliárdot kapott. Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke szerint megoldást fognak találni a hiányzó összeg előteremtésére. Baróton a könyvtárnak ugyan biztosítottak székhelyet, ám az eddig felajánlott ingatlanok egyikében sem férnek el a könyvek. Nagy részük a mozigépházban zsákokban hever, mivel a téka otthonául eddig szolgáló ingatlanba visszaköltözött a közbirtokosság. Dakó Gyöngyvér könyvtáros elmondta, az egyszobásra zsugorodott könyvtárban a tudomány és a technika, a művészet, valamint az egyetemes irodalom egy része érhető el, valamint az iskolásoknak szükséges könyvekből egy-egy példány. A Pro Hungaris Alapítvány a napokban két könyvszállítmánnyal is segíti Kovászna megyét, a helyhiánnyal küszködő barótiak azonban nem tudják elhelyezni az adományt. Kiss Jenő, a Kovászna Megyei Könyvtár igazgatója alkalmatlannak tartja a polgármesteri hivatal által eddig felajánlott épületeket. nem lát megoldást arra, hova költözhetne át a városi könyvtár, ráadásul a költségvetést figyelembe véve komoly beruházás szóba sem jöhet. Haszmann Pál csernátoni muzeológus közreműködésével az alapítványtól kamionnyi könyv érkezett a napokban, és nemsokára újabb szállítmány várható. A városi tanácsban eddig hasztalan keresték a megoldást. Dimény László alpolgármester szerint a könyvtárat a kisipari szövetkezet egyik épületébe költöztetnék át. /Benkő Levente, Rédai Attila: Székhelygonddal küszködik több erdélyi könyvtár. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./"

"Máj. 14-én a fórummozgalom üzenetéről, a magyar autonómia kérdéséről tájékoztatta a román média képviselőit Tőkés László református püspök, Toró T. Tibor képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete ügyvivő bizottságának elnöke és Szilágyi Zsolt képviselő, a testület tagja, a Reform Mozgalom elnöke a bukaresti sajtóértekezleten. Tőkés László elmondta, fontosnak tartják a román sajtóval való kommunikációt, ugyanakkor tervezik az összes román párt megkeresését a párbeszéd kialakítása érdekében. Toró T. Tibor úgy véli, hogy a helyhatósági választásokat megelőző időszakban új politikai szervezetek jelennek meg a magyar közösségben, és részt vesznek a választásokon. Meggyőződése, hogy a parlamenti választásokon a magyarságot egyetlen szervezet képviseli majd. Toró T .Tibor hangsúlyozta: sem az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, sem a 31 tagú Kezdeményező Testület nem kíván az RMDSZ alternatívájaként fellépni. Tőkés László és Toró T. Tibor máj. 15-én ma Budapesten is sajtótájékoztatót tartanak, amelynek a témája a státustörvény kérdése lesz, ugyanis jövő héten kerül sor a Magyar Állandó Értekezletre (MÁÉRT). Tőkés László szerint a MÁÉRT nagyon "elegyszínűsödött", a politikai pluralizmus veszélybe került, a kedvezménytörvény felőrlése és magyartalanítása folyamatban van. Ezért szükségesnek tartják az önkormányzati kezdeményező testület nevében a MÁÉRT-hoz fordulni. /P. A. M.: Párbeszéd a román médiával és pártokkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./"

"Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke máj. 14-én sajtótájékoztatón utasította el Tőkés László vádjait, miszerint a szövetség a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a kormánypárt követője lenne. Borbély rámutatott, hogy az RMDSZ-SZDP protokollum nagyrészt a szövetség követeléseit tartalmazza. "Mindaz, amit az RMDSZ tesz, megfelel a programnak és a magyar közösség kéréseinek", szögezte le az ügyvezető alelnök. Borbély László úgy véli, a szövetség egyes képviselői és Tőkés László püspök által tervezett struktúra nem nyújt "életképes alternatívát" az RMDSZ-szel szemben. Ennek ellenére Borbély eltúlzottnak tartja a Tőkés alakulata ellen ügyészségi vizsgálatot kérő kormányfő reakcióját. /Borbély László elutasítja Tőkés vádjait. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./"

"Május 17-én tartotta tisztújító gyűlését az RMDSZ Temes megyei szervezete. A szavazást követő vitában nem egyszer kérdőre vonták Toró T. Tibort az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakításában végzett tevékenységéért, belső ellenzéki szerepvállalásáért, és több ízben felszólították: kizárólag a Temes megyei magyarság képviseletével foglalkozzon, de elhangzottak a pártját fogó kijelentések, pro és kontra vélemények az autonómiakérdésről. Újabb hároméves mandátumot kapott az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöki tisztségében Halász Ferenc. Megválasztották a Szövetségi Képviselők Tanácsában a Temesnek fenntartott két helyre Bodó Barna megyei tanácsost és Kaba Gábor zsombolyai polgármestert. A régiót négy hely illeti meg az SZKT-ban, de a megyei elnök és Toró T. Tibor parlamenti képviselő hivatalból tagja az RMDSZ parlamentjének is nevezett testületnek. Halász Ferenc beszámolójában az eredmények közé sorolta, hogy a 2001-2003-as időszakban a megyei RMDSZ a civil szervezetek támogatásával is foglalkozott. Jövőre csökkentik a megyei és helyi tanácsosok létszámát, ennélfogva nehezebb lesz megtartani az RMDSZ-es önkormányzati képviselők számát is. Toró szerint a bánsági magyarság érdekei nem különíthetők el a romániai magyarságétól, hangsúlyozta, hogy az EMNT nem az RMDSZ alternatívája, s ha nevében az erdélyi megnevezés is szerepel, a romániai magyarság egységének megteremtését-megőrzését tűzte ki célul. /P. L. Zs.: Őszintén. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 19./"

"A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata máj. 19-től máj. 21-ig Nyíregyházán vendégszerepel, az erdélyi művészek Bernard Slade: Jövőre veled ugyanitt című darabját mutatják be. A kétfelvonásos vígjátékban Doris szerepét Lőrincz Ágnes, míg George-t Fülöp Zoltán játssza. A darabot Parászka Miklós rendezte, a díszlet- és jelmeztervezője pedig Gheorghiade Mária. /Nyíregyházán a szatmárnémeti színház vendégjátéka. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 20./"

"Nagyváradon a Varadinum keretében tartották máj. 17-én A XX. század emlékezete, öröksége című, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság által meghirdetett pályázat ünnepélyes díjkiosztó ünnepségét. Idén 9. alkalommal írtak ki helytörténeti témájú pályázatot, tavaly után immár másodszor A XX. század emlékezete, öröksége címmel. A pályázatra 22 felnőttek és 17 diákok által írt pályamű érkezett. Baracsi Béla Deportáltak, hadifoglyok című, egyébként nagyon jó munkáját azért nem díjazták, mert korábban már megjelent könyv alakban. Az első díjat megosztva kapta Pásztai Ottó (a két világháború közötti nagyváradi amatőr színjátszásról írt dolgozatáért) és dr. Jósa Piroska (Csernák Béla nagyváradi református lelkész életét és munkásságát ismertető dolgozatáért), a 2. díjat megosztva Boros Ernő (a falurombolásnak áldozatul esett Tasnád melletti Gánáspusztáról írt dolgozatáért) és Puskel Péter (a végvári iparmágnás Neumann család történetét feltáró dolgozatáért) nyerte el. A diákok közül az első díjat Tőkés Máté érdemelte ki a Fekete-Körös menti 1919-es és 44-es vérengzésekről írt dolgozatáért. A díjazott dolgozatok nyomdafestéket látnak a Partiumi Füzetek sorozatban, a nem díjazott, de jól sikerült pályamunkák egy része megjelenhet a Partiumi Közlöny című lapban. /Kinál György: Szatmár megyei díjazott a Festum Varadinum ünnepségeken. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 20./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kifejtette: szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy a Magyar Állandó Értekezleten a határon túli magyar szervezetek álláspontja egybeessen, vagy legalább is igen közel kerüljön egymáshoz. Az RMDSZ az Operatív Tanácsban egyértelmű véleményt alakított ki. Eszerint fontos, hogy ez a törvény az Európai Unióba való belépés után is érvényben maradhasson. Az RMDSZ javaslatára már nem csak két vagy több gyermek, hanem egy gyermek után is jár majd iskoláztatási támogatás. Az oktatási támogatásnál azt szeretnék elérni, hogy a törvény világosan tartalmazza az alternatív megoldásokat is. Javasolták, hogy a diák- és pedagógus igazolványról szóló rendelkezésekbe bekerüljön mindenki, aki magyar. Olyan románok is kapjanak támogatást, akik magyarul tanulnak vagy magyarul tanítanak. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./"

"Tusnádfürdőn július 20-27. között Együtt vagy külön utakon - integráció és nemzeti érdek címmel szervezik meg a XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort. A szervezők a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány, Budapest, a Jakabffy Elemér Alapítvány, Kolozsvár, a Reform Alapítvány, Csíkszereda, a Horia Rusu Alapítvány, Bukarest, Alternatíva Egyesület, Kolozsvár és az ErGo Egyesület, Kolozsvár. Az előadások tervezett témakörei: Nemzetpolitikák az Európai Unióban, Autonómia vagy kormányzati együttműködés, Létezik-e erdélyi magyar társadalompolitika?, A társadalomszerkezetek átalakulása Romániában, a kilencvenes években, Az erdélyi magyar 50-es évek, A Magyar Autonóm Tartomány működése és funkciója, Gazdasági növekedés, monetáris stabilitás, Moldvai csángók, Beszélgetés az Illyés és Communitas Alapítványok támogatáspolitikájáról, Szegénység és etnicitás Romániában és Magyarországon, A jelenkori közép-európai média helyzetéről, Oktatás - kitörési pont, Alkotmánymódosítás és az integráció, A kilencvenes évek demográfiai átalakulása a Kárpát-medencében, Elvándorlás és migrációs rendszer alakulása Erdélyben és Magyarországon, Nagyhatalmi érdekek és Közép-Európa jövője, Macska és az egér - Civil társadalom és a hatalom viszonya, Ki mit ért hatalommegosztás alatt? (konszociális modell, ill. a határon túli magyar pártok kormányzati szerepvállalása), Miről szólnak az RMDSZ-t vizsgáló politológiai kutatások, A Székelyföld autonómiája, Az erdélyi (kolozsvári) egyetemisták politikai kultúrája, Egyházi értékek és javak Európában, Regionalizmus, Nemzeti érdekek érvényesítése és politikai pártok Közép-Európában, politológusi szemmel, Minőségi intézmények? Az erdélyi magyar társadalmi, kulturális intézményrendszer hatékonyságmutatóiról, Az erdélyi kulturális örökség sorsa és a rekonstrukciós programok stb. A Szabadegyetem előadói (többek között): Orbán Viktor, Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke, Németh Zsolt, országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság elnöke, Gyurgyák János politológus, egyetemi tanár (Budapest), Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT Kezdeményező Testület ügyvivője, Tőkés László Királyhágómelléki református püspök, az erdélyi magyar közösség tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, a Reform Mozgalom elnöke, Dinu Zamfirescu, az NLP vezetőségének tagja, a Horia Rusu Alapítvány társelnöke, Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora, volt oktatási miniszter, Schöpflin György politológus, egyetemi tanár (London), Brendan O Leary egyetemi tanár (University of Pennsyilvania), Susanne Fuchs politológus (Berlin), Tytti Isohookana-Asunmaa, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja ( Finnország) stb. Művelődési és szabadidős programok: Kis-színház, könyvbemutató: Erdélyi Magyar Írók Ligája, Magyar PEN Klub, A magyar Nobel-díj értéke és irodalmi ellentétek, "Variációk 2+2+2+egy magyar vizslára" - a Temesvári Színház előadása, Liviu Mihaiu és meghívottai (Academia Catavencu est), Filmest - erdélyi magyar filmek - Fény hull arcodra, Pro Minoritate, Régio, Magyar Kisebbség - lapbemutató, EMIL Irodalmi Kávéház, Sonkastratégia v. Gyerekszemmel - a Temesvári Színház előadása, Kultúrák közötti átmenet a néptánc és népzene tükrében: Hargita Néptáncegyüttes, zenekarok, előadók: Bandi a hegyről és a Kispál, Török Ádám és a MINI, Ákos, Nightloosers, United, Knock Out, Ladánybene 27, Nistor Ilona, Fonó Zenekar stb. /Együtt vagy külön utakon - XIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./"